Tiszaszőlős Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete
Tiszaszőlős Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2025. 12. 01- 2025. 12. 16Tiszaszőlős Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete
Tiszaszőlős Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról
[1] A jogszabály célja Tiszaszőlős Községi Önkormányzat és szervei feladat- és hatásköri, valamint szervezeti és működési szabályainak megállapítása.
[2] Tiszaszőlős Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. Alapvető rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Tiszaszőlős Községi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat).
(2) Az Önkormányzat székhelye, pontos címe: 5244 Tiszaszőlős, Fő út 21.
(3) A Képviselő-testület által létrehozott hivatal megnevezése, székhelye: Tiszaszőlősi Közös Önkormányzati Hivatal, 5244 Tiszaszőlős, Fő út 21.
(4) Az Önkormányzat hivatalos honlapjának a címe: https://tiszaszolos.hu.
(5) Az Önkormányzat elektronikus levelezési címe: hivatal@tiszaszolos.hu.
2. § Az Önkormányzat szervei:
a) Tiszaszőlős Községi Önkormányzat Képviselő-testület
b) Tiszaszőlős Községi Önkormányzat Polgármestere,
c) Pénzügyi, Ügyrendi és Fejlesztési Bizottság,
d) Szociális, Oktatási és Kulturális Bizottság,
e) Tiszaszőlősi Közös Önkormányzati Hivatal,
f) Jegyző,
g) Tisza-tavi Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás,
h) Tisza-Tavi Területfejlesztési Önkormányzati Társulás.
2. Az Önkormányzat jelképei, kitüntetései
3. § (1) Az önkormányzat jelképei: címeres zászló és pecsét. Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a Tiszaszőlős Község címeréről, zászlajáról, pecsétjéről szóló 7/2004 (III. 16.) számú önkormányzati rendeletében állapítja meg.
(2) Az Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek adományozására alapította Tiszaszőlős Község díszpolgára címet. Az odaítélés és az elbírálás rendjét a díszpolgári cím és posztumusz díszpolgári cím adományozásáról szóló 5/2010 (VI. 28.) számú önkormányzati rendeletben állapítja meg.
(3) Az önkormányzat minden évben - amennyiben azt anyagi lehetősége engedi - Falunapot tart, melynek pontos dátumát a képviselő-testület évente határozza meg.
3. Önkormányzat feladat-, és hatásköre
4. § (1) A helyi önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg. A Képviselő-testület a hatásköreit meghatározott esetekben a polgármesterre, a jegyzőre, állandó bizottságára és társulásra ruházhatja át.
(2) Az átruházás elvei:
a) azon ügyekben amelyek kollektív döntést igényelnek, az átruházás csak a bizottságra történhet, amelyek pedig operatív jellegűek, azokat a hatékony és gyors döntések meghozatala érdekében a polgármesterre, jegyzőre ruházza;
b) mennyiben a Képviselő-testület szükségesnek tartja, úgy a hatáskör átruházásakor vagy képviselő-testületi normatív határozat formájában bármikor a hatáskör gyakorlójának utasítást fogalmazhat meg, melynek végrehajtására és beszámolására határidőt állapíthat meg.
(3) A képviselő-testület bizottságára, a polgármesterre, jegyzőre, társulására átruházott hatásköreit ezen rendelet (a továbbiakban: SZMSZ) 1. melléklete tartalmazza.
(4) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 42. §-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás;
b) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.
5. § (1) Az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatokat lát el. Az Önkormányzat feladatait kormányzati funkció besorolás szerint az SZMSZ 2. melléklete tartalmazza.
(2) Az Önkormányzat kötelező feladatait az alábbiak szerint látja el:
a) Egészséges ivóvíz ellátása: TRV Zrt. Szolnok,
b) Óvodai nevelés: A Tiszafüredi Egyházközség fenntartásában lévő Bán Zsigmond Református Két-Tanítási Nyelvű Általános Iskola Alapfokú Művészeti Iskola és Óvoda Tiszaszőlősi Cseperedő Tagóvodáján keresztül,
c) Egészségügyi ellátás: vegyes háziorvosi praxis vállalkozó háziorvossal kötött szerződés alapján, fogorvosi ellátás önkormányzati kormányzati funkción,
d) Szociális alapellátás: - 2011. július 1. napjától határozatlan időre a Református Egyházközség Szociális Szolgáltató Központja Tiszaszentimre,
e) Család és gyermekjóléti szolgálat: Tiszafüred Kistérség Többcélú Társulásán keresztül,
f) Közvilágítás: E-ON Zrt. Debrecen,
g) Helyi közutak: Önkormányzati tulajdonú közutak a Tiszaszőlős Községi Önkormányzat fenntartásában,
h) Köztemető fenntartása: Tiszaszőlős Községi Önkormányzat fenntartásában,
i) Közutakon, tereken, parkokban, közterületen várakozás: parkolóhelyek kialakításával a Tiszaszőlős Községi Önkormányzat,
j) Közösségi tér biztosítása: önkormányzati kormányzati funkción történő feladatellátás,
k) Önkormányzati hivatali feladatok ellátása: Tiszaszőlős, Tiszaderzs és Nagyiván községek részvételével működő Tiszaszőlősi Közös Önkormányzati Hivatalon (továbbiakban: Hivatal) keresztül,
l) Nemzetiségek jogainak érvényesülése: Tiszaszőlős községben roma és görög nemzetiségi önkormányzat működik. A nemzetiségek jogairól szóló törvénynek megfelelően az Önkormányzat a Tiszaszőlősi Közös Önkormányzati Hivatal által segíti munkájukat, együttműködési megállapodás alapján.
(3) Az Önkormányzat részvételével működő társulások adatait az SZMSZ 3. melléklete tartalmazza.
A Képviselő-testület működése
4. Az önkormányzati képviselők
6. § A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő, 6 fő képviselő és a polgármester.
7. § (1) A települési képviselők jogait és kötelességét az Mötv. 32. §-a tartalmazza.
(2) A települési képviselő köteles tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában. Ennek keretében köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára. Felkérésre köteles részt venni a testületi ülések előkészítésében, a képviselő-testület által elrendelt vizsgálatokban.
(3) A települési képviselő amennyiben akadályoztatása miatt nem tud részt venni a képviselő-testület vagy bizottsága ülésén úgy köteles azt írásban vagy ha ez nem lehetséges az azt megelőző napon szóban jelezni.
(4) Amennyiben a képviselő távolmaradását csak az ülés napján jelenti be vagy nem jelenti be és hiányzásának nincs menthető indoka úgy távolmaradását igazolatlannak kell tekinteni.
5. A képviselő-testület üléseinek szabályozása
8. § (1) A Képviselő-testület alakuló, soron következő, soron kívüli ülést tart.
(2) A képviselő-testület:
a) üléseit általában minden hónap harmadik hetének szerdai napján tartja;
b) július és augusztus hónapokban ütemterv szerint nem tart ülést, azonban testületi ülés összehívásának szükségessége esetén ettől eltérhet;
c) ülésére a polgármester a napirendek és azok előadói megjelölésével az ülés napját megelőzően legalább 5 nappal írásos meghívót küld.
(3) Az ülések helye: Tiszaszőlős Községi Önkormányzat tanácskozó terem, azonban a polgármester vagy a képviselő-testület döntése alapján lehetséges ettől eltérő helyszínen való ülésezés (pl. falugyűlés, közmeghallgatás). Ennek tényét az írásos meghívóban közölni kell.
(4) A képviselő-testület esetenként a polgármester döntése alapján kihelyezett ülést is tarthat, melynek helyét a meghívóban közölni kell.
9. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános, azon bármely állampolgár részt vehet. Az ülés nyilvánossága a meghívónak az ülést megelőzően legalább 5 nappal a Hivatal hirdetőtábláján történő megjelentetésével biztosított.
(2) A zárt ülések tartására az Mötv. 46. § (2) bekezdés a), b), c) pontjaiban foglaltak esetén kerülhet sor.
(3) Az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben az üzleti érdek sérelmének megvalósulását abban az esetben kell vélelmezni, ha a tárgyalandó ügy kapcsán harmadik személy érdekkörébe tartozó olyan adat nyilvánosságra kerülése vélelmezhető, melynek kapcsán a harmadik személynek erkölcsi vagy anyagi kára keletkezhet.
6. Munkaterv
10. § (1) A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat ülést tart. A képviselő-testület éves munkaterv alapján működik.
(2) A munkaterv tervezetét a tárgyévet megelőző év december 15. napjáig a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé jóváhagyásra. A tervezet összeállításához javaslatot tehetnek :
a) a képviselők;
b) a bizottságok;
c) a rendőrség, katasztrófavédelem képviselői;
d) az önkormányzati intézményvezetők.
A javaslatot november 15-ig kell benyújtani a polgármesterhez. A munkaterv előterjesztésével egyidejűleg a képviselő-testületet tájékoztatni kell a munkatervbe fel nem vett napirendi javaslatokról.
(3) A munkaterv tartalmazza:
a) az ülések időpontját,
b) az adott ülésen tárgyalandó témákat,
c) az előterjesztő megnevezését.
7. A képviselő-testület soron kívüli ülése
11. § (1) A képviselő-testület soron kívüli ülést tarthat amennyiben a polgármester megítélése szerint olyan jellegű kérdésben kell állást foglalni, melyben a késlekedés az önkormányzatot hátrányos helyzetbe hozná. A soron kívüli ülésre írásos meghívót küldeni nem kell, de a helyben szokásos módon a lakosságot tájékoztatni kell az ülés helyéről és idejéről.
(2) Soron kívüli ülés tartása esetén lehetőség van a képviselők összehívására:
a) elektronikusan küldött üzenettel,
b) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,
c) egyéb szóbeli meghívással.
(3) Amennyiben az ülést a (2) bekezdésben meghatározott módok valamelyike alapján hívták össze, úgy ennek tényét a jegyzőkönyv elején rögzíteni kell. A szóbeli meghívás esetében lehetőség szerint biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását, illetve az ülésen történő megismerésüket.
8. A képviselő-testület ülés összehívása
12. § (1) A képviselő-testület soron következő ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.
(2) A meghívónak tartalmaznia kell:
a) az ülés helyét;
b) az ülés időpontját;
c) a tervezett napirendeket;
d) a napirendek előadóit;
e) a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.
(3) A meghívót és lehetőség szerint az előterjesztéseket a képviselőknek a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 5 nappal ki kell küldeni. Az előterjesztéseket amennyiben indokolt, a képviselő-testületi ülésen is ki lehet osztani. Ebben az esetben az ülés vezetőjének lehetőséget kell biztosítani az anyag áttanulmányozására.
(4) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti.
(5) A polgármester távolléte, akadályoztatása esetében az alpolgármester gondoskodik a képviselő-testület összehívásáról, és a polgármester távollétében vezeti az ülést.
(6) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a Pénzügyi, Ügyrendi és Fejlesztési Bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet és vezeti a képviselő-testület ülését.
9. A képviselő-testület meghívottjai
13. § (1) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal kell meghívni:
a) a napirend tárgya szerint illetékes szerv vezetőjét,
b) a jegyzőt,
c) nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,
d) a Hivatal vagy a Hivatal jegyzője által nevesített a tárgyalt napirendi ponthoz kapcsolódó munkatársait,
e) a napirend tárgyához kapcsolódó helyi önszerveződő közösségek (társadalmi szervezet, egyesületek, civil szerveződések, ifjúsági szervezetek, alapítványok, stb.) képviselőit,
f) akiket az ülés összehívója megjelöl.
(2) A meghívót meg kell küldeni ( tanácskozási jog biztosítása nélkül ) azon személyeknek, akiket az ülés összehívója megjelöl.
10. A képviselő-testület ülésének rendje
14. § Az ülés vezetőjének feladatai:
a) megnyitja az ülést,
b) ismerteti a távolmaradók névsorát, megállapítja az ülés határozatképességét és folyamatosan figyelemmel kíséri a képviselő-testületi ülés folyamán,
c) felteszi szavazásra a meghívóban szereplő napirendi javaslatot,
d) külön-külön a napirendi pontoknál megnyitja és lezárja a vitát,
e) ismerteti az előterjesztést, és a módosító/módosított javaslatokat,
f) a szavazás eredményét számszerűen megállapítja, ezzel egyidejűleg ismerteti a döntést,
g) biztosítja az ülés folyamatosságát, rendjének fenntartását,
h) az ülést bezárja.
15. § A képviselő-testület ülésének vezetése során a tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata. Ennek során:
a) figyelmezteti a hozzászólót, hogy csak a napirenddel kapcsolatosan tegye meg észrevételét, javaslatát, s attól ne térjen el,
b) rendre utasíthatja azt, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
c) figyelmezteti azt a képviselőt, aki a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kijelentéseket tesz,
d) megvonhatja a szót attól a képviselőtől, aki a fenti pontokban foglalt rendzavaró magatartást megismétli.
16. § (1) A képviselő-testület egyedi döntéssel – egyszerű szótöbbséggel – hozzászólási jogot adhat a képviselő-testület ülésén megjelent személynek. Hozzászólási jog nem adható azokban az esetekben, melyeknél zárt ülés rendelhető el. Az ülésen megtárgyalásra kerülő napirendi pontokhoz kapcsolódóan az ülést megelőzően, legkésőbb a kezdési idő előtt 2 órával írásban kérdés, vélemény nyújtható be a polgármesterhez, melyet a napirend tárgyalása során ismertetni, majd a kérdés, vélemény benyújtóját az ülést követő 15 napon belül tájékoztatni kell.
(2) A hozzászólási jog feltétele, hogy az érintett személy a hozzászólási jog megadása előtt a képviselő-testület ülését viselkedésével ne zavarja. A hozzászólási jog megvonható, ha az érintett személy nem tartja be a számára megadott időkeretet.
11. Határozatképesség
17. § Amennyiben határozatképtelen a képviselő-testület, az ülést 5 napon belüli időre időtűzéssel, változatlan napirenddel az ülés vezetőjének újra össze kell hívnia, a lakosságot erről a Hivatal hirdetőjére kitűzött írással értesíteni kell.
12. Napirend
18. § (1) A polgármester előterjeszti a meghívóval azonosan a napirendi pontokat. A polgármester és a képviselők javaslatot tehetnek a napirendi pontok felcserélésére, javasolt napirendi pontok törlésére.
(2) A polgármester és a képviselők írásban benyújtott anyaggal vagy szóban ismertetve indítványozhatják egyéb kérdések megvitatását, napirendre vételét is rövid indoklással. Az indítványt a polgármesternél kell az ülés előtt benyújtani vagy szóban a napirendi tervezet ismertetését követően előadni. A javasolt napirendi pontot a meghívóban szereplő napirendek után kell felvenni, ettől a képviselő-testület célszerűségi okokból eltérhet. Az indítványról – mely tartalmazza a napirendben elfoglalt helyét is- a képviselők egyszerű többséggel döntenek.
(3) A napirend elfogadásáról a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
19. § (1) A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg.
(2) A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.
(3) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a meghívottak kérdést intézhetnek.
(4) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.
(5) Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, kiegészítő majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.
(6) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő bármely javaslat törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(7) A szavazás eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a határozatot.
13. Előterjesztések
20. § (1) Előterjesztésnek minősül mindazon a képviselő-testület részére benyújtott anyag, melyben a képviselő-testület döntése szükséges.
(2) Tájékoztatónak minősül minden olyan a képviselő-testület részére benyújtott írásos anyag, melyben nem szükséges képviselő-testületi döntés és melynek célja a testület tájékoztatása egy kérdésről vagy területről.
(3) Előterjesztést nyújthat be a képviselő-testülethez:
a) polgármester,
b) települési képviselő,
c) bizottság,
d) jegyző.
(4) Az előterjesztést akkor kell benyújtani a képviselő-testületnek döntésre, ha az abban megfogalmazottakból világosan és egyértelműen kitűnik, hogy a beterjesztője mit akar, alkalmas a megfelelő következtetések levonására, a döntés meghozatalára. Az előterjesztés döntésre történő beterjesztését minden esetben meg kell, hogy előzze a jegyző törvényességi véleményének kialakítása.
(5) Az előterjesztést elsősorban írásban kell az ülést megelőzően legalább 15 nappal a polgármesternek címezve benyújtani. Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is. Az ülés napján, illetve az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni.
(6) Írásos előterjesztés nélkül nem tárgyalhatóak az alábbi ügyek:
a) költségvetést érintő előterjesztés,
b) önkormányzati rendelettervezet,
c) intézményalapítás, átszervezés, megszüntetés,
d) helyi népszavazás kiírása,
e) munkaterv,
f) valamennyi hatósági döntést igénylő ügy,
g) szolgáltatási díjakat érintő előterjesztések.
14. Szavazás
21. § (1) A képviselők a szavazásban igenlő vagy ellenszavazattal vesznek részt, valamint tartózkodnak.
(2) A szavazás kézfelemeléssel történik, a számszaki eredményt az ülés vezetője hangosan ismerteti.
(3) Minősített többség szükséges a helyi közügy önálló megoldásának vállalásához, valamint az erről történő lemondáshoz, illetve a helyi népszavazásra irányuló kezdeményezésről való döntés, népi kezdeményezés tárgyalására
22. § (1) A képviselő-testület a polgármester vagy a jelenlévő képviselők egynegyedének indítványára névszerinti szavazást tart.
(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa képviselők nevét, akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és az eredményről az ülés elnökét tájékoztatja. A szavazás eredményét az ülés elnöke állapítja meg.
(3) Személyi és ügyrendi kérdésben név szerinti szavazás nem tartható.
23. § (1) A titkos szavazásról a képviselő-testület esetenként, egyszerű többséggel dönt.
(2) A titkos szavazást a Pénzügyi, Ügyrendi és Fejlesztési Bizottság bonyolítja le.
(3) A titkos szavazás eredményéről a bizottság külön jegyzőkönyvet készít. Ezt a jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez. A jegyzőkönyv tartalmazza a szavazásra jogosultak és a ténylegesen szavazók számát, az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, valamint a megállapított eredményt.
(4) A jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai aláírják.
(5) A szavazás eredményét a bizottság elnöke ismerteti a képviselő-testület tagjaival.
15. Személyes érintettség bejelentése
24. § (1) A települési képviselő az Mötv. 49. § (1) bekezdésében foglalt esetben köteles bejelenteni személyes érintettségét a képviselő-testületnek a döntéshozatalt megelőzően. A képviselő a bejelentés megtételekor kérheti a képviselő-testületet, hogy érintettsége ellenére ne zárja ki a szavazásból.
(2) Az érintett képviselő szavazásból történő kizárásáról sorszámozott határozattal a képviselő-testület dönt.
(3) Az a települési képviselő, aki személyes érintettsége ellenére nem teszi meg a törvényben előírt bejelentést, maximum egy havi tiszteletdíjnak megfelelő összegű rendbírsággal sújtható. A személyes érintettség utólagos tudomásra jutása a döntéstől számított 6 hónapon belül jelenthető be. A bejelentést a polgármester, vagy települési képviselő teheti meg. A rendbírság mértékéről a képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján egyszerű többséggel dönt.
16. Önkormányzati rendeletalkotás
25. § (1) Rendelet alkotását kezdeményezheti:
a) polgármester
b) képviselő,
c) a képviselő-testület bizottsága,
d) civil szervezetek képviselője,
e) települési nemzetiségi önkormányzatok elnökei,
f) jegyző.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak a kezdeményezést a polgármesternél nyújthatják be írásban. A kezdeményezést, majd a rendelettervezetet – amennyiben tárgyalásra alkalmas módon nyújtották be – a polgármester köteles a soron következő ülés napirendi javaslatába felvenni.
(3) Amennyiben a rendelettervezet részletes előkészítése szükséges, az ülésvezető indítványozza, hogy a képviselő-testület foglaljon állást a rendeletalkotás szükségességéről, az előkészítés menetéről és felelőséről.
(4) A rendelettervezet szakszerű előkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(5) A jegyző az előkészítés keretében gondoskodik a tervezetek bizottsági véleményeztetéséről, az esetlegesen beérkezett észrevételek feldolgozásáról, az ágazati jogszabályok által előírt egyeztetések lefolytatásáról, az adminisztrációs munkák elvégzéséről.
(6) A jegyző által elkészített előzetes hatásvizsgálatot és az indoklást is a bizottság elé kell terjeszteni a tervezettel együtt.
(7) Az elkészült, de még el nem fogadott rendelet-tervezeteket amennyiben az állampolgárok széles körét érinti, amennyiben erre a határidők lehetőséget adnak közszemlére kell tenni 30 napra a Hivatal hirdetőtábláján. A közszemlére tételt a polgármester rendelheti el. A közszemlére tett rendelet-tervezettel kapcsolatban az érdekeltek írásban kifogást emelhetnek, javaslatot, észrevételt tehetnek. A megtett észrevételek tárgyában a képviselő-testület dönt.
26. § (1) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni.
(2) Helyben szokásos módnak minősül a Hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés.
(3) A képviselő-testület által hozott rendeletekről hatálybelépésüket követően biztosítani kell a honlapon történő megjelentetést.
27. § A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról.
17. Az önkormányzati határozat
28. § (1) A képviselő-testület által hozott határozatok:
a) normatív határozatok,
b) egyedi határozatok.
(2) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.
(3) A normatív határozatot a Hivatal hirdetőtábláján közzé kell tenni.
18. A jegyzőkönyv
29. § (1) A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésén túl az alábbiakat tartalmazza:
a) napirendi pontonként az előadók nevét, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát, a felszólalók nevét és mondanivalójuk lényegét,
b) az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat és kérdéseket, az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat,
c) a képviselő kérésére véleményének rögzítését,
d) dátumot, pecsétet.
(2) A polgármester, illetve a képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles az általuk elmondottakat szó szerint jegyzőkönyvbe vetetni.
(3) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:
a) a meghívót,
b) a jelenléti ívet,
c) az írásos előterjesztéseket,
d) a rendelet valamit a határozattervezetek egy-egy példányát.
(4) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.
(5) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – a Hivatalban betekinthetnek a képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvébe.
(6) A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni. A betekintési jog gyakorlására hivatali időben kerülhet sor.
(7) Zárt ülésről készített jegyzőkönyvbe az érintetteken kívül más nem tekinthet be. Az érintettek is kizárólag a jegyzőkönyv őket közvetlenül érintő részébe kaphatnak betekintési jogot.
(8) A jegyzőkönyvekről, annak egy részéről illetve más önkormányzati dokumentumokról térítés ellenében másolat adható ki. A térítési díja megegyezik a közös önkormányzati hivatalban működő fénymásoló szolgáltatás díjaival.
19. Kérdés, interpelláció
30. § (1) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítő jellegű felvetés, vagy tudakozódás, melyre külön intézkedést nem igénylő konkrét válasz adható.
(2) Interpellációnak minősül az olyan, intézkedést igénylő kérdés vagy véleménynyilvánítás, amelyet a képviselő a polgármesterhez, a bizottsági elnökhöz, vagy a jegyzőhöz intéz önkormányzati feladatkörébe tartozó ügyben.
(3) A kérdezés illetve interpellálás joga a képviselőket a napirend tárgyalásának befejezését követően szóban vagy írásban illeti meg. A hozzászólásra napirendenként legfeljebb három alkalommal van lehetőség, időtartama alkalmanként nem haladhatja meg a három percet. Az interpellációt illetve kérdést írásban az ülés előtt is be lehet nyújtani a polgármesternek címezve. Amennyiben a benyújtásra az ülés előtt 2 nappal korábban kerül sor, úgy arra a soron következő ülésen érdemben válaszolni kell.
(4) Az interpelláció és a kérdés csak testületi ülésen ismertethető. A polgármester az ülés kezdetekor tájékoztatást ad a képviselőknek a beérkezett kérdésekről.
(5) Az interpellációra a kérdezett az ülésen szóban vagy a képviselő-testület hozzájárulásával legkésőbb 15 napon belül írásban köteles választ adni. Az írásban küldött választ a Képviselő-testület soron következő ülésén ismertetni kell.
(6) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik. A válasz el nem fogadása esetén a Képviselő-testület egyszerű többséggel vita nélkül határoz. A kérdésre adott válasz elfogadásáról a testület nem dönt.
20. Nyilvánosság, lakossági tájékoztatás
31. § A kihirdetés helyben szokásos módja az önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés.
21. Együttműködés a lakossággal
32. § A lakossági kapcsolatok szervezett formái:
a) közmeghallgatás,
b) falugyűlés,
c) polgármesteri fogadóóra,
d) a képviselő-testületi és bizottsági ülésen tanácskozási jog biztosítása a társadalmi és civil szervezetek képviselőinek.
33. § (1) A képviselő-testület az éves, legalább évi egy alkalommal megrendezésre kerülő közmeghallgatást az alábbi, önkormányzati döntések előtt tartja meg:
a) helyi adó bevezetése vagy,
b) nagyobb arányú területrendezéssel kapcsolatos döntés vagy,
c) jelentősebb fejlesztéshez kapcsolódó döntés vagy,
d) a polgármester által meghatározott egyéb, a lakosság túlnyomó részét érintő döntések.
(2) A közmeghallgatás idejéről, helyéről, napirendjéről és az ülésen megválaszolásra kerülő kérdések feltevésének lehetőségéről a lakosságot a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján elhelyezett meghívó útján legalább 8 nappal előtte. A meghívó közzétételéről a polgármester gondoskodik.
(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti és felel a rend fenntartásáért. A közmeghallgatáson részt vesznek a képviselők, továbbá meghívást kapnak a 13. §-ban felsorolt személyek, a lakosság ellátásában érdekelt intézmények, szervek képviselői.
(4) A közmeghallgatáson a napirendek után először a meghívott vendégek kapnak szót, majd a lakosság részéről jelenlévők szólhatnak hozzá az elhangzottakhoz, vagy kérdezhetnek, javaslatot tehetnek a helyi közügyeket érintően. A közmeghallgatáson hozzászólás, kérdés, javaslat kizárólag szóban tehető.
(5) A lakossági hozzászólások, kérdések, javaslatok után az önkormányzat tisztségviselői, a képviselők vagy a lakosság ellátásában érdekelt intézmények, szervek jelenlévő képviselői válaszolnak lehetőleg szóban vagy legkésőbb 15 napon belül írásban. Ha a lakossági kérdéssel érintett intézmény, szerv képviselője nincs jelen, akkor a kérdést a közmeghallgatást követő 5 napon belül továbbítani kell részére és gondoskodni kell arról, hogy a kérdező a választ 15 napon belül írásban megkapja.
(6) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül.
34. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében, az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából falugyűlést hívhat össze. A falugyűlésen a lakosság a községet érintő fontosabb kérdésekről kap tájékoztatást. Ugyanekkor az állampolgárok közérdekű javaslatot, bejelentést tehetnek, illetve véleményt nyilváníthatnak a számukra jelentős ügyekben.
(2) A gyűlés helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre, vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a Hivatal hirdetőtábláján vagy - lehetőség szerint - a helyi újság útján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 8 nappal.
(3) A gyűlést a polgármester vezeti, erre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt.
(4) A gyűlésről jegyzőkönyv készül, melynek vezetéséről a jegyző gondoskodik.
(5) Falugyűlést szükség szerint kell tartani. Ha ennek feltételei fennállnak, a falugyűlés összekapcsolható a közmeghallgatással.
35. § A polgármester minden héten kedden 7.30 órától 9.00 óráig, valamint szerdán 15.00 órától 16.00 óráig fogadóórát tart. A fogadóórára előzetes bejelentkezés szükséges minimum két nappal az időpontot megelőzően.
36. § Meghívottként tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a helyi önszerveződő közösségek (társadalmi szervezet, egyesületek, civil szerveződések, ifjúsági szervezetek, alapítványok, stb.) képviselőit, a tevékenységi körüket érintő ügyek tárgyalása során.
A Képviselő-testület szervei
22. A képviselő-testület bizottságai
37. § (1) A képviselő-testület - meghatározott önkormányzati feladatok ellátására - állandó, vagy ideiglenes bizottságokat választ.
(2) A képviselő-testület a következő bizottságokat hozza létre:
a) Pénzügyi, Ügyrendi és Fejlesztési Bizottság 5 fővel
b) Szociális, Oktatási és Kulturális Bizottság 5 fővel
38. § (1) A bizottság a belső működési szabályait – az Mötv. és az SZMSZ keretei között - maga állapítja meg.
(2) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására - ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
(3) A bizottság a működés folyamatosságának biztosítása érdekében elnökhelyettest választhat tagjai közül.
(4) Ha a bizottság (képviselő, illetve nem képviselő) tagja a bizottság üléséről indokolatlanul, sorozatosan távol marad, úgy a bizottság javaslatára a Képviselő-testület dönt a bizottsági tagság megszüntetéséről.
(5) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.
(6) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely - a bizottság feladatkörébe tartozó - ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, amelyekre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
(7) A bizottság ülése nyilvános, azonban zárt ülést köteles tartani a testületre vonatkozó szabályok szerint. Döntéseiről csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.
(8) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint - külön indítványra - a kisebbségi véleményeket tartalmazza.
(9) A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és az ülésen kijelölt egy tag, mint hitelesítő írja alá.
(10) A bizottság a tevékenységről évente beszámol a képviselő-testületnek.
23. Pénzügyi, Ügyrendi és Fejlesztési Bizottság feladatai-Pénzügyi, fejlesztési feladatok
39. § (1) A bizottság közreműködik az önkormányzat költségvetési, pénzügyi-ellenőrzési, vagyongazdálkodási, településüzemeltetési, infrastrukturális, településrendezési és fejlesztési feladatainak ellátásában.
(2) A bizottság tesz javaslatot a polgármester illetményének megállapítására, bérfejlesztésre, jutalmazásra.
(3) Közreműködik a feladatkörét érintő önkormányzati rendeletek kidolgozásában, döntések előkészítésében. A bizottság véleményezése szükséges az alábbi képviselő-testületi döntések előkészítéséhez:
a) önkormányzat gazdasági programjának meghatározása;
b) éves költségvetést megalapozó döntések;
c) éves költségvetési javaslat és végrehajtásáról szóló beszámoló;
d) éves költségvetés módosítása;
e) az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet;
f) önkormányzati vagyongazdálkodási ügyek;
g) hitelfelvétel, kötvénykibocsátás;
h) a bizottság feladatkörét is érintő pályázatok benyújtása;
i) azok az ügyek, amelyeket eseti döntésével a képviselő-testület véleményezésre kiad a bizottság részére.
24. Ügyrendi feladatok
40. § (1) A bizottság látja el a polgármester és a képviselők által benyújtott vagyonnyilatkozat vizsgálatával, nyilvántartásával és ellenőrzésével, a méltatlansági és összeférhetetlenségi ügyekkel kapcsolatos eljárási feladatokat.
(2) Lebonyolítja a képviselő-testület hatáskörébe tartozó választásokat.
(3) A bizottság véleményezése szükséges az SZMSZ elfogadásához, módosításához, kiegészítéséhez.
25. Szociális, Oktatási és Kulturális Bizottság feladatai-Szociális ügyek
41. § (1) A bizottság közreműködik az önkormányzat szociális, családsegítő gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint gyermekjóléti feladatainak ellátásában.
(2) A bizottság közreműködik az önkormányzati rendeletek tervezeteinek kidolgozásában, a működési területét érintő kérdésekben. A bizottság véleményezése szükséges az alábbi képviselő-testületi döntések előkészítéséhez:
a) a szociális intézmények beszámolójának elfogadása,
b) a szociális ellátások helyi szabályozása,
c) a gyermekvédelmi támogatások helyi szabályozása,
d) szociális bérlakás kiutalása,
e) tanulmányi ösztöndíj ügyek,
f) azok az ügyek, amelyeket eseti döntésével a képviselő-testület véleményezésre kiad.
26. Oktatási és kulturális ügyek
42. § (1) Segíti az oktatási intézmények szervezeteinek működését, figyelemmel kíséri a településen működő oktatási intézmények működését, az Önkormányzat nevelési és közművelődési intézményeinek személyi és tárgyi feltételeit, felszereltségét, a fejlesztési lehetőségek feltárása és javítása érdekében.
(2) Véleményezi az oktatási, nevelési és kulturális intézmények tevékenységéről, feladatok ellátásról szóló beszámolót.
27. A polgármester
43. § (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.
(2) A polgármester feladata a képviselő-testület működésével kapcsolatban
a) képviseli a képviselő-testületet,
b) előterjeszti a képviselő-testület munkatervét,
c) összehívja és vezeti képviselő-testület üléseit,
d) beszámol az átruházott hatáskör gyakorlásáról,
e) segíti a képviselők munkáját,
f) aláírja a képviselő-testület rendeletét, valamint az üléstől készített jegyzőkönyvet,
g) ellenőrzi a képviselő-testület határozatainak végrehajtását.
(3) A polgármester feladata a Hivatal működésével kapcsolatban:
a) szükség szerint a Hivatal köztisztviselői részére munkaértekezletet tart, értékeli a Hivatal munkáját, ismerteti az adott időszakban tárgyalt fontosabb ügyeket, az időszerű feladatokat;
b) beszámoltatja a jegyzőt.
(4) A polgármester a részére jogszabályban megállapított évi rendes szabadságát az általa meghatározott időben jogosult kivenni. Legkésőbb a szabadság megkezdése előtti napon köteles ennek tényét és sürgős esetre szóló elérhetőségét bejelenteni az alpolgármesternek vagy a jegyzőnek. A szabadság-nyilvántartás vezetéséről a jegyző gondoskodik, aláírására az alpolgármester jogosult.
28. Az alpolgármester
44. § (1) Az alpolgármesterek száma 1 fő. Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait társadalmi megbízatásban.
(2) Az alpolgármester munkarendjét a polgármester határozza meg azzal, hogy arra a szabad és ünnepnapokon is sor kerülhet.
(3) Az alpolgármester helyettesíti a polgármestert tartós távolléte illetve akadályoztatása esetén.
29. A jegyző
45. § (1) Jegyző minden héten szerdán 9. 00-től 11. 00 óráig fogadóórát tart.
(2) A jegyzőt távolléte, vagy akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti. A jegyzői és aljegyzői tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén az általa megbízott személy helyettesíti. A jegyzőt akadályoztatása esetén az általa megbízott személy is helyettesítheti.
30. Közös Önkormányzati Hivatal
46. § (1) Az önkormányzati hivatali feladatok ellátása - együttműködési megállapodás alapján - 2025. január 1-jétől a Tiszaszőlős, Tiszaderzs és Nagyiván községek részvételével létrehozott Tiszaszőlősi Közös Önkormányzati Hivatal útján történik, melynek székhelye Tiszaszőlős. Tiszaderzs és Nagyiván községekben kirendeltség működik.
(2) A jegyző évente egyszer beszámol a Képviselő-testületnek a Hivatal tevékenységéről.
(3) A Hivatal szervezeti és működési szabályzat alapján látja el feladatát.
31. Az önkormányzat társulásai
47. § (1) A Képviselő-testület a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében a következő, jogi személyiséggel rendelkező társulásokban vesz részt.
(2) A 2. § g) pontjában meghatározott társulás feladata: a települési hulladék átvétele, összegyűjtése, elszállítása és kezelése.
(3) A 2. § h) pontjában meghatározott társulás feladata: a térségi települések területfejlesztési és területrendezési kezdeményezéseinek elősegítése, összehangolása, közös fejlesztési koncepciók, programok és tervek kidolgozása, és megvalósítása a Tisza‐tavi települések fejlesztése érdekében.
(4) A társulásokban való együttműködés részletes szabályait a társulási megállapodás, valamint az adott társulás Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
(5) A társulási tanácsokban az Önkormányzatot a polgármester képviseli.
32. Nemzetiségi önkormányzatokkal való együttműködés
48. § (1) Az önkormányzat az illetékességi területén élő, nemzetiséghez tartozó lakosai nemzetiségi jogainak biztosítása, történelmi hagyományai, nyelvük ápolása és fejlesztése, tárgyi és szellemi kultúrájuk megőrzése és gyarapítása érdekében együttműködik a települési nemzetiségi önkormányzatokkal és éves költségvetési rendeletében meghatározottak szerint támogatást nyújthat részükre.
(2) Az önkormányzat biztosítja a települési nemzetiségi önkormányzatok részére az önkormányzati működésükhöz szükséges tárgyi és személyi feltételeket akként, hogy a települési nemzetiségi önkormányzatok működésével kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról a Hivatal kijelölt ügyintézői gondoskodnak.
(3) Az együttműködési megállapodás megkötésére az önkormányzat Polgármestere és a nemzetiségi önkormányzat elnöke jogosult. A Polgármester a képviselő-testületi felhatalmazást követően, a nemzetiségi önkormányzat elnöke a nemzetiségi önkormányzati képviselő-testület felhatalmazását követően élhet e jogkörével.
Vegyes rendelkezés
33. A költségvetés előkészítése
49. § (1) A költségvetés előkészítése során a jegyző a helyi nemzetiségi önkormányzatok költségvetési szerveinek tekintetében a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökével áttekinti az önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek következő költségvetési évre vonatkozó feladatait, az önkormányzat bevételi forrásait és ennek alapján kialakítja a költségvetés tervezetét, javaslatot tehet az azt megalapozó döntésekre. A költségvetés tervezetét, az azt megalapozó döntésekre vonatkozó javaslatot a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
(2) A Pénzügyi, Ügyrendi és Fejlesztési Bizottsága a beterjesztést megelőzően véleményezi a tervezetet.
34. Költségvetési rendelet alkotás
50. § (1) A helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetésére vonatkozó részletes adatokat a költségvetési törvény megjelenését követően a jegyző által meghatározott pénzügyi ügyintéző egyezteti a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökével, rendelkezésre bocsátja a nemzetiségi önkormányzatra vonatkozó adatokat.
(2) A helyi nemzetiségi önkormányzat kérésére a jegyző készíti el a költségvetési határozat tervezetet, melyet a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke terjeszt a helyi nemzetiségi önkormányzat testület elé.
(3) A jegyző a költségvetési rendelettervezetet a költségvetési szervek vezetőivel a pénzügyi ügyintéző bevonásával egyeztetni és az erről készült írásbeli dokumentációt a polgármester részére benyújtja.
(4) A polgármester a költségvetési szervek vezetőinek írásos anyagát a képviselő-testület bizottsága elé terjeszti a költségvetési rendelettervezethez csatoltan.
35. Az önkormányzati gazdálkodás
51. § (1) A képviselő-testület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Költségvetéséről rendeletet alkot, melynek megalkotására nézve a vonatkozó jogszabályok irányadók.
(2) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről vagy befektetéséről továbbá a költségvetési rendeletben jóváhagyott előirányzatok közötti átcsoportosításról 2 000 000 Ft értékhatárig – a képviselő-testület folyamatos tájékoztatása mellett- két testületi ülés között saját hatáskörben döntsön.
(3) A polgármester saját hatáskörében az önkormányzat tulajdonát érintő ügyekben 2 000 000,-Ft értékhatárig köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettségeket, írhat alá megállapodásokat. Az általa kötött szerződésekről a képviselő-testület utólag tájékoztatni kell.
Záró rendelkezések
52. §1
53. § Ez a rendelet 2025. október 16-án lép hatályba.
Az 52. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 2. melléklet a Tiszaszőlős Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 1. mellékletével megállapított szöveg.