Zók Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2008. (IV. 3.) önkormányzati rendelete
Zók Község Önkormányzata Képviselő-testületének
Hatályos: 2008. 04. 03Zók Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2008. (IV. 3.) önkormányzati rendelete
Zók Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2008.(lV.03.) sz. rendelete a HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL
2008.04.03.
Zók Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVlll. törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében - az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel, a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatosan, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan - az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg:
A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya Zók közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, építményt, építményrészt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások megtartása mellett csak és kizárólag e rendelet és a mellékleteként szereplő TT-0620 jelzőszámú, 2008. áprilisban véglegesített (1:10.000 m.a. V-1 jelű és 1:2000 m.a. V-Z-2 jelű) szabályozási tervek együttes alkalmazásával szabad. A rendeletben nem szabályozott esetekben a külön jogszabályban (a továbbiakban OTÉK) rögzítettek szerint kell eljárni.
(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.
A szabályozási elemek értelmezése
2. § (1) A szabályozási terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:
a)a szabályozási vonalat és a szabályozási szélességet,
b)az építési övezeti és övezeti besorolást, lehatárolást és az övezeti jellemzőket,
c)az egyes területek felhasználásának módját és határát,
d)a védőterületeket,
e)a közigazgatási és a belterületi határvonalat.
(2) Bontásból eredő új építéseknél a kötelező erejű utcai építési vonal a lebontott épület utcai homlokvonalával azonos, ha a szabályozási terv, vagy a vonatkozó övezeti előírás másképp nem rendelkezik.
(3) A kötelező elemektől való eltérés csak e rendelet, ill. a szabályozási terv módosításával történhet.
(4) Jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül változtatható szabályozási elemek
a)A helyi védettségű épületek törlése, vagy újabbak védetté nyilvánítása jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül, önálló önkormányzati rendelettel történhet az Önkormányzati Főépítész, ennek hiányában vezető tervezői jogosultsággal rendelkező építész szakvéleménye alapján. A helyi védettség településrendezési eljáráson kívüli megszüntetéséről szóló rendelet tervezetét az örökségvédelmi hatóságnak tájékoztatásul meg kell küldeni.
b)A sajátos jogintézmények törlése, vagy újabbak bevezetése (az építésjogi követelmények és a telekalakítás kivételével) jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül, önálló önkormányzati rendelettel történhet.
c)A szabályozási tervlapokon beépítésre szánt területként jelölt területek jelen rendelet módosítása nélkül belterületbe vonhatók.
d)Hírközlési magaslétesítmény (adótorony) elhelyezése jelen rendelet 3. § (2) bekezdése figyelembevételével jelen rendelet módosítása nélkül engedélyezhető.
e)Amennyiben a védőterületek határvonala (kiterjedése) jogszabályi változások következtében a szabályozási terven jelölttől eltér, az jelen rendelet módosítása nélkül, szakhatósági eljárás keretében pontosítható.
f)Általános mezőgazdasági területen belüli művelési ág váltás, valamint általános mezőgazdasági terület erdősítése jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül, szakhatósági eljárás keretében engedélyezhető. Építésjogi szempontból az adott területen a tulajdoni lapra bejegyzett művelési ág szerinti előírások érvényesek.
(5) A szabályozási terven jelölt irányadó szabályozási elemek a következők:
a)az irányadó telekhatár,
b)a tervezett utak tengelyvonala.
(6) Az irányadó szabályozási elemek vagy a szabályozás lehetséges változatára utalnak, vagy pontosításuk továbbtervezést igényel. Az ezektől való eltérés a jelen rendeletben foglalt rendelkezések keretei között a rendelet, ill. a szabályozási terv módosítása nélkül engedélyezhető.
(7) Az irányadó szabályozási elemek a következőképpen értelmezendők:
a)Az irányadó telekhatár jelen rendelet keretei között az érintett tulajdonosok szándékától függően, az építési övezeti és övezeti előírások adta lehetőségeken belül módosítható javaslat.
b)A tervezett utak tengelyvonala, hossz- és keresztszelvényei az engedélyezési tervek készítése során pontosítandók.
(8) Az építési hely értelmezése oldalhatáron álló beépítési mód esetén:
a)Észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a telek északi oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.
b)Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely az utcasoron kialakult állapothoz igazodjon, ennek hiányában a telek nyugati oldalhatárára tapadjon.
(9) Az övezeti előírásokban szereplő épületszélesség fogalom értelmezése:
a)Négyszög alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret.
b)Épületszárnyakkal tagolt (L, T stb.) alaprajz esetén az épületszárnyak szélességi mérete.
(10) Az övezeti előírásokban szereplő homlokzatmagasság fogalom értelmezése:
a)A homlokzatmagasság az építmény egyes homlokzatai terepcsatlakozása feletti vetületének átlagos magassága, melynek számítása során figyelmen kívül kell hagyni
a1)a kémények, szellőzőkürtők, tetőszerelvények magasságát,
a2)a vizsgált homlokzatfelülettől 12 m-nél távolabbi (hátrább álló) építményrészeket,
a3)a vizsgált homlokzatfelület vízszintes összhosszának egyharmadát meg nem haladó összhosszúságú és legfeljebb 3 m magasságú
-tetőfelépítmény, építményrész, attika, álló tetőablak stb.,
-a terepbevágás mögötti homlokzatrész magasságát,
a4)a magastető és oromfalainak 6 m-t meg nem haladó magasságú részét. A gömb, félgömb, donga, vagy sátortető alakú építmények homlokzatmagasságát, ha az a
-12 m magasságot nem haladja meg, a vetületmagasság felében,
-12 m magasságot meghaladja, a vetületmagasság 6 m-rel csökkentett értékében kell meghatározni.
(11) Az építési övezeti előírásokban szereplő utcai épület és udvari épület fogalom értelmezése:
a)Utcai épület az építési telek előkerttel meghatározott utcafrontján álló, vagy oda tervezett, az adott területhasználat fő funkciójának (itt lakó, vagy intézményi funkció) megfelelő funkciójú épület.
b)Udvari épület az utcai épület mögött, esetenként mellett álló, vagy oda tervezett, az adott területhasználat fő funkcióját kiegészítő, kiszolgáló funkciójú (gazdasági épület, garázs) épület.
(12) Az építési övezeti előírásokban szereplő áttört kerítés fogalom értelmezése:
a)Olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg, és az egybefüggő tömör felületek külön-külön nem érik el a kerítés teljes hosszának 10%-át, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg az 50 cm-t.
l. Fejezet
Építési engedélyezés általános szabályai
3. § Engedélyhez kötött építési munkák
(1) Az építésügyi hatósági engedély megkérése előtt a külön jogszabályban rögzített eseteken túlmenően a műszaki követelmények előzetes tisztázása céljából elvi építési engedélyt kell kérni a következő esetekben:
a)a várható magas talajvízállás hatásainak kiküszöbölésére a szabályozási terven V-1 övezeti jellel jelölt vízfolyások és árkok medertengelyétől számított 30-30 m-en belüli építési igény esetén
b)a későbbi felszínmozgások elkerülése érdekében azokban az esetekben, ha a tervezett építmény 2 m magasságot meghaladó természetes, vagy mesterségesen kiképzett falat, vagy 45 foknál meredekebb rézsűt 10 m-en belül megközelít
(2) A település területén távközlési, illetve hírközlési magasépítmény (adótorony) helyének kijelölése a hatályos jogszabályok és a vonatkozó szabványok előírásain túlmenően az alábbi feltételekkel történhet:
a)Adótorony a település belterületén, valamint külterületi, természeti értéket képviselő földrészleten (ld. 3. sz. melléklet) nem helyezhető el.
4. § (1) Az építési engedélykérelmekhez a külön jogszabályban rögzített tartalmi követelményeken túlmenően a következő műszaki munkarészeket kell csatolni:
a)Helyiséget tartalmazó új építmény építése esetén gazdasági területen és birtokközpont területén az építési engedélykérelemhez az építési övezeti előírások figyelembevételével a terület térhatároló és belső növényesítését meghatározó kertépítészeti tervet kell csatolni.
b)a magasabb rendű jogszabályban rögzített telepítési távolságot el nem érő beépítés esetén - a kialakult állapotra való tekintettel – lakóterületen, a történetileg kialakult, 14 m-nél keskenyebb, már beépült, vagy korábbi bontás miatt megüresedett telkeken az eredetit meg nem haladó építménymagassággal és épületszélességgel épülő, „D-E” tűzveszélyességi osztályba sorolható bővítmények, illetve új épületek esetében a kialakult telepítési távolságok megtartása érdekében, az alkalmazható szerkezeti elemek meghatározására tűzvédelmi szakértői véleményt kell csatolni.
(2) Az (1) bekezdésben felsoroltakon túlmenően helyi egyedi védelem alatt álló építmény esetében az építési hatósági engedélyezés során az építésügyi hatóság elrendelheti
a)az Önkormányzati Főépítész, ennek hiányában az Állami Főépítész eseti véleményének megkérését,
b)az építmény(ek)en még meglévő, illetve rontott homlokzat esetén az eredeti homlokzati tagozatok, részletek, valamint az eredeti arányú nyílászárók visszaállítását,
c)meghatározhatja az építmény homlokzati burkolatát, színezését.
(3) Gazdasági és általános mezőgazdasági területen technológiai jellegű építmények elhelyezési igénye esetén az építésügyi hatóság az építési övezeti előírásokban előírt építménymagasságnál megengedőbb értéket is megállapíthat technológiai és műszaki indoklás alapján.
(4) A növény- és talajvédelmi hatóság [jóváhagyáskor: Baranya Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal]
a)szakhatóságként működik közre:
Termőföldön történő beruházások megvalósításának és üzemeltetésének engedélyezéséhez, valamint a más célra időlegesen hasznosításra kerülő vagy hasznosított termőföld újrahasznosítására készített tervhez.
(jóváhagyáskor az 1994.évi LV. tv.70. § (2) bek. értelmében).
b)engedélyező hatóságként működik közre:
Bármilyen külterületi mezőgazdasági művelési ágba tartozó földrészleten történő mezőgazdasági célú tereprendezés esetén
(jóváhagyáskor az 1994.évi LV. tv. 62. § (4) bek. b) pontjának, valamint a 69. § (1) bek. a) pontjának értelmében).
(5) A bányászati hatóságot [jóváhagyáskor: Pécsi Bányakapitányság] az építési engedélyezési eljárásba a következő esetekben kell bevonni:
a)3 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezés esetén (feltöltés, bevágás),
b)ezen túlmenően azon esetekben, amikor a lakosság, a tervező, vagy az Önkormányzat kedvezőtlen, az altalajjal összefüggő jelenségeket észlel.
(6) A bányászati hatóság szakhatósági állásfoglalása szükséges a termőföldről szóló törvényben meghatározott ásványi nyersanyag kitermelésével járó építési, tereprendezési és vízrendezési tevékenységek engedélyezési eljárásaiban, amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra, illetve nem a kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül, és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.
(7) A műemléki környezetben, illetve bármilyen fokú régészeti védettségű területen lévő építmények építési hatósági ügyeibe az örökségvédelmi hatóságot (jóváhagyáskor: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal) véleményező szakhatóságként be kell vonni.
(8) Erdőterületen lévő építmények építési hatósági ügyeibe az erdészeti hatóságot [jóváhagyáskor: Baranya Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal] véleményező szakhatóságként be kell vonni.
(9) Termőföld más célú hasznosításához a területileg illetékes Földhivatal engedélye szükséges.
(10) Sérülékeny vízbázis területén tervezett építmények építési hatósági eljárásaiba a környezetvédelmi hatóságot [jóváhagyáskor: Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség] be kell vonni.
(jóváhagyáskor előzetesen lehatárolt
- hidrogeológiai „B” védőterület a település teljes igazgatási területe
- külső védőterület a szabályozási terven lehatárolt terület)
Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai
5. § (1) Építés, illetve telekalakítás a szabályozási tervvel nem egyező terület-felhasználás esetében akkor engedélyezhető, ha:
a)az építés a legszükségesebb (élet-, vagyon-, vagy közbiztonság, esetleg egészségi szempontok miatt elengedhetetlen) munkálatok elvégzésére irányul,
b)a terv szerinti terület-felhasználás nagyobb távlatban (legalább tíz év) válik esedékessé, és végrehajtását a kérelmezett állapot nem akadályozza és nem teszi költségesebbé,
c)a terv szerinti terület-felhasználás nagyobb távlatban (legalább tíz év) válik esedékessé, és végrehajtását a kérelmezett állapot költségesebbé teszi ugyan, de az építtető meghatározott időre vállalja a kártalanítás nélküli elbontás kötelezettségét és ezt az ingatlan-nyilvántartásba be is jegyzik.
(2) Ha a szabályozási terv a telken tervezett szabályozási vonalat jelöl, a telket érintő telekalakítást, illetve építést engedélyezni a szabályozási vonallal csökkentett építési telek paramétereinek figyelembevételével szabad. Ezen engedélyek kiadásának feltétele a szabályozási vonallal jelölt telekalakítás végrehajtása.
(3) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (terület-előkészítés, köz- és magánterületeken a felszíni vizek akadálytalan és eróziómentes elvezetése, közművesítés hiánya miatt) nem biztosítottak, építési engedély nem adható, elvi építési engedély esetében az építési engedély feltételeit a határozatban közölni kell.
(4) Közművesítettséggel kapcsolatos előírások
a)A település beépítésre szánt területein az építési telkek teljes közművesítettség esetén építhetők be.
b)Azokon a területeken, ahol azt külön jogszabály lehetővé teszi, a szennyvízcsatorna kiépítéséig korszerű közműpótlóként zárt szennyvíztároló alkalmazandó.
[Jóváhagyáskor: a 123/1997. (VII.18.) Korm.Rendelet 5.sz. melléklete szerint.]
c)Szennyvíz-csatornával rendelkező területen az építési engedély megadásának feltétele az ingatlan szennyvízhálózatra kötése.
(5) Épület építése csak olyan telken engedélyezhető, amelynek közterületről, vagy önálló helyrajzi számmal rendelkező magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelítése biztosított.
(6) A település területén az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához szükséges járműtárolót, parkolóhelyet, rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet az OTÉK vonatkozó előírásai szerint kell kialakítani.
ll. Fejezet
Településszerkezet, terület-felhasználás
6. § (1) A belterületi határvonalat a szabályozási tervlapok tüntetik fel.
(2) Jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek
a)a település igazgatási területét beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különböző terület-felhasználási egységekre osztja fel,
b)a beépítésre szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző építési övezetekbe,
c)a beépítésre nem szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző övezetekbe sorolja,
d)az építési övezeteket, illetőleg övezeteket közterületekre és közterületnek nem minősülő területekre osztja.
(3) A település igazgatási területének beépítésre szánt területei a következők:
a)lakóterület
falusias lakóterület,
b)gazdasági terület
kereskedelmi, szolgáltató terület,
c)különleges terület
temetkezési célra,
sportolási célra,
idegenforgalmi célra.
(4) A település igazgatási területének beépítésre nem szánt területei a következők:
a)közlekedési és közműterület,
b)zöldterület,
c)erdőterület,
d)mezőgazdasági terület,
e)vízgazdálkodási terület.
(5) A terület-felhasználási egységeket, határaikat és jelkulcsukat a szabályozási tervek mutatják be.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
Általános előírások
7. § (1) Környezetterhelési határértékek
a)Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket.
[Jóváhagyáskor: Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél a levegő védelmével kapcsolatosan kiadott és többször módosított 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A légszennyezettségi határértékeket, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a szintén többször módosított 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet tartalmazza. Az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról a 10/2001. (IV.19.) KöM, a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet rendelkezik.]
b)Élővízbe és közcsatornába bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket be kell tartani.
[Jóváhagyáskor: A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló, módosított 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint.]
c)Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken.
[Jóváhagyáskor: Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység létesíthetésének, illetve üzemeltetésének zajkibocsátási, zajterhelési határértékeit, a zajtól védendő területeken a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja.]
d)Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését.
[Jóváhagyáskor: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.]
e)Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni.
[Jóváhagyáskor: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.]
f)Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket.
[Jóváhagyáskor: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.]
(2) A terepszint alatti építmények
a)Beépítésre szánt területen terepszint alatti építmény bárhol létesíthető, ahol nem gátolják műszaki megoldásokkal ki nem küszöbölhető építéshidrológiai, mérnökgeológiai, vagy egyéb geotechnikai adottságok, illetve ahol nem veszélyeztet más építményeket és nyomvonalas létesítményeket.
c)Pince csak épített szerkezettel alakítható ki.
d)Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.
e)Terepszint alatti építmény földalatti részei sem nyúlhatnak a szomszédos ingatlanok alá.
Falusias lakóterület
8. § (1) A területen üzemanyagtöltő kivételével az OTÉK 14. § (2) bekezdése szerinti építmények, és az OTÉK 1.sz. melléklet 54. pontja szerinti melléképítmények helyezhetők el.
(2) A terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:
a)Az „Lf-K” jelű építési övezet
Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek |
|
|---|---|
lakásszám |
építési telkenként legfeljebb 2 db |
telekalakítás |
nyeles telek nem alakítható ki |
legkisebb telekterület |
800 m2 |
legkisebb utcai telekszélesség |
kialakult 8 m |
beépítési mód |
oldalhatáron álló |
legnagyobb beépítettség |
30%, de max. 500 m2 |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
utcai épület esetében 3,00 m / 5,00 m |
előkert |
a kialakult utcaképhez igazodjon |
oldalkert |
OTÉK szerint |
hátsókert |
szabályozási terv szerint, az ott nem jelölt esetekben utcafronttól számított 70 m építhető be, de min. 6 m |
zöldfelületi mutató |
min. 40% |
Épületekre vonatkozó megkötések |
|
tetőidom és hajlásszög |
magastető 35-42 fok hajlásszöggel, a tetőidom az utcában kialakult állapothoz igazodjon |
tetőhéjalás |
elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag |
épületszélesség |
legfeljebb 9 m |
utcai kerítés |
épített jellegű, áttört, vagy tömör, 1,5-1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával |
b)Az „Lf-1” jelű építési övezet
Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek |
|
|---|---|
lakásszám |
építési telkenként legfeljebb 2 db |
telekalakítás |
nyeles telek nem alakítható ki |
legkisebb telekterület |
1000 m2 |
legkisebb/legnagyobb utcai telekszélesség |
18 m / 25 m |
beépítési mód |
oldalhatáron álló |
legnagyobb beépítettség |
30%, de legfeljebb 500 m2 |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
utcai épület esetében 3,00 m / 4,50 m |
előkert |
a kialakult utcaképhez igazodjon, ennek hiányában 5 m |
oldalkert |
OTÉK szerint |
hátsókert |
utcafronttól számított 70 m építhető be, de min. 6 m |
zöldfelületi mutató |
min. 40% |
Épületekre vonatkozó megkötések |
|
tetőidom és hajlásszög |
Magastető 35-42 fok hajlásszöggel, a tetőidom formája és a tetőgerinc iránya a kialakult utcaképhez igazodjon, ennek hiányában a fő tetőgerinc az oldalhatárral párhuzamos legyen. Az utcai homlokzaton csonkakonty kialakítása engedélyezhető. |
tetőhéjalás |
elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag |
épületszélesség |
legfeljebb 9 m |
utcai kerítés |
épített jellegű, áttört, vagy tömör 1,5-1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával |
(2) Udvari épületek elhelyezése:
a)Oldalhatáron álló lakóépület esetén a lakóépülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építendő. Az olyan saroktelkek esetében, ahol a lakóépület az utca felé néző oldalhatáron áll, gazdasági épület, garázs a másik oldalhatárra építendő, a szomszéd telken létesítendő hasonló funkcióval ikresítve. Gerincmagassága a lakóépületét nem haladhatja meg.
b)Szabadonálló lakóépület esetén a lakóépület takarásában, azzal építészeti egységet alkotva építendő. Gerincmagassága a lakóépületét nem haladhatja meg.
c)Újonnan épülő gazdasági épület és a lakóépülettől különálló garázs az utcafrontra nem telepíthető, ezért amennyiben megépítésükre a lakóépületét megelőzően kerül sor, az építési engedélykérelemben szereplő helyszínrajzon a lakóépület későbbi elhelyezhetőségének biztosítása érdekében annak várható helyét is jelölni kell.
d)Az oldalhatárra merőlegesen beforduló gazdasági épületek (keresztcsűrök, istállók, górék) szabályozása
d1)Kialakult épületek átépítése
A történetileg kialakult épületek az eredetit meg nem haladó építménymagassággal és épületszélességgel eredeti helyükön átépíthetők, a kialakult telepítési távolságok tarthatók, de az alkalmazandó szerkezeti elemek meghatározására az építési engedélyezési eljárás során tűzvédelmi szakértői véleményt kell beszerezni.
d2)Új épületek elhelyezésének feltételei
-legalább 20 m telekszélesség
-oldalhatáron álló beépítés
-legalább 20 m előkert
-OTÉK szerinti oldalkert
e)Lakóépülettel szembeni melléképületek szabályozása
e1)Kialakult épületek átépítése
A történetileg kialakult épületek az eredetit meg nem haladó építménymagassággal és épületszélességgel eredeti helyükön átépíthetők, a kialakult telepítési távolságok tarthatók, de az alkalmazandó szerkezeti elemek meghatározására az építési engedélyezési eljárás során tűzvédelmi szakértői véleményt kell beszerezni.
e2)Új épületek elhelyezése
Nem engedélyezhető.
(3) A területen a gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése a műemléki környezetben lévő, illetve helyi egyedi védelem alatt álló épületek kivételével a mindenkor érvényben lévő országos szabványok betartásával engedélyezhető.
(4) A területen parabola-antenna, valamint klímaberendezés kültéri egysége utcai homlokzaton nem helyezhető el.
Gazdasági terület
Kereskedelmi, szolgáltató terület
9. § (1) A terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. Kialakításának feltétele, hogy a terület lekerüljön a védett vízbázis külső védőidomáról (végleges védőidomok meghatározása).
(2) A területen az OTÉK 19. § szerinti építmények helyezhetők el.
(3) A szabályozási terven lehatárolt területen betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:
a) „Gksz” jelű építési övezet
Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek |
|
|---|---|
legkisebb telekterület |
1500 m2 |
legkisebb utcai telekszélesség |
20 m |
beépítési mód |
szabadonálló |
legnagyobb beépítettség |
60% |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
2,50 m / 7,50 m |
előkert |
10 m (az előkertben legfeljebb 15 m2 beépített alapterületű és legfeljebb 3,5 m építménymagasságú portaépület elhelyezhető) |
oldalkert |
OTÉK szerint |
hátsókert |
10 m |
zöldfelületi mutató |
min. 20% |
utcai kerítés |
épített jellegű, 1,8-2,0 m magas kerítés |
(4) Építési telken belüli zöldfelületek kialakítása
Az építési telkek telekhatárai mentén, azoktól legalább 1,5 m távolságra a jelen rendelet 24. §-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján legalább 1 sor, szaktervező által kiválasztott, őshonos, vagy honos fajokból álló védőfásítás telepítendő és tartandó fenn. Ugyancsak a 24. § szerinti beültetési kötelezettség vonatkozik az építési telkek belső növényesítésére, ami szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet. A belső zöldfelületek legalább 40%-át őshonos, vagy honos fafajokkal fásítani kell.
(5) A területen a gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése a mindenkor érvényben lévő országos szabványok betartásával engedélyezhető.
Különleges területek
10. § (1) A különleges területek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel.
(2) A „Kte” jelű különleges területek a település temetői.
(jóváhagyáskor a területen a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLlll. törvény és az ennek végrehajtásáról szóló 145/1999.(X.1.) Korm. rendelet előírásai érvényesek).
a)A területen betartandó építési előírások a következők:
-A területen szabadonállóan, legalább 10 m-es elő-, oldal-, és hátsókert megtartásával, legfeljebb 200 m2 telekterület beépítésével, legfeljebb 4,0 m-es építménymagassággal (kivéve harangláb, harangtorony) a fő funkcióhoz kapcsolódó magastetős kialakítású, hagyományos építőanyagok felhasználásával tervezett építmény (pl. ravatalozó, kápolna) helyezhető el.
-A terület zöldfelületi mutatója min. 40%.
-A terület még fel nem használt részein az előfásítást, az utak, parcellák előzetes kialakítását kertészeti tervek alapján el kell végezni.
-A területet legalább 1,8 m, de legfeljebb 2,0 m magas tömör, falazott jellegű kerítéssel, vagy hasonló magasságú élősövénnyel körül kell keríteni.
(3) A „Ksp” jelű különleges terület sportolási célokat szolgál, ahol a következő építési előírásokat kell betartani:
Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek |
|
|---|---|
legkisebb telekterület |
4.000 m2 |
beépítési mód |
szabadonálló |
legnagyobb beépítettség |
2% |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
3,50 m / 4,50 m |
előkert |
10 m |
oldalkert |
10 m |
hátsókert |
10 m |
zöldfelületi mutató |
min. 80% |
(3) A „Kid” jelű különleges terület idegenforgalmi célokat szolgál (skanzen), ahol a következő építési előírásokat kell betartani:
Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek |
|
|---|---|
legkisebb telekterület |
10.000 m2 |
beépítési mód |
szabadonálló |
legnagyobb beépítettség |
40% |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
2,00 m / 4,50 m |
előkert |
5 m |
oldalkert |
5 m |
hátsókert |
6 m |
zöldfelületi mutató |
min. 40% |
A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
Közlekedési és közműterület
11. § (1) A közlekedési területek lehatárolását és övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel:
Út |
Közlekedési terület jele |
Kategória |
Közlekedési terület szélessége |
|
|---|---|---|---|---|
jelenleg |
távlatban |
|||
M60 gyorsforgalmi út |
KÖu-1 |
külterületi gyorsforgalmi út |
kisajátítási terv szerint, |
|
58102 sz. út |
KÖu-3 |
külterületi mellékút, összekötő út |
külterületi mellékút, összekötő út (K.V.B.) |
meglévő |
Külterületi mezőgazdasági utak |
KÖu-5 |
külterületi mellékút, egyéb közút |
külterületi mellékút, egyéb közút |
meglévő |
Arany János utca |
KÖu-6 |
belterületi mellékút, gyűjtőút |
belterületi mellékút, gyűjtőút |
meglévő |
Új kiszolgáló utak |
KÖu-7 |
|
(B.VI.d.A.-D.) |
12-16 m |
Önálló gyalogút |
KÖu-8 |
belterületi gyalogút (B.X.) |
min. 4 m |
|
(2) A közlekedési területen az OTÉK 26. § (3) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el.
(3) Országos közutak melletti telken építmény csak a külön jogszabályok szerint helyezhető el.
(4) A 16 m közterületi szélességet elérő közlekedési területeken legalább egyoldali (K-Ny irányú úttengely esetén a déli, É-D irányú úttengely esetén a nyugati oldalon) fásított sávot kell létesíteni. Az előírás kül- és belterületre egyaránt vonatkozik. A fásítás kertépítészeti terv alapján valósítandó meg, amit az útépítési engedélyezési tervhez kell csatolni.
(5) Fásítás, fasor kialakítása, a pótlásra előírt faj kiválasztása során helyben honos fajokat kell alkalmazni.
(6) Közlekedési nyomvonalak mellé legalább 2,20 m törzsmagasságú, lehetőleg kétszer iskolázott sorfa minőségű faiskolai anyag telepíthető. Fasoroknál a minimális telepítési tőtávolság, és az épülethomlokzatoktól való minimális telepítési távolság 4,0 m. Ezen túlmenően épületek homlokzata előtt a benapozás biztosítására is figyelemmel kell lenni.
(7) Személygépkocsi parkolók kizárólag fás-cserjés zöldsávokkal tagolt kialakításban létesíthetők az OTÉK előírásainak figyelembevételével.
(8) A település területét érintő közművezetékek hatályos jogszabályok, illetve a tulajdoni lapra bejegyzett szolgalmi sáv szerinti védőtávolságait meg kell tartani.
[Jóváhagyáskor: a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet szerint.]
(9) Nem vonalas jellegű közmű- (pl. szennyvíz-átemelő, vízmű kút, gázfogadó állomás, transzformátorállomás stb.), vagy közlekedési létesítmény (pl. autóbusz megálló) az illetékes szakhatóságok beleegyező véleménye alapján, a külön jogszabályokban rögzített védőtávolságok betartása mellett bárhol elhelyezhető, azok számára a technológiai előírásoknak megfelelő, az adott építési övezeti, illetve övezeti előírásokban rögzített minimális telekterületnél kisebb telek kialakítható.
(10) Magánút céljára az adott építési övezeti, illetve övezeti előírásokban rögzített minimális telekterületnél kisebb telek kialakítható. Magánút telekszélessége legalább 6 m legyen.
Zöldterület
12. § (1) A település zöldterületeinek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel. A területen az OTÉK 27. §-ban foglaltakon túlmenően a következő előírásokat kell megtartani:
a)A „Z” jelű övezet a településen található közparkok, játszóterek kialakítására szolgáló terület.
-A meglévő közparkokat legalább kertépítészeti engedélyezési terv alapján fel kell újítani.
-A tervezett közparkok belső elrendezését, növényesítését kertépítészeti engedélyezési és kiviteli tervek alapján kell kialakítani és fenntartani.
-Az övezetben épület nem helyezhető el.
-A 39/1 hrsz. közpark alatti pincékben vendéglátóhely kialakítható. Az átalakítás talajmechnikai és statikai szakvélemény előírásai alapján végezhető.
Erdőterület
13. § (1) A település erdőterületeinek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel.
(2) A településen található erdőterületek az erdő rendeltetése szerint gazdasági rendeltetésű – „Eg” jelű erdők.
(3) Építési lehetőségek gazdasági rendeltetésű (Eg) erdőterületen
A területen bármilyen építmény csak az erdő rendeltetésének megfelelő funkcióval, 100.000 m2-t meghaladó területű földrészleten, az erdészeti hatóság bevonásával helyezhető el a következő előírások szerint:
a)Gazdasági épület elhelyezése esetén az ingatlan gépjárművel történő megközelítése köz-, vagy magánútról, lakó-, vagy egyéb szállásjellegű épület elhelyezése esetén ezen túlmenően a vízellátás biztosítása közművezetékről, vagy a közegészségügyi szakhatóság által igazolt vízminőséget biztosító helyi ellátással, valamint a villamosenergia ellátás biztosítása az építési engedély kiadásának feltétele.
b)A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kezelésére egyedi közműpótló létesítmény (zárt tározó, vagy szennyvíztisztító berendezés) alakítandó ki.
c)A megengedett legnagyobb beépítettség 0,5%.
d)A beépítési mód szabadonálló, az épületeket 10 m-es elő-, oldal- és hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.
e)Az épületek külső megjelenítéséhez hagyományos építőanyagokat, valamint a táj építési hagyományait követő színezést kell használni.
f)Az épületek a táj építési hagyományainak megfelelően egyszerű tömegű, 30-45 fok hajlásszögű magastetővel fedett kialakításúak legyenek. Keresztszárny építhető.
g)Gazdasági épület kialakításának feltételei:
-Az épület földszintes, legfeljebb 5,0 m építménymagasságú lehet.
h)Lakó-, vagy egyéb szállásjellegű épület kialakításának feltételei:
-Az épület legfeljebb 5,0 m építménymagasságú lehet.
-Az épület szélességi mérete a 8,0 m-t nem haladhatja meg.
Tájképvédelmi területen található erdőben csak az erdő- és vadgazdálkodást szolgáló épületek helyezhetők el a természeti értékek sérelme nélkül.
(4) A táj biológiai diverzitása és a látványi tájpotenciál megtartása érdekében a meglévő erdőtömbök a jövőben is megtartandók.
(5) Vízparti sávban (állandó vízfolyás medertengelyétől számított 50-50 m-en belül) elhelyezkedő gazdasági rendeltetésű erdőben tarvágás nem engedélyezhető, a véghasználat fokozatosságára kiemelt hangsúlyt kell fordítani.
(6) Új erdő telepítésénél a külön jogszabályban előírtak szerint kell eljárni.
(jóváhagyáskor az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LlV. törvény 35. §(4) bek. szerint).
(7) Fentieken túlmenően a vonatkozó országos rendelkezéseket, valamint az OTÉK 28. §-ban előírtakat kell megtartani.
(Jóváhagyáskor a vonatkozó jogszabályok a következők: a természet védelméről szóló 1996. évi Llll. törvény, az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LlV. Törvény, és a végrehajtásáról szóló 29/1997.(lV.30.) FM rendelet).
Mezőgazdasági terület
14. § (1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés céljára szolgáló része, ahol az OTÉK 29. § (1) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el
(Jóváhagyáskor a vonatkozó jogszabályok a következők: a termőföldről szóló, többször módosított 1994. évi LV. törvény, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi Llll. törvény).
(2) A termőföldön történő beruházásokat úgy kell megtervezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételét ne akadályozza.
(Jóváhagyáskor a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 70. §-ban foglaltaknak megfelelően).
(3) Általános mezőgazdasági területen a végleges máscélú hasznosítás, termelésből kivonás a vonatkozó, hatályos jogszabályok szerinti hatósági eljárás keretében történhet a területileg illetékes ingatlanügyi hatóság engedélye alapján, a természetvédelmi hatóság [jóváhagyáskor: Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség] előzetes megkeresésével.
(4) Tájképvédelmi területen található mezőgazdasági területen törekedni kell a művelési ágak kialakult arányának megtartására. A művelési ág megváltoztatása, illetve más célú területhasználat csak a település belterületének egyéb területen már nem biztosítható növelése, az adottságoknak megfelelő tájhasználat kialakítása, a tájkarakter erősítése, valamint közmű építése érdekében engedélyezhető. Egyebekben művelési ág váltási igény esetén ld. jelen rendelet 2. § előírásait is.
(5) Telekösszevonás, telekhatár-rendezés során a korábbi telekhatárokon kialakult cserjés, fás mezsgyék (mint természetközeli állapotú biotop sávok) megtartandók.
(6) A telekalakítás, területhasználat és művelés során a meglévő vízelvezető rendszerek szakszerű fenntartására ügyelni kell.
Kertes mezőgazdasági terület
15. § (1) A kertes mezőgazdasági területek („Mk”) lehatárolását a szabályozási terv tartalmazza.
(2) A zártkertek teljes területére részletes, fotódokumentációval alátámasztott, a telekstruktúra, a művelési ágak, a táj és az épületállomány vizsgálatára kiterjedő helyi értékvédelmi vizsgálat és javaslat készítendő.
(3) A történetileg kialakult és zömmel máig fennmaradt mesgyehatárok megtartandók.
(4) Az „Mk” jelű övezetben betartandó előírások
a)Az övezetben
a1)a 720 m2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad,
a2)720-1500 m2 területű telken csak szőlő művelési ág esetén helyezhető el legfeljebb 3%-os beépítettséggel egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince),
a3)az 1500 m2-nél nagyobb területű telken építmény legfeljebb 3%-os, de 80 m2 alapterületet meg nem haladó beépítettséggel helyezhető el,
a4)megfelelő művelési ág és telekterület esetén az OTÉK vonatkozó előírásai szerinti, de legfeljebb 150 m2 alapterületű lakóépület építhető.
b)Építési előírások:
b1)Gazdasági épület elhelyezése esetén az ingatlan gépjárművel történő megközelítése köz-, vagy magánútról, lakó-, vagy egyéb szállásjellegű épület elhelyezése esetén ezen túlmenően a vízellátás biztosítása közművezetékről, vagy a közegészségügyi szakhatóság által igazolt vízminőséget biztosító helyi ellátással, valamint a villamosenergia ellátás biztosítása az építési engedély kiadásának feltétele.
b2)A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kezelésére egyedi közműpótló létesítmény (zárt tározó, vagy szennyvíztisztító berendezés) alakítandó ki.
b3)A beépítési mód szabadonálló, az épületeket 3 m-es előkert (ezen belül az utcai építési vonal az utcai telekhatártól legfeljebb 10 m-re lehet), OTÉK szerinti oldalkert, és legalább 6 m-es hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.
b4)Az épületek külső megjelenítéséhez hagyományos építőanyagokat, valamint a táj építési hagyományait követő színezést kell használni.
b5)Az épületek a táj építési hagyományainak megfelelően egyszerű tömegű, 30-45 fok hajlásszögű magastetővel fedett kialakításúak legyenek. Keresztszárny építhető.
b6)Gazdasági épület kialakításának feltételei:
-Az épület földszintes, legfeljebb 5,0 m építménymagasságú lehet.
b7)Lakóépület kialakításának feltételei:
-Az épület legfeljebb 5,0 m építménymagasságú lehet.
-Az épület szélességi mérete a 8,5 m-t nem haladhatja meg.
c)Az övezet területén birtokközpont, illetve a hozzá tartozó kiegészítő központ az OTÉK 29. § (5)-(8) bekezdésében felsorolt feltételek teljesülése esetén, az előző pontban szereplő b1)-b7) alpontok betartásával alakítható ki.
d)Terepszint alatti létesítmények közterület, vagy idegen telek alá nem nyúlhatnak, azokat, és a meglévő építményeket hatásterületükkel nem érinthetik.
(5) Az „Mk-R” jelű övezetben betartandó előírások
a)A kiemelten védett régészeti lelőhely területén (lehatárolás a szabályozási terven, helyrajzi szám szerinti felsorolás a HÉSZ 2. sz. mellékletében) határán belül semmilyen új, alapozást igénylő építmény nem helyezhető el.
b)Az övezetben lakóépület nem építhető.
c)Gazdasági épület a meglévő helyén, a meglévőt meg nem haladó alapterülettel építhető a következő előírások megtartásával:
c1)Az épület földszintes, legfeljebb 4,0 m építménymagasságú lehet.
c2)Az épületek külső megjelenítéséhez hagyományos építőanyagokat, valamint a táj építési hagyományait követő színezést kell használni.
c3)Az épületek a táj építési hagyományainak megfelelően egyszerű tömegű, 35-45 fok hajlásszögű tetővel fedett kialakításúak lehetnek.
d)A területen hagyományos zártkerti művelést, illetve gyepművelést kell folytatni, gyümölcsfa ültethető. Az erdősödést meg kell akadályozni.
Általános mezőgazdasági terület
16. § (1) Az általános mezőgazdasági területek („Má”) lehatárolását és művelési águk jelölését a szabályozási terv tartalmazza.
(2) Szántó művelési ágú területen betartandó előírások
a)A kialakítható telek legkisebb területe 1500 m2, legkisebb szélessége 18 m.
b)A területen bármilyen építmény csak az ingatlan művelési ágához kötődő funkcióval, az OTÉK szerinti területű telken és beépítettséggel helyezhető el a következő előírások szerint:
b1)Gazdasági épület elhelyezése esetén az ingatlan gépjárművel történő megközelítése köz-, vagy magánútról, lakó-, vagy egyéb szállásjellegű épület elhelyezése esetén ezen túlmenően a vízellátás biztosítása közművezetékről, vagy a közegészségügyi szakhatóság által igazolt vízminőséget biztosító helyi ellátással, valamint a villamosenergia ellátás biztosítása az építési engedély kiadásának feltétele.
b2)A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kezelésére egyedi közműpótló létesítmény (zárt tározó, vagy szennyvíztisztító berendezés) alakítandó ki.
b3)Az épületeket szabadonállóan, 10-10 m-es elő-, oldal-, és hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.
b4)Az épületek tömege, fedése, szín- és formavilága a táj építési hagyományait kövesse.
b5)Gazdasági épület kialakításának feltételei:
-Az épület földszintes, legfeljebb 7,5 m építménymagasságú lehet (ld. még 4. § (3) bekezdést is).
b6)Lakóépület kialakításának feltételei:
-Az épület legfeljebb 4,5 m építménymagasságú lehet.
-Az épület szélességi mérete a 8,5 m-t nem haladhatja meg.
(3) Gyep, rét, legelő művelési ágú területen betartandó előírások
a)A területen kötelező a művelési ágnak megfelelő használat és kezelés, az extenzív művelés.
b)Művelési ág váltás feltételei:
b1)A területen művelési ág váltás a jelen rendelet 2. § (4) bekezdés f) pontján túlmenően a természetvédelmi szakhatóság (jóváhagyáskor a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség) hozzájárulása esetén engedélyezhető.
c)Telekalakítás feltételei:
c1)A terület természeti értéket képviselő részén (lehatárolás a szabályozási terven) a kialakítható telek legkisebb területe 3000 m2, legkisebb szélessége 18 m.
c2)A terület természeti értéket nem képviselő részén telekalakítás a (2) bekezdés a) pontja szerint engedélyezhető.
d)Építmény elhelyezésének feltételei:
d1)A terület természeti értéket képviselő részén (lehatárolás a szabályozási terven) épület nem helyezhető el.
d2)A terület természeti értéket nem képviselő részén építmény a (2) bekezdés b) pontja szerint helyezhető el.
(4) Birtokközpont, vagy a birtokközponthoz tartozó kiegészítő központ kialakításának feltételei:
a)Birtokközpont, illetve a hozzá tartozó kiegészítő központ az OTÉK 29. § (5)-(8) bekezdése, valamint jelen rendelet 16. § (2) bekezdés b) pont b1)-b6) alpontja előírásai szerint alakítható ki.
b)A birtokközpont határai mentén a jelen rendelet 24. §-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján kertépítész szaktervező által kiválasztott, őshonos, vagy honos fajokból álló, legalább 10 m széles többszintes növényállomány telepítendő és tartandó fenn. Ugyancsak a 24. § szerinti beültetési kötelezettség vonatkozik az építési telkek belső növényesítésére, ami szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet. A belső zöldfelületek legalább 40%-át őshonos, vagy honos fafajokkal fásítani kell.
(5) Mocsár művelési ágú területen betartandó előírások
a)A területen a jelenlegi művelési ág megváltoztatása, és építmény elhelyezése tilos.
Vízgazdálkodási terület
17. § (1) A „V” jelű terület a vízgazdálkodással kapcsolatos létesítmények elhelyezésére szolgál (vízfolyások, árkok, vízmű területek).
(2) A terület lehatárolását a szabályozási terv tartalmazza.
(3) A „V-1” jelű övezetbe az állandó vízfolyások, jelentősebb árkok területe tartozik. Az övezetben csak a vízügyi jogszabályokban megengedett vízkárelhárítási létesítmények helyezhetők el.
(Jóváhagyáskor a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról szóló 21/2006. (I.31.) Kormányrendelet előírásai szerint)
(4) A „V-2” jelű övezetbe a település területén található vízmű területek tartoznak. A területen az elsődleges funkciót kiszolgáló létesítmények építményei (pl. szivattyúház, stb.) helyezhetők el a következő előírások betartásával:
a)oldalhatáron álló beépítési mód
b)legfeljebb 10% beépítettség
c)legfeljebb 4,0 m építménymagasság
d)tájbaillő tömegformálás, építőanyag-használat és színezés
e)legalább 0 m-es elő-, és hátsókert, OTÉK szerinti oldalkert
(Jóváhagyáskor előírások a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997.(Vll.18.)sz. Kormányrendelet szerint.)
Közterületek kialakítása és használata
18. § (1) A közterületek kialakítását és használatát a település külön önkormányzati rendeletben szabályozza.
(2) A közterületen elhelyezhető építményekkel szembeni elvárások a következők:
a)Árusítópavilon legfeljebb 15,0 m2 alapterülettel, legfeljebb 3,5 m-es építménymagassággal, magastetős kialakítással, hagyományos építőanyagok felhasználásával létesíthető.
b)A közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek a település teljes területén egységes kialakításúak legyenek, az építmények legfeljebb 15 m2 alapterülettel létesíthetők. Egyedi tervezésű építmény legfeljebb 3,5 m-es építménymagassággal, hagyományos építőanyagok felhasználásával létesíthető.
c)Zöldterületen épület a jelen rendelet 12. § előírásai szerint helyezhető el.
lll. Fejezet
Kulturális örökségvédelem
19. § (1) Helyi építészeti értékek védelmére vonatkozó előírások:
a)A jelen rendelettel helyi védetté nyilvánított értékeket a HÉSZ 1.sz. melléklete tartalmazza és a szabályozási terv tünteti fel.
b)A helyi védelemmel kapcsolatos feladatok körét és eljárási rendjét a helyi védelemről szóló önkormányzati rendelet és a HÉSZ együttesen szabályozzák.
c)Helyi egyedi védelem alatt álló épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemű építési munka esetén a következő előírásokat kell betartani:
c1)Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.
c2)Helyi védettségű épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje.
Az épület bővítése az épület mögött, fésűs beépítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól legalább 5 m-rel hátrahúzva. A keresztszárny szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.
c3)A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
c4)Védett részérték az új épületbe visszaépítendő, védett kerítés megtartandó.
c5)Helyi védettségű épület bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését követően.
(2) Régészeti lelőhelyek védelmére vonatkozó előírások
a)A település nyilvántartott régészeti lelőhelyeinek és régészeti érdekű területeinek listáját a HÉSZ 2. sz. melléklete tartalmazza, az érintett területeket a szabályozási terv határolja le.
b)Általános előírások
b1)Régészeti érintettség esetén a kulturális örökség védelméről szóló törvény, és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek szerint kell eljárni.
b2)Minden olyan esetben, amikor lelet, vagy jelenség kerül elő, a területileg illetékes múzeumot és az örökségvédelmi hatóságot értesíteni kell, és a továbbiakban a múzeum nyilatkozatának megfelelően kell eljárni.
b3)Régészeti lelőhelyeken a nagy felületeket érintő beruházások előtt a Hivatal hatásvizsgálat készítését írhatja elő.
b4)A régészeti örökséget érintő kérdésekben a rendezési tervhez készített hatástanulmányban foglaltak az irányadók.
c)Nyilvántartott régészeti lelőhelyen és környezetében
c1)Minden, a talaj bolygatásával járó tevékenység, továbbá művelési ág megváltoztatásának szándéka (különösen gyep feltörése, vagy tuskózás) esetében az örökségvédelmi hatóság előzetes (szakhatósági) engedélye szükséges.
c2)A beruházás feltételeként előírt régészeti feltárás költségei a beruházót terhelik.
c3)A kialakult használat folytatható, de attól a lelőhely nem károsodhat.
c4)Lelet, vagy jelenség előkerülésekor a végzett tevékenységet fel kell függeszteni, és a területileg illetékes múzeum, illetve az örökségvédelmi hatóság nyilatkozatát kell kérni a további teendőkről.
d)Régészeti érdekű területen
d1)A területen a beruházásokhoz szükséges engedélyezési terveket az örökségvédelmi hatósággal véleményeztetni kell.
d2)A munka megkezdéséről az örökségvédelmi hatóságot tájékoztatni kell.
d3)Lelet, vagy jelenség előkerülésekor a kulturális örökség védelméről szóló törvény szerint kell eljárni.
lV. Fejezet
Az élővilág, a táj és a természet védelme
20. § (1) A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében:
a)A vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek kíméletével kell végezni.
b)Gondoskodni kell a használaton kívül helyezett épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések új funkciójának megállapításáról, illetve ennek hiányában megszüntetésükről, elbontásukról, az érintett területnek a táj, a településkép jellegéhez illő rendezéséről.
(2) A település területén található védett természeti értékek listáját a HÉSZ 3.sz. melléklete tartalmazza és a szabályozási terv tünteti fel.
a)Védett természeti területen a vonatkozó kezelési terv előírásai szerint kell eljárni.
b)Természeti területen az erdőterületek kivételével a művelési ág megváltoztatása a természetvédelmi hatóság engedélyével, erdőterületen az erdészeti hatóság engedélyével történhet.
c)Az ökológiai (zöld) folyosóhoz tartozó területen a Baranya megye Területrendezési Tervben előírtak szerint kell eljárni.
d)A NATURA 2000 hálózathoz tartozó területeken az Élőhelyvédelmi és Madárvédelmi Irányelvet alapul véve a NATURA 2000 hálózatra vonatkozó általános területi előírásokat kell betartani.
e)Tájképvédelmi övezetbe tartozó területen a vonatkozó övezeti előírások szerint kell eljárni.
A környezet védelme
21. § (1) Általános követelmények
a)A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik.
[Jóváhagyáskor: a követelményeket a környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény tartalmazza.]
b)Újabb területek belterületbe vonása, a termőföldön történő beruházások a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a meglévő talajvédelmi létesítmények működőképességét. A beruházások megvalósítása és üzemeltetése során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
[Jóváhagyáskor: 1994. évi LV. törvény 70. §-a szerint.]
c)A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.
[Jóváhagyáskor: a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet, vagy a “telepengedély” alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet határozza meg.]
d)Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a részleges közművesítés, a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítéséig az övezetek területein a közművek megvalósítására szakszerű közműpótló (zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező.
[Jóváhagyáskor: A felszín alatti vizek védelméről szóló, többször módosított 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló, a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint.]
e)A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.
[Jóváhagyáskor: A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni.]
f)A nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.
[Jóváhagyáskor: A vízügyi követelményeket a 21/2006. (I.31.) Kormányrendelet tartalmazza.]
g)A vizek és közcélú vizilétesítmények fenntartása esetén a jogszabályi előírásokat érvényesíteni kell.
[Jóváhagyáskor:: A követelményeket a 120/1999. (VIII.6.) Kormányrendelet tartalmazza.]
h)Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
[Jóváhagyáskor: A levegő védelmével kapcsolatosan kiadott 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 5. §-a szerint.]
i)Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni.
[Jóváhagyáskor: A levegővédelmi övezet meghatározását a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 6. §-a és 2. sz. melléklete szerint kell elvégezni.]
j)A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket.
[Jóváhagyáskor: A hulladék-gazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény elvárásai figyelembe vételével.]
(2) Speciális eljárási szabályok
a)A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket.
[Jóváhagyáskor: A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás szabályait a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet határozza meg.]
b)Zók a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint fokozottan érzékeny és a sérülékeny vízbázisra tekintettel kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve a létesítési engedélyezés során megállapított feltételek szerint – engedély alapján - történhet.
[Jóváhagyáskor: a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetésének engedélyezése a felszín alatti vizek védelméről szóló, többször módosított 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló, a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet előírásai szerint történhet.]
c)A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni.
[Jóváhagyáskor: a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet szerint.]
d)Erdőterületeket érintő beruházások során az erdő védelméről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
[Jóváhagyáskor: az 1996. évi LIV. törvény és a 29/1997. (IV.30.) FM rendelet szerint.]
e)A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok előírásai szerint.
[Jóváhagyáskor: a “telepengedély” alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet határozza meg.]
f)Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít.
[Jóváhagyáskor: az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló többször módosított 4/1997. (I.22.) Kormányrendelet 17. § (4) bekezdése és 18. §-a.]
g)Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
[Jóváhagyáskor: az 1994. évi LV. törvény 70. §-ának előírásai szerint.]
h)A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében érvényesíteni kell az előírásokat és a “helyes mezőgazdasági gyakorlat” szabályait.
[Jóváhagyáskor: a 27/2006. (II.7.) Kormányrendelet és a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet és az 1. sz. melléklete szerint.]
i)Zók településen az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti volumenben és az építmények közötti legkisebb távolságok megtartásával építhetők állattartó létesítmények.
j)A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell. Hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról.
[Jóváhagyáskor: a hulladékok elhelyezésével, ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységek végzése során a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és a 98/2001. (VI.15.) Kormányrendelet előírásait kell figyelembe venni és betartani, illetve a hulladékgazdálkodási törvény végrehajtására hatályba kerülő jogszabályokat. A hulladékok jegyzékét a többször módosított 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet tartalmazza.]
k)Az engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia kell az építési és bontási hulladékok kezelésére, a keletkezett hulladékok mennyiségének tervezésére és elszámolására, azaz építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos tevékenységre vonatkozó tervlapokat.
[Jóváhagyáskor: az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet 2. és 3. sz. melléklete tartalmazza.]
Tűzvédelmi rendelkezések
22. § (1) A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, a jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek az oltóvíz biztosításáról gondoskodniuk kell. A gazdálkodó tevékenységet nem folytató magánszemélyek részére az oltóvíznyerési lehetőségek biztosítása az önkormányzat feladata. Az oltóvizet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (továbbiakban OTSZ) szerint kell biztosítani.
(2) A településen a mértékadó tűzszakasz területe nem lehet nagyobb, mint amit a terület tűzoltó vízforrásaiból biztosítható oltóvíz-intenzitás megenged.
(3) Az újonnan építendő, illetve meglévő, de felújítandó közlekedési utak esetén az OTSZ vonatkozó előírásait figyelembe kell venni (szélesség, teherbírás, fordulási sugarak, stb.).
Ásványvagyon gazdálkodási követelmények
23. § (1) Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) csak érvényes bányászati, illetve külön jogszabály alapján kiadott hatósági engedély birtokában végezhető. A tevékenységek végzéséhez a Bányakapitányság engedélye, illetve más hatóság engedélye esetén a Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges.
V. Fejezet
Egyes sajátos jogintézmények követelményrendszere
24. § (1) A település beépítésre szánt területein épület csak építési telken helyezhető el.
(2) A település beépítésre nem szánt területein új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését, vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha
a)a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,
b)közérdeket nem sért,
c)az építmények csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszik igénybe és biztosított, hogy az építmények a telek területe nélkül nem idegeníthetők el.
(3) Elővásárlási jog
A települési önkormányzat közérdekű célok megvalósítása érdekében elővásárlási jogot állapít meg a következő ingatlanokra:
- 27 és 28 hrsz. kiszolgáló út céljára
(4) Kiszolgáló út céljára történő lejegyzés
a)A települési önkormányzat a szabályozási terven KÖu-7 övezeti jellel ellátott utak szabályozási vonallal lehatárolt részét kiszolgáló út céljára lejegyzi.
b)A települési önkormányzat az érintett területeken, a közérdek megvalósítása érdekében, a lejegyzés eszközét - az építési törvény vonatkozó előírásai szerint - csak akkor és csak olyan mértékben alkalmazza, amikor és amennyiben a közérdekű cél megvalósítására más lehetőség nincs.
(5) Településrendezési kötelezések
a)Az építési hatóság a településkép védelme érdekében kötelezheti az ingatlanok tulajdonosait
- a rossz műszaki állapotban lévő, a településképet ezáltal rontó építmények külső helyreállítására, színezésére
- az egységes utcakép biztosítása, a telek településképnek megfelelő állapotának megőrzése, vagy a közterület és a szomszédos ingatlanok – a telken folytatott tevékenység miatt szükségessé váló – védelme érdekében a telek bekerítésére
- a közegészségügyi (fertőzés, allergia, stb.) veszélyforrást jelentő elhanyagolt telkek azonnali rendbetételére
- a telkek közterületről látható részén lévő szemét- és törmelékkupacok eltávolítására a hatóság által észlelt időponttól számított15 napon belül.
b)Beépítési kötelezettség
A helyi építési szabályzat a tervszerű telekgazdálkodás, a beépítés helyes sorrendje és a településkép előnyösebb kialakítása érdekében az alábbi beépítetlen lakóterületekre a telekvásárlástól számított 3 éven belüli beépítési kötelezettséget állapít meg:
- Az Lf-1 jelű építési övezetekben
c)Beültetési kötelezettség
A helyi építési szabályzat a közérdekű környezetalakítás céljából az alábbi ingatlanokon az övezeti előírásokban meghatározott módon és telekrészen a használatbavételi engedély megadásának feltételeként elvégzendő beültetési kötelezettséget ír elő:
- Minden újonnan beépítésre kerülő ipari gazdasági területen fekvő ingatlanon.
- Birtokközpont, valamint a hozzá tartozó kiegészítő központ területén.
d)Településrendezési kötelezéssel érintett területeken az építési törvény vonatkozó előírásai szerint kell eljárni.
Vl. Fejezet
Záró rendelkezések
25. § (1) Ez a rendelet 2008. április 3-án lép hatályba, egyidejűleg a 8/2005.(X.01.) sz. rendelettel módosított 3/2001.(V.23.) Kt. sz. rendelet hatályát veszti.
(2) Jelen rendelet előírásait a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni, de az építtető kérésére a hatálybalépés napján folyamatban lévő ügyekben is alkalmazható.
Zók, 2008. április 3.
Nagy Gábor s.k. Magdó Szilárd s.k.
polgármester körjegyző
Záradék: A jelen rendelet 2008. április 3-án kihirdetésre került.
Zók, 2008. április 3.
Magdó Szilárd s.k. körjegyző
1. melléklet
2. melléklet
4. melléklet