Szabadszentkirály Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2002 (XII.16.) önkormányzati rendelete

A helyi építési szabályzatról

Hatályos: 2010. 11. 10- 2016. 12. 13

Szabadszentkirály Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2002 (XII.16.) önkormányzati rendelete

A helyi építési szabályzatról

2010.11.10.

[1a] Szabadszentkirály Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében – a település önkormányzatának az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel, a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan – az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg:

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya Szabadszentkirály teljes közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, építményt, építményrészt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások megtartása mellett csak és kizárólag a magasabb rendű jogszabályok, e rendelet és a mellékleteként szereplő szabályozási terv együttes alkalmazásával szabad.

(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.

A szabályozási elemek értelmezése

2. § (1) A szabályozási terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:

a)a szabályozási vonalat és a szabályozási szélességet,
b)az építési övezeti és övezeti besorolást, lehatárolást és az övezeti jellemzőket,
c)a védőterületeket,
d)az egyes területek felhasználásának módját és határát,
e)a közigazgatási és a belterületi határvonalat.
(2) Bontásból eredő új építéseknél a kötelező erejű utcai építési vonal a lebontott épület utcai homlokvonalával azonos, ha a szabályozási terv, vagy a vonatkozó övezeti előírás másképp nem rendelkezik.
(3) A kötelező elemektől való eltérés csak e rendelet, ill. a szabályozási terv módosításával történhet.
(4) A kötelező elemektől való eltérés csak e rendelet, illetve a szabályozási terv módosításával történhet, kivéve:
a) A szabályozási terven tervezett belterületi határvonallal lehatárolt területek a belterületbe csatolásról szóló önkormányzati döntést követően – a szükséges földhivatali eljárás lefolytatása után – jelen rendelet módosítása nélkül belterületbe vonhatók.
b) Hírközlési magaslétesítmény (adótorony) elhelyezése jelen rendelet 16. § (5) bekezdése figyelembevételével jelen rendelet módosítása nélkül engedélyezhető.Amennyiben a védőterületek határvonala (kiterjedése) jogszabályi változások következtében a szabályozási terven jelölttől eltér, az jelen rendelet módosítása nélkül, szakhatósági eljárás keretében pontosítható.
(5) A szabályozási terven jelölt irányadó szabályozási elemek a következők:
a)az irányadó telekhatár,
b)a tervezett utak tengelyvonala.
(6) Az irányadó szabályozási elemek vagy a szabályozás lehetséges változatára utalnak, vagy pontosításuk továbbtervezést igényel. Az ezektől való eltérés a jelen rendeletben foglalt rendelkezések keretei között a rendelet, ill. a szabályozási terv módosítása nélkül engedélyezhető.
(7) Az irányadó szabályozási elemek a következőképpen értelmezendők:
a)Az irányadó telekhatár jelen rendelet keretei között az érintett tulajdonosok szándékától függően, az övezeti előírások adta lehetőségeken belül módosítható javaslat.
b)A tervezett utak tengelyvonala, hossz- és keresztszelvényei az engedélyezési tervek készítése során pontosítandók.
(8) Az építési hely értelmezése oldalhatáron álló beépítési mód esetén:
a)Észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a telek északi oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.
b)Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén a kialakult állapotnak megfelelően Lf-K1 övezetben az építési hely a telek keleti oldalhatárára, Lf-K2 övezetben a telek nyugati oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként. Lf-1 jelű övezetben az építési hely a telek nyugati oldalhatárára tapadjon.
(9) A kötelező elemek értelmezése irányadó telekhatárral lehatárolt építési telken:
a)A kötelező elemek helye a telekhatár függvénye, véglegessé a telekalakítási eljárás lefolytatása után, a telek pontos kitűzése és földhivatali átvezetése után válik.
(10) Az övezeti előírásokban szereplő épületszélesség fogalom értelmezése:
a)Négyszög alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret.
b)Épületszárnyakkal tagolt (L, T stb.) alaprajz esetén az épületszárnyak szélességi mérete.
(11) Az övezeti előírásokban szereplő homlokzatmagasság fogalom értelmezése:
a)A homlokzatmagasság az építmény egyes homlokzatai terepcsatlakozása feletti vetületének átlagos magassága, melynek számítása során figyelmen kívül kell hagyni
a1)a kémények, szellőzőkürtők, tetőszerelvények magasságát,
a2)a vizsgált homlokzatfelülettől 12 m-nél távolabbi (hátrább álló) építményrészeket,
a3)a vizsgált homlokzatfelület vízszintes összhosszának egyharmadát meg nem haladó összhosszúságú és legfeljebb 3 m magasságú
-tetőfelépítmény, építményrész, attika, álló tetőablak stb.,
-a terepbevágás mögötti homlokzatrész magasságát,
a4)a magastető és oromfalainak 6 m-t meg nem haladó magasságú részét. A gömb, félgömb, donga, vagy sátortető alakú építmények homlokzatmagasságát, ha az a
-12 m magasságot nem haladja meg, a vetületmagasság felében,
-12 m magasságot meghaladja, a vetületmagasság 6 m-rel csökkentett értékében kell meghatározni.
(12) Az lakóterületi övezeti előírásokban szereplő utcai épület és udvari épület fogalom értelmezése:
a)Utcai épület az építési telek előkerttel meghatározott utcafrontján álló, vagy oda tervezett, az adott területhasználat fő funkciójának (itt lakó, vagy intézményi funkció) megfelelő funkciójú épület.b)Udvari épület az utcai épület mögött, esetenként mellett álló, vagy oda tervezett, az adott területhasználat fő funkcióját kiegészítő, kiszolgáló funkciójú (gazdasági épület, garázs) épület
I. Fejezet

Építési engedélyezési általános szabályai

3. §

Engedélyhez kötött építési munkák

(1) A Képviselő-testület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. §-ában meghatározott építési munkák körét bővíti, és az alábbi építési munkákat is az engedélyköteles építési munkákhoz sorolja:
a) helyi védettségű építményen közterületről látható helyen bármilyen reklám, hirdetés elhelyezése,
b) helyi védettségű építményen végzett bármilyen külső felújítási és korszerűsítési munka akkor is, ha a teherhordó szerkezetet, illetve a homlokzati megjelenést nem befolyásolja.
(2) Gazdasági területen több épület egy telken történő elhelyezési igénye esetén, valamint az Lf-2 jelű övezetben az építési engedély csak kétlépcsős engedélyezési eljárás lefolytatása után adható ki (1. lépcső: a telek beépítésével kapcsolatos követelményeket, illetve az építészeti követelményeket tisztázó elvi építési engedélyezési terv, 2. lépcső: építési engedélyezési terv).

4. Kétlépcsős engedélyezési eljárás

4. § (1) A kétlépcsős engedélyezési eljárás során az adott építési engedélyezést megelőzően elvi engedélyezési eljárást kell lefolytatni.

(2) A külön jogszabályokban nevesítetteken túl, az azokban kapott felhatalmazás alapján elvi engedélyezési eljárást kell lefolytatni a következő esetekben:

a) A műszaki követelmények előzetes tisztázása céljából a későbbi felszínmozgások elkerülése érdekében, az alkalmazandó műszaki megoldások kidolgozására azokban az esetekben, ha a tervezett építmény 2 m magasságot meghaladó természetes, vagy mesterségesen kiképzett (part)falat, vagy 45 foknál meredekebb rézsűt a fal, vagy a rézsű függőleges vetülete magasságával megegyező távolságon, de legfeljebb 10 m-en belül megközelít, vagy bevágásokkal, tereplépcsőkkel, eróziós árkokkal tagolt területen elvi engedélyezési eljárást kell lefolytatni.

b) A műszaki követelmények előzetes tisztázása céljából a 333 hrsz. („Lf-K1” övezet) és a 012/3. hrsz. („Lf-2” övezet) ingatlanok esetében a terület altalajának bizonytalan eredete és teherbíró képessége miatt elvi engedélyezési eljárást kell lefolytatni.c) A műszaki követelmények előzetes tisztázása céljából a 052, 269, 99, 081/8 hrsz. árokkal szomszédos ingatlanok esetében a várható magas talajvízszint hatásainak kiküszöbölésére elvi engedélyezési eljárást kell lefolytatni.

Építési engedélyezés általános szabályai

5. § (1) Az építési engedély kérelmekhez a külön jogszabályban rögzített tartalmi követelményeken túlmenően a következő műszaki munkarészeket kell csatolni:

a) Gazdasági területen és birtokközpont területén az építési engedély kérelemhez az építési övezeti előírások figyelembevételével a terület térhatároló és belső növényesítését meghatározó kertépítészeti tervet kell csatolni.

(2) Állattartó építmény építésének engedélyezési eljárásánál a vonatkozó külön jogszabályok, valamint az állattartásról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott előírások teljesülését is vizsgálni kell.

(3) A település területén az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához szükséges járműtárolót, parkolóhelyet, rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet az országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabály (a továbbiakban: OTÉK) előírásai szerint kell kialakítani.”

II. Fejezet

Településszerkezet, terület-felhasználás

6. § (1) A belterületi határvonalat a VSZ-1 és VSZ-2 jelű (szabályozási) tervlapok tüntetik fel. A település fejlesztéssel érintett, jelen rendelet hatálybalépésekor külterületi földrészleteinek belterületbe vonása a szabályozási tervlapokon ábrázolt belterületi határvonalon belül a konkrét építési igények függvényében szakaszosan is végrehajtható.

(2) Jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv

a) a település igazgatási területét beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különböző terület-felhasználási egységekre osztja fel,

b) a beépítésre szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző építési övezetekbe,

c) a beépítésre nem szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző övezetekbe sorolja,

d) az építési övezeteket, illetőleg övezeteket közterületekre és közterületnek nem minősülő területekre osztja.

(3) A szabályozási tervlapokon beépítésre szánt területként jelölt területek jelen rendelet módosítása nélkül belterületbe vonhatók.

(4) Szabadszentkirály község közigazgatási területének beépítésre szánt területei a következő terület-felhasználási kategóriákba sorolhatók:

a) lakóterület

falusias lakóterület,
b) vegyes terület
településközpont vegyes terület,
c) gazdasági terület
kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület,
ipari gazdasági terület,
d) különleges terület
da) temetkezési célra
db) hulladékgazdálkodási célra
(5) A település igazgatási területének beépítésre nem szánt területei a következők:
a) közlekedési és közműterület,
b) zöldterület,
c) erdőterület,
d) mezőgazdasági terület,
e) vízgazdálkodási terület.
(6)

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Általános előírások

7. § (1) A közművesítettség mértéke

a) A település beépítésre szánt területein az építési telkek teljes közművesítettség esetén építhetők be. A szennyvízcsatorna kiépítéséig korszerű közműpótlóként zárt szennyvíztároló alkalmazandó.

(2) Környezetterhelési határértékek

a)Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket.

[Jelenleg: Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél a levegő védelmével kapcsolatosan kiadott és többször módosított 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A légszennyezettségi határértékeket, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a szintén többször módosított 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet tartalmazza. Az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról a 10/2001. (IV.19.) KöM, a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet rendelkezik.]

b)Élővízbe bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket be kell tartani.

[Jelenleg: A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló, módosított 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint.]

c)Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken.

[Jelenleg: Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység létesíthetésének, illetve üzemeltetésének zajkibocsátási, zajterhelési határértékeit, a zajtól védendő területeken a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja.]

d)Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését.

[Jelenleg: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.]

e)Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni.

[Jelenleg: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.]

f)Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket. [Jelenleg: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.
(3) A terepszint alatti építmények
a) Beépítésre szánt területen terepszint alatti építmény bárhol létesíthető, de a kőzettér állékonyságának tisztázására, az alkalmazandó műszaki megoldások meghatározására az építési engedélyezési tervet talajmechanikai szakvéleménnyel kell alátámasztani.
b) Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.
c) Terepszint alatti építmény földalatti részei sem nyúlhatnak a szomszédos ingatlanok alá.

Falusias lakóterület

8. § (1) A terület lakóépületek, mezőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:

a)Az „Lf-K1” jelű építési övezet, ahol az OTÉK 14. § (2) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el.

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

lakásszám

max. 2 db

engedélyezhető telekalakítás

telekfelosztás, telekösszevonás, telekhatárrendezés

legkisebb telekterület

800 m2 (a már kialakult és beépült, 800 m2-nél kisebb területű telken álló épületek megtarthatók, az övezeti előírásban szereplő legnagyobb beépítettség eléréséig bővíthetők)

legkisebb utcai telekszélesség

kialakult 8 m, újonnan kialakítható 18 m

beépítési mód

oldalhatáron álló

legnagyobb beépítettség

30 %, de legfeljebb 500 m2

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

lakóépület esetében 4,00 m/5,00 m
gazdasági épület és garázs esetében 3,00 m /5,00 m

előkert

a kialakult utcaképhez igazodóan, illetve a szabályozási terv szerint

oldalkert

OTÉK szerint*

hátsókert

utcafronttól számított 80 m építhető be, de legalább 6 m

zöldfelületi mutató

min. 40 %
*A történetileg kialakult, 14 m-nél keskenyebb, már beépült, vagy korábbi bontás miatt megüresedett telkeken az eredetit meg nem haladó építménymagassággal és épületszélességgel épülő, „D-E” tűzveszélyességi osztályba sorolható bővítmények, illetve új épületek esetében a kialakult oldalkert-méretek tarthatók, de az alkalmazható szerkezeti elemek meghatározására az építési engedélyezési eljárásba az illetékes tűzvédelmi szakhatóságot (Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság, Pécs) be kell vonni.

Épületekre vonatkozó megkötések

tetőidom és hajlásszög

magastető 35-42 fok hajlásszöggel, fő tetőgerinc az utcában kialakult állapothoz igazodjon

tetőhéjalás

elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag

utcai kerítés

épített jellegű, áttört, legfeljebb 1,5 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok (tégla, fa, kovácsoltvas), egyszerű formák és díszítések felhasználásával
b) Az „Lf-K2” jelű építési övezet, ahol az OTÉK 14. § (2) bekezdés 1-7. pontja szerinti építmények helyezhetők el.

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

lakásszám

max. 2 db

engedélyezhető telekalakítás

telekfelosztás, telekösszevonás, telekhatárrendezés

legkisebb telekterület

1000 m2 (a már kialakult és beépült 1000 m2-nél kisebb területű telken álló épületek megtarthatók, az övezeti előírásban szereplő legnagyobb beépítettség eléréséig bővíthetők)

legkisebb utcai telekszélesség

16 m

beépítési mód

oldalhatáron álló

legnagyobb beépítettség

30 %, de legfeljebb 500 m2

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

lakóépület esetében 4,00 m/5,00 m gazdasági épület és garázs esetében 3,00 m/5,00 m

előkert

4-5 m

oldalkert

OTÉK szerint

hátsókert

min. 6 m

zöldfelületi mutató

min. 40%

Épületekre vonatkozó megkötések

tetőidom és hajlásszög

magastető 35-42 fok hajlásszöggel, fő tetőgerinc az utcában kialakult állapothoz igazodjon

tetőhéjalás

elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag

utcai kerítés

épített jellegű, áttört, legfeljebb 1,5 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok (tégla, fa, kovácsoltvas), egyszerű formák és díszítések felhasználásával
c) Az „Lf-K3” jelű építési övezet, ahol az OTÉK 14. § (2) bekezdés 3. és 6. pontja szerinti építmények helyezhetők el.

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

lakásszám

a telken a tulajdonos, vagy a kezelő legfeljebb 1 lakása elhelyezhető

engedélyezhető telekalakítás

telekfelosztás, telekösszevonás, telekhatárrendezés

legkisebb telekterület

1500 m2

legkisebb utcai telekszélesség

30 m

beépítési mód

szabadonálló

legnagyobb beépítettség

30 %

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

3,50 m/5,00 m

előkert

min. 10 m

oldalkert

OTÉK szerint

hátsókert

min. 6 m

zöldfelületi mutató

min. 40%

Épületekre vonatkozó megkötések

tetőidom és hajlásszög

nincs megkötve

tetőhéjalás

nincs megkötve

utcai kerítés

épített jellegű, áttört, legfeljebb 1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok (tégla, fa, kovácsoltvas), egyszerű formák és díszítések felhasználásával
d) Az „Lf-1” jelű építési övezet, ahol az OTÉK 14. § (2) bekezdés 1-7 pontja szerinti építmények helyezhetők el.

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

lakásszám

max. 2 db

engedélyezhető telekalakítás

telekfelosztás, telekösszevonás, telekhatárrendezés

legkisebb telekterület

900 m2

legkisebb utcai telekszélesség

18 m

beépítési mód

oldalhatáron álló

legnagyobb beépítettség

30 %, de legfeljebb 500 m2

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

lakóépület esetében 4,00 m/5,00 m gazdasági épület és garázs esetében 3,00 m/4,50 m

előkert

4-6 m

oldalkert

OTÉK szerint

hátsókert

min. 6 m

zöldfelületi mutató

min. 40%

Épületekre vonatkozó megkötések

tetőidom és hajlásszög

magastető 35-42 fok hajlásszöggel, fő tetőgerinc az utcára merőleges, ami az utcafronton az utcával párhuzamosan befordulhat. Udvari keresztszárny építhető.

tetőhéjalás

elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag

utcai kerítés

épített jellegű, áttört, legfeljebb 1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok (tégla, fa, kovácsoltvas), egyszerű formák és díszítések felhasználásával
e) Az „Lf-2” jelű építési övezet, ahol az OTÉK 14. § (2) bekezdés 6. pontja szerinti építmények helyezhetők el.

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

engedélyezhető telekalakítás

telekfelosztás, telekösszevonás, telekhatárrendezés

legkisebb telekterület

2500 m2

legkisebb utcai telekszélesség

40 m

beépítési mód

szabadonálló

legnagyobb beépítettség

30 %, de legfeljebb 1000 m2

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

3,00 m/5,50 m

előkert

min. 10 m

oldalkert

min. 10 m

hátsókert

min. 10 m

zöldfelületi mutató

min. 40%

Épületekre vonatkozó megkötések

tetőidom és hajlásszög

nincs megkötve

tetőhéjalás

nincs megkötve

utcai kerítés

épített jellegű, áttört, legfeljebb 1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok (tégla, fa, kovácsoltvas), egyszerű formák és díszítések felhasználásával
f) Az „Lf-3” jelű építési övezet, ahol az OTÉK 14. § (2) bekezdés 2. és 5. pontja szerinti építmények helyezhetők el.

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

lakásszám

a telken a tulajdonos, vagy a kezelő legfeljebb 1 lakása elhelyezhető

engedélyezhető telekalakítás

telekfelosztás, telekösszevonás, telekhatárrendezés

legkisebb telekterület

1000 m2

legkisebb utcai telekszélesség

20 m

beépítési mód

oldalhatáron álló

legnagyobb beépítettség

30 %

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

3,00 m/5,50 m

előkert

min. 0 m

oldalkert

OTÉK szerint

hátsókert

min. 6 m

zöldfelületi mutató

min. 40%

Épületekre vonatkozó megkötések

tetőidom és hajlásszög

nincs megkötve

tetőhéjalás

nincs megkötve

utcai kerítés

épített jellegű, áttört, legfeljebb 1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok (tégla, fa, kovácsoltvas), egyszerű formák és díszítések felhasználásával
(3) Az elsődleges funkciót kiegészítő (gazdasági épület, garázs) épületek elhelyezése:
a) Oldalhatáron álló lakóépület esetén a lakóépülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építendő. Az olyan saroktelkek esetében, ahol a lakóépület az utca felé néző oldalhatáron áll, gazdasági épület, garázs a másik oldalhatárra építendő, a szomszéd telken létesítendő hasonló funkcióval ikresítve. Gerincmagassága a lakóépületét nem haladhatja meg.
b) Szabadonálló lakóépület esetén a lakóépület takarásában, azzal építészeti egységet alkotva építendő. Gerincmagassága a lakóépületét nem haladhatja meg.
c) Újonnan épülő gazdasági épület és a lakóépülettől különálló garázs az utcafrontra nem telepíthető, ezért amennyiben megépítésükre a lakóépületét megelőzően kerül sor, az építési engedély kérelemben szereplő helyszínrajzon a lakóépület későbbi elhelyezhetőségének biztosítása érdekében annak várható helyét is jelölni kell.
(4) Állattartó épületek, valamint trágyatároló elhelyezése a (4) bekezdésében foglaltakon túlmenően az OTH 3003/1998. sz. levelében leírt állásfoglalásnak megfelelően történhet.
(5) A területen a gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése a műemléki környezetben lévő, illetve helyi védelem alatt álló épületek kivételével a mindenkor érvényben lévő országos szabványok betartásával végezhető.
(6) A területen parabola-antenna, valamint klímaberendezés kültéri egysége utcai homlokzaton nem helyezhető el.
(7) A belterületet keletről határoló, majd É-D irányban metsző árokkal szomszédos ingatlanokon építés esetén a várható magas talajvíz-állásra figyelni kell (megfelelő alapozási mód kiválasztása, talajvíz elleni megfelelő műszaki védelem alkalmazása)

Vegyes terület

Településközpont vegyes terület

9. § (1) A terület több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, elsősorban lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, művelődési, egészségügyi és szociális építmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) A területen az OTÉK 16. § (2) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el parkolóház és üzemanyagtöltő kivételével.

(3) A terület övezeti tagozódását a VSZ-2 jelű (szabályozási) tervlap tünteti fel. Az építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:

a) A „Vt-1” jelű építési övezet.

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

legkisebb telekterület

400 m2 (a már kialakult és beépült, 400 m2-nél kisebb területű telken álló épületek megtarthatók, az övezeti előírásban szereplő legnagyobb beépítettség eléréséig bővíthetők)

legkisebb utcai telekszélesség

12 m

beépítési mód

oldalhatáron álló

legnagyobb beépítettség

900 m2 telekterületig 50%, 901-1200 m2 telekterületig 40%, ennél nagyobb telken 30%

legkisebb / legnagyobb építménymagasság

utcai épület esetében 3,00 m / 6,50 m,
udvari épület esetében 2,00 m /6,50 m

legkisebb előkert

kialakult utcaképhez igazodjon

legkisebb oldalkert

OTÉK szerint
(Ld. 4. § (4) bekezdést is)

legkisebb hátsókert

utcafronttól számított 80 m építhető be, de legalább 3 m

zöldfelületi mutató

min. 30%

Épületekre vonatkozó megkötések

tetőidom és hajlásszög

magastető 35-42 fok hajlásszöggel, fő tetőgerinc az utcában kialakult állapothoz igazodjon

tetőhéjalás

elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag

utcai kerítés

épített jellegű, legfeljebb 1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával
*A történetileg kialakult, 14 m-nél keskenyebb, már beépült, vagy korábbi bontás miatt megüresedett telkeken az eredetit meg nem haladó építménymagassággal és épületszélességgel épülő, „D-E” tűzveszélyességi osztályba sorolható bővítmények, illetve új épületek esetében a kialakult oldalkert-méretek tarthatók, de az alkalmazható szerkezeti elemek meghatározására az építési engedélyezési eljárásba az illetékes tűzvédelmi szakhatóságot (Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság, Pécs) be kell vonni.

Épületekre vonatkozó megkötések

tetőidom és hajlásszög

magastető 35-42 fok hajlásszöggel, fő tetőgerinc az utcában kialakult állapothoz igazodjon

tetőhéjalás

elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag

utcai kerítés

épített jellegű, áttört, legfeljebb 1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok (tégla, fa, kovácsoltvas), egyszerű formák és díszítések felhasználásával
b) A „Vt-2” jelű építési övezet.

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

legkisebb telekterület

1500 m2

legkisebb utcai telekszélesség

30 m

beépítési mód

szabadonálló

legnagyobb beépítettség

40%

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

lakóépület esetében 4,00 m / 5,00 m
intézmény esetében 4,50 m / 7,50 m
gazdasági épület és garázs esetében
2,00 m / 5,00 m

legkisebb előkert

kialakult utcaképhez igazodjon

legkisebb oldalkert

OTÉK szerint

legkisebb hátsókert

6 m

zöldfelületi mutató

min. 30%

Épületekre vonatkozó megkötések

tetőidom és hajlásszög

magastető 35-42 fok hajlásszöggel, fő tetőgerinc az utcában kialakult állapothoz igazodjon

tetőhéjalás

elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag

utcai kerítés

épített jellegű, legfeljebb 1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával”
(4) Lakófunkció esetén az elsődleges funkciót kiegészítő (gazdasági-, garázs) épületek elhelyezése
a) Oldalhatáron álló lakóépület esetén a lakóépülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építhető.
b) Szabadonálló lakóépület esetén a lakóépület takarásában, azzal építészeti egységet alkotva építendő.
(5) Állattartó épület és trágyatároló a Vt-2 övezetben nem helyezhető el, a Vt-1 övezetben elhelyezése a (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően az OTH 3003/1998. sz. levelében leírt állásfoglalásnak megfelelően történhet.
(6) A területen gáznemű égéstermékek kivezetése a műemléki környezetben lévő, illetve helyi egyedi védelem alatt álló épületek kivételével a mindenkor érvényben lévő országos szabványok betartásával engedélyezhető.
(7) A területen parabola-antenna, valamint klímaberendezés kültéri egysége utcai homlokzaton nem helyezhető el.
(8) A belterületet keletről határoló, majd É-D irányban metsző árokkal szomszédos ingatlanokon építés esetén a várható magas talajvíz-állásra figyelni kell (megfelelő alapozási mód kiválasztása, talajvíz elleni megfelelő műszaki védelem alkalmazása.
Gazdasági terület
Kereskedelmi, szolgáltató terület

10. § (1) A terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A területen az OTÉK 19. § szerinti építmények helyezhetők el.

(3) A VSZ-2 tervlapon lehatárolt területen betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:

a) „Gksz” jelű építési övezet

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

engedélyezhető telekalakítás

telekfelosztás, telekegyesítés, telekhatár-rendezés

legkisebb telekterület

1500 m2

legkisebb utcai telekszélesség

30 m

beépítési mód

szabadonálló

legnagyobb beépítettség

40%

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

3,00 m/6,50 m

előkert

min. 10 m (az előkertben legfeljebb 15 m2 beépített alapterületű és legfeljebb 3,5 m építménymagasságú portaépület elhelyezhető

oldalkert

lakóterület felé min. 20 m, egyéb helyeken min. 6 m

hátsókert

min. 10 m

zöldfelületi mutató

min. 40 %

utcai kerítés

épített jellegű, áttört, legfeljebb 1,8 m magas kerítés
(4) Az építési telkek oldalsó és hátsó telekhatára mellett, attól min. 1,5 m-es távolságra legalább 1 sor, lakóterület felé legalább 2 sor szaktervező által kiválasztott, őshonos fafajokból álló védőfásítás telepítendő és tartandó fenn (ld. jelen rendelet 26. §-t is).
(5) A területen a gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése a mindenkor érvényben lévő országos szabványok betartásával végezhető.

Ipari gazdasági terület

11. § (1) A terület olyan gazdasági célú ipari, mezőgazdasági feldolgozó és nagyüzemi állattartó építmények elhelyezésére szolgál, amelyek zavaró hatásuk miatt más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

(2) A terület a szabályozási terven jelölt építési övezetekre tagolódik. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:

a) „Gip-1K” jelű építési övezet – egyéb ipari terület az OTÉK 20. § (4) szerinti tevékenységek számára

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

legkisebb telekterület

1500 m2

legkisebb utcai telekszélesség

20 m

beépítési mód

oldalhatáron álló

legnagyobb beépítettség

50%

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

utcai épület esetén 3,50 m / 5,00 m
udvari épület esetén 2,00 m / 9,00 m
(Technológiai jellegű építmény építménymagassága technológiai és műszaki indoklás alapján ettől eltérhet)

legkisebb előkert

0 m, ez egyben az utcai építési vonal utcai telekhatártól mért távolsága is

legkisebb oldalkert

OTÉK szerint

legkisebb hátsókert

4 m

zöldfelületi mutató

min. 25%

utcai kerítés

épített jellegű, tömör, 1,8-2,0 m magas kerítés

utcai kerítés

épített jellegű, áttört, legfeljebb 1,8 m magas kerítés
b) „Gip-1” jelű építési övezet – egyéb ipari terület az OTÉK 20. § (4) szerinti tevékenységek számára

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

legkisebb telekterület

2000 m2

legkisebb utcai telekszélesség

30 m

beépítési mód

szabadonálló

legnagyobb beépítettség

50%

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

2,00 m / 9,00 m
(Technológiai jellegű építmény építménymagassága technológiai és műszaki indoklás alapján ettől eltérhet)

legkisebb előkert

10 m (az előkertben legfeljebb 15 m2 beépített alapterületű és legfeljebb 3,5 m építménymagasságú portaépület elhelyezhető)

legkisebb oldalkert

6 m

legkisebb hátsókert

10 m

zöldfelületi mutató

min. 25%

utcai kerítés

épített jellegű, legfeljebb 1,8 m magas kerítés

utcai kerítés

épített jellegű, áttört, legfeljebb 1,8 m magas kerítés
c) „Gip-2” jelű építési övezet – jelentős mértékű zavaró hatású terület

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

legkisebb telekterület

3000 m2

legkisebb utcai telekszélesség

40 m

beépítési mód

szabadonálló

legnagyobb beépítettség

30%

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

2,00 m / 9,00 m
(Technológiai jellegű építmény építménymagassága technológiai és műszaki indoklás alapján ettől eltérhet)

legkisebb előkert

10 m (az előkertben legfeljebb 15 m2 beépített alapterületű és legfeljebb 3,5 m építménymagasságú portaépület elhelyezhető)

legkisebb oldalkert

6 m

legkisebb hátsókert

10 m

zöldfelületi mutató

min. 40%

utcai kerítés

épített jellegű, legfeljebb 1,8 m magas kerítés”
(3) Az építési telkek oldalsó és hátsó telekhatára mellett, attól min. 1,5 m-es távolságra legalább 1 sor, szaktervező által kiválasztott, őshonos fafajokból álló védőfásítás telepítendő és tartandó fenn (ld. jelen rendelet 26. §-t is).
(4)
(5) A területen a gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése a mindenkor érvényben lévő országos szabványok betartásával végezhető.

Különleges területek

12. § (1) A különleges területek lehatárolását a VSZ-2 jelű szabályozási tervlap tünteti fel.

(2) A „Kte” jelű különleges terület temetkezési célra

legkisebb telekterület

kialakult

beépítési mód

szabadonálló

legnagyobb beépítettség

10%

legnagyobb építménymagasság

4,50 m
(a megengedett legnagyobb értéket sajátos funkciójú építmény – pl. harangtorony – magassága legfeljebb 6 m-rel meghaladhatja)

legkisebb előkert

10 m

legkisebb oldalkert

OTÉK szerint

legkisebb hátsókert

10 m

zöldfelületi mutató

min. 40%
a terület még fel nem használt részein az előfásítást, az utak, parcellák előzetes kialakítását kertépítészeti tervek alapján el kell végezni

közterület felőli kerítés

legfeljebb 2,0 m magas élősövény”
„(3)A „Khu” jelű különleges terület hulladékgazdálkodási célra – szennyvíztelep

legkisebb telekterület

1500 m2

beépítési mód

szabadonálló

legnagyobb beépítettség

20%

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

1,00 m/4,00 m

előkert

5 m

oldalkert

OTÉK szerint

hátsókert

6 m

zöldfelületi mutató

min. 60%, melynek legalább a felén háromszintes növényállomány telepítendő és tartandó fenn

közterület felőli kerítés

épített jellegű, 1,8-2,0 m magas kerítés”

A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Közlekedési és közműterület

13. § (1) A közlekedési területek lehatárolását és övezeti tagozódását a VSZ-1 és VSZ-2 jelű (szabályozási) tervlapok tüntetik fel:

Út

Kategória

Közlekedési terület szélessége

jelenleg

távlatban

Köú-1




Köú-5

5802. sz. út Baksa – Szabadszentkirály összekötő út


Petőfi s. utca

belterületi külterületi mellékút, összekötő út (K.V.C.)
belterületi mellékút, gyűjtőút (B.V.c.C.)

külterületi mellékút, összekötő út (K.V.C.)

belterületi mellékút, gyűjtőút (B.V.c.C.)

meglévő
(16-18 m)



meglévő
(16-20 m)

Köú-2

58123. sz. gerdei bekötőút

58148. sz. velényi bekötőút

külterületi mellékút, bekötőút (K.VI.C.)

külterületi mellékút, bekötőút (K.VI.C.)

meglévő
(14 m)

Út

Kategória

Közlekedési terület szélessége

jelenleg

távlatban

Köú-5

Ady E. utca
Hársfa utca

belterületi mellékút, gyűjtőút (B.V.c.C.)

belterületi mellékút, gyűjtőút (B.V.c.C.)

meglévő
(16-20 m)

Köú-4

Fontosabb mezőgazdasági utak

külterületi mellékút, egyéb út (K.VIII.B-C.)

külterületi mellékút, egyéb út (K.VIII.B-C.)

min. 8,5 m

Köú-6

Új lakó és kiszolgáló utak
Meglévő kiszolgáló utak



(B.VI.d.C.)

(B.VI.d.B.)

(B.VI.d.C.)

16-20 m

meglévő
(10-20 m)

Köú-7

Önálló gyalogút

(B.X.)

4 m

Köú-8

Fásított parkoló

(2) A közlekedési területen az OTÉK 26. § (3) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el.
(3) Országos közutak melletti telken építmény csak a külön jogszabályok szerint helyezhető el.
(4) A 20 m közterületi szélességet elérő közlekedési területeken legalább egyoldali (K-NY irányú úttengely esetén a déli, É-D irányú úttengely esetén a nyugati oldalon) fásított sávot kell létesíteni.
(5) Közlekedési terület fásításához, új fasor létesítéséhez legalább kertészeti engedélyezési tervet kell készíteni, amelyet az illetékes építésügyi hatósághoz kell engedélyezésre benyújtani. A tervet a területen illetékes közműszolgáltatókkal egyeztetni kell. Az egyeztetésről szóló emlékeztető, vagy jegyzőkönyv a tervezési dokumentációhoz csatolandó.
(6) Fásítás, fasor kialakítása, a pótlásra előírt faj kiválasztása során a nemesített faiskolai cserje- és fafajok mellett a termőhelyi adottságoknak megfelelő, helyben honos fajokat is alkalmazni kell.
(7) Közlekedési nyomvonalak mellé legalább 2,20 m törzsmagasságú, lehetőleg kétszer iskolázott sorfa minőségű faiskolai anyag telepíthető. Fasoroknál a minimális telepítési tőtávolság, és az épülethomlokzatoktól való minimális telepítési távolság 4,0 m. Ezen túlmenően épületek homlokzata előtt a benapozás biztosítására is figyelemmel kell lenni.
(8) Személygépkocsi parkolók kizárólag fás-cserjés zöldsávokkal tagolt kialakításban létesíthetők. A parkolókban 3-6 gépkocsi – állásonként 1 db közepes termetű fa ültetése kötelező.
(9) A „KÖ-1” jelű övezetbe a szennyvíz tisztítók és átemelők területe tartozik.
(10) A település területén távközlési, illetve hírközlési magasépítmény (adótorony) helyének kijelölése a hatályos jogszabályok és a vonatkozó szabványok előírásain túlmenően az alábbi feltételekkel történhet:
a)Adótorony a település szabályozási terv szerinti belterületén, illetve külterületi, természeti értéket képviselő földrészletein (gyepek, rétek, legelők) nem helyezhető el.”
(11) A település területét érintő közművezetékek hatályos jogszabályok, illetve a tulajdoni lapra bejegyzett szolgalmi sáv szerinti védőtávolságait meg kell tartani.
(12) Nem vonalas jellegű közmű- (pl. szennyvíz-átemelő, vízmű kút, megfigyelő kút, gázfogadó állomás, transzformátorállomás, víz nyomásfokozó berendezés stb.), vagy közlekedési létesítmény (pl. autóbusz megálló) az illetékes szakhatóságok beleegyező véleménye alapján, a külön jogszabályokban rögzített védőtávolságok betartása mellett bárhol elhelyezhető, azok számára a technológiai előírásoknak megfelelő, az adott építési övezeti, illetve övezeti előírásokban rögzített minimális telekterületnél kisebb telek kialakítható

Zöldterület

14. § (1) A település zöldterületeinek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel. A területen az OTÉK 27. §-ban foglaltakon túlmenően a következő előírásokat kell megtartani:

a) A „Z” jelű övezet a településen található közparkok, játszóterek területe.

- a meglévő közparkokat kertészeti szakterv alapján fel kell újítani
- a tervezett közparkok belső elrendezését, növényesítését kertészeti szaktervező által készített kiviteli tervek alapján kell kialakítani és fenntartani.
(2) A közparkok folyamatos karbantartásáról a települési önkormányzat gondoskodik.

Erdőterület – E

15. § (1) A település erdőterületeinek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel.

(2) A településen található erdőterületek az erdő rendeltetése szerint gazdasági rendeltetésű – „Eg”, és védelmi rendeltetésű (védő) – „Ev” jelű erdők.

(3) Építési lehetőségek gazdasági rendeltetésű erdőterületen.

A területen bármilyen építmény csak az erdő rendeltetésének megfelelő funkcióval, az OTÉK szerinti területen és beépítettséggel, az erdészeti hatóság bevonásával helyezhető el a következő előírások szerint:
a) Gazdasági épület elhelyezése esetén az ingatlan gépjárművel történő megközelítése köz-, vagy magánútról, a fő funkcióhoz kötődő lakó-, vagy egyéb szállásjellegű épület elhelyezése esetén ezen túlmenően a vízellátás közművezetékről, vagy a közegészségügyi szakhatóság által igazolt vízminőséget biztosító helyi ellátással, valamint a villamosenergia ellátás a használatbavétel idejére biztosított legyen.
b) A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kezelésére egyedi közműpótló létesítmény (zárt tározó, vagy szennyvíztisztító berendezés) alakítandó ki.
c) A beépítési mód szabadonálló, az épületeket legalább 5 m-es elő-, OTÉK szerinti oldal- és 10 m-es hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.
d) Az épületek külső megjelenítéséhez hagyományos építőanyagokat, valamint a táj építési hagyományait követő színezést kell használni.
e) Gazdasági épület kialakításának feltételei:
- Az épület földszintes, legfeljebb 7,0 m építménymagasságú lehet.
f) A fő funkcióhoz kötődő lakó-, vagy egyéb szállásjellegű épület kialakításának feltételei:
- Az épület legfeljebb 5,0 m építménymagasságú lehet.
- Az épület szélességi mérete a 9,0 m-t nem haladhatja meg.
(4) A védelmi rendeltetésű erdők telepítése az erdészeti hatóság engedélyével, elsősorban őshonos, lombhullató fafajok alkalmazásával, erdőtelepítési terv alapján történhet. Védő erdőben (Ev) építmény nem helyezhető el.
(5) A táj biológiai diverzitása és a látványi tájpotenciái megtartása érdekében a meglévő erdőtömbök lehetőség szerint a jövőben is megtartandók. Erdő megszüntetése az erdészeti hatóság engedélyével, az abban rögzített feltételek betartásával történhet.
(6) Vízparti sávban (állandó vízfolyás medertengelyétől számított 50-50 m-en belül) elhelyezkedő gazdasági rendeltetésű erdőben a körzeti erdőterv előírásainak betartása mellett törekedni kell a folyamatos erdőborítás biztosítására.
(7) Új erdő telepítésénél a külön jogszabályban előírtak szerint kell eljárni.Fentieken túlmenően a vonatkozó országos rendelkezéseket, valamint az OTÉK 28. §-ban előírtakat kell megtartani.

Általános mezőgazdasági terület

17. § (1) Az általános mezőgazdasági területek („Má”) lehatárolását és övezeti besorolását a VSZ-1 és VSZ-2 szabályozási tervlap tartalmazza.

(2) Az „Má-1” jelű övezetbe a szántóföldek területe tartozik.

a)Az övezet művelési ágának megfelelően hasznosítandó.
b)Az övezetben bármilyen építmény csak az ingatlan művelési ágához kötődő funkcióval, az OTÉK szerinti területű telken és beépítettséggel helyezhető el a következő előírások szerint:
b1)Gazdasági épület elhelyezése esetén az ingatlan gépjárművel történő megközelítése köz-, vagy magánútról, lakóépület elhelyezése esetén ezen túlmenően a vízellátás közművezetékről, vagy a közegészségügyi szakhatóság által igazolt vízminőséget biztosító helyi ellátással, valamint a villamosenergia ellátás az engedélyezés idejére biztosított legyen.
b2)A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kezelésére egyedi közműpótló létesítmény (zárt tározó, vagy szennyvíztisztító berendezés) alakítandó ki.
b3)Az épületeket szabadonállóan, 10-10 m-es elő-, oldal-, és hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.
b4)Az épületek tömege, fedése, szín- és formavilága a hagyományos táj látványát ne rontsa.
b5)Gazdasági épület kialakításának feltételei:
-Az épület földszintes, legfeljebb 7,5 m építménymagasságú lehet (ld. még 4. § (3) bekezdést is).
b6)Lakóépület kialakításának feltételei:
-Az épület legfeljebb 4,5 m építménymagasságú lehet.
-Az épület szélességi mérete a 8,5 m-t nem haladhatja meg.
(3) Az „Má-2" jelű övezet a gyepfelületek (rét, legelő, kaszáló} területe.
a)Az övezetben kötelező a művelési ágnak megfelelő használat és kezelés, a vegetációs időszakban a rendszeres kaszálás.
b)Az övezetben gazdasági és lakóépület a (2) bekezdés b) pontja szerinti előírások betartásával építhető.
(4) A „Má-3” jelű övezet a mocsarak területe.
a) Az övezetben a jelenlegi művelési ág megváltoztatása tilos.
b) Az övezetben semmiféle épület nem helyezhető el.

Közterületek kialakítása és használata

19. § (1) A Szabadszentkirály igazgatási területén található közterületek az önkormányzat nyilvántartása szerinti közutak, utak és parkok, amelyeket rendeltetésüknek megfelelő célra bárki szabadon használhat, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.

(2) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.

(3) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.

(4) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:

a) Belterületen lévő közterületeken

- hirdető (reklám) berendezés,
- árusítópavilon,
- közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek,
- köztisztasággal kapcsolatos tárgyak,
- szobor, díszkút, pihenőpad,
- távbeszélő fülke,
- építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok) elhelyezése,
- építőanyag-tárolás.
b) Külterületen lévő közterületeken
- közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek,
- szobor,
- köztisztasággal kapcsolatos tárgyak elhelyezése.
(5) A közterületen elhelyezhető építményekkel szembeni elvárások a következők:
a) Árusítópavilon legfeljebb 6,0 m2 alapterülettel, legfeljebb 3,0 m-es építménymagassággal, magastetős kialakítással, hagyományos építőanyagok felhasználásával létesíthető.
b) A közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek a település teljes területén egységes kialakításúak legyenek, az építmények legfeljebb 15 m2 alapterülettel, legfeljebb 3,0 m-es építménymagassággal, hagyományos építőanyagok felhasználásával létesíthetők.
III. Fejezet

Kulturális örökségvédelem

20. § (1) Műemlékek védelmére vonatkozó előírások

a) A település országos műemléki védelem alatt álló értékeit és azok műemléki környezetébe tartozó ingatlanokat a HÉSZ 1. sz. melléklete tartalmazza.

b) A melléklet szerinti védett épületeket és azok műemléki környezetét a szabályozási terv tünteti fel.

c) A kulturális örökség védelméről szóló törvény értelmében:

- az országosan védett épületek telkein az építésügyi hatósági jogkört az örökségvédelmi hatóság gyakorolja,
- a műemléki környezetben az építési engedélyezési eljárásokban az örökségvédelmi hatóságot szakhatóságként be kell vonni.
d) A műemlékek és műemléki környezetük esetében a kulturális örökség védelméről szóló törvény szerint kell eljárni.
(2) Helyi építészeti értékek védelmére vonatkozó előírások:
a) A jelen rendelettel helyi védetté nyilvánított értékeket a HÉSZ 2. sz. melléklete tartalmazza és a szabályozási terv tünteti fel.
b) A helyi védelemmel kapcsolatos feladatok körét és eljárási rendjét a helyi védelemről szóló önkormányzati rendelet és a HÉSZ együttesen szabályozzák.
c) Helyi egyedi védelem alatt álló épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemű építési munka esetén a következő előírásokat kell betartani:
c1) Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.
c2) Helyi védettségű épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje.
Az épület bővítése az épület mögött, fésűs beépítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól legalább 5 m-rel hátrahúzva. A keresztszárny szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.
c3) A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
c4) Védett részérték az új épületbe visszaépítendő, védett kerítés megtartandó.
c5) Helyi védettségű épület bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését, valamint az épület felmérési és fotódokumentációjának elkészítését követően.”
(1) Régészeti lelőhelyek védelmére vonatkozó előírások
a) A település nyilvántartott régészeti lelőhelyeinek és régészeti érdekű területeinek listáját a HÉSZ 3. sz. melléklete tartalmazza, az érintett területeket a szabályozási terv határolja le.
b) Általános előírások
b1) Régészeti érintettség esetén a kulturális örökség védelméről szóló törvény, és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek szerint kell eljárni.
b2) Minden olyan esetben, amikor lelet, vagy jelenség kerül elő, a területileg illetékes múzeumot és az örökségvédelmi hatóságot értesíteni kell, és a továbbiakban a múzeum nyilatkozatának megfelelően kell eljárni.
b3) Régészeti lelőhelyeken a nagy felületeket érintő beruházások előtt az örökségvédelmi hatóság hatásvizsgálat készítését írhatja elő.
b4) A régészeti örökséget érintő kérdésekben a rendezési tervhez készített hatástanulmányban foglaltak az irányadók.
c) Nyilvántartott régészeti lelőhelyen és környezetében
c1) Minden, a talaj bolygatásával járó tevékenység, továbbá művelési ág megváltoztatásának szándéka (különösen a gyep feltörése, vagy tuskózás) esetében az örökségvédelmi hatóság előzetes (szakhatósági) engedélye szükséges.
c2) A beruházás feltételeként előírt régészeti feltárás költségei a beruházót terhelik.
c3) A kialakult használat folytatható, de attól a lelőhely nem károsodhat.
c4) Lelet, vagy jelenség előkerülésekor a végzett tevékenységet fel kell függeszteni, és a területileg illetékes múzeum, illetve az örökségvédelmi hatóság nyilatkozatát kell kérni a további teendőkről.
d) Régészeti érdekű területen
d1) A területen a beruházásokhoz szükséges engedélyezési terveket az örökségvédelmi hatósággal véleményeztetni kell.
d2) A munka megkezdéséről az örökségvédelmi hatóságot tájékoztatni kell.d3) Lelet, vagy jelenség előkerülésekor a kulturális örökség védelméről szóló törvény szerint kell eljárni.
IV. Fejezet

„Az élővilág, a táj és a természet védelme

21. § (1) A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében:

a) Mindennemű területhasználatot, területhasználat változást, beavatkozást (telekalakítás, agrár művelés, művelési ág váltás, művelésbe vonás, terület helyreállítás, más célú hasznosítás, termelésből kivonás, telek beépítés) a táj természeti adottságainak, természeti és művi érték elemeinek, esztétikai jellemzőinek, karakterének (összegezve: tájpotenciál szintjének) megőrzésével, lehetséges növelésével kell végezni.

b) Gondoskodni kell a használaton kívül helyezett épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések új funkciójának megállapításáról, illetve ennek hiányában megszüntetésükről, elbontásukról, az érintett területnek a táj, a településkép jellegéhez illő rendezéséről.

(2) A település területén található természeti értékek listáját a HÉSZ 3. sz. melléklete tartalmazza és a szabályozási terv tünteti fel. Ezen belül:Természeti területen a természetvédelmi törvényben előírtak szerint kell eljárni.

„A környezet védelme

22. § (1) Általános követelmények

a) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik.

b) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.

c) Újabb területek belterületbe vonása, a termőföldön történő beruházások környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a meglévő talajvédelmi létesítmények működőképességét. A beruházások megvalósítása és üzemeltetése során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

d) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása rendeltetési mód –változás(ok) a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokat, valamint a vízgazdálkodás egyes szakmai követelményeiről szóló elvárásokat be kell tartani.

e) Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítésére, illetve a meglévő övezetek területein a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (pl. zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező. Egyedi kis-szennyvíztisztító berendezés kialakítása a követelmények teljesíthetősége esetén vízjogi engedély alapján történhet.

f) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró környezetvédelmi és vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.

g) A „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkentésével” kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.

h) A vizek és közcélú vízilétesítmények fenntartása esetén a jogszabályi előírásokat érvényesíteni kell.

i) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.

j)

k) A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket.

(2) Környezetterhelési határértékek

a) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket.

b) Élővízbe és a közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket be kell tartani.

c) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken.

d) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését.

e) Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni.

f) Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértéket.

(3) Speciális eljárási szabályok

a)

b) Szabadszentkirály a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint érzékeny felszín alatti vízminőségi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve a létesítési engedélyezés során megállapított feltételek szerint – engedély alapján – történhet.

c) Erdőterületeket érintő beruházások során az erdő védelméről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

d) Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

e) A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok előírásai szerint.

f) Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít.

g) A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni.

h) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében érvényesíteni kell az előírásokat és a „helyes mezőgazdasági gyakorlat” szabályait.

i) A településen az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti volumenben és az építmények közötti legkisebb távolságok megtartásával építhetők állattartó létesítmények.

j) A hulladékok elhelyezéséről – különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra – gondoskodni kell. Hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról.k)Az engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia kell az építési és bontási hulladékok kezelésére, a keletkezett hulladékok mennyiségének tervezésére és elszámolására, azaz építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos tevékenységre vonatkozó tervlapokat.Jelenleg: az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet 2. és 3. sz. melléklete tartalmazza.]”

Tűzvédelmi rendelkezések

23. § (1) A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, a jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek az oltóvíz biztosításáról gondoskodniuk kell. A gazdálkodó tevékenységet nem folytató magánszemélyek részére az oltóvíznyerési lehetőségek biztosítása az önkormányzat feladata. Az oltóvizet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (továbbiakban: OTSZ) szerint kell biztosítani.

(2) A településen a mértékadó tűzszakasz területe nem lehet nagyobb, mint amit a terület tűzoltó vízforrásaiból biztosítható oltóvíz-intenzitás megenged.

(3)

Ásványvagyon gazdálkodási követelmények

24. §

V. Fejezet

Egyes sajátos jogintézmények követelményrendszere

25. § (1)

(2) A település beépítésre nem szánt területein új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését, vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha

a) a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,

b) közérdeket nem sért,

c) az építmények csak a hozzájuk tartozó épület jelentéktelen hányadát veszik igénybe és biztosított, hogy az építmények a telek területe nélkül nem idegeníthetők el.

A település területét érintő tilalmak, korlátozások, kötelezések

26. § (1) A településrendezési feladatok megvalósítása érdekében, a HÉSZ keretein belül az építési törvényben felsorolt sajátos jogintézmények működtethetők.

(2) Jelen rendelettel egyidejűleg az önkormányzat az alábbi sajátos jogintézményekkel él:

a) Elővásárlási jog

Az önkormányzat közérdekből elővásárlási jogot jegyeztet be az 5. sz. mellékletben felsorolt, és a szabályozási terven lehatárolt ingatlanok területére, ezen ingatlanokat érintő településrendezési feladatok megvalósítása érdekében.
b)Településrendezési kötelezések
b1) Beépítési kötelezettség
Az önkormányzat a tervszerű telekgazdálkodás, a beépítés helyes sorrendje és a településkép előnyösebb alakítása érdekében a 3. sz. függelékben felsorolt ingatlanok területére, az ott leírt időtartamon belüli beépítési kötelezettséget állapít meg.
b2) Beültetési kötelezettségAz önkormányzat a közérdekű környezetalakítás céljából a 3. sz. függelékben felsorolt ingatlanok területére az övezeti előírásokban meghatározott módon és telekrészen a használatbavételi engedély megadásának feltételeként elvégzendő beültetési kötelezettséget ír elő.
VI. Fejezet

Záró rendelkezések

27. § Ez a rendelet a kihirdetésétől számított második hónap 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

1. melléklet a 10/2002. (XII. 16.) önkormányzati rendelethez

Országos műemléki védettségű építmények és műemléki környezetük

Országos védelem alatt álló építmények
Volt iskola – Ady Endre u. 2. – 80. hrsz. – M 10894
Műemléki környezetbe tartozó ingatlanok
Az 1, 79, és 81 hrsz., valamint a 17/2. hrsz. közterület szabályozási terven jelölt része

2. melléklet a 10/2002. (XII. 16.) önkormányzati rendelethez

Helyi építészeti értékek

Helyi egyedi védelem
H1 (az építmény, vagy együttes egészére vonatkozó) védettség
- Petőfi Sándor u. 2. hrsz: 33112 lakóház, kerítés kapu
- Petőfi Sándor u. 101. hrsz: 34011 gazdasági épület
- Petőfi Sándor u. 13. hrsz: 313 lakóház
- Petőfi Sándor u. 18. hrsz: 308 gazdasági épület, utcai kerítés
- Petőfi Sándor u. 26. hrsz: 299 iskolai étkezde
- Petőfi Sándor u. 41. hrsz: 258 gazdasági épület
- Petőfi Sándor u. 47. hrsz: 251. lakóház, gazdasági épület
- Petőfi Sándor u. 57. hrsz: 138 lakóház
- Zöldfa u. 13. hrsz: 355 lakóház, gazdasági épület
- Zöldfa u. 19. hrsz: 363 lakóház
- Zöldfa u. 25. hrsz: 371 lakóház, kerítés
- Zöldfa u. 26. hrsz: 372/4 lakóház
- Ady Endre u. 11. hrsz: 58 gazdasági épület
- Ady Endre u. 23. hrsz: 46 lakóház
- Virág u. 9. hrsz: lakóház
- Petőfi Sándor u. 226. hrsz: 501 kerítés
- Petőfi Sándor u. 226. sz. épület előtt kőkereszt
- Petőfi Sándor u. 231. hrsz: 509 kerítés
- Rigópuszta hrsz: 016/1 idősek otthona (volt kastély) épületei
- Rigópuszta hrsz: 016/4 magtár
H2 (részértékekre vonatkozó) védettség
- Petőfi Sándor u. 15. hrsz: 311 utcai kerítés
- Petőfi Sándor u. 28. hrsz: 297 utcai kerítés
- Temető u. 19. hrsz: 202 utcai kerítés kapu
- Petőfi u. – Temető u. sarok szobor
- Ady Endre u. – sportpálya sarok kőkereszt
- Baksai út, major hrsz: 055166 szobor

3. melléklet a 10/2002. (XII. 16.) önkormányzati rendelethez

Régészeti védelem

Nyilvántartott régészeti lelőhely és környezete
- a 9/1-5, 379-381. hrsz és 01017-8 hrsz. ingatlanok, valamint a 07/1-2, 010124-25 és 04111 hrsz. ingatlan VSZ-1 és VSZ-2 tervlapon lehatárolt része
Régészeti érdekű terület
(talaj bolygatásával járó tevékenység során régészeti szempontból kiemelten vizsgálandó terület)
- a 033/18, 041/11-12 hrsz. földrészletek VSZ-1 tervlapon lehatárolt része.

4. melléklet a 10/2002. (XII. 16.) önkormányzati rendelethez

Természeti értékek

Természeti terület
- 074/5 és 081/9 hrsz. mocsár

5. melléklet a 10/2002. (XII. 16.) önkormányzati rendelethez

Elővásárlási jog

Az önkormányzat elővásárlási jogot jegyeztet be a területet érintő településrendezési feladatok megvalósítása érdekében a következő ingatlanokra:
- a 07/1-3, 010/4-5, 010/14-18, 010/22-23, 010/31-32, 012/3, 027/1-3 és a 030/3 hrsz. ingatlanokra lakóterület fejlesztés céljára.

1. függelék a 10/2002. (XII. 16.) önkormányzati rendelethez


Településrendezési kötelezések
Beépítési kötelezettség
Az önkormányzat a telekvásárlástól számított 3 éven belüli beépítési kötelezettséget állapít meg a következő területeken:
- Az Lf-1 jelű építési övezetben
Beültetési kötelezettség
A helyi építési szabályzat a közérdekű környezetalakítás céljából az alábbi ingatlanokon az övezeti előírásokban meghatározott módon és telekrészen a használatbavételi engedély megadásának feltételeként elvégzendő beültetési kötelezettséget ír elő:
- Minden újonnan beépítésre kerülő gazdasági területen fekvő ingatlanon.
- Birtokközpont, valamint a hozzá tartozó kiegészítő központ területén.

2. függelék a 10/2002. (XII. 16.) önkormányzati rendelethez