1. Épületszélesség:

1. Értékvédelmi dokumentáció: értékvédelmi vizsgálat alapján készített, a vizsgálat eredményét, a helyi védelem alapját képező építéskori és történeti elemeket rögzítő és rendszerező dokumentáció (mely legalább szöveges leírásból és fotókból áll).

2. Földszín: gyűjtőnév, a vörös-narancs-sárga-sárgászöld színtartomány kevéssé telített és közepesen sötét árnyalatai, a talaj, a homok, egyes kőzetek, az avar, a fák kérgének és a földfestékek színei.

3. Illeszkedés: a település építészeti karakterét megőrző, a környező meglévő építmények paramétereit, karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében a környezethez alkalmazkodó tervezői metódus.

4. Információs vagy más célú berendezés: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Reklámelhelyezésről szóló kormányrendelet) meghatározott kialakítású berendezések.

5. Közművelődési célú hirdetőoszlop: a Reklámelhelyezésről szóló kormányrendeletben meghatározott hirdetőoszlop.

6. Melléképület: Az építmények azon csoportja, amelyek a helyi építési szabályzat által meghatározott területfel-használási mód szerinti építmények használatát kiegészítik, különállóan épülnek és nem minősülnek melléképítménynek.

7. Utcai épület: az építési telek előkerttel meghatározott utcafrontján álló, vagy oda tervezett, az adott terület-felhasználási egységben az építési övezeti előírások szerinti fő funkciójú épület.

8. Utasváró: a Reklámelhelyezésről szóló kormányrendeletben meghatározott építmény.

1. a helyi építészeti örökség védelmet igénylő értékeinek feltárása, számbavétele, meghatározása, védetté nyilvánítása, dokumentálása, nyilvántartása, megőrzésének elősegítése és a lakossággal történő megismertetése,

2. a védelem alatt álló helyi építészeti örökség fenntartásának elősegítése, károsodásának megelőzése.

1. A helyi védetté nyilvánítást vagy a helyi védelem megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton kezdeményezheti. Ilyen kezdeményezéssel a Képviselőtestület is élhet.

2. A (2) bekezdésben meghatározott kezdeményezésnek tartalmaznia kell legalább:

1. helyi egyedi vagy területi védelem elrendelésére irányuló kezdeményezés esetén

1. a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét,

2. a védendő érték megnevezését,

3. a védendő érték pontos helyének (egyedi védelem esetén: utca, házszám, helyrajzi szám, épületrész, területi védelem esetén: terület, utcák, tömbök) megjelölését, ábrázolását helyszínrajzon,

4. a védendő érték rövid leírását,

5. a védendő érték aktuális állapotát ábrázoló, részletes fotódokumentációt,

6. a védelemre vonatkozó javaslat indokolását.

2. helyi védelem megszüntetésére irányuló kezdeményezés esetén

1. a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét,

2. a védett érték megnevezését,

3. a védett érték pontos helyének megjelölését, lehatárolását helyszínrajzon,

4. a védett érték aktuális állapotát ábrázoló, részletes fotódokumentációt,

5. a védelem megszüntetésére vonatkozó javaslat részletes

6. indokolását,

7. a 6. § (2) bekezdésben foglaltakat alátámasztó, műemléki szakértő és indokolt esetben statikus szakértő által készített szakvéleményt is.

3. Amennyiben a kezdeményezés nem tartalmazza a (3) bekezdésben meghatározottakat, a helyi védetté nyilvánítás vagy a helyi védelem megszüntetésének szakmai előkészítője a kezdeményezőt határidő megjelölésével hiánypótlásra hívja fel. A hiánypótlás elmulasztása esetén a védelem megszüntetésére irányuló kezdeményezés eredménytelen.

1. a védendő érték megnevezése,

2. a védendő érték pontos helyének (egyedi védelem esetén: utca, házszám, helyrajzi szám, épületrész, területi védelem esetén: terület, utcák, tömbök) megjelölése, ábrázolása helyszínrajzon, területi védelem esetén szabályozási tervvel azonosítható lehatárolása,

3. a védendő érték történeti bemutatása a fellehető történeti dokumentumok csatolásával,

4. a védendő érték részletes leírása, pontos körülhatárolása.

5. A helyi védetté nyilvánításra vagy a helyi védelem megszüntetésére irányuló eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:

1. a kezdeményezőt,

2. a kezdeményezéssel érintett objektumok tulajdonosát,

3. a kezdeményezéssel érintett objektumok vonatkozásában az elsőfokú építésügyi és örökségvédelmi hatóságot,

4. az állami főépítészi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalt.

6. A helyi védelem az ingatlanügyi nyilvántartásban jogi jellegként kerül feljegyzésre. A helyi védelmet tájékoztató jelleggel a helyi építési szabályzat szabályozási tervlapjai is ábrázolják.

1. a védett érték megsemmisült vagy

2. a helyi egyedi védelem alatt álló építmény a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette.

3. A (2) bekezdésben meghatározott esetben a helyi védelem megszüntetését megelőzően el kell készíteni a védelemmel érintett építmény felmérési és fotódokumentációját, mely a védettséget megszüntető döntés mellékletét képezi.

4. Helyi egyedi védelem alatt álló érték országos egyedi műemléki védelem alá helyezése esetén a helyi egyedi védelem a műemléki védelem elrendelésével egyidejűleg megszűnik.

1. A helyi védelem nyilvántartása legalább a következő adatokat és munkarészeket tartalmazza:

1. a védett érték megnevezését, védelmi nyilvántartási számát és azonosító adatait,

2. a védelem típusát,

3. a védett érték helymeghatározásának adatait,

4. területi védelem esetén a terület méretétől függően az áttekintéshez szükséges léptékű, a szabályozási tervvel azonosítható, a védett terület határát egyértelműen rögzítő helyszínrajzot,

5. a védelem rövid indoklását

3. A helyi területi és helyi egyedi védelem alatt álló értékek

1. A helyi egyedi védelem az építészeti örökség Korm. rendelet 23/C. § (4) bekezdésében meghatározott elemeire terjedhet ki.

2. Helyi egyedi védelmet a rendelet nem állapít meg, de a védelemre javasolt értékeket a 2. függelékben található értékleltár és a 3. függelékben található táblázat mutatja be.

4. A helyi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

1. A helyi védelem alatt álló építmény egésze nem bontható. Helyi védelem alatt álló építmény részlegesen akkor bontható vagy akkor alakítható át, ha

1. a bontani vagy átalakítani kívánt építményrész (az építmény egy bizonyos hányada) az értékvédelmi dokumentáció szerint védett értéket nem hordoz, és

2. a beavatkozás a helyi védelem alatt álló építmény használata érdekében, a védelem alá helyezését megalapozó építészeti értékek sérelme nélkül megvalósítható, azok megőrzése változatlanul biztosított marad.

2. A helyi védett értéket nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott értéken vagy a közvetlen környezetében végzett építési tevékenység vagy területhasználat.

3. A helyi egyedi védelem alatt álló épületek, építmények korszerűsíthetők, felújíthatók, funkciójuk megváltozhat, azonban a védett értékeik nem veszélyeztethetők, nem csökkenhetnek, megőrzésüket biztosítani kell.

4. A helyi egyedi védelem alatt álló épületek, építmények a párkánymagasság és a tetőgerinc magasságának megtartása mellett bővíthetők, a védett épülettömeg karakteréhez illeszkedő módon.

5. Ha a helyi egyedi védelem alatt álló épület védett értéket hordozó homlokzatának egyes részét, részletét korábban az építéskoritól eltérő megjelenésűvé átalakították, azt az építmény egészére vagy a homlokzatnak a korábban átalakított részt is magában foglaló részegységére kiterjedő építési tevékenység során az építéskori állapotnak megfelelően kell helyreállítani, amennyiben az fellelhető.

5. A helyi védett értékek megóvásának önkormányzati támogatása

1. A támogatás mértéke nem lehet több, mint a bekerülési összeg maximum 50 %-a, de esetenként legfeljebb 300 000 forint, amely bruttó összegként tartalmazza az ÁFÁ-t, valamint minden egyéb adót és közterhet.

2. Támogatásban csak az a pályázó részesülhet, aki az igényelt támogatáshoz támogatáson felüli önrésszel rendelkezik. A támogatás kizárólag szerződés alapján folyósítható.

3. A pályázat benyújtásának időpontja előtt megkezdett építési vagy előkészítési munkákhoz támogatás nem nyújtható.

4. A támogatást nem lehet tervezésre vagy értékvizsgálati munkarészek elkészítésére igényelni.

1. A döntésről a pályázók a döntést követő 15 munkanapon belül írásban vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton értesítést kapnak. A döntés végleges, felülvizsgálatát nem lehet kérni, de a pályázat újra benyújtható.

1. Az Önkormányzat a támogatás összegét a teljesítést követően, az elszámolás után folyósítja a támogatottnak.

2. A támogatási szerződésben foglaltak teljesítéséről a támogatott nyilatkozik, és a teljesítést az Önkormányzat – szükség esetén szakértő bevonásával – ellenőrzi. Az elszámoláshoz mellékletként csatolni kell a támogatás felhasználását bizonyító számlákat.

1. Lakóterület,

2. Kiskertes településrész,

3. Hulladéklerakó,

4. Természetközeli területek,

5. Temető,

6. Egyéb területek.

1. A településképi szempontból meghatározó területeken végzett bármely építési tevékenység során a településképet meghatározó beépítés telepítési módját az illeszkedés szabályainak figyelembevételével kell kialakítani.

2. Egyedi építészeti követelmények:

1. A településképi szempontból meghatározó területeken végzett bármely építési tevékenység során a településképet meghatározó beépítés anyaghasználatát, tömegformálását, homlokzati megjelenését az illeszkedés szabályainak figyelembevételével kell kialakítani.

3. Növénytelepítésre vonatkozó követelmények:

1. A településképi szempontból meghatározó területeken az 4. mellékletben meghatározott növényfajok telepítése lehetséges.

8. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

1. Udvari épületek elhelyezésének szabályai:

1. Oldalhatáron álló lakóépület esetén a lakóépülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építendő. Az olyan saroktelkek esetében, ahol a lakóépület az utca felé néző oldalhatáron áll, gazdasági épület, garázs a másik oldalhatárra építendő, a szomszéd telken létesítendő hasonló funkcióval ikresítve. Gerincmagassága a lakóépületét nem haladhatja meg.

2. Szabadonálló lakóépület esetén a lakóépület takarásában, azzal építészeti egységet alkotva építendő. Gerincmagassága a lakóépületét nem haladhatja meg.

3. Újonnan épülő gazdasági épület és a lakóépülettől különálló garázs az utcafrontra nem telepíthető.

4. Az oldalhatárra merőlegesen beforduló gazdasági épületek (keresztcsűrök, istállók, górék) oldalhatáron álló beépítés és legalább 20 m telekszélesség esetén lehetséges.

2. A lakóterületekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:

1. Tömegformálás:

1. A településrészen kizárólag magastetős épületek helyezhetők el. Új tetőzet az épület környezetétől eltérő módon és anyaghasználattal nem alakítható ki. Lapostető kizárólag földdel borított pince esetében létesíthető legalább 30 cm-es termőréteggel zöldtetőként kialakítva.

2. Magastető 30^o-nál kisebb és 45^o –nál nagyobb hajlásszögű nem lehet. Az épületek utcafrontján a tetőidom oromfalas kialakítással készülhet.

3. Az egyes övezetekben előírtak szerinti magastetős épület tömegétől kiálló épületrészek, tetőfelépítmények és udvari épületszárnyak eltérő tetőhajlásszöggel is kialakíthatók.

4. Az épület utcafronti szélessége a telek homlokvonalának 2/3-át nem haladja meg.

5. Új építmény építése esetén a kialakítandó megjelenésnek, telepítés módjának, a tömeg szélességének és a tetőidomnak illeszkednie kell a kialakult utcaképhez. Illeszkedés során, az 5-5 szomszédos, és 5, az utcában szemben álló ingatlan adottságait kell vizsgálni.

2. Homlokzati kialakítás:

1. Nyílás nélküli utcai homlokzat nem létesíthető.

2. Új épület homlokzati tagolása, nyílászáróinak és tömör falfelületének aránya a környezethez nem illeszkedő módon nem alakítható ki.

3. Az utcafronti homlokzati nyílások, nyílászárók osztásrendjének megváltoztatása a homlokzat egészének összhangjától eltérően nem lehetséges. Egyedi nyílászáró csere esetében a nyílásmagasságának mérete és a nyílászárók osztása nem térhet el az épület homlokzatán kialakult nyílásrendtől, méretektől és osztásrendszertől.

4. Utcai homlokzaton külső látszótokos redőnyszerkezet újonnan nem kerülhet beépítésre, kivéve azokon az épületeken, amelyek nyílászáróinak kialakult homlokzati anyaghasználata az egységes megjelenés szempontjából indokolja.

5. Antenna felépítmény, klíma-berendezés kültéri egysége és egyéb gépészeti berendezés tetőfelületen, utcai homlokzaton, továbbá erkélyen és loggián közterületről látható módon, takaratlanul nem helyezhető el.

6. Szabadon vagy védőcsőben vezetett kábel közterületről látható homlokzaton nem helyezhető el.

7. Újonnan közműszekrények homlokzaton közterületről látható módon nem helyezhetők el.

3. Anyag és színhasználat:

1. Nyílászárók körül nem alkalmazható díszítő elemként csempe.

2. Új épület anyag- és színhasználata a környezethez nem illeszkedő módon nem alakítható ki.

3. Melléképület felületképzése kizárólag a főépület színével és felületképzésével megegyező módú, vagy ahhoz illeszkedő tégla, kő architektúrával vagy vakolattal készülhet.

4. Az épületek felújítása, átszínezése egységes építészeti koncepció hiányában nem végezhető. Épület utcai homlokzatának részleges felújítása a homlokzat struktúrájától eltérő tagolással nem alakítható ki.

5. Utcai kerítést náddal, fóliával, műanyag fóliával, hálóval, fémlemezzel vagy egyéb anyaggal nem takarható.

6. A településrészen oldalhatáron álló beépítési mód esetében a szabályozási vonalon tagolt felületű kerítés létesíthető a településen hagyományos építőanyagok, formák felhasználásával. Ezek lehetnek tégla, terméskő és vakolt felületű kerítések acél és fa anyagú szerkezetekkel kiegészítve.

1. Az épületek telepítését az építési helyen belül az utcaképbe illeszkedően kell megválasztani. Amennyiben az előkert mérete az utcaképben egyértelműen meghatározható jellemző, és annak mérete az utcakép kialakításában meghatározó, az épületet erre az építési határvonalra kell telepíteni.

2. 15 méternél nagyobb utcai homlokzat szélesség esetén az épület nyeregtetős tetőgerincét az utcával párhuzamosan kell kialakítani

3. A Kiskertes településrészre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:

1. Tömegformálás:

1. Homlokzati kialakítás:

1. Anyaghasználat:

1. Az épületek telepítését az építési helyen belül az adott telephelyen belül lévő épületekhez és a táj építési hagyományaihoz is illeszkedően kell megválasztani.

1. A területen a közterület felől élősövénnyel takart kerítés, élősövény, vagy a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával készült kerítés létesíthető.

2. A hulladéklerakó telekhatárai mellett, attól minimum 1,5 m távolságra legalább 1 sor háromszintes őshonos, vagy honos fajokból álló növényzet telepítendő. A belső zöldfelületek legalább 40%-át őshonos, vagy honos fafajokkal fásítani kell.

3. Új építmény építése esetén a kialakítandó megjelenésnek, telepítés módjának, a tömeg szélességének és a tetőidomnak illeszkednie kell a területen kialakult épületek megjelenéséhez.

1. A területen lapostető nem létesíthető.

2. A vakolt homlokzat fehér vagy természetes pasztell árnyalatú földszíntől eltérő színű nem lehet.

3. 50 m²-nél nagyobb bruttó alapterületű épület magastetős héjazatának kialakítása, cseréje során hullámpala, cserepeslemez, trapézlemez, bitumenes hullám- és zsindelyfedés nem alkalmazható.

4. Növénytelepítési előírások:

1. Fásítás, fasor kialakítása, a pótlásra előírt faj kiválasztása során helyben honos fajokat kell alkalmazni.

2. Fasoroknál a minimális telepítési tőtávolság, és az épülethomlokzatoktól való minimális telepítési távolság 4,0 m. Ezen túlmenően épületek homlokzata előtt a benapozás biztosítására is figyelemmel kell lenni.

5. Az épületek tömegarányai, anyaghasználata és színezése a táj építési hagyományait kövesse

1. Tömegformálás:

1. A településrészen kizárólag magastetős épületek is helyezhetők el.

2. Új tetőzet az épület környezetétől eltérő módon és anyaghasználattal nem alakítható ki.

3. A magastetős épület tömegétől kiálló épületrészek, tetőfelépítmények és épületszárnyak eltérő tetőhajlásszöggel is kialakíthatók.

4. Új építmény építése esetén a kialakítandó megjelenésnek, telepítés módjának, a tömeg szélességének és a tetőidomnak illeszkednie kell a ravatalozó épületéhez, illetve a síremlékekhez.

2. Homlokzati kialakítás:

1. Új épület homlokzati tagolása, nyílászáróinak és tömör falfelületének aránya a környezethez nem illeszkedő módon nem kerülhet kialakításra.

2. Az épületek nyílásai és a nyílászárók osztásrendje a homlokzat összhangjától eltérően nem változtatható meg. Egyedi nyílászáró csere esetében a nyílásmagasságának mérete és a nyílászárók osztása nem térhet el az épület homlokzatán kialakult nyílásrendtől, méretektől és osztásrendszertől.

3. Épület homlokzatainak részleges felújítása csak a homlokzat struktúráját is figyelembe vevő tagolás szerint történhet.

3. Anyag és színhasználat:

1. Új épület anyag- és színhasználata a környezethez nem illeszkedő módon nem kerülhet kialakításra.

1. Területi építészeti követelmények:

1. Az épületek tömegarányai, anyaghasználata és színezése a táj építési hagyományait kövesse

2. Gazdasági épület kizárólag földszintes lehet.

1. A területen lapostető nem létesíthető.

2. A vakolt homlokzat fehér vagy természetes pasztell árnylatú földszíntől eltérő színű nem lehet.

3. 50 m²-nél nagyobb bruttó alapterületű épület magastetős héjazatának kialakítása, cseréje során hullámpala, cserepeslemez, trapézlemez, bitumenes hullám- és zsindelyfedés nem alkalmazható.

4. A tervezett épület utcai homlokzatszélessége legfeljebb 9 méter lehet.

5. Növénytelepítési előírások:

9. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó építészeti követelmények

1. Helyi egyedi védelem alá helyezett épületek védett értéket hordozó tetőfelületén – a csapadékvíz-elvezető rendszert is beleértve – az építéskorival egyező anyaghasználat és szerkezeti megoldás alkalmazható.

2. Helyi egyedi védelem alatt álló épület közterületről látható

1. tetőfelületén

1. antenna felépítmény,

2. klíma-berendezés, valamint egyéb gépészeti berendezés kültéri egysége,

3. reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés, cégtábla, üzletfelirat, vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat és más grafikai megjelenítés,

4. háttérvilágítással ellátott, LED-kijelzőként vagy futófénnyel üzemelő tájékoztató, információs berendezés,

2. homlokzatán

1. reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés a cégtábla,

2. üzletfelirat, a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat és más grafikai megjelenítés kivételével,

3. napelem, napkollektor,

4. új parapet-konvektor, klíma-berendezés, valamint egyéb gépészeti berendezés kültéri egysége,

5. háttérvilágítással ellátott, LED-kijelzőként vagy futófénnyel üzemelő tájékoztató, információs berendezés,

6. reklámmegjelenítést tartalmazó árnyékoló szerkezet

7. nem helyezhető el.

10. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

11. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

1. használói a közterületről látható homlokzatokon, egységes és tervezett módon, a homlokzati tagozatokhoz illeszkedő, de legfeljebb 5 m² méretben és kialakítással, a homlokzat síkjából legfeljebb 15 cm-re kiemelkedő módon helyezhetnek el használónként és homlokzatonként 1–1 db üzletfeliratot, amely háttérvilágítással is ellátható, de villódzó fénytechnika, LED-kijelző, vagy futófénnyel üzemelő technológia nem alkalmazható,

2. közterületről látható homlokzati felülettel nem rendelkező használói a közterületről látható homlokzaton, a közös bejárat vagy kapuzat mellett, egységes és tervezett módon, a homlokzati tagozatokhoz illeszkedő, de legfeljebb 0,2 m2 méretben és kialakítással, a homlokzat síkjában helyezhetnek el használónként 1 db cégtáblát,

3. homlokzatán az 1. és 2. pontban foglaltakon túlmenően az érintett ingatlant használó vállalkozások számára, rendeltetési egységenként vagy üzletenként legfeljebb 1 db, a vállalkozás nevének, jelképének megjelenítését tartalmazó, homlokzati síkra merőlegesen kialakított, a homlokzat nyílásrendjével és építészeti tagozataival összehangolt nagyságú és kialakítású, kétoldalas, legfeljebb 0,7 m2 egyoldali felületű és legfeljebb 15 cm szélességű cégér elhelyezhető, mely nem alkalmazhat LED-kijelzőként vagy futófénnyel üzemelő technológiát,

4. közterületről feltáruló homlokzatán antenna, égéstermék-elvezető nem helyezhető el.

5. Légkondicionáló berendezés kültéri egysége a közterületről feltáruló homlokzaton kizárólag az országos településrendezési építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 92. § (2) figyelembe vételével helyezhető el,

6. közterületről feltáruló homlokzatán napernyő kizárólag natúr bézs színű és textilanyagú lehet, amely a legfeljebb 30 cm nagyságú függőlegesen lelógó részén tartalmazhatja az üzlet cégfeliratát és logóját. Az árnyékoló szerkezet egyéb reklámfeliratot vagy grafikát nem tartalmazhat,

7. közterületről feltáruló homlokzatán a homlokzat síkjából kiemelkedő kábelcsatorna, vagy kábelrögzítő segítségével rögzített vezeték nem létesíthető. Az egyes elosztószekrények fedlapjait a homlokzat színével azonos módon kell színezni,

8. közterületről feltáruló homlokzatán zászlótartó rúd elhelyezhetőségét biztosítani kell, amennyiben az épület Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvényben meghatározott középületnek minősül.

12. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésének általános szabályai

1. a belterületeken

1. az újonnan kiépítendő villamos energia – közép-, kisfeszültségű és közvilágítási – hálózatokat az országos vagy, helyi védett területen és országos vagy helyi védelem alatt álló ingatlan telekhatárától számított 50 méteren belül, földkábelbe kell fektetni,

2. ezeken a területeke a hálózati rekonstrukció során földkábelre kell áttérni,

3. elosztószekrények elhelyezését az a) pontban leírt területen ––süllyesztett megoldással, vagy a környezetbe illesztve takartan kell megoldani,

2. a külterületeken az újonnan kiépítendő villamos energia hálózatok föld felett vezethetők. A villamos energia és a távközlési hálózatokat közös, egyoldali oszlopsorra kell helyezni. Föld feletti hálózatok esetén oszloptranszformátor is elhelyezhető,

3. a transzformátorok helyét a beépítéssel összehangoltan kell kijelölni. A település belterületén az új házas transzformátorokat a környezetbe illesztve kell megoldani, alkalmazhatók kis helyigényű kompakt transzformátorok is. Föld feletti hálózatok esetén oszloptranszformátor is elhelyezhető.

4. Hírközléssel kapcsolatos műtárgyak elhelyezése során alkalmazandó előírások.

1. településkép-védelem szempontból a hírközlési és a kábel TV-hálózatokat a belterületen

1. újonnan csak földkábelbe vagy alépítménybe helyezve szabad létesíteni, amennyiben a meglévő légvezetékes villamos energia hálózatokkal a közös oszlopsoron történő elhelyezés nem megoldható,

2. meglévő föld feletti hálózatok rekonstrukciója, bővítése során a földkábeles elhelyezésre kell áttérni,

3. földfeletti elosztószekrények elhelyezését helyi védett területen süllyesztve, a környezetbe illesztve takartan kell megoldani,

2. azokon a területeken, ahol a hírközlési hálózatok föld felett vezethetők, a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetékeket közös oszlopsoron kell vezetni,

3. a mikrohullámú összeköttetés biztosítása érdekében bázisállomások közötti összekötő sávokban az előírt magassági korlátozás betartandó.

5. A teljes település ellátását biztosító új felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak (beleértve az új antennákat, antennatartó szerkezeteket, átjátszókat is) valamint új vezeték nélküli hírközlési, internet-szolgáltatási antennák, antennatartó szerkezetetek, adók, átjátszók elhelyezésére alkalmas területek a település külterületi részei.

6. Átjátszó állomás elhelyezése külterületeken meglévő adótorony vagy egyéb építmény igénybevételével, illetve kilátó létesítésével valósítható meg.

7. Új bázisállomás csak a településképi szempontok érvényesítésével és a környezethez illeszkedően helyezhető el.

8. Antenna templomtoronyra nem helyezhető el.

9. Új antennát, amennyiben 300 m-es körzetben már meglevő antenna áll, azzal közös tartószerkezetre lehet csak elhelyezni.

1. A kérelemhez mellékelni kell a megértéshez szükséges tartalmú tervdokumentációt pdf formátumban.

1. A szakmai konzultáción készült emlékeztetőt a Polgármester az építtető vagy a kérelmező részére a konzultációt követő 8 napon belül írásban megküldi.

1. a kérelem nem tartalmazza a megértéshez szükséges tartalmú tervi munkarészeket, vagy

2. az építtető vagy kérelmező nem adott meg olyan elérhetőséget, amelyen elektronikus úton vagy távbeszélőn értesíthető, vagy

3. a szakmai konzultációra a részére jelzett időpontban nem jelenik meg.

14. A településképi véleményezési eljárás

15. A településképi bejelentési eljárás

1. A bejelentéshez a Korm. rendelet 26/B. § (3) bekezdésében foglaltak alapján – a kérelem tárgyának megfelelően – a következő munkarészeket tartalmazó, a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet kell benyújtani:

1. a településképi követelményeknek való megfelelésről szóló rövid műszaki leírás, mely tartalmazza a telepítés, az építészeti kialakítás, a rögzítés módja és az anyag- és színhasználat leírását is,

2. helyszínrajz a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,

3. a reklámhordozó kialakításának részletterve alaprajzi és homlokzati nézetekkel,

4. az elhelyezendő reklám településképi megjelenését ábrázoló részletterv, mely ábrázolja a reklám méretét, kialakítását, a hordozófelület anyagát és a rögzítés módját is,

5. az elhelyezéssel érintett építménynek a reklámot vagy reklámhordozót is ábrázoló homlokzati rajza, amennyiben az elhelyezés építmény homlokzati felületén vagy tetőzetén tervezett,

6. utcaképi vázlat, színterv és látványterv.

2. A munkarészeket a kérelem tárgyának megfelelő, értelmezhető léptékben kell mellékelni.

16. A településképi kötelezés

1. az (1) bekezdés szerinti felhívásban szereplő határidő eredménytelen eltelte,

2. a településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása,

3. a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése

1. településképi követelmények be nem tartása esetén

2. településképi bejelentési eljárás során hozott döntésben foglaltak megszegése esetén.

3. Az (1) bekezdésben meghatározott településkép-védelmi bírság összege településképi követelmények megsértése:

1. magánszemély esetén legalább 100.000 forint, legfeljebb

2. 200.000 forint,

3. nem magánszemély esetén legalább 200.000 forint, legfeljebb 400.000 forint.

4. A településképi bírság kiszabásánál a hatóság mérlegeli különösen:

1. a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,

2. a jogsértéssel létrejött állapot településképre gyakorolt hatását,

3. a jogsértő állapot időtartamát.

5. Amennyiben a kötelezett a bírságot határidőre nem fizeti meg, úgy a tartozást adók módjára kell végrehajtani.