Tekenye község képviselő testületének 14/2017 (XII.28..) önkormányzati rendelete
TEKENYE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 14/2017. (XII. 28.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE TEKENYE KÖZSÉG TELEPÜLÉSKÉPÉNEK VÉDELMÉRŐL
Hatályos: 2022. 04. 01TEKENYE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 14/2017. (XII. 28.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE TEKENYE KÖZSÉG TELEPÜLÉSKÉPÉNEK VÉDELMÉRŐL
1Tekenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénynek 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 08.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontja szerint érintett államigazgatási szervek véleményének kikérésével Tekenye község településképének védelméről a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A rendelet hatálya
1. § Jelen rendelet hatálya Tekenye Község Önkormányzat közigazgatási területére terjed ki.
A rendelet célja
2. § (1) A rendelet célja Tekenye község sajátos településképének védelme és alakítása
Értelmező rendelkezések
3. § E rendelet alkalmazásában:
1. eredeti állapot: az építmény építésekor létrejött, vagy későbbi átépítés során egységes arculattal megváltoztatott állapot.
2. helyi védett érték: a helyi egyedi és területi védelem alatt álló építészeti és táji-, természeti értékek összessége.
3. másodlagos rendeletetésű épület: a helyi építési szabályzat szerinti övezetekben és építési övezetekben e rendelet szerint elhelyezhető rendeltetésű főépítményt kiegészítő, attól különálló tároló vagy kiszolgáló épület.
4. áttört kerítés: olyan kerítés, melynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50 %-nál kisebb mértékben korlátozott.
5. főépület: a helyi építési szabályzat szerinti övezeti előírások megtartásával épített, elsősorban a területfelhasználási egység jellegének megfelelő, másodsorban a településrendezési eszközben meghatározott, a területhasználatot nem zavaró rendeltetésű épület.
6. pasztellszínek: a színek világos, kis telítettségű árnyalata.
7. cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény (helyiség, helyiség-együttes) nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat;
8. cégér: valamely mesterség vagy tevékenység jelvényeként használt, rendszerint üzlet, műhely, illetve vendéglátó létesítmény bejáratához, a homlokzati síkra merőlegesen kifüggesztett tárgy vagy címerszerű ábra; cégérnek minősül az a – nem az épület falsíkjára, valamint a kerítésre, kerítés-kapura kihelyezett – tábla is, mely csak a cégtáblán szereplő információkat tartalmazza. Nem minősül cégérnek az olyan hirdető-berendezés, amely nem közvetlenül a kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó létesítmény jellegével, hanem az ott árusított vagy felhasznált termékkel kapcsolatos.
9. településképi véleményezésre alkalmas tervdokumentáció: a tervezett építmény megváltoztatását vagy új építményt bemutató olyan terv, mely alapján a tervezett változtatás településképi hatása értékelhető.
10. csarnok jellegű épület: alapterületi korlátozás nélkül csarnok jellegűnek tekintendő minden legalább 3,6 m átlagos belmagasságú, tetőtérrel nem rendelkező, egyszintes, összefüggő légterű, ipari, raktározási, kereskedelmi vagy sport rendeltetésű, jellemzően tagolatlan homlokzatú építmény, amelyre a merev geometriai formák, a táj adottságaitól független anyaghasználat és jelentős nagyságú kiszolgáló terület iránti igény jellemző.
A HELYI VÉDELEM
A helyi védelem célja
4. § (1) A helyi védelem célja Tekenye község egyedi építészeti arculatának, sajátos megjelenésének, jellegzetességeinek, építészeti, településképi, településszerkezeti értékeinek, az itt élő emberek munkáját és kultúráját híven tükröző épített környezetének megőrzése.
(2) Az épített környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében az önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti értékeket helyi védelem alá helyezi.
(3) A helyi értékvédelem feladata különösen:
a) a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, szempontból védelemre érdemes
aa) településkarakter, településszerkezetek,
ab) épületegyüttesek, épületek és épületrészek, építmények, építményhez tartozó földrészlet és annak jellegzetes növényzete,
ac) településkép, utcaképek és látványok,
ad) műtárgyak, szobrok, emlékművek, síremlékek, keresztek – továbbiakban együtt védendő értékek – körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése.
b) a védendő értékek fenntartása, megújulásuk elősegítése, károsodásának megelőzése illetve elhárítása.
A helyi védelem fajtái
5. § A település építészeti öröksége helyi egyedi védelembe részesülnek az 1. mellékletben szereplő jegyzéknek és a 2. mellékletben szereplő lehatárolásnak megfelelően.
A helyi védelem keletkezése és megszűnése
6. § (1) A helyi védettség alá helyezést vagy megszüntetést bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kezdeményezheti Tekenye Község Önkormányzat Polgármesterénél. A védelem elrendeléséről, illetve a megszüntetéséről az önkormányzat a jogszabályban meghatározott értékvizsgálat alapján dönt.
(2) A helyi védelem megállapítására vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével, indokolt esetben fotódokumentáció csatolásával,
b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot,
c) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
d) a kezdeményező nevét, lakcímét, illetve székhelyét,
e) a védelemre javasolt érték tulajdonosának véleményét
f) értékvizsgálatot.
(3) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével, indokolt esetben fotódokumentáció csatolásával,
b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
c) a kezdeményező nevét, lakcímét, illetve székhelyét,
d) a védett érték tulajdonosának véleményét,
e) védelem megszüntetését alátámasztó szakvéleményt, jogszabályban meghatározott szakhatósági állásfoglalást.
(4) Az e rendeletnek nem megfelelő kezdeményezéssel szemben kizárólag egy alkalommal adható lehetőség hiánypótlásra, melynek elmaradása esetén a kezdeményezést a polgármester további vizsgálat nélkül elutasíthatja.
(5) A polgármester szükség esetén intézkedhet az értékvizsgálat kiegészítéséről vagy önálló értékvizsgálat készítéséről.
(6) A helyi védelem alá helyezési vagy megszüntetési eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:
a) a javaslattal érintett ingatlan tulajdonosát, használóját,
b) a kezdeményezőt.
(7) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről egyedi védelem esetén írásban értesíteni kell az érdekelteket, továbbá minden esetben a döntésről az önkormányzat honlapján a döntés napjától számított 30 napon belül tájékoztatást kell közzétenni.
(8) A helyi védelem megállapítását, illetve a védelem törlését elrendelő önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított 15 napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlan-nyilvántartásban a védelem jogi jellegként való feljegyzését, illetve a védelem ingatlan-nyilvántartásból való törlését. A bejegyzés elmaradása a védettség hatályát nem érinti.
(9) A védelem megszűnik, ha
a) a helyi védett érték helyrehozhatatlanul megsemmisül,
b) a helyi védett érték műemléki védettséget kap, vagy
c) a helyi védelmet a képviselő-testület megszünteti.
(10) A helyi védettségre vonatkozó kérelmekről, módosításról vagy megszüntetésre irányuló javaslatokról a képviselő-testület évente egy alkalommal dönt, kivéve rendkívüli esetben, ha a védendő érték műszaki állapota vagy egyéb, az érték megmaradását befolyásoló tényező ezt indokolja.
A védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek
7. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége. A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
(2) Helyi egyedi védelem alatt álló épületek esetén csak az eredeti építészeti elemekkel összhangban lévő épületszerkezeti változtatások végezhetők.
(3) Helyi egyedi védelem alatt álló építmények nem bonthatók el, a bontásra csak a védettség megszüntetését követően kerülhet sor.
(4) A helyi védett épületek külső vagy belső felújítási, helyreállítás, bővítési vagy bontási, továbbá a védett építmény jellegét, megjelenését bármely módon befolyásoló vagy az építési telkének terepviszonyait és az építési telek beépítettségét megváltoztató munkát – függetlenül attól, hogy az építési engedély alapján, vagy anélkül végezhető – megkezdeni és végezni, valamint a védett építmény rendeltetését megváltoztatni csak településképi véleményezési vagy településképi bejelentési eljárás lefolytatása után lehet.
(5) A helyi egyedi védelem alá helyezett építmények eredeti külső megjelenését:
a) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész és befoglaló méreteit,
b) eredeti anyaghatását egészében és részleteiben,
c) ha ismert, eredeti színhatását, ha nem ismert, a feltételezhetően hasonló színhatását,
az értékvizsgálattól függően az e rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell megőrizni és helyreállítani.
A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása
8. § (1) A helyi védett építményekről, táji, természeti értékekről a jegyző nyilvántartást vezet, mely nyilvános, abba bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartás tartalmazza a jogszabályban foglaltakon túl a helyi védett értékeket ábrázoló térképet, illetve fotót.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
9. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek Tekenyén:
a) korai lakóterület, ófalu
b) XX. század 2. felét követően beépült területek,
c) kertes mezőgazdasági területek.
(2) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 2. melléklet ábrázolja.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
Általános építészeti követelmények
10. § (1) A település területén minden építményt a környezettel, a településképpel összhangban kell létesíteni és fenntartani. A már beépített területeken építési tevékenység során a helyszíni adottságokat figyelembe véve úgy kell eljárni, hogy a létesítmény ne zavarja a szomszédos telkek és építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használhatóságát, illeszkedjen a környezet és a környező beépítés természeti és építészeti adottságaihoz. Az építészeti adottságokhoz és környezethez történő illeszkedés során figyelembe kell venni a környezetben kialakult épülettömeg nagyságát, arányait és az épület terepre illesztését.
(2) A közvilágítás, a korlát, a parkolást akadályozó köztárgyak és berendezések, térbútorok, valamint a reklámhordozók kialakításának és stílusának illeszkednie kell a közterületek kialakításához, a szomszédos épületek jellegéhez.
A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
Korai lakóterület, ófalu építészeti követelményei
11. § (1) Új épület építése esetén
a) az épületet oldalhatáron álló beépítési mód szerint, környezetének megfelelő előkerttel kell elhelyezni,
b) a telek közterület felőli frontján másodlagos rendeltetésű épület, vagy a főépülethez kapcsolódó, de annak tömegétől elkülönülő másodlagos rendeltetésű épületrész, garázs nem helyezhető el,
c) egyszerű, hagyományos építési mód szerinti tagolatlan épülettömeget kell létrehozni,
d) az épület közterület felé néző oromzatán erkély, vagy loggia nem helyezhető el,
e) utcával párhuzamos, előkert nélküli beépítés esetén az épület közterület felőli tömegét a meglévő térfalnak megfelelően osztatlanul, zárt egységben kell kialakítani,
f) az épület tömegét meghatározó tetőzetet szimmetrikus magastetővel kell kialakítani, melynek hajlásszöge 35-40º közötti, héjazatának anyaga cserép,
g) a térfal jellemző tömegéből kiemelkedő egység, domináns tetőfelépítmény közterület felől csak településszerkezetileg indokolt pozíció esetén létesíthető,
h) a másodlagos rendeltetésű épületeket a főépülettel azonos hajlásszögű és héjazatú tetővel kell ellátni.
i) a vakolt homlokzati felületeken pasztellszínek használhatók.
(2) Meglévő épület felújítása, átalakítása és bővítése vagy az épület építészeti arculatának egységességét megtartva az eredeti építési korának megfelelő stílusban és anyaghasználattal, vagy az épület stílusát a mai kor építészetének megfelelően egységesen átírva történhet.
(3) A XX. század közepe előtti épület korhű felújítása során
a) meg kell tartani vagy vissza kell építeni az épület közterület felőli jellemző nyílásrendjét. Közterület felőli új földszinti nyílás az épület eredeti homlokzati architektúrájához illeszkedően alakítható ki.
b) a korabeli homlokzati tagozatokat és díszítőelemeket meg kell tartani, megsemmisülésük esetén másolatukat vissza kell építeni. A vakolt homlokzati felületet festetten kell felújítani, melynek során világos pasztellszínek használhatók.
c) a magastető héjazatának anyaga cserép lehet, rajta közterület felé nézően domináns tetőfelépítmény nem helyezhető el.
(4) Utcafronti kerítés az épület stílusával összhangban, áttörten építhető, a belátás gátlása csak növényzettel alakítható ki.
(5) Az (1)-(4) bekezdésekben meghatározott előírásoktól kizárólag az adottságok figyelembevételével lefolytatott szakmai konzultáció alapján lehet eltérni.
XX. század 2. felét követően beépült területek építészeti követelményei
12. § (1) Új épület építése, meglévő felújítása, átalakítása és bővítése során
a) tetőzetének utcaképet meghatározó tömegét, hajlásszögét közvetlen környezetéhez illeszkedően kell kialakítani,
b) a tető héjazata cserép lehet,
c) a másodlagos rendeltetésű épületeket lapos tetővel, vagy magas tető alkalmazása esetén a főépülettel azonos hajlásszögű és héjazatú tetővel kell ellátni,
d) a főépületet térfalat alkotó módon a telek közterület felőli beépítési vonalán kell elhelyezni, ott másodlagos rendeltetésű épület, vagy a főépülethez kapcsolódó, de annak tömegétől elkülönülő másodlagos rendeltetésű épületrész, garázs nem helyezhető el,
e) a vakolt homlokzati felületeken pasztellszínek használhatók.
(2) Utcafronti kerítés az épület stílusával összhangban, áttörten építhető, a belátás gátlása csak növényzettel alakítható ki. Az utcafronti kerítés 1,8 méternél magasabb nem lehet.
(3) Az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott előírásoktól kizárólag az adottságok figyelembevételével lefolytatott szakmai konzultáció alapján lehet eltérni.
Kertes mezőgazdasági területek építészeti követelményei
13. § (1) A lakóházaknál és a nem csarnok szerkezetű gazdasági, kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató épületeknél magas és lapos tetővel kialakított épülettömeg egyaránt alkalmazható. A magastető hajlásszöge 25-45º közötti lehet, héjazatának anyagaként cserép alkalmazható.
(2) Új épület építése során az épület lejtő irányába néző homlokzata nem lehet magasabb a szélességénél.
(3) Csarnok jellegű épületek esetében az épületek hossztengelyét a lejtős domboldalakon a szintvonalakkal párhuzamosan kell elhelyezni. Az egységes épített táji környezet kialakítása, a csarnokok táji dominanciájának csökkentése érdekében fémlemez burkolat és tető építése során lehetőleg szürke színt kell alkalmazni.
(4) Az (1)-(3) bekezdésekben meghatározott előírásoktól kizárólag az adottságok figyelembevételével lefolytatott szakmai konzultáció alapján lehet eltérni.
A védett táji- és természeti területek
A védett táji- és természeti területekre vonatkozó követelmények
14. § (1) A Natura 2000 európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területeket
a) az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendeletben,
b) a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. rendeletben,
c) az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletben és
d) a területre készített - Balaton-felvidéki Nemzeti Park holnapján szereplő - fenntartási tervben meghatározottak szerint kell kezelni.
(2) Az országos ökológiai hálózat – ökológiai folyosó – területén területet felhasználni az országos területrendezési tervről szóló törvény előírásai szerint lehet úgy, hogy az az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget ne károsítsa, illetve a természeti értékeket ne veszélyeztesse.
(3) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetén az országos területrendezési tervről szóló törvény előírásait kell betartani.
(4) A Natura 2000 európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek, az országos ökológiai hálózat övezetei, ökológiai folyosó, a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetének területén az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló 1143/2014. EU rendelet értelmében az 1. függelék szerinti inváziós növények nem telepíthetők.
A HELYI VÉDELEMBEN RÉSZESÜLŐ TERÜLETEKRE ÉS ELEMEKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK
A helyi védelemben részesülő építészeti értékekre vonatkozó egyedi követelmények
15. § (1) A helyi védelem alá tartozó épületet érintő átalakításokat, bővítéseket a védett épülethez, vagy épületrészhez történő illeszkedéssel szabad megvalósítani. Az alkalmazott építészeti megoldás nem lehet domináns, nem írhatja át a védett értékeket.
(2) A védett épületeket érintő építési munkák során a kötelező szakmai konzultáció igénybevétele mellett:
a) az épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva a homlokzati nyílásrend és nyílásosztás jellegét, megőrizve a homlokzati tagozatokat, díszeket,
b) az épületek belső korszerűsítését, kialakítását, bővítését a védettség nem akadályozza, a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeinek megfelelő használatát,
c) az épületeket úgy lehet bővíteni, átalakítani, felújítani, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe előnytelenül ne változzon, gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje el és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen,
d) az épületek bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor a védettség megszüntetését követően.
Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
16. §2 (1) A 2. melléklet szerint jelölt védett közterület mentén nem helyezhető el felszín feletti 0,4 és 22 kV-os elektromos, valamint hírközlési hálózat. Meglévő hálózat felszín alatti elhelyezéssel korszerűsíthető, meglévő 22 kV-os légvezeték hálózatra új transzformátor csak földkábel csatlakozással létesíthető.
(2) A 2. melléklet szerint jelölt védett közterület mentén új elektromos bekötés csak felszín alatt kiépített csatlakozással lehetséges.
(3) A 2. melléklet szerint jelölt védett közterület kivételével új hírközlési hálózat kiépítése, vagy meglévő korszerűsítése esetén új hírközlési oszlopsor létesítése csak akkor lehetséges, ha az elektromos hálózat oszloprendszere a hírközlési hálózat fogadására nem alkalmas.
REKLÁMOKRA ÉS EGYÉB MŰSZAKI BERENDEZÉSEKRE VONATKOZÓ TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETEMÉNYEK
Reklámokra vonatkozó településképi követelmények
17. § (1) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan, az csak a településkép jellegzetes, értékes, illetve hagyományőrző építészeti arculatának megőrzését nem sértő módon helyezhető el.
(2) Reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el. Reklámberendezés nem létesíthető káprázást okozó megoldással.
(3) Közterületen és közterületről látható magánterületen a menetirány szerinti azonos oldalon ötven méterenként egy reklámhordozó helyezhető el. A tilalom nem vonatkozik a reklámközzétételre nem használt információs célú berendezésekre és az építési reklámhálóra. A közutakra és közvetlen környezetükre a külön jogszabályok rendelkezései irányadóak.
(4) A Tekenye község településszerkezeti tervében kijelölt beépítésre szánt
a) falusias lakó,
b) intézményi vegyes,
c) egyéb ipari gazdasági
d) különleges (egyházi, mezőgazdasági üzemi)
területek közterületein és a köztulajdonban álló ingatlanjain reklám közzététele és reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése utcabútor igénybevételével lehetséges.
(5) A Tekenye község településszerkezeti tervében kijelölt beépítésre nem szánt
a) zöldterületek
b) erdőterületek (védelmi, gazdasági)
c) mezőgazdasági (általános, kertes)
d) vízgazdálkodási
e) különleges (temető, sport)
területek közterületein és a köztulajdonban álló ingatlanjain reklám közzététele és reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése utcabútor igénybevételével lehetséges.
(6) Közterületen vagy köztulajdonban álló ingatlanon csak a tulajdonos hozzájárulásával, településképi bejelentés alapján helyezhető el reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés.
(7) Minden közterületre tervezett reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés csak a közműszolgáltatókkal történt egyeztetést kövezően helyezhető el úgy, hogy a közúti kerékpáros és gyalogos közlekedés számára szükséges közterület felülete biztosítva legyen.
(8) Az elhelyezett reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés folyamatos karbantartása a berendezés elhelyezésére tulajdonosi hozzájárulással rendelkező feladata és kötelessége.
(9) Csak olyan közművelődési célú hirdetőoszlop helyezhető el, amely lehetőleg hengeres alakú fémszerkezetű berendezés, mely a község területén egységes kivitelben készülhet.
(10) Információs vagy más célú berendezés elsősorban az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:
a) az önkormányzat működése körébe tartozó információk;
b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;
c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtásáról szóló információk;
d) idegenforgalmi és közlekedési információk;
e) a lakosság egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk;
f) kulturális, sport és tudományos eseményekkel kapcsolatos információk.
(11) A cégérek kialakításának illeszkednie kell az épület
a) homlokzati kialakításához, vízszintes és függőleges tagolásához,
b) színéhez,
c) arányrendszeréhez,
d) nyílászáróinak kiosztásához, ritmusához,
e) homlokzatán megjelenő egyéb berendezésekhez.
(12) Az üzletfelirat, cégtábla cégérek nem takarhatják az épület nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét és nem változtathatják meg azok karakterét, több rendeltetési egység estén a berendezések csak egységes koncepció szerinti kialakításban helyezhetők el a földszinti portál felett, az osztópárkány alatti sávban. Nyílászárók közötti falszakaszokon és a tetőfelületen nem alakíthatók ki.
(13) Cégtábla, cégér az épület homlokzat síkjával párhuzamosan, arra merőlegesen vagy az utcai kerítésen helyezhető el. A homlokzat síkjára merőlegesen elhelyezett cégjelzés a közlekedést nem zavarhatja, korlátozhatja, illetve veszélyeztetheti.
(14) Közterületen, közterületről látható magánterületen reklámhordozón, reklámhordozót tartó berendezésen reklám
a) horganyzott, szinterezett vagy festett acélból, vagy szinterezett alumíniumból készült eszközön,
b) plexi vagy biztonsági üveg mögött,
c) hátsó fényforrás által megvilágított eszközben,
d) állandó és változó tartalmat is megjelenítő eszközön,
helyezhető el.
(15) Magánterületen elhelyezett nem gazdasági célú reklám, reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés kizárólag az adott ingatlanon folytatott kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységet hirdetheti.
(16) Pályázati forrásból megvalósuló építmény esetében az előírt tájékoztatási felületként
a) az építés ideje alatt a telken belül elhelyezett, a pályázati kiírás szerinti méretű tájékoztató tábla,
b) a létesítmény átadása után legfeljebb a pályázati kiírás szerinti méretű tájékoztató tábla a homlokzaton, vagy a létesítmény előkertjében elhelyezve – a pályázati kiírás szerinti időszakra – létesíthető.
(17) A település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében legfeljebb összesen 12 hétig molinó, plakát és egyéb hirdetés helyezhető el.
(18) A polgármester az építési tevékenység idejére építési reklámháló kihelyezéséről településképi bejelentési eljárás keretében dönt a jogszabályban meghatározott feltételek megtartásával.
Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
18. §3 (1) Az épület közterület felőli homlokzatát megváltoztató zavaró berendezést - gépészeti berendezéseket, szellőző- és klímaberendezést, szerelt égéstermék elvezetőt, közmű-csatlakozási berendezést, antennát - elsődlegesen nem az utcafronti homlokzatra lehet elhelyezni.
(2) A vezeték nélküli hírközlési adók, átjátszók műszaki berendezései a település belterületén meglévő épület felhasználásával és lehetőség szerint csak rejtetten helyezhetők el.
TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK
Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
19. § (1) Az Önkormányzat a településképi-védelmi tájékoztatás, a településképi arculati kézikönyv vonatkozó elemeinek megismertetése, valamint a településképi követelmények betartása érdekében szakmai konzultáció (a továbbiakban szakmai konzultáció) lehetőségét biztosítja.
(2) A szakmai konzultáció folyamata a kérelmező által a polgármesterhez benyújtott – papír alapú – kérelemre indul.
(3) A kérelemhez csatolni kell a településképet befolyásoló tervezett tevékenységhez kapcsolódó releváns információkat tartalmazó leírást.
(4) A szakmai konzultáció a polgármesterrel, illetve a települési főépítésszel szóban történik, az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy indokolt esetben, illetve kérésre a helyszínen. A konzultációról emlékeztető készül, melyet az ügyfél részére meg kell küldeni.
(5) Településképi szakmai konzultáció kötelező
a) a 2. melléklet szerint lehatárolt korai lakóterület, ófalu területén új főépület építése, meglévő épület településképet befolyásoló átalakítása, felújítása, vagy bővítése esetén.
b) a 2. melléklet szerint lehatárolt helyi egyedi védelemmel érintett építmények településképet befolyásoló felújítása, átalakítása és bővítése esetén.
(6) A településképi szakmai konzultációt az (5) bekezdésekben foglalt esetektől eltérő egyéb esetekben az ügyfél is kezdeményezheti.
Településképi véleményezés
A településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési tevékenységek
20. § (1) A településképi véleményezési eljárás célja Tekenye község településképi, építészeti értékeinek védelme és a helyi adottságok figyelembevételével igényes alakítása érdekében az építésügyi hatósági engedélyezéshez kötött építési munkákkal kapcsolatban a településképi illeszkedéssel és a településfejlesztési célokkal összefüggő követelmények kiegyensúlyozott érvényesítése, az épített környezet esztétikus kialakítása.
(2) Településképi véleményezési eljárást kötelező lefolytatni:
a) korai lakóterület, ófalu területén új építmény építésügyi engedélyezési eljárását megelőzően, meglévő építmény településképet befolyásoló bővítésére, átalakítására irányuló építésügyi engedélyezési eljárását megelőzően,
b)4 a helyi védelem alatt álló építményt érintő építésügyi engedélyezési eljárást megelőzően,
c) minden 400 m2-nél nagyobb összes hasznos alapterületű épület építésügyi engedélyezési eljárását megelőzően.
(3)5 A településképi véleményezési eljárás lefolytatására - a képviselő-testülettől átruházott hatáskörben - a polgármester jogosult.
A településképi véleményezési eljárás lefolytatása
21. § (1) Az önkormányzati főépítész javaslatára a polgármester írásban a településképi véleményezésre nem megfelelően benyújtott dokumentáció kiegészítését kérheti.
(2) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.
(3) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma megfelel-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak és e rendelet előírásainak.
(4) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni szükséges a jogszabályban foglaltakon túl:
a) a telepítés településképbe való illesztését,
b) a tervezett beépítés megfelelően figyelembe veszi-e a hatályos településrendezési eszközök előírásait,
c) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve kilátását,
d) a tervezett rendeltetés – illetve az azzal összefüggő használat – sajátosságaiból eredően, nem korlátozza, illetve zavarja indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok és a környezet rendeltetésszerű használatát
e) teljesíti-e a műemléki- és helyi védettségű építmények esetében az értékvédelemmel kapcsolatos előírásokat és elvárásokat, a helyi építészeti érték védelmének érvényre juttatását, azokra gyakorolt hatását,
f) a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
g) a homlokzat színezése utcaképi szempontból megfelelő-e,
h) a gépészeti berendezések és azok tartozékainak településképi megjelenése megfelelő-e,
i) a tetőzet kialakítása megfelelően illeszkedik a környezet adottságaihoz, elősegíti-e az építmény településképi szempontból előnyösebb megjelenését,
j) meglévő építmény bővítése esetén a homlokzatot is érintő felújítás, átalakítás illeszkedik-e az adott épület struktúrájához, valamint a meglévő utcaképbe.
(5) A polgármester településképi véleménye minden esetben az önkormányzati főépítész szakmai álláspontján alapul.
Településképi bejelentés
A településképi bejelentéshez kötött építési tevékenységek
22. §6 Településképi bejelentési eljárás lefolytatása kötelező:
a) a korai lakóterület, ófalu területén az építési engedélyezési eljárás alá nem tartozó, és az egyszerű bejelentéshez nem kötött, településképet befolyásoló
aa) a legfeljebb 2,0 m mélységű és legfeljebb 20 m3 légterű pince építése, felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése,
ab) az épület utcafronti homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása,
ac) az építési tevékenységgel létrehozott legfeljebb összesen nettó 20,0 m2 alapterületű kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése esetén;
b) a helyi védelem alatt álló építményt érintő építési engedélyezési eljárás alá nem tartozó, és az egyszerű bejelentéshez nem kötött, településképet befolyásoló
ba) az épület utcafronti homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása,
bb) az építési tevékenységgel létrehozott legfeljebb összesen nettó 20,0 m2 alapterületű kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése esetén;
bc) az épület homlokzatán elhelyezésre kerülő épületgépészeti berendezések esetén,
c) meglévő építmény rendeltetés módosítása esetén,
d) a reklámok és reklámhordozók, üzletfelirat, cégtábla, cégér elhelyezése esetén.
22/A. §7 A településképi bejelentési eljárás lefolytatására - a képviselő-testülettől átruházott hatáskörben - a polgármester jogosult.
A településképi bejelentési eljárás lefolytatása
23. § (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatásához a kérelmet papíron, a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki dokumentációt papíron és digitálisan kell benyújtani. Az önkormányzati főépítész javaslatára a polgármester írásban a véleményezésre nem megfelelően benyújtott dokumentáció kiegészítését kérheti.
(2) A polgármester döntésével szemben a bejelentő Tekenye Község Önkormányzat Képviselő-testületéhez fellebbezést nyújthat be.
(3) A tudomásul vételről szóló döntés érvényességi ideje:
a) állandó építmény és rendeltetésmódosítás esetén határozatlan idejű,
b) meghatározott ideig fennálló építmény, valamint reklám és reklámhordozó esetén határozott időre szól.
A településképi kötelezés, településképi bírság
24. § (1) Településképi kötelezési eljárás célja a helyi építészeti értékek, településkép védelme érdekében a településképi követelmények betartatása, a meghatározott kötelezettségek teljesítésének biztosítása.
(2) Településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni
a) bejelentési eljárás körébe tartozó építési munkákkal és rendeltetés-módosításokkal kapcsolatban, amennyiben azok megvalósítása
aa) a jogszabályban előírt bejelentés elmulasztásával,
ab) a polgármesternek a bejelentés tudomásulvételét megtagadó döntése ellenére, vagy
ac) a polgármester által kiadott tudomásul vételben foglalt kikötések teljesítése nélkül vagy csak részleges teljesítésével történt; vagy
b) jelen rendeletben meghatározott egyéb településképi követelmények megsértése esetén, és a településképi kötelezéssel érintett, az előzetes figyelmeztetésben foglalt határidőben a jogszabálysértést nem szünteti meg.
(2a)8 A településképi kötelezési eljárás lefolytatására - a képviselő-testülettől átruházott hatáskörben - a polgármester jogosult.
(3) A polgármester településképi kötelezés formájában, önkormányzati hatósági döntéssel elrendelheti:
a) a településképet rontó reklámok, cégérek, hirdető-berendezések felújítását, átalakítását, áthelyezését vagy megszüntetését és eltávolítását, amennyiben azok,
aa) elhelyezése nem felel meg a jogszabályban foglalt követelményeknek,
ab) műszaki állapota nem megfelelő,
ac) elhelyezése, mérete, formája, anyaga vagy színezése nem illeszkedik az épület homlokzatának, portáljának, tetőzetének adottságaihoz,
ad) megjelenése nem illeszkedik a településképbe, a településképi látványba,
ae) elhelyezésére bejelentés nélkül került sor,
af) a bejelentő a polgármester által kiadott tudomásul vételben foglalt kikötéseket nem vagy csak részben teljesítette;
b) a helyi építészeti értékvédelemmel összefüggő kötelezettségek teljesítését, amennyiben
ba) azok műszaki állapota nem megfelelő, balesetveszélyes, homlokzati burkolatai vagy díszítő elemei hiányosak, sérültek,
bb) a rendeltetéstől eltérő használata veszélyezteti a védett értékek megőrzését,
bc) a felületképzése, színezése idegen az épület karakterétől és ezzel kedvezőtlenül befolyásolja annak megjelenését, a településképet.
(4) A településképi kötelezési eljárás hivatalból vagy kérelemre folytatható le az általános közigazgatási rendtartásra vonatkozó törvény szerint.
(5)9 A polgármester a településképi kötelezésben foglaltak megszegése, valamint a végre nem hajtása esetén, e magatartás elkövetőjével szemben 100.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő településképi bírság kivetését rendelheti el.
(6) A településképi bírságot a településképi kötelezettség teljes elmulasztása, a részbeni nem végrehajtásának mértéke, valamint a településkép romlásának mértéke, azaz
a) a jogsértéssel okozott hátrány, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatósága,
c) a jogsértéssel érintettek körének nagysága,
d) a jogsértő állapot időtartama,
e) a jogsértő magatartás ismétlődése és gyakorisága,
f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartása, valamint
g) a jogsértést elkövető gazdasági súlya
alapján kell kiszabni.
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNTŐ RENDSZER
A védett építmények fenntartásának támogatása
25. § (1) Az Önkormányzat a védetté nyilvánított helyi építészeti értékek település építészeti örökségének, arculatának a jövő nemzedékek számára való eredeti megjelenésben történő megtartása, fenntartása, védelme, megóvása és jó karbantartottságának biztosítása, valamint az ezek felújításához, helyreállításához nyújtandó önkormányzati támogatást hozhat létre.
(2) A támogatás elsősorban
a) védettség tényét megjelölő táblák elhelyezésére és a védett érték megmentését elősegítő pályázati források önerejéhez,
b) a 1. melléklet szerinti védett értékek eredeti megjelenésében történő megtartásához, fenntartásához, védelméhez, megóvásához és jó karbantartottságának biztosításához nélkülözhetetlen
ba) állagmegóvásra,
bb) az eredeti állapotukban való megjelenést biztosító homlokzat, nyílászárók és tető kialakításra, felújításra,
bc) az eredeti állapot visszaállítását célzó külső megjelenést felújító rekonstrukcióra,
bd) stílusidegen építmények bontására, illetve az épület védendő homlokzatát, illetve tetőszerkezetét érintő állagmegóvásra, felújításra, rekonstrukcióra,
szükséges anyagi fedezet kiegészítésére használható fel, melyhez az Önkormányzat az éves költségvetésében meghatározott keretösszeget biztosíthat.
(3) A támogatás pénzügyi forrása (továbbiakban: az Alap):
a) az Önkormányzat által a költségvetésben elkülönített összeg,
b) a pályázatokon nyert összegek,
c) a vállalkozók és magánszemélyek hozzájárulása,
d) az Alap pénzeszközeinek ideiglenes lekötéséből származó kamatok,
e) egyéb bevételek.
(4) Az Önkormányzat képviselő-testülete az Alap keretösszegét a költségvetésről szóló rendeletében határozhatja meg.
26. § (1) A támogatás kérelem útján igényelhető. A kérelem a 1. mellékletben szereplő védett érték valamennyi tulajdonosának (továbbiakban: kérelmező) együttes jognyilatkozatával érvényes.
(2) A kérelmezőnek a kérelem benyújtásakor igazolnia kell a támogatáshoz szükséges önrész rendelkezésre állását.
(3) A kérelmet a Zalaszentgróti Közös Önkormányzati Hivatalhoz kell benyújtani.
(4) A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) amennyiben a munka építési engedély köteles, az építési engedélyezési tervdokumentációt és a jogerős építési engedélyt,
b) amennyiben a munka nem engedélyköteles:
ba) a tervezett felújítás részletes leírását,
bb) helyszínrajzot,
bc) tulajdoni lapot,
bd) az épület, építmény pontos helyének megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épületrész),
c) a megvalósítást szolgáló tételes költségvetést a munka során felmerülő összes költségről, az önrész és az igényelt összeg részletezésében,
d) előzetes kötelezettségvállalást arra, hogy a támogatás elnyerése esetén a kapott összeget a megállapodásban feltételek szerint használja fel.
(5) A beérkezett kérelmeket a Képviselő-testület bírálja el. A benyújtott kérelem vonatkozásában egy alkalommal hiánypótlásra van lehetőség.
(6) Csak azok a kérelmek részesíthetők támogatásban, amelyeket a munkák megkezdése előtt nyújtanak be és a felújítás költsége részletes kalkulációval igazolható, hitelt érdemlően alátámasztott.
(7) A támogatás odaítélését követően a kérelemben, valamint a képviselő-testületi határozatban foglalt szempontok alapján szerződést kell kötni, mely tartalmazza a megítélt összeg folyósításának módját, a felhasználás feltételeit, az elszámolás határidejét, az ellenőrzés szabályait.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Hatálybalépés
27. § (1) E rendelet 2018. január 01. napján lép hatályba.
(2) E rendeletet a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
Hatályon kívül helyező rendelkezések
28. § E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Tekenye Község Önkormányzat Képviselő-testületének helyi építési szabályzatáról szóló 11/2016. (XI. 24.) számú rendeletének
a) 2. §-a,
b) 17. § (4) és (5) bekezdései,
d) 26. § (6) bekezdése,
e) 27. § (6) bekezdése,
f) 28. § (2) bekezdése.
1. függelék
A bevezető a Tekenye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (III. 31.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § a Tekenye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (III. 31.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 18. § a Tekenye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (III. 31.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § (2) bekezdés b) pontja a Tekenye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (III. 31.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 20. § (3) bekezdését a Tekenye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (III. 31.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdése iktatta be.
A 22. § a Tekenye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (III. 31.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 22/A. §-t a Tekenye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (III. 31.) önkormányzati rendelete 6. §-a iktatta be.
A 24. § (2a) bekezdését a Tekenye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (III. 31.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdése iktatta be.
A 24. § (5) bekezdése a Tekenye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (III. 31.) önkormányzati rendelete 7. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Módosította: 14/2020. (XII.17.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos. 2020.12.18. napjától.
Módosította: 14/2020. (XII.17.) önkormányzati rendelet 2. §. Hatályos. 2020.12.18. napjától.