1. § (1) Jelen rendelet hatálya – a (3) bekezdésben megállapított kivétellel – az önkormányzat közigazgatási területén folytatott állattartásra terjed ki.

(2) A rendeletet természetes és jogi személyek állattartására egyaránt alkalmazni kell.

(3) A rendelet hatálya nem terjed ki:

2. § Állattartás szabályozása szempontjából a község területe az alábbi állattartási övezetekre oszlik:

3. § Állatokat tartani, tenyészteni azok kínzása nélkül, a hatályos állategészségügyi és közegészségügyi szabályok betartásával lehet.

4. § A rendelet alkalmazása szempontjából

5. § (1) Állat az állategészségügyi, állatvédelmi, közegészségügyi, építésügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával, és a lakosság nyugalmának zavarása /zaj, bűz, stb./ nélkül tartható.

(2) Minden állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az állattartás következtében mások jogai sérelmet ne szenvedjenek. Az állattartó köteles az állattartás során az (1) bek.-ben felsorolt jogszabályok rendelkezéseit folyamatosan betartani.

(3) Az 1. számú mellékletben meghatározott védőtávolságok betartásával, a vonatkozó közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi, valamint építésügyi és környezetvédelmi jogszabályok valamint e rendelet előírásainak betartásával tartható állat, az e paragrafus (4), (5) illetve (6) bekezdésében megállapított darabszámig.

(4)² A település belterületén és belterülettel határos külterületen külön engedély nélkül -ingatlanonként - az alábbi mennyiségű állat tartható:

6. § (1) Az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szakszerű gondozásáról, szökésének megakadályozásáról.

(2) A megkötve tartott, vagy mozgásában egyéb módon korlátozott állat számára is biztosítani kell a zavartalan pihenés és a sérülésmentes mozgás lehetőségét.

(3) A szabadban tartott állatot - különleges igényeit is figyelembe véve - védeni kell az időjárás káros hatásaitól és természetes ellenségeitől. Az állandóan zárt körülmények között tartott állat számára az állattartó köteles az állat szükségleteihez igazodó, megfelelő mozgásteret biztosítani.

(4) Közterületen tilos haszonállatot tartani, szabadon engedni, legeltetni.

7. § (1) Az állatnak tilos indokolatlan, vagy elkerülhető fájdalmat, szenvedést, vagy sérülést okozni, így különösen az állatot nem szabad:

(2) Az /1/ bek. a./ pontja nem terjed ki az érett libatoll házilagos vagy az engedélyezett technológia szerint végzett tépésére.

8. § Az ember környezetében tartott állat, valamint a veszélyes állat tulajdonjogával tartásával felhagyni nem szabad. Az állat elűzése, elhagyása vagy kitétele tilos.

9. § (1) Az állatok tartására szolgáló létesítményeket és azok környékét az állattartó köteles naponta legalább egyszer, amennyiben indokolt, többször takarítani, s azokat szükség szerint fertőtleníteni, köteles gondoskodni az állat igényeinek megfelelő rendszeres, de legalább napi egyszeri ellenőrzésről.

(2) Az állatok tartására szolgáló létesítményekben és azok környékén a kártékony rágcsálókat és rovarokat az állattartó köteles rendszeresen irtani.

(3) Az állattartás során az állattartó köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy az állattartás a környezetet ne szennyezze. Ezen túlmenően sajátos körülmények esetén a közegészségügyi hatóságok is tehetnek egyedi kikötéseket.

(4) Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának, élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni.

(5) Az állat életfeltételeinek kialakításánál tekintettel kell lenni korára, nemére, élettani állapotára. Biztosítani kell az egymásra veszélyt jelentő, egymást nyugtalanító állatok elkülönített tartását.

(6) Az állattartó köteles gondoskodni állatának megfelelő tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról. Állata egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket betartani és az állat megbetegedése esetén állatorvos igénybevételéről gondoskodni.

10. § A mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályait a 32/1999.(III. 31) FVM rendelet tartalmazza.

11. § (1) Az állatok tartására szolgáló létesítmények és az ezekhez tartozó kiegészítő létesítmények (trágya és trágyalétároló) létesítésére, elhelyezésére az építésügyi előírásokon kívül az állategészségügyi, a közegészségügyi és a köztisztasági szabályok az irányadóak. Az állattartásra szolgáló létesítményeket könnyen tisztítható, hézagmentes, szilárd aljzattal kell ellátni. Állatokat tartani szilárd falazatú (tégla vagy ezzel egyenértékű) szerkezettel megvalósított építményben lehet.

(2) A trágyát szivárgásmentes, zárt trágyagyűjtőben kell tárolni, ahol a trágyagyűjtőnek vízhatlan aljzatúnak kell lennie. A trágyagyűjtőt zárt fedéllel kell ellátni.

(3) A trágyalé gyűjtésére szivárgásmentes, zárt fedéllel ellátott trágyalégyűjtőt kell létesíteni, amely könnyen tisztítható, hézagmentes, szilárd burkolattal ellátott, megfelelő lejtésű és zárt elfolyón keresztül van a zárt tárolóba bekötve.

(4) A trágyalé- és trágyagyűjtőt szükség szerint ki kell üríteni. A trágyalé és trágya elszállítását, vagy mezőgazdasági felhasználását számlával, vagy a felhasználóval kötött megállapodással köteles igazolni az állattartó.

(5) Belterületen trágyát nyitottan tárolni csak talajerő visszapótlás céljára lehet, amit az ingatlan használója 48 órán belül köteles a földbe beforgatni. Ellenkező esetben a trágyát el kell szállítani.

(6) A csapadékelvezető árokba trágyalevet bevezetni tilos.

(7) Az újonnan épült állattartó épület mellett a híg trágya és trágyalé részére zártrendszerű, fedett tárolót kell kialakítani.. A trágyatelepet szükség szerint kell üríteni úgy, hogy a szállítás az utakat, a közterületet ne veszélyeztesse, ne szennyezze.

12. § (1) Az Állategészségügyi Szabályzat alapján a magánszemély által folytatott állattartás során eb, macska, baromfi, három hetesnél fiatalabb bárány, kecskegida, malac és borjú és hasonló testméretű állat hulláját az állattartó saját ingatlanán – legalább 60 cm földtakarással – eláshatja, az ettől nagyobb testű elhullott állatok esetében az állategészségügyi hatóság utasításai szerint köteles eljárni. Az állattartó elhullott állatának elszállítását és ártalmatlanítását díjfizetés ellenében kérheti.

(2) Minden állattartó köteles az állat fertőző betegségben vagy annak gyanújában történő elhullását, vagy fertőző betegség miatti levágását a körzeti állatorvosnak bejelenteni és annak ezzel kapcsolatos további utasításait betartani.

13. § (1) Az eb tulajdonosa köteles ebét úgy tartani, hogy az a szomszéd lakók nyugalmát, mások testi épségét és egészségét ne veszélyeztesse, anyagi kárt ne okozzon.

(2) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos!

(3) Bekerített ingatlanon eb szabadon csak úgy tartható, hogy onnan az eb sem a szomszédos ingatlanra, sem a közterületre ne juthasson át. Az utcafronti kerítésnek olyan zártnak kell lennie, hogy azon az eb kinyúlni, kibújni ne tudjon.

(4) ) Az eb tartója köteles az állata állat-egészségügyi felügyeletét ellátó magán állatorvosnak bejelenteni, ha az állata

14. § Az ebeket évenként egyszer, a jegyző által a helyben szokásos módon kihirdetett időpontban a hatósági állatorvosnál veszettség ellen- a tulajdonos költségére- be kell oltatni. Az állatorvos az oltás tényét köteles igazolni.

15. § (1) Közterületen illetve lakóház közös használatú helyiségeiben s annak udvarán az ebet fajtára való megkülönböztetés nélkül pórázzal, a 20 cm-nél magasabb marmagasságú fajtába tatozó ebet (pl: német juhász, óriás schnauzer, kuvasz, komondor, nagy testű pásztor és juhászkutyák, dog, doberman, rotweiler, argentin dog stb. fajtiszta illetve keverék kutyákat) pedig szájkosárral is el kell látni. A 14 éven aluli gyermek olyan ebet nem vezethet, amelynél szájkosár alkalmazása kötelező.

(2) Többlakásos lakóépületben lakásonként legfeljebb 3 db eb tartható. A tartás a lakóépület közös használatú helyiségében, vagy annak udvarán csak valamennyi tulajdonostárs vagy lakáshasználó (lakásonként egy szavazattal) hozzájárulásával történhet.

(3) Társbérlet, albérlet, bérlőtársi jogviszony esetén az eb tartáshoz szükséges a társbérlő, főbérlő, bérlőtárs hozzájárulása.

(4) Családi házas ingatlanon legfeljebb 2 db eb tartható (és ezek szaporulata 3 hónapos korig). A polgármester kivételesen- az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat és az érintett szomszédok véleményének kikérése után- legfeljebb 5 eb tartását engedélyezheti.

(5) Eb tenyészetet belterületen kizárólag családi házban, a polgármester külön engedélyével és a közvetlen szomszédok hozzájárulásával szabad létesíteni. Az engedély kiadása előtt ki kell kérni az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi szolgálat, a hatósági állatorvos valamint a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének szakvéleményét.

(6) Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb a közterület útjait, tereit ne szennyezze. Az eb által keletkező szennyeződés azonnali eltávolításáról az állattartó köteles gondoskodni. Ennek érdekében közterületen történő tartózkodás során az eb tartója köteles az erre a célra rendszeresített alkalmas eszközöket /zacskó, lapát/ magánál tartani és ellenőrzés esetén az arra jogosult személynek bemutatni.

(7) Ebet szabadon engedni csak erre a célra kijelölt helyen, a tulajdonos felügyelete mellett lehet.

16. § (1) Tilos ebet beengedni, bevinni, illetve ott tartani:

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott létesítményekbe ill. területekre őrző-védő eb bevihető, ha azt az ingatlan védelme szükségessé teszi.

(3) Amennyiben oktatási, kulturális, egészségügyi, ill. szociális intézmény közelében tartott eb a csendet tartósan háborítja, s ezzel az érintett intézmény működését zavarja, vagy egészséget veszélyeztet, az eb eltávolítását kell elrendelni az ingatlanról.

17. § Ha az állattartó nem kívánja az állatot tovább tartani, akkor köteles annak megfelelő elhelyezéséről (eladás, ajándékozás, stb.) gondoskodni.

18. § A veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartására a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló 35/1997. /II.26./ Korm. rendelet előírásait kell alkalmazni, figyelemmel jelen rendelet vonatkozó rendelkezéseire.

19. § (1) Méhcsaládok engedély nélkül tarthatók a település egész területén előzetes bejelentési kötelezettség megtartásával.

(2) Többlakásos udvaron és közös használatú kertekben méhcsaládot csak az összes lakás bérlőjének/tulajdonosának hozzájárulásával lehet tartani.

(3) Méhészetet a szomszédos épülettel 4 méter, használatban lévő utaktól az út melletti vízelvezető árok külső szélétől számított 10 m távolságon túl szabad csak elhelyezni. Amennyiben a szomszédos ingatlantól a 4 m távolságot megtartani nem lehetséges, abban az esetben legalább 2 m magas tömör kerítés vagy élő sövény létesítésével kell a magasba való kirepülést biztosítani.

(4) A hatóság indokolt esetben a legalább 2 m tömör kerítés vagy élő sövény létesítését akkor is elrendelheti, ha a méhészet az úttól 10 m távolságon túl van. Az utak közelében történő telepítés esetén a kaptárakat úgy kell elhelyezni, hogy azok kijáró nyílásai az úttal ellentétes irányban legyenek.

(5) Amennyiben a méhek tartási helye nem a méhész lakásán van, úgy a tulajdonos köteles a méhek tartási helyén a nevét és a lakcímét egy táblán feltüntetni.

20. § (1) Az e rendelet szerinti engedélyköteles állattartás esetén a tevékenység megkezdése előtt az állattartó köteles bejelenteni a Zalaszentgróti Polgármesteri Hivatalnak az ilyen irányú szándékát. A kérelemben fel kell tüntetni: a település melyik övezetében, mely helyszínen, hány db és milyen fajtájú állatot kíván tartani. Ehhez milyen védőtávolság biztosított, az állatok részére a minimális férőhelyet módjában áll-e biztosítani, továbbá, hogy a tartási technológia /takarmányozás, takarítás, trágyakezelés/ rövid leírását is A bejelentéshez csatolni kell az ingatlannal szomszédos ingatlanok tulajdonosai mindegyikének beleegyező nyilatkozatát

(2) Állattartás céljára szolgáló épület csak építési engedély alapján, a mindenkori építésügyi, állategészségügyi szabályok betartásával, illetőleg e rendeletben foglalt védőtávolságok figyelembe vételével létesíthető. A beadványban közölni kell továbbá a tartani kívánt állatok faját, számát és a tartási technológia /takarmányozás, takarítás, trágyakezelés/ rövid leírását is.

(3) Az állattartást megtiltó jogerős határozat végre nem hajtása esetén az állatnak hatósági úton történő elszállítása, szükség esetén kényszer-értékesítése is elrendelhető. Az ebből eredő összes költség az állattartót terheli.

21. § (1) Tekenye községben – az ezen állattartási rendeletben szabályozott - az állattartással kapcsolatos ügyekben a Képviselő-testület a hatáskörét a polgármesterre ruházza át.

(2) A Polgármester jelen rendeletben meghatározott feladat- és hatásköreit a Zalaszentgróti Polgármesteri Hivatal útján látja el.

(3) Az állatoknak nem e rendelet szerinti tartása esetén – amennyiben magasabb szintű jogszabály az intézkedésre nem a jegyzőt vagy más hatóságot jogosít fel- a polgármester az állattartót megfelelő tartásra kötelezi vagy az állattartást korlátozza vagy megtiltja.

23. § (1) A rendelet a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.