Kékesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2021. (XI. 23.) önkormányzati rendelete

az egyes szociális ellátásokról

Hatályos: 2021. 11. 25- 2023. 10. 20

Kékesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2021. (XI. 23.) önkormányzati rendelete

az egyes szociális ellátásokról

2021.11.25.

Kékesd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ban, 32. § (1) bekezdés b) pontjában, 32. § (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében ,92. § (1) bekezdés a) pontjában, 92. § (2) bekezdésében és a 132. § (4) bekezdés d) és g) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32.cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános szabályok

1. § (1) E rendeletet kell alkalmazni Kékesd Község Önkormányzat (továbbiakban: település) közigazgatási területén életvitelszerűen élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező

a) magyar állampolgárokra,

b) bevándoroltakra és letelepedettekre,

c) hontalanokra,

d) a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre.

(2) E rendelet hatálya a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a 7. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.

(3) E rendelet hatálya kiterjed a Sztv. 3. § (3) bekezdésében, a 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló (továbbiakban: Gyvt.) 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározottakra.

(4) E rendelet szerint kell eljárni az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyeken kívül, a település község közigazgatási területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés vagy más ideiglenes hatósági intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.

(5) E rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat együttműködési megállapodás keretében más önkormányzattal, illetve civil, társadalmi szervezetekkel kötött ellátási szerződése alapján a személyes gondoskodást nyújtó ellátások esetében az ellátásban részesülő személyekre.

Hatásköri szabályok

2. § (1) Az Sztv.-ben, valamint e rendeletben meghatározott feltételek szerint a település Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet (továbbiakban: SZMSZ) alapján átruházott hatáskörében a jegyző dönt:

a) települési támogatás megállapításáról;

b) köztemetés költségének megtérítése alóli mentesítésről;

c) a jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett ellátások tekintetében a részletfizetés engedélyezéséről.

(2) Az SZMSZ alapján átruházott hatáskörében a polgármester dönt:

a) a települési támogatás során egyedi méltányosság gyakorlásáról;

b) a személyi térítési díj mérsékléséről, elengedéséről;

c) a pályázati eljárás útján biztosított támogatások körében a tárgyévi költségvetési rendeletben meghatározott keret terhére: a kiskorú gyermek részére tanulmány ösztöndíjról;

d) a jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett ellátások a részbeni vagy a teljes elengedésről.

(3) Amennyiben az e rendeletben szabályozott alapszolgáltatások biztosítása társulás keretében fenntartott, vagy önállóan működő és gazdálkodó intézmény keretében történik, az intézményvezető a rendeletben meghatározott feltételek szerint:

a) dönt a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti ellátások iránti kérelemről;

b) a Sztv. 59/A § (3) bekezdése szerint vizsgálja az igénybevevő szociális rászorultságát.

Eljárási szabályok

3. § (1) A szociális ellátások iránti kérelmet a kérelmező az Erzsébeti Közös Önkormányzati Hivatalhoz (a továbbiakban: hivatal) az e célra rendszeresített formanyomtatványon jelen rendelet megfelelő számú (1-5. számú) mellékletének kitöltésével nyújthatja be, továbbá szóban is előterjesztheti, amelyről jegyzőkönyvet kell készíteni és gondoskodni kell az igénylőlap kitöltéséről.

(2) A jövedelem számításánál az Sztv. 4. § és 10. § (2) bekezdésében foglaltakat kell figyelembe venni.

(3) A hivatal köteles a kérelmező által benyújtott igazolások, adatok valódiságát vizsgálni, – amennyiben szükségesnek látja –környezettanulmányt készíthet. A 6 hónapon belül készült környezettanulmány ismételten felhasználható.

(4) Az e rendeletben és az Sztv.-ben meghatározott feltételek hiányában vagy azok megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt pedig kötelezni kell:

a) a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére,

b) a természetben nyújtott szociális ellátás esetén a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére,

c) a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás esetén az intézményi térítési díj teljes összegének megfizetésére.

(5) Ha a helyi önkormányzat képviselő-testülete, valamint átruházott hatáskörében a polgármester a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, vagy pénzegyenértékét és a kamat összegét – amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné –elengedheti.

II. Fejezet

Szociális rászorultságtól függő települési támogatások

4. § (1) A települési önkormányzat képviselő-testülete a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére az e rendeletben meghatározottak szerint települési támogatást nyújt.

(2) A települési támogatás adható

a)lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások támogatása (továbbiakban: lakhatási támogatás),
b)egészségi állapot megőrzést szolgáltatások költségeihez nyújtott támogatások, (továbbiakban: gyógyszertámogatás),
c)ápolási célú települési támogatás
d)temetési támogatás,
e)rendkívüli települési támogatás,
f)pályázat keretében igénybe vehető támogatás
g)tanulmányi ösztöndíj
h)beiskolázási, óvoda-, illetve bölcsőde kezdési támogatás
i)karácsonyi többletkiadások támogatása
j)köztemetés,
formájában.

Lakhatási támogatás

5. § (1) A lakhatási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás vagy nem lakás céljára, de lakásként szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás.

(2) A lakhatási támogatást a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(3) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás havi összege 2.000, - Ft/hó, az eseti jelleggel megállapított támogatás összege 15.000, - Ft/esetenként.

(4) A támogatás jelen rendelet 1. számú és az 1/a számú mellékletek kitöltésével és benyújtásával igényelhető, a kérelem benyújtása hónapjának első napjától állapítható meg legfeljebb 6 hónap időtartamra.

(5) A lakhatási támogatás az alábbiak szerint nyújtható:

a) A pénzbeli rendszeres ellátások utalása vagy kifizetése havonta utólag, a hónap 5. napjáig,

b) A nem rendszeres ellátások kifizetése legkésőbb a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a házipénztárból történik.

c) illetve

ca) villanyáram-, valamint gázdíj támogatására a szolgáltatóhoz történő utalással,

cb) vízdíjhátralék kiegyenlítésére a szolgáltató számlájára történő utalással,

cc) szemétszállítási díj kiegyenlítésére a szolgáltató számlájára történő utalással,

cd) albérleti díjtartozásra,

ce) tüzelőanyag beszerzésével.

(6) A támogatásra az jogosult, akinek háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 110%-át, egyedülálló esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, és nem rendelkezik az Sztv. 4. §-ában meghatározott vagyonnal.

(7) A lakhatási támogatás a településen bejelentett lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező, életvitelszerűen a településen élő személy részére állapítható meg.

(8) Életvitelszerűen él a településen, aki életét a településről szervezi, akinek a település családi élete helyszínéül szolgál, aki hivatalos elfoglaltságai leteltével a munkanap végén illetve a hétvégére (munkavégzés, iskola után) a településre visszatér, és a településen közüzemi szolgáltatásokat vesz igénybe, valamint a településen a címe szolgál elsődleges elérhetőségi címeként (levelezési cím) hatóságoknál, közműszolgáltatóknál

(9) Lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

Gyógyszertámogatás

6. § (1) Települési támogatás gyógyszertámogatás formájában annak állapítható meg

a) akinek háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedülálló esetén annak 200%-át , és

b) a havi rendszeres gyógyszerköltsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át eléri, továbbá

c) hivatalosan igazolhatóan tartós betegségben szenved.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása során a kérelmező havi rendszeres gyógyszerköltsége az 1. számú és az 1/b. számú melléklet kitöltésével kérelem formájában nyújtható be, a megelőző háromhavi, háziorvos vagy szakorvos által igazolt gyógyszerköltség egyhavi átlagával.

(3) A gyógyszertámogatás egy hónapra jutó összege a (2) bekezdésben foglaltak szerint kiszámított havi rendszeres gyógyszerköltség összegének 50 %-a, amely azonban nem lehet több, mint 5.000 forint.

(4) A gyógyszertámogatást legfeljebb hat hónapra lehet megállapítani.

(5) E jogcímen települési támogatás nem állapítható meg abban az esetben, ha a kérelmező bármilyen jogcímen közgyógyellátásban részesül.

Ápolási célú települési támogatás

7. § (1) Ápolási célú települési támogatás állapítható meg a település közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező és életvitelszerűen a településen lakó nagykorú közeli hozzátartozónak az alábbi feltételek együttes fennállása esetén:

a) amennyiben az igénylő 18. életévét betöltött tartós beteg személy gondozását, ápolását végzi és

b) amennyiben az igénylő kora, egészségi állapota alapján alkalmas az ápolt személy gondozási és ápolási igényére tekintettel a feladat ellátására és

c) amennyiben az igénylő regisztrált álláskereső és a munkanélküliek ellátására, társadalombiztosítási ellátására, valamint nyugellátásra nem jogosult és

d) amennyiben az igénylő háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %- át, és vagyonnal nem rendelkeznek; nem jogosult az Sztv. 41. §-a alapján ápolási díjra.

e) a 18. életévét betöltött tartós beteg személy háztartásában az igénylőn, kérelmezőn kívül ápolásra, gondozásra alkalmas más személy nincs;

f) az ápoló és az ápolt között tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés nem áll fenn.

(2) A döntést a 18. életévét betöltött tartós beteg személy háziorvos vagy szakorvos igazolása, a lakókörnyezetben végzett környezettanulmány figyelembevételével kell meghozni.

(3) A környezettanulmány kiterjed arra, hogy az ápolt személy közvetlen lakó környezete mennyiben biztosítja

a) a megfelelő lakhatását, személyi higiéniáját,

b) a megfelelő étkeztetését, felügyeletét, gyógyszerezését,

c) egészségi állapotának megfelelő háziorvosi, kezelőorvosi kapcsolattartást.

(4) Az ápolási célú települési támogatás kérelemre indul, melyhez jelen rendelet 1. számú és 1/c. számú mellékletének kitöltése és benyújtása szükséges.

(5) A támogatás folyósítása alatt az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének teljesítése bármikor ellenőrizhető.

(6) Az ápolási célú települési támogatás összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-a.

(7) Az ápolási támogatás legfeljebb tizenkét hónap időtartamra állapítható meg.

Temetési támogatás

8. § (1) A képviselő-testület temetési támogatást állapít meg annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. Ebben az esetben a jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének tízszerese.

(2) A temetési támogatás összege 25.000 Ft.

(3) A támogatás megállapításának feltétele, jelen rendelet 1. számú és 1/d. számú mellékletének kitöltése, továbbá, hogy az eltemettető a haláleset időpontjában a községben bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezzen, illetve életvitelszerűen a településen éljen.

(4) A temetési támogatást a temetés napját követő 30 napon belül lehet igényelni. A kérelemhez mellékelni szükséges a halotti anyakönyvi kivonatot és a temetés költségéről a temettető nevére kiállított számlát.

(5) Nem állapítható meg a támogatás, ha az igénylő a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 16. §-a alapján temetési hozzájárulásban részesül, továbbá köztemetés esetén.

Rendkívüli települési támogatás

9. § (1) Pénzbeli ellátásként rendkívüli települési támogatás nyújtható, azon szociálisan rászoruló személy részére, aki létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd és önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások miatt anyagi segítségre szorul.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottak alapján rendkívüli települési támogatást lehet nyújtani annak a személynek,

a) akinek legalább hat hónapos közüzemi díjtartozása, lakbér hátraléka van;

b) aki közgyógyellátásra nem jogosult és a gyógyszerköltségének jelentős részét nem képes kifizetni;

c) akinek egyéb igazolt rendkívüli kiadása keletkezett, amely mértéke a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300 %-át meghaladja és amelyet önerőből nem tud kiegyenlíteni;

d) aki gyermeke iskoláztatásáról, étkeztetéséről, ruháztatásáról nem tud megfelelően gondoskodni;

e) aki nevelésbe vett gyermeket, és a gyermek családjával való kapcsolattartásához támogatásra szorul;

f) akinél a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadása keletkezik;

g) akinek a családjában a gyermek fogadásának előkészítéséhez támogatás szükséges;

h) akinél lakhatásának elvesztése, közüzemi szolgáltatás megszűnésének esete áll fenn;

i) akinél az alapvető élelmiszerek megvétele átmenetileg nem biztosított;

j) akinek a tüzelőanyag vásárlása nehézséget okoz;

k) aki a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának ápolását, gondozását végzi;

l) akinek a nyugdíja vagy egyéb rendszeres pénzellátásának folyósítása, illetve a jogosultság megállapításának elhúzódása miatt késik;

m) aki tartós betegsége vagy rokkantsága miatt jelentős jövedelem-kiesést szenvedett el;

n) akinek elemi kára keletkezett vagy sérelmére elkövetett bűncselekményből anyagi kára keletkezett;

o) akinek nyugdíj vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 3. § (1) bekezdése szerint folyósított ellátás kifizetése a jogosultság megállapításának elhúzódása miatt késik.

(3) Rendkívüli települési támogatásban az a személy részesíthető, akinek:

a) a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum 120 %-át,

b) egyedülálló személy esetében az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum 130 %-át.

(4) A rendkívüli települési támogatás összege legalább 5.000 forint, de legfeljebb 50.000 forint lehet.

(5) Rendkívüli települési támogatás természetbeni juttatásként – az önkormányzat rendelkezésére álló készlet erejéig – tűzifa formájában is nyújtható.

(6) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet jelem rendelet 1. számú és 1/e. számú mellékletének kitöltésével lehet és mellékelni kell a kérelemben megjelölt rendkívüli élethelyzet igazolására szolgáló bizonyítékokat.

Pályázat keretében igénybe vehető települési támogatások

10. § (1) Szociális támogatásra pályázatot a képviselő-testület írhat ki a tárgyévi költségvetéséről szóló rendeletben biztosított keretösszeg mértékéig, a pályázati kiírásban részletesen meghatározott szabályok és feltételek, valamint kiértékelési szempontok mellett.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabályok alapján kiírt támogatás iránti kérelmeket jelen rendelet 1. számú és 1/f. számú mellékletének a kitöltése és a pályázati anyag benyújtása mellett a polgármester bírálja el a pályázati kiírásban foglaltak alapján.

(3) A pályázati kérelmet pályázathoz készült adatlapon kell benyújtani.

(4) A benyújtott pályázat érvénytelen, ha nem felel meg a pályázati kiírásban meghatározott feltételeknek. Erről a kérelmezőket – az ok megjelölésével – értesíteni kell.

(5) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

a) a pályázat célját,

b) a pályázaton való részvételnek, illetve a pályázat elbírálásának a feltételeit,

c) az egy pályázó által elnyerhető támogatás maximális mértékét,

d) a támogatás felhasználásának feltételeit,

e) a pályázat benyújtásának feltételeit, módját, a benyújtás határidejét.

Tanulmányi ösztöndíj

11. § (1) Pályázat útján az a törvényes képviselő, szülő, gyám a középfokú vagy általános iskolai tanulói jogviszonnyal rendelkező gyermeke után tanulmányi ösztöndíjban részesíthető,

a) aki település közigazgatási területen bejelentett lakóhellyel rendelkezik és életvitelszerűen itt él, valamint

b) a középfokú vagy általános iskolai tanulói jogviszonnyal rendelkező gyermeke tanulmányi átlaga 4,5 vagy ezt meghaladja, illetve szöveges értékelés esetén az elméleti tantárgyak átlaga a jól megfelelt eredményt eléri és a tantárgyi követelményeket legalább 80%-os szinten teljesítette, továbbá

c) családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének tízszeresét.

(2) Az ösztöndíj iránti támogatás jelen rendelet 1. számú és az 1/g. számú mellékletének kitöltésével igényelhető.

(3) Az tanulmányi ösztöndíj összege 5.000,- Ft.

Bölcsőde-, Óvoda-, és Iskola -tanévkezdési támogatás

12. § (1) A képviselő- testület az ellátottak pénzbeli juttatásai éves előirányzatának terhére bölcsőde-, óvoda-, illetve iskola- tanévkezdési támogatást nyújthat az arra jogosult személynek.

(2) A Képviselő-testület évente meghozott külön határozatával, a tárgyévre vonatkozóan a támogatás folyósításáról dönthet, mely akkor kerülhet nyújtásra a tárgyévre vonatkozóan, ha arról a Képviselő-testület legkésőbb augusztus 30. napjáig – az Önkormányzat tárgyévi költségvetési kerete függvényében – döntést hozott.

(3) A támogatásra jogosult az a településen bejelentett lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező szülő, az örökbefogadó szülő, a gyám, akinek gyermeke bölcsődei, óvodai nevelésben vesz részt vagy általános, illetve középfokú oktatási intézmény tanulója, és a gyermekkel azonos bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, továbbá családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 600 % - át.

(4) Tanévkezdési támogatásban részesíthető továbbá az az önálló keresettel nem rendelkező fiatal felnőtt, aki felsőoktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat

(5) A tanévkezdési támogatásra való jogosultság feltétele a tanulói jogviszonyról szóló igazolás bemutatása.

(6) A bölcsőde-, óvoda-, illetve iskola-tanévkezdési támogatás kérelemre kerül megállapításra, a megállapításával kapcsolatos hatáskörét a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.

(7) A támogatás iránti kérelem jelen rendelet 2. melléklete szerinti formanyomtatványon nyújtható be.

(8) A beiskolázási támogatás évente egy alkalommal, szeptember 1-je és október 15.-e között kerül kifizetésre.

(9) A támogatás összege a költségvetési rendeletben meghatározottak szerint a bölcsődés és az óvodás gyermekek részére 10.000,-Ft, az általános iskolás gyermekek részére 15.000 Ft gyermekenként, a középiskolás és felsőfokú oktatásban nappali tagozatra járó diákok számára 15.000,-Ft.

(10) A támogatást egy gyermek után csak az egyik szülője veheti igénybe. Amennyiben mindkét szülő esetében fennállnak a jogosultsági feltételek, azonban a szülők külön élnek, úgy az a szülő jogosult a támogatást igénybe venni, akinél a gyermek elhelyezésre került vagy bírósági ítélettel osztott gondozásban lévő gyermek esetében a szülők közötti megosztás arányában.

Karácsonyi többletkiadások viseléséhez nyújtott támogatás

13. § (1) Települési támogatás állapítható meg a karácsonyi többletkiadások viseléséhez nyújtott támogatásként a településen állandó lakhellyel és életvitelszerűen ott élő személyek részére.

(2) A Képviselő-testület évente meghozott külön határozatával, a tárgyévre vonatkozóan karácsonyi többletkiadások viseléséhez nyújtott támogatás folyósításáról vagy természetbeni juttatásáról dönthet, mely akkor kerülhet nyújtásra a tárgyévre vonatkozóan, ha arról a Képviselő-testület legkésőbb november 30. napjáig – az Önkormányzat tárgyévi költségvetési kerete függvényében – döntést hozott.

(3) A karácsonyi többletkiadások viseléséhez nyújtott támogatás évente egy alkalommal, november 30.-a és december 20.-a között kerül nyújtásra.

(4) A háztartásonként egy támogatás vehető igénybe, amennyiben a kérelmező háztartásban élők egy főre jutó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének tízszeresét.

(5) A támogatás jelen rendelet 1. számú és az 1/h számú mellékletek kitöltésével és benyújtásával igényelhető,

Köztemetés

14. § (1) A haláleset helye szerinti illetékes települési önkormányzat polgármestere átruházott hatáskörében köteles gondoskodni azon személy közköltségen történő eltemettetéséről, akinek halálesete az illetékességi területen következett be, és akinek nincs vagy nem lelhető fel tartásra köteles hozzátartozója vagy fellelhető ugyan, de az eltemettetésről nem gondoskodik.

(2) Közköltségen történő eltemetésről a helyben szokásos legolcsóbb szertartás szerint kell eljárni, lehetőség szerint figyelembe véve az elhalt felekezeti hovatartozását.

(3) A költségcsökkentés érdekében az önkormányzat köztemetés lebonyolítására (pl.: sírásás, temetés stb.) közmunkásokat biztosít.

(4) A polgármester egyedi esetekben kérheti az egyházak közreműködését a temetési szertartás térítésmentes lebonyolítására.

III. Fejezet

Szociális alapszolgáltatások

15. § (1) Az önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások közül a következőket biztosítja:

a) a házi segítségnyújtást,

b) a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást

c) étkeztetést,

d) a családsegítést.

(2) Az önkormányzat a családsegítést és a nappali ellátást a Pécsváradi Család- és Gyermekjóléti Központ, Szolgálat és Gyermekétkeztetési Intézmény közreműködésével látja el.

(3) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez jelen rendelet 4. számú mellékletét kell kitöltve benyújtani.

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

16. § (1) Az önkormányzat házi segítségnyújtás keretében gondoskodik az Sztv. 63. §-ában meghatározott személyekről. A házi segítségnyújtás igénybevételénél feltétel a gondozási szükséglet megléte.

(2) Az Önkormányzat önkormányzati intézményfenntartó társulási megállapodás keretében

a)a házi segítségnyújtást Pécsváradi Család- és Gyermekjóléti Központ, Szolgálat és Gyermekétkeztetési Intézményével,
b)a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást Pécsváradi Család- és Gyermekjóléti Központ, Szolgálat és Gyermekétkeztetési Intézményével
látja el.
(3)Az ellátások igénybevételének módjáról tájékoztatást nyújt az önkormányzat.

Családsegítés

17. § (1) A Családsegítés az Sztv. 64. §-ának rendelkezései alapján működik. Az önkormányzat az alapellátást a Pécsváradi Család- és Gyermekjóléti Központ, Szolgálat és Gyermekétkeztetési Intézményével látja el, önkormányzati társulás keretében.

(2) A családsegítés körében biztosított ellátás térítésmentes.

Étkeztetés

18. § (1) A szociális étkeztetést az önkormányzat a Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda és Konyha intézményen keresztül napi egyszeri meleg étkeztetéssel biztosítja. Az étkeztetés igénybe vehető elvitellel vagy házhoz szállítással. A kérelmeket az Erzsébeti Közös Önkormányzati Hivatal Székhelyén kell benyújtani jelen rendelet 3. számú mellékletének kitöltésével.

(2) A képviselő-testület az Sztv. 62. §-ában meghatározott étkeztetést a törvényi szabályok szerint az alábbi feltételekre figyelemmel biztosítja.

(3) Szociálisan rászorult személy, aki az alábbi feltételek közül legalább egynek megfelel:

a) 65 év alatti és korhatár előtti ellátásban, vagy rehabilitációs- , rokkantsági ellátásban, vagy fogyatékossági támogatásban, vagy aktív korúak ellátásában részesülő egészségkárosodott személynek minősül és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna és a háziorvos vagy kezelőorvos igazolása szerint önmaga ellátásáról részben vagy teljesen gondoskodni nem tud;

b) hajléktalan,

c) 65 év feletti és egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a háziorvos vagy kezelőorvos igazolása szerint önmaga ellátásáról részben vagy teljesen gondoskodni nem tud és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna,

d) fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni a súlyosan fogyatékos személyt, aki a súlyos fogyatékosságát az Sztv. 65/C. § (5) bekezdése szerint igazolja,

e) pszichiátriai vagy szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, és pszichiátriai- vagy szenvedélybetegségét a kezelőorvos által kiállított szakvéleménnyel igazolja.

(4) Az étkeztetés iránti igényeket a hivatalnál az e rendelet 3. mellékletében meghatározott formanyomtatványon kell előterjeszteni.

(5) Az étkeztetés megállapításának hatáskörét a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.

(6) Az ellátás megszűnése esetén az Sztv. 100-102. § rendelkezéseinek megfelelően kell eljárni.

(7) Az étkezésért fizetendő térítési díj (továbbiakban: személyi térítési díj) megállapításánál a szolgáltatást igénybe vevő személy jutó havi jövedelemét, kiskorú igénybe vevő esetén a családban az egy főre jutó havi jövedelmet kell figyelembe venni.

(8) A személyi térítési díj a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbözete.

(9) Ingyenesen ellátásban kell részesíteni azt az ellátottat, aki jövedelemmel nem rendelkezik.

(10) A személyi térítési díj havi összege nem haladhatja meg az (7) bekezdés szerinti jövedelem 30%-át étkeztetés igénybevétele esetén.

(11) A személyi térítési díj az önkormányzati fenntartó konkrét összegben állapítja meg, és arról az ellátást igénylőt a megállapodás megkötésekor írásban tájékoztatja. Az önkormányzati fenntartó a személyi térítési díjat határozattal is megállapíthatja. A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.

(12) A személyi térítési díj összege az önkormányzat döntése alapján csökkenthető, illetve elengedhető, ha a kötelezett jövedelmi és vagyoni viszonyai ezt indokolttá teszik.

(13) Az étkezésért fizetendő térítési díj mértékét jelen rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.

(14) Az igénylő kérelmének és a jogosultságának elbírálását követően megállapodást köt a szolgáltatóval.

(15) Az (13) bekezdés szerinti megállapodás tartalmazza

a) az ellátás kezdetének időpontját,

b) az intézményi ellátás időtartamát (a határozott vagy határozatlan időtartam megjelölését),

c) az igénybevevő számára nyújtott szolgáltatások tartalmát,

d) a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat, amennyiben az ellátás térítésidíj-fizetési kötelezettséggel jár,

e) az ellátás megszüntetésének módjait,

f) az igénybevevő természetes személyazonosító adatait.

(16) Az étkeztetés igénylése és az ellátás biztosítása a 9/1999.(XI.24.) SzCsM rendelet alapján történik.

(17) A szociális étkeztetés alapszolgáltatás megállapítása a polgármester hatáskörébe tartozik. A polgármester döntése ellen a kézhezvételt követően 15 napon belül fellebbezés nyújtható be, a fellebbezést a képviselő-testület bírálja el.

Gyermekjóléti ellátások

19. § (1) A képviselő-testület személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokat biztosít.

(2) Gyermekjóléti Szolgálatot működtet önkormányzati intézményfenntartó társulás keretében. Az ellátást a Pécsváradi Család- és Gyermekjóléti Központ, Szolgálat és Gyermekétkeztetési Intézmény által biztosítja.

(3) A gyermekjóléti szolgálat szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat lát el a védőnői szolgálattal együttműködve. A gyermekjóléti szolgáltatás tevékenységi körére vonatkozóan a Gyvt. hatályos rendelkezései az irányadók.

(4) A gyermekek részére napközbeni ellátást és étkeztetést biztosít. Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátását nappali gondozás keretében a Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda és Konyha intézményben biztosítja. A nappali gondozás keretében a gyermekek nappali felügyeletét, gondozását, nevelését és étkeztetését kell megszervezni.

(5) Az óvodai és iskolai gyermekétkeztetésre és a normatív kedvezmények igénybevételére a Gyvt 151. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6) Az óvodai térítési díj mértékét a Gyvt. rendelkezései szerint a képviselő-testület az élelmezésvezető javaslata alapján jelen rendelet 5. számú melléklete állapítja meg.

(7) A gyermekétkeztetés intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyag költségének egy ellátottra jutó napi összege.

A szociális alapszolgáltatások megszüntetésének esetei

20. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátás megszűnik:

a) az intézmény jogutód nélküli megszűnésével;

b) a jogosult halálával;

c) határozott idejű megállapodás esetén a megjelölt időtartam lejártával, kivéve, ha az intézményi jogviszony meghosszabbítható;

d) a megállapodás felmondásával.

(2) A megállapodást felmondhatja

a) az ellátott, illetve törvényes képviselője, indoklás nélkül,

b) az intézményvezető (szolgáltató vezetője), ha

ba) az ellátott másik intézménybe történő elhelyezése indokolt, vagy további intézményi elhelyezése nem indokolt,

bb) az ellátott a házirendet súlyosan megsérti,

bc) az ellátott, a törvényes képviselő vagy a térítési díjat megfizető személy térítési díj fizetési kötelezettségének nem tesz eleget. Nem tesz eleget, ha hat hónapon át folyamatosan térítési díj tartozása áll fent, és az a hatodik hónap utolsó napján a kéthavi személyi térítési díj összegét meghaladja és vagyoni, jövedelmi viszonyai lehetővé teszik a térítési díj megfizetését

(3) A felmondási idő alapszolgáltatás esetén tizenöt nap.

(4) Az ellátás megszüntetésének időpontjául az utolsó ellátásban töltött napot kell meghatározni.

Az intézményi és személyi térítési díjak általános szabályai

21. § (1) Az intézményi térítési díjat az 5. számú melléklet tartalmazza.

(2) A Képviselő-testületnek az évenként az e rendeletében megállapított intézményi térítési díjak összegéről a rendeletalkotást követő 30 napon belül a település lakosságát a helyben szokásos módon tájékoztatni kell.

(3) A polgármester a személyi térítési díjat elengedheti, ha az igénybevevő egyedülálló és nincs tartásra képes vagy köteles hozzátartozója, vagy egészségi állapota indokolja, vagy önmaga ellátására képtelen, vagy egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át és vagyona nincs.

(4) Ha a kötelezett a személyi térítési díj összegével nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül - az intézményvezetőn keresztül - a Képviselő-testülethez fordulhat. Ebben az esetben a kérelemről határozatban kell dönteni.

(5) A szociális szolgáltatások személyi térítési díját - havonta - utólag kell megfizetni.

Az egyes intézményi és személyi térítési díjak mértéke

22. § (1) A személyi térítési díj megállapításánál a szociálisan rászorulók esetében - az Sztv. vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével - jelen rendelet 5. számú melléklete szerint kell eljárni.

(2) A személyi térítési díj megállapításánál a nem szociálisan rászorulók az intézményi térítési díjat fizetik.

(3) Ha az ellátásra jogosult tartási vagy öröklési szerződést kötött, a térítési díj fizetésére a tartást és gondozást szerződésben vállaló kötelezett. Ilyen esetben a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal azonos összegű.

Méltányosság

23. § (1) A polgármester méltányossági jogkörében eljárva a kérelmező sajátos egyedi élethelyzetére, körülményeire tekintettel rendkívüli települési támogatást állapíthat meg, eseti jelleggel pénzbeli ellátás tekintetében, abban az esetben, ha az adott évi költségvetésben, ezen jogcímen, elkülönített előirányzat időarányos része rendelkezésre áll.

(2) A méltányossági települési támogatás megállapítása iránti kérelmet az Erzsébeti Közös Önkormányzati Hivatalnál kell benyújtani.

(3) A méltányosság gyakorlása során mérlegelni kell az ellátott

a) testi, lelki egészségállapotát, (gyógykezeléshez kapcsolódó kiadások, tartós betegség miatti keresetkiesés, betegségből eredő többletköltség),

b) egyéb családi körülményeit (létfenntartást veszélyeztető helyzet, elemi kár, családi krízishelyzet, munkanélküliség, baleset).

(4) A támogatás akkor állapítható meg, ha a kérelmező családjában az egy főre számított családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg.

(5) A méltányossági települési támogatás legkisebb összege 5 000 forint, legmagasabb összege 50. 000 forint.

Záró rendelkezések

24. §1

25. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

1

A 24. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.