Szellő Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2014.( IV.28.) számú rendelete

Szellő Község Önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról

Hatályos: 2024. 10. 12

Szellő Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2014.( IV.28.) számú rendelete

Szellő Község Önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról

Hatályos: 2024. 10. 12

Szellő Község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdése alapján eredeti jogalkotói hatáskörében, a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés d) pontja szerinti feladatkörében eljárva, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdés felhatalmazása alapján a következőket rendeli el:1

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Szellő Község Önkormányzatára és az önkormányzat szerveire, tisztségviselőire.

(2) A rendelet hatálya kiterjed az (1) bekezdésben említett szervek és személyek feladat- és hatáskörére, továbbá a Képviselő-testület és szervei – bizottságok, polgármester, polgármesteri hivatal, részönkormányzat testülete, jegyző – működési rendjére.

Hivatalos megnevezés

2. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Szellő Község Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 7661 Szellő, Fő u.7.

(3) A képviselő-testület hivatalos megnevezése:Szellő Község Önkormányzat Képviselő-testülete ( a továbbiakban: Képviselő-testület).

(4) A képviselő-testület hivatala hivatalos megnevezése: Erzsébeti Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal).

Jelképek

3. § A település jelképeit, használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

Kitüntetések

4. § A Képviselő-testület által adományozható díjakat és kitüntetéseket külön rendelet tartalmazza.

Bélyegzőhasználat

5. § Az Önkormányzat és szervei, tisztségviselői bélyegzőjén Magyarország címerét kell használni.

II. Fejezet

ALAKULÓ ÜLÉS

6. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülését a választást követő tizenöt napon belül tartja meg.

(2) Az alakuló ülést a polgármester vezeti.

(3) Az alakuló ülésen a polgármester és a képviselők esküt tesznek.

7. §2 A Képviselő-testület tagjainak felsorolását e rendelet 4. melléklete tartalmazza.

8. § A polgármester az alakuló ülést követő hat hónapon belül gazdasági programot, fejlesztési tervet terjeszt a Képviselő-testület elé, amely a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára vagy azt meghaladó időszakra szól.

A Képviselő-testület tisztségviselőinek megválasztása

9. § (1) A Képviselő-testület dönt:

a) a polgármester javaslata alapján titkos szavazással az alpolgármester vagy alpolgármesterek megválasztásáról;

b) az alakuló – vagy legkésőbb az alakuló ülést követő – ülésen a bizottságok megválasztásáról;

c) a polgármester vagy bármely képviselő javaslata alapján tanácsnok(ok) választásáról.

(2) Ha az alpolgármester vagy a bizottságok megválasztásánál nincs meg a szükséges többség, a soron következő ülésen újabb szavazást kell tartani.

(3) A bizottsági tagság megszűnése esetén a kiesett tag helyére a legközelebbi rendes képviselő-testületi ülésen új tagot kell választani.

Jegyzőkönyv-hitelesítők

10. § A Képviselő-testület a képviselő-testületi ülésén, szükség esetén, tagjai sorából egy jegyzőkönyv-hitelesítőt választhat.3

III. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÜLÉSÉNEK ELŐKÉSZÍTÉSE

Munkaterv

11. § (1) A Képviselő-testület rendes üléseit éves munkaterv szerint tartja.

(2) A Képviselő-testület rendes üléseit – július hónap kivételével, amely ülésezési szünet – havonta, minden hónap harmadik csütörtökjén tartja. Ha a hónap harmadik csütörtöki napja munkaszüneti napra esik, a képviselő-testületi ülést az azt megelőző hét csütörtökjén kell megtartani.

(3) A Képviselő-testület a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérhet, azonban rendes üléseinek száma évente akkor sem lehet kevesebb hat ülésnél.

(4) A munkaterv tervezetét a polgármester terjeszti a Képviselő-testület évi rendes utolsó ülése elé.

(5) A munkatervhez javaslatot tehetnek:

a) a polgármester;

b) az alpolgármester;

c) a képviselők;

d) a Képviselő-testület bizottságai;

e) a helyi nemzetiségi önkormányzat(ok) képviselő-testületei;

f) a jegyző.

(6) A munkaterv tartalmazza:

a) a képviselő-testületi ülések helyét, napirendjét;

b) a napirendi pontok előterjesztőinek megnevezését;

c) az egyes napirendi pontot megtárgyaló bizottság(ok) megnevezését;

d) az évente legalább egy alkalommal tartott közmeghallgatás helyét, időpontját, napirendjét.

(7) A jegyző gondoskodik arról, hogy a munkaterv a község lakossága számára megismerhető legyen.

(8) A Képviselő-testület munkatervében nem szereplő ülések rendkívüli (soron kívüli) ülések.

(9) A rendkívüli ülésen csak a napirendben szereplő, illetve a 14. § szerinti módon előre közölt témák tárgyalhatók.

A képviselő-testületi ülés összehívása

12. § (1)4 A Képviselő-testület ülését a polgármester – akadályoztatása vagy a polgármesteri tisztség betöltetlensége esetén az alpolgármester, mindkettejük akadályoztatása vagy a két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a korelnök – hívja össze, írásban kiküldött meghívó útján. A meghívót az ülés előtt legalább három nappal korábban kell kiküldeni.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell:

a) az ülés helyét és idejét;

b) a javasolt napirendi pontokat;

c) a napirendi pontok előterjesztőit;

d) a dátumot és az aláírást.

(3) A meghívóhoz csatolni kell:

a) az írásos előterjesztéseket;

b) a határozati javaslatot vagy rendelet-tervezetet;

c) a bizottsági javaslatokat.

13. § A Képviselő-testület rendkívüli esetben rövid úton (szóban, telefonon, elektronikus úton, stb.) is összehívható.

14. § (1) A Képviselő-testület üléseinek időpontjáról, helyéről és napirendjéről a Hivatal a lakosságot az ülés előtt legalább három nappal tájékoztatja. A tájékoztatót a Hivatal hirdetőtáblájára ki kell függeszteni és az önkormányzat honlapján meg kell jelentetni.

(2) A közmeghallgatást tartalmazó ülések időpontját és helyét legalább tizenöt nappal az ülés előtt az (1) bekezdés szerinti módon közzé kell tenni.

15. § A Képviselő-testület ülésére – tanácskozási joggal – meg kell hívni különösen:

a) a Képviselő-testület tagjait;

b) a bizottságok nem képviselő tagjait;

c) a jegyzőt;

d) a helyi nemzetiségi önkormányzat(ok) elnökét;

e) az önkormányzat költségvetési szerveinek vezetőit;

f) az önkormányzat részesedésével működő gazdálkodó szervezetek vezetőit;

g)5 a településen működő – e rendelet 5. mellékletében felsorolt – önszerveződő közösségek képviselőit;

h) a napirendi pont tárgya szerint illetékes személyt vagy szerv vezetőjét;

i) a napirendi pont előterjesztőjét;

j) akinek jelenlétét a polgármester szükségesnek tartja.

Előterjesztések

16. § (1) A Képviselő-testület ülésére általában írásbeli előterjesztés készül.

(2) Szóbeli előterjesztés csak kivételesen indokolt esetben kerülhet a Képviselő-testület elé akkor, ha a sürgősségi indítvány benyújtására a 22. § (1) bekezdésében megállapított határidő és a Képviselő-testület ülésének kezdő időpontja között olyan halaszthatatlan döntést igénylő ügyről szerzett az előterjesztő tudomást, amely esetében a képviselő-testület rendkívüli ülése is összehívható lenne.

(3) Szóbeli előterjesztés esetén is írásban kell megfogalmazni a határozati javaslatot és azt legkésőbb a képviselő-testületi ülés elején a képviselőknek ki kell osztani.

(4) Szóbeli előterjesztésre csak a képviselő-testületi ülés napirendi pontjainak megszavazása előtt lehet javaslatot tenni és annak napirendre vételéről a Képviselő-testületnek külön szavaznia kell. A napirendre vételhez minősített többség szükséges.

(5) A szóbeli előterjesztést – a sürgősségi indítvánnyal együtt – lehetőleg az „Egyebek” napirendi pont keretében kell tárgyalni. Az „Egyebek” napirendi pont alatt a szóbeli előterjesztés, a sürgősségi indítvány, a tájékoztató és a kérdésre, illetve interpellációra adott válaszok kivételével más téma nem szerepelhet.

(6) Szóbeli előterjesztés és sürgősségi indítvány nem terjeszthető elő a 30. § (4) bekezdés a), b),c), d), e), f), g), h), j), k), l), o), p), q), r), t), u), v) pontjai esetében.

17. § Az írásos előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) a tárgy pontos meghatározását, illetve a téma ismertetését;

b) a témakör ismételt napirendre kerülése esetén a korábbi döntést és annak indokait;

c) az előterjesztő(k) megnevezését;

d) a határozati javaslatot vagy rendelet-tervezetet;

e) határozati javaslat esetén a végrehajtásért felelős személy vagy szerv megnevezését és a határidő megjelölését.

18. § (1) Előterjesztésre jogosult:

a) a polgármester;

b) az alpolgármester;

c) a Képviselő-testület bizottságai nevében a bizottságok elnökei;

d) a tanácsnok;

e) a képviselők;

f) a jegyző;

g) az önkormányzat költségvetési szerveinek vezetői (intézményvezetők) az általuk vezetett intézményt érintő ügyekben;

h) a nemzetiségi önkormányzat(ok) elnöke(i) a nemzetségi önkormányzat feladatkörét érintő ügyekben;

i) a Képviselő-testület vagy a polgármester által felkért személy vagy szerv vezetője.

(2) Amennyiben a benyújtandó előterjesztés témája bizottsági feladatkörbe tartozik, az csak az érintett bizottság előterjesztésében vagy véleményével ellátva kerülhet a Képviselő-testület elé.

19. § Kötelező írásos előterjesztést készíteni az alábbi ügyekben:

a) önkormányzati rendeletalkotás esetén;

b) az önkormányzat szervezeti és működési rendjét érintő ügyekben;

c) helyi népszavazás, népi kezdeményezés ügyében;

d) az önkormányzat gazdasági programjának, fejlesztési tervének elfogadása érdekében;

e) fejlesztési koncepciók, településfejlesztési, településrendezési, településszabályozási ügyek tárgyalásánál;

f) az önkormányzat tulajdonával, vagyonával kapcsolatos valamennyi ügyben;

g) önkormányzati vállalkozással kapcsolatos ügyekben;

h) hitelfelvétel tárgyalásánál;

i) személyi ügyek tárgyalása esetén;

j) a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó polgári jogi ügyleteknél;

k) társulásokkal kapcsolatos ügyekben;

l) intézmények alapítása, átszervezése, megszüntetése tárgyalásánál.

20. § Az írásos előterjesztéseket a jegyzőhöz kell leadni a Képviselő-testület ülését megelőző nyolcadik napig.

Sürgősségi indítvány

21. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül az olyan – az ülés meghívójában nem szereplő – írásos előterjesztés, melyet annak előterjesztője a 21. §-ban meghatározott időpontot követően, de az ülést megelőző nap 10:00 óráig ad le a jegyző részére.

(2) Sürgősségi indítványt nyújthat be a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei (bizottsági előterjesztés és bizottsági határozat alapján), a képviselők, a jegyző és a nemzetiségi önkormányzat(ok) elnöke(i).

(3) A sürgősségi indítvány napirendre vételéről a Képviselő-testület a napirendek megszavazása előtt, vita nélkül, minősített többséggel dönt.

IV. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÜLÉSE

Az ülés vezetése

22. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén vagy felkérésére az alpolgármester vezeti. Együttes akadályoztatásuk vagy a két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén az ülést a korelnök vezeti.

(2) Az ülésvezető az ülés megnyitása után:

a) a jelenléti ív alapján megállapítja a határozatképességet;

b) előterjeszti az ülés napirendjét, amelyről a Képviselő-testület vita nélkül dönt;

c) megadja a szót annak, aki – kivételesen fontos, halasztást nem tűrő, de döntést nem igénylő témában – napirend előtti felszólalásra kér szót.

A vita

23. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés és a vele összefüggő döntési javaslat felett külön-külön nyit vitát.

(2) Az írásos előterjesztéshez szóbeli kiegészítés csak akkor tehető, ha az új információt tartalmaz.

(3) Az előterjesztéshez a Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak hozzászólhatnak és az előterjesztőhöz kérdéseket intézhetnek, amelyekre válaszolni kell.

(4) Az ülésen megjelent állampolgárok részére – a napirendhez tartozó kérdéseik esetén – az ülésvezető szót adhat.

(5) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb kettő perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama az egy percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt az ülésvezető megvonhatja a szót a felszólalótól.

(6) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

(2) Bármelyik képviselő, illetve a napirend előterjesztője a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(3) A vita lezárása után a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra. Ezt követően további hozzászólásra nincs lehetőség.

24. § (1) Az előterjesztésben szereplő javaslathoz módosító és kiegészítő javaslat tehető.

(2) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító, kiegészítő, majd – azok elfogadásának hiányában – az előterjesztésben szereplő javaslat felett kell dönteni.

25. § Ügyrendi javaslat legfeljebb egy perc időtartamban tehető, amely az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő – de döntést igénylő – eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. Ügyrendi javaslat esetében a polgármester soron kívül szót ad, az ügyrendi javaslat megtételét követően a javaslatot vita nélkül azonnal megszavaztatja.

26. § A jegyző jelzi a képviselő-testületnek és a képviselő-testület szerveinek, ha döntésük, működésük jogszabálysértő.

A tanácskozás rendje

27. § (1) A polgármester gondoskodik a tanácskozás rendjének a fenntartásáról. Ennek során:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendtől, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik;

b) rendreutasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít;

c) ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót;

d) ismételt és súlyos rendzavarás esetén a rendbontó eltávolításához a rendőrség segítségét veszi igénybe.

(2) Az (1) bekezdés c), d) pontjában felsorolt intézkedések a Képviselő-testület tagjával szemben nem alkalmazhatóak.

(3) Az érintett személy a vita során személyes megjegyzést tehet legfeljebb egy perces időtartamban, amennyiben vissza akarja utasítani az őt ért kritikát.

Az ülések nyilvánossága

28. § (1) A Képviselő-testület ülése – a zárt ülések kivételével – nyilvános, azon bárki részt vehet és – e rendeletben és az ülésvezető által engedélyezett felszólalási rendben – szót kaphat.

(2) A Képviselő-testület üléseire készült előterjesztések és az ülések jegyzőkönyvei, továbbá a zárt ülések anyagainak közérdekű és közérdekből nyilvános adatai és a zárt üléseken hozott döntések nyilvánosságát a polgármester vagy a jegyző biztosítani köteles.

Zárt ülés

29. § (1) A zárt ülés anyaga kizárólag a következő személyeknek adható át:

a) a polgármesternek;

b) az alpolgármesternek;

c) a képviselőknek;

d) a jegyzőnek;

e) a napirendi pontot tárgyaló bizottságok tagjainak;

f) a Kormányhivatal vezetőjének.

(2) A törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.

Döntéshozatal

30. § (1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint fele jelen van.

(2) Határozatképtelenség esetén a Képviselő-testületet nyolc napon belüli időpontra újra össze kell hívni.

(3) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének „igen” szavazata szükséges (egyszerű többség).

(4) Minősített többség – a megválasztott képviselők több mint felének „igen” szavazata – szükséges a következő ügyekben:

a) rendeletalkotás;

b) a Képviselő-testület és szervei szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által a Képviselő-testület hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;

c) önkormányzati társulás létrehozása, megszűntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

d) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

e) intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;

f) fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi eljárás során hozott határozat;

g) a polgármester elleni kereset benyújtása;

h) hitelfelvétel;

i) a képviselő döntéshozatalból való kizárása;

j) képviselői összeférhetetlenség megállapítása;

k) a képviselő méltatlanságának megállapítása;

l) a polgármester, alpolgármester, képviselő személyét érintő kérdések;

m)6 a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény ( a továbbiakban: Mötv.) 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti zárt ülés elrendelése;

n) szóbeli előterjesztés, sürgősségi indítvány napirendre vétele;

o) az önkormányzat törzsvagyonával, egyéb ingatlanvagyonával való rendelkezés;

p) önkormányzati vagyon tulajdonjogának, vagyonkezelői jogának ingyenes vagy kedvezményes átruházása, önkormányzati követelésről egészben vagy részben történő lemondás;

q) kitüntetés, díszpolgári cím adományozása;

r) településrészi önkormányzat létrehozása;

s) titkos szavazás elrendelése;

t) a településnek a területével határos másik megyéhez való átcsatolása kezdeményezése;

u) helyi népszavazás elrendelése;

v) a Képviselő-testület feloszlásának kimondása;

w) az Mötv. 68. § (1) bekezdése szerinti megismételt tárgyaláson hozott döntés.

Szavazás

31. § (1) A Képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. A szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) A Képviselő-testület titkos szavazással dönt mindazon esetekben, amikor azt jogszabály kötelezően előírja.

(3) A Képviselő-testület minősített többséggel titkos szavazást rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben.

(4) A titkos szavazást – szavazatszámláló bizottságként közreműködve – a bizottság bonyolítja le. A bizottság szavazófülke, urna és szavazólapok segítségével összegyűjti, majd a szavazás után összeszámolja a szavazatokat, elkészíti a szavazási jegyzőkönyvet és a szavazás eredményéről tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(5) A polgármester, illetve bármely képviselő indítványozhatja név szerinti szavazás tartását, amelyről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül dönt.

(6) Név szerinti szavazást kell elrendelni:

a) ha azt törvény írja elő;

b) valamelyik bizottság határozatában indítványozza;

c) az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan értékesítése esetén.

(7) A név szerinti szavazásnál a jegyző betűrendben felolvassa a Képviselő-testület tagjainak nevét, akik nevük felolvasásakor „igen”, vagy „nem”, vagy „tartózkodom” kijelentéssel szavaznak.

32. § Érvényes döntéssel lezárt napirend ismételt tárgyalásának – az Mötv. 68. § (1) bekezdésének esetét kivéve – csak abban az esetben van helye, ha a döntés során nem ismert körülmények felmerülése az önkormányzat érdekében a megismételt tárgyalást indokolja.

Önkormányzati rendelet

33. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) a polgármester;

b) az alpolgármester;

c) a képviselő;

d) a Képviselő-testület bizottsága;

e) a jegyző;

f) a helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete.

(2) A rendelet-tervezetet – amennyiben azt nem a jegyző készíti el, a jegyző véleményével együtt – megvitatás céljából a tárgyban érintett bizottság elé kell terjeszteni.

(3) A rendelet-tervezetet a tárgy szerint érintett bizottság elnöke, a polgármester vagy a jegyző – a bizottsági vélemény ismertetésével – terjeszti a Képviselő-testület elé.

34. § (1) A rendeletet a Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel, továbbá az önkormányzat honlapján történő megjelentetéssel kell kihirdetni. A kihirdetett rendeletet legalább tizenöt napra kell kifüggeszteni, és azon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját. A kihirdetés időpontja a kifüggesztés napja.

(2) A jegyző – a Hivatal közreműködésével – gondoskodik a rendeletek elektronikus rögzítéséről és nyilvántartásáról.

35. § (1) Az Önkormányzat rendeleteit naptári évenként külön-külön, folyamatos, 1-től kezdődő sorszámmal és évszámmal kell ellátni, megjelölve a rendelet kihirdetésének hónapját és napját a következők szerint:

„Szellő Község Önkormányzat Képviselő testületének …../….. (hó, nap) önkormányzati rendelete.”

(2) A rendelet száma után – a rendelet címében – szerepeltetni kell a rendelet tárgyát vagy tartalmának lényegét.

A Képviselő-testület határozata

36. § (1) A Képviselő-testület határozatait naptári évenként külön-külön, folyamatos, 1-től kezdődő sorszámmal és évszámmal kell ellátni, megjelölve az elfogadás hónapját és napját a következők szerint:

„Szellő Község Önkormányzat Képviselő-testületének …./..…. (hó, nap) Kt. sz. határozata”

(2) A határozat száma után – a határozat címében – szerepeltetni kell a döntés tárgyát.

(3) A határozatot a jegyzőkönyv elkészítését követő három munkanapon belül meg kell küldeni az érintetteknek, illetve a végrehajtásért felelős személyeknek, illetve szerveknek.

(4) A jegyző – a Hivatal közreműködésével – gondoskodik a határozatok elektronikus rögzítéséről és nyilvántartásáról

Felvilágosítás kérése

37. § (1) A képviselő a Képviselő-testület ülésén, az „Egyebek” napirend keretében, önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet: kérdést tehet fel vagy interpellálhat. E szándékát a képviselő az ülés elején, a napirendek elfogadása előtt jelezni köteles, meghatározva a felvilágosítás-kérések számát és címzettjét.

(2) A kérdés és az interpelláció egyaránt a Képviselő-testület (át nem ruházott, illetve átruházott) hatáskörébe tartozó, önkormányzati ügyre irányuló felvilágosítás iránti kérés, illetve felvetés megfogalmazása a polgármesterhez (alpolgármesterhez), a jegyzőhöz vagy a Képviselő-testület bizottságának elnökéhez.

(3) A kérdésre és az interpellációra a Képviselő-testület ülésén – vagy legkésőbb harminc napon belül írásban – kell választ adni.

(4) A kérdésre adott válasz elfogadásáról vagy el nem fogadásáról a kérdést feltevő képviselő nyilatkozik. A válasz el nem fogadása esetén a Képviselő-testület a kérdésről nem dönt, és azt nem vitatja meg.

(5) A képviselő az interpellációt visszavonhatja. Ha a képviselő az interpelláció elhangzásának a napirend szerint várható időpontjában nincs jelen, s távolmaradását előzetesen indokolva nem mentette ki, az interpellációt visszavontnak kell tekinteni. Kimentés esetén az interpelláció előterjesztésére a polgármester új időpontot tűz ki

(6) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról vagy el nem fogadásáról az interpelláló képviselő nyilatkozik.

(7) Ha a képviselő a választ nem fogadja el, az interpellációra adott válasz elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

(8) Ha az interpellációra adott választ a Képviselő-testület nem fogadja el, dönt a további teendőkről. Az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot is elrendelhet. Az interpelláció kivizsgálásába az interpelláló képviselőt be kell vonni.

Közmeghallgatás

38. § (1) A Képviselő-testület a munkatervében meghatározottak szerint tart közmeghallgatást, melyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek.

(2) A közmeghallgatás időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot legalább tizenöt nappal előbb az erről szóló hirdetménynek a Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztésével, továbbá az önkormányzat honlapján történő megjelentetésével és a település több pontján való kihirdetésével tájékoztatni kell.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, aki a hozzászólások időtartamát korlátozhatja.

(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül.

Egyéb fórumok

39. § A polgármester a lakosság, a különböző társadalmi szervezetek, egyesületek, önszerveződő közösségek közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása érdekében – a közmeghallgatásra vonatkozó szabályok alapján – más fórumot (várospolitikai fórum, városi, városrészi tanácskozás) is összehívhat

V. Fejezet

JEGYZŐKÖNYV

40. § (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:

a) a testületi ülés helyét;

b) az ülés időpontját;

c) a megjelent önkormányzati képviselők nevét;

d) a meghívottak nevét, megjelenésük tényét;

e) a határozatképességre történő utalást;

f) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat;

g) az előterjesztéseket;

h) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét;

i) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát;

j) a döntéshozatalban résztvevők számát;

k) a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát;

l) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését;

m) a szavazás számszerű eredményét;

n) a hozott döntéseket;

o) az aláírásokat, pecsétet.

(2) A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv-vezető által leírtak és amennyiben készül az ülésen rögzített hangfelvétel alapján kell elkészíteni.

(3) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az ülés meghívóját, a jelenléti ívet, az előterjesztések egy-egy példányát, a bizottságok javaslatait, véleményét, valamint az elfogadott, a polgármester és a jegyző sajátkezű aláírásával ellátott rendeletet.

(4) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá és a két jegyzőkönyv-hitelesítő hitelesíti.

41. § (1) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt a Hivatal kezeli, gondoskodik a jegyzőkönyvek évenkénti beköttetéséről, valamint zárt helyen való tárolásáról.

(2) A jegyző a jegyzőkönyvet és mellékleteit elektronikus úton megküldi a Baranya Megyei Kormányhivatalnak.

VI. Fejezet

A képviselők jogai és kötelezettségei, a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályok

42. § (1) Az önkormányzati képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.

(2) A képviselő:

a) a Képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb harminc napon belül írásban – érdemi választ kell adni;

b) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni vagy kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;

c) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén.

d) javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a képviselőt meg kell hívni;

e) kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének, a jegyzőnek – a Képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését;

f) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet

g) a polgármestertől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást;

h) közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre harminc napon belül érdemi választ kell adni;

i) kezdeményezheti – az e rendeletben az előterjesztésekre meghatározott szabályok betartásával – rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát.

j) a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartam alatt a munkahelyén felmentést élvez a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a Képviselő-testület téríti meg, melynek alapján társadalombiztosítási ellátásra is jogosult. A Képviselő-testület átalányt is megállapíthat;

k) a Képviselő-testület és a Képviselő-testület bizottságának ülésén a magyar jelnyelvet vagy az általa választott speciális kommunikációs rendszert használhatja. A magyar jelnyelv, valamint a választott speciális kommunikációs rendszer használatának valamennyi költségét az önkormányzat biztosítja

(3) A képviselő:

a) előzetesen bejelenti a polgármesternek, ha a Képviselő-testület vagy annak bizottsága ülésén való részvételében vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van;

b) a Képviselő-testület, annak bizottsága vagy a polgármester megbízása alapján részt vesz a testületi ülések előkészítésében, valamint különböző vizsgálatokban;

c) a tudomására jutott titkot megőrzi, amely kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll;

d) a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a megválasztásától vagy az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított harminc napon belül köteles megszűntetni;

e) köteles a testületi üléseken megjelenni, a képviselő-testület munkájában és döntéshozatali eljárásában részt venni;

f) a megválasztásától, majd minden év január 1-jétől számított 30 napon belül a jogszabálynak megfelelő tartalommal vagyonnyilatkozatot köteles tenni, melyhez csatolja a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatát;

g) köteles bejelenteni, ha a képviselő-testület által megtárgyalt ügy önmagát vagy közeli hozzátartozóját személyesen érinti;

h) eskütételét követően három hónapon belül köteles részt venni a kormányhivatal által szervezett képzésen;

i) köteles kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, akiknek évente legalább egy alkalommal tájékoztatást nyújt képviselői tevékenységéről.

(4) Az Mötv-ben meghatározott kötelezettségeit megszegő, továbbá a (3) bekezdés g) pontjában foglalt bejelentési kötelezettségét elmulasztó képviselő tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület – legfeljebb tizenkét havi időtartamra – csökkentheti vagy megvonhatja.

43. § A képviselők és nem képviselő bizottsági tagok tiszteletdíját, természetbeni juttatását külön rendelet tartalmazza.

VII. Fejezet

Működésük alapvető szabályai

44. § (1) A Képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – bizottságokat hoz létre.

(2) A Képviselő-testület által létrehozott állandó bizottságokat, a bizottságok tagjainak számát e rendelet 1. melléklete sorolja fel.

(3) A Képviselő-testület az általa meghatározott egyes önkormányzati feladatoknak az erről rendelkező döntésében megállapított ideig történő intézésére ideiglenes (ad hoc) bizottságot alakíthat.

(4) A bizottságok feladat- és hatásköreit – benne a Képviselő-testület által a bizottságokra átruházott feladat- és hatáskörök felsorolását, továbbá azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújthat be, és amelyek bizottsági állásfoglalással nyújthatók be a Képviselő-testületnek – e rendelet 1. melléklete tartalmazza. E melléklet tartalmazza továbbá a Ügyrendi bizottságnak a képviselői összeférhetetlenséggel és a vagyonnyilatkozatok vizsgálatával kapcsolatos feladatok ellátására történő felhatalmazását.

(5) A bizottság – a törvény és e rendelet keretei között – maga állapítja meg működésének részletes szabályait. A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt, továbbá a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

(6) A bizottsági tag köteles a tudomására jutott titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége bizottsági tagságának megszűnése után is fennáll.

(7) A bizottság az általa elfogadott éves munkaterv alapján működik, amelyet a képviselő-testületi ülések éves munkatervének meghatározását követő 30 napon belül készít el.

45. § (1)7 A bizottság elnökét és tagjait a Képviselő-testület választja meg. A bizottság tagjainak felsorolását e rendelet 6. melléklete tartalmazza.

(2) A bizottság a bizottság képviselő tagjai közül alelnököt választ az elnök helyettesítésére.

(3) A bizottság ülésének összehívásáról a bizottság elnöke gondoskodik. A bizottsági ülés előterjesztéseit legkésőbb az ülés előtt három nappal kell a bizottság tagjainak megküldeni.

(4) A Képviselő-testület és a bizottságok, valamint a bizottságok egymás közötti zavartalan kapcsolatát a polgármester biztosítja.

(5) A bizottságok ügyviteli, adminisztrációs feladatainak ellátásáról a jegyző útján a Hivatal gondoskodik bizottsági referensek közreműködésével.

VIII. Fejezet

Polgármester

46. § (1) A polgármester tisztségét társadalmi megbízatásban tölti be.

(2) A polgármester a Képviselő-testület elnöke, felelős az önkormányzat egészének működéséért.

(3) A polgármester főbb feladatai:

a) a település fejlődésének elősegítése;

b) a helyi közszolgáltatásokról való gondoskodás;

c) az önkormányzat vagyonának megőrzése és gyarapítása;

d) az önkormányzat gazdálkodása feltételeinek megteremtése;

e) a demokratikus helyi közhatalom-gyakorlás érvényesülésének biztosítása;

f) a nyilvánosság megteremtése, helyi fórumok szervezése;

g) a lakosság önszerveződő közösségeinek a támogatása, a szükséges együttműködés kialakítása;

h) kapcsolattartás a pártok, társadalmi szervezetek helyi képviselőivel;

i) az önkormányzati intézmények működésének ellenőrzése, segítése;

j) az alpolgármester munkájának az irányítása;

k) a Hivatal irányítása;

l) a jogszabályok szerinti munkáltatói jogkörök gyakorlása;

m) ellátja – maga vagy az általa megbízott személy útján – az önkormányzat törvényes képviseletét, illetve a Képviselő-testület képviseletét;

n) a Képviselő-testület működési feltételeinek megteremtése, munkájának megszervezése;

o) a Képviselő-testület tagjai és bizottságai munkájának segítése;

p) a Képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése;

q) a Képviselő-testület munkatervének előkészítése, benyújtása, végrehajtása.

(4) A polgármester részletes feladat- és hatáskörét a jogszabályok és a Képviselő-testület döntései határozzák meg. A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott feladat- és hatásköröket e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(5) A polgármesterre megfelelően alkalmazni kell a törvényben és e rendeletben az önkormányzati képviselőkre meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat, továbbá a vagyonnyilatkozat-tételi eljárásra vonatkozó feladat- és hatásköri szabályokat.

(6)8 A polgármestert akadályoztatása, illetve a pozíció betöltetlensége esetén az alpolgármester helyettesíti.

47. § Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester– az át nem ruházható ügyek kivételével – döntést hozhat. E döntéséről a polgármester a következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.

48. § A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett – az át nem ruházható ügyek kivételével – dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben.

49. § (1) A képviselő-testület – a polgármester javaslatára, titkos szavazással – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.

(3) Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban tölti be.

(4)9 Helyettesíti a polgármestert akadályoztatása, illetve a pozíció betöltetlensége esetén.

(5)10 A polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása vagy a pozíciók egyidejű betöltetlensége esetén korelnök a 12. § (1) bekezdése szerint helyettesíti.

IX. Fejezet

Jegyző, aljegyző11

50. § (1) A polgármester – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A kinevezés határozatlan időre szól.

(2) A jegyző főbb feladatai:

a) vezeti a Hivatalt;

b) a polgármester irányításával előkészíti a Képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket;

c) rendszeresen tájékoztatást ad a Képviselő-testületnek a Hivatal munkájáról;

d) gondoskodik a Képviselő-testület és a bizottságok üléseinek technikai, ügyviteli feltételeiről;

e) biztosítja a köztisztviselők rendszeres képzését, továbbképzését.

(3) A jegyző részletes feladat- és hatásköreit a jogszabályok, a polgármester és a Képviselő-testület döntései határozzák meg.

(4) A Képviselő-testület által a jegyzőre átruházott feladat- és hatásköröket e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(5)12 A jegyzőt akadályoztatása, illetve a pozíció betöltetlensége esetén aljegyző helyettesíti.

51. § (1)13 A jegyzői, illetve aljegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a polgármester a Hivatal megfelelő képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő hivatali köztisztviselőjét nevezi ki a jegyzői feladatok ellátására.

(2)14 Amennyiben a Hivatalban nincs megfelelő képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő jelölt, a polgármester – másik település polgármesterével való megállapodás alapján – a jegyző és aljegyző együttes, legfeljebb hat hónapra történő helyettesítésére egy másik jegyzőt nevez ki.

X. Fejezet

Közös Önkormányzati Hivatal

52. § (1) A Képviselő-testület hivatalt hoz létre – Erzsébeti Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel – az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

(2) A Erzsébeti Közös Önkormányzati Hivatal jogi személy.

(3) A Hivatal a Képviselő-testület szerve. A Hivatal költségvetési előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkező, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, az önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve.

(4)15 A Hivatal szervezetére, működésére vonatkozó szabályokat a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza, míg belső felépítését, ügyfélfogadási rendjét jelen rendelet 7. melléklete.

XI. Fejezet

Településrészi önkormányzat

53. § (1) A Képviselő-testület településrészi önkormányzatot hozhat létre települési képviselőkből és más, az adott településrészen élő választópolgárokból.

(2) A Képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján a részönkormányzat testületének:

a) elnökét és – az elnökkel együtt számított – tagjainak több mint a felét az önkormányzati képviselők közül,

b) nem képviselő tagjait az adott településrészen élő választópolgárok közül választja meg.

(3) A településrészi önkormányzat működésének részletes szabályait az Mötv. és e rendelet figyelembevételével a megalakulásától számított harminc napon belül maga állapítja meg.

XII. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

Az önkormányzat költségvetése

54. § (1) A Képviselő-testület a költségvetését rendelettel állapítja meg. Ebben dönt, hogy az adott költségvetési évben a kötelező feladatain túl milyen önként vállalt feladatot és azt milyen mértékben és módon lát el.

(2) A költségvetési rendeletet a jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően kell előkészíteni és megalkotni.

55. § (1) A költségvetési rendelet tárgyalását megelőzően a törvényben meghatározott költségvetési koncepciót kell elfogadni, melynek előkészítése során az önkormányzat részére kötelezően előírt és önként felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérése szükséges.

(2) A költségvetési koncepciót megalapozó elemzés és helyzetfelmérés során számításba kell venni a bevételi forrásokat és azok bővítésének lehetőségeit, a kiadási szükségleteket és azok gazdaságos, célszerű megoldásait az igények és célkitűzések egyeztetésével, a szükségletek kielégítési sorrendjének a meghatározásával, a várható döntések hatásainak előzetes felmérésével.

(3) Az önkormányzat kötelező vagy önként vállalt feladatot elláthat más szervekkel, személyekkel kötött megállapodás alapján is, illetve a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézményt, gazdálkodó szervezetet (továbbiakban: intézmény) alapíthat, önkormányzati társulást hozhat létre, illetve ahhoz csatlakozhat Ezekben az esetekben a konkrét feladatot, a feladat ellátásának mértékét és módját a felek között kötött megállapodás, illetve az intézmény alapító okirata tartalmazza.

56. § A költségvetési előirányzatok, a költségvetési létszámkeretek közötti átcsoportosítás és a tartalékkal való rendelkezés átruházásának jogát és annak kereteit a mindenkori költségvetési rendelet tartalmazza.

Az önkormányzat vagyona

57. § (1) Az önkormányzat törzsvagyonát – ezen belül a forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyont –, továbbá a törzsvagyon körébe nem tartozó üzleti (forgalomképes) vagyont és az azokkal való rendelkezés alapvető szabályait külön önkormányzati rendelet állapítja meg

(2) Az önkormányzat a vagyonáról folyamatosan köteles elszámolni és arról nyilvántartást vezetni.

(3) A polgármester a közmeghallgatás egyik napirendjeként évente tájékoztatást ad az önkormányzat vagyoni helyzetéről.

Az önkormányzat gazdálkodásának egyéb szabályai

58. § (1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Hivatal látja el.

(2) Az önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek – a Hivatal kivételével, amely önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv – önállóan működő költségvetési szervek.

59. § (1)16 Az önkormányzat költségvetési szerveinek a Számviteli törvény alapján háromévente, december 31-i fordulónappal, az azt megelőző két költségvetési évről készített könyvviteli mérlegben kimutatott eszközöket és forrásokat – ideértve az aktív és passzív pénzügyi elszámolásokat is – leltározniuk kell.

(2) A kétévenkénti leltározás célja, hogy a tulajdon védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött legyen, valamint a költségvetési intézmények az eszközökről és az azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezessenek mennyiségben és értékben.

60. § (1) Az önkormányzat által támogatott szervezetek a részükre nyújtott támogatást elszámolási kötelezettséggel kapják és annak rendeltetésszerű felhasználásáról az erről szóló támogatási szerződésben foglalt határidőig el kell számolniuk.

(2) Amennyiben a finanszírozott vagy támogatott szervezet az előírt elszámolási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, e kötelezettségének teljesítéséig a további támogatást, finanszírozást fel kell függeszteni.

(3) A támogatás jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása esetén a támogatottat visszafizetési kötelezettség terheli.

Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

61. § Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére a jogszabályokban meghatározottak az irányadók.

XIII. Fejezet

HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS

62. § A helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

XIV. Fejezet

HELYI NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT

63. § (1) A helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete – a törvény keretei között – saját hatáskörében határozza meg szervezeti és működési rendjét.

(2) Az önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat(ok) az együttműködésükre vonatkozó részletes szabályokat, továbbá az önkormányzat által a nemzetiségi önkormányzat(ok) részére biztosított – a nemzetiségi önkormányzat(ok) testületi működéséhez szükséges – feltételeket külön megállapodásban rögzítik. Az Önkormányzat a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény alapján a együttműködési megállapodásban rögzíti.

XV. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

64. § (1)17 Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Szellő Község Önkormányzat Képviselő-testülete és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2007.(VII. 4.) önkormányzati rendelet.

(3) E rendelet mellékletei

1. A Képviselő-testület állandó bizottságaink feladat- és hatáskörei, a bizottságok tagjainak száma;

2. A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott feladat- és hatáskörök;

3. A Képviselő-testület által a jegyzőre átruházott feladat- és hatáskörök;

4.18 A Képviselő-testület tagjainak felsorolása;

5.19 A településen működő önszerveződő közösségek;

6.20 A bizottságok tagjainak felsorolása;

7.21 Az Erzsébeti Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti felépítése, munkarendje, ügyfélfogadási rendje

8.22 Az Önkormányzat alaptevékenységei.

9.23 Szellő Község telephelyei feladat ellátási hely szerint

(4)24

1. melléklet

A Képviselő-testület állandó bizottságaink feladat- és hatáskörei, a bizottságok tagjainak száma

1. A képviselők összeférhetetlenségének kivizsgálását végző bizottság

1.1. A Bizottság tagjainak száma 3 fő

1.2. A bizottság véleményezi, javaslatot tesz: Véleményezi a Szervezeti és Működési Szabályzat hatályosulását, szükség szerint javaslatot tesz annak módosítására.

1.3. A bizottság dönt:

a) A polgármester tekintetében az egyéb munkáltatói jogok tárgykörébe tartozó kérdésekben.

b) Póttag hiányában a bizottság a választási eljárásról szóló törvényben foglalt esetben megválasztja a választási bizottság új tagját.

1.4. A bizottság egyéb feladatai:

a) A bizottság kivizsgálja az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezést, javaslatot tesz az összeférhetetlenség esetén annak megszüntetésére.

b) Ellátja a Képviselő-testület titkos szavazásának lebonyolításával kapcsolatos teendőket.

c) A bizottság nyilvántartja és ellenőrzi a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvény szerinti vagyonnyilatkozatokat, valamint az Mötv. alapján végzi a vagyonnyilatkozatok vizsgálatát.

3. melléklet

A Képviselő-testület által a jegyzőre átruházott feladat- és hatáskörök
Gyakorolja a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásokkal kapcsolatos hatáskört. A külön jogszabályban és az önkormányzat rendeletében foglaltak szerint dönt a gyermekvédelmi ellátásként nyújtott rendkívüli pénzbeli ellátásról A külön jogszabályban és az önkormányzat rendeletében foglaltak szerint meghatározott feltételek alapján átruházott hatáskörében a jegyző dönt: a települési támogatás megállapításáról; a köztemetés költségének megtérítése alóli mentesítésről; a jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett ellátások tekintetében a részletfizetés engedélyezéséről. Gyakorolja a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 12. § (5) bekezdésében, 34. § (2), (4), (5) bekezdésében meghatározott közútkezelői hatásköröket. Gyakorolja az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében lévő helyi közutak tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 3. § (2) bekezdésében, 14. § (1) bekezdés a) pontjában, 34. § (3) bekezdésében, 36. § (1), (3) bekezdésében, 37. § (2) –(3) bekezdésében, 41. § (2) bekezdésében, 42. § (3) bekezdésében, 42/A. § (1) bekezdésében és 43. § (1) bekezdésében meghatározott közútkezelői hatásköröket.

1. függelék26

2. függelék27

3. függelék28

4. függelék29

5. függelék30

6. függelék31

4. melléklet32

A Képviselő-testület tagjainak felsorolása

1. Wesz Józsefné polgármester,

2. Lakatos János László képviselő,

3. Szirákiné Tóth Gyöngyi képviselő,

4. Katics József Péter képviselő,

5. Korn Péter képviselő

5. melléklet33

A településen működő önszerveződő közösségek

1. Szellőért 2010 Alapítvány 7661 Szellő, Fő u.7.

6. melléklet34

A bizottságok tagjainak felsorolása

1. A képviselők összeférhetetlenségének kivizsgálását végző bizottság

1.1. Tagjai:

a) Szirákiné Tóth Gyöngyi képviselő,

b) Katics József Péter képviselő,

c) Korn Péter képviselő

1.2. A bizottság elnöke: Katics József Péter képviselő

1

A bevezető a Szellő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (X. 11.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

2

A 7. § a Szellő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (X. 11.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

3

Módosította a 7/2019.(X.29.) Ök. rendelet 1.§-a, hatályos 2019. október 30. napjától.

4

A 12. § (1) bekezdése a Szellő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (X. 11.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

5

A 15. § g) pontja a Szellő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (X. 11.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.

6

A 30. § (4) bekezdés m) pontja a Szellő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (VIII. 31.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

7

A 45. § (1) bekezdése a Szellő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (X. 11.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.

8

A 46. § (6) bekezdését a Szellő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (X. 11.) önkormányzati rendelete 6. §-a iktatta be.

9

A 49. § (4) bekezdését a Szellő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (X. 11.) önkormányzati rendelete 7. §-a iktatta be.

10

A 49. § (5) bekezdését a Szellő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (X. 11.) önkormányzati rendelete 7. §-a iktatta be.

11

A IX. Fejezet címe a Szellő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (X. 11.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.

12

Az 50. § (5) bekezdését a Szellő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (X. 11.) önkormányzati rendelete 9. §-a iktatta be.

13

Az 51. § (1) bekezdése a Szellő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (X. 11.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.

14

Az 51. § (2) bekezdése a Szellő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (X. 11.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.

15

Az 52. § (4) bekezdése a Szellő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (X. 11.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.

16

Az 59. § (1) bekezdése a Szellő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (X. 11.) önkormányzati rendelete 12. §-ával megállapított szöveg.

17

A 64. § (1) bekezdése a Szellő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2022. (VIII. 4.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

18

A 64. § (3) bekezdés 4. pontját a Szellő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2022. (VIII. 4.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.

19

A 64. § (3) bekezdés 5. pontját a Szellő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2022. (VIII. 4.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.

20

A 64. § (3) bekezdés 6. pontját a Szellő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2022. (VIII. 4.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.

21

A 64. § (3) bekezdés 7. pontját a Szellő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2022. (VIII. 4.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.

22

A 64. § (3) bekezdés 8. pontját a Szellő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2022. (VIII. 4.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.

23

A 64. § (3) bekezdés 9. pontját a Szellő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2022. (VIII. 4.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.

24

A 64. § (4) bekezdését a Szellő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2022. (VIII. 4.) önkormányzati rendelete 3. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

25

A 2. melléklet a Szellő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (VIII. 31.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

26

A 3. melléklet 1. függeléket a Szellő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2022. (VIII. 4.) önkormányzati rendelete 3. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

27

A 3. melléklet 2. függeléket a Szellő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2022. (VIII. 4.) önkormányzati rendelete 3. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

28

A 3. melléklet 3. függeléket a Szellő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2022. (VIII. 4.) önkormányzati rendelete 3. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

29

A 3. melléklet 4. függeléket a Szellő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2022. (VIII. 4.) önkormányzati rendelete 3. § e) pontja hatályon kívül helyezte.

30

A 3. melléklet 5. függeléket a Szellő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2022. (VIII. 4.) önkormányzati rendelete 3. § f) pontja hatályon kívül helyezte.

31

A 3. melléklet 6. függeléket a Szellő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2022. (VIII. 4.) önkormányzati rendelete 3. § g) pontja hatályon kívül helyezte.

32

A 4. mellékletet a Szellő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2022. (VIII. 4.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdés - 1. melléklete iktatta be.

33

Az 5. mellékletet a Szellő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2022. (VIII. 4.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdés - 2. melléklete iktatta be.

34

A 6. mellékletet a Szellő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2022. (VIII. 4.) önkormányzati rendelete 2. § (3) bekezdés - 3. melléklete iktatta be.

35

A 7. mellékletet a Szellő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2022. (VIII. 4.) önkormányzati rendelete 2. § (4) bekezdés - 4. melléklete iktatta be. A 7. melléklet a Szellő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (X. 11.) önkormányzati rendelete 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

36

A 8. mellékletet a Szellő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2022. (VIII. 4.) önkormányzati rendelete 2. § (5) bekezdés - 5. melléklete iktatta be. A 8. melléklet a Szellő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (X. 11.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

37

A 9. mellékletet a Szellő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2022. (VIII. 4.) önkormányzati rendelete 2. § (6) bekezdés - 6. melléklete iktatta be. A 9. melléklet a Szellő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (X. 11.) önkormányzati rendelete 13. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.