1. § (1) Jelen rendelet célja:

2. § (1) E rendelet területi hatálya Máriakéménd község közigazgatási területére terjed ki.

(2) E rendelet személyi hatálya kiterjed:

(3) Az önkormányzat közigazgatási területén a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körében, a közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényzetben, a közterületen vagy az ingatlanon összegyűjtött és a közszolgáltató rendelkezésére bocsátott települési hulladék elhelyezés céljára történő rendszeres gyűjtésére, szállítására, és ártalmatlanítására jogosult hulladékkezelő a Dél-Kom Nonprofit Kft., amely kötelező közszolgáltatónak minősül a felek között létrejött helyi közszolgáltatási szerződés alapján.

(4) A települési hulladék ártalmatlanításra és hasznosításra történő átadásának helye ( a települési hulladék átrakásának kizárólagos helye) a Mecsek-Dráva Regionális Szilárdhulladék Kezelő Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás tulajdonában lévő Kökényi Regionális Hulladékkezelő Központ. A Hulladékkezelő Központ üzemeltetője a BIOKOM Nonprofit Kft. Kft.

(5) E rendelet tárgyi hatálya a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladékra terjed ki.

(6) E rendelet tárgyi hatálya nem terjed ki

(7) Máriakéménd Község Önkormányzata kötelezően ellátandó közszolgáltatásként az ingatlantulajdonosnál (birtokos, használó) és a közszolgáltatás igénybevételére kötelezett gazdálkodó szervezeteknél keletkező települési hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást szervez és tart fenn.

(8) Máriakéménd Község Önkormányzata a Mecsek-Dráva Regionális Szilárdhulladék Kezelő Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás által szervezett regionális hulladékkezelési közszolgáltatási rendszerhez tartozik.

(9) Az Önkormányzat és a Közszolgáltató a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenység ellátásáról részletes közszolgáltatási szerződésben állapodnak meg, amely tartalmazza a tevékenység ellátásának határnapjait és időtartamát is.

3. § A rendeletben használt fogalmakra a Ht., illetve a végrehajtására kiadott rendeletek, továbbá a Polgári törvénykönyv fogalom meghatározásait – a hivatkozott jogszabályok szerinti alapelvek és tartalom alapján értelmezve – kell alkalmazni. A fogalmak tartalmának ütközése esetén – amennyiben nem a Ptk., kogens fogalmairól van szó – a Ht., illetve a végrehajtási rendeletei szerinti fogalom meghatározás és értelmezés irányadó.

4. § (1) A közszolgáltatás az alábbi tevékenységekre terjed ki:

(2) A közszolgáltatás kiterjed a természetes személy ingatlanhasználónál keletkező és a hulladékudvarban elhelyezhető hulladékokra, amelyek gyűjtésére a közszolgáltató engedélye kiterjed, így különösen:

5. § (1) Az ingatlanhasználó az Önkormányzattal hatályos hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződéssel rendelkező Közszolgáltatóval a közszolgáltatás igénybevételére egyedi szerződést (a továbbiakban: közüzemi szerződés) köt.

(2) A közüzemi szerződés a közszolgáltató és az ingatlanhasználó között az (1) bekezdésben foglaltak hiányában akkor is létrejön, ha az ingatlanhasználó a közszolgáltatást igénybe veszi, vagy ha a közszolgáltatás részére rendelkezésre áll. A rendelkezésre állás megállapítható, ha az adott ingatlant a közszolgáltató begyűjtési útvonala érinti.

(3) A közüzemi szerződés időbeli hatálya megegyezik a közszolgáltató és az Önkormányzat között létrejött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés időbeli hatályával.

(4) A közüzemi szerződés tartalmi elemei:

6. § (1) A közszolgáltató hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel és az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. által kiállított minősítő okirattal rendelkező gazdasági társaság, amely a közszolgáltatás körébe tartozó hulladékot a közszolgáltatást igénybe vevőtől összegyűjti, átveszi, elszállítja illetve gondoskodik annak kezeléséről.

(2) A közszolgáltató:

(3) A közszolgáltató a közszolgáltatás körébe tartozó hulladék begyűjtésének és szállításának rendjét – a képződő hulladék mennyiségének figyelembevételével meghatározza, és arról az ingatlanhasználót a változás hatályba lépését legalább 15 nappal megelőzően tájékoztatja.

(4) A Közszolgáltató a hulladékkezelési közszolgáltatás keretében a hulladék elszállítását megtagadhatja, ha:

(5) A (3) bekezdésben meghatározott esetekben a Közszolgáltató az ingatlantulajdonost írásban, haladéktalanul értesíti a hulladék elszállítása megtagadásának tényéről és okáról. Az ingatlantulajdonos köteles a megtagadáshoz vezető okot vagy okokat megszüntetni, illetőleg a megszüntetésről gondoskodni.

(6) A hulladék elszállításának (3) bekezdésben meghatározott okból történő megtagadása az ingatlanhasználó közszolgáltatási díjfizetési kötelezettségét nem érinti.

(7) A közszolgáltató az ingatlanhasználó által a hulladékudvarba beszállított hulladék átvételét megtagadja, ha az ingatlanhasználónak közszolgáltatási díjhátraléka van, és/vagy írásbeli közszolgáltatási szerződéssel nem rendelkezik.

(8) Az önkormányzat gondoskodik a Közszolgáltató javaslata alapján a pincesorokon létrehozott gyűjtőpontok valamint a lerakóhely kijelöléséről, és működtetéséről a közszolgáltató útján, valamint biztosítja a közterület ingyenes használatát a gyűjtőedény kihelyezéséhez, tárolásához, és megközelítéséhez.

7. § (1) Az ingatlanhasználó a Ht. és a jelen rendeletben meghatározottak szerint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásához szükséges feltételeket a közszolgáltató részére biztosítja, és a közszolgáltatást igénybe veszi.

(2) Az ingatlanhasználó az Önkormányzat által szervezett közszolgáltatást az e rendeletben meghatározott gyakorisággal igénybe veszi és a közszolgáltatás körébe tartozó hulladékait a közszolgáltató részére rendszeresen átadja.

(3) A gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó az ingatlan területén képződő, nem elkülönítetten gyűjtött háztartási hulladékhoz hasonló hulladékát a közszolgáltatónak rendszeres időközönként átadja.

(4) A gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó az ingatlan területén képződő, elkülönítetten gyűjtött háztartási hulladékhoz hasonló hulladékának kezeléséről a Ht-ben foglaltak szerint gondoskodik, így e hulladékát a közszolgáltató részére is átadhatja.

(5) Az ingatlanhasználó a közszolgáltatás igénybevételéért közszolgáltatási díjat fizet.

(6) Az ingatlanhasználó a hulladéka közszolgáltatónak történő átadásáig a települési hulladék gyűjtésére, tárolására a közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített és a rendelet 1. mellékletében meghatározott gyűjtőedényt köteles igénybe venni.

(7) Az ingatlanhasználó köteles továbbá a hulladék gyűjtése során megfelelő gondossággal eljárni annak érdekében, hogy a hulladék mások életét, testi épségét, egészségét és jó közérzetét ne veszélyeztesse, a település épített és természetes környezetét ne szennyezze, a növény – és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és a közbiztonságot ne zavarja. Az ingatlanhasználó alapvető kötelessége, hogy az ingatlanán képződő hulladék mennyiségét alacsony szinten tartsa, továbbá részt vegyen a településen működő szelektív hulladékgyűjtésben.

(8) Az ingatlanhasználó a közszolgáltatás igénybevételére a közszolgáltatóval közüzemi szerződést köt. Amennyiben az ingatlanhasználó írásbeli közüzemi szerződés-kötési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a közszolgáltató – a használó egyidejű értesítése mellett – ingatlanonként 1 db 110 literes edényzet heti egyszeri ürítését vélelmezi és ennek megfelelő díjat számláz addig az időpontig, amíg az ingatlanhasználó szerződéskötési kötelezettségének eleget nem tesz.

(9) Az ingatlanhasználó a személyében, személyes adataiban, az ingatlan tulajdoni helyzetében, a gyűjtőedényzet darabszámában vagy méretében bekövetkező változást, a változástól számított 15 napon belül a közszolgáltató ügyfélszolgálatán bejelenti. A bejelentés elmulasztásából eredő jogkövetkezményeket az ingatlanhasználó viseli. A bejelentés megtételéig a közszolgáltatási díjat a korábbi ingatlanhasználó köteles megfizetni.

(10) A közszolgáltatás díját a változás bejelentését követő hónap 1. napjától az ingatlan új használója megfizeti.

(11) Az ingatlan használója köteles a közszolgáltató által meghatározott típusú gyűjtőedényzetet beszerezni, a hulladék gyűjtéséhez azt használni, karbantartásáról és tisztántartásáról, elhasználódás esetén annak pótlásáról gondoskodni és azt a közszolgáltató által rendelkezésére bocsátott matricával ellátni.

(12) A gyűjtőedényt az ingatlan használója a saját ingatlanán köteles elhelyezni. Az edényzetet csak a szállítás napján szabad kihelyezni a gyűjtőjárat által megközelíthető módon az ingatlan közútcsatlakozása mellé úgy, hogy az a közúti forgalmat ne akadályozza és a közterületben kárt ne okozzon. Ahol az útviszonyok vagy egyéb akadályok nem teszik lehetővé (pl.: közökben) az edényzet átvétele a legközelebbi alkalmas helyen történik.

(13) Az ingatlan használója a gyűjtőedényt legfeljebb a szállítási napot megelőző nap 18 órától helyezheti ki a közterületre, kivéve a tartósan engedélyezett elhelyezést. A közszolgáltató a gyűjtőedényzetet oda helyezi vissza, ahova az ingatlanhasználó kihelyezte.

8. § (1) A vegyes háztartási hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedényzetbe nem helyezhető el:

(2) A gyűjtőedényzetet az ingatlanhasználó az ingatlan területén belül, vagy zárható helyen, tárolóban helyezi el úgy, hogy ahhoz illetéktelen személyek, állatok ne férjenek hozzá. Gyűjtőedényzetet közterületen elhelyezni vagy tartósan tárolni kizárólag a közterület-használatra vonatkozó jogszabályok megtartásával, az ott szabályozott engedély vagy közterület-használati hozzájárulás alapján lehet.

(3) Az ingatlanhasználó az ingatlanán keletkező háztartási vegyes hulladékát a közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített – egyedi azonosító emblémával ellátott – gyűjtőedényzetben illetve a jelen rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén zsákban adja át. A közszolgáltató által rendszeresített jelzés nélküli edényzet ürítését a közszolgáltató jogosult megtagadni.

(4) A közszolgáltatást igénybe vevő ingatlanhasználó számára a szabványos tárolóedényzet használata kötelező. A közszolgáltató által rendszeresített – választható – gyűjtőedények jegyzékét, és a bennük tárolható hulladékok fajtáját és mennyiségét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(5) A vegyes hulladék ürítésének minimális gyakorisága az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet, illetve a 16/2002. (IV.10.) EüM rendelet alapján:

9. § (1) A háztartásokból származó elkülönítetten gyűjtött papír, műanyag, üveg hulladékot az ingatlanhasználó a közszolgáltató által üzemeltett lakossági hulladékgyűjtő szigeteken közvetlenül elhelyezheti. A kijelölt gyűjtőszigeteket a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(2) A Közszolgáltató által üzemeltetett bólyi hulladékgyűjtő udvarban - a létesítésére kiadott engedélyben foglaltak szerint - a települési hulladék hasznosítható, valamint - a környezetvédelmi hatóság által engedélyezett - veszélyes hulladék összetevői gyűjthetők be. A hulladékgyűjtő udvarban ártalmatlanítási művelet nem végezhető.

(3) A hulladékgyűjtő udvar igénybevételének feltételeiről, így különösen a hulladékgyűjtő udvarban átadható hulladék jellegéről, fajtájáról, mennyiségéről, a közszolgáltató és az önkormányzat a hulladékgyűjtő udvar bejáratánál, honlapján és a helyben szokásos módon tájékoztatja.

(4) Gyűjtősziget és hulladékudvar használata esetén a hulladéknak elhelyezés céljára történő szállításáról az ingatlan használója gondoskodik.

(5) Közszolgáltató megtagadhatja a hulladékudvarra szállított települési hulladék átvételét és elhelyezését, ha az adott hulladék hulladékfajta szerinti elkülönítése nem felel meg a szelektív gyűjtés jogszabályban meghatározott követelményeinek.

10. § (1) A lomhulladék az ingatlanhasználótól a közszolgáltató által a lomtalanítás során átvett olyan háztartási hulladék, amely a közszolgáltatás keretében rendszeresített gyűjtőedényzet méreteit meghaladja.

(2) A lakosság részére nyújtott közszolgáltatás keretében a lomhulladék összegyűjtéséről, elszállításáról és ártalmatlanításáról a Közszolgáltató az általa meghirdetett időszak alatt évente kettő alkalommal, külön díj felszámítása nélkül gondoskodik. (lomtalanítás).

(3) A közszolgáltató a közszolgáltatás keretében kizárólag a lakosságnál, a háztartásokban képződött, de a rendszeres hulladékszállításra használatos gyűjtőedényben el nem helyezhető lomhulladékot szállítja el.

(4) A lomhulladékot az ingatlanhasználó elszállítás céljából az ingatlanán gyűjti, a lomhulladék közterületre nem helyezhető ki. A hulladék a lomhulladék gyűjtését megelőző nap 18 órától helyezhető ki közterületre.

(5) Lomtalanítás keretében nem gyűjthető:

(6) Amennyiben a lomtalanítás során az (5) bekezdésben felsorolt hulladékkal vegyes hulladék kerül kihelyezésre, úgy a közszolgáltató az elszállítás és elhelyezés díját jogosult az ingatlanhasználó felé kiszámlázni.

(7) A lomtalanítás évente kettőnél több alkalommal történő igénybevétele díjköteles.

11. § (1) Az elektronikai hulladék gyűjtéséről, elszállításáról, a közszolgáltató évente egy alkalommal a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében – a külön közszolgáltatási díj, vagy egyéb ellenszolgáltatás felszámítása nélkül – gondoskodik

(2) A közszolgáltatás keretében a közszolgáltató kizárólag a természetes személy ingatlanhasználónál, a háztartásokban keletkező elektronikai hulladékot szállítja el.

(3) az elektronikai hulladékot a természetes személy ingatlanhasználótól elszállítás céljából a közszolgáltató az általa közzétett hirdetmény útján előzetesen megjelölt helyen és időpontban veszi át.

12. § (1) Zöldhulladék gyűjtése a településen évente egy alaklommal biztosított a közszolgáltató által térítésmentesen.

(2) A zöldhulladék saját ingatanon történő elégetésére Máriakéménd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a települési kerti hulladékok és avar égetésének szabályairól szóló 5/2013. (V.22.) számú önkormányzati rendelete szabályait kell alkalmazni.

13. § (1) A hulladékkezelési közszolgáltatás nem terjed ki

(2) A közszolgáltatás alá nem tartozó építési-bontási hulladék konténerrel történő szállítása esetében a hulladék termelője, birtokosa és kezelője a közterület tisztán tartására vonatkozó jogszabályok szerint köteles eljárni. Az ingatlanhasználó az építési-bontási hulladékot (építési törmelék; üvegalapú, szálas anyagok hulladékai; csomagolási üveghulladék; beton; tégla; cserép és kerámia; beton, tégla és cserép valamint kerámia keveréke; üveg; föld és kövek; talaj és kövek;) az e célra létesített inert hulladéklerakóban helyezheti el.

(3) Építési-bontási hulladék e célra rendszeresített hulladéklerakóban történő elhelyezése díjköteles.

14. § (1) Ha az Önkormányzat tulajdonában álló közterületen elhagyott, illetve ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett hulladék korábbi birtokosa vagy tulajdonosa a hulladék elszállítására és kezelésére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, a hulladék elszállításáról és kezeléséről az Önkormányzat a közszolgáltatóval kötött szerződés útján gondoskodik.

(2) Aki közterületen közterületi használati engedélyhez kötött árusító, szolgáltató, kereskedelmi vagy egyéb tevékenységet végez, vagy kíván végezni, illetve közterületi rendezvényt szervez, köteles azt a közszolgáltatónak bejelenteni és a közszolgáltatóval a közterületen végzendő tevékenység időtartamra, valamint a várható hulladék fajtájára, összetételére és mennyiségére figyelemmel szerződést kötni.

15. § A rendszeres hulladékgazdálkodási közszolgáltatásba bekapcsolt ingatlanon gyűjtött települési hulladék és nagydarabos hulladék a kökényi hulladékkezelő létesítményben, kerül kezelésre, elhelyezésre.

16. § (1) Üdülőingatlan használója a használati szezon időtartama alatt a hulladékkezelési közszolgáltatást igénybe veszi és a közszolgáltatás díját a közszolgáltató részére megfizeti.

(2) Üdülőingatlan használója számára a használati szezon május 1. napjától október 31. napjáig tart.

(3) A használati szezonon kívül az üdülőingatlanoknál szervezett hulladékkezelési közszolgáltatás nincs, az ingatlanhasználó azonban továbbra is köteles az ingatlanon képződő hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról saját költségén gondoskodni.

17. § (1) A közszolgáltatás igénybevételére köteles, illetve a közszolgáltatást igénybe vevő ingatlanhasználó a települési hulladék kezeléséért közszolgáltatási díjat fizet.

(2) Nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését az, aki a települési hulladékkal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, feltéve, hogy részére a közszolgáltató

(3) A közszolgáltató teljesítésre rendelkezésre állása megfelelő igazolásának tekintendő, ha a meghatározott járatnapon a járat útvonala az ingatlanhasználó ingatlanát érinti.

(4) Az ingatlanhasználó megtagadhatja a közszolgáltatási díj megfizetését, ha a közszolgáltató az e rendelet szerinti közszolgáltatási kötelezettségének felróható módon nem tesz eleget.

(5) Nem tagadható meg a közszolgáltatási díj megfizetése az (4) bekezdés szerint, ha a szolgáltatás nyújtásában a közszolgáltatót az időjárás vagy más elháríthatatlan külső ok akadályozta, és a közszolgáltató a mulasztását az akadály elhárulását követően a lehető legrövidebb időn belül pótolta. Ugyancsak nem tagadható meg a díjfizetés, ha az ingatlanhasználó a gyűjtési napon a gyűjtőedényt nem helyezte ki, és emiatt a közszolgáltatás meghiúsult.

(6) A közszolgáltatási díj megfizetésére köteles ingatlanhasználó személyében bekövetkező változás esetén a közszolgáltatási díjat a változás közszolgáltatónak történt bejelentése hónapjának utolsó napjáig a régi, azt követő pedig az új ingatlanhasználó köteles fizetni.

(7) A fizetendő közszolgáltatási díj: az egységnyi díjtétel és az ürítési gyakoriság átlagszámának szorzata.

(8) Az ingatlanhasználó a közszolgáltatási díjat – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik a közszolgáltató részére

(9) A Közszolgáltató által kibocsátott számla alapján az ingatlanhasználó a közszolgáltatási díjat a Közszolgáltató részére

18. § (1) A tárolóedényt egyedül használó, egész évben díjfizetésre kötelezett ingatlanhasználó a közszolgáltatóhoz intézett írásbeli kérelmében a közszolgáltatás szüneteltetését kezdeményezheti, ha

(2) A hulladékkezelési közszolgáltatás kizárólag az (1) bekezdésében felsorolt feltételek együttes fennállása esetén szüneteltethető.

(3) A szüneteltetés az üresedés várható időtartamát legalább 8 nappal megelőzően, a Közszolgáltató ügyfélszolgálatán írásban leadott nyilatkozattal, faxon, illetve postai vagy elektronikus levél formában kezdeményezhető a Közszolgáltatónál. A bejelentés megtételére csak a Közszolgáltatóval szerződéses jogviszonyban álló, vagy a meghatalmazottja jogosult.

(4) A közszolgáltatási jogviszony szüneteltetésének legrövidebb időtartama 6 hónap, de maximum 12 hónap amelynek elteltével a közszolgáltatás külön értesítés nélkül visszaáll, kivéve, ha az ingatlanhasználó újabb szüneteltetési kérelmet terjeszt elő.

(5) A szüneteltetés csak a hónap első napjával kezdődhet és teljes hónapra vehető igénybe.

(6) A bejelentésben foglaltak valóságtartalmát a Közszolgáltató ellenőrizni jogosult. Ha az ingatlan a szüneteltetési időtartam lejárta előtt újból lakottá válik, annak tényét a Közszolgáltatóval szerződött fél, vagy meghatalmazottja köteles legalább 3 nappal korábban a Közszolgáltatónak bejelenteni.

(7) A szüneteltetés jogszerűtlen igénybevétele esetén a Közszolgáltató jogosult a szüneteltetést megvonni.

19. § (1) A közszolgáltatás igénybevételére köteles ingatlanhasználókról a közszolgáltató nyilvántartást vezet a Ht.-ben meghatározott adatok feltüntetésével. Az adatokat a közszolgáltatás ellátása, illetve ellenőrzése céljából kizárólag a közszolgáltató jogosult kezelni, illetve az Önkormányzat, mint ellátásra kötelezett jogosult megismerni.

(2) A személyes adatok kezelése során a közszolgáltató az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseinek megfelelően jár el.

(3) A közszolgáltató biztosítja az adatkezelés személyi és tárgyi feltételeit, gondoskodik az adatok biztonságáról, meghatározza azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek.

20. § (1) A köztisztaság fenntartásában mindenki köteles hathatósan közreműködni. Az ingatlanok tisztántartásáról az ingatlanok tulajdonosai kötelesek gondoskodni.

(2) Az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni a járdák, udvarok, kertek, lépcsőházak, kapualjak, továbbá az ingatlanhoz tartozó valamennyi - közterületnek nem minősülő - terület, helyiség rendszeres tisztántartásáról, a lakóházak, illetőleg üvegfelületek gondozott megjelenése érdekében azok rendszeres tisztán- és karbantartásáról, továbbá kötelességük, hogy ingatlanukat megműveljék, rendben tartsák, gyomtól, gaztól megtisztítsák.

(3) Magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek tevékenysége következtében közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése, a szennyeződést okozó szerv, illetve személy feladata.

(4) A községgazdálkodási körbe tartozó parkfenntartási feladat magában foglalja a község területén lévő parkok, játszóterek, sorfák, sövények gondozását.

(5) Közterületeken keletkezett szemét eltakarításáról, összegyűjtéséről és elszállításáról, továbbá a közterületek tisztántartásáról Máriakéménd Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) gondoskodik.

(6) A közterületeken felgyülemlett hó eltakarításáról és a síkosság elleni védekezésről az Önkormányzat gondoskodik, a helyi közutak kezelésének szakmai szabályairól szóló 5/2004.(I.28.) GKM rendelet (továbbiakban: Szabályzat) mellékletében foglaltak alapján, valamint a IV-V közútkezelési szolgáltatási kategóriákra vonatkozó előírásainak megfelelően.

(7) Az Önkormányzat köteles az utcai hulladékgyűjtő tartályok felállításáról és azok folyamatos üríttetéséről gondoskodni. Kivételt képeznek a kereskedelmi és szolgáltató egységek, valamint a vendéglátóhelyek, amelyek tulajdonosai kötelesek az általuk működtetett ingatlan előtt hulladékgyűjtő edényt kihelyezni, és azt rendszeresen üríteni.

(8) Az ingatlan előtt lévő járdaszakasz állandó tisztántartásáról, a hó eltakarításáról, a síkosság megszüntetéséről az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni. A tisztántartási kötelezettség az ingatlan és a járda, a járda és a közút közötti üres, füves vagy virágos sávra is vonatkozik.

(9) Az ingatlan tulajdonosa tartozik az ingatlanról a gyalogjáróra kinyúlt ágak, bokrok folyamatos nyeséséről gondoskodni.

21. § (1) Az ingatlan előtt lévő járda tisztántartása során a szemetet tilos a vízelvezető árokba vagy az úttestre seperni. Az ingatlan belső területéről (udvar, stb.) havat, jeget a közterületre szállítani tilos, illetve csak kijelölt helyre szabad.

(2) Ha a kötelezett az ingatlan előtti járdaszakaszt az észleléstől számított 4 órán belül, de legkésőbb 17 óráig nem tisztítja meg a hótól, jégtől és nem teszi közlekedésre alkalmassá, az Önkormányzat a mulasztó költségére elvégeztetheti a tisztítást.

(3) Szórakozóhelyek, vendéglátó-ipari egységek, üzlethelyiségek és más elárusítóhelyek előtti járdaszakaszt a nyitva tartás ideje alatt az üzemeltető köteles tisztántartani, tekintet nélkül arra, hogy a szemét saját tevékenységéből származik-e vagy sem. A zárás előtt köteles meggyőződni az előbb felsorolt helyiségek előtti területek tisztaságáról. Az áru lerakása következtében keletkezett szemetet (hulladékot) az üzemeltető köteles az áruszállítást követően haladéktalanul eltakarítani.

(4) Az utcai, valamint egyéb elárusítóhelyek (bódék, pavilonok, stb) árusai kötelesek az árusítás során keletkező hulladékot összegyűjteni, az árusítóhelyek közvetlen környezetét tisztán tartani.

(5) Közterületen szennyezőanyagot csak olyan módon szabad szállítani, hogy a közterületet ne szennyezze. Ha szállítás közben a közterület szennyeződnék, a szennyeződés előidézője azt eltávolítani és a további szennyeződést megakadályozni köteles.

(6) A közterületről az állati hulla elszállítása - amennyiben az állat tulajdonosa nem állapítható meg – az Önkormányzat feladata. Az Önkormányzat az értesítés vétele után köteles nyomban intézkedni az erre a célra kijelölt állati eredetű hulladékgyűjtő helyre történő elszállításáról, valamint az állati eredetű hulladék ártalmatlanítása iránti intézkedések haladéktalan megtételéről.

22. § (1) A közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztántartása, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása – az ingatlan előtti szakaszra terjedően – az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

(2) Járműbehajtók átereszeinek építése, jókarban és tisztántartása minden esetben az ingatlan használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

(3) A csapadékelvezető árokba szennyezett (olajos, vegyszeres stb.) vizet bevezetni tilos! Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tűz- és robbanásveszélyes anyagot) a csapadékvíz-elvezető árokba szórni, beleönteni, beleseperni, vagy bevezetni tilos!

(4) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén (az építkezés előtti területen) az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot.

23. § (1) Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak (bonyolítónak), ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodni az általa elfoglalt terület tisztántartásáról.

(2) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.

(3) Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladékanyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül a kivitelezést végző szervnek vagy személynek el kell szállítani, és a közterületet helyre kell állítani, illetőleg meg kell tisztítani.

(4) Közterületen építési, bontási anyagot a polgármester által kiadott közterület-használati engedélyben meghatározott területen, az engedélyben megjelölt módon és időtartamig szabad tárolni. Magánterületen engedély nem szükséges, de csak olyan anyagot szabad tárolni, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen.

(5) Tilos közútra, útpadkára salakot, építési törmeléket, illetve szemetet szállítani és helyezni!

24. § (1) Közterületen szennyező anyagot csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállításból semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen. Ha a szállítás közben a terület szennyeződnék, a szennyeződés előidézője köteles azt eltávolítani és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.

(2) Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál, a közterület szennyeződik, a szennyeződés előidézőjének azt a fel- vagy lerakás elvégzése után nyomban meg kell tisztítani.

(3) A község közterületén tilos járművet mosni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz. Lakóházhoz tartozó udvarban ilyen munkákat úgy kell végezni, hogy a szennyeződés közterületre ne kerüljön.

(4) A gondozott zöldterületre járművel ráhajtani, azon parkolni, azt bármi módon károsítani tilos!

(5) Közterületen hirdetményt, plakátot csak az e célra rendszeresített helyen szabad elhelyezni. Tilos az építményeket, kerítéseket, élőfákat bármilyen felirattal megrongálni. A közszemérmet és közízlést sértő feliratokat a tulajdonos 24 órán belül köteles saját költségén eltávolítani.

(6) Épületen (kapun, ablakon stb.) egyéb létesítményben lévő, idejét múlt hirdetményt az elhelyező köteles eltávolítani, legkésőbb a felhívás kézhezvételétől számított 3 napon belül, köteles továbbá az így keletkezett hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról is gondoskodni.

25. § (1) Vállalkozói tevékenység ellátásához, magángazdálkodáshoz szükséges gépek, járművek tárolása közterületen tilos!

(2) Alkalmi jelleggel igénybe vett közterület és az azt körülvevő 10 méteres területsáv tisztántartása az alkalmi használó kötelessége.

(3) Az épület tulajdonosa gondoskodik arról, hogy az épület tetőzetéről az esővíz, hólé a járdára ne csorogjon.

(4) A település területén lévő tavakba, holtágakba, élő vízfolyásokba, belvízelvezető árkokba tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet levezetni, partjait szemét vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni tilos!

26. § (1) A közszolgáltatásba bekapcsolt ingatlannak tekinthető az az ingatlan, amely a községi szennyvízcsatornára nincs rákötve, vezetékes vízellátása megoldott.

(2) Máriakéménd Község Önkormányzata a község közigazgatási területén a települési folyékony hulladék ártalommentes elhelyezését szervezett helyi hulladékgazdálkodási közszolgáltatás útján biztosítja.

(3) Máriakéménd község közigazgatási területén a települési folyékony hulladék ártalmatlanításával kapcsolatos hulladékgazdálkodási közszolgáltatást az arra jogosult szolgáltató végezheti.

(4) A szolgáltató tevékenysége végzése során a hatályos jogszabályokban előírt, műszaki, közegészségügyi és egyéb feltételeket köteles betartani.

(5) Az önkormányzat szervezésében e rendelet szerint megvalósuló folyékony hulladék gyűjtése, elszállítása, valamint elhelyezésére irányuló közszolgáltatás igénybevétele az ingatlan tulajdonosa részéről - amennyiben az ingatlan a közszolgáltatásba bevont ingatlannak minősül - kötelező, és e körben a Közszolgáltató köteles szolgáltatni.

(6) A közszolgáltatás létrejön a szolgáltatás igénybevételével. A szolgáltató szolgáltatási kötelezettségének a szolgáltatás felajánlásával tesz eleget.

(7) A szolgáltatás elvégzéséért és az ártalmatlanításért a megrendelő díjat köteles fizetni.

(8) A megrendelő köteles biztosítani a tároló hozzáférhetőségének lehetőségét és a szippantás végrehajtásának egyéb feltételeit.

27. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Máriakéménd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatásról és annak kötelező igénybevételéről szóló 6/2003. (IV.4.) számú rendelete.