Tass Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2024. (X. 30.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2024. 11. 01Tass Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2024. (X. 30.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról
Tass Község Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület) az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörben, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva, a Magyarországi helyi önkormányzatokról szóló 2011.évi CLXXXIX törvény 53. §(1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.
Általános rendelkezések
1. Az önkormányzat megnevezése, működési területe, szervei
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos elnevezése: Tass Község Önkormányzata (továbbiakban Önkormányzat), székhelye: 6098 Tass, Széchenyi út 48.
(2) Az Önkormányzat Képviselő-testületének hivatalos megnevezése: Tass Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület)
(3) A Képviselő-testület hivatalának megnevezése: Tassi Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: Hivatal), székhelye: 6098 Tass, Széchenyi út 48.
2. § Az Önkormányzat működési területe Tass Község közigazgatási területe.
3. § Az önkormányzat szervei:
a) képviselő-testület
b) polgármester
c) alpolgármester
d) képviselő-testület bizottságai
e) polgármesteri hivatal
f) jegyző
g) társulás
2. Önkormányzat jelképei és az önkormányzat által alapított kitüntetések
4. § Az önkormányzat jelképei: címer, zászló, pecsét. Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a Képviselő-testület külön rendeletben szabályozzak.
5. § A Képviselő-testület a helyi kitüntetések és elismerő címek adományozására alapította a „Szelecsényi díj” -at és a „Tass Községért” kitüntető díjat. Az odaítélés és elbírálás rendjét a Képviselő-testület külön rendeletben határozza meg.
3. Az Önkormányzat ünnepe, lapja és honlapja
6. § Az önkormányzat gondoskodik arról, hogy a község lakossága a nemzeti és helyi ünnepeket, emléknapokat méltó módon ünnepelhesse. Tass Községben minden év augusztusában megrendezésre kerül a Falunap.
7. § Az önkormányzat hivatalos lapja a Tassi Hírmondó, mely negyedévente jelenik meg.
8. § Az önkormányzat honlapja a www.tass.hu.
4. Az Önkormányzat feladatai, hatásköre
9. § (1) Az Önkormányzat a törvények által megállapított kötelező feladatait
a) Képviselő-testület közvetlenül valamint szervei útján,
b) Önkormányzat költségvetési szervei útján,
c) természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (továbbiakban: szervezet) útján, a szervezet és a Képviselő-testület vagy annak valamely szerve között létrejött szerződés alapján látja el.
(2) Az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak felsorolását e rendelet 1. melléklete tartalmazz
10. § (1) A Képviselő-testület feladat-és hatásköreit a Mötv. 42. §-ában nevesített, valamint azon hatáskörök kivételével, amelyeket törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatásköreibe utal, a polgármesterre, bizottságára, társulására, a jegyzőre rendeletben átruházhatja.
(2) Az egyes feladat-és hatásköreinek átruházásával egyidejűleg a Képviselő-testület rendelkezhet az adott átruházott hatáskör gyakorlásával kapcsolatos követelményekről, a hatáskör gyakorlásának feltételeiről és korlátairól, a hatáskör gyakorlásának ellenőrzéséről. Ezek lehetnek különösen
a) döntést megelőző kötelező vélemény,
b) javaslatkérés kötelezettség a Képviselő-testület által meghatározott bizottságtól,
c) a hatáskör gyakorlójának a Képviselő-testület vagy valamely bizottság felé történő utólagos tájékoztatási kötelezettsége a döntéséről vagy intézkedéséről,
d) a hatáskör gyakorlásának értékhatárhoz való kötése,
e) meghatározott időszakonkénti tájékoztatási vagy beszámolási kötelezettség előírása a hatáskör gyakorlásával kapcsolatban,
f) egyéb konkrét feltételek meghatározása.
(3) A Képviselő-testület által a polgármesterre illetve a jegyzőre átruházott önkormányzati hatósági hatáskörök felsorolását e rendelet 2. melléklete. tartalmazza.
A Képviselő-testület működése
5. A Képviselő-testület ülései
11. § A Képviselő-testület alakuló és rendes ülést tart, rendkívüli ülést tarthat.
6. Alakuló ülés
12. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülésén a képviselőktől a Helyi Választási Bizottság elnöke, akadályoztatása esetén helyettese veszi ki az esküt.
(2) A polgármester a képviselők eskütételét követően, a napirendi pontok tárgyalása előtt a Képviselő-testület előtt esküt tesz. A polgármestertől az esküt a Helyi Választási Bizottság elnöke, akadályoztatása esetén helyettese veszi ki.
(3) Az alakuló ülésen a Helyi Választási Bizottság elnöke, vagy akadályoztatása esetén helyettese, tájékoztatást ad a választások eredményéről, a tájékoztatással kapcsolatban hozzászólásra nincs lehetőség, észrevétel nem tehető.
(4) A Képviselő-testület az alakuló ülésen dönt a polgármester illetményéről, illetve amennyiben arra előzetes egyeztetések alapján lehetőség van.
a) felülvizsgálja szervezeti és működési szabályzatát,
b) polgármester előterjesztése alapján megválasztja az alpolgármestert és a bizottságok elnökeit és tagjait, valamint
c) dönt illetményükről és tiszteletdíjukról.
(5) Amennyiben a jelen rendeletben meghatározott bizottságok elnökének és tagjainak megválasztására az alakuló ülésen nem kerül sor, akkor legalább a vagyonnyilatkozatok kezeléséért felelős ideiglenes bizottságot kell megválasztani a Képviselő-testületnek.
7. Rendes ülés
13. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 rendes ülést tart.
(2) A rendes üléseket – lehetőség szerint - minden hónap – július és december hónap kivételével - utolsó hetének szerdai napjára kell összehívni.
(3) A Képviselő-testület rendes ülései általában 14.00 órakor kezdődnek.
(4) A képviselő-testület üléseit rendszerint a Polgármesteri Hivatal tanácskozó termében tartja. A képviselő-testület kihelyezett ülést is tarthat. Ennek tényét az írásos meghívóban közölni kell.
8. Rendkívüli ülés
14. § (1) Rendkívüli ülést kell összehívni az Mötv. 44. §-ban szabályozott eseteken kívül, ha az ülés összehívását halaszthatatlan körülmény indokolja, vagy ha a Képviselő-testület döntésének hiányában az Önkormányzatot súlyos hátrány vagy kár érné.
(2) A rendkívüli ülés napirendjére olyan tárgysorozat vehető fel, amely a rendkívüli ülés összehívását indokolja
(3) A rendkívüliség és sürgősség okát a képviselőkkel közölni kell.
9. A képviselő-testület munkaterve
15. § (1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján működik. A munkaterv tervezetét a jegyző állítja össze, majd a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
(2) A munkatervhez javaslatot lehet kérni:
a) a Képviselő-testület tagjaitól
b) jegyzőtől
c) helyi nemzetiségi önkormányzat elnökétől
d) az önkormányzati intézmények vezetőitől
e) civil szervezetek vezetőitől
f) azon személyektől és szervektől, akiket előterjesztés, beszámoló, tájékoztatás, jelentés előterjesztésére kér fel a képviselő-testület.
(3) A képviselő-testület munkatervének tartalmaznia kell:
a) a tervezett ülés időpontját
b) a napirendi pontokat és az előadót
(4) A következő évi munkaterv elfogadásáról a Képviselő-testület minden év novemberében tartandó rendes testületi ülésen határoz.
10. A Képviselő-testületi ülés összehívásának rendje
16. § (1) A Képviselő-testület összehívása az Mötv. 45. §-ának megfelelően történik azzal, hogy a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége illetve tartós akadályoztatásuk esetén az ügyrendi kérdésekkel foglalkozó bizottság elnöke hívja össze és vezeti. A bizottságok megalakulását megelőzően illetve a bizottság elnökének akadályoztatása esetén a korelnök gondoskodik a Képviselő-testület összehívásáról és az ülés levezetéséről.
(2) A Képviselő-testület tagjait az ülés időpontját, helyét, a kezdés időpontját, a tervezett napirend tárgyának és előterjesztőjének megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni. A meghívónak tartalmazni kell, hogy az rendes, rendkívüli vagy alakuló ülésre szól.
(3) A rendes ülésre szóló meghívót és az ülés anyagának írásos előterjesztéseit a képviselők a Képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 3 nappal előbb kapják meg pendrive-on.
(4) A rendkívüli- és az alakuló ülésre szóló meghívót legalább 24 órával az ülést megelőzően kell a (3) bekezdésben meghatározottak szerint kézbesíteni.
(5) Rendkívüli ülés esetén halaszthatatlan sürgős esetben írásos meghívót nem kötelező kiküldeni, ilyenkor a meghívás történhet távbeszélőn, e-mailban vagy sms formájában is. Azonban a lakosságot ebben az esetben is tájékoztatni kell az ülés helyéről és idejéről a helyben szokásos módon.
17. § A Képviselő-testület ülésének időpontjáról, valamint az üléseken tárgyalt, előre ismert napirendi pontokról a lakosságot a meghívónak a Hivatal hirdetőtábláin történő kifüggesztésével, továbbá a Képviselő-testületi ülésre szóló meghívónak, a nyílt ülésen tárgyalt napirendi pontok rendelkezésre álló írásos előterjesztéseinek az Önkormányzat honlapján történő megjelentetése útján kell értesíteni.
18. § (1) A Képviselő-testület üléseire meg kell hívni:
a) Képviselő-testület tagjait
b) a jegyzőt
c) önkormányzati intézmények vezetőit
d) nem állandó megívottaknak:
da) előterjesztőt
db) helyi önszerveződő közösségek képviselőit
dc) mindazokat, akiknek részvételét a napirend tárgyalásánál a polgármester indokoltnak tartja.
(2) A meghívóval együtt kell eljuttatni az írásos előterjesztéseket is az (1) bekezdés a) – b) pontjaiban felsoroltaknak. A c)-d) pontokban felsoroltak az egyes napirendek előterjesztéseit az Önkormányzat hivatalos honlapján tekinthetik meg, írásos előterjesztés részükre – egyedi kérelmükre – csak a hozzájuk kapcsolódó napirendhez kerül megküldésre.
11. Nyilvánosság
19. § (1) A képviselő-testület nyilvános ülésén bárki részt vehet.
(2) Zárt ülés tartására az Mötv 46. §-ban meghatározott esetekben kerülhet sor.
20. § (1) Az Mötv. 46. § (2) bekezdés b, pontjában meghatározott esetben , ha az érintett személy ismert, úgy őt – lehetőség szerint - az ülést megelőzően írásban nyilatkozattételre kell felhívni arra vonatkozóan, hogy kéri-e a zárt ülés tartását.
(2) Amennyiben az érintett személye előre nem ismert, de az adott Képviselő-testületi ülésen jelen van vagy ismert a személye, de előzetesen írásban nem nyilatkozott, az írásbeli nyilatkozatot a Képviselő-testület előtt tett jegyzőkönyvbe foglalt szóbeli nyilatkozat is helyettesítheti.
21. § Az Mötv. 46. §. (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben az üzleti érdek sérelmének megvalósulását abban az esetben kell vélelmezni, ha a tárgyalandó ügy kapcsán harmadik személy érdekkörébe tartozó olyan adat nyilvánosságra kerülése vélelmezhető, melynek kapcsán a harmadik személynek erkölcsi vagy anyagi kára keletkezhet, ez esetben a képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről.
22. § A képviselő testület nyilvános üléséről készített jegyzőkönyvek ügyfélfogadási időben a Polgármesteri Hivatalban, valamint az önkormányzat honlapján megtekinthetők.
23. § Az önkormányzati rendeleteket az önkormányzat honlapján meg kell jelentetni.
12. Előterjesztés
24. § (1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület elé terjesztett azon beadvány, amelyben a képviselő-testület döntése szükséges. Tájékoztató esetében nem szükséges a képviselő-testület döntése.
(2) A képviselő-testület ülésére előterjesztést nyújthat be:
a) a polgármester,
b) alpolgármester;
c) a jegyző,
d) a képviselő;
e) a képviselő-testület bizottsága,
f) az önkormányzat intézmények vezetői,
g) helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke.
(3) Kötelező írásos előterjesztést készíteni:
a) rendeletalkotásnál,
b) intézmény alapításánál, átszervezésénél és megszüntetésénél,
c) helyi népszavazás kiírásánál,
d) gazdasági program, településrendezési és helyi építési, illetve szabályozási tervek jóváhagyásánál,
e) az önkormányzat ingatlanvagyonának értékesítéséhez,
f) pályázat benyújtásához,
g) társulások létrehozásánál, azokhoz való csatlakozásnál, illetve az abból való kilépésnél.
(4) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) a tárgy pontos meghatározását,
b) a témafelelős nevét, amennyiben nem azonos az előterjesztővel,
c) a véleményező bizottság(ok) megnevezését,
d) a lehetséges döntés(ek) indokainak a felsorolását,
e) az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot,
f) a felelősök és a végrehajtási határidő megjelölését.
(5) Az előterjesztésről – a sürgősségi indítvány és a rendkívüli képviselő-testületi ülés kivételével - ki kell kérni az e rendeletben megjelölt, illetékes bizottság véleményét.
25. § (1) Az előterjesztések eredeti példányát a Képviselő-testületi ülést megelőzően 10 nappal, az előterjesztésért felelős köteles a jegyzőnek leadni, aki azt jogszerűségi szempontból megvizsgálja. A Képviselő-testület üléseinek az előkészítésével kapcsolatos szervezési, előkészítési és technikai feladatokat a jegyző látja el.
(2) A különleges szakértelmet igénylő ügyekben az előterjesztő az előterjesztés és a határozati javaslatok összeállításához szakértőt is igénybe vehet.
(3) A zárt ülésre tervezett előterjesztéseket mindig elkülönítetten - az adatok védelméhez való jog épségének megóvása szempontjait betartva - kell kezelni.
(4) A zárt ülésre kiküldött előterjesztéseket az ülést követően haladéktalanul át kell adni a jegyzőkönyvvezetőnek, pendrive-on küldött előterjesztés esetén pendrive-ot kell átadni a jegyzőkönyvvezetőnek.
13. Sürgősségi indítvány
26. § (1) Sürgősségi indítvány minden olyan haladéktalan intézkedést igénylő beadvány, amely az ülés meghívójában nem szerepel.
(2) A képviselő-testület - a polgármester javaslatára – egyszerű többséggel, a napirend megszavazása előtt dönt sürgősségi indítvány tárgyában.
(3) A sürgősségi indítvány - a sürgősség tényének rövid indokolásával - legkésőbb az ülést megelőző nap 12 óráig, írásban nyújtható be a polgármesterhez, aki azt a képviselő-testületi ülés előtt a jegyzővel véleményezteti.
(4) Sürgősségi indítványt nyújthat be:
a) polgármester
b) alpolgármester
c) képviselő
d) a jegyző
(5) Ha a képviselő-testület helyt ad a sürgősségi indítványnak, akkor azt az ülés napirendi pontjai közé fel kell venni.
14. Személyes érintettség
27. § (1) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén – közeli hozzátartozójára is kiterjedően – bejelenteni személyes érintettségét.
(2) A személyesen érintett képviselő – érintettségének jelzése mellett - bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni.
(3) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására – annak ismertté válását követően azonnal – a Képviselő-testület ügyrendi vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása a Képviselő-testület összeférhetetlenségi és ügyrendi ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottsága hatáskörébe tartozik.
(4) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.
(5) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a Képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. A Képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat hatályban tartásáról.
15. Összeférhetetlenségi eljárás
28. § A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a Képviselő-testület összeférhetetlenségi és ügyrendi ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottságának adja át kivizsgálásra, amely a vizsgálat eredményét döntés céljából a Képviselő-testület elé terjeszti.
16. Az ülés vezetése
29. § A képviselő-testület ülését a polgármester, távolléte esetén az alpolgármester illetve 16. § (1) bek.-ben meghatározott személy vezeti (továbbiakban együtt: polgármester).
30. § A Képviselő-testület határozatképességét a polgármester az ülés megkezdésekor megállapítja, majd a határozatképesség fennállását folyamatosan figyeli. Határozatképes a Képviselő-testület ülése, ha legalább négy képviselő jelen van.
31. § Amennyiben az ülésen a Képviselő-testület határozatképtelen, úgy a testületi ülést be kell zárni, és nyolc napon belül ugyanazon napirendek megtárgyalására újból össze kell hívni. Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívási szabályai szerint köteles intézkedni.
32. § (1) A polgármester terjeszti elő az ülés napirendjét és a sürgősségi indítványt. A képviselők javaslatot tehetnek a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére vagy a javasolt napirendi pontok törlésére.
(2) A napirend elfogadásáról a testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatallal dönt.
(3) A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult. A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információt kell tartalmaznia.
(4) A napirendi pont tárgyalása előtt még – amennyiben valamelyik bizottság tárgyalta a kérdést – meg kell hallgatni a bizottság javaslatát.
(5) A polgármester minden soron következő ülésen tájékoztatást ad az előző ülés óta történt fontosabb eseményekről és a végzett tevékenységekről, valamint a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és az átruházott hatáskörben hozott valamennyi döntéséről.
(6) A polgármester napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát, majd szavazásra bocsátja a határozati javaslatot és kihirdeti a szavazás eredményét.
33. § (1) A polgármester, a jegyző, a napirendi pont előterjesztője és az illetékes bizottság elnöke a határozathozatalt megelőzően bármikor – az időtartam korlátozása nélkül - felszólalhat.
(2) A jegyzőnek jelzési kötelezettsége van, ha a képviselő-testület működése vagy döntése jogszabálysértő, ezen kötelezettségének teljesítése érdekében – amennyiben bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni – a jegyzőnek a szavazás előtt szót kell adni.
(3) A napirend tárgyalása keretében, a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak egy alkalommal szólhatnak hozzá legfeljebb három perc időtartamra, és további egy alkalommal legfeljebb egy perc időtartamban reagálhatnak az elhangzottakra.
(4) Valamennyi hozzászólás kizárólag a napirend tárgyára vonatkozhat. Amennyiben a hozzászólás nem a napirend tárgyához kapcsolódik, a felszólalótól a polgármester megvonja a szót.
(5) A hozzászólások sorrendjét a polgármester határozza meg.
(6) Az ülésen megjelent állampolgárok a napirendhez kapcsolódva hozzászólhatnak, legfeljebb három percben.
(7) A polgármester, a jegyző, a napirendi pont előterjesztője és az illetékes bizottság elnöke javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását, amelyről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(8) Az ülés vezetője szünetet rendelhet el, amelynek az időtartama legfeljebb harminc perc lehet.
17. A tanácskozás rendjének fenntartása
34. § (1) Az ülés vezetésével kapcsolatban a polgármester a tanácskozás rendjének fenntartása érdekében
a) figyelmeztetheti a hozzászólót, hogy csak a napirenddel kapcsolatban tegye meg észrevételét, javaslatát és attól ne térjen el,
b) felszólíthatja a hozzászólót, hogy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kijelentésektől tartózkodjon,
c) rendre utasíthatja azt, aki a testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
d) megvonhatja a szót attól, aki a fentiekben írt rendzavaró magatartást megismétli,
e) a nem képviselő résztvevőt – ismételt rendzavarás esetén – a teremből kiutasíthatja.
(2) A Képviselő-testület – bármely tagjának javaslatára – vita nélkül, minősített többséggel hozott határozattal rendbírsággal sújthatja azt a képviselőt, aki
a) az adott ülésen több mint kettő alkalommal – engedély nélkül – túllépte a részére biztosított időkeretet,
b) az ülésen másokat sértő vagy a testülethez méltatlan, nem illő kifejezést vagy hangnemet használt,
c) a napirendtől ismételt figyelmeztetés ellenére eltért.
(3) A rendbírság összege alkalmanként 10.000,- Ft.
(4) A rendbírságot a döntést követő 5 munkanapon belül a Polgármesteri Hivatal pénztárába kell befizetni, amennyiben ez nem történik meg, akkor a következő esedékes illetményből vagy tiszteletdíjból kell levonni.
(5) Tartós rendzavarás, illetve a tanácskozás folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény következtében a polgármester - ha háromszori figyelmeztetése nem jár eredménnyel - félbeszakíthatja az ülést.
(6) Az elnöknek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani és róluk vitát nyitni nem lehet. A tanácskozás rendjének fenntartása érdekében tett intézkedéseket a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
18. A döntéshozatali eljárás
35. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a Képviselő-testület, majd az egész határozati javaslatról. Több módosító javaslat esetén az utolsó javaslattól visszafelé haladva szavaz a Képviselő-testület.
(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történhet. A szavazás számszaki eredményét az ülés vezetője ismerteti.
(3) A képviselők igen-nel , vagy nem-mel szavazhatnak. Szavazás közben a döntést indokolni nem lehet.
(4) Abban az esetben, ha a Képviselő-testület a vita lezárása után bármely okból nem hozott döntést, a polgármester kezdeményezheti az előterjesztés napirendre vételét a soron következő ülésen.
36. § (1) A képviselő-testület titkos szavazásait az Ügyrendi Vagyonnyilatkozat- és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottság végzi, akik a szavazás megkezdése előtt aláírásukkal látják el a szavazólapokat, és lezárják a titkos szavazáshoz használt urnát.
(2) A titkos szavazást az (1) bekezdés szerinti bizottság bonyolítja le, amelyről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, s ebben rögzíteni szükséges:
a) szavazás helyét, tárgyát, kezdetét, és végét, az urna zárásának és nyitásának a tényét,
b) a bizottság tagjainak, illetve a bizottság mellett közreműködők nevét és tisztségét,
c) a szavazás során felmerült egyéb körülményeket,
d) a szavazás eredményét.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott jegyzőkönyvet ismertetni kell a képviselő-testülettel. A titkos szavazással hozott döntést is határozatba kell foglalni.
(4) Ha az Ügyrendi Vagyonnyilatkozat- és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottság bármely tagja érintett a titkos szavazás tárgyában, helyette eseti jelleggel másik önkormányzati képviselőt kell a bizottságba választani. Ebben az esetben az Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat- és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottság, mint „Szavazatszámláló Bizottság” működik.
37. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt a képviselők ¼-e indítványozza vagy az előterjesztés tárgya szerint jogszabály előírja.
(2) A név szerinti szavazás során a polgármester felolvassa a képviselők nevét, akik a nevük felolvasása után igen vagy nem szavazattal fejezik ki a döntésüket.
(3) A jegyző a szavazatokat a névsoron a felolvasás alatt igen vagy nem megjelöléssel feltünteti, azokat átadja a polgármesternek, aki a szavazás eredményét kihirdeti. A név szerinti szavazás eredményét tartalmazó listát a jegyzőkönyvhöz kell csatolni, melyet a jegyző aláírásával lát el.
19. Határozathozatal
38. § A Képviselő-testület határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Az egyszerű szótöbbséggel hozott döntéshez a jelen lévő képviselők több mint a felének a szavazata szükséges.
39. § Minősített többség szükséges a Mötv. 50. §-ában, 55. § (1) bekezdésében, 68. § (1) bekezdésében, 70. § (1) bekezdésében, 74. § (1) bekezdésében, 76. § d) pontjában, 88. § (2) bekezdésében, 89. § (2) bekezdésében foglalt ügyeken kívül:
a) az éves költségvetés főösszegének 10 %-t meghaladó forgalmi értékű ingatlan elidegenítéséhez és az éves költségvetés főösszegének 10 %-t meghaladó kötelezettségvállaláshoz,
b) a polgármester, az alpolgármester(-ek) fegyelmi és anyagi felelősségének megállapításához,
c) helyi népszavazás kiírására irányuló kezdeményezés elutasítása, illetve népszavazás elrendelése esetén,
d) valamely napirendez kapcsolódó hozzászólások, vagy teljes ülés szó szerinti jegyzőkönyvezéséhez.
40. § Minősített többséghez az összes mandátummal rendelkező képviselő közül legalább négy képviselő egybehangzó igen szavazata szükséges.
41. § A határozati javaslat megfogalmazásakor az egyszerűségre, közérthetőségre kell törekedni úgy, hogy arra szavazás esetén egyértelmű „igen” vagy „nem” válasz legyen adható.
42. § A határozatok nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik
20. Rendeletalkotás
43. § A Képviselő-testület az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjába és (2) bekezdésébe foglaltak szerint, a Mötv. 25. §-ába foglaltak figyelembe vételével önkormányzati rendeletet alkot.
44. § (1) Rendeletalkotási javaslatot tehetnek a Képviselő-testület tagjai és szervei, a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke, valamint a településen működő civil szervezetek képviselői.
(2) A javaslatot a polgármesterhez kell írásban benyújtani, melyet a következő képviselő-testületi ülés elé kell terjeszteni.
45. § A rendelet-tervezeteket a tárgya szerint illetékes bizottság köteles megtárgyalni.
46. § Amennyiben nem a jegyző vagy a jegyző távollétében a helyettese a rendelet-tervezet előterjesztője vagy készítője, úgy az csak a jegyző vagy – távollétében – a helyettese ellenjegyzésével kerülhet a Képviselő-testület elé.
47. § A rendeletalkotási javaslatot a benyújtástól számítva legkésőbb 60 napon belül a képviselő-testületi ülés napirendjére kell tűzni.
48. § Rendelettervezethez módosító javaslat legkésőbb az ülést megelőző harmadik munkanapon 12.00 óráig és kizárólag írásban nyújtható be, kivéve azokat a módosító rendelkezéseket, amelyeket a rendelettervezetben az előterjesztő üresen (kipontozva) hagyott vagy a külön kodifikációs eljárást nem igénylő egyszerű módosítási javaslat
49. § A Képviselő-testület előbb a módosító javaslatokról, majd a rendeleti javaslat egészéről dönt.
50. § Amennyiben a Képviselő-testület valamely rendelete (határozata) ellentmond a testület korábban hozott rendeletének (határozatának), úgy ezt az ellentmondást rendezni kell. Amíg ez nem történik meg, a későbbi időpontban hozott rendelet (határozat) alapján kell eljárni.
51. § Az önkormányzati rendelet hitelesítésére a Mötv. 51. § (1) bekezdésébe foglalt rendelkezés az irányadó.
52. § (1) A rendelet akkor tekinthető kihirdetettnek, ha az a Hivatal központi hirdetőtábláján kifüggesztésre került.
(2) Az önkormányzati rendeletnek az Önkormányzat honlapján történő közzétételéről a jegyző –vagy jogszabályban meghatározott esetekben a polgármester – gondoskodik.
53. § A rendeletek nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.
21. A jegyzőkönyv
54. § A Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv elkészítésére, hitelesítésére, nyilvánosságára, kezelésére a Mötv. jegyzőkönyvre vonatkozó rendelkezései az irányadók.
55. § A Képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv a Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon felül tartalmazza továbbá:
a) azt, hogy az ülés nyilvános vagy zárt
b) a levezető elnök nevét
c) a távolmaradt képviselők nevét
d) az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét
e) az ülés megnyitásának idejét és a Képviselő-testület számszerűen megállapított határozatképességét,
f) a polgármester előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről szóló tájékoztatóját
g) az elhangzott kérdéseket, a kérdésekre szóban megadott válaszokat
h) a napirendi pont tárgyalása során az előterjesztőket, a kérdezők és a hozzászólók nevét, az elhangzott kérdéseket és azokra adott válaszok lényegét, a hozzászólások lényegét, szóban előterjesztett határozati javaslatokat, a döntéshozatal módját,
i) a Képviselő kérésére véleményének rögzítését, hozzászólásának a Mötv. 32. § (2) bekezdés c) pontjának megfelelő rögzítését,
j) szükség esetén a polgármester intézkedéseit,
k) az ülésen történt fontosabb eseményeket,
l) az ülés bezárásának idejét
m) a jegyzőkönyv hitelesítésére szolgáló aláírásokat és pecséteket
56. § Az ülésen elhangzottakat hangfelvételen rögzíteni kell. A hangfelvételt a jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok szerint kell kezelni.
57. § A nyílt ülésről készített jegyzőkönyvet az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni.
58. § A választópolgárok – a zárt ülés kivételével, melyről külön jegyzőkönyv készül – betekinthetnek a Képviselő-testület előterjesztéseibe és üléseinek jegyzőkönyveibe a Hivatalban, ügyfélfogadási időben.
59. § A Képviselő-testület bármely képviselő kérésére minősített többséggel elrendelheti valamely napirendhez kapcsolódó hozzászólások, vagy a teljes ülés szó szerinti jegyzőkönyvezését.
60. § A Képviselő-testület döntéseiről jegyzőkönyv-kivonatot kell készíteni, melyet a jegyző köteles megküldeni mindazoknak, akik a döntés végrehajtásában intézkedésre kötelezettek, különösen a döntés végrehajtásáért felelősként megjelölt személyek, szervek részére.
61. § A jegyzőkönyv mellékletei:
a) a meghívó
b) az előre megküldött és az ülésen kiosztott előterjesztések
c) az ülésen elfogadott rendeletek
d) a jelenléti ív
22. Közmeghallgatás
62. § (1) A képviselő-testület évente az Mötv-ben előírtak szerint előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek. A közmeghallgatást a polgármester hívja össze és az alpolgármester vezeti.
(2) A közmeghallgatás időpontját és helyszínét a Képviselő-testület határozza meg. A közmeghallgatás idejéről, helyszínéről és napirendi pontjairól a lakosságot/érdekelteket legalább 15 nappal a közmeghallgatás előtt tájékoztatni kell.
(3) A közmeghallgatásra szánt kérdéseket, javaslatokat előzetesen írásban, legkésőbb a közmeghallgatás időpontja előtt három munkanappal lehet a polgármesterhez benyújtani. Nem kell a beadványt a közmeghallgatáson ismertetni, ha nem felel meg a közmeghallgatásra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek, illetve ha a beadványt benyújtó nem jelenik meg a közmeghallgatáson.
(4) A közmeghallgatáson meg nem válaszolt kérdést és javaslatot az annak tárgyában feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottságnak, tisztségviselőnek ki kell adni kivizsgálás céljából. Az érintett 15 napon belül köteles válaszolni a kérdezőnek, melyről a Képviselő-testületet tájékoztatni kell.
23. Lakossági fórum (Falugyűlés)
63. § (1) A Képviselő-testület és a polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, a lakosság, a társadalmi- és gazdálkodó szervezetek közvetlen tájékoztatása, a felsoroltak széles körét érintő döntések előkészítésbe történő bevonása, valamint az Önkormányzat és a lakosság közvetlen kapcsolattartásának biztosítása érdekében lakossági fórumot (Falugyűlés) szervezhet. A lakossági fórum a közmeghallgatással együtt is tartható.
(2) A polgármester köteles összehívni a lakossági fórumot
a) amikor jogszabály írja elő a Képviselő-testület döntéshozatalához a lakosság véleményének előzetes kikérését,
b) amikor a Képviselő-testület tagjainak több mint fele indítványozza a lakossági fórum összehívását.
(3) A lakossági fórum időpontjáról, helyszínéről és napirendjéről a lakosságot és az érintetteket a lakossági fórum tervezett időpontja előtt 15 nappal tájékoztatni kell a helyben szokásos módon.
(4) A lakossági fórum összehívásáról a polgármester, levezetéséről az alpolgármester köteles gondoskodni.
A képviselő-testület és szervei, jegyző
24. A képviselő
64. § (1) Bármely képviselőnek joga van önálló képviselői indítvány előterjesztésére.
(2) Az előterjesztő az indítványt a jegyzőnek nyújtja be, aki azt törvényességi észrevételével együtt terjeszti a döntéshozatalra jogosult elé. Amennyiben az indítvány alap- vagy módosító rendelet-tervezetet tartalmaz, úgy ahhoz az indítványozónak indokolást is csatolnia kell.
(3) Az indítványt a jegyzői törvényességi észrevétellel együtt a tárgya szerinti bizottság(-ok) tárgyalják.
(4) Az indítványt a benyújtástól számított harminc napon belül napirendre kell javasolni.
(5) Az indítvány napirendre vételéről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
65. § (1) A képviselő, a képviselő-testület ülésén – az adott ülés egyes napirendjeihez nem kapcsolódó ügyekben – legkésőbb az első napirendi pont megnyitásáig írásban,
a) a polgármesterhez,
b) az alpolgármester,
c) a jegyzőhöz,
d) a bizottság elnökéhez
kérdést intézhet, tőlük felvilágosítást kérhet, amelyre a Mötv. 32. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott módon kell a választ megadni.
(2) A képviselő az ülésen, az adott ülés napirendjeihez kapcsolódó ügyekben – tájékoztató kivételével -, a kérdéssel érintett napirend tárgyalásakor szóban is tehet fel kérdést, amelyre a kérdezett szóban, vagy amennyiben az nem lehetséges harminc napon belül írásban köteles válaszolni a képviselőnek.
66. § (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén – az adott ülés egyes napirendjeihez nem kapcsolódó ügyekben – legkésőbb az első napirendi pont megnyitásáig írásban bejelentést tehet.
(2) Az intézkedést igénylő, írásban benyújtott bejelentés nyomán megtett intézkedésekről a Polgármester a bejelentés benyújtóját írásban, harminc napon belül tájékoztatja.
(3) A képviselő az ülésen, az adott ülés napirendjeihez kapcsolódó bejelentését - a 35. § (4) bekezdését figyelembe véve - a 73. §-ban foglaltak szerint teheti meg.
67. § (1) A képviselő-testület tagjai a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez, valamint a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben, interpellációt terjeszthetnek elő.
(2) Az interpelláció írásban terjeszthető elő. Az interpellációra 15 napon belül írásban, legkésőbb azonban a soron következő testületi ülésen kell választ adni.
(3) A interpelláció tárgyának szoros kapcsolatban kell állni az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladataival, illetőleg valamely önkormányzati szervezet (intézmény) hatáskörébe kell tartoznia. Az interpelláció csak konkrét kérdés megválaszolására irányulhat.
(4) Nincs helye interpellációnak közigazgatási hatósági ügyben, valamint önkormányzati intézmény szakmai és személyi ügyeit érintő kérdésekben.
(5) A Képviselő-testületi ülésen az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik, majd vita nélkül dönt a képviselő-testület az elfogadásról. Ha a képviselő-testület nem fogadja el a választ, akkor annak a vizsgálatát a tárgy szerint illetékes bizottságra bízza.
68. § A képviselő kötelezettségei:
a) olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre és a választók bizalmára;
b) köteles bejelenteni a polgármesternek, ha nem tud részt venni a képviselő-testület ülésén;
c) köteles bejelenteni a bizottság elnökének, ha nem tud részt venni a bizottság ülésén;
d) felkérés alapján részt vesz a testületi ülések előkészítésében és különböző vizsgálatokban;
e) folyamatos és rendszeres kapcsolatot tart a község választópolgáraival és a különböző önszerveződő csoportokkal;
f) köteles a személyes érintettségét bejelenteni;
g) a megbízólevélnek átvételétől számított harminc napon belül, majd ezt követően minden év január hónap 31. napjáig vagyonnyilatkozatot tenni.
69. § (1) A polgármester és a képviselők a külön törvényben meghatározott formában kötelesek a vagyonnyilatkozataikat elkészíteni.
(2) A vagyonnyilatkozat egy példányát az Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat- és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottság elnökéhez kell benyújtani.
25. A polgármester
70. § (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.
(2) A polgármester munkarendje a Polgármesteri Hivatal munkarendjének megfelelő, fogadóórát pedig minden hétfőn 8.00 – 11.00 és 13.00 – 15.30 óra között tart.
26. Alpolgármester
71. § (1) A képviselő-testület a saját tagjai közül, a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére egy fő alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester tevékenységét társadalmi megbízatásban látja el.
(3) Az alpolgármester fogadóórát minden hónap utolsó hétfőjén 15.00 és 17.00 óra között tart.
27. A jegyző
72. § (1) A jegyző fogadóórát minden hétfőn 8.30-11.30 és 13.00-15.30 óra között tart.
(2) A jegyzőt tartós távolléte esetén a polgármester hivatal igazgatási I. feladatokat ellátó képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő köztisztviselője teljes jogkörrel helyettesíti.
(3) A jegyző a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott - a döntés és működés jogszabálysértő voltára vonatkozó – jelzési kötelezettségnek a döntés meghozatala előtt vagy ha az később jut tudomására a tudomására jutástól számítva haladéktalanul tesz eleget.
28. A képviselő-testület bizottságai
73. § (1) A képviselő-testület állandó vagy ideiglenes bizottságot hoz létre.
(2) A bizottság szükség szerint ülésezik. A bizottsági üléseket az elnök hívja össze, de a polgármester indítványára is össze kell hívni. Az üléseket a bizottság elnöke vezeti.
(3) A képviselő több bizottság tagjának is megválasztható, de csak egy bizottságban láthat el elnöki feladatokat.
(4) A bizottságok elnökének és tagjainak személyére a polgármester tesz javaslatot.
29. A testület állandó bizottságai
74. § (1) Az állandó bizottság feladata, hogy folyamatosan segítse a testület tevékenységét, és munkájának eredményességét.
(2) A testület által létrehozott állandó bizottságok:
a) Pénzügyi Bizottság
b) Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat- és Összeférhetetlenség Vizsgáló Bizottság
30. Pénzügyi Bizottság
75. § (1) A Pénzügyi Bizottság létszáma: három fő.
(2) A Pénzügyi Bizottság pénzügyekkel kapcsolatos feladat- és hatáskörében:
a) Véleményezi az Mötv. 120. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl
aa) az éves költségvetési javaslatot;
ab) a féléves beszámolóról szóló előterjesztést;
ac) az éves zárszámadásról szóló rendelet-tervezetet;
ad) alapítvány létrehozását, a közérdekű kötelezettségvállalást;
ae) a hitelszerződések megkötését;
af) a költségvetési szervek alapítását, átszervezését, megszüntetését;
ag) helyi adórendelet tervezetét;
ah) a bizottság feladatkörét érintő önkormányzati rendelet-tervezeteket.
b) Ellenőrzi
ba) az előirányzat-felhasználási ütemterv szerinti gazdálkodást;
bb) az adóztatási tevékenységet, különös tekintettel az adókintlévőségek behajtására;
bc) beruházások végrehajtását;
bd) végrehajtott leltározások valódiságát, szabályszerűségét
c) Javaslatot tesz
ca) likviditási helyzet javítására;
cb) az önkormányzat pénzügyi – gazdálkodási területet érintő rendeleti tárgyában;
cc)a polgármester juttatásainak megállapítására.
d) Észrevételt tehet az előirányzat-felhasználási ütemterv és likviditási terv adataival kapcsolatban, javaslatot tehet az abban foglaltak módosítására.
e) Értékeli az önkormányzat költségvetési szerveinél tartott pénzügyi ellenőrzések, vizsgálatok megállapításait, ezek alapján javaslatot tehet intézkedések tételére.
f) Megtárgyalja
fa) mindazon előterjesztéseket, amelyek a folyó költségvetést érintik
fb) a különböző ár és térítési díj megállapítására vonatkozó előterjesztéseket
(3) A képviselő testület elé kizárólag a Pénzügyi Bizottság állásfoglalásával nyújthatók be az alábbiakkal kapcsolatos előterjesztések:
a) Gazdasági program
b) Éves költségvetési rendelet és módosító rendeletei
c) Éves költségvetési beszámoló
d) Hitelfelvétel
e) Helyi adórendelet
31. Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat- és Összeférhetetlenség Vizsgáló Bizottság
76. § (1) Az Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat és Összeférhetetlenség Vizsgáló Bizottság létszáma 3 fő.
(2) Az Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat és Összeférhetetlenség Vizsgáló Bizottság feladat és hatáskörében az alábbiak tartoznak:
a) Közreműködik az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának felülvizsgálatában
b) Elvégzi a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartását, ellenőrzését és felülvizsgálatát
c) Közreműködik a képviselő-testület hatáskörébe tartozó fegyelmi és összeférhetetlenségi ügyek előkészítésében, vizsgálatában
d) Amennyiben nem lehetséges az összeférhetetlenségi ok alapjául szolgáló jogviszony megszüntetése 30 napon belül, akkor átveszi a önkormányzati képviselő által tett és a jogviszony megszüntetéséről szóló nyilatkozatot
e) Ellátja a képviselő-testület titkos szavazásai lebonyolításával kapcsolatos feladatokat
f) Összegyűjti a Szelecsényi-díj-ra és a Tass Község Kitüntető Díjra érkező javaslatokat, majd ezek figyelembevételével a díjazottak személyére vonatkozó ajánlását a képviselő-testület elé terjeszti.
32. A testület ideiglenes bizottságai
77. § (1) A képviselő-testület az ideiglenes bizottságot:
a) meghatározott időre vagy
b) meghatározott feladat elvégzésére
hozhat létre.
(2) A bizottság a meghatározott idő vagy a meghatározott feladat elvégzését követően automatikusan megszűnik.
(3) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létrehozásakor:
a) dönt a bizottság elnevezéséről
b) rendelkezik a bizottság személyi összetételéről, létszámáról
c) meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket a bizottság nyújt be
d) továbbá azokat, amelyek a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez
e) meghatározza a bizottságok feladat- és hatáskörét.
(4) Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell – értelemszerűen – alkalmazni.
Nemzetiségi Önkormányzat és Társulások
33. Nemzetiségi Önkormányzat
78. § (1) A Képviselő-testület az Mötv, valamint a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény alapján szoros együttműködést tart fenn a helyi nemzetiségi önkormányzattal
(2) Az Önkormányzat és a Nemzetiségi Önkormányzat együttműködésük szabályait külön közigazgatási szerződésben rögzítik.
34. Az Önkormányzat társulásai
79. § Az Önkormányzat az alábbi önkormányzati társulásokban vesz részt:
a) Felső-Kiskunsági és Dunamelléki Többcélú Kistérségi Társulás
b) Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás
c) Magyar Zarándokút Önkormányzati Társulás
35. Az önkormányzat gazdálkodása
80. § (1) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára gazdasági programot fogad el.
(2) A gazdasági programot a polgármester készíti és terjeszti a képviselő-testület elé.
81. § A képviselő-testület az éves költségvetését külön rendeletben állapítja meg.
82. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat vagyonának növelése érdekében részt vehet gazdasági vállalkozásokban.
(2) A képviselő-testület mindent megtesz azért, hogy gazdaságélénkítő környezetet teremtsen Tass községben. Ennek érdekében szükség szerint vállalkozói fórumot szervez, melynek összehívásáról a polgármester gondoskodik.
Záró rendelkezések
83. § E rendelet hatályba lépésével hatályát veszti a Tass Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 18/2014.(XI.28.) önkormányzati rendeletet.
84. § Ez a rendelet 2024. november 1-jén lép hatályba.