1. § (1) A rendelet hatálya Kékesd Község Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) vagyonára (a továbbiakban: önkormányzati vagyon) terjed ki.

(2) E rendeletet kell alkalmazni a lakások és helyiségek elidegenítésével kapcsolatban is.

2. § Az önkormányzati vagyon tulajdonosi joggyakorlója Kékesd Község Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).

3. § Az önkormányzati vagyon működtetésének feladatát - ha jogszabály vagy a Képviselő-testület döntése alapján kötött szerződés, megállapodás másként nem rendelkezik – az Erzsébeti Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) látja el.

4. § (1) Az Önkormányzat vagyonát a Hivatal tartja nyilván a számviteli törvény előírásainak megfelelően.

(2) Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan vagyont és annak változásait az ingatlanvagyon kataszterben kell nyilvántartani.

(3) A kataszter elkészítéséről, folyamatos vezetéséről, továbbá az Önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről, a kataszterben való átvezetéséről a Jegyző gondoskodik.

(4) Az e rendeletben meghatározott nemzeti vagyon körébe tartozó vagyonnak minősül az e rendelet hatályba lépését követően az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyon. A szerzéssel egyidejűleg, vagy a szerzést követő Képviselő-testületi ülésen kell dönteni a törzsvagyon szerinti minősítéséről.

(5) A körülmények megváltozása, valamint új adatok, tények felmerülése esetén a Képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgyakat átminősítheti, amennyiben azt törvény nem tiltja és a vagyontárgy közfeladat ellátása szerinti rendeltetési célja megváltozik.

(6) A Polgármester gondoskodik a vagyontárgyak átminősítésének előkészítéséről az alábbi szempontok alapján:

(7) A vagyontárgy akkor minősíthető át, ha eredeti funkciója megszűnt vagy jelenlegi besorolása nem indokolt.

(8) A Jegyző gondoskodik arról, hogy a törzsvagyonban bekövetkezett változások a jelen rendelet mellékletein értelemszerűen átvezetésre kerüljenek, és a közérdekű adatokhoz bárki szabadon hozzáférjen.

5. § (1) A vagyonleltár az önkormányzati vagyont:

(2) A vagyonleltár az egyes vagyoncsoportokon belül

(3) A vagyonleltár tartalmazza az Önkormányzatot terhelő kötelezettségeket és az Önkormányzatot megillető követeléseket is.

(4) A vagyonleltárt évenként kell elkészíteni és az éves költségvetési beszámolóhoz kell mellékelni.

(5) Az üzemeltető, használó vagyonkezelő a kezelésbe átvett vagyontárgyak tekintetében köteles az általa feltárt feleslegessé vált tárgyi eszközökről és készletekről jelentést tenni az önkormányzat vagyongazdája felé.

6. § (1) Az önkormányzati vagyonra vonatkozó ügyekben a Képviselő-testületet Kékesd Község Polgármestere képviseli.

(2) A Képviselő-testület az alábbi tulajdonosi jogok és kötelezettségek tulajdonosi joggyakorlására a Polgármestert hatalmazza fel:

(3) Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a Polgármester gyakorolja. Ezzel összefüggésben az Önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról, szakértő igénybevételéről a Polgármester gondoskodik.

(4) A Polgármester a (2)-(3) bekezdésekben foglalt jogainak gyakorlásáról tájékoztatja a Képviselő-testületet.

7. § A rendelet önkormányzati vagyonelemet nem minősít nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként forgalomképtelen törzsvagyonnak.

8. § (1) Az egyes vagyonelemek, vagyontárgyak rendeltetés szerinti csoportosítását, illetve törzsvagyonná, üzleti vagyonná nyilvánítását azok besoroláskori tényleges funkciója és jellege szerint kell elvégezni.

(2) A törzsvagyon körébe nem tartozó üzleti vagyon teljeskörűen forgalomképes.

9. § (1) Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartozó forgalomképtelen vagyontárgynak minősülnek a rendelet 1. mellékletében felsorolt vagyonelemek.

(2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonelemeinek jegyzékét a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(3) Az önkormányzat forgalomképes (üzleti) vagyonának jegyzéket a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

10. § (1) A korlátozottan forgalomképes vagyonelem hasznosítása rendeltetése sérelmét nem eredményezheti, hitelfelvétel, kötvénykibocsátás esetén annak fedezetéül nem szolgálhat, kizárólag az állam, másik helyi önkormányzat, vagy önkormányzati társulás részére idegeníthető el.

(2) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyoni minősítés az e kategóriába besorolt nemzeti vagyon tekintetében addig áll fenn, amíg az adott vagyontárgy közvetlenül önkormányzati feladat és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott tényállás megállapítása a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

11. § A törzsvagyon körébe tartozó vagyonelem használója köteles a tőle elvárható gondossággal eljárni a használat, illetve üzemeltetés során, e kötelezettség teljesítéséért a használó intézmény, vállalkozás, gazdasági társaság vezetője felel.

12. § (1) A vagyon értékének megállapítására a Hivatalnál rendelkezésre álló nyilvántartási érték (értékpapír esetén a névérték) az irányadó.

(2) Örökölt vagyon esetén a jogerős döntéssel - az önkormányzati ügy keletkezésétől (kérelem, beadvány benyújtásától) számítottan - egy éven belül jogerősen lezárt hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni.

(3) A vagyon értékének megállapítására - az önkormányzati ügy keletkezésétől (kérelem, beadvány benyújtásától) számítottan - egy évnél nem régebbi szakértői véleményt kell figyelembe venni.

13. § Ha az önkormányzati jogügylet, döntés tárgya egyidejűleg több vagyontárgy, vagyonelem (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak, vagyonelemek együttes értéke az irányadó.

14. § (1) A Képviselő-testület, mint az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlója közfeladat ellátásához kapcsolódva az Önkormányzat vagyontárgyait, azok hasznosítását – vagyonkezelési szerződéssel – a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvtv.) és jelen rendelet keretei között másra bízhatja. A vagyonkezelő – törvény keretei között – a tulajdonos nevében, a szerződés szerint gyakorolja a tulajdonosi jogokat és teljesíti a tulajdonos kötelezettségeit.

(2) A vagyonkezelő a rábízott vagyont – az önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül – e rendelet és a hatályos jogszabályok szerint, illetve a vagyonkezelési szerződésében foglaltak szerint a jó gazda gondosságával kezeli, e kötelezettség teljesítéséért a vagyonkezelő szervezet vezetője felel.

(3) Az önkormányzati vagyon vagyonkezelői szerződéssel történő átengedését ingyenesen biztosítja a vagyonkezelő részére.

(4) A vagyonkezelő a részére vagyonkezelésbe átadott vagyonelemekre köteles vagyonbiztosítást kötni, a vagyon állagát megóvni, a szükséges karbantartásról gondoskodni.

(5) A vagyonkezelőt a vagyonkezelésbe vett vagyonnal kapcsolatban megilletik a tulajdonos jogai és terhelik a tulajdonos kötelezettségei azzal, hogy

(6) A vagyonkezelői jog ellenértékeként figyelembe vehető ellenszolgáltatás különösen: a vagyontárgy értéknövelő felújítása, illetve ilyen beruházás. Az ellenszolgáltatás vagyonkezelési szerződésben rögzített ellenértékének ÁFA fizetési kötelezettségét a vagyonkezelőre kell hárítani.

15. § (1) A vagyonkezelés ellenőrzése keretében a vagyonkezelő köteles szükség szerint éves és évközi beszámolásra, adatszolgáltatásra. Adatszolgáltatási kötelezettségét az Önkormányzat jogszabályban előírt beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségéhez kapcsolódóan köteles teljesíteni.

(2) Az Önkormányzat képviselője bármikor jogosult - a vagyonkezelő tevékenységének szükségtelen zavarása nélkül - a vagyonkezelés körülményeit a helyszínen ellenőrizni.

16. § (1) A forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát az Önkormányzat – a Hivatal, az Önkormányzat intézményei, gazdasági társaságai – rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas állapotban köteles megőrizni, fenntartásáról, pótlásáról, működéséről gondoskodni.

(2) A törzsvagyon használati jogát, illetve üzemeltetési feladatait azok az önkormányzati gazdálkodó szervek gyakorolják, melyek a rendelet hatályba lépésekor közszolgáltatást teljesítettek, illetve azok a jogi és természetes személyek, akiket a Képviselő-testület a használatára az Nvtv. alapján vagyonkezelői vagy egyéb szerződéssel feljogosít (továbbiakban: jogszerű használók.)

(3) Az önkormányzati költségvetési szervek és egyéb jogszerű használók a rájuk bízott forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyont határozott idejű bérbeadás útján az alapfeladataik sérelme nélkül e rendeletben foglalta szerint hasznosítják.

17. § Az önkormányzati törzsvagyonba tartozó vagyon tulajdonjogát nem érintő hasznosításról:

18. § (1) Az önkormányzati intézmények annak a törzsvagyonnak a használati jogát gyakorolhatják, amely adott intézmény Alapító Okiratában vagy vagyonnyilvántartásában szerepel.

(2) Az Önkormányzat intézményei részére a Képviselő-testület a működéshez szükséges vagyonhasználatát a feladat ellátásához szükséges és elégséges mértékben biztosítja.

(3) Az Önkormányzat intézményei a jó gazda gondosságával jogosultak és kötelesek a vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, hasznosítására, a vagyonhoz fűződő közterhek viselésére és a használatukban lévő vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartásra.

(4) Az Önkormányzat intézményeitől a vagyoni eszközök hasznosításának jogát a Képviselő-testület megvonhatja, ha az a feladat ellátásának veszélyeztetése nélkül az önkormányzati célok megvalósítását hatékonyabban szolgálja.

(5) Az intézmény vezetője felelős a vagyon rendeltetésszerű használatáért és a gazdaságos működtetéséért.

(6) Ingatlan, ingatlanrész ismételt, azonos szervezettel történő, vagy egy évnél hosszabb, de legfeljebb ötévi időtartamra történő bérbe-, illetve használatba adásához a Képviselő-testület előzetes jóváhagyása szükséges.

(7) A Képviselő-testület dönt az önkormányzati intézmény és használó szervezet között kötendő önkormányzati vagyont érintő olyan megállapodás jóváhagyásáról, mely egyidejűleg tartalmazza a használó szervezetnek az önkormányzati intézmény címére történő székhely, valamint telephely bejegyzéséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulást is.

19. § (1) Az üzleti vagyon körébe tartozó vagyontárgyak természetes személyek és átlátható szervezetek részére egyaránt elidegeníthetők, használatba adhatók, vagy egyéb módon hasznosíthatók, illetve tőlük megszerezhetők.

(2) Értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület hatásköre az Önkormányzat feladat és hatáskörének változásával összefüggésben a használat jogának más Önkormányzat vagy állami szerv részére történő átadását, illetve e szervektől történő átvételét szolgáló megállapodás jóváhagyása, továbbá az önkormányzati vagyon bármely módon történő megterhelése.

20. § (1) A versenyeztetési eljárást az Nvtv. törvény alapján kell lefolytatni, azt ott meghatározott értékhatárt átlépő esetekben.

(2) Az Nvtv. törvény alapján meghatározott értékhatárt el nem érő esetekben a versenyeztetés nem kötelező.

(3) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonelemeket értékhatártól függően a tulajdonosi jogok gyakorlója jelöli ki értékesítésre vagy egyéb módon történő hasznosításra az alábbi tartalommal: - a vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén helyrajzi számának megjelölése – forgalmi érték megjelölése – a hasznosítás módja – az (1) bekezdésben meghatározott értékhatárt meghaladó vagyonelem hasznosítása esetén a pályázati feltételek meghatározása.

21. § Önkormányzati tulajdonú ingatlan pályázat útján történő értékesítése - az állami támogatás tilalma elvének betartása érdekében - megfelelően közzétett, nyílt és feltételhez nem kötött pályázati eljárás útján történhet.

22. § (1) Önkormányzati tulajdonú ingatlan pályázati eljárás nélküli értékesítése esetén - az állami támogatás tilalma elvének betartása érdekében - független, értékbecslésre jogosult szakértő véleményét kell beszerezni. A szakértői véleményben meghatározott árat minimális vételárnak kell tekinteni.

(2) Ha az állapítható meg, hogy az értékbecslő által megállapított áron az ingatlan nem értékesíthető, akkor a vételár legfeljebb 5 %-kal csökkentett értéken értékesíthető. Ha további ésszerű idő elteltével nyilvánvaló, hogy az ingatlan ezen az áron sem értékesíthető, akkor a szerzett tapasztalatokat, valamint a beérkezett ajánlatokat is figyelembe vevő új értékbecslést kell készíttetni.

(3) Ha az ingatlant az önkormányzat az értékesítést megelőző három éven belül vásárolta, akkor az értékesítési ár a vásárlási árnál alacsonyabb csak abban az esetben lehet, ha független értékbecslő az adott piacon konkrétan általános visszaesést állapít meg.

23. § (1) Bármely vagyontárgy ingyenes vagy kedvezményes megszerzésére vonatkozó nyilatkozat megtételre a Polgármester, illetve a Képviselő-testület jogosult.

(2) Ha az ingatlanvagyon tulajdonjogáról az Önkormányzat vagy intézménye javára lemondtak, a vagyon csak abban az esetben fogadható el, ha az Önkormányzat, illetve az intézmény a vagyon elfogadásával együtt járó tulajdonosi kötelezettsége teljesítésére képes.

(3) Nem fogadható el olyan ingyenes vagy kedvezményes felajánlás, amelynek ismert terhei elérhetik vagy meghaladhatják a felajánlott vagyon forgalmi értékét.

24. § Ingatlan tulajdonjogának megszerzése esetén előzetesen meg kell vizsgálni, hogy az milyen közérdekű cél megvalósításához, milyen feltételek mellett alkalmas, fel kell tárni a továbbhasznosítás lehetőségét, valamint a várható fenntartási, üzemeltetési költségek körét és nagyságát. Az ingatlanról az ügy keletkezésétől számított egy évnél nem régebbi forgalmi értékbecslés álljon rendelkezésre.

25. § (1) Gazdasági társaság alapítására és megszüntetésére- az önkormányzati tulajdonrész mértékétől függetlenül – kizárólagosan a Képviselő-testület jogosult.

(2) Azon gazdasági társaságokban, amelyekben az önkormányzat legalább többségi befolyással rendelkezik, valamint azon többszemélyes, de nem többségi befolyású önkormányzati tulajdonú társaságokban, amelyekkel az Önkormányzat közszolgáltatási szerződést kötött, a legfőbb szerv hatáskörébe tartozó, tulajdonost megillető alábbi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja:

(3) Az Önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok legfőbb szervének hatáskörébe tartozó, a (2) bekezdésben nem szabályozott eseteiben a tulajdonosi jogokat a Polgármester gyakorolja

(4) A (2) bekezdésben felsorolt hatáskörében gyakorolt döntések meghozatalát megelőzően – a (2) bekezdés d) pontjában foglaltak kivételével – a vezető tisztségviselők, valamint Felügyelő Bizottság véleményét írásban kell megkérni, a társaságok alapító okiratában (társasági szerződés, alapszabály) foglaltaknak megfelelően.

(5) Az egyéb Önkormányzati részvétellel működő gazdasági társaságokban az Önkormányzatot, mint tulajdonost megillető jogokat a Polgármester gyakorolja.

26. § Kizárólagos Képviselő-testületi döntést igénylő vagyoni kötelezettségek:

27. § Hatályát veszti Kékesd Község Önkormányzat képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól, a vagyontárgyak értékesítését és hasznosítását célzó eljárások helyi szabályairól szóló 7/2012. (VI.13.) önkormányzati rendelete.

28. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.