Általános rendelkezések

Értelmező rendelkezések

1. §. E rendelet szempontjából:

(1) közterületek: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet rendeltetésnek megfelelően mindenki használhat és az ingatlan – nyilvántartás ekként tart nyílván. Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrésze – az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között- közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Közterület rendeltetése különösen: közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenő és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok, stb.) a közművek elhelyezése.

(2) Zöldterületek, zöldsáv: olyan közterület, melyek szilárd burkolattal ellátatlanok és felületüket jellemzően zöld növényzetek (fű, bokrok, cserjék, fák) borítják, pl.: parkok, ligetek, játszóterek, utcai fák, a járda és út között szilárd burkolattal nem borított terület és virágágyások, virágtartók, szobrok környéke, stb.

(3) Környezetre ártalmas anyag: olyan anyag (pl.: mindennemű hulladék, állati- hulla, hulladék, stb.) amelynek hatására környezetkárosodás következik be

(4) tüzelőberendezés: éghető szilárd anyagok hőenergiává történő átalakítására szolgáló eszköz (pl: kályha, kazán, üstház, stb.)

(5) Közterületre irányuló hangszórás: olyan - általában kereskedelmi célra használt – közterületen folytatott mesterséges hangkeltés, melynek célja a lakosság figyelmének a felhívása, valamilyen termékre vagy szolgáltatásra, illetve a vagyonvédelmi célból létesített riasztóberendezések által okozott hang.

(6) Űrszelvény: közlekedési út melletti és feletti szabadon hagyandó függőleges és vízszintes irányú terület.

1. §. A rendelet hatálya kiterjed Fegyvernek város közigazgatási területére, minden természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, akik állandó vagy ideiglenes jelleggel a város területén laknak, tartózkodnak, illetve tevékenykednek (a továbbiakban: tulajdonosokra).
   

Köztisztasági feladatok

Közterületek használata

1. §. Az ingatlan előtti közterületen haszonnövények nem termeszthetők (pl.: burgonya, répa, napraforgó, stb.), cserje, virág a HÉSZ 10. §. (17) bekezdésének betartása mellett úgy ültethető, hogy az a gyalogos és a közúti közlekedést ne zavarja, ne akadályozza.
   

A közterület rendje

1. §. (1) Közterületet bármilyen módon beszennyezni, környezetre ártalmas anyagot elszórni,

kiönteni, eldobni tilos.

(2) Közterületen gépjárművet mosni tilos.

(3) Tilos közterületen járművek javítása, karbantartása, átalakítása, szerelése a KRESZ-ben meghatározott hibaelhárítás kivételével.

(4) Aki az által okozott szennyeződést közterületen nem szünteti meg, annak költségére a Jegyző a szennyeződést megszünteti.

(5) Az ingatlan tulajdonosa, kezelője, tartós használója, illetve haszonélvezője köteles gondoskodni:

1. az ingatlan előtti járdaszakasz, járda hiányában egy méter széles területsáv,illetve
   

amennyiben az ingatlan és a közút között zöld sáv is van, az úttestig terjedő teljes terület tisztán tartásáról, gyommentesítéséről, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és hulladékok eltávolításáról;

2. az ingatlanról a járda és az úttest fölé nyúló növényzet nyeséséről, a biztonságos
   

      gyalogos és gépjármű közlekedés biztosítása érdekében;

3. az ingatlan gyommentesítéséről, vadon élő növényzettől való megtisztításról,
   

      szemét eltávolításáról, rendben tartásról.

      (6) Az ingatlan tulajdonosa, használója az ingatlan előtt lévő növényzet telepítését,

            nyesését, ápolását köteles rendszeresen elvégezni úgy, hogy 

1. a forgalmi csomópontokban az útszegéllyel párhuzamosan 1,00 méter szélességben
   

      gyep, 1,00 m-től 2,50 m-ig terjedő szélességben csak olyan növényzet telepíthető,

      mely 0,5 m és 2,5 m magasság között biztosítja a csatlakozó úttestek zavartalan

      belátását;

2. a gyalogos közlekedést biztosító járda űrszelvénye 2,10 magasságban és teljes 
   

     szélességben szabadon maradjon.

      (7) Az ingatlan tulajdonosa, használója köteles

1. az ingatlan előtti járdaszakasz, járda hiányában egy méter széles területsáv hó és
   

      csúszásmentesítéséről gondoskodni;

2. hórakást úgy elhelyezni, hogy az útkereszteződésben, tömegközlekedési járművek
   

      megálló- és várakozó helyén forgalmi akadályt ne okozzon, útburkolati jeleket,

      közszolgáltatási tárgyakat (vízelzáró csap, gázcsap, csapadékcsatorna lefolyója) ne 

      takarjon, azok üzemeltetését ne akadályozza.

Egészségre ártalmas, káros rovarok és rágcsálók irtása

4/A. § (1) Az ingatlan használója, tulajdonosa, haszonélvezeti joggal rendelkezője köteles

            a) az ingatlan egész területén egészségre ártalmas rovarok irtásáról és elszaporodásáról

                saját költségén gondoskodni,

            b) rágcsálók, egerek, patkányok stb. elszaporodását megakadályozni, irtásáról saját 

                költségén gondoskodni,

       (2) Az egészségre ártalmas rovarok, rágcsálók, egerek, patkányok, stb. nagyfokú 

            elszaporodása esetén a Jegyző általános nagytakarítást, rágcsáló és rovarirtást

            rendelhet el vagy végeztethet el az ingatlan tulajdonosának költségére.

III. Fejezet

*7                                                       Víz- és földvédelem

1. §. (1) Tilos az ingatlanok, intézmények, üzemek szennyvizét, egyéb szennyezést vagy mérgező anyagot (szemetet, trágyalevet, iszapot, vegyszermaradékot, stb.) nyílt felszínű illetve zárt csapadékvíz-elvezető csatornába, felszíni vízbe, felszín alatti vízbe, illetve talajba, ásott kútba juttatni.

*7

(2)   Az ingatlan tulajdonosa, használója, haszonélvezője köteles gondoskodni az ingatlan előtti nyílt árok és ennek műtárgyainak tisztán tartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok eltávolításáról, fa és cserje kivágásáról, fű és egyéb növényzet kaszálásáról, hulladékok eltávolításáról.

       Amennyiben az ingatlan előtt párhuzamosan két árok került kialakításra, akkor az egyik árokban köteles a víz zavartalan lefolyását biztosítani.  

(3) Azon ingatlanok esetében, ahol a szennyvíz előtisztítása szükséges (pl.: éttermek, konyhák, gépkocsi mosók) a megfelelően méretezett műtárgyak kiépítését és a későbbiekben szakszerű üzemeltetését biztosítani kell.

(4) A talaj és felszíni, felszín alatti vizek védelme érdekében veszélyes hulladékot, növényvédő szert, műtrágyát, útsózási anyagot csak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóban szabad tárolni.

(5)   A talaj és a talajvíz védelme érdekében kommunális szennyvíz belterületen csak közcsatornában, annak kiépítéséig, illetve a rácsatlakozásig zárt, vízzáróan szigetel tárolóba vezethető.

(6) Külterületen az ingatlan tulajdonosa/használója köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz trágya, hígtrágya, egyéb hulladék ártalommentes tárolásáról. Kijelölt telepre történő szállításáról illetve hasznosításáról.

  (7) Külszíni anyagnyerő hely területét az anyagnyerés megszüntetése után tulajdonos/üzemeltető köteles a terület    újrahasznosítására, illetve a rekultivációra való előkészítésre.

(8) A kapubejárók tisztántartása az ingatlantulajdonos feladata. Új kapubejárót létesíteni A közműfejlesztési célú lakossági pályázatokról szóló 1992. évi 8. számú önkormányzat rendelet rendelkezései alapján lehet.

             IV. Fejezet

        A levegő tisztaságának védelme

A háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó szabályok

6. §. A levegő védelméről szóló 306/2010.(XII.23.) Kormányrendelet előírásain túl:

A tüzelőberendezésben egészségre káros égésterméket kibocsátó anyagot (különösen ipari hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festéket, stb.) égetni tilos.

Hulladék égetésére vonatkozó szabályok

7. §. (1) Az ingatlanon és közterületen keletkező avar, kerti hulladék, lomb és nyesedék megsemmisítése, csak az ingatlanon belüli komposztálással történhet. Égetéssel történő megsemmisítés ingatlanon belül és közterületen csak növényvédelmi okok (pl.: tűzelhalásos betegség) miatt lehetséges kedd, szerda, csütörtök és pénteki napokon 12-17 óráig, illetve szombaton 8-13 óráig.

(2)   Égetni csak megfelelően kialakított helyen a vagyoni és személyi biztonságot nem veszélyeztető módon lehet. A tűz őrzéséről és veszély esetén annak eloltásáról a tűz gyújtója köteles gondoskodni. A tűz helyszínén olyan eszközöket, illetőleg felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható. Az égetésnél a lehető legkisebb füstterhelésre kell törekedni.

(3)   A hulladék égetését végző személynek ügyelnie kell arra, hogy az égetésből parázs őrizetlenül ne maradjon. Az égetést követően a parazsat vízzel, földtakarással vagy egyéb hatásos módon el kell oltani.

(4)   Félig égett, illetve el nem égett égéstermék, égetési maradék eltávolításáról, elhelyezéséről az égetést végző személy köteles gondoskodni, akár közterületen, akár magánterületen végzi az égetést.

     Közterületen csak az végezhet égetést aki  közterület gondozására köteles.

(5)   Közterületen, szalonnasütés, tábortűz, bográcsolás az Ifjúsági Parkban kijelölt helyen történhet.

Porképző és bűzös anyagok kezelésére vonatkozó szabályok

1. §. (1) Porképző vagy könnyen lesodródó anyagokat csak rögzített ponyvával, nedvesített állapotban szabad szállítani.

(2) Bűzös anyagot csak légmentesen lezárt tartállyal felszerelt járművön szabad szállítani.

V. Fejezet

Zaj elleni védelem

9. §. (1) A város területén a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló     284/2007.(X.29.) Kormányrendelet szerinti határérték nem léphető túl.*10 *15

(2)  A 4/1997(I.22.) Kormányrendeletben foglaltakon túl: I. és II. kategóriájú játékterem, szexuális árut értékesítő üzlet, szeszesital kimérésére szolgáló üzlet és vendéglátó üzlet, szálláshely, az alsó és középfokú, gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint vallás gyakorlására szolgáló intézmény bejáratától számított 200 m-es közúti (közterületi) távolságon kívül létesíthető a(z): Szent Erzsébet úton végig, Ady E. úton végig, a HÉSZ szerinti Településközponti Vegyes (TV), Kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági (KG) területen belül, és Zöldterületből (Z) az Ifjúsági parkban).

10. §. (1) A közterületre irányuló hangszórás bármilyen hangosító berendezéssel, illetve az ingatlan vagyonvédelmét szolgáló riasztóval a jegyző engedélyével történhet. A hangosító berendezések üzemeltetéséről hozott határozatban elő kell írni azokat a határértékeket – figyelembe véve a településrendezési terv szerinti beépítési viszonyokat - amelyet az üzemeltető – a 8/2002.(III.22.) KöM – EüM rendelet alapján nappal/éjjel köteles betartani.

(2)   A hangosító berendezés működtetésének engedélyezése iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a.) a zaj- és rezgéshatárok mindenkori betartására vonatkozó nyilatkozatot,

b.) a zajos tevékenység napi kezdésének és befejezésének pontos időpontját

c.) a hangosítás módját,

d.) a hangosítás eszközét,

e.) a kérelmező (megbízottja) nevét, címét, aki a zajértékek betartását vállalja, és azért felelős,

f.) arról szóló szakvéleményt vagy a hangosító berendezés bemérési jegyzőkönyvét, amelynek olyan információkat kell tartalmaznia (pl.: potenciométer állások, keverőasztalon a jelszint kijelző ledek közül hány világít, stb.) amely alapján a zene- és hangszolgáltatás megfelelősége mérőműszeres mérés nélkül is ellenőrizhető a hatóságok részéről.   

11. §. (1) Lakossági panasz esetén, a határérték folyamatos betartását az üzemeltető köteles hitelt érdemlően igazolni a költségére elvégzett zajszint mérésével.

(2)  Mozgó hangos hirdetés esetén a 10. §. (2) bekezdésben szabályozottakon túlmenően be kell nyújtani az útvonal megjelölését is. Mozgó hangos hirdetés nem történhet este 22 óra után.

(3)   A 10. §-ban és a 11. §. (1) és (2) bekezdésében előírtak nem vonatkoznak a honvédség, tűzoltóság, rendőrség, katasztrófavédelem, mentők, valamint a rendkívüli esemény alkalmával szolgálati feladatot ellátó szervek tevékenységeire.

(4)   Azon üzemeltetőt, aki berendezését engedély nélkül üzemelteti, a jegyző kötelezi tevékenysége azonnali beszüntetésére. 

(5) Hatályon kívül helyezve

12. §. (1) A rendelet hatálya alá tartozó létesítményekben folytatott tevékenységekből eredő zajszint megállapításánál, illetve a létesítményekben használt hangosító berendezés működésekor a lakó- vagy intézményépület homlokzata előtt a szabadban 2 m távolságban, illetve az épületek közötti emberi tartózkodásra, pihenésre szolgáló területeken, illetve a terület közepén a mért zajterhelési értéket kell figyelembe venni.

(2)   Szabadtéri rendezvény, csak az Ifjúsági Parkban tartható, a külön rendeletben szabályozott búcsú vásár és a (3) bekezdésben meghatározott események kivételével.

(3)   Üzleti célú rendezvény (pl.: ÁFÉSZ napok) az üzlet előtti/melletti közterületen a jegyző által engedélyezhető, a közterület használatáról szóló önkormányzati rendelet előírásainak betartása mellett.

(4)   A rendelet hatályba lépését megelőzően a már működő hangosító berendezések további üzemeltetéséhez is be kell szerezni az engedélyt, melyet a rendelet hatályba lépését követő 90 napon belül köteles megkérni a létesítmény tulajdonosa, illetve üzemeltetője. Amennyiben a berendezés üzemeltetője nem teljesíti a rendelete 10. §-ában előírtakat, úgy a jegyző elrendeli a tevékenység megszüntetését.

(5) A rendelet 9. §. (2) bekezdése szerinti területen kívül, a rendelet hatályba lépését megelőzően működő I. és II. kategóriájú játékteremre, szexuális árut értékesítő üzletre, szeszesital kimérésére szolgáló- és vendéglátó üzletre, valamint kereskedelmi szálláshelyre új üzemeltető, illetve tulajdonos részére működési  engedély nem adható ki.

Egyéb zajkeltő berendezések

13.§ A város belterületén tilos:

a.) lakóházakból, hanghordozóból (pl.: TV, rádió, magnó, lemezjátszó, stb.) kiszűrődő zenével köznyugalmat, közcsendet zavarni;

b.) akár emberi hanggal, akár hangszerrel vagy más technikai, illetve egyéb eszközzel a köznyugalmat és közcsendet sértő zajt okozni;

c.) erős zajjal járó ipari és egyéb tevékenységet végezni, minden nap 22-06 óra között; valamint

d.) zajt keltő munkát végezni (fűnyíró géppel, kapálógéppel, betonkeverővel, fűrészgéppel, stb.) minden nap 22-06 óra között.

     VI. Fejezet

       Zöldterületek védelme

14. §. Parkok építéséről, felújításáról, karbantartásáról, a zöldnövényzet ápolásáról az önkormányzat a Polgármesteri Hivatala útján gondoskodik.

15. §. (1) A zöldterületeket és azok építményeit, berendezéseit és felszereléseit a rendeltetésüknek megfelelő célra és módon, - állaguk sérelme nélkül – mindenki ingyenesen használhatja.

(2) Zöldterületet bármilyen módon beszennyezni, környezetre ártalmas anyagot elszórni, kiönteni, eldobni tilos.

(3) A zöldterületeken tilos a növényzet letiprása, mindennemű károsítása, a felszerelési tárgyak és építmények rongálása, építményeken, felszerelési tárgyakon és fákon bármilyen hirdetése elhelyezése.

(4) Tilos zöldterületen a hasznos állatok, a védett madarak bármilyen eszközzel való zavarása, fészkek rongálása, a tojások és fiókák kiszedése és irtása.

(5) Zöldterületre tilos gépjárművel behajtani és parkolni. Kivételt képez az Ifjúsági Parkban lévő zöldterület, ahol a rendezvényre látogatók járműveikkel az esemény idejére, illetve az azt megelőző és azt követő 3-3 órára a zöld területen parkolhatnak., a rendező szerv irányítása mellett.

(6) Zöldterületek jogszabályokon vagy hatósági határozatokon (közterület– használat, építési engedély, stb.) alapuló más célú használata esetében a jogosított köteles a növényzet megfelelő védelméről gondoskodni.

(7) Aki zöldterület állapotát valamely engedélyezett tevékenységével összefüggésben megváltoztatja, köteles a tevékenység befejezését követő 30 napon belül az eredeti állapotot helyreállítani, a növényzet pótlásáról a 15. §. (9) bekezdés előírásai szerint kell gondoskodni.

(8)   Ha a zöldterület engedélyezett más célú használata folytán a növényzet, építmények, berendezések, vagy felszerelések megsemmisülése várható, a jogosított köteles a saját költségén;

1. a növényzet előzetes áttelepítéséről, illetve annak azonos értékű növényzettel való pótlásáról gondoskodni, továbbá
   

2. az építmények, berendezések, felszerelések ellenértékét, illetőleg az azok áttelepítésének (le – és felszerelésének, elszállításának, stb.) költségeit megtéríteni.
   

(9)   A közterületen e rendelet  15. §. (7) bekezdése esetén a növényzet pótlása során minden kivágott:

a)         fa helyett a környezetbe illő fát vagy cserjét kell ültetni,

b)         cserje helyett 1 cserjét kell ültetni, a HÉSZ 10. §. (17) bekezdésének figyelembevételével.

A növényzetek telepítési távolságára vonatkozó előírások

16. §. (1) A telek határánál csak olyan növényzet telepíthető, mely a szomszéd építményeinek és kerítésének karbantartását nem akadályozza, állagát nem rontja.

(2)   A legkisebb ültetési (telepítési) távolság a szomszédos ingatlan telekhatárától  (belterületen):

• szőlő, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és díszbokor (élő sövény) esetében 1,5 méter,
  
• 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és díszfa, esetén 3,0 m,  
• 3 méternél magasabbra növő, vagy nőtt gyümölcs- és díszfa, valamint gyümölcs és díszbokor (élő sövény) esetében 4,0 méter.

(3)   Az ültetési távolság  betartása mellett, a növény tulajdonosa arról is köteles gondoskodni, hogy a növény lombkoronája ne nyúljon át a szomszédos ingatlanra oly módon, hogy az veszélyeztesse, károsítsa, illetve szennyezze szomszédjának ingatlanát.

(4)   A növény által okozott kár megtérítéséről, illetve a szennyeződés eltávolításáról a növény tulajdonosa köteles gondoskodni.

(5)   Amennyiben a növényzet közművet érint, a közművekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

17. §. (1) A játszótéri eszközöket csak 14 éven aluli gyermekek használhatják, illetve a játszótérhez tartozó zöld területet ( pl.: focipálya) – a 14 éven aluliak zavarása nélkül – 14 éven felüliek is. 6 éven aluli gyermek a játszóteret csak kísérő felügyeletében használhatja.

(2) A szülő a 6 évesnél idősebb kiskorú és nem kiskorú gyermek felügyeletéről is köteles gondoskodni, ha az a gyermek állapota, körülményei miatt indokolt.

(3)A játszótérre tilos bevinni: járművet (pl.: kerékpár, motorkerékpár), állatot, alkohol tartalmú italt, és minden olyan eszközt és tárgyat, amely veszélyeztetheti a játszóteret használó gyermekek, ill. az őket felügyelő kísérők testi épségét, valamint a játszótéri eszközök állagát.

 (4)A játszótérre érkező  személyek (gyermekek és kísérőik) a kerékpárjukat csak az e célra rendszeresített kerékpártárolóban helyezhetik el. Ha a tároló megtelt, a kerékpár akkor sem támasztható a játszótér körül épült kerítésnek.

 (5) A játszótéri eszközökön észlelt bármely hibát, haladéktalanul be kell jelenteni a Polgármesteri Hivatalba. A játszóréti eszközök karbantartásáról és havi egy alakalommal történő átvizsgálásáról, a Polgármesteri Hivatal köteles gondoskodni.

VII. Fejezet

Eljárási, végrehajtási szabályok

18. §. Hatályon kívül helyezve

18/A. §. (1) Az e rendelet eltérő rendelkezése hiányában, az e rendelet szerinti eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

  (2) Az e rendeletben szabályozott ügyek elektronikus úton nem intézhetőek.

VIII. Fejezet

Vegyes, záró és átmeneti rendelkezések

19.  §.  (1) A Képviselőtestület környezetvédelmi alapot hoz létre.

       A környezetvédelmi alapot a Fegyverneki Polgármesteri Hivatal elkülönítetten vezeti.

       A környezetvédelmi bírságból származó bevétel teljes összege az alapban kerüljön felhasználásra. 

(2) A környezetvédelmi alap az alábbiak szerint használható fel:

1. Környezetvédelemhez szükséges eszközök, műszerek beszerzéséhez.
   
2. Hulladékgyűjtési akciók szervezéséhez.

                      c.) Hatályon kívül helyezve

(3) A környezetvédelmi alap előző évi maradványa pénzmaradványként a következő évben felhasználható.

(4) A rendelet 16. §. (2) bekezdésében meghatározott telepítési távolságokat a meglévő növényzetek esetén, a rendelet hatályba lépésétől számított 5 éven belül kell kialakítani.

Hatályba léptetés

20. §. (1) E rendelet 2005. május 1–én lép hatályba és ezzel egyidejűleg a település környezetvédelméről szóló, többször módosított 1987. évi 2. számú tanácsrendelet I. és a IV-VI. fejezete hatályát veszti.

(2)   E rendelet szabályait a hatályba lépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.