30/1993.(XII.16.) önkormányzati rendelet
A lakások bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról
Hatályos: 2015. 01. 06- 2017. 02. 1430/1993.(XII.16.) önkormányzati rendelet
A lakások bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról
2015-01-06-tól 2017-02-14-ig
- §.
- A rendelet hatálya kiterjed Fegyvernek közigazgatási területén lévő önkormányzati tulajdonú lakásra, és a lakáshoz tartozó helyiségekre.
- Az állami támogatással épült garzonházakra a rendeletet a 19. §. szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.
*6
- A rendelet hatálya kiterjed azokra az ingatlanokra, amelyeket a képviselőtestület az illetékességi területén történő ingatlan végrehajtás során gyakorolt elővásárlási joga alapján szerez meg.
2. §.
- Az önkormányzat tulajdonában álló lakásokat elsősorban az önkormányzat intézményei, hivatala valamint fegyverneki székhelyen fegyveres testületekkel szolgálati jogviszonyban álló dolgozók részére biztosítja az önkormányzat a meglévő lakás állományon belül.
- Lakásigénylés alapján önkormányzati bérlakást kaphat szociális jelleggel az, aki a:
- jövedelmi, a vagyoni és a szociális helyzete folytán saját tulajdonú lakást építeni vagy vásárolni nem tud.
Rossz jövedelmi, vagyoni és szociális helyzet különösen:
- ha 3 vagy több gyermek van a családban, és az egy főre eső jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg.
Továbbá a:
- hatályon kívül helyezve *9
- Önkormányzati lakás nem lakás céljára csak kivételesen adható bérbe.
- Kivételek lehetnek a felhasználási cél szándéka szerint:
- szennyvízelvezetést, tisztítókapacitást és a környezetvédelmi követelményeknek is megfelelő ártalmatlanítást szolgáló elhelyezési igény;
- alapfokú egészségügyi ellátás bővítése akkor, ha az egyben a háziorvosi ellátást is javítja;
- az időskorúakról való fokozott gondoskodást szolgáló létesítmény, pl. gondozóház, szociális otthon létesítése;
- az alapfokú oktatás feltételeinek javítása, az oktatáshoz kapcsolódó szociális és kulturális létesítmények megteremtése, bővítése;
- a település hírközlési kapcsolatainak javítása;
- fegyveres testület feladatainak ellátásához szükséges.
A használatba való átadás írásbeli kérelemre történik és a polgármester engedélyezi.
(7) Többlakásos épületben a melléképületet arányosan kell biztosítani.
- Önkormányzati szolgálati és bérlakás csak annak adható (azzal köthető szerződés), akinek Fegyverneken saját tulajdonú lakása nincs. A saját tulajdonú lakásnál az igényelt lakással azonos, vagy egyel alacsonyabb komfortfokozatú (kivéve a szükséglakás) vehető figyelembe.
- A beköltöző személyek számától függetlenül bármilyen nagyságú lakás bérbe adható.
*1
- A bérlakás igények kielégítése során előnybe kell részesíteni az életveszélyes házból kiköltözésre kötelezett lakókat.
Az önkormányzat a Fegyvernek, Damjanich u. 143 sz. a 30/1993.(XII.16.) sz. önk. rend. alapján nyilvántartott lakások közül az 1. sz. lakás, Ady E. u. 42. sz. alatti bérlakását és a Béke u. 8. sz. lakást a krízishelyzetbe került lakosok számára tartja fenn. A lakásokat csak határozott ideig, az életveszély vagy a vészhelyzet megoldásáig lehet biztosítani. A krízishelyzet megítéléséhez a Gondozási Központ véleményét ki kell kérni.
- Lakásigénylés:
A lakásigénylést a Polgármesteri Hivatal tartja nyilván. A lakásigénylés csak akkor vehető nyilvántartásba:
- ha az igénylő igazolja
- szolgálati lakás igénylés esetén a munkahelyét, munkaviszony kezdetét,
- bérlakás igénylés esetén:
- a gyermekeket születési anyakönyvi kivonattal,
- az egy főre eső jövedelmet: a lakásigénylést megelőző 3 hónap jövedelmi adatát jövedelemnyilatkozattal,
- hatályon kívül helyezve *
- nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy saját tulajdonú lakást építeni vagy vásárolni nem tud.
*2
(12) Az ingatlan önkormányzati lakássá történő minősítéséről, megszüntetéséről a képviselőtestület dönt.
3. §.
Önkormányzati lakásra bérlőtársi szerződés az alábbi feltételekkel köthető:
Bérlőtársak lehetnek házastársak és nem házastársak.
A feleknek erre irányuló kérelmet kell előterjeszteni a Polgármesteri Hivatalhoz. A bérlőtársi szerződésben ezt a jogviszonyt ki kell nyilvánítani.
Ha a bérlők nem együtt költöznek be a lakásba, legalább egy évi együttlakás után lehet a bérlőtársi jogviszonyt kérelemre elismerni. Nem vonatkozik ez a szabály a házasságban élő bérlőkre.
4. §.
A bérlő a lakbért havonta előre egy összegben legkésőbb a hónap 15. napjáig köteles megfizetni.
5. §.
- Önkormányzati lakás esetén, ahol a törvény a bérbeadó és bérlő jogai és kötelezettségei vonatkozásában a felek megállapodására utal, annak tartalmát a bérbeadó tekintetében önkormányzati rendelet határozza meg.
- Az önkormányzati rendelet felhatalmazhatja a bérbeadót a megállapodás tartalmának meghatározására.
- Figyelemmel az (1) és (2) bekezdésre, az önkormányzat képviselőtestülete felhatalmazza a bérbeadót a megállapodás tartalmának meghatározására.
- A bérlő a lakásba a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló hatályos törvényben meghatározott személyeken túl a határozott időre vagy feltétel bekövetkezéséig szóló lakásbérleti szerződés esetét kivéve, a következő személyeket fogadhatja be:
- a be nem fogadott gyermekének gyermekét (a bérlő unokáját).
Ez esetben bérbeadói hozzájárulás szükséges, amely akkor adható meg, ha a bérlő unokájának nincs Fegyverneken állandó lakása.
- Ha a bérlő másik lakás bérbeadását kéri, azt új eljárásnak kell minősíteni.
6. §.
*2
- Az önkormányzat képviselőtestülete felhatalmazza a polgármestert, hogy a lakásbérleti szerződéseket megkösse, és abban az egyéb – e rendeletben nem szabályozott jogokat és kötelezettségeket állapítson meg a jogszabály és e rendelet keretein belül, a lakások adottságainak figyelembevételével.
*2
- Az önkormányzati tulajdonú lakásokról – elkülönítve a szükséglakásokat – a polgármesteri hivatal nyilvántartást vezet az alábbi tartalommal:
- sorszám, cím, lakás száma, kert m2, szoba m2, komfortfokozat, jelenlegi szerződés állomány, megjegyzés.
*2
- A változásokat a képviselőtestületi döntést követő 30 napon belül kell átvezetni.
- §.
Önkormányzati tulajdonú lakást jogcím nélkül használó a 8. §-ban foglaltakkal összhangban az önkormányzat részére a lakásra vonatkozó lakbérrel azonos lakáshasználati díjat köteles fizetni.
- §.
A jogcím nélküli lakáshasználati díj – ha a jogcím nélküli használó más lakásra nem tarthat igényt – fizetésének feltételei:
- A lakáshasználati díjat havonta előre egy összegben, legkésőbb a hónap 15. napjáig köteles megfizetni.
- A lakáshasználati díj a használat kezdetétől számított 6 hónap elteltével 50 %-os mértékben, 12 hónap elteltével pedig 100 %-os mértékben emelkedik a lakbérek időközi emelésén felül.
8. §.
- Hatályon kívül helyezve. *12
- Hatályon kívül helyezve. *12
- Ha a bíróság a házasság felbontása során valamely felet saját elhelyezési kötelezettség kimondása nélkül kötelezi az önkormányzati lakás elhagyására, részére azonos vagy egyel alacsonyabb komfortfokozatú lakás adható bérbe.
9. §.
- Önkormányzati tulajdonú lakás esetén a bérlő, a bérelt lakás egy részét lakás céljára a határozott időre vagy feltétel bekövetkezéséig szóló lakásbérleti szerződés esetét kivéve, albérletbe adhatja.
- Albérleti jogviszony csak úgy létesíthető, hogy a lakásban lakó személyek mindegyikére legalább tizenkettő m2 lakószoba terület jusson. Az albérletbe adás csak a lakás alapterületének 50 %-áig terjedhet.
- Az albérleti szerződés csak akkor érvényes, ha az albérletbe adáshoz a bérbeadó hozzájárult. A bérbeadó egy lakószobás lakás albérletbe adásához nem járulhat hozzá.
- Az albérleti díjat, továbbá a megfizetésének módját és esedékességét a felek megállapodása határozza meg.
- Az albérlő az általa bérelt helyiséget kizárólagosan, a lakás más helyiségeit pedig az albérleti szerződésben meghatározott mértékben és módon használhatja.
- Az albérlő az általa kizárólagosan használt helyiségbe más személyt – az albérleti szerződés megkötése után született gyermekének kivételével – csak az egész lakás bérbeadója és a bérlő hozzájárulásával fogadhat be.
- A nem lakás céljára szolgáló helyiségek lakás céljára nem adhatók albérletbe.
11. §.
(1) A havi lakbér mértéke 2015. február 1-től:
- összkomfortos lakás esetén 265,- Ft/m2 + ÁFA
- komfortos lakás esetén 245,- Ft/m2 + ÁFA
- félkomfortos lakás esetén 225,- Ft/m2 + ÁFA
- komfort nélküli lakás esetén 170,- Ft/m2 + ÁFA
- szükséglakás esetén 80,- Ft/m2 + ÁFA
- garázs 330,- Ft/m2 + ÁFA”
- A havi lakbér mértéke – a lakások területi fekvésében és műszaki állapotában lévő eltérések kiegyenlítésére – növelhető illetőleg csökkenthető. Egyedül élő esetén írásbeli kérelemre 50 % kedvezmény adható, ha a bérlemény 50 m2 feletti, az 50 m2 feletti részre. *12
- Az olyan egy vagy többlakásos lakóépület esetében, amelyhez lakásonként 150 m2-t meghaladó kert terület tartozik, a kerthasználat díja 3.- Ft/m2 + ÁFA. *10
A kerthasználatként megállapított különdíj fizetésének feltételeit a felek szabadon állapítják meg.
- Ha a lakás műszaki állapota különösen kedvezőtlen, (egészségre ártalmas, nedves) a helyzet fennállásának időtartamára a lakbér legfeljebb 25 %-kal mérsékelhető.
- Az önkormányzati lakásokhoz lakbér támogatás jár. A lakbér támogatás mértékét és feltételeit a bérlők vagyoni, jövedelmi, szociális és egyéb körülményeihez igazodóan kell megállapítani.
Vagyoni helyzet alapján lakbér támogatásra akkor jogosult, ha Fegyvernek közigazgatási területén nem rendelkezik saját tulajdonú lakással, és
- jövedelmi helyzete
- családok esetén az egy főre eső jövedelem nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 100 %-át,
- egyedül élő esetén nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 125 %-át;
- egyedül élő és egyedülálló esetén nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 125 %-át.
vagy, vagyoni helyzete alapján lakbértámogatásra akkor jogosult, ha Fegyvernek közigazgatási területén nem rendelkezik saját tulajdonú lakással, és
- szociális és egyéb helyzet alapján
- a bérlő vagy bérlőtársak egyike betöltötte a 70. életévét, vagy
- a bérlő vagy a bérlőtársak egyiket munkaképesség csökkenését 50 %-nál nagyobb mértékben elérte, vagy
- ha a bérlő vagy a bérlőtársak egyike 35 év alatti és legalább egy gyermek eltartásáról gondoskodik.
*18
c.) A lakbér összegének megfelelő összegű lakbértámogatás jár Fegyvernek településen az egészségügyben dolgozó szakalkalmazottak és a fegyveres testületekkel szolgálati viszonyban álló őrsparancsnok részére.
- A támogatásra való jogosultság megszűnik, ha a támogatás jogcíme vagy a bérleti jogviszony megszűnik.
- Ha a bérlőnek a támogatás kiutalását megelőzően két hónapi lakbér hátraléka van, a 12 hónapi időtartamra megszűnik a lakbér támogatása. Amennyiben bérlőnek legalább két hónapi hátraléka a lakbér támogatás hatálybalépését követő két éven belül megismétlődik, a lakbér támogatás jogosultságát 5 évre elvesztette.
- A lakbér támogatás mértéke a lakbér összegének 20 %-a, melynek a Ft. összegét az alábbiak szerint kell kerekíteni: 5.- Ft-tól felfelé, 5.- Ft. alatt lefelé.
- A támogatás jogtalan igénybevétele esetén a felvett összeget a Ptk. szerint kell megtéríteni.
- A lakbér támogatást igényelni kell, melyhez csatolni kell a jövedelem nyilatkozatot, a munkaképesség csökkenést igazoló illetékes orvosi szakvéleményt, a (6) bekezdés szerinti vagyoni helyzet igazolására. A lakóingatlanról szóló tulajdoni lapot a polgármesteri hivatal szerzi be a beérkezési kérelem alapján.
- A lakbér támogatást a polgármesteri hivatal készpénzben fizeti ki minden hó 25. és 30. között.
- Amennyiben a lakás felújítása, stb. során a komfortfokozata változik, lakbérét a megfelelő komfortfokozatba kell átsorolni, a komfortfokozat változást követő hó első napjától, amennyiben a költséget a bérbeadó viselte.
- A megállapított lakbértámogatás feltételeinek fennállását az ellátást megállapító önkormányzat évente felülvizsgálja.
- A felülvizsgálat során a 11. §. (6), (8), (11) bekezdéseiben foglaltak szerint kell eljárni. Ha az ott leírt feltételek a felülvizsgálat során nem igazolódnak be, a lakbértámogatást meg kell szüntetni.
11/A. §
(1) A 2. § (2) bekezdés alá nem tartozó bérbeadás esetén a bérlőnek a bérleti szerződés megkötésekor a bérbeadó részére biztosítékot kell szolgáltatnia. A biztosíték, valamint a korábban befizetett lakáshasználati díj felhasználása kizárólag a bérleti jogviszony megszűnésekor történhet meg a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételére, a lakbértartozás és a közüzemi díj tartozás beszámítására.
(2) A bérbeadó jogosult a bérlő részére legfeljebb hat hónapra, a hat hónapnál rövidebb időtartamú szerződés esetén a szerződésben rögzített időtartam fele rész időre részletfizetési lehetőséget biztosítani a biztosíték megfizetésére. Részletfizetés abban az esetben adható, ha a bérlő rendelkezik legalább a mindenkor érvényben lévő kötelező minimálbér összegével megegyező havi jövedelemmel.
(3) Az óvadék hat hónapra részletekben történő megfizetése esetén a bérbeadó a bérlővel ideiglenes lakáshasználati szerződést köt, melynek határideje megegyezik az utolsó biztosítékrészlet befizetésének határidejével. Az utolsó részlet megfizetése után köthető meg a bérleti szerződés.
(4) A biztosíték mértéke a bérlakás komfortfokozatától függően a következő megállapított lakbér 2 havi összege.
(5) A biztosítékot a bérlőnek a bérbeadó lakásalap számlájára kell befizetnie, mely összeget a bérbeadó elkülönítetten kezeli.
(6) A biztosíték összege abban az esetben kerülhet visszafizetésre a bérlő részére a bérleti szerződés megszűnése után, amennyiben a bérbeadó felé tartozása nincs és a bérleményt tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban visszaadta, vagy ha a bérlő bérleményét a Képviselő-testület döntése alapján megvásárolta és a bérlettel összefüggő tartozása nincs.
(7) A biztosíték visszafizetésére a bérbeadó a leadást követő 15 napon belül köteles a szükséges intézkedést megtenni.
12. §.
Külön szolgáltatásokért (TV antenna, parabola antenna) a szolgáltatás jellegének megfelelő díjat kell fizetni, amit a lakásbérleti szerződésben kell megállapítani.
13. §.
- Az önkormányzati tulajdonú lakások közül nem értékesíthetők:
- amennyiben az adott épületben vagy önkormányzati tulajdonú ingatlanon nem lakás céljára szolgáló helyiség is van,
- ha a bérlőnek a község területén a bérlakással azonos vagy eggyel alacsonyabb komfortfokozatú saját tulajdonú lakása van,
- az a lakás, aminek bérlője e rendelet hatálybalépését követően örökség, stb. címén saját tulajdonú lakáshoz (ami azonos vagy eggyel alacsonyabb komfortfokozatú, mint a bérlakás, a szükséglakás kivételével), jutott és e jogcímen nem bontották fel a bérleti szerződést,
- intézménnyel egybeépített szolgálati lakás bérlakássá történő átminősítése esetén sem.
- Többlakásos épület esetén csak valamennyi lakótárs együttes vásárlási szándéka esetén értékesíthető.
- Elővásárlási joggal érintett és az elemi kár miatt állami támogatással vásárolt önkormányzati lakás értékesítésére vonatkozó szabályok:
- Az elővásárlási joggal érintett lakások eladása esetén a lakás vételárát a mód. 1993. évi LXXVIII. tv. 54. §. (1) és (2) bek. alapján kell megállapítani. A rendelet 13. §. (4) bek. 5/d. pontjában foglalt forgalmi értékbecslésben szereplő mértéktől az önkormányzat képviselőtestülete a döntése időpontjában lévő piaci viszonyok figyelembevételével eltérhet.
*5
- A szerződés megkötésekor a megállapított vételár 20 %-át egy összegben kell megfizetni.
- A részletfizetés időtartama, a szerződések kamat mértéke, a kamatmentesség lehetősége, feltételei:
*5 *17
- A bérlő részére – kérelmére - 15 évi részletfizetést kell adni. A lakást részletfizetés esetén a részletfizetés időtartamával megegyező időtartamú elidegenítési és terhelési tilalom terheli.
*4
- Hatályon kívül helyezve. *12
- Hatályon kívül helyezve. *12
- A vételár törlesztését az adásvételi szerződés aláírását követő három hónap elteltével kell megkezdeni.
- A törlesztő részletet minden hó 15-ig kell befizetni. A törlesztő hátralék esetén további 8 % kamatot kell fizetni, ezen kívül a vásárló elveszíti az e rendelet 13. §. (4) bek. 3.) pontjának harmadik franciabekezdésében biztosított kamatmentességet.
*13
- Amennyiben a vevő 15 évnél kevesebb részletfizetést vállal, a tőketörlesztés ötödik évének első hónapjától a tőketörlesztés utolsó hónapjáig a részletfizetési időszak számtani közepére eső év végi egyenleg után kell számítani és fizetni a kamatot.
A kamat mértéke: 5 %.
*1
- Amennyiben a képviselőtestület által jóváhagyott vételárat a szerződéskötéstől számított 12 hónapon belül a vevő kifizeti, a fennmaradó összegből 10 % vételár kedvezmény illeti meg.
- A lakás vételi igény bejelentésére vonatkozó szabályok:
- A lakás vásárlására vonatkozó igényt a bérlő írásban jelenti be a polgármesteri hivatalhoz. A kérelemnek tartalmaznia kell:
- a vételi szándék megjelölését,
- a lakóház adatait (utca, házszám, szoba szám, lakás nagyság),
- egy lakásos, többlakásos épület továbbá nem lakás céljára szolgáló helyiséggel együtt épült épület megjelölését,
- a lakás bérlő által minősített állagát,
- a bérlő által kért vételi ár összegét.
- a vételár részlet fizetésére vállalt időtartam megjelölését
- a szerződés megkötésekor vállalt egyösszegű befizetés módját.
- Többlakásos lakóépület esetén a kérelmet a többi bérlővel együtt kell benyújtani.
- Többlakásos épület esetén a telekmegosztás kialakítására vonatkozó javaslatot.
*13
- Vételi szándék esetén a forgalmi értékbecslést a vevő (az indokolt telekmegosztást a Polgármesteri Hivatallal egyeztetett módon) végezteti el a saját költségére, a vételi szándék bejelentését megelőzően.
- Az adásvétel előkészítése a kérelem (többlakásos lakóingatlan esetén az utolsó kérelem) beérkezésétől számított 30 napon belül kezdődik meg, és legkésőbb az azt követő második képviselőtestületi ülésre terjeszti elő a polgármester saját javaslatával együtt. Ez az idő nem lehet kevesebb, mint 2 naptári hónap.
- Ha az önkormányzat a törvény alapján elővásárlási joggal érintett ingatlant értékesít, akkor az ingatlanra vonatkozó árajánlatot a szerződés megkötése előtt köteles a jogosulttal közölni. Az írásbeli felhívásnak tartalmaznia kell, hogy a felhívás kézhezvételétől számított 30 napon belül nyilatkozzék, kíván-e vásárlási jogával élni. Az ajánlati kötöttség 30 napig terheli az önkormányzatot.
Az ajánlatnak tartalmaznia kell:
- a házingatlan legfontosabb nyilvántartási adatait, cím, hrsz. alapterület, szoba szám, komfortfokozat,
- a házingatlan lényeges műszaki állapotára vonatkozó tájékoztatást,
- a házingatlan vételárát, a kialakításnál figyelembe vett tényezőket,
- a fizetési feltételeket (részletfizetés, törlesztő részlet, kamat mértéke).
Ha a jogosult bérlő az ajánlatot elfogadja, az adásvételi szerződést a nyilatkozattételtől számított 30 napon belül vele kell megkötni.
- Elővásárlási joggal nem érintett és az elemi kár miatt állami támogatással vásárolt önkormányzati lakás értékesítésére vonatkozó szabályok:
- A lakás vételárának mértéke: A lakás vételárát a hasonló adottságú lakások helyi forgalmi értéke alapján, különösen az épület településen belüli fekvése, az épületben lévő lakások száma, az épület felszereltsége, állapota, felújítása óta eltelt idő figyelembevételével kell megállapítani.
A lakás beköltözhető forgalmi értékét csökkenteni kell a bérlőnek a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházási értékével.
- A szerződés megkötésekor fizetendő vételár részlet mértéke:
- Ha a vevő jövedelmi és szociális helyzete a rendelet 11. §. (5) bek. a.) vagy b.) pontjába esik, akkor a szerződés megkötésekor a megállapított vételár 15 %-át egy összegben kell megfizetni.
- Ha a vevő jövedelmi és szociális helyzete nem esik a rendelet 11. §. (5) bek. a.) vagy b.) pontjába, akkor a szerződés megkötésekor a megállapított vételár 25 %-át kell egy összegben megfizetni.
- A részletfizetés időtartama, a szerződések kamat mértéke, a kamat mentesség lehetősége, feltételei:
*17
- A vevő részére – kérelmére - 15 évi részletfizetést kell adni. A lakást részletfizetés esetén a részletfizetés időtartalmával megegyező időtartamú elidegenítési és terhelési tilalom terheli. A részletfizetés az adásvételi szerződés aláírásától számított első négy évre kamatmentes.
*4
- Hatályon kívül helyezve. *12
Amennyiben a vevő 15 évnél kevesebb részletfizetést vállal, a tőketörlesztés ötödik évének első hónapjától a tőketörlesztés utolsó hónapjáig a részletfizetési időszak számtani közepére eső év végi egyenleg után kell számítani és fizetni a kamatot.
- A vételi ár törlesztését az adásvételi szerződés aláírását követő 3 hónap elteltével kell megkezdeni.
- A törlesztő részleteket minden hó 15-ig kell befizetni. Törlesztő hátralék esetén további 8 % kamatot kell fizetni, ezen kívül a vásárló elveszíti az e rendelet 13. §. (4) bek. 3.) pontjának harmadik franciabekezdésében biztosított kamatmentességet.
*13
- Amennyiben a vevő 15 évnél kevesebb részletfizetést vállal, a tőketörlesztés ötödik évének első hónapjától a tőketörlesztés utolsó hónapjáig a részletfizetési időszak számtani közepére eső év végi egyenleg után kell számítani és fizetni a kamatot.
A kamat mértéke: 5 %.”
*1
- Amennyiben a képviselőtestület által jóváhagyott vételárat a szerződéskötéstől számított 12 hónapon belül a vevő kifizeti, a fennmaradó összegből 10 % vételár kedvezmény illeti meg.
- A lakás vételi igény bejelentésére vonatkozó szabályok:
- A lakás vásárlására vonatkozó igényt a vevő írásban jelenti be a polgármesteri hivatalhoz. Kérelemnek tartalmaznia kell:
- a vételi szándék megjelölését,
- a lakóház adatait (utca, házszám, szoba szám, lakás nagyság)
- egy lakásos, többlakásos épület továbbá nem lakás céljára szolgáló helyiséggel együtt épült épület megjelölését,
- a lakás vevő által minősített állagát
- a vevő által kért vételi ár összegét.
- a vételár részlet fizetésére vállalt időtartam megjelölését
- a szerződés megkötésekor vállalt egyösszegű befizetés módját.
- a vételár részlet fizetésére vállalt időtartam megjelölését
- a szerződés megkötésekor vállalt e rendelet 13. §. (4) bek. 2.) pontjában foglalt arányt meghaladó összeget.
- Többlakásos lakóépületben a kérelmet a többi bérlővel együtt kell benyújtani.
- Többlakásos épület esetén a telekmegosztás kialakítására vonatkozó javaslatot.
d.) A beérkezett kérelem alapján a forgalmi értékbecslést és a telekmegosztást az önkormányzat költségére végezteti el a polgármesteri hivatal. Az értékbecslést az önkormányzat által egy éven belül vásárolt ingatlanok esetében nem kell elvégezni, az ingatlan értékének meghatározásánál az adásvételi szerződésben foglalt vételárat kell a forgalmi értéknek elfogadni.
e.) Az adásvétel előkészítése a kérelem (többlakásos lakóingatlan esetén az utolsó kérelem) beérkezésétől számított 30 napon belül kezdődik meg, és legkésőbb az azt követő második testületi ülésre terjeszti elő a polgármester saját javaslattal együtt.
14. §.
Részletre történő vásárlás esetén a szerződések végrehajtásával (bevétel beszedésével) az OTP Törökszentmiklósi Fiókját bízza meg a képviselőtestület.
15. §.
*3
(1) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) és az 1993. évi LXXVIII. tv. rendelkezései az irányadók.
*3
(2) Az e rendeletben szabályozott és a 1993. évi LXXVIII. tv-ből adódó esetekben a lakbér mértékének megállapítása (11. §. (1) bek. az önkormányzati lakások elidegenítése és a vételár megállapítása (13. §. (3) bek. 1. pont, 13. §. (4) bek. 1. pont) kivételével a bérbeadó nevében a polgármester jogosult eljárni.
*5
(3) A Polgármesteri Hivatal elkülönített számlán kezeli az
- az elemi kár miatt állami támogatással vásárolt önkormányzati lakásokkal
- az önkormányzati tulajdonú lakásokkal és bérleményekkel kapcsolatos értékesítésből származó bevételeket és a lakás felújítási költségeket. *12
*5
(4) A Képviselőtestület a felújítási feladatokról tételesen az éves költségvetésben határoz.
16. §.
(1) A bérlő aláírásával ismeri el:
- a lakás részére történő átadásakor a lakás rendeltetésszerű használatra való alkalmasságát,
- a lakás leadásakor a közüzemi díjak rendezését.
(2) A bérbeadó aláírásával ismeri el a lakásbérleti jogviszony megszűnésekor:
- a lakás rendeltetésszerű használatra való alkalmasságát.
17. §.
(1) A lakás közterheit (áramdíj, kéményseprési díj, stb.) a bérlő köteles viselni a bérleti szerződés időtartama alatt. A lakás használata során felmerülő víz, áramdíj, szemétszállítás, stb. díjak, a telefon fenntartás, telefon beruházási hozzájárulás a bérlőt; az érintésvédelmi vizsgálat díja az önkormányzatot, a lakásbiztosítási díj, elemi kár az önkormányzatot; a lakásfenntartás, betörés elleni biztosítási díj a bérlőt terheli.
(2) Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnt meg, és nincs lakásbérleti jog folytatására jogosult, az örökös
- köteles a lakásban maradt hagyatéki tárgyakat az örökhagyó halálát követő 90 napon belül elszállítani. Amennyiben nem szállítja el, akkor az önkormányzat gondoskodik a lakás kiürítéséről az örökös terhére.
- Nem köteles a lakást rendeltetésszerű állapotban átadni, viszont ennek és az a.) pont szerinti költségét az önkormányzat hagyatéki teherként érvényesítheti, feltéve, ha a költségeket a meghatározott időn belül nem fizeti ki.
18. §.
(1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
(2) 1994. július 1-től e rendelet előírásait figyelembe véve új lakásbérleti szerződéseket kell kötni.
19. §.
(1) Garzonházban olyan fiatalok helyezhetők el, akik az alábbi együttes feltételeknek megfelelnek:
- házastársi vagy élettársi kapcsolatban élnek, és egyikük sem rendelkezik önálló lakásingatlannal,
- a felek mindegyike 35 év alatti,
- kereső tevékenységet végeznek, vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatói,
- a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgató kivételével bármely, Magyarország területén bejegyzett pénzintézettel, minimum a bentlakás időtartamára megkötött lakáscélú előtakarékossági szerződéssel rendelkeznek,
- a lakáscélú előtakarékossági szerződésben a garzonházi lakás bekerülési költségének 5 %-át, minimum 285.000.- Ft/év megtakarítást kell vállalni.
(2) A garzonházban a bérleti idő egy család esetén maximum 5 év lehet, ezután a garzonházat a bérlőnek el kell hagynia.
(3) Ha a garzonház bérlőjének keresőtevékenysége 90 napnál hosszabb időre, vagy az (1) bek. szerinti hallgatói jogviszony megszűnik, továbbá a lakáscélú előtakarékosság nem megfelelő teljesítése esetén a lakást ettől az időponttól számított 6 hónapon belül el kell hagyni.
(4) Az (1) bek. szerinti igénylő hiányában a lakás költségelvű lakbér felszámításával bérbe adható.
(5) Az 1. §. (3) bek. szerinti lakbér összege: 250.- Ft/m2 ÁFA-val.
(6) A 19. §. (4) bek. szerinti lakbér összege: 400.- Ft/m2 ÁFA-val.
(7) A rendelet 19. §. szerinti garzonházak 20 évig nem idegeníthetők el, az e bérlakásokhoz tartozó bevételeket és kiadásokat külön számlán kell nyilvántartani.
- A 19 §. (1) bek. d.) pont szerinti pénzintézettel az önkormányzat megállapodást köt az előtakarékossági szerződésekről nyújtandó információ szolgáltatásra.
20. §.
Értelmező rendelkezések:
E rendelet alkalmazásában:
*5
1-14. pont hatályon kívül helyezve
15. Lakbér: a lakásbérleti jogviszony fennállása esetében a lakás használatáért a bérlővel lakbért kell fizetni.
- Lakás használati díja: a lakás jogcím nélküli használata esetén a használat ellenértékeként használati díjat kell fizetni.
- Saját tulajdonú lakás:
E rendelet szempontjából saját tulajdonú lakásnak minősül komfortfokozatra való tekintet nélkül legalább fele részben saját tulajdonú, illetve teljes egészében saját tulajdonú, de haszonélvezeti joggal terhelt lakás.
- Jövedelem számításánál irányadó időszak:
A havonta rendszeresen mérhető jövedelemnél a kérelem benyújtását megelőző három naptári hónap, egyéb jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző tizenkét naptári hónap.
- a.) Család: egy háztartásban életvitelszerűen együttlakó közeli hozzátartozó.
b.) Egyedül élő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik.
- Egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van.
20. Ahol a rendelet szolgálati lakást vagy bérlakást említ, ott önkormányzati tulajdonú lakást kell érteni.