Máriakéménd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12.§ (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek és Máriakéménd község településfejlesztési, településrendezési és településképi feladataival összefüggő partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 5/2017. (VII.27.) számú önkormányzati rendeletben felsorolt partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések

1. A rendelet célja Máriakéménd Község (a továbbiakban: Község) építészeti, településképi, valamint  természeti értékeinek védelme és a településképhez méltó alakítása.

• a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelmének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás és a védelem megszüntetés szabályozásával,
• a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,
• településképi követelmények meghatározásával,
• településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával,
• településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával.

1. Az (1) bekezdésben foglalt szabályozó-rendszer érvényesítése elősegíti a Község történeti múltját, építészeti kultúráját, az itt élők lakóhelyük iránti szeretetét és önbecsülését elősegítő építmények, utcák, terek, köztéri alkotások megőrzését a jövő nemzedékei számára.

1. A rendelet hatálya

1. A rendelet területi hatálya Máriakéménd Község közigazgatási területére terjed ki.

1. A rendelet hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki vagy amely a rendelet hatálya alá tartozó területen

• jogszabályban meghatározott építési tevékenységet végez, vagy azzal összefüggő építészeti-műszaki tervdokumentációt készít,
• reklámfeliratot, illetve hirdető-berendezést helyez el, tart fenn, vagy kíván elhelyezni, valamint ilyen céllal felületet alakít ki,
• meglévő építmény rendeltetését részben vagy egészben megváltoztatja.

1. Értelmező rendelkezések

E rendelet alkalmazásában

1.Cégér: valamely mesterségre vagy tevékenységre utaló tárgyat, figurális elemet, címerszerű ábrát tartalmazó épülettartozék;

2.Cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat

3.Címtábla: az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla.

4.Egyéb műszaki berendezés: épületre szerelt műszaki eszköz;

5.Építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, - rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül - minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma).

6.Épület: jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából.

7.Épületszélesség:

a)Négyszög alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret.

b)Épületszárnyakkal tagolt (L, T stb.) alaprajz esetén az épületszárnyak szélességi mérete.

8.Hirdetőoszlop: kör alaprajzú, vertikálisan tagolt, szélesség-magasság arányát tekintve közel 1:3 arányú, kombinált anyagú reklámhordozót tartó berendezés, melynek a reklámhordozó kihelyezésének módjától függően különböző típusai vannak;

9.Kioszk: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3. § n) pontja szerinti sajtótermék kiskereskedelmi forgalmazására, vagy hideg, illetve meleg étel és ital árusítására, vagy virág, ajándék árusítására, illetve turisztikai funkciók biztosítására irányuló tevékenység folytatására szolgáló, nem mozgó, más üzletektől elkülönült, közterületen elhelyezett, önálló építmény, létesítmény;

10.Közművelődési célú hirdetőoszlop: olyan hirdetőoszlop, amely létesítésének célját tekintve kizárólag közművelődési intézmények által akár tartósan, akár adott időszakban vagy adott alkalom erejéig önállóan, vagy több közművelődési intézmény által együttesen folytatott közösségi közművelődési tevékenység, illetve e közösségi közművelődési tevékenység keretében szervezett egyes kulturális programok, rendezvények népszerűsítésére irányuló reklámok közzétételére szolgál és kizárólag e célra használják;

11.Műtárgy: mindazon építmény, ami nem minősül épületnek és épület funkciót jellemzően nem tartalmaz (pl. út, híd, torony, távközlés, műsorszórás műszaki létesítményei, gáz-, folyadék-, ömlesztett anyag tárolására szolgáló és nyomvonalas műszaki alkotások).

12.Tájékoztató eszköz a cégér, a cégtábla, a címtábla, vendéglátó egységek kihelyezett étlapja.

13.Tetőtér-beépítés: tetőtérben helyiség (helyiségek), helyiségcsoport (helyiségcsoportok) vagy önálló rendeltetési egység építésével új építményszint (emeletszint) létrehozása.

14.Sajátos építményfajták: többnyire épületnek nem minősülő, közlekedési, hírközlési, közmű- és energiaellátási, vízellátási és vízgazdálkodási, bányászati tevékenységgel és a bányászati hulladék kezelésével kapcsolatos, atomenergia alkalmazására szolgáló, valamint a honvédelmi és katonai, továbbá a nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű, sajátos technológiájú építmények, amelyek létesítésekor - az építményekre, építési tevékenységekre vonatkozó általános érvényű településrendezési és építési követelményrendszeren túlmenően - eltérő, vagy sajátos, csak arra a rendeltetésű építményre jellemző, kiegészítő követelmények megállapítására és kielégítésére van szükség.

15.Utasváró: a közforgalmú személyszállítási szolgáltatás igénybevétele érdekében az utasok várakozására szolgáló fülke, illetve legalább részben épületszerkezettel körülzárt épületrész, vagy egyéb építmény, létesítmény;

16.Utcabútor: az utasváró, a kioszk, a közművelődési célú hirdetőoszlop és az információs vagy más célú berendezés;

17.Utcai épület: az építési telek előkerttel meghatározott utcafrontján álló, vagy oda tervezett, az adott területfelhasználási egységben az építési övezeti előírások szerinti fő funkciójú épület.

18.Udvari épület: az utcai épület mögött, esetenként mellett álló, vagy oda tervezett, az adott területhasználat fő funkcióját kiegészítő, kiszolgáló funkciójú (gazdasági épület, garázs) épület.

II. FEJEZET

A HELYI VÉDELEM

2. A helyi védelem feladata, kategóriái

4.§

1. A hi ékvdm feladatai

• a telpüléssrket, telpüléskpi, táji, természeti, píst, nprji,telpüléstörtt,rgst,művést,műskipair mponbl vdlemre rmes

• 
  
• pületegyüttesek,
• pítmények és építményrészek,
• 
  
• 
  
• védelemre érdemes növények, fasorok, facsoportok, területek flkutás.

1. A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet, ami természeti vagy építészeti értékre vonatkozhat.

1. A hi védelem látatoó rtkk lsorolát az1. mellékletrtl.

3. Helyi védettség keletkezése és megszűnése

5.§

1. A helyi védelem alá helyezés folyamata a védendő érték tulajdonosának papír alapú kérelmére vagy hivatalból indul.

1. A tulajdonosi kérelemnek tartalmaznia kell a tulajdonos nevét, címét, a védendő érték megnevezését, leírását, fotódokumentációját és a védelem elrendelésének indokolását.

1. A beérkezett kérelmet az Önkormányzat képviselő-testülete 60 napon belül bírálja el, melyről értesítést küld a kérelmezőnek. Támogató döntés esetén a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és elkészítteti a 6.§ szerinti értékvizsgálatot.

6.§

1. A védendő értéket helyi védelem alá helyezést megelőzően helyszíni szemrevételezésen alapuló, szaktervező által készített értékvizsgálattal kell meghatározni. 

1. Az értékvizsgálatnak tartalmaznia kell térképen történő azonosítással, fényképpel, megnevezéssel, számozással a felvett érték egyértelmű térbeli azonosíthatóságát, valamint a védendő érték leírását, a védettség indokoltságát.

7.§

1. A hivatalból indult helyi védelem alá helyezés folyamata az erre vonatkozó képviselő-testületi döntéssel indul, melyről értesíteni kell a védendő érték tulajdonosát.

1. A védendő érték tulajdonosa az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül észrevételt tehet, véleményt nyilváníthat. Amennyiben a védendő érték tulajdonosa a megadott határidőn belül írásban nem reagál, úgy egyetértőnek kell tekinteni.

1. Az egyetértő észrevétel, vélemény alapján a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és elkészítteti a 6.§ szerinti értékvizsgálatot.

8.§

1. A helyi védelem megszüntetésének folyamata a védett érték tulajdonosának papír alapú kérelmére vagy hivatalból indul.

1. A tulajdonosi kérelemnek tartalmaznia kell a tulajdonos nevét, címét, a védett érték megnevezését, leírását, fotódokumentációját és a védelem megszüntetésének indokolását.

1. A beérkezett kérelmet az Önkormányzat képviselő-testülete 60 napon belül bírálja el, melyről értesítést küld a kérelmezőnek. Támogató döntés esetén a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és amennyiben a védett érték műszaki állapota lehetővé teszi, szaktervezővel elkészítteti a védett érték felmérési- és fotódokumentációját.

9.§

1. A helyi védelem hivatalból indult megszüntetésének folyamata az erre vonatkozó képviselő-testületi döntéssel indul, melyről értesíteni kell a védett érték tulajdonosát.

1. A védett érték tulajdonosa az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül észrevételt tehet, véleményt nyilváníthat. Amennyiben a védett érték tulajdonosa a megadott határidőn belül írásban nem reagál, úgy egyetértőnek kell tekinteni.

1. Az egyetértő észrevétel, vélemény alapján a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és amennyiben a védett érték műszaki állapota lehetővé teszi, szaktervezővel elkészítteti a védett érték felmérési- és fotódokumentációját.

10.§

1. A helyi védettség elrendeléséről és megszüntetéséről értesíteni kell:

• az érdekelteket:

• a helyi védettség kezdeményezőjét,
• az érintett ingatlan tulajdonosát,
• az érintett ingatlan kezelőjét, ha az nem azonos a tulajdonossal,

• az illetékes Földhivatali Osztályt,
• az illetékes 1. fokú építésügyi hatóságot,
• az illetékes építésfelügyeleti hatóságot,
• helyi területi védelemnél az érintett utat-, közműveket létesítő és üzemeltető szerveket,
• az érintett közterületek fenntartóit.

1. A helyi védelem alá helyezést, illetve megszüntetésének tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni. A bejegyeztetésről a Polgármesteren keresztül a Jegyző

1. A bejegyzés esetleges elmaradása esetén a helyi védettségre jóhiszemű harmadik jogszerzővel szemben nem lehet hivatkozni.

4. A helyi védelem alatt álló értékek fenntartása, hasznosítása, fenntartásának támogatása

11.§

1. A képviselő-testület a helyi védelem alatt álló érték megóvásának, fennmaradásának, megőrzésének elősegítése érdekében az Önkormányzat éves költségvetésében pénzügyi keretösszeget hozhat létre.

1. A helyi védelem alatt álló érték tulajdonosának kérelmére (továbbiakban: kérelmező) a szokásos jókarbantartási kötelezettségen túlmenően, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok utólagos finanszírozásához az önkormányzat vissza nem térítendő támogatást nyújthat, amennyiben a tárgyévi költségvetésében az erre a célra létrehozott (1) bekezdés szerinti keretösszeg szerepel.

1. A vissza nem térítendő támogatás mértéke az elszámolható költségek legfeljebb 50%-a, de legfeljebb 100.000 forint.

1. A kérelmet Máriakéménd Község Önkormányzata címére (7663 Máriakéménd, Rákóczi u. 30.), magyar nyelven, papír alapon lehet benyújtani az (5) bekezdésben részletezett tartalommal, tárgyév április 30-ig.

1. A kérelemnek tartalmaznia kell

• a kérelmező nevét és állandó lakhelyének címét,
• a kérelemmel érintett ingatlan címét és helyrajzi számát,
• amennyiben a kérelmező nem azonos a tulajdonossal, a tulajdonos hozzájárulását,
• az elvégezni kívánt építési tevékenység műszaki ismertetését és költségbecslését,
• a beruházás megvalósítása előtti állapot műszaki ismertetését és fotódokumentációját.

12.§

(1) A benyújtott kérelmek a benyújtás sorrendjében, folyamatosan kerülnek feldolgozásra.

1. Helyi védelem alatt álló értékenként tárgyévente egy pályázat benyújtására van lehetőség.

1. A kérelem beérkezését követően a Polgármesteren keresztül a Jegyző megvizsgálja, hogy a befogadási kritériumoknak megfelel-e a kérelem, ennek keretében vizsgálja, hogy

• a kérelmet a benyújtási határidőn belül nyújtották-e be és
• a kérelmező jogosult-e a támogatásra.

1. A befogadási kritériumoknak megfelelő kérelem befogadásra kerül, a befogadási kritériumoknak nem megfelelő kérelem érdemi vizsgálat nélkül visszautasításra kerül.

1. A Jegyző a kérelmezőt a kérelem befogadásáról vagy visszautasításáról a beérkezéstől számított 8 napon belül írásban értesíti.

1. Ha a kérelmező a befogadott pályázatot hibásan, hiányosan nyújtotta be, a Jegyző megfelelő határidő kitűzésével – a hibák, hiányosságok egyidejű megjelölése mellett – írásban felszólítja a kérelmezőt az ellentmondások feloldására, a hiányosságok pótlására.

1. Hiánypótlásra egy alkalommal van lehetőség. Ha a kérelmező a hiánypótlást hibásan, hiányosan teljesíti, nem pótolja a felszólításban meghatározott határidőn belül a szükséges dokumentumokat, a hibás, hiányos kérelem a rendelkezésre bocsátott adatok alapján kerül bírálatra.

13.§

(1) A befogadott kérelmek esetében 11.§ (4) bekezdés szerinti benyújtási határidőtől számított 3 hónapon belül a Képviselő-testület dönt a kérelem

• támogatásáról vagy
• elutasításáról.

1. A Jegyző a kérelmezőt a döntésről a döntés meghozatalát követő 15 napon belül írásban értesíti.

1. A támogatás folyósításának feltételei

• A kérelmező a támogató döntés kézhezvételétől számított két éven belül a kérelemben szereplő építési tevékenységet befejezi,
• az építési tevékenység elvégzését igazoló

• költségszámlákat és az azok kifizetését igazoló bizonylatokat, átutalás esetén bankszámla kivonatokat,
• az építési tevékenység elvégzését követő állapot fotódokumentációját

     Máriakéménd Község Önkormányzata címére benyújtja.

1. Az (5) bekezdés szerinti feltételek teljesítését követő 15 napon belül az Önkormányzati hivatal ügyintézője igazolja, hogy az építési tevékenység a kérelemben szereplő tartalommal készült-e el.

1. Amennyiben a (4) bekezdés szerinti igazolás szerint az építési tevékenység a kérelem szerinti tartalommal készült el, az igazolás kiadásától követő 30 napon belül a támogatás teljes összege folyósításra kerül a kérelmező bankszámlájára történő utalással.

1. Amennyiben a (4) bekezdés szerinti igazolás szerint az építési tevékenység nem a kérelem szerinti tartalommal készült el, az önkormányzat a támogatást nem folyósítja.

5. A védett értékek nyilvántartása

14.§

(1) A helyi védettség alá helyezett értékekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza a védett érték

• megnevezését,
• pontos helyét (helyi egyedi védelem esetén utca, házszám, helyrajzi szám, helyi területi védelem esetén területi hatály, a határoló közterületek megnevezésével)
• helyszínrajzot,
• a rendeltetés és használati mód megnevezését,
• eredeti tervdokumentáció másolatát vagy felmérési terveit (ha ez rendelkezésre áll),
• a védelem elrendeléséről szóló képviselő-testületi döntés számát, a jóváhagyás dátumát, a hatályba lépés időpontját,
• a védettségi kategória meghatározását,
• fotódokumentációját,
• a védelem szakszerű, rövid indokolását.

(3) A nyilvántartás vezetéséről a Jegyző gondoskodik.

III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

6. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

(1) Máriakéménd településképi szempontból meghatározó területei a község jellegzetes építészeti és táji arculatot, településkaraktert hordozó településrészei.

(2) A településképi szempontból meghatározó területek felsorolását a 2/A. melléklet, az azok lehatárolását ábrázoló térképet a 2/B. melléklet tartalmazza.

IV. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

7. Építmények anyaghasználatára vonatkozó, a Község teljes közigazgatási területén betartandó általános építészeti követelmények

16.§

(1) Tetőfedő anyagként gazdasági terület és mezőgazdasági üzemi terület kivételével cserepes lemez, hullámpala, bitumenes hullámlemez, meglévő palatetőre ráragasztott bitumenes lemezes felújító technika alkalmazása tilos.

(2) A Község belterületén gerendaház, rönkház nem építhető.

(3) Hullámpala, bitumenes hullámlemez, műanyag és fém anyagú sík-, hullám- és trapézlemez, mázas kerámia, nádfonat és nádpalló anyagú kerítés nem építhető.

8. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi követelmények

17.§

Településképi szempontból meghatározó területeken betartandó általános követelmények

(1) Területi építészeti követelmények

• Kerti építményt hinta, csúszda, homokozó, lugas, terasz, tereplépcső és lejtő kivételével az építési helyen belül kell elhelyezni.
• Az előkertet a közműcsatlakozás műtárgyai és kerekes kút kivételével szabadon kell hagyni.

(2) Egyedi építészeti követelmények

• A homlokzatokon a Községben hagyományos színezéstől (fehér festés-meszelés, vagy a meleg színek világos árnyalatai: pl.: homoksárga, okkersárga, drapp, szürke, világosbarna) eltérő színezés nem alkalmazható. A hideg és erős színek használata tilos, mint pl. kék, lila, citromsárga.
• Vakolt kerítés esetén annak színezése nem térhet el a lakóépület színezésétől.
• Utcai, vagy az utcáról látható lábazaton és homlokzaton a nyílászárók körül dííőlemkntszabálytalan kontúrú, ragasztottsíott kőbukolatlhese
• Az utkptől eltérő tetőhajlásszög alkalmazása tilos.
• 5 m-nél magasabb házi szélkerék településképi szempontból meghatározó területen nem építhető.
• Fásszárú növények telepítési szabályai

ea)  Településképi szempontból meghatározó terület közterületein új zöldfelületek fás szárú növényállományának létesítésénél a 3. mellékletben felsorolt fás szárú növényektől eltérő növényállomány telepítése legfeljebb 30%-os arányban megengedett a termőhelyi viszonyok és a növényalkalmazás általános szakmai szempontjainak figyelembe vételével.

eb)  Településképi szempontból meghatározó területen új zöldfelületek fás szárú növényállományának létesítésénél a 3. mellékletben felsorolt fás szárú növényektől eltérő növényállomány telepítése legfeljebb 30%-os arányban megengedett.

• Épületre szerelt műszaki berendezésekre vonatkozó követelmények

ga)Klímaberendezés belterületen lévő utcai homlokzaton, valamint szomszédos beépíthető ingatlanra néző tetőfelületen nem helyezhető el.

                        gb)Gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése a műemléki környezetben lévő, helyi egyedi védelem alatt nem álló épületek utcai homlokzatán, valamint helyi egyedi védelem alatt álló épületek összes homlokzatán tilos.

gc)Szerelt kémény (a tetősíkból kiállók kivételével) utcai homlokzaton nem építhető.

gd)Településképi szempontból meghatározó területen napelem, napkollektor, valamint parabola-antenna közterületre néző tetőfelületen nem helyezhető el. Közterületről látható tetőfelületen napelem, napkollektor, valamint parabola-antenna elhelyezése a közterületi határvonaltól számított 20 m-en túl megengedett.

18.§

Az 1. jelű területen (a történetileg kialakult település) betartandó építészeti követelmények

(1) Területi építészeti követelmények

• Beépítés telepítési módja

• Észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az épületek az építési telek északi telekhatárára, vagy attól legfeljebb csurgótávolságra épüljenek.
• Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az épületek a történetileg kialakult állapothoz igazodó tájolású telekhatárra, vagy attól legfeljebb csurgótávolságra épüljenek.
• Utcai épületek az utcasoron kialakult előkerttel építendők.
• Az udvari épületek az épületegyüttes lezárásaként az udvari telekhatárra merőlegesen telepített udvari épület kivételével az utcai épületek folytatásában épüljenek.
• Az épületegyüttes lezárásaként keresztbe fordított udvari épület építése esetén az az utcai telekhatártól legalább 20 m-rel hátrahúzva építendő.

• A területen földszintes vagy földszint + tetőtér beépítéses épületek építendők.
• Utcai kerítésként

• 1,50 m - 1,80 m magas, ezen belül legfeljebb 50 cm magas beton, kő, vagy nyerstégla lábazatra épített, kovácsoltvas, acél- vagy fapálcás, vagy keretezett fonatos áttört kerítés, vagy
• legfeljebb 1,80 m magas, ezen belül legfeljebb 40 cm magas beton vagy kő lábazatra épített, nyerstégla anyagú tömör kerítés deszka, vagy kovácsoltvas kapuval

       építendő.

(2) Egyedi építészeti követelmények

• A területen lapostetős épület építése tilos.
• tcai épület esetében 35 foknál kisebb és 45 foknál nagyobb hajlásszögű, illetve a kialakult utcaképtől eltérő tetőidomú magastető nem építhető.
• A tető az utca felől nem kontyolható.
• Utcai épület esetén hagyományos égetett cserépfedéstől eltérő tetőfedő anyag használata tilos.
• Épületszélesség 8,5 m-nél nagyobb nem lehet.
• Garázs és lakás az utcáról közvetlenül nem nyitható, kivéve az utcafrontra épített utcavonallal párhuzamos épületknél.
• Utcai tetőfelületet tetőfelépítmény nem bonthatja meg.
• Utca felé erkély, terasz nem nyílhat.

19.§

A 2. jelű területen (pincés-présházas területek) betartandó építészeti követelmények

(1) Területi építészeti követelmények

• A területen földszintes épületek építendők.

(2) Egyedi építészeti követelmények

• A területen 6,5 m-nél szélesebb és 11 m-nél hosszabb épület nem építhető.
• A területen 37 foknál kisebb és 43 foknál nagyobb hajlásszögű magastető nem építhető.
• A területen lapostetős épület nem építhető.
• A tető nem kontyolható.
• Az oromfali tetőtúlnyúlás fél cserépnél nagyobb nem lehet.
• Hagyományos natúr vörös színű cserépfedéstől eltérő tetőfedő anyag használata tilos.
• A tetőfelületet tetőfelépítmény, padlásablak nem bonthatja meg.
• A területen fehérre festett, egy további színnel díszített vakolt felülettől eltérő felületképzés nem alkalmazható.
• A hagyományos nyílászáróktól eltérő nyílászárók alkalmazása tilos. A hagyományos nyílászáró tömör, mázolt faajtó, zsalugáteres, faszerkezetű ablak.

9. A helyi védelemben részesülő elemekre vonatkozó követelmények

20.§

Helyi egyedi védelem

(1) Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a védett homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.

(2) Helyi védettségű épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje.

(3) Utcai épület bővítése az épület mögött, fésűs beépítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban történhet. Keresztszárny nem építhető.

(4) A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.

(5) Védett részérték az új épületbe visszaépítendő, védett kerítés megtartandó.

(6) A védett építmény bontására csak a védettség megszüntetését, valamint az építmény felmérési- és fotódokumentációjának elkészítését követően kerülhet sor. A felmérési- és fotódokumentáció a védettséget megszüntető döntés melléklete.

10. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése, kialakítása

21.§

(1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek:

• Azok a külterületi mezőgazdasági területek, amelyek

• nem tartoznak országos vagy helyi védelem alá,
• nem részei az országos ökológiai hálózatnak és tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területnek,
• nem tartoznak a településképi szempontból meghatározó területek közé

• Gazdasági területek

(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére alapvetően nem alkalmas területek:

• Országos és helyi védelem alá tartozó területek
• Országos ökológiai hálózathoz tartozó területek
• Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek
• Településképi szempontból meghatározó területek

(3) Településképi szempontból meghatározó területen új távközlési antennatorony 8 m-nél magasabb nem lehet. Fejlesztés a meglévő építmények igénybevételével történhet.

(4) Településképi szempontból meghatározó területen új vezetékes energiaellátási és elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell megépíteni. Meglévő hálózatok rekonstrukciója településképi szempontból meghatározó területen ugyancsak földalatti elhelyezéssel történhet.

(5) Utcabútorok kialakítására vonatkozó követelmények

• Kioszk szélességi mérete 3 m-nél, hosszanti mérete 4 m-nél nagyobb nem lehet. A pavilont tilos a közlekedésbiztonsági előírások, valamint a közterület kezelhetőségének, tisztántarthatóságának figyelmen kívül hagyásával elhelyezni.
• Utasvárók szélességi mérete 3 m-nél, hosszanti mérete 5 m-nél nagyobb nem lehet. Egyedi tervezésű építmények építésekor az utcaképi illeszkedést figyelmen kívül hagyó építőanyagok és formák alkalmazása tilos.
• Információs célú berendezések a település területén egységes kialakításúak legyenek az alábbi követelmények betartásával:

• legfeljebb 1,50 m2 területű, 1,80 m teljes magasságú, legalább 60 cm magas fa lábakon álló, fa szerkezetbe foglalt fatábla vagy üvegvitrin
• természetes színű pácolás vagy sötétbarna mázolás

1. A reklámhordozókra és a tájékoztató eszközökre vonatkozó településképi követelmények

22.§

(1) Reklámok közzététele, illetve reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése közterületeken és magánterületeken a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló, valamint a reklámtáblák, reklámhordozók és egyéb reklám célú berendezések közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló jogszabályok figyelembe vételével történjen.

(2) A településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló jogszabály 1. és 2. mellékletében rögzített előírásoktól az önkormányzat a saját rendezvényeinek időpontját megelőző három, és az azokat követő egy hét időtartamban eltérhet.

(3) Köztulajdonban lévő intézmény utcai homlokzatán és nyílászáróin hirdetmény, reklám, bármiféle ragasztott felirat nem jelenhet meg.

(4) Köztulajdonban lévő intézmény esetében hirdetmények, reklámok elhelyezésére az intézmény előtti közterület gyalogos és közúti közlekedést nem zavaró részén információs célú berendezés helyezhető el a 21.§ (5) c) pontjának figyelembe vételével.

(5) Hirdetmények, reklámok elhelyezése utasváró és kioszk oldalfalain tilos.

(6) Tájékoztató eszköz cégenként 1 db, legfeljebb 1 m2 területű lehet, kialakítása, anyaga és színezése egyedileg, településképi szakmai konzultáció keretében határozandó meg.

V. FEJEZET

SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

12. Rendelkezés a szakmai konzultációról

23.§

(1) A településképi követelmények egyeztetése céljából az építtető, illetve az általa megbízott tervező szakmai konzultációt kezdeményezhet. A konzultációs lehetőség biztosításáról a Polgármesteren keresztül az Önkormányzati Főépítész (a továbbiakban: Főépítész) gondoskodik.

(2) A szakmai konzultáció keretében lehetőség van

• a településképi követelmények egyeztetésére,
• 
  

(3) Kötelező a szakmai konzultáció a következő esetekben:

• 
  
• településképi szempontból meghatározó területen meglévő utcai épületen és kerítésen végzett építési tevékenység,
• településképi szempontból meghatározó területen új utcai épület és kerítés építése,
• egyszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenységek,
• információs eszközök elhelyezése,
• tájékoztató eszközök elhelyezése.

24.§

1. A skmai konulióta tevssel rinttt intn, lamint a tett tevksgmlösvlzpítető, iletvezlla mbíotttevő kezdeményezi a Polgármesternek címzett és a jegyzo@nagynyarad.hu e-mail címre elküldött levélben. Építési tevékenység esetén a levélhez mellékelni kell a megértéshez szükséges tartalmú tervdokumentációt pdf formátumban.

1. A polgármester a beérkezett kérelmet haladéktalanul továbbítja a Főépítésznek, aki válaszlevelében a kérelem beérkezésétől számított 10 munkanapon belüli időpontra kitűzi a konzultációt.

1. A Főépítészaskmaikoutáiósorn lhaotkról mktetőt ksí, metmküldz pítetőnk, tevőnk.

VI. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS

13. Rendelkezés a településképi véleményezési eljárásról

25.§

(1) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott (2) bekezdés szerinti engedélyezési eljárásokat megelőzően, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: Kormányrendelet) foglalt feltételek teljesülése esetén a Község polgármestere településképi véleményezési eljárást folytat le településképi szempontból meghatározó területen

a) új építmény építésére

b) meglévő

ba) közterületi építmény,

bb) magánterületen álló utcai épület

bővítésére, átalakítására

irányuló eljárásokban.

(2) A Polgármester véleményét a Főépítész szakmai álláspontjára alapozza.

(3) A véleményezési eljárás során vizsgálni kell

• a településképi rendeletbe foglalt településképi követelményeknek való megfelelést,
• a közterület mentén az épület kialakításának módját és feltételeit,
• közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések és reklámhordozók kialakítását.

26.§

(1) A véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmező (építtető) kérelmét papír alapon nyújtja be, és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre feltölti, melyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető vagy kérelmező nevét és címét, valamint a tervezett és véleményezésre kért építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát. A kérelemhez csak az (1) bekezdés szerinti építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni.

(3) Az építészeti-műszaki dokumentációnak a véleményezéshez az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:

• a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet,
• ha tervezett, a reklámhordozók ábrázolását,
• a rendeltetés meghatározását, valamint
• a településképi követelményeknek való megfelelésről szóló rövid műszaki leírást.

(4) A Polgármester a kérelem beérkezését követően haladéktalanul bekéri a Főépítész szakmai állásfoglalását.

(5) A Polgármester véleményében

• engedélyezésre - feltétel meghatározásával vagy feltétel nélkül - javasolja a tervezett építési tevékenységet, vagy
• engedélyezésre nem javasolja a tervezett építési tevékenységet, ha

ba) a kérelem vagy melléklete nem felel meg a (2) és (3) bekezdésben meghatározottaknak, vagy

bb) a tervezett építési tevékenység nem felel meg a településképi rendeletben foglalt településképi követelményeknek.

(6) A Polgármester véleménye tartalmazza:

• a kérelmező (építtető) adatait,
• a tervezett építési tevékenység rövid leírását, helyét, címét és a telek helyrajzi számát,
• az (5) bekezdés szerinti véleményét és annak részletes indokolását.

(7) A Polgármester a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi véleményét az építtetőnek vagy a kérelmezőnek, továbbá véleményét elektronikus formában feltölti az elektronikus tárhelyre.

(8) A településképi vélemény ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az csak az építésügyi hatósági ügyben hozott döntés keretében vitatható.

VII. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

14. Rendelkezés a településképi bejelentési eljárásról

27.§

(1) A Polgármester - a nyilvántartott műemléki értéket vagy műemléket érintő, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység kivételével - településképi bejelentési eljárást folytat le településképi szempontból meghatározó területre vonatkozóan

• nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása valamint bővítése, amelynek beépített alapterülete az építési tevékenység után meghaladja a 12 m2-t,
• közterületi kerítés építése,
• 12 m2 alapterületet meghaladó kerti építmény építése,
• építmények rendeltetésének megváltoztatása

esetén.

(2) A Polgármester a településkép védelméről szóló törvény figyelembe vétele mellett településképi bejelentési eljárást folytat le a Község közigazgatási területén reklámok és reklámhordozók vonatkozásában

• közterületen információs célú berendezésnek minősülő építmény építése, átalakítása, bővítése, megváltoztatása
• magánterületen közterületről észlelhető módon, vagy épület közterületről látható homlokzatán információs célú berendezés vagy tájékoztató eszköz elhelyezése

esetén.

(4) A Polgármester véleményét a Főépítész szakmai álláspontjára alapozza.

(5) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott papíralapú bejelentésre indul. A bejelentéshez 1 példány papíralapú dokumentációt és a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.

(6) A bejelentés tartalmazza:

• a bejelentő nevét,
• a bejelentő lakcímét, szervezet esetén székhelyét,
• a folytatni kívánt építési tevékenység, reklám, illetve reklámhordozó elhelyezése vagy rendeltetésváltoztatás megjelölését,
• a tervezett építési tevékenység, információs célú berendezés, tájékoztató eszköz vagy rendeltetésváltoztatás helyét, a telek helyrajzi számát,
• az építési tevékenység elvégzése, a rendeltetésváltozás megvalósítása vagy az információs célú berendezés, tájékoztató eszköz elhelyezésének tervezett időtartamát.

1. A bejelentéshez a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet és leírást, továbbá rendeltetésváltozás esetén a településrendezési eszközök rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelést igazoló dokumentációt kell mellékelni.

28.§

A Polgármester a kérelem beérkezését követően haladéktalanul bekéri a Főépítész szakmai állásfoglalását és a bejelentést követő 15 napon belül hatósági határozatban

• a tervezett építési tevékenységet, információs célú berendezés, tájékoztatási eszköz elhelyezést vagy rendeltetésváltoztatást - feltétel meghatározásával vagy anélkül - tudomásul veszi, ha a bejelentés

aa) megfelel a 27.§ (6) és (7) bekezdésben meghatározott követelményeknek, és

ab) a tervezett építési tevékenység vagy rendeltetésváltoztatás illeszkedik a településképbe és megfelel a településképi követelményeknek,

ac) a tervezett információs célú berendezés, tájékoztatási eszköz elhelyezése illeszkedik a településképbe, megfelel a településképi követelményeknek, valamint a reklám-elhelyezési rendeletben foglalt elhelyezési követelményeknek,

• megtiltja a tervezett építési tevékenységet, információs célú berendezés, tájékoztatási eszköz elhelyezését, vagy rendeltetésváltoztatás megkezdését, és - a megtiltás indokainak ismertetése mellett - figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés

ba) nem felel meg a 27.§ (6) és (7) bekezdésében meghatározott követelményeknek, vagy

bb) a tervezett építési tevékenység vagy rendeltetésváltoztatás nem illeszkedik a településképbe, vagy nem felel meg a településképi és rendeltetésváltozás esetén a településrendezési eszközben foglalt követelménynek,

bc) információs célú berendezés, tájékoztatási eszköz elhelyezése esetén nem illeszkedik a településképbe, nem felel meg a településképi követelménynek vagy nem felel meg a reklám-elhelyezési rendeletben foglalt elhelyezési követelményeknek.

29.§

A Polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását, és ha bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta vagy azt tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal,

• a 30.§ szerint jár el, vagy
• információs célú berendezés, tájékoztatási eszköz elhelyezése esetén 15 napon belül értesíti a megyei kormányhivatalt.

VIII. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG

15. Rendelkezés a településképi kötelezésről

30.§

• 
  
• a telpüléskpibjelnsilrssornmoot döntésbn flaltak ms,
• 
  

1. A telpüléspikötelsrőla Polgámster önkomátihtósáidöntésthoz telpüléskpi köletsgről sóló hatrozt fomájbn.

16. Rendelkezés a településkép-védelmi bírságról

31.§

1. Az az ingatlantulajdonos (továbbiakban: tulajdonos), aki a 30.§ szerinti előírásokat nem tartja be, településkép-védelmi bírsággal sújtható.

1. A településkép védelméről szóló törvényben előírtakon túl a közigazgatási bírság kiszabására a Polgármester jogosult.

1. Ha a helyszíni intézkedés alkalmával a tulajdonos a jogsértést teljes mértékben elismeri, a Polgármester helyszíni bírságot szabhat ki.

1. A településkép-védelmi bírság összege 10.000 forinttól 200.000 forintig terjedhet. A helyszíni bírság összege 5.000 forinttól 50.000 forintig terjedhet.

1. A helyszíni bírság mértékét a Polgármester korlátlanul enyhítheti, vagy a jogsértő cselekmény csekély súlya miatt a kiszabását mellőzheti, amennyiben a jogsértő cselekményt végző személy a jogsértő cselekményt haladéktalanul abbahagyja és 5 napon belül szabályossá teszi a jogsértő állapotot.

1. A bírság a Polgármesternek a jogsértő cselekményről való tudomásszerzésétől számított 6 hónapon belül, de legkésőbb a cselekmény elkövetésétől számított egy éven belül szabható ki.

1. A jogerősen kiszabott és be nem fizetett településkép-védelmi bírság, helyszíni bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

IX. FEJEZET

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

17. Hatálybalépés

32.§

Ez a rendelet 2018. október 1. napján lép hatályba. Előírásait a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

 Máriakéménd, 2018. szeptember 3.

Jeszán Csabáné                                                          dr. Szlávecz Tamás

                         polgármester                                                                      jegyző