Kislippó Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2023. (VIII. 9.) önkormányzati rendelete
a köztisztaságról és a közösségi együttélés egyes szabályairól
Hatályos: 2023. 08. 11Kislippó Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2023. (VIII. 9.) önkormányzati rendelete
a köztisztaságról és a közösségi együttélés egyes szabályairól
Kislippó Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott eredeti jogalkotó hatáskörében, a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (4) bekezdés c) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 35. § (1) bekezdés h) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. § (2) bekezdésében és 13. § (1) bekezdés 5. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A rendelet célja, hatálya
1. § (1) A közterület tisztaságának megőrzése, a rendezett települési környezet megóvása elsődleges feladat, a közösségi együttélés alapvető követelménye.
(2) E rendelet célja azoknak a helyi szabályoknak a megállapítása, amelyek biztosítják Kislippó település köztisztaságát, a tiszta és rendezett környezet és településkép megóvását. Ez elsőrendű közérdek, ezért annak előmozdításában mindenki köteles hathatósan közreműködni és a rá rótt köztisztasággal összefüggő kötelezettségeket teljesíteni.
2. Fogalmi meghatározások
2. § (1) A rendelet vonatkozásában használt fogalmak:
a) közterület: a közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom számára a tulajdonos (használó) által megnyitott és kijelölt részét, továbbá az a magánterület, amelyet azonos feltételekkel bárki használhat,
b) köztisztasággal összefüggő tevékenység: az egyes ingatlanok – ezen belül különösen a lakóépületek és az egyéb emberi tartózkodásra szolgáló más épületek, üzletek, vendéglátóhelyek, és a hozzájuk tartozó területek és a közterületek tisztántartása;
c) tisztántartás: az a) pontban felsorolt ingatlanok és közterületek tisztítása, hó- és síkosság-mentesítése, pormentesítése, gyomtalanítása, kaszálása, a rendelet hatálya alá eső élővízfolyások, átereszek, hidak, közterületi árkok esetében a rendszeres kaszálás, a hordalék és idegen anyagok eltávolítása, gyűjtőhelyre szállítása;
d) síkosság-mentesítés: a hó, az ónos eső, a jég eltávolítására, síkosságának csökkentésére, érdesítésére megtett tevékenység.
(2) A hulladékkal kapcsolatosan használt fogalmak vonatkozásában a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény értelmező rendelkezései szerinti fogalmak az irányadók.
3. Ingatlanok környezetének és a közterületek tisztántartása
3. § (1) A közterületet bármi módon beszennyezni tilos, a közterületen bárminemű szemetet vagy elhasznált tárgyat (hulladékot, papírt, gyümölcshéjat, gallyat) elszórni és égetni tilos.
(2) Tilos a szennyvíznek vagy egészségre ártalmas folyadéknak a közterületre való kiöntése, illetve kivezetése vagy a közterületnek egyéb módon való beszennyezése.
(3) Szemetet csak a kijelölt hulladéktároló edénybe lehet elhelyezni.
(4) A közterületen elhelyezett berendezési és felszerelési tárgyakat, fákat és a növényzetet beszennyezni és megrongálni tilos.
(5) Állati hullát, valamint olyan szerves vagy szervetlen anyagot, mely a környezetet szennyezheti, a szomszédos terület lakóinak egészségét veszélyezteti, sem közterületen, sem magánterületen elhagyni nem szabad.
(6) Állatokat közterületen legeltetni csak a kijelölt helyen szabad.
(7) Sport-, kulturális- és egyéb rendezvények idején a rendezvény szervezője köteles gondoskodni a várhatóan keletkező hulladék befogadására alkalmas, megfelelő mennyiségű hulladékgyűjtő edényzet, hulladékgyűjtő zsák elhelyezéséről és ezek ürítéséről, a várható forgalomnak megfelelő számú illemhely biztosításáról, üzemeltetéséről, valamint a rendezvény alatt a terület tisztántartásáról, azt követően a megtisztításáról. A rendezvény szervezőjének tisztántartási kötelezettsége kiterjed a rendezvény következtében elszennyezett terület teljes egészére.
4. Hó-eltakarítás, síkosság-mentesítésre vonatkozó általános szabályok
4. § (1) Síkosság elleni védekezéshez a környezetkímélő anyagokon (homok, salak, fűrészpor, zúzalék) kívül klorid tartalmú fagyáspont csökkentő szerek használata csak úgy alkalmazható, hogy a vegyszer egyszeri kijuttatásának maximális mértéke 20 g/m2-nél több ne legyen. Ezen anyagok tárolása csak környezetszennyezést kizáró módon valósítható meg.
(2) A klorid tartalmú és környezetkímélő anyagok helyett síkosság elleni védekezésre más vegyszer, illetve anyag nem használható. A szóróanyag beszerzéséről a hó- és síkosság mentesítésre kötelezettnek kell gondoskodnia.
(3) Parkok területén, nyílt vízfolyások mentén, védett természeti értékek, műalkotások, műemlékek környezetében, díszburkolaton, hidakon tilos klorid tartalmú vegyszerek használata.
(4) A járdáról letakarított havat a járda úttest felőli részén kell összerakni úgy, hogy a gyalogosközlekedésre legalább 1 m széles szabad terület maradjon.
(5) Hórakást tilos kialakítani
a) a buszmegállókban úgy, hogy gátolja a járművekről való le- és felszállást,
b) közüzemi és közérdekű létesítményekre, illetve ezek köré (így különösen vízelzáró csap, közkifolyó, gázelzárás, víznyelő akna, szeméttároló edény, közvilágítási lámpaoszlop köré)
c) útkereszteződésben, úttorkolaton, gyalogátkelőhelyeken,
d) kapubejáratok előtt, annak szélességében.
(6) A hó-eltakarításra és síkosság-mentesítésre kötelezett a feladatokat úgy köteles elvégezni, hogy a szemétgyűjtő edények mozgatását lehetővé tegye, azt ne akadályozza.
5. Az ingatlantulajdonosok köztisztasággal kapcsolatos feladatai
5. § (1) Amennyiben a tisztántartási kötelezettség teljesítéséről magánjogi szerződés másként nem rendelkezik, az ingatlan, ingatlanrész tulajdonosa, kezelője, tartós használója, illetve haszonélvezője, másnak a használatában lévő ingatlanok (ingatlanrészek, helyiségek, üzlethelyiségek) esetében a bérlő, üzemeltető, és azt bármilyen más jogcímen használó (a továbbiakban: ingatlantulajdonos) köteles a köztisztasággal kapcsolatos szabályokat betartani és az egészség védelme, a köztisztaság, a biztonságos és balesetmentes közlekedés érdekében előírt feladatokat elvégezni.
(2) Az ingatlantulajdonos a rendezett és szép településkép érdekében az ingatlanán és az azt határoló közterület közútig terjedő szakaszán a kaszálásról, az aljnövényzet 20 cm magasságig történő elérését megelőzően, rendszeresen köteles gondoskodni.
(3) Az ingatlan tulajdonosa az ingatlan közterülettel érintkező szakaszán lévő járdát porképzés nélkül köteles szükséges rendszerességgel letisztítani. Az összesöpört szemetet össze kell gyűjteni és a háztartási hulladék tárolására szolgáló edénybe kell elhelyezni és elszállíttatni. Az üzletek és egyéb elárusító helyek, vendéglátó egységek, üzemeltetőinek ezen kötelezettsége független attól, hogy a szemét az ő tevékenységük folytán keletkezett-e.
(4) Tilos a járdán lévő szemetet a járdát szegélyező parksávba vagy az úttestre seperni. Ha a járda napközben többször beszennyeződik, szemetessé válik, a tisztítást meg kell ismételni.
6. Az ingatlantulajdonosok építési, felújítási, bontás, szállítási munkálatokkal kapcsolatos feladatai
6. § (1) Bontás vagy felújítás miatt üresen álló ingatlan környezetének tisztántartására a kivitelező, ennek hiányában pedig az ingatlantulajdonos köteles:
a) építésnél, tatarozásnál, bontásnál, az úttest felbontásánál a keletkezett por és szenny elterjedésének megakadályozásával kell eljárni, a porképző anyagokat vízzel locsolni kell,
b) bűzös anyagokat csak légmentesen lezárt tartállyal felszerelt, vagy zárt rakterű járművön szabad szállítani,
c) porképző vagy könnyen lesodródó anyagokat csak zárt járművön vagy rögzített ponyvával letakarva szabad szállítani,
d) tüzelő-, építő- és egyéb ömlesztett anyagot járdán, valamint a járda és az úttest közötti területen 3 nap időtartamot meghaladóan csak közterület-használati engedély birtokában szabad tárolni,
e) ha a közterületen szállított anyagból a közterület szennyeződik, a szennyeződést előidőző köteles nyomban gondoskodni a szennyeződések eltávolításáról. A lerakás következtében a szennyeződött közterületet az köteles haladéktalanul megtisztítani, akinek részére a szállítás történt.
f) az ingatlantulajdonos, az ingatlanának közterülettel érintkező szakaszán köteles gondoskodni a járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv. Amennyiben a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület), és a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai tisztántartásáról.
g) az f) pontban meghatározott kötelezettség a be nem épített, valamint használaton kívüli, közterülettel érintkező ingatlanok tulajdonosaira is kiterjed.
7. Az ingatlantulajdonosok biztonságos és balesetmentes közlekedés érdekében előírt feladatai
7. § (1) Az ingatlantulajdonos a biztonságos és balesetmentes gyalogos és járműves közlekedés érdekében köteles:
a) az ingatlannak a közterülettel érintkező szakaszán a járdán felburjánzó növényzetet a burkolat rongálása nélkül eltávolítani,
b) az ingatlanról az úttest, vagy a járdaszakasz terébe kinyúló ágak, bokrok folyamatos nyeséséről gondoskodni, hogy az se a jármű-, se a gyalogosközlekedést ne akadályozza.
(2) Az ingatlantulajdonos köteles a járdához és úttesthez tartozó kifolyóknak, átereszeknek a hótól, jégtől és a folyást akadályozó egyéb anyagtól való megtisztításáról gondoskodni, biztosítva ezzel a csapadékvíz megfelelő lefolyását és elvezetését.
(3) Az ingatlantulajdonos köteles az ingatlanának a közterülettel érintkező szakaszán a járdát, gyalogutat a hó és síkosság mentesíteni.
8. Az önkormányzat köztisztasággal kapcsolatos feladatai
8. § (1) Az önkormányzat köteles minden olyan közterületen ellátni a rendeletben meghatározott köztisztasággal összefüggő feladatokat, ahol egyéb ingatlantulajdonos erre nem kötelezhető.
(2) Az önkormányzat ezen feladatai különösen:
a) az utak, utcák, terek, járdák, parkok, játszóterek, buszmegállók, temető, sportpálya és az ezekhez tartozó járdák, lépcsők, rézsűk tisztántartása, kaszálása,
b) a közterületen keletkezett szemét összegyűjtése és elszállíttatása,
c) az utcai hulladékgyűjtő edények felállítása, fenntartása, rendszeres kiürítése, fertőtlenítése és tisztántartása, és az összegyűjtött hulladék elszállíttatása (koncessziós társaságnak történő átadással),
d) a közterületen elhagyott hulladék – amennyiben tulajdonosa megállapítható, annak költségére történő – összegyűjtése és elszállíttatása,
e) az önkormányzat a rendezett és szép településkép érdekében a parkokban, temetőben, sportpályán, közszolgáltatást nyújtó épületek udvarában, játszótereken a kaszálásról és egyéb közterületeken rendszeres időközönként gondoskodik úgy, hogy az aljnövényzet a 20 cm-es magasságot ne érje el.
9. Az Önkormányzat biztonságos és balesetmentes közlekedés érdekében előírt feladatai
9. § (1) Az önkormányzat biztonságos és balesetmentes gyalogos és járműves közlekedés érdekében előírt feladatai:
a) azon közterületek megközelítésére szolgáló utak és járdák hó- és síkosság mentesítése, feltörő gyom eltávolítása, ahol erre más ingatlantulajdonos nem kötelezhető,
b) az a) pontban meghatározott közterületeken lévő járdaszakasz melletti nyílt árkok és műtárgyaiknak tisztántartása,
(2) az úttest vagy járdaszakasz terébe kinyúló, közterületen lévő ágak, bokrok folyamatos nyesése, hogy az se a jármű-, se a gyalogosközlekedést ne akadályozza,
(3) a közterülethez tartozó járda és úttest kifolyóinak, átereszeknek a hótól, jégtől és a folyást akadályozó egyéb anyagtól való megtisztítása, biztosítva ezzel a csapadékvíz megfelelő lefolyását és elvezetését.
10. A közterületen történő szeszesital fogyasztásra vonatkozó szabályok
10. § A község közterületein szeszes ital fogyasztása tilos, kivéve a közterületen elhelyezett és a közvetlen közterületre árusítást végző boltok, üzletek környékére, valamint a majális jellegű önkormányzati és civil szervezetek által tartott rendezvények során ideiglenesen kitelepült árusítóhelyek környékét.
11. Az elhagyott hulladék felszámolása
11. § (1) A közterület tisztaságát belterületen az önkormányzat állományában dolgozó közfoglalkoztatott dolgozók naponta ellenőrzik.
(2) Ha a közfoglalkoztatott dolgozók ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett, elhagyott hulladékot találnak, írásban haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül értesíti a jegyzőt a hulladék helyéről, összetételéről és becsült mennyiségéről, melyet fotóval dokumentálnak, valamint a helyszínen azonnal intézkednek a hulladék tulajdonosa vagy korábbi birtokosa megállapítása érdekében.
(3) Az ingatlanon más által, az ingatlantulajdonos hozzájárulása nélkül, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett vagy elhagyott hulladék elszállításának és kezelésének kötelezettsége (az elhagyott hulladék felszámolása) a hulladék tulajdonosát vagy korábbi birtokosát terheli.
(4) Amennyiben a tulajdonos vagy a korábbi birtokos személye ismeretlen, úgy az elhagyott hulladék felszámolásának kötelezettsége azt az ingatlan tulajdonost terheli, akinek az ingatlanán a hulladékot elhelyezték vagy elhagyták.
(5) A jegyző – amennyiben rendelkezésre áll – a hulladék elhagyóját igazoló dokumentum megküldésével együtt, a tudomásszerzést követően haladéktalanul, de legkésőbb 5 munkanapon belül bejelentést tesz a Baranya Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztálya felé.
(6) A települési önkormányzat a közterületen elhagyott hulladékról való tudomásszerzését követően 5 munkanapon belül gondoskodik a hulladék összegyűjtéséről, a közterületről való elszállításáról, koncessziós társaság útján történő elszállíttatásáról.
(7) A települési önkormányzat az elhagyott hulladéktól csak kijelölt vagy erre fenntartott helyen, a környezet veszélyeztetését kizáró módon válhat meg.
(8) Az önkormányzat közterületein kívül a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 6. § (9) bekezdés hatálya alá tartozó személyeket a jegyző a tudomásszerzését követően 5 munkanapon belül tájékoztatja az elhagyott hulladék felszámolásának kötelezettségéről.
12. Hatósági ellenőrzés, jogkövetkezmények
12. § (1) A rendeletben meghatározott kötelezettségek és szabályok betartását az önkormányzat és megbízott dolgozói jogosultak ellenőrizni, és a szabályszegést a település polgármesterének bejelenteni.
(1a) A köztisztasági előírásokat és a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartások elkövetőivel szemben figyelmeztetés, közigazgatási bírság alkalmazhatók.
(1b) Szabályszegés esetén természetes személyek esetén kétszázezer forintig, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén kétmillió forintig terjedő közigazgatási bírság szabható ki.
(2) A szabályszegés miatti közigazgatási hatósági eljárást és a közigazgatási szankciók kiszabásával kapcsolatos hatáskör gyakorlását a Képviselő-testület a jegyzőre ruházza át.
(3) A szabályszegés miatti közigazgatási hatósági eljárást hivatalból, a települési önkormányzat dolgozóinak észlelése és jelzése alapján kell lefolytatni, ideértve a bármely személy vagy szervezet jelzése alapján történő észlelést és bejelentést is. A hatósági eljárás lefolytatására az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) A közigazgatási bírság mértékének megállapításakor – amennyiben azok a hatóság rendelkezésére álló adatokból megállapíthatók – figyelembe kell venni a magatartás elkövetőjének szociális és vagyon körülményeit.
(5) A kiszabott közigazgatási bírságot a határozat közlésétől számított 30 napon belül kell megfizetni, a hatóság által megjelölt számlára.
(6) A kiszabott közigazgatási és helyszíni bírság végrehajtását az önkormányzati adóhatóság foganatosítja.
13. Záró rendelkezések
13. §1
14. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
A 13. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.