Tiszaszőlős Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2022. (V. 26.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Hatályos: 2022. 06. 02Tiszaszőlős Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2022. (V. 26.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Tiszaszőlős Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörben valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés i) és j) pontjában, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. § (1) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 106. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed:
a) Tiszaszőlős Községi Önkormányzatra, annak szerveire, Tiszafüredi Közös Önkormányzati Hivatal Tiszaszőlősi Kirendeltségére, az önállóan működő és gazdálkodó, az önállón működő intézményeire, az Önkormányzat által alapított és tulajdonosi irányítása alatt működő költségvetési szervekre (a továbbiakban: Intézmények),
b) Az előző pontban meghatározott szervek tulajdonában álló ingatlan- és ingó vagyonára, valamint vagyonértékű jogára. (továbbiakban: önkormányzati vagyon)
c) a gazdasági és közhasznú társaságokban az önkormányzatot megillető részesedésekre, valamint a tagsági/tulajdonosi jogot megtestesítő értékpapírokra,
d) az ingó és ingatlan vagyontárgyat terhelő követelésekre, ha az önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendelete eltérően nem rendelkezik
(a továbbiakban: önkormányzati vagyon).
(2) Korlátozottan terjed ki az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, mivel azt más rendelet szabályozza. Azokban a kérdésekben, amelyekre a jogszabály nem terjed ki, a Vagyonrendelet szabályait kell alkalmazni.
(3) Nem terjed ki a rendelet hatálya:
a) a közterület-használat engedélyezésére, és a közterületek használatba adására, és
b) a pénzeszközök felhasználásának feltételeire, amelyekre más jogszabályok, illetve az Önkormányzat Képviselő-testületének külön rendeletei vonatkoznak.
Az önkormányzati vagyon
2. § (1) A helyi önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják. A helyi önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulása mértékét.
(2) Az önkormányzati vagyon törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.
(3) A törzsvagyon tárgyai forgalomképtelenek, valamint törvény vagy helyi önkormányzat rendelete által korlátozottan forgalomképesnek megállapított vagyon.
(4) A helyi önkormányzat törzsvagyona:
a) melyet a törvény kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak minősít
b) törvény vagy a helyi önkormányzati rendelete nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít, (a továbbiakban forgalomképtelen törzsvagyon, melyet a 1. melléklet tartalmaz).
c) törvény vagy a helyi önkormányzat rendelete korlátozottan forgalomképes vagyonelemként állapít meg (2. melléklet)
d) forgalomképes (üzleti) vagyon (3. melléklet)
(5) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon az önkormányzat forgalomképtelennek minősülő vagyonából nem kerül meghatározásra.
(6) Az önkormányzati vagyon elemeinek a forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes, illetve forgalomképes jellegét önkormányzati rendelet határozza meg, melyről a 147/1992. (XI.6.) Korm. Rendelet szabályainak megfelelően az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendszert kell kialakítani.
(7) A törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyairól törvény vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni.
(8) Forgalomképes (szabadon hasznosítható) egyéb vagyon - üzleti vagyon - mindaz a vagyon, amely nem tartozik a (3)–(4) bekezdés hatálya alá, illetve amely nem tartozik a törzsvagyon körébe.
(9) Amennyiben az önkormányzat tulajdonába bármilyen módon a (6)–(9) bekezdésbe be nem sorolt vagyon kerül, úgy azt a tulajdonba vétellel egyidejűleg a Képviselő-testületnek a forgalomképesség szempontjából minősíteni kell.
(10) A törvény által forgalomképtelennek minősített önkormányzati vagyon átminősítésére a rendeltetés megváltoztatása esetén akkor kerülhet sor, ha a vagyon közérdekű célú szolgálata már nem szükséges, és a szabályozási terv, valamint a helyi építési szabályzat az új célú rendeltetést és terület- felhasználást rögzíti.
(11) Az önkormányzat által forgalomképtelennek minősített vagyon besorolásának megváltoztatásáról a Képviselő-testület dönt.
Vagyonnyilvántartás és leltár
3. § (1) Az önkormányzat a vagyonát jogszabályban meghatározott módon köteles nyilvántartani, értékelni és teljesíteni az előírt adatszolgáltatást.
(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyonról ingatlanvagyon-katasztert (a továbbiakban: katasztert) kell felfektetni és folyamatosan vezetni. A kataszter ingatlan adatlapjának, valamint a földre, az épületre, a közműre és az egyéb építményre vonatkozó betétlapjainak az adatai meg kell hogy egyezzenek a földhivatal ingatlan-nyilvántartásának azonos tartalmú adataival, illetve a közmű üzemeltetőjének nyilvántartásával. A kataszter elkülönítetten tartalmazza - törzsvagyon és egyéb vagyon szerinti bontásban - az ingatlanra vonatkozó főbb adatokat, továbbá az ingatlan számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értékét, értékbecslés esetén a becsült értékét. A kataszter szabályait a 147/1992. (XI. 06.) Korm. Rendelet állapítja meg.
(3) A vagyonleltár az önkormányzat tulajdonában a költségvetési év zárónapján meglévő vagyon állapota szerinti kimutatás. Célja az önkormányzati vagyon számbavétele mennyiségben és értékben.
(4) A vagyonkimutatás (vagyonmérleg) megalapozását a folyamatosan mennyiségben és értékben az eszközökről és azok állományváltozásáról, valamint a forrásokról – ideértve az aktív és passzív elszámolásokat is – vezetett nyilvántartással és az azt kétévente alátámasztó leltározással, valamint ezzel egyidejűleg a selejtezés elvégzésével kell biztosítani.
(5) Az önkormányzati vagyonkimutatást évente a költségvetési beszámolóhoz (zárszámadáshoz) összesített adatokkal az önkormányzatnak be kell mutatni, melyben szerepeltetni kell a vagyont terhelő kötelezettségeket is
(6) A vagyonleltár alapját képező nyilvántartás állományának felfektetéséről és folyamatos vezetéséről, valamint a vagyonleltár összeállításáról a Jegyző gondoskodik. Továbbá köteles biztosítani a vagyonleltárban nyilvántartott ingatlanok adatainak a vagyonkataszterben szereplő ingatlanokkal való egyezőségét.
(7) A helyi önkormányzat a vagyongazdálkodásának törvényben meghatározott rendeltetése biztosításának céljából közép és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet köteles készíteni.
Az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának közös szabályai. A tulajdonosi jogok gyakorlása
4. § (1) A helyi önkormányzatot megilletik mindazok a jogok, és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetőleg terhelik.
(2) A tulajdonosi jogokat az e Rendeletben foglaltak szerint az Önkormányzat Képviselő-testülete, valamint a polgármester gyakorolja. Az átruházott tulajdonosi jogokat e Rendelet, továbbá a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg.
(3) Nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezései az irányadóak a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon birtoklása, használata, hasznai szedésének joga, fenntartása, üzemletetése, létesítése, fejlesztése másnak történő átengedése esetén.
(4) A polgármester gondoskodik a vagyontárgyak hasznosítására irányuló megállapodások, szerződések megkötéséről, valamint a tulajdonosi pozícióból eredő jognyilatkozatok kiadásáról.
Vagyonkezelő szervek, vagyonkezelői jogai, kötelességei
5. § (1) Az önkormányzat vagyonkezelő szervei az önkormányzat költségvetési szervei, mindazon vagyon tekintetében, amelyek az intézményi feladatellátás körébe tartoznak,
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vagyonkezelői tevékenységért a költségvetési szerv vezetője a felelős.
(3) Az önkormányzat vagyonkezelői szerveit megilleti – a működés feltételeként rájuk bízott vagyonra vonatkozóan – az ingyenes használat joga.
(4) Az önkormányzat vagyonkezelő szervei kötelesek a rájuk bízott vagyont megőrizni és a rendes gazdálkodás szabályai szerint használni, hasznosítani és gyarapítani.
(5) A vagyonkezelői szervek a kezelésükben lévő önkormányzati vagyonnal a magasabb szintű jogszabályok és e Rendelet, valamint a vagyonkezelői szerződésben foglaltak szerint szabályozott módon kötelesek gazdálkodni.
(6) Az önkormányzat vagyonkezelő szervei jogosultak, illetve kötelesek a működés feltételeként rájuk bízott vagyontárgyak:
a) birtoklására, használatára, hasznainak szedésére, a birtokvédelemre;
b) bérbeadásra és egyéb hasznosításra, használat engedélyezésére;
c) ingó vagyontárgyak szerzésére, elidegenítésére,
d) közterhek viselésére.
(7) Az önkormányzat vagyonkezelő szervei, mint önálló jogi személyek, saját nevükben és jogi személyiségük alapján tulajdont szerezhetnek. Az általuk megszerzett vagyon, annak megszerzését követően önkormányzati tulajdonná válik. Az intézmény vagyonkezelői joga nem terjed ki az általa használt vagyon elidegenítésére és megterhelésére.
(8) A vagyonkezelő szervek kötelesek a kezelésükben lévő vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával és védelmével kapcsolatos feladatok ellátására.
(9) A vagyonkezelő beruházást, felújítást csak a költségvetési rendeletben szabályozott módon és keretekben tehet. A vagyonkezelő a saját forrásaiból végzett beruházásaihoz, felújításihoz köteles előzetesen beszerezni a képviselő-testület hozzájárulását.
Vagyonkezelői jog megszerzése, gyakorlása, ellenőrzése, megszűnése
6. § (1) A képviselő-testület a helyi önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyonra a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezései szerint az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet.
(2) Vagyonkezelői jog vagyonkezelői szerződéssel jön létre. Vagyonkezelői szerződés versenyeztetés nélkül köthető.
(3) A tulajdonosi jogok gyakorlója az Önkormányzat vagyontárgyait, azok hasznosítását e Rendelet keretei között másra bízhatja.
(4) Közfeladat átadásához kapcsolódóan vagyonkezelői jog nem létesíthető önkormányzati lakóépületre és vegyes rendeltetésű épületre, illetve társasházban lévő önkormányzati lakásra és nem lakás célú helyiségre.
(5) Közfeladat átadásához kapcsolódó vagyonkezelői jog létesítéséről, a vagyonkezelési szerződés megkötéséről való döntés a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik.
(6) A vagyonkezelői szerződésnek – figyelemmel az önkormányzati közfeladatra, és az ahhoz kapcsolódó vagyon sajátos jellegére – tartalmaznia kell:
a) a vagyonkezelő által kötelezően ellátandó önkormányzati közfeladatot és ellátható egyéb tevékenységeket, valamint
b) a vagyonkezelő által a feladatai ellátásához alvállalkozók, illetőleg közreműködők igénybevételére, és ezzel összhangban a vagyonkezelésbe adott vagyon birtoklására, használatára vonatkozó korlátozó rendelkezéseket,
c) a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszközöknek a helyi önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező tételes jegyzékét értékével együtt, azon belül a kötelező önkormányzati feladathoz kapcsolódó vagyon megjelölését,
d) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket, és a vagyonnal való vállalkozás feltételeit,
e) a vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét, illetve kijelölés esetén az ingyenesség tényét,
f) a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,
g) az önkormányzat költségvetését megillető - a vagyonkezelésébe adott vagyon kezeléséből származó - befizetések teljesítésére, a vagyonkezelésbe adott vagyonnal történő elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket,
h) a szerződés teljesítésének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket,
i) a teljesítés biztosítására szolgáló mellékkötelezettségeket és egyéb biztosítékokat,
j) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való mérhetően eredményes gazdálkodásra vonatkozó előírásokat,
k) a vagyonkezelési szerződés időtartamát.
(7) A vagyonkezelői jog megszerzésére, megszűnésére, a vagyonkezelői szerződés tartalmára, a vagyonkezelő jogaira és kötelezettségeire, a vagyonkezelő feletti tulajdonosi ellenőrzésre az e rendeletben és a vonatkozó jogszabályokban foglaltakat kell alkalmazni.
(8) Ingatlanvagyon esetében a vagyonkezelői jog létrejöttéhez annak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges.
(9) Önkormányzati tulajdonában lévő vagyon vagyonkezelésbe adása illetékmentes.
Vagyonkezelő jogai, kötelességei
7. § (1) A közfeladatot átvállaló vagyonkezelőt, ha jogszabály másként nem rendelkezik megilletik a tulajdonos jogai, és terhelik a tulajdonos kötelezettségei – ideértve a számviteli törvény szerinti könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettséget is – azzal, hogy a Képviselő-testület külön hozzájárulása nélkül a vagyont nem idegenítheti el, nem terhelheti meg és a vagyonkezelői jogot harmadik személyre nem ruházhatja át.
(2) A vagyonkezelő a rábízott vagyont – az önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül – e rendelet és a hatályos jogszabályok szerint, illetve a vagyonkezelési szerződésében foglaltak szerint a jó gazda gondosságával kezeli.
(3) A vagyonkezelő jogosult a vagyon birtoklására, használatára és hasznosítására.
(4) A vagyonkezelő az 2011. évi CXCV. törvényben és a 2013. évi V. törvényben előírt kötelezettségeken túl köteles
a) a rábízott vagyon biztosítására,
b) fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátására,
c) önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni.
d) a vagyonkezelői jog ellenértékeként meghatározott pénzösszeg vagy más ellenszolgáltatás szerződés szerinti megfizetésére illetve teljesítésére.
(5) A vagyonkezelői jog ellenértékeként figyelembe vehető ellenszolgáltatás különösen: a vagyontárgy értéknövelő felújítása, illetve ilyen beruházás. Az ellenszolgáltatás vagyonkezelési szerződésben rögzített ellenértékének ÁFA-fizetési kötelezettségét a vagyonkezelőre kell hárítani.
(6) A vagyonkezelő az átvállalt feladatok ellátását saját szervezete útján, vagy - a szerződésében foglalt felhatalmazással - más személyek közreműködésével látja el. A közreműködő eljárásáért úgy felel, mintha maga járt volna el.
(7) A vagyonkezelő a vagyont érintő beruházást, fejlesztést megelőzően köteles beszerezni az Önkormányzat írásos hozzájárulását is.
A vagyonkezelői jog ellenőrzése
8. § (1) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét a Polgármester – a Kirendeltség közreműködésével - ellenőrzi.
(2) A tulajdonosi ellenőrzés célja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, különösen: az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő, illetve az önkormányzatot hátrányosan érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.
(3) A Polgármester, illetve a Polgármester által írásban felhatalmazott tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult:
a) az ellenőrzött szerv önkormányzati tulajdonba tartozó, vagyonkezelésében álló ingatlan területére belépni,
b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba - a külön jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával - betekinteni, azokról másolatot, kivonatot, illetve tanúsítványt készíttetni,
c) az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni.
(4) A vagyonkezelő az ellenőrzés során minden cselekménynél jelen lehet és a megállapításokra észrevételt tehet.
(5) A vagyonkezelőnek a kezelt vagyonra vonatkozóan adatszolgáltatási kötelezettsége van. A vagyonkezelő évente egyszer, a tárgyévet követő év február 15-ig köteles a vagyonkezelésbe vett ingatlan(ok) és egyéb vagyoni eszközök állapotának tárgyévi változásairól a Jegyző által meghatározott módon és formában adatot szolgáltatni.
Az önkormányzati vagyonkezelők jogállása
9. § (1) Az önkormányzati vagyonkezelő a használatában lévő önkormányzati vagyonnal közfeladatai ellátásának sérelme nélkül a törvények és e rendelet korlátai között önállóan gazdálkodik.
(2) Az önkormányzati vagyonkezelőt illető használat joga a (3) bekezdésben foglaltak kivételével ingyenes, de az önkormányzati vagyonkezelő köteles teljesíteni az önkormányzatot, mint tulajdonost a vagyontárgy után terhelő pénzügyi kötelezettségeket.
(3) Gazdasági társaság, közhasznú társaság vagyonkezelésében lévő közmű utáni használati jogért díjat kell fizetni. Az önkormányzat a használati díjat azzal a feltétellel adja át a vagyonkezelőnek, hogy az csak a közművek felújítására, cseréjére fordítható.
(4) Önkormányzati vagyonkezelő - az önkormányzat vagyonával - csak a képviselő-testület engedélyével alapíthat gazdasági társaságot, szerezhet gazdasági társaságban érdekeltséget, teljesíthet alapítványi hozzájárulást.
A vagyonkezelői jog megszűnése
10. § (1) A vagyonkezelői jog megszűnik
a) határozott időtartamú vagyonkezelési szerződésben meghatározott időtartam elteltével,
b) határozatlan időtartamú vagyonkezelési szerződés esetén a szerződés felmondásával,
c) a (3)–(4) bekezdés szerinti rendkívüli felmondással,
d) az adott vagyontárgyra vonatkozóan a vagyontárgy megsemmisülésével,
e) a vagyonkezelő jogutód nélküli megszűnésével,
f) a szerződésben meghatározott egyéb ok vagy feltétel bekövetkezése esetén
g) közös megegyezéssel
(2) A felmondási idő jogszabály, vagy a felek eltérő rendelkezése hiányában:
a) rendes felmondás esetén hat hónap,
b) rendkívüli felmondás esetén két hónap, ide nem értve a (4)- (5) bekezdések szerinti azonnali hatályú felmondás eseteit.
(3) Az önkormányzat a határozatlan idejű, illetve határozott idejű vagyonkezelési szerződést rendkívüli felmondással akkor szüntetheti meg, ha
a) a vagyonkezelői a kötelezettségét az önkormányzati költségvetési és vagyongazdálkodási érdekeket hátrányosan érintő módon megszegi,
b) a vagyonkezelő az ellene a szerződéskötés előtt megindult, csőd – vagy felszámolási eljárásról az önkormányzatot nem tájékoztatta, vagy nem tájékoztatja, illetőleg a vagyonkezelő ellen a vagyonkezelési szerződés tartama alatt csőd-, vagy felszámolási eljárás indul,
c) a vagyonkezelő adó-, illeték-, vám- vagy társadalombiztosítási járulék tartozása több mint hat hónapja lejárt, és ennek megfizetésére halasztást nem kapott.
(4) Azonnali felmondásnak van helye, ha a vagyonkezelő a kezelésébe adott önkormányzati vagyonnal a vállalt önkormányzati feladatot nem látja el, vagy a vagyonban kárt okoz.
(5) Az önkormányzati közfeladatot szabályozó külön törvényben meghatározott esetben a vagyonkezelési szerződést rendkívüli vagy azonnali felmondással meg kell szüntetni.
(6) A vagyonkezelői jog megszűnésekor gondoskodni kell a jog ingatlan – nyilvántartásból való törléséről.
Az önkormányzati vagyon hasznosítása, tulajdonjogának átruházása
11. § (1) Nemzeti vagyon tulajdonjogát átruházni természetes személy vagy átlátható szervezet részére lehet.
(2) Helyi önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan értékesítése esetén - a a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 14. § (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az államot minden más jogosultat megelőző elővásárlási jog illeti meg. Az elővásárlási jog gyakorolására külön törvényben meghatározott szerv - amennyiben törvény a nyilatkozattételi határidőre vonatkozóan eltérően nem rendelkezik - az átruházás valamennyi lényeges elemét tartalmazó ajánlat vagy az elővásárlási jog jogosultjával szemben még hatályba nem lépett a nemzeti vagyon értékesítésére irányuló szerződés részére történő kézbesítésétől számított 30 napon belül nyilatkozik, hogy kíván-e élni az elővásárlási joggal az állam nevében. A határidő elmulasztása jogvesztő.
(3) A helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott értékhatár feletti nemzeti vagyont hasznosítani, tulajdonjogát átruházni - ha törvény kivételt nem tesz - csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet. Nem vonatkozik ez a rendelkezés arra az esetre, ha a hasznosítás államháztartási körbe tartozó szervezet, illetve jogszabályban előírt állami, önkormányzati feladatot ellátó gazdálkodó szervezet javára, továbbá az államháztartási körbe tartozó szervezet vagyonkezelésében lévő, állami tulajdonban álló lakások tekintetében a vagyonkezelő szervezettel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személyek javára történik.
(4) Az önkormányzati vagyont e rendeletben meghatározott értékhatár felett értékesíteni az (2) bekezdésben meghatározott nyilatkozat figyelembevételével, a vagyon használatát, illetve hasznosítási jogát átengedni csak e rendeletben meghatározott pályáztatás útján lehet.
(5) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, bérbe-, használatba illetve ellenérték fejében történő hasznosításra és megterhelésre irányuló, valamint az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyontárgyra vonatkozó döntés esetén a vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét:
a) ingatlan vagyon és vagyoni értékű jog esetén 1 évnél nem régebbi értékbecslés alapján
b) ingó vagyon esetén legalább könyv szerinti nyilvántartási értéken, de ha nyilvánvaló, hogy ez az érték –különösen az ingóság állagára tekintettel – aránytalanul alacsony, vagy aránytalanul magas akkor értékbecslés alapján meghatározott értéken, melynek megállapításáról 2 Millió Ft-os forgalmi értékhatáráig a polgármester, 2 Millió Ft forgalmi érték felett a Képviselő-testület dönt.
c) tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén, e rendelet 18. § (4) bekezdése szerint meghatározott érték.
(6) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.
(7) Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni amennyiben az adó- és értékbizonyítvány nem régebbi 6 hónapnál.
(8) Nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés csak természetes személlyel vagy átlátható szervezettel köthető.
Önkormányzati vagyon hasznosításának, tulajdonjog átruházásának nyilvánossága, értékének meghatározása
12. § (1) Forgalomképes önkormányzati vagyont 25 millió forint forgalmi érték felett kizárólag nyilvános versenytárgyalás, vagy pályázat útján a legjobb ajánlatot tevő részre lehet értékesíteni, illetve hasznosítani.
(2) A versenyeztetési eljárás szabályait a vagyonrendelet 4. melléklete tartalmazza.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazása során a pályáztatási kötelezettség megállapításához figyelembe veendő összeg:
a) értékesítés esetén az induló ár,
b) hasznosítás esetén
ba) határozott idejű hasznosítás esetén a szerződés fennállása alatt fizetendő ellenérték kumulált összege,
bb) határozatlan idejű hasznosítás esetén az első tízévi ellenérték.
(4) A pályázati hirdetményt a hivatal hirdetőtábláján 15 napra (a kifüggesztés keltezésének feltüntetésével) ki kell függeszteni, valamint az önkormányzat honlapján legalább egy alkalommal közé kell tenni.
(5) A pályázatokat a képviselő-testület a pályázati határidő elteltét követő testületi ülésen bírálja el.
(6) A bírálat eredményéről az ajánlattevőket az elbírálást követő 15 napon belül írásban kell értesíteni.
Önkormányzati vagyon ingyenes átengedése.
13. § (1) Nemzeti vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából adható használatba, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben.
(2) A képviselő-testület fenntartja azt a jogát, hogy a megajándékozott a kiemelt cél megvalósulásáig a vagyont nem idegenítheti el és nem terhelheti meg az önkormányzat hozzájárulása nélkül. Ezt a szerződésben rögzíteni kell és az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott tulajdon átruházásokra csak a képviselő-testület jogosult.
Rendelkezés az egyes önkormányzati tulajdonú vagyontárgyakkal. A forgalomképtelen vagyon hasznosítása
14. § (1) A forgalomképtelen vagyon - tulajdonjogot nem érintő - hasznosítása a közterület-használatról szóló önkormányzati rendelet alapján történik.
(2) A közterület-használatról szóló önkormányzati rendelet hatálya alá nem tartozó – köztemetőn kívül – forgalomképtelen vagyon tulajdonjogot nem érintő hasznosítása a polgármester hatáskörébe tartozik.
A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása
15. § (1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyontárgya csak az alaprendeltetésnek megfelelő célra hasznosítható. A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, gazdasági társaságba történő beviteléről és egyéb módon történő hasznosításáról 2 Millió Ft forgalmi értékhatárig Polgármester, 2 Millió Ft forgalmi érték felett a Képviselő-testület dönt, a vonatkozó jogszabályok szerinti feltételek megtartása mellett.
(2) Az önkormányzat tulajdonába kerülő műemlék épület korlátozottan forgalomképes. Elidegenítéséhez, megterheléséhez, kezelői joga átruházásához, használati vagy bérleti joga gazdasági társaságba való beviteléhez az illetékes miniszter hozzájárulása is szükséges. Az önkormányzat tulajdonába kerülő védett természeti terület korlátozottan forgalomképes. Elidegenítéséhez, kezelői vagy használati jogának átadásához az illetékes miniszter engedélye is szükséges.
Forgalomképes (üzleti) vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása
16. § (1) A forgalomképes ingatlanok megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, gazdasági társaságba történő beviteléről és egyéb módon történő hasznosításáról 2 Millió Ft forgalmi értékhatárig a Polgármester, 2 Millió Ft forgalmi érték felett a Képviselő-testület dönt, a vonatkozó jogszabályok szerinti feltételek megtartása mellett
(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingóvagyon /gép, berendezés, felszerelés/ értékesítéséről értékhatártól függetlenül a Polgármester dönt. A Polgármester döntéseiről a Képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatja.
Gazdasági társaságokban lévő vagyoni részesedéshez kapcsolódó tulajdoni jogok gyakorlásának szabályai.
17. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyontárgyak létesítésére gazdasági társaságot alapíthat, illetve vagyonát gazdasági társaságban hasznosíthatja.
(2) Az önkormányzat kizárólag betéti társaság korlátolt felelősségű kültagja, korlátolt felelősségű társaság, nonprofit korlátolt felelősségű társaság tagja és részvényes lehet.
(3) Amennyiben az önkormányzat olyan gazdasági társaságot alapít, vagy abba tagként, részvényesként belép, amelynek tevékenysége az önkormányzat ellátási felelősségi körébe tartozik, az önkormányzat illetve több önkormányzat esetén az önkormányzatok együttes tulajdonosi, vagy szavazati aránya 51%-nál kevesebb nem lehet.
(4) A gazdasági társaságba bevitt vagyon értékét tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén:
a) A Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vagy forgalmazott értékpapírt a tőzsdei árfolyamon;
b) Másodlagos értékpapír piacon forgalmazott értékpapírt az értékpapír kereskedők által a sajtóban közzétett vételi árfolyamon;
c) Társasági részesedés esetén a társaság előző évi mérlegében szereplő üzleti értékelés alapján;
d) Egyéb esetekben névértéken, illetve az önkormányzat számviteli politikájában meghatározott értékelési szempontok szerinti értéken kell számolni.
(5) A Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik az alábbi kérdésekben való döntés:
a) Társaság alapítása, megszüntetése, átalakítása
b) Alapító okirat, (alapszabály) elfogadása, módosítása
c) Működő társaságba tagként belépés,
d) Kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságban ügyvezetők, felügyelő bizottság könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása,
e) Prémiumfeltételek megállapítása (összegek is)
(6) Az Önkormányzat által alapított gazdasági társaságban a tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület nevében a Polgármester gyakorolja. Attól eltérni csak a Képviselő-testület határozatával lehet.
(7) A Polgármester más, nem a testület kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekben is kérheti a taggyűlés tartása előtt az önkormányzat Képviselő-testülete, vagy illetékes szakbizottsága véleményét.
Követelésekről való lemondás
18. § (1) Az Önkormányzat a polgári jogviszonyaiból származó behajthatatlan követeléseiről lemondhat.Behajthatatlan követelés:
a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet,
b) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,
c) a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kis összegű követelések tekintetében,
ca) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), illetve
cb) amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása „igazoltan” nem járt eredménnyel,
d) a melyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,
e) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.
(2) Önkormányzati követelésekről a következő esetekben lehet lemondani:
a) csődegyezségi megállapodásban;
b) bírói egyezség keretében;
c) a városban működő gazdálkodó szervezet tartozása esetében, alaposan mérlegelve a gazdálkodó szervezet működésének a város gazdasági életében kifejtett közvetlen és közvetett várospolitikai hatásait, (pl. foglalkoztatottságra, helyi adóbevételekre, városfejlesztési célokra, stratégiai fejlesztési lehetőségekre stb.) feltéve, hogy a követelésről lemondás nem ellentétes a vonatkozó magyar és uniós előírásokkal;
d) magánszemély tartozása esetében, ha a követelés érvényesítése a kötelezett életvitelét bizonyítottan és számottevően ellehetetlenítené, mely során különösen kiskorú gyermekei fedél, lakás nélkül maradnának, s a kötelezett tartási kötelezettsége körébe tartozó hozzátartozói tartását nem tudná biztosítani;
e) az önkormányzat képviselő-testülete, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvényben és más jogszabályok által megfogalmazott közérdekű cél esetén, ha a lemondás a közérdekű cél megvalósítását szolgálja
f) ha a kötelezett kötelezettségének teljesítése a város foglalkoztatási helyzetét oly módon befolyásolná, hogy várhatóan munkahelyek szűnnének meg, feltéve, hogy a követelésről lemondás nem ellentétes a vonatkozó magyar és uniós előírásokkal;
(3) A követelés elengedésére jogosultak eljárásuk során az (1) bekezdés c), e) pontja esetében alaposan mérlegelik a kötelezett (adós) pénzügyi helyzetét. Az (1) bekezdésben felsorolt valamennyi esetben az adósság jellegével és az adós helyzetével összefüggően az alapos döntéshez szükséges minden iratot kötelesek beszerezni. (Így különösen: jövedelemigazolások, az üggyel kapcsolatos szerződések, számlák, pénzügyi mérlegek, más hatóságok, szervek határozatai, ítéletei, döntései, tulajdoni lapok, együtt élő személyek megállapítása, ellátásra szoruló közös háztartásban élő hozzátartozók megállapítása ellátásra szoruló közös háztartásban élő hozzátartozók megállapítása stb.) A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján alapos mérlegelés után lehet a követelésről lemondás (a tartozás elengedés) kérdésében dönteni.
(4) A Képviselő-testület mondhat le a követelésről (engedheti el a tartozást) értékhatártól függetlenül.
(5) Minden követelésről való lemondásra jogosult a követelésről részben vagy egészben mondhat le. Teljes mértékben vagy részben el lehet tekinteni a késedelmi kamatok megfizetésétől is.
(6) Minden követelésről való lemondás elbírálására és döntésére jogosult megállapodhat a kötelezettel (az adóssal) a követelés behajtása és beszedhetősége érdekében értéket képező és az önkormányzat számára hasznosuló szolgáltatás teljesítésében. Köthető részletfizetési vagy a követelés beszedését, teljesülését biztosító más polgári jogi szerződés is (így különösen beszámítási megállapodás, tartozás-átvállalás, kezesi szerződés, zálogjogi szerződés stb.).
Eljárás a tulajdonos képviseletében
19. § (1) Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja. Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.
(2) A Képviselő-testület az önkormányzati vagyon feletti – e rendeletben nem szabályozott egyéb rendelkezési jog gyakorlását (pl.: szolgalmi jog, felépítményes ingatlanok funkcióváltásához tulajdonosi hozzájárulás, telekalakítással járó feladatok, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett kötelezettség, önkormányzatot megillető véleményezés, egyetértési jog, építési engedély kiadásához tulajdonosi hozzájárulás) – a polgármesterre ruházza át. Az elővásárlási jogról való lemondásról értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület dönt.
Záró rendelkezések
20. §1
21. § Ez a rendelet 2022. június 1-jén lép hatályba.
1. melléklet
Ssz. |
Helyrajzi szám |
Művelési ág |
Terület (m2) |
Cím |
|---|---|---|---|---|
forgalomképtelen törzsvagyon helyi döntés alapján |
||||
1. |
02/1 |
kivett árok |
6600 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
2. |
019 |
kivett árok |
3481 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
3. |
099 |
kivett árok |
692 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
4. |
0101 |
kivett árok |
697 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
5. |
818/1 |
kivett egyéb épület |
52 |
5244 Tiszaszőlős, Fő út |
6. |
468/15 |
kivett beépítetlen terület |
661 |
5244 Tiszaszőlős, Névtelen utca |
7. |
595 |
kivett beépítetlen terület |
1874 |
5244 Tiszaszőlős, Sport út 2. |
8. |
014 |
kivett csatorna |
23456 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
9. |
016/ 1 |
kivett csatorna |
2007 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
10. |
017 |
kivett csatorna |
2697 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
11. |
021 |
kivett csatorna |
6534 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
12. |
061 |
kivett csatorna |
9942 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
13. |
062 |
kivett csatorna |
21401 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
14. |
064 |
kivett csatorna |
3659 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
15. |
073 |
kivett csatorna |
8323 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
16. |
081 |
kivett csatorna |
8513 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
17. |
0105/1 |
kivett csatorna |
6343 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
18. |
0141 |
kivett csatorna |
2275 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
19. |
0169 |
kivett csatorna |
9377 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
20. |
0185 |
kivett csatorna |
13342 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
21. |
0232 |
kivett csatorna |
34068 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
22. |
0278 |
kivett csatorna |
20922 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
23. |
0284 |
kivett csatorna |
14174 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
24. |
04 |
kivett saját használatú út |
296 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
25. |
07 |
kivett saját használatú út |
16213 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
26. |
08 |
kivett saját használatú út |
4414 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
27. |
09 |
kivett út |
7309 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
28. |
010/3 |
kivett saját használatú út |
16225 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
29. |
010/8 |
kivett saját használatú út |
5181 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
30. |
013 |
kivett saját használatú út |
31036 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
31. |
018 |
kivett saját használatú út |
12689 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
32. |
063 |
kivett saját használatú út |
21690 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
33. |
066 |
kivett saját használatú út |
13741 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
34. |
074 |
kivett saját használatú út |
6173 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
35. |
082 |
kivett saját használatú út |
8225 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
36. |
0100 |
kivett saját használatú út |
1429 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
37. |
0105/2 |
kivett saját használatú út |
6651 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
38. |
0135 |
kivett saját használatú út |
2288 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
39. |
0138 |
kivett saját használatú út |
2032 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
40. |
0144 |
kivett saját használatú út |
4829 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
41. |
0160 |
kivett saját használatú út |
6765 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
42. |
0162 |
kivett saját használatú út |
36001 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
43. |
0163/2 |
kivett saját használatú út |
770 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
44. |
0163/29 |
kivett saját használatú út |
4073 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
45. |
0163/30 |
kivett saját használatú út |
4119 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
46. |
0166/2 |
kivett saját használatú út |
8682 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
47. |
0171 |
kivett saját használatú út |
5718 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
48. |
0173 |
kivett saját használatú út |
15045 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
49. |
0176 |
kivett saját használatú út |
4481 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
50. |
0178 |
kivett saját használatú út |
1414 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
51. |
0181/13 |
kivett saját használatú út |
6849 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
52. |
0187 |
kivett saját használatú út |
20653 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
53. |
0189 |
kivett saját használatú út |
6458 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
54. |
0190 |
kivett saját használatú út |
7015 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
55. |
0223 |
kivett saját használatú út |
5445 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
56. |
0231 |
kivett saját használatú út |
26244 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
57. |
0233 |
kivett saját használatú út |
1514 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
58. |
0241 |
kivett saját használatú út |
14292 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
59. |
0243 |
kivett saját használatú út |
4041 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
60. |
0263 |
kivett saját használatú út |
27442 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
61. |
0266 |
kivett saját használatú út |
122 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
62. |
0267 |
kivett saját használatú út |
14444 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
63. |
0269/3 |
kivett saját használatú út |
7224 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
64. |
0273/2 |
kivett saját használatú út |
6633 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
65. |
0273/5 |
kivett saját használatú út |
7175 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
66. |
0277 |
kivett saját használatú út |
9800 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
67. |
0279/13 |
kivett saját használatú út |
5607 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
68. |
0283/8 |
kivett saját használatú út |
7780 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
69. |
0292/18 |
kivett út |
5921 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
70. |
0292/31 |
kivett út |
1200 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
71. |
0292/45 |
kivett saját használatú út |
3696 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
72. |
0295 |
kivett saját használatú út |
3595 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
73. |
0316/1 |
kivett saját használatú út |
5074 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
74. |
0316/2 |
kivett saját használatú út |
18362 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
75. |
0333 |
kivett saját használatú út |
9467 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
76. |
033 |
kivett saját használatú út |
500 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
77. |
0340/1 |
kivett út |
1694 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
78. |
0340/3 |
kivett út |
735 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
79. |
0344 |
kivett saját használatú út |
4710 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
80. |
0183 |
kivett saját használatú út |
10301 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
forgalomképtelen törzsvagyon törvény alapján |
||||
81. |
117/2 |
kivett általános iskola, tornaterem |
3995 |
5244 Tiszaszőlős, Alkotmány út 12. |
82. |
817 |
kivett árok |
1277 |
5244 Tiszaszőlős, Táncsics Mihály út |
83. |
0108 |
kivett árok |
9074 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
84. |
0109 |
kivett árok |
1674 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
85. |
1937/4 |
kivett árok |
2463 |
5244 Tiszaszőlős, zártkert |
86. |
2047/2 |
kivett árok |
2783 |
5244 Tiszaszőlős, zártkert |
87. |
1937/3 |
kivett árok |
1807 |
5244 Tiszaszőlős, zártkert |
88. |
1937/2 |
kivett árok |
6067 |
5244 Tiszaszőlős, zártkert |
89. |
1937/1 |
kivett árok |
1074 |
5244 Tiszaszőlős, zártkert |
90. |
1933 |
kivett árok |
4071 |
5244 Tiszaszőlős, zártkert |
91. |
706 |
kivett árok |
1600 |
5244 Tiszaszőlős, Vörösmarty út |
92. |
873 |
kivett árok |
917 |
5244 Tiszaszőlős, belterület |
93. |
680 |
kivett árok |
1150 |
5244 Tiszaszőlős, belterület |
94. |
591 |
kivett árok |
1590 |
5244 Tiszaszőlős, belterület |
95. |
408 |
kivett árok |
1086 |
5244 Tiszaszőlős, belterület |
96. |
272 |
kivett árok |
235 |
5244 Tiszaszőlős, belterület |
97. |
271 |
kivett beépítetlen terület |
5997 |
5244 Tiszaszőlős, Katona József út |
98. |
0131 |
kivett csatorna |
2553 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
99. |
0129 |
kivett csatorna |
4024 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
100. |
0124 |
kivett csatorna |
5618 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
101. |
0121 |
kivett csatorna |
3717 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
102. |
0120 |
kivett csatorna |
1358 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
103. |
0118 |
kivett csatorna |
2849 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
104. |
0117/12 |
kivett csatorna |
2842 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
105. |
0116 |
kivett csatorna |
2241 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
106. |
0106 |
kivett csatorna |
7482 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
107. |
0103 |
kivett csatorna |
694 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
108. |
284/2 |
kivett emlékmű |
36 |
5244 Tiszaszőlős, Szabadság tér |
109. |
556 |
kivett óvoda |
2599 |
5244 Tiszaszőlős, Jókai út 17. |
110. |
679 |
kivett járda |
600 |
5244 Tiszaszőlős, Árpád fejedelem út |
111. |
121 |
kivett könyvtár |
3434 |
5244 Tiszaszőlős, Szabadság tér 5. |
112. |
1 |
kivett közterület |
7136 |
5244 Tiszaszőlős, Liliom út |
113. |
47 |
kivett közterület |
2716 |
5244 Tiszaszőlős, Zrínyi út |
114. |
772/2 |
kivett közterület |
3340 |
5244 Tiszaszőlős, Táncsics Mihály út |
115. |
489/1 |
kivett közterület |
5405 |
5244 Tiszaszőlős, belterület |
116. |
489/2 |
kivett beépítetlen terület |
4149 |
5244 Tiszaszőlős, belterület |
117. |
125 |
kivett közterület |
7911 |
5244 Tiszaszőlős, Alkotmány út |
118. |
487 |
kivett közterület |
8079 |
5244 Tiszaszőlős, Névtelen |
119. |
95 |
kivett közterület |
4183 |
5244 Tiszaszőlős, Rákóczi Ferenc út |
120. |
488 |
kivett közterület |
3345 |
5244 Tiszaszőlős, Dózsa György út |
121. |
284/1 |
kivett közterület |
4858 |
5244 Tiszaszőlős, Szabadság tér |
122. |
108 |
kivett közterület |
5144 |
5244 Tiszaszőlős, Dózsa György út |
123. |
486/1 |
kivett közterület |
8092 |
5244 Tiszaszőlős, Béke út |
124. |
772/3 |
kivett közterület |
36478 |
5244 Tiszaszőlős, Táncsics Mihály út |
125. |
31 |
kivett közterület |
2321 |
5244 Tiszaszőlős, Nyárfás út |
126. |
555 |
kivett közterület |
2539 |
5244 Tiszaszőlős, Gárdonyi Géza út |
127. |
142 |
kivett közterület |
988 |
5244 Tiszaszőlős, Madách út |
128. |
211 |
kivett közterület |
778 |
5244 Tiszaszőlős, Madách út |
129. |
219 |
kivett közterület |
589 |
5244 Tiszaszőlős, Kisfaludy köz |
130. |
268/2 |
kivett közterület |
4597 |
5244 Tiszaszőlős, Petőfi út |
131. |
613 |
kivett közterület |
6178 |
5244 Tiszaszőlős, Sport út |
132. |
593 |
kivett közterület |
8264 |
5244 Tiszaszőlős, Hétvezér út |
133. |
244 |
kivett közterület |
1478 |
5244 Tiszaszőlős, Tisza út |
134. |
514 |
kivett közterület |
4329 |
5244 Tiszaszőlős, Deák Ferenc út |
135. |
526 |
kivett közterület |
3404 |
5244 Tiszaszőlős, Deák Ferenc út |
136. |
190 |
kivett közterület |
1878 |
5244 Tiszaszőlős, Ady Endre út |
137. |
124 |
kivett közterület |
1248 |
5244 Tiszaszőlős, Katona József út |
138. |
80 |
kivett közterület |
2175 |
5244 Tiszaszőlős, Ibolya út |
139. |
393 |
kivett közterület |
3647 |
5244 Tiszaszőlős, Rozmaring út |
140. |
300 |
kivett közterület |
1410 |
5244 Tiszaszőlős, József Attila út |
141. |
320 |
kivett közterület |
1777 |
5244 Tiszaszőlős, Gát út |
142. |
348 |
kivett közterület |
4611 |
5244 Tiszaszőlős, Bajcsy-Zs. út |
143. |
677 |
kivett közterület |
6523 |
5244 Tiszaszőlős, Bem utca |
144. |
678 |
kivett közterület |
9686 |
5244 Tiszaszőlős, Árpád fejedelem út |
145. |
707 |
kivett közterület |
5897 |
5244 Tiszaszőlős, Vörösmarty út |
146. |
749 |
kivett közterület |
4471 |
5244 Tiszaszőlős, Fehér Imre út |
147. |
376 |
kivett közterület |
5772 |
5244 Tiszaszőlős, Szarvas Sándor út |
148. |
648 |
kivett közterület |
7367 |
5244 Tiszaszőlős, Damjanich út |
149. |
375 |
kivett közterület |
1104 |
5244 Tiszaszőlős, Orgona út |
150. |
246 |
kivett közterület |
5154 |
5244 Tiszaszőlős, Kossuth Lajos út |
151. |
2047/3 |
kivett közút |
1059 |
5244 Tiszaszőlős, zártkert |
152. |
771 |
kivett közterület |
439 |
5244 Tiszaszőlős, Névtelen tér |
153. |
245/1 |
kivett közterület |
5650 |
5244 Tiszaszőlős, Hősök tere |
154. |
594 |
kivett közterület |
349 |
5244 Tiszaszőlős, Névtelen utca |
155. |
468/7 |
kivett közterület |
999 |
5244 Tiszaszőlős, Névtelen utca |
156. |
1936 |
kivett közút |
4365 |
5244 Tiszaszőlős, zártkert |
157. |
1935 |
kivett közút |
987 |
5244 Tiszaszőlős, zártkert |
158. |
1934 |
kivett közút |
5639 |
5244 Tiszaszőlős, zártkert |
159. |
1932 |
kivett közút |
1178 |
5244 Tiszaszőlős, zártkert |
160. |
1571 |
kivett közút |
1315 |
5244 Tiszaszőlős, zártkert |
161. |
509 |
kivett mocsár |
23018 |
5244 Tiszaszőlős, belterület |
162. |
122 |
kivett óvoda |
2180 |
5244 Tiszaszőlős, Szabadság tér 7. |
163. |
431/8 |
kivett irodaház |
307 |
5244 Tiszaszőlős, Fő út 21/a. |
164. |
431/12 |
kivett községháza, vízmű és udvar |
5239 |
5244 Tiszaszőlős, Fő út 21/B. |
165. |
0157 |
kivett saját használatú út |
1664 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
166. |
0153 |
kivett saját használatú út |
5784 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
167. |
0149/1 |
kivett saját használatú út |
1631 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
168. |
0111 |
kivett saját használatú út |
7092 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
169. |
0159/7 |
kivett saját használatú út |
878 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
170. |
0125 |
kivett saját használatú út |
18996 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
171. |
117/1 |
kivett beépítetlen terület |
2299 |
5244 Tiszaszőlős, Alkotmány út 14. |
172. |
0230 |
kivett temető |
11507 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
173. |
431/4 |
kivett vízmű |
823 |
5244 Tiszaszőlős, Béke út |
2. melléklet
Ssz. |
Helyrajzi szám |
Művelési ág |
Terület (m2) |
Cím |
|---|---|---|---|---|
korlátozottan forgalomképes törzsvagyon törvény alapján |
||||
1 |
424/1 |
kivett lakóház, udvar, gazdasági épület |
1340 |
5244 Tiszaszőlős, Fő utca 28/a. |
2 |
0409/11 |
szántó |
14.4339 |
5350 Tiszafüred, külterület |
korlátozottan forgalomképes törzsvagyon helyi döntés alapján |
||||
3 |
830 |
kivett lakóház és udvar, gazdasági épület |
2371 |
5244 Tiszaszőlős, Fő út 75. |
4 |
463 |
kivett lakóház és udvar, gazdasági épület |
1960 |
5244 Tiszaszőlős, Péntek Ferenc út 15. |
5 |
840 |
kivett mocsár |
6355 |
5244 Tiszaszőlős, belterület |
6 |
837/1 |
kivett mocsár |
1046 |
5244 Tiszaszőlős, belterület |
3. melléklet
Helyrajzi szám |
Művelési ág |
Terület (m2) |
Cím |
|
|---|---|---|---|---|
1 |
111/2 |
kivett lakóház, udvar |
1404 |
5244 Tiszaszőlős, Alkotmány út |
2 |
236 |
kivett lakóház udvar, gazdasági épület |
1807 |
5244 Tiszaszőlős, Kossuth Lajos út 22. |
3 |
421 |
kivett tájház |
3960 |
5244 Tiszaszőlős, Szabadság tér 4. |
4 |
481 |
kivett beépítetlen terület |
190 |
5244 Tiszaszőlős, Névtelen utca |
5 |
482 |
kivett beépítetlen terület |
222 |
5244 Tiszaszőlős, Névtelen utca |
6 |
332 |
kivett beépítetlen terület |
478 |
5244 Tiszaszőlős, Bajcsy-Zs. út 10. |
7 |
802 |
kivett beépítetlen terület |
772 |
5244 Tiszaszőlős, Táncsics Mihály út |
8 |
807/2 |
kivett beépítetlen terület |
1044 |
5244 Tiszaszőlős, Táncsics Mihály út |
9 |
833 |
kivett beépítetlen terület |
3165 |
5244 Tiszaszőlős, Fő út |
10 |
838 |
kivett beépítetlen terület |
1308 |
5244 Tiszaszőlős, Árpád fejedelem út |
11 |
839 |
kivett beépítetlen terület |
1356 |
5244 Tiszaszőlős, Árpád fejedelem út |
12 |
842 |
kivett beépítetlen terület |
1665 |
5244 Tiszaszőlős, Táncsics Mihály út |
13 |
431/3 |
kivett beépítetlen terület |
852 |
5244 Tiszaszőlős, Béke út |
14 |
431/5 |
kivett beépítetlen terület |
771 |
5244 Tiszaszőlős, Béke út |
15 |
468/14 |
kivett beépítetlen terület |
740 |
5244 Tiszaszőlős, Névtelen utca |
16 |
468/16 |
kivett beépítetlen terület |
943 |
5244 Tiszaszőlős, Névtelen utca |
17 |
498 |
kivett beépítetlen terület |
499 |
5244 Tiszaszőlős, belterület |
18 |
502 |
kivett beépítetlen terület |
616 |
5244 Tiszaszőlős, belterület |
19 |
506 |
kivett beépítetlen terület |
385 |
5244 Tiszaszőlős, belterület |
20 |
567 |
kivett beépítetlen terület |
1001 |
5244 Tiszaszőlős, belterület |
21 |
379 |
kivett filmszínház |
1037 |
5244 Tiszaszőlős, Szarvas Sándor út 23. |
22 |
256 |
kivett lakóház udvar, gazdasági épület |
3047 |
5244 Tiszaszőlős, Kossuth Lajos út 19. |
23 |
494 |
kivett közterület |
3039 |
5244 Tiszaszőlős, Névtelen tér |
24 |
152/1 |
kivett gazdasági épület és udvar |
1126 |
5244 Tiszaszőlős, Alkotmány út 33/a. |
25 |
441/2 |
kivett közterület |
292 |
5244 Tiszaszőlős, Béke út |
26 |
701 |
kivett közterület |
1577 |
5244 Tiszaszőlős, Névtelen |
27 |
541 |
kivett közterület |
1062 |
5244 Tiszaszőlős, Deák Ferenc út |
28 |
432/3 |
kivett közterület |
250 |
5244 Tiszaszőlős, Fő út |
29 |
829 |
kivett közterület |
819 |
5244 Tiszaszőlős, Névtelen |
30 |
694/2 |
kivett lakóház, udvar |
875 |
5244 Tiszaszőlős, Hétvezér út 6/B. |
31 |
460 |
kivett gazdasági épület és udvar |
964 |
5244 Tiszaszőlős, Péntek Ferenc út 9. |
32 |
270 |
kivett gazdasági épület és udvar |
1335 |
5244 Tiszaszőlős, Katona József út 4. |
33 |
420 |
kivett udvar és sportöltöző |
1751 |
5244 Tiszaszőlős, Szabadság tér 6. |
34 |
515/1 |
kivett sporttelep |
5355 |
5244 Tiszaszőlős, Deák Ferenc út |
35 |
419 |
kivett sporttelep |
14360 |
5244 Tiszaszőlős, Fő út 36/a. |
36 |
071/2 |
Szántó |
26069 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
37 |
067 |
Szántó |
26648 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
38 |
069 |
Szántó |
50560 |
5244 Tiszaszőlős, külterület |
39 |
232/2 |
kivett beépítetlen terület |
1690 |
5244 Tiszaszőlős, Táncsics Mihály út 42. |
40 |
352 |
kivett lakóház, udvar, gazdasági épület |
1280 |
5244 Tiszaszőlős, Hősök tere 6. |
41 |
649 |
kivett lakóház, udvar, gazdasági épület |
1891 |
5244 Tiszaszőlős, Árpád fejedelem út 24. |
42 |
84 |
kivett beépítetlen terület |
657 |
5244 Tiszaszőlős, Fő út 19. |
43 |
18 |
kivett lakóház, udvar, gazdasági épület |
1825 |
5244 Tiszaszőlős, Fő út 7. |
44 |
693 |
kivett lakóház, udvar, gazdasági épület |
1943 |
5244 Tiszaszőlős, Hétvezér út 8. |
45 |
468/17 |
kivett beépítetlen terület |
577 |
5244 Tiszaszőlős, Névtelen utca |
4. melléklet
Nyilvános ajánlattétel
Versenytárgyalás (nyilvános, vagy zártkörű pályázat),
Nyilvános árverés (licitálás),
I. NYILVÁNOS AJÁNLATTÉTEL
1. A vagyon értékesítésére vonatkozó pályázatot a Képviselő-testület döntése alapján a polgármester írja ki. A nyilvános ajánlattételi eljárás meghirdetésének módjáról a széleskörű nyilvánosság biztosításának figyelembe vételével a Képviselő-testület a vagyon elidegenítéséről, hasznosításáról szóló döntésével egy időben határoz.
2. A kiírásnak tartalmaznia kell különösen:
2.1. a kiíró megnevezését, székhelyét,
2.2. az értékesítendő vagyon megnevezését, induló árát,
2.3. az értékesítésre vonatkozó fontosabb feltételeket, a fizetés módjára vonatkozó előírásokat,
2.4. ajánlati biztosíték mértékét és befizetésének módját,
2.5. az ajánlattételi eljárás helyét időpontját.
3. A nyilvános ajánlattételre az ajánlattétel megkezdésének időpontjáig lehet jelentkezni. Az ajánlattételi eljárás megkezdésekor a kiíró ismerteti az eljárásban résztvevők nevét és az eljárás módját.
4. Az eljárást addig kell folytatni, amíg ajánlatot tesznek. Ajánlatot tenni lehet szóban és írásban. Ha további ajánlat nincs, bejelenti, hogy a legmagasabb ajánlatot tevő személy nyerte el a jogot az adásvételi szerződés megkötésére. A polgármester az eljárást lezárja és gondoskodik a jegyzőkönyv elkészíttetéséről.
II. VERSENYTÁRGYALÁS-A versenytárgyalás típusai
5. A versenytárgyalás nyilvános, vagy zártkörű.
6. Zártkörű versenytárgyalást kell tartani, ha a nyilvánosság közérdeket sértene.
7. Zártkörű versenytárgyalást lehet tartani akkor is, ha a teljesítésre csak meghatározott ajánlattevők alkalmasak.
8. A nyilvános versenytárgyalás (pályázat) meghirdetésének módjáról a széleskörű nyilvánosság biztosításának figyelembe vételével a Képviselő-testület a vagyon elidegenítéséről, hasznosításáról szóló döntésével egy időben határoz.
9. A zártkörű versenytárgyalásról az érdekelt ajánlattevőket egyidejűleg és közvetlenül kell tájékoztatni.
10. A polgármester a versenytárgyalási felhívásban valamennyi ajánlattevő számára egyenlő esélyt köteles biztosítani, és a felhívás tartalmát úgy meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők megfelelő ajánlatokat tehessenek.
11. A versenytárgyalási felhívásnak tartalmaznia kell különösen:
11.1. A hasznosítani kívánt vagyon pontos meghatározását,
11.2. Az ellenszolgáltatással kapcsolatos kikötéseket és feltételeket,
11.3. Az ajánlatok benyújtására, felbontási helyére és idejére, valamint az elbírálásra vonatkozó időpontokat és szempontokat.
12. Ha a polgármester az ajánlatok elkészítéséhez részletes dokumentációt bocsát rendelkezésre, úgy a versenytárgyalási felhívásban meg kell jelölni a dokumentáció beszerzésének helyét és feltételeit is. A polgármester biztosítani köteles, hogy a versenytárgyalás meghirdetésének időpontjában a dokumentáció rendelkezésre álljon.
13. Az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontot a versenytárgyalási felhívásban úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzététele és az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontok között legalább 15 nap különbség legyen.
14. A versenytárgyaláson való részvétel versenytárgyalási biztosíték (továbbiakban: biztosíték) adásához köthető.
15. Az ajánlattevő az ajánlati kötöttség ideje alatt az ajánlatát visszavonhatja, de ebben az esetben a biztosítékot elveszti és az a kiírót, illeti meg. Egyébként a biztosítékot a versenytárgyalási felhívás szerint az a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé, illetve az ellenszolgáltatás részévé válik.
16. A polgármester a versenytárgyalási felhívást az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonhatja. A felhívás visszavonását a versenytárgyalás meghirdetésével azonos módon kell közzétenni.
17. A versenytárgyalási felhívás visszavonása esetén – ha a részletes dokumentáció rendelkezésre bocsátása ellenérték fejében történt – a kiíró az ellenszolgáltatás visszafizetésére, az ajánlattevők pedig a dokumentáció visszaadására kötelesek.
18. A versenytárgyalásra beküldött ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő részletes nyilatkozatát, különösen:
18.1. A versenytárgyalási felhívás feltételeinek elfogadásáról,
18.2. Az ajánlott ellenszolgáltatás összegéről.
19. A biztosíték kikötésekor az ajánlattevőnek igazolnia kell, hogy a biztosítékot a kiíró rendelkezésére bocsátotta.
20. Az ajánlattevőnek igazolnia kell az azonosításához szükséges adatokat.(cégkivonat, vállalkozói igazolvány, személyi adatok, stb.)
21. Az ajánlattevő az ajánlatában közölt egyes adatok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az ajánlattevő a nevének, székhelyének, címének, az általa ajánlott ellenszolgáltatásnak és teljesítési határidőnek a nyilvánosságra hozatalát nem tilthatja meg.
22. Az ajánlatot zártan kell benyújtani, és fel kell tüntetni az adott versenytárgyalásra utaló jelzést.
23. A versenytárgyalás során az ajánlattevő az ajánlatához a polgármester által – a versenytárgyalásra vonatkozó felhívásban – közölt benyújtási határidőt követő legfeljebb hatvan napig kötve marad, kivéve, ha a polgármester az elbírálási időpontban egyik ajánlattevővel sem kíván szerződést kötni, illetve ha a polgármester valamelyik ajánlattevővel az ajánlati kötöttség időtartama alatt szerződést kötött.
24. Az ajánlatok felbontására meg kell hívni az ajánlattevőket, és ismertetni kell nevüket, székhelyüket, illetve címüket, valamint az ajánlatok lényeges tartalmát, - azon adatok kivételével, amelyeknek nyilvánosságra hozatalát az ajánlattevő megtiltotta, - meg kell állapítani, hogy az ajánlatok maradéktalanul tartalmazzák-e a Polgármester által meghatározott dokumentumokat, igazolásokat.
25. A Polgármester a bontáskor a hiányzó dokumentumok, igazolások vonatkozásában hiánypótlási lehetőséget biztosíthat határidő kitűzésével.
26. Az ajánlatok felbontásánál csak a Polgármester és az ajánlattevők, továbbá a Polgármester által meghívottak lehetnek jelen.
27. A Polgármester az ajánlatok értékelése során állapítja meg, hogy az ajánlatok közül melyek érvénytelenek.
28. Érvénytelen az ajánlat, ha:
28.1. olyan ajánlattevő nyújtotta be, amelyik nem jogosult részt venni a versenytárgyaláson,
28.2. azt az ajánlat benyújtására meghatározott határidő letelte után nyújtották be,
28.3. a biztosítékot az ajánlattevő nem bocsátotta a kiíró rendelkezésére,
28.4. az nem felel meg a versenytárgyalási felhívás feltételeinek.
29. Az érvénytelen ajánlatot tevők a versenytárgyalás további szakaszában nem vehetnek részt.
30. A polgármester az ajánlatok elbírálásáról hozott döntését az ajánlattevőknek írásban megküldi.
31. Ha a polgármester valamelyik ajánlattevő ajánlatát elfogadja, a szerződés a versenytárgyalási kiírásban és az elfogadott ajánlatban foglalt tartalommal az (1) bekezdésben meghatározott döntésnek a nyertes ajánlattevőhöz történő megérkezésének napján létrejön. A szerződést, amennyiben szükséges vagy célszerű, haladéktalanul külön okiratba kell foglalni.
32. Ha a polgármester egyik ajánlattevő ajánlatát sem fogadja el és a részletes dokumentációt ellenérték fejében bocsátotta rendelkezésre, úgy e vonatkozásban a versenytárgyalási felhívás visszavonására meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.
33. A polgármester az ajánlatokat kizárólag az elbírálásra használhatja fel. Más célú felhasználás esetén az ajánlattevővel külön meg kell állapodnia.
III. NYILVÁNOS ÁRVERÉS (LICITÁLÁS)
34. Nyilvános árverést kell alkalmazni minden olyan esetben, ahol jogszabály, vagy önkormányzati döntés azt kötelezővé teszi.
35. Árverést elsősorban szélesebb lakossági kereslet, magánszemélyek érdeklődése, kis értékű ingatlanok, berendezések, gépek, járművek, valamint egyéb, sajátos vagyontárgyak (festmények, gyűjtemények, stb.) értékesítése esetén lehet alkalmazni.
36. A kikiáltási ár nem lehet kisebb a képviselő-testületi döntéssel meghatározott értéknél.
37. A nyilvános árverési eljárás technikai részleteit a Polgármester határozza meg, amit az árverési hirdetményben tesz közzé. A nyilvános árverési eljárás meghirdetésének módjáról a széleskörű nyilvánosság biztosításának figyelembe vételével a Képviselő-testület a vagyon elidegenítéséről, hasznosításáról szóló döntésével egy időben határoz.
38. A pályázati eljárásokra meghatározott előírásokat – különösen az árverési hirdetmény tartalmára, megjelentetésére, visszavonására, az árverési határidőre, a jelentkezés feltételeire, valamint az összeférhetetlenségi szabályokra – értelemszerűen alkalmazni kell a nyilvános árveréssel történő vagyon értékesítése során.
39. A nyilvános árverésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a licitálásban résztvevők nevét, címét, a kialakult végső sorrendet, valamint az árveréssel kapcsolatos minden lényeges adatot, információt, előírást.
40. A polgármester köteles az árverés napjától számított 15 napon belül a nyilvános árverés nyertesével az adásvételi szerződést megkötni.
A 20. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.