Máriakéménd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

2/2013. (II.13.) számú rendelete

a szociális gondoskodás helyi szabályairól

Bevezető rész

Máriakéménd Község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikkének (1) bek. a.) pontjában meghatározott jogalkotói hatáskörében,  valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 2. § szakasza, és 92. § (1) bekezdés a) pontja valamint (2) bekezdése alapján továbbá a jogszabályszerkesztésről 61/2009. (XII. 14.) IRM rendeletben foglaltak figyelembevételével a szociális ellátások rendjéről az alábbi rendeletet alkotja.

I. fejezet

Általános rendelkezések

1.§

A rendelet hatálya

(1) A rendelet hatálya kiterjed a Máriakéménd Községi Önkormányzat közigazgatási területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárokra, a bevándoroltakra és letelepedettekre, hontalanokra, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre.

2.§

Eljárási rendelkezések

1. Az e rendeletben szabályozott pénzbeni és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelmeket a Szederkényi Közös Önkormányzati Hivatal Máriakéméndi Kirendeltségén lehet előterjeszteni.
2. A rendeletben meghatározott feladat- és hatásköröket:
   • a képviselő-testület,
   • a polgármester és
   • a jegyző látja el.

3.§

1. A kérelmező kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá köteles a jövedelmi adatokra vonatkozó igazolásokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg becsatolni.
2. A kérelem az e célra rendszeresített nyomtatványon terjeszthető elő.  A nyomtatványon fel kell tüntetni azokat a mellékleteket és nyomtatványokat, melyeket a kérelem elbírálásához csatolni szükséges.
3. Az Önkormányzati Hivatal ügyintézője az eljárás során köteles a kérelmezők  részére a szükséges tájékoztatást megadni, jogaikra és kötelezettségeikre a figyelmet felhívni.

4.§

A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5. napjáig, a nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül átutalással, külön kérelem esetén a pénztárból történik.

5.§

(1) A Közös Önkormányzati Hivatal ügyintézője a kérelmek elbírálásához környezettanulmányt készíthet. A környezettanulmány készítésére a polgármester és a jegyző is javaslatot tehet.

(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni, ha a kérelmező életkörülményeiről a Közös Önkormányzati Hivatal ügyintézője részletes információkkal rendelkezik és feltételezhető, hogy azok beszerzése óta a kérelmező körülményeiben nem következett be lényeges változás.

II. fejezet

Szociális rászorultságtól függő pénzügyi ellátások

6.§

1. Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a települési önkormányzat jegyzője az e rendeletben meghatározott feltételek szerint

            a.) foglakoztatást helyettesítő támogatást,

            b.) rendszeres szociális segélyt,

            c.) lakásfenntartási támogatást,

            d.) közgyógyellátást állapít meg.

(2) A települési önkormányzat képviselő-testülete az e rendeletben meghatározott feltételek szerint

a) ápolási díjat,

[1]b) önkormányzati segélyt,

            [2]c.)

            d.) szülési segélyt állapít meg.

7. §

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás

A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személy köteles az általa életvitelszerűen lakott házingatlan udvarát, kertjét, a kerítéssel határos közterületet, az ingatlan előtti járdát tisztán tartani, rendszeresen gondozni, kaszálni, az általa lakott ingatlan rendeltetésszerű használatát annak állagmegóvásával és a higiéniai szabályok betartásával biztosítani.

8. §

Rendszeres szociális segély

1. A rendszeres szociális segélyre jogosult személyek vonatkozásában- az egészségkárosodott személyek kivételével- az együttműködésre kijelölt szerv a Bóly Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat (továbbiakban Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat)

2. A rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal.
3. A rendszeres szociális segélyben részesülő személy az együttműködés keretében

a.) a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül nyilvántartásba veteti magát,

b.) írásban megállapodik a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő programról

c.) teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat, köteles a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal kapcsolatot tartani, az általuk előírt időpontban megjelenni,a szociális törvényben előírt kötelezettségeinek eleget tenni.

4. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat kötelezettségei:

a.) figyelemmel kíséri az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló    határozatban megállapított határidő betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a jogerős határozat alapján- a Szolgálatnál történő megjelenéskor- nyilvántartásba veszi,

b.)        tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól,

c.)        a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt.

d.)       folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását,

e.)        legalább évente írásos  értékelést készít a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges- a rendszeres szociális segélyre jogosult bevonásával- módosítja a programot, illetve az éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról.

f.)        jelzi a jegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,

g.)        a kapcsolattartásról a családsegítésre meghatározott esetnaplót vezet.

5. A beilleszkedést segítő program az együttműködő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva kiterjed a

a.) a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal való kapcsolattartásra

b.) az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre,

c.) a felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére.

6.  A beilleszkedést segítő program tartalmi elemei:

a.) foglalkoztathatóság javítása, álláskeresésre felkészítés érdekében: a motiváció és készség fejlesztés, képzettség erősítése, pszicho-szociális megerősítés, egyéni tanácsadás- esetkezelésen belül személyes megerősítés, álláskeresési készségek erősítése, pályakorrekciós tanácsadás, képzésbe eljuttatás, kommunikációs és konfliktuskezelési készségek fejlesztése, mentálhigiénés tanácsadás, szociális problémák kezelése/esetkezelés,

b.) szinten-tartás – karbantartás – társadalmi integráció erősítése: egészségügyi – szociális – mentális állapotot javító, reszocializáció elősegítése, szociális esetkezelés, családgondozás, szocializációs, kapcsolatépítő csoportok, pszichológiai megerősítés/tanácsadás, kezelésbe juttatás, intézményi kapcsolódás megőrzése,

c.) más ellátásba juttatás segítése: nyugdíj, rehabilitációs járadék, gyermeknevelési ellátások, ápolási díj, társadalombiztosítási tanácsadás, ügyintézés segítése, információnyújtás az ellátásokról és munkaerő-piaci kapcsolódásokról.

7. Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy számára felróható okból:

a.) az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozatban meghatározott határidőn belül nem jelenik meg a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál,

b.) a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat által előírt időpontban nem jelenik meg és távolmaradását nem igazolja,

c.) a számára előírt foglalkozáson, tanácsadáson nem vesz részt,

d.) a beilleszkedést segítő programban meghatározottakat nem hajtja végre,

e.) a rendszeres szociális segély természetben történő folyósításához szükséges nyilatkozatban valótlan adatokat közöl.

9.§

Lakásfenntartási támogatás

A lakásfenntartási támogatásban részesülő személy köteles az általa életvitelszerűen lakott házingatlan udvarát, kertjét, a kerítéssel határos közterületet, az ingatlan előtti járdát tisztán tartani, rendszeresen gondozni, kaszálni, az általa lakott ingatlan rendeltetésszerű használatát annak állagmegóvásával és a higiéniai szabályok betartásával biztosítani.

10.§

Ápolási díj

1. A képviselő-testület a 18. évét betöltött, tartósan beteg személy ápolását, gondozását végző személy részére ápolási díjat állapít meg.
2. Az ápolási díj megállapításának feltétele, hogy az ápoló és az ápolt közös háztartásban éljenek.
3. Nem jogosult ápolási díjra a kérelmező, ha családjában az egy főre jutó jövedelem magasabb az öregségi nyugdíjminimum 100 %-ánál, egyedülálló esetén 150 %-ánál.
4. Meg kell szüntetni az ápolási díj folyósítását, ha az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti.
5. Az ápolást végző személy a kötelezettségét akkor nem teljesíti, ha

            a.) az ápolt ellátásáról, gondozásáról napi rendszerességgel nem gondoskodik,

            b.) az ápolt  megfelelő étkeztetéséről, egészségügyi ellátásáról, tisztálkodásáról nem        gondoskodik.

            c.) az ápolt lakókörnyezetének tisztán tartásáról, takarításáról nem gondoskodik.

6. Az ápolást végző személy kötelezettségeinek teljesítését a képviselő-testület a házigondozó közreműködésével ellenőrizheti.

11. §

[3]Önkormányzati segély

1. Amennyiben a kérelmező vagyoni, jövedelmi és egyéb körülményeinek ismeretében vélelmezhető, hogy problémáját más módon nem tudja megoldani, egyszeri vagy meghatározott időtartamra, de legfeljebb három hónapra szóló és havi rendszerességgel fizetendő önkormányzati segély állapítható meg annak a személynek

1. akinek családjában az egy főre jutó jövedelem alacsonyabb az öregségi nyugdíjminimum 150 %-ánál, egyedülálló esetén 200 %-ánál,
2. aki, és akinek a vele közös háztartásban élő családtagja vagyonnal nem rendelkezik.

2. Az (1) bekezdésben meghatározott jövedelemhatártól a képviselő-testület eltérhet, ha a kérelmező rendkívüli élethelyzetbe került.
3. Az egy alkalomra megállapítható önkormányzati segély összege legalább 1000 Ft, de legfeljebb 5.000 Ft lehet.
4. A havi rendszerességgel megállapított önkormányzati segély összege legalább 1000 Ft, de legfeljebb 3.000 Ft lehet.
5. Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek szerint önkormányzati segély egy háztartást érintően egy naptári évben legfeljebb két alkalommal állapítható meg.
6. Az önkormányzati segély természetbeni ellátásként is megállapítható, ha

1. a kérelem erre irányul,
2. a kérelmező életvitele alapján feltételezhető, hogy a segély felhasználása nem      rendeltetésének megfelelően történik.

7. A képviselő-testület önkormányzati segélyt állapít meg annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. Ebben az esetben

1. a jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötszöröse,
2. az önkormányzati segély összege a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10-100 %-a között lehet, de legalább 20.000 Ft,
3. az önkormányzati segély megállapításának feltétele, hogy az eltemettető és az elhunyt a haláleset időpontjában Máriakéménd községben állandó lakcímmel rendelkezzen.

12. §

Szociális kölcsön

(1) A képviselő-testület kamatmentes szociális – pénzintézeti segélynek nem minősülő,  - kölcsönben részesíti, legfeljebb az önkormányzat adott évi költségvetésében erre a célra elkülönített keret erejéig, kérelmezőnként legfeljebb 100.000 ,-Ft-ig, azt a rászorult személyt:

            a) aki legalább egy éve a településen állandó lakcímmel rendelkezik, és

b) akinek a családjában az egy főre jutó nettó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum mindenkori összegének 80%-át eléri, de annak háromszorosát nem haladja meg, továbbá

c) aki rendelkezik olyan jövedelemforrással, mely garanciát jelent a kölcsön visszafizetésére.

(2) Nem részesíthető kölcsönben az, aki a feltételeknek egyébként megfelel, ha

            a) önhibájából került nehéz anyagi helyzetbe,

            b) korábban igénybevett kölcsönét nem, vagy késedelmesen fizette vissza.

(3) A kölcsönt a támogatottnak az összeg nagyságától függően, megegyezés szerint, 3-10 hónap alatt, havonta, a kölcsönszerződésben meghatározott részletekben kell visszafizetnie.

4. Az első részletet a kölcsön felvételét követő hónap 15. napjáig kell megfizetni.
5. A kölcsön folyósításáról szóló határozatban, illetve a kölcsönszerződésben rögzíteni kell a kölcsönfolyósítás célját, összegét, a visszafizetés feltételeit, továbbá a késedelmes vagy nem fizetés esetére vonatkozó behajtás módját.

13. §

[4]Temetési segély

14. §

Szülési támogatás

1. Szülési támogatás illeti meg a Máriakéménd községben állandó lakóhellyel rendelkező, életvitelszerűen Máriakéménden tartózkodó szülőket jövedelmi viszonyaikra, valamint vagyoni helyzetükre tekintet nélkül, gyermekük születése után.
2. A támogatás iránti kérelmet a Közös Önkormányzati Hivatalban az erre rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani a gyermek születését követő 90 napon belül.  A kérelemhez csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát.
3. A támogatás összege gyermekenként 20.000 Ft.
4. A támogatás a Közös Önkormányzati Hivatal házipénztárából készpénzben, kérelemre átutalással  a kérelem elbírálását követően azonnal kifizethető.

III. Fejezet

15. §

Természetben nyújtott szociális ellátások

A képviselő-testület rendelkezhet arról, hogy a rendszeres szociális segélyből 5000 Ft-ot, a foglalkoztatást helyettesítő támogatásból a családban élő védelembe vett gyermekek száma alapján gyermekenként 20 %-ot természetben ( Erzsébet utalvány, közüzemi díjak, térítési díjak, élelmiszer, tankönyv) folyósít.

16.§

Köztemetés

A képviselő-testület a köztemetés költségének megtérítése alól mentesíti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben:

a.) családjában az egy főre jutó jövedelem alacsonyabb az öregségi nyugdíjminimum összegének 50 %-ánál és a család vagyonnal nem rendelkezik,

b.) a térítés összege súlyosan veszélyeztetné az eltemettetésre köteles családjának megélhetését.

17. §

Közgyógyellátás

(1) A jegyző közgyógyellátásra való jogosultságot állapít meg egy év időtartamra annak a szociálisan rászorult személynek, akinek

a.) családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 150 %-ának, egyedülálló esetén 200 %-ának megfelelő összeget, és

b.) havi gyógyító ellátásának költsége az öregségi nyugdíjminimum 25 %-ának megfelelő összeget meghaladja.

(2) Nem jogosult közgyógyellátásra az aki, vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozója az 1993. évi III. tv. 4. § (1) b.) pontjában meghatározott mértékű vagyonnal rendelkezik.

IV. Fejezet

Szociális szolgáltatások

18. §

Általános rész

(1) A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást az önkormányzat részben a SZOCEG Nonprofit Kft-vel kötött megállapodás alapján, részben a Bólyi Mikrotérségi Társulás keretein belül oldja meg.

(2) Az alapszolgáltatások megszervezésével a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában.

(3) A szociális rászorultságot

a) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,

b) támogató szolgáltatás

esetében kell vizsgálni.

(4) A személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alapszolgáltatásokat és a szakosított ellátásokat.

19 §

Étkeztetés

(1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen 

a) koruk,

b) egészségi állapotuk,

c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,

d) szenvedélybetegségük, vagy

e) hajléktalanságuk

miatt.

(2) Az étkeztetéssel kapcsolatos feladatokat  a Szoceg Nonprofit Kft. látja el.

20.§

Házi segítségnyújtás

Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében biztosítja az önkormányzat az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.Házi segítségnyújtás|3Segíto szolgálatok (házi illetve családi)|3 A házi segítségnyújtást – szerződés alapján – Szoceg Nonprofit Kft. látja el.

21 §

Családsegítés

A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.

22. §

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

(1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.

(2) Az önkormányzat a jelzőrendszeres házi segítségnyújtással kapcsolatos feladatait a Szoceg Nonprofit Kft. keretein belül oldja meg.

                                                                       23. §

Támogató szolgáltatás

(1) A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén. 

(2) Az önkormányzat a támogató szolgáltatással kapcsolatos feladatait a Bólyi Mikrotérségi Társulás keretein belül oldja meg. Az önkormányzat Bólyi Mikrotérségi Társulás által ellátott feladatok térítési díjait minden évben külön rendeletben állapítja meg.

V. Fejezet

24. §

Záró és hatályba léptető rendelkezések

(1) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény és a végrehajtására vonatkozó egyéb jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A szociális ellátásra való jogosultság, a jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Jelen rendelet a kihírdetését követő napon lép hatályba..

(4) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az egyes szociális ellátási formák szabályozásáról  szóló 3/1997. (IV.30.) számú rendelet.

               Fauszt József                                                                     dr. Szlávecz Tamás

             polgármester s.k.                                                                            jegyző s.k.