Zók Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2015. (II.12..) önkormányzati rendelete a szociális ellátások helyi szabályairól

Zók Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Szociális ellátások helyi szabályairól

Hatályos: 2015. 02. 12- 2021. 08. 17

Zók Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2015. (II.12..) önkormányzati rendelete

Zók Községi Önkormányzat Képviselő-testülete

2/2015.(II.12.) számú rendelete a szociális ellátások helyi szabályairól

Zók Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában foglalt feladatkörében eljárva, a szociális igazgatásról szóló, többször módosított 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Szt.) 45. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

I. FEJEZET Általános rendelkezések

I.1. A rendelet célja

A rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő szociális rászorultságtól függő pénzbeli, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti keretei, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

I.2. A rendelet hatálya

1. § (1) A rendeletet alkalmazni kell a Zók Község Önkormányzata közigazgatási területén élő,

  • a) lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra,
  • b) bevándoroltakra és letelepedettekre,
  • c) hontalanokra
  • d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre
  • e) az Szt. a 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.

(2) A rendelet hatálya kiterjed a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint Zók közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

(3) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében Zók Község Önkormányzata által szervezett és nyújtott ellátásokra.

I.3. Eljárási rendelkezések

2. § (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása és a szociális alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmeket a Bicsérdi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: KÖH) lehet szóban, vagy írásban előterjeszteni. A kérelem formanyomtatványon vagy szabad megfogalmazású kérelem formájában nyújtható be.

(2) Amennyiben az e rendeletben szabályozott szociális alapszolgáltatások biztosítása társulás keretében fenntartott útján történik az alapszolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet az ellátást végző intézmény vezetőjéhez lehet szóban vagy írásban előterjeszteni.

(3) Civil szervezetek, nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, családvédelemmel foglalkozó intézmény, gyermek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet, illetve természetes személy is kezdeményezheti a hivatalból történő eljárást. Eljárási kezdeményezésük nem terjed ki intézményi ellátás igénybevételének kezdeményezésére.

(4) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes. Az ellátást igénylő a kérelmét a „A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről” szóló 9/1999.(XI.24.) SZCSM rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon nyújthatja be.

(5) A kérelmet – ha törvény másként nem rendelkezik – az a szociális hatáskört gyakorló szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakcíme van. A kérelmező lakcíme az a lakóhely vagy tartózkodási hely, ahol életvitelszerűen lakik. A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat-és lakcímnyilvántartás adatai az irányadók.

3. § (1) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza:

  • a) az ellátást igénylő személynek az Szt. 18. §-ának a.), c.), h.) pontjában szereplő adatait,
  • b) az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.

A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete.

(2) A jogosultság megállapításakor

  • a) a havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,
  • b) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni.

Jövedelem igazolható:

a) havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolást,

b) munkanélküli ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényt, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást,

c) a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonatot,

d) vállalkozó esetében az illetékes NAV igazolását, a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról.

(3) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni

a) a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,

b) a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt.

c) A közfoglalkoztatásból származó jövedelemnek az öregségi nyugdíj legkisebb összegét meghaladó részét.

(4) A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.

(5) Nincs szükség igazolásra, azon adatok tekintetében, amelyek a közös hivatal nyilvántartásában fellelhetők, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 36. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve igazolás beszerezhető.

4. § (1) A rendszeres ellátások folyósítása havonta, a tárgyhót követő hó 10. napjáig folyószámlára történő utalással, szolgáltatóhoz történő utalással, postai úton történő utalással kerül kifizetésre. A házipénztárból történő, döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet. Temetési segély, rendkívüli települési támogatás a megállapítást követő 3 napon belül kerül kifizetésre.

(2) Zók község területén a rendeletben leírt szociális ellátások ügyében az egyes ellátási formáknál szabályozottak szerinti szerv jár el.

(3) A polgármester döntése ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a képviselőtestülethez lehet fellebbezni. A fellebbezést a hivatalnál kell benyújtani. A hivatal a fellebbezést a szükséges iratok becsatolásával a képviselőtestület soron következő ülése elé terjeszti.

(4) A képviselőtestület döntése ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül keresettel lehet élni az illetékes bíróságnál. A pert az önkormányzat ellen kell indítani.

5. § (1) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadottakat a képviselő-testület vitatja, illetve hivatalos tudomás szerint a kérelemben leírtak nem felelnek meg a valóságnak, a kérelem megalapozott elbírálása érdekében az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.

(2) A közös hivatal a kérelem benyújtásakor saját adatbázisa (adónyilvántartás, ingatlan-nyilvántartás stb.) alapján vizsgálja kérelmező és vele közös háztartásban élő személyek vagyoni helyzetét.

(3) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a közös önkormányzati hivatal már bármely ügyben vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető.

(4) A képviselő-testület által szabályozott támogatási formákat csak az veheti igénybe, illetve az kaphatja,

  • a) akinek nem áll fenn köztartozása (adótartozás) az önkormányzattal szemben
  • b) önhibájából került rossz szociális helyzetbe
  • c) értékesíthető vagyontárggyal nem rendelkezik

6. § Települési támogatás egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.

7. § A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a 63/2006.(III.27.) Korm. r. 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.

8. § A határozatlan időre megállapított ellátások esetén a jogosultság fennállását – ha a jogszabály másként nem rendelkezik – az ellátás megállapítását követően naptári évenként egy alkalommal ismételten vizsgálni kell, ennek tényét – azaz a továbbfolyósíthatóságot – az ügyiratban rögzíteni kell.

9. § A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény ( Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

II. FEJEZET Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

10. § Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a települési önkormányzat képviselő-testülete az Szt.-ben, illetve e rendeletében meghatározott feltételek szerint

  • a) rendszeres települési támogatást és
  • b) rendkívüli települési támogatást

állapít meg.

2. Rendszeres települési támogatás

2.1. Lakhatáshoz kapcsolódó kiadások támogatása

11. § (1) A lakhatási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik (közüzemi díjaik) viseléséhez nyújtott hozzájárulás.

(2) Az önkormányzat polgármestere lakhatási támogatást nyújt annak a személynek akinek

  • a) egyedül élő esetén a jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-át
  • b) családban élő esetén az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át és az Szt. szerinti vagyona nincs

(3) A családban élő személynek csak azok számítanak, akik ténylegesen, életvitelszerűen az adott lakásban élnek, és nemcsak oda vannak bejelentve. Külön háztartásnak számít a különálló közüzemi szolgáltatási hely.

(4) A lakhatási támogatás egy hónapra jutó összege

  • a) egyedülélő esetén 2.500,-Ft
  • b) két fős, vagy attól több személyből álló háztartás esetén 3.000 Ft.

(5) A rendeletben előírt feltételek esetén a lakhatási támogatás a kérelem benyújtását követő hó első napjától 12 hónap időtartamra jár.

(6) A lakhatási kiadások igazolásának módja:

  • a) lakásbérleti vagy albérleti szerződés, bérleti díj fizetésének igazolása
  • b) pénzintézettel kötött hitelszerződés,
  • c) közüzemi villany, gáz, víz, számla - számlával történő igazolása

(7) A lakhatási támogatás kifizetésének módja csak szolgáltatóhoz történő utalással – a szolgáltatót a kérelmező választhatja.

(8) Megszűnik a támogatás:

  • a) a megállapított idő elteltével,
  • b) a támogatásra okot adó körülmények megváltozásával.

2.2 18. évét betöltött tartós beteg ápolására nyújtható támogatás, helyi ápolási díj

12. § (1) A képviselő-testület helyi ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi és

  • a) akinek a háztartásában az egy főre számított havi családi jövedelem összegét
  • b) egyedülálló kérelmező esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének

150%- át nem haladja meg és

- az ápoló és az ápolt közös háztartásban él,

- a kérelmező az ápolási tevékenység ellátásra alkalmas,

- az ápolandó személy, tartós betegségét háziorvos igazolja,

- az ápoló személy – az otthon történő munkavégzés kivételével - napi 4 órát meg nem haladó munkát végez,

- az ápoló rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege nem haladja meg az ápolási díj összegét,

- az ápoló személy nem szakiskola, középiskola, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója

-az ápolt személy szociális intézményi ellátásának igénybevétele a napi 5 órát nem haladja meg.

(2) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelmet a 63/2006.(III.27.) Korm.rendelet 4. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell az Szt.43. §-ában és a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 25. §-ában meghatározott igazolásokat és szakvéleményt.

(3) A helyi ápolási díj összege a költségvetési törvényben évente meghatározott alapösszeg 80 %-a.

(4) Az ápolási díj havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén az (1) bekezdés szerinti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási díjat kell megállapítani.

(5) Az ápolási díjra való jogosultságot évente felül kell vizsgálni.

2.2.1. Ápolási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése

13. § (1) Az ápolást végző személy ápolási díjra való jogosultságát meg kell szüntetni akkor, ha az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti.

(2) Akkor nem teljesíti az ápolást végző személy az ápolási kötelezettségét, ha az ápolást végző személy több egymást követő napon nem gondoskodik:

  • a) az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, különösen

- a megfelelő, ennek keretében – legalább napi egyszeri meleg étel – biztosításáról,

- a gyógyszerhez való hozzájutásról,

- egyéb alap ápolási feladatok ellátásáról,

b) az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményének biztosításáról, különösen:

- a fürdetésről, mosdatásról,

- a lakás takarításáról és tisztántartásáról,

c) az esetleges vészhelyzetek kialakulásának megelőzéséről.

(3) A házi segítségnyújtást végző intézmény (Szentlőrinci Szociális Szolgáltató Központ) az ápolást végző személy kötelezettségének teljesítését bejelentésre, vagy hivatal által történő felkérésre ellenőrzi. Az ellenőrzés során együttműködik a háziorvossal is, hogy meggyőződhessen az ápolt személy egészségi állapotának esetleges romlásáról és annak okairól. Amennyiben az ellenőrzés során úgy látja, hogy az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ezt a jegyzőnek jelzi.

2.3. Gyógyszertámogatás

14. § (1) A polgármester negyedévente - évente maximum 4 esetben (negyedévente) a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személy részére gyógyszertámogatást állapít meg,ha

  • a) egyedül élő esetén a jövedelme az öregségségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át nem haladja meg,
  • b) családban élő esetén az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg.

(2) Gyógyszertámogatás összege a kiváltandó recepten(recepteken) meghatározott gyógyszerek ellenértéke, de alkalmanként legfeljebb maximum 5.000,-Ft lehet. A gyógyszertámogatás kifizetése készpénzben a házipénztár útján történik.

3. Rendkívüli települési támogatás

15. § (1) A település képviselő-testülete rendkívüli települési támogatásban

részesíti

a) azt az egyedül élő személyt, akinek jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át nem haladja meg,

b) azt a családot, ahol az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg,

és a kérelmezőnek/családnak vagyona nincs.

(2) Rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni különösen, ha a kérelmezőnek

a) tartós betegség miatt jelentős jövedelem-kiesése van,

b) elemi kár, baleset, tragikus helyzet miatt anyagi segítségre szorul,

c) körülményeihez képest jelentős beiskolázási kötelezettségek merülnek fel.

d) Rendszeres pénzellátás iránti kérelme folyamatban van, és megélhetését ezen időszak alatt más jövedelemből, megtakarításból biztosítani nem tudja

e) gyermek fogadásának előkészítéséhez nem rendelkezik megtakarítással

f) nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz

g) nevelt gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez anyagi segítségre szorul

h) a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorul

(3) Elutasítható annak a személynek rendkívüli települési támogatás iránti kérelme, aki önhibájából (alkoholizmus, munkakerülés, játékszenvedély stb.) került nehéz anyag helyzetbe, ugyanakkor anyagi helyzetének javítására, munkavégzésre, fizikai, szellemi és lelkiállapota figyelembevételével nehézségek nélkül képes

(4) A polgármester különös méltánylást érdemlő esetben értékhatárra, jövedelemre és egyéb pénzbeli ellátásokra tekintet nélkül, - a rendkívüli körülmények figyelembevételével – rendkívüli települési támogatásban részesítheti a kérelmezőt.

16. § (1) A települési támogatás egyszeri összegét a rászorultsághoz igazodóan 30.000,-Ft-ig

terjedő összegben lehet megállapítani, és naptári éven belül legfeljebb egy alkalommal.

(2) Amennyiben az egy határozattal megállapított összegeket részletenként kell kifizetni, a határozatban fel kell sorolni a későbbi kifizetések időpontját és a kifizetendő összeget. Az ilyen kifizetések egy alkalomnak számítanak a (3) bekezdés alkalmazása szempontjából.

(3) Különös méltánylást érdemlő esetben az egyszeri kifizethető összeg legfeljebb 10.000,-Ft. Az ilyen kifizetésről a polgármester a soron következő ülésen beszámol a képviselő-testületnek. A kifizetés naptári évében egy család részére kifizetett átmeneti segélyek összege ebben az esetben sem haladhatja meg a 30.000,-Ft-ot.

(4) Katasztrófahelyzet estén a polgármester maximum 100.000,-Ft települési támogatást biztosíthat mindenféle jövedelmi helyzet vizsgálata nélkül. Az ilyen jellegű kifizetésekről a képviselő-testületnek a következő ülésen beszámol.

(5) A megállapított támogatás folyósítása készpénzben, vásárlási utalványban vagy az igénylő költségeinek közvetlen átvállalásával valósulhat meg. Amennyiben az ügy összeg körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a kérelmező a készpénz-támogatás nem a rendeltetésének megfelelően használja fel, a segélyt részben vagy egészben utalvány, illetve közvetlen számlakiegyenlítés formájában kell adni. Az utalvány élvezeti cikkek, alkohol vásárlására felhasználni tilos!

(6) A rendkívüli települési támogatás megállapítását követően a természetbeni ellátás – jogosult számára történő biztosításáról, az ellátás megszervezéséről a jegyző gondoskodik

(7) Települési támogatás kérelemre vagy hivatalból – különösen nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére – is megállapítható.

(8) A települési támogatás kifizetése házipénztár útján történik.

3.1. Temetési segély

17. § (1) A polgármester temetési segélyt nyújthat annak a helybeli lakosnak, aki meghalt személy eltemettetéséről gondoskodik.

(2) Temetési segély nem állapítható meg annak a személynek, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. Tv. alapján temetési hozzájárulásban részesül.

(3) A temetési segély összege 25.000,-Ft.

(4) A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül kell előterjeszteni. A kérelemhez a halotti anyakönyvi kivonat és a temetési számla másolatát csatolni kell.

(5) Amennyiben a kérelem elbírálásához szükséges információk rendelkezésre állnak a döntés lehetőleg azonnal meghozatalra kerül, egyébként az eljárási határidő l5 nap.

III. FEJEZET Természetben nyújtott szociális ellátások

4. Köztemetés

18. § (1) A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzatnak kell gondoskodnia az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha

  • a) nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy
  • b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.

(2) Az elhunyt személy elhalálozása időpontjában fennálló lakóhelye (a továbbiakban: utolsó lakóhely) szerinti települési önkormányzat a köztemetés költségét az (1) bekezdés szerinti önkormányzatnak megtéríti. A megtérítés iránti igényt a köztemetés elrendelésétől számított hatvan napon belül kell bejelenteni.

(3) Az elhunyt személy utolsó lakóhelye szerinti települési önkormányzat

  • a) a költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti, vagy
  • b) az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi.

(4) Ha az elhunyt személynek utolsó lakóhelye nem volt, vagy az nem ismert, úgy a temetési költséget viselő önkormányzat a (3) bekezdés szerint jár el.

(6) A köztemetésről a polgármester dönt.

IV. FEJEZET Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

19. § (1) A személyes gondoskodás keretében tartozó szociális alapellátási formák a következők:

  • a) szociális étkeztetés
  • b) házi segítségnyújtás
  • c) családsegítés

(2) Az Önkormányzat a nyári tanítási szünet idejére, a szünidei gyermekétkeztetés keretében ingyenes déli meleg főétkezést biztosít a szülő vagy más törvényes képviselő kérelmére a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, valamint a hátrányos helyzetű és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő halmozottan hátrányos helyzetű kiskorú gyermekek részére.

5. Az ellátások igénybevétele

20. § (1) E rendeletben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében az ellátást biztosító intézménybe történő felvétel, valamint az ellátások igénybevétele iránti kérelmet a hivatalhoz illetve az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani a 9/1999.(XI.24.) SzCsM. rendelet 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon.

(2) A jogviszony keletkezéséről és az ellátás iránti kérelemről az étkeztetés kivételével a szolgáltató központ vezetője dönt. Szociális étkeztetési kérelemről a polgármester dönt.

(3) Külön eljárás nélkül akkor biztosítható ellátás, ha indokolt az igénylő azonnali ellátása. Az írásos kérelmet és a jövedelemigazolást ebben az esetben is mellékelni kell.

(4) Az intézményvezető illetve a polgármester külön eljárás nélkül ellátásban részesíti azt, aki a 9/1999.(XI.24.) SzCsM rendelet 15. §.(1.) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 21/C. §-a, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Kormányrendelet 13/A. § (3) bekezdése foglalt feltételeknek megfelel.

6. Étkeztetés

21. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri

meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére

tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

a) koruk, egészségi állapotuk,

b) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,

c) szenvedélybetegségük, vagy

d) hajléktalanságuk

miatt.

(2) Egészségi állapota, és kora miatt jogosult a szociális étkeztetés igénybevételére az, aki ezt a tényt 2 évnél nem régebbi szakorvosi vagy háziorvosi véleménnyel igazolja. A fogyatékosságot, pszichiátriai betegséget, szenvedélybetegséget a kiállító szerv határozatával, okiratával, szakvéleményével kell igazolni.

(3) Étkeztetésben részesíti az önkormányzat azt az egyedülálló igénylőt, aki jövedelmétől függetlenül kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az étkezéséről más módon gondoskodni. Családban élő, jogosultsági feltételeknek megfelelő igénylőt abban az esetben részesíti az önkormányzat szociális étkezésben, ha nincs olyan személy vele közös háztartásban, aki az étkeztetéséről gondoskodni tudna.

(4) Az ellátás iránti kérelmet a kérelmező lakóhelye szerinti települési önkormányzathoz lehet

benyújtani. Az ellátás iránti kérelemről a polgármester dönt.

(5) Ha az igényt az intézmény legalább az igénybejelentést követő hó első munkanapjától nem teljesíti a bejelentés elfogadása és a befizetés teljesítése ellenére, vagy a bejelentést nem fogadja el, a kérelmet ennek feltüntetésével a hivatalnál kell benyújtani, és a képviselőtestület dönt a kérdésben.

(6) A szociális étkezés személyi térítési díja megegyezik az intézményi térítési díjjal.

(7) A szociális étkezés térítési díját a rendelet 1.sz. melléklete tartalmazza.

7. Házi segítségnyújtás

22. § (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

(2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell

  • a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,
  • b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás

körülményeinek megtartásában való közreműködést,

c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.

(3) Az ellátás iránti kérelmet az intézmény vezetőjéhez lehet benyújtani. Az ellátás iránti

kérelemről az intézmény vezetője dönt.

(4) Az ellátás igénybevétele, valamint annak megszüntetése az intézményvezető

intézkedése alapján az Sztv. 93. §.- 94/A. §. rendelkezéseinek megfelelően történik.

8. Családsegítés

23. § (1) A családsegítés az életvezetési problémákkal, szociális gondokkal küzdő családok, illetve személyek szociális és mentálhigiénés ellátása.

(2) A családsegítő szolgálat tevékenysége körében

  • a) közreműködik az igénylőcsaládi gondjainak rendezésében, életvitelét hátrányosan befolyásoló okok feltárásában, illetve megszüntetésében, mentális problémáinak megoldásában,
  • b) az igénylő kérelmére, problémáinak rendezése érdekében életvezetési és egyéb tanácsokat ad, segítséget nyújt,
  • c) folyamatosan figyelemmel kíséri a működési területén élő lakosság szociális helyzetét,
  • d) kezdeményezi a települési önkormányzatnál az önkormányzat kötelező feladatának nem minősülő ellátás helyben történő megszervezését,új szociális ellátások bevezetését, egyes szociálisan rászoruló csoportok, személyek e törvényben meghatározott vagy más speciális ellátását.

(3) A családsegítést az önkormányzat a Szentlőrinci Szociális Szolgáltató Központ keretében látja el.

9. Az intézményvezető és az ellátást igénybevevő

között kötendő megállapodás

24. § (1) Az intézményvezető az intézményi ellátás igénybevételekor írásban megállapodást köt a szolgáltatásban részesülő személlyel, illetve törvényes képviselőjével. A megállapodásban ki kell térni az Szt. 94/B. és 94/D. §-ában foglaltakon túl az alábbiakra is:

  • a) étkeztetés esetén az étkeztetés módjára;
  • b) házi segítségnyújtás esetén a segítségnyújtás tartamára, időpontjára;
  • c) a személyi térítési díj összegére és a megfizetés időpontjára, módjára;
  • d) az ellátástól való távolmaradás esetén (pl. betegség, kórházi ápolás, elutazás) az előzetes bejelentési kötelezettség szabályaira;
  • e) az ellátás megkezdésének időpontjára
  • f) az ellátás megszüntetésének eseteire vonatkozó figyelmeztetésre
  • g) a döntések elleni jogorvoslat módjára.

10. Az intézményi jogviszony megszűnése

25. § (1) Az intézményi ellátás megszűnik az Szt. 100. § és 101. §-ában foglalt esetekben és módon.

(2) Az alapellátás megszűnik, ha az igénylõ:

  • a) a térítési díjat 3 hónapon keresztül nem fizeti ki, kivéve, ha ingyenes ellátásban kell részesíteni,
  • b) a szolgáltatást 2 hónapon keresztül nem veszi igénybe,
  • c) elhalálozik,
  • d) kéri az ellátás megszüntetését.

(3) Az alapellátás megszüntetése az intézményvezető hatásköre. Az ellátás megszűnéséről az

intézményvezető írásban értesíti az ellátásban részesülőt.

(4) A térítési díj megállapítására, beszedésére vonatkozóan e rendeletben nem szabályozott kérdések tekintetében az Szt. 114-119. §-ában foglaltak az irányadók.

VI. FEJEZET Záró rendelkezések

26. § (1) E rendelet 2015. március 01. napján lép hatályba, rendelkezéseit a határozattal jogerősen el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 10/2013.(XII.19.) számú önkormányzati rendelet.

(3) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, és e törvény végrehajtására hozott magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

Nagy Gábor Magdó Szilárd

polgármester jegyző

Záradék: A rendeletet a Képviselőtestület 2015. február 11-én megtartott testületi ülésén fogadta el, kihirdetésre 2015. február 12-én került sor.

Magdó Szilárd

jegyző

1. sz. melléklet

A szociális étkeztetés intézményi térítési díja: mindenkori étkezési térítési díjról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott díj,-Ft/adag/nap – 50%-a.