Botykapeterd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2019 (XII.2.) önkormányzati rendelete
AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
Hatályos: 2022. 01. 15Botykapeterd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2019 (XII.2.) önkormányzati rendelete
AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
Botykapeterd Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Az önkormányzat és jelképei
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Botykapeterd Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).
(2) Az önkormányzat működési területe: Botykapeterd község közigazgatási területe, mely 1737 ha 9265 m² .Határai: Északon: Mozsgó, Szigetvár, Délen: Rózsafa,Keleten: Nagypeterd, Nyugaton: Szigetvár.
(3) Az önkormányzat székhelye: 7900 Botykapeterd Kossuth L. utca 24.
(4) Az önkormányzat adatai:
a) adószám: 15334857-1-02;
b) KSH statisztikai számjel: 15334857-8411-321-02
c) törzskönyvi azonosító szám: 334857
d) bankszámla száma: 11731094-15334857-00000000 (OTP Dél-dunántúli r., Szigetvár)
e) ÁHTI azonosító: 702067
(5) Az önkormányzat hivatalos honlapja a www.botykapeterd.hu. A honlap tartalmazza különösen az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 1. mellékletében meghatározott adatokat.
2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.
(2) Az önkormányzat címerének leírása: a címerpajzs tetején aranysárga színű, barokkos díszítés. A szín utal a régi, történelmi időkre, a nemességhez való tartozásra, lásd egytelkes nemesek, és a református templom barokk stílusára. A pajzs tárcsapajzs, mégpedig kicsit karcsúsított, modernizált változatban. Széle fekete vonallal kiemelt. A pajzs alatt a csücskös részbe beleérve világoskék színű szalag, két vége megtörve. A szalagban fekete nagybetűkkel a település neve: BOTYKAPETERD. A pajzs kétszer vágott. Felső vágott része kék színű, benne kardot tartó kéz. E motívum a község harcos múltját jelenti, elsősorban a közeli Szigetvár miatt a környék lakóinak a törökkel való küzdelmeit jelképezi. A kard az Eszterházyak címerében is megjelent, mindkét település hosszú ideig Eszterházy-birtok volt. A pajzs vágott alsó része barna színű, ferdén keresztbe csíkozott rész, amely jelzi a földet. E motívum megjelent Botyka 1784-es, első ismert pecsétjében. A föld felett a református templom stilizált változata utal az itt élők vallására és templomukra. A templom felett balra szárában alul összekötött sárga színű búza csokor. E motívum látható Botyka 1784-es, első ismert pecsétjében. A templomtól balra szőlő, zöld terméssel, két zöld levéllel. A templom felett jobbra ezüstfehér színű, lebegő ekevas, valamint csoroszlya, amelyek élükkel egymás felé fordulnak. A föld, a szőlő, a gabonacsokor, az eke, a csoroszlya bizonyítja: Botyka és Kispeterd életében fontos szerepe volt a mezőgazdaságnak, a növénytermesztésnek, ezen belül is a gabonatermesztésnek, a szőlőtermesztésnek. A búzamotívum a reménységet, a jövőbe vetett hitet is mutatja. A templomtól jobbra sárga színű csillag stilizált változatban, jelezve a reménységet és a református templomok jelképét.
(3) Az önkormányzat zászlajának leírása: a zászló téglalap alakú, fehér színű selyem zászló, a zászlólap közepén a település címerével.
(4) Az önkormányzat kör alakú pecsétjén középen Magyarország címere, a köríven pedig Botykapeterd Község Képviselő-testülete, Baranya megye felirat található.
(5) Az önkormányzat pecsétjét kell használni különösen:
a) a képviselő-testület üléseiről készített jegyzőkönyvek hitelesítésére;
b) önkormányzati rendeleten;
c) szerződésekre, megállapodásokra, jognyilatkozatokra;
d) önkormányzati hatósági ügyekben;
e) a testület által adományozott okleveleken;
f) az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon.
(6) A polgármester kör alakú pecsétjén középen Magyarország címere, a köríven Botykapeterd Község Polgármestere felirat található.
2. A település ünnepei
3. § (1) A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.
(2) A község kiemelt közművelődési és kulturális rendezvényei:
a) Nőnapi rendezvény;
b) Március 15-i nemzeti ünnep;
c) Június 4-ei Nemzeti Összetartozás Napja;
d) Bagol András Hagyományőrző Nap,
e) Itthon vagy – Magyarország szeretlek!;
f) Október 23-i nemzeti ünnep;
g) Idősek napja;
h) Töklámpás-felvonulás;
i) Karácsonyi ünnepség.
3. A település külföldi kapcsolatai
4. § Az önkormányzat együttműködési megállapodást kötött Erdőcsinád településsel (Maros megye, Románia) a közös történelmi múltra alapozva, a települések sajátosságainak, hagyományainak, gazdasági, kulturális értékeinek megismerése, további szabadidős és sport kapcsolatok kiépítése céljából.
4. Együttműködés a civil szervezetekkel és a nemzetiségi önkormányzattal
5. § Botykapeterd Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) a rendelkezésre álló anyagi és szellemi eszközökkel támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, melyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak. Az együttműködés jellegéről és annak módjáról a képviselő-testület egyedi határozatban dönt.
6. § (1) A képviselő-testület együttműködési megállapodást kötött a Botykapeterdi Roma Nemzetiségi Önkormányzattal (a továbbiakban: nemzetiségi önkormányzat). A megállapodás szabályozza az együttműködés kereteit, a személyi és a tárgyi feltételek biztosítását.
(2) A nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben (a továbbiakban: Njtv.) meghatározott kezdeményezést, javaslatot, tájékoztatáskérést a polgármesterhez nyújthatja be. A polgármester az Njtv-ben előírtak szerint köteles a kezdeményezés, javaslat tárgyában történő döntéshozatal, illetve a tájékoztatás megadása iránt intézkedni.
(3) A nemzetiségi önkormányzat elnöke az Njtv-ben rögzített egyetértési, és vélemény-nyilvánítási jogának gyakorlása során az egyetértés tárgyában hozott döntést, a kialakított és írásba foglalt véleményt a polgármesternek köteles megküldeni.
5. Címek, elismerések, díjak adományozása
7. § A képviselő-testület díszpolgári címet, egyéb elismeréseket, díjakat adományoz. A díszpolgári cím adományozásáról, az egyéb elismerésekről a képviselő-testület egyedi határozattal dönt.
6. Feladat- és hatáskörök
8. § (1) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv) meghatározott önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei látják el.
(2) A képviselő-testület hatásköreit az Mötv-ben meghatározottak szerint átruházhatja.
(3) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet 1. és 2. számú mellékletei tartalmazzák.
(4) A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 42. §-ában meghatározott hatáskörök.
(5) Az önkormányzat önként vállalt feladatai különösen:
a) nem kötelező pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, támogatások biztosítása,
b) általános iskolások táboroztatásának támogatása,
c) Arany János Tehetséggondozó Programban való részvétel,
d) Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszerben való részvétel,
e) rendezvények tartása,
f) civil szerveződések támogatása,
g) sportprogramok támogatása,
h) helyi építészeti örökség védelme,
i) külföldi testvértelepülési kapcsolat ápolása,
j) NEFELA Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesülés támogatása.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE
7. Gazdasági program
9. § (1) Az önkormányzat tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az önkormányzat gazdasági programja tartalmazza.
(2) A gazdasági program a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra szólhat.
(3) A gazdasági program előkészítéséről és előterjesztéséről a polgármester gondoskodik.
8. Az ülésezés rendje
10. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, általában havonta egyszer, de évente legalább 6 (hat) ülést tart.
(2) A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli, együttes testületi ülést, valamint közmeghallgatást tart.
(3) A képviselő-testület az alakuló, a rendes, a rendkívüli testületi ülését és a közmeghallgatást a polgármesteri hivatalban (Botykapeterd, Kossuth u. 24.), az együttes testületi ülését a nagypeterdi rendezvényteremben (Nagypeterd Kossuth L. u. 47.) tartja.
(4) A képviselő-testület az alakuló ülést az alábbi napirendi pontok alapján tartja:
a) helyi választási bizottság elnökének tájékoztatója a választás eredményéről, és – amennyiben korábban nem került rá sor - a megbízólevelek átadása;
b) a képviselők és a polgármester eskütétele, esküszöveg aláírása;
c) a polgármesteri program ismertetése;
d) az alpolgármester megválasztása, az alpolgármester eskütétele;
e) a polgármester illetménye/tiszteletdíja összegének megállapítása;
f) a polgármester költségtérítésének megállapítása;
g) az alpolgármester illetményének/tiszteletdíjának a megállapítása;
h) bizottság létrehozása, a bizottsági tagok, elnök megválasztása;
i) a képviselői tiszteletdíj megállapítása;
j) a szervezeti és működési szabályzat megalkotása vagy felülvizsgálata.
(5) Az önkormányzati képviselő és a polgármester a képviselő-testület előtt, az alpolgármester és a nem képviselő bizottsági tag a polgármester előtt teszik le az esküt. Az eskü letétele előmondás alapján történik, az önkormányzati képviselő és a polgármester esetén az eskü szövegét előmondó a helyi választási bizottság elnöke, alpolgármester és a nem képviselő bizottsági tag esetén a polgármester. Az alakuló ülésről távollévő képviselő az esküt azon a testületi ülésen teszi le, amelyen először vesz részt.
(6) Időközi választás esetén a megválasztott képviselő, polgármester a megválasztását követő első ülésen teszi le az esküt.
(7) A képviselő-testület indokolt esetben kihelyezett ülést is tarthat.
(8) A képviselő-testület a nyári szabadságolások miatt augusztus hónapban ülésszünetet tart. Az ülésszünetben a halaszthatatlan ügyekben a képviselő-testület kizárólagos hatáskörét kivéve a polgármester jár el, vagy szükség esetén rendkívüli ülés is összehívható.
(9) Együttes ülést olyan önkormányzati ügyekben tartanak az önkormányzatok, ahol a képviselő-testületek együttes jelenléte a döntés meghozatalához elengedhetetlen.
9. Rendes képviselő-testületi ülés összehívása
11. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, annak akadályoztatása vagy tartós távolléte esetén az alpolgármester, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén a legidősebb képviselő (a továbbiakban: korelnök) hívja össze az ülés helyének, időpontjának, tervezett napirendjeinek és azok előterjesztőinek megjelölését tartalmazó írásos meghívó útján úgy, hogy azt a képviselő-testület tagjai és az érintettek az ülés előtt legalább 3 (három) nappal korábban megkapják.
(2) Akadályoztatásnak minősül az önhibán kívüli távolmaradás (pl. utazás, hivatalos eseményen való részvétel, hatóság előtti kötelező távollét, bírósági per), tartós távollétnek minősül a három napot meghaladó hiányzás (pl. betegség, kórházi kezelés).
(3) Az együttes ülést a közös hivatalt fenntartó önkormányzatok polgármesterei, akadályoztatásuk esetén az alpolgármesterek hívják össze az ülés helyének, időpontjának, tervezett napirendjeinek és azok előterjesztőinek megjelölését tartalmazó írásos meghívó útján.
(4) Az önkormányzat bélyegzőjével ellátott meghívóhoz csatolni kell az írásos előterjesztéseket.
10. Rendkívüli képviselő-testületi ülés összehívása
(2)2
(3)3
(4)4
(5)5
11. Képviselő-testületi ülésre meghívandók köre
13. § (1) A képviselő-testület nyilvános ülésére az önkormányzati képviselőkön, a jegyzőn kívül meg kell hívni
a) teljes körű tanácskozási joggal a nemzetiségi önkormányzat elnökét;
b) adott napirendre vonatkozó tanácskozási joggal:
ba) a közös önkormányzati hivatal ügyintézőjét,
bb) azt a személyt, akinek jelenléte a napirend tárgyalásához szükséges,
bc) önszerveződő közösség képviselője.
(2) Tanácskozási joggal meg kell hívni azokat is, akiknek az ülésen való részvételét a képviselő-testület, a polgármester vagy a jegyző szükségesnek tartja. A tanácskozási joggal bíró személy szavazati joggal nem rendelkezik.
12. A képviselő-testületi ülés vezetése
14. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása vagy tartós távolléte esetén az alpolgármester, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök vezeti.
(2) Akadályoztatásnak minősül az önhibán kívüli távolmaradás (pl. utazás, hivatalos eseményen való részvétel, hatóság előtti kötelező távollét, bírósági per), tartós távollétnek minősül a három napot meghaladó hiányzás (pl. betegség, kórházi kezelés).
(3) Az ülés vezetőjének a jogköre:
a) megnyitja és berekeszti a képviselő-testületi ülést,
b) tájékoztat a távollévőkről,
c) megállapítja és az ülés folyamán figyelemmel kíséri a testület határozatképességét;
d) amennyiben az ülés határozatképtelen, javaslatot tesz az ismételt ülés időpontjára;
e) javaslatot tesz a napirend elfogadására, azok összevont tárgyalására, sorrendjének cseréjére, illetve ha szükséges, bejelenti a zárt ülés tartását;
f) a megállapított napirendek sorrendjében levezeti a vitát, megadja a szót a kérdésre, hozzászólásra, kiegészítésre;
g) fenntartja a rendet a tanácskozás alatt, tárgyalási szünetet rendelhet el a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény fennforgásakor, valamint az ülést félbeszakíthatja vagy berekesztheti;
h) összefoglalja a vitát;
i) napirendi pontonként szavazásra bocsátja először a módosító, kiegészítő indítványokat, majd az eredeti javaslatot;
j) megállapítja a szavazás eredményét;
k) kihirdeti a képviselő-testület döntését;
l) biztosítja a képviselők interpellációs és kérdezési jogának gyakorlását.
13. A tanácskozás rendje
15. § (1) A képviselő-testület ülését az ülést vezető személy nyitja meg, majd ezt követően tájékoztatja a képviselő-testületet a távollévőkről, majd megállapítja a határozatképességet, amelyet az ülés teljes időtartama alatt folyamatosan ellenőriz. Határozatképesség esetén javaslatot tesz az ülés napirendjére.
(2) Ha a határozatképességhez szükséges számú önkormányzati képviselő nincs jelen és nem is lehet arra számítani, hogy a hiányzó önkormányzati képviselők megérkeznek, akkor az ülés határozatképtelen. Ebben az esetben az ülést 15 (tizenöt) napon belül ugyanezen napirend tárgyalására újra össze kell hívni, az ülés vezetője javaslatot tesz az ismételt ülés időpontjára.
16. § Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester - a képviselő-testület törvényben át nem ruházható hatásköreként meghatározott ügyek kivételével minden más ügyben - döntést hozhat.
17. § Minden jelenlevő köteles a tanácskozás rendjét tiszteletben tartani, a mobiltelefon használatot mellőzni.
18. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülés vezetője gondoskodik, aki ennek során:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától vagy sértő kifejezést használ;
b) megvonhatja a szót a hozzászólótól a rendelkezésre álló idő túllépése miatt.
c) rendre utasítja azt a személyt, aki a képviselő-testület üléséhez méltatlan magatartást tanúsít;
(2) A tanácskozás rendjének megzavarása esetén az ülés vezetője rendreutasítja a nyilvános ülésen megjelent állampolgárokat. Ismétlődő rendzavarás esetén, vagy ha olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülés vezetője az ülést határozott időre félbeszakíthatja, illetve bezárhatja.
(3) Az ülés vezetőjének a rendfenntartás körében tett intézkedését szükség esetén a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(4) Az ülés vezetőjének a rendfenntartás érdekében tett – e rendeletben szabályozott - intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy miattuk vitába szállni nem lehet.
14. A nyilvánosság biztosítása
19. § (1) A rendes képviselő-testületi ülés meghívóját a helyben szokásos módon közzé kell tenni.
(2) A képviselő-testület ülésén - a zárt ülés kivételével - bárki, előzetes bejelentkezés nélkül részt vehet. A hallgatóság az ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet és a tanácskozás rendjét nem zavarhatja.
(3) A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés is nyilvános, a döntést nyilvános testületi ülésen ki kell hirdetni.
15. Az előterjesztés
20. § (1) Előterjesztésre jogosult:
a) polgármester,
b) bizottság,
c) jegyző.
(2) A képviselő-testület vagy a bizottság elé kerülő előterjesztés lehet:
a) a tervezett napirendi pontból, vagy aktuális feladatból következő, érdemi döntést igénylő javaslat,
b) tájékoztató vagy beszámoló jellegű anyag.
(3) Az érdemi döntést igénylő javaslat irányulhat:
a) önkormányzati rendelet megalkotására,
b) határozat meghozatalára.
(4) A képviselő-testület vagy bizottsága ülésére előterjesztést szóban vagy írásban lehet tenni. Az írásos előterjesztést a testületi ülések meghívójához mellékelni kell. Halaszthatatlan, indokolt esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek, határozati javaslatnak közvetlenül az ülés előtti vagy az ülésen történő kiosztását, ebben az esetben az előterjesztést az előterjesztő személynek részletesen ismertetni kell. Nem kell írásos előterjesztést készíteni, ha a napirend témája egyszerű és szóban előadható. Kötelező írásos előterjesztést készíteni önkormányzati beruházások, rendeletek vagy nagyobb pénzügyi kiadással járó döntések meghozatalával kapcsolatosan.
21. § (1) Az előterjesztést a képviselő-testületnek vagy a bizottságnak kell címezni az ülés időpontjának, a napirendi pont tárgyának megjelölésével.
(2) A képviselő-testület vagy a bizottság elé kerülő előterjesztés általában két részből áll:
a) tárgy és helyzetelemzésből, előzmények ismertetéséből, a döntési javaslat indokolásából, az ezekhez csatolt mellékletekből,
b) döntési javaslatból (rendelet-tervezet vagy határozati javaslat).
(3) A határozati javaslat tartalmazza a végrehajtási határidő és a végrehajtásért felelős személy megnevezését. Pontonként meg kell jelölni a végrehajtásért felelős személyeket. Több felelős esetén - ha maga a határozat eltérően nem rendelkezik - az elsőként megnevezett köteles a végrehajtást megszervezni. Felelősként megjelölt személy: a polgármester, a bizottság elnöke, a jegyző, intézményvezető, valamint a közös hivatal ügyintézője lehet.
(4) A végrehajtás határidejét naptári napban vagy - egy éven túli folyamatos feladat meghatározásakor - folyamatos jelöléssel kell előírni. Folyamatos határidő esetén meg kell jelölni a végrehajtásról szóló végső jelentés határidejét. A felelős és határidő megjelölés elhagyása csak abban az esetben lehetséges, ha tájékoztató jellegű, további intézkedést nem igénylő napirendi pontról van szó.
(5) Az előterjesztésen az aláírás s. k. jelölésű is lehet, bélyegzőnyomatot nem szükséges alkalmazni.
(6) Amennyiben a polgármester, illetve a jegyző nem maga készíti az előterjesztést, akkor a napirend tárgyalásakor a tényleges kidolgozó lesz az előadó.
16. Rendkívüli előterjesztés
22. § (1) Rendkívüli előterjesztésnek minősül minden olyan előterjesztés, amelynek szükségessége az adott képviselő-testületi ülésre kiküldött meghívóhoz csatolt előterjesztések elkészítését követően merült fel és a szoros határidő, az önkormányzat halasztást nem tűrő érdeke miatt az előterjesztésekre egyébként vonatkozó 3 (három) napos kézbesítési szabályt nem lehetett megtartani.
(2) A rendkívüli előterjesztés a képviselő-testületi ülés megkezdésig elektronikusan kiküldhető, vagy az ülésen írásban kiosztható.
(3) A polgármester vagy az előterjesztő szóbeli indoklását követően a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel felveheti a napirendek közé a rendkívüli előterjesztést. Amennyiben a rendkívüliség indokoltságát a képviselő-testület nem fogadja el, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni és meg kell határozni napirendre tűzésének későbbi időpontját.
17. Sürgősségi indítvány
23. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, amely nem szerepel az ülés meghívójában.
(2) Sürgősségi indítvány csak akkor kerülhet testületi ülésre, ha az indítvány tárgya olyan ügy, amelynek soron kívüli tárgyalása végett a polgármester maga is összehívná a képviselő-testület ülését.
(3) Sürgősségi indítványt terjeszthet be:
a) polgármester;
b) önkormányzati képviselő;
c) jegyző.
(4) A polgármester ismerteti a sürgősségi indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indoklására.
(5) Ha a képviselő-testület helyt ad a sürgősségi indítványnak, úgy azt naprendként tárgyalja. Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, akkor arról dönt, hogy melyik képviselő-testületi ülésen tűzi napirendre.
18. A felszólalások típusai
24. § A képviselő-testületi ülésen elhangzó felszólalások típusai:
a) napirendhez kapcsolódó kérdés és hozzászólás,
b) személyes megjegyzés,
c) közérdekű bejelentés, javaslat.
19. A napirendek megtárgyalása
25. § (1) A napirendi javaslatot az ülés vezetője terjeszti elő. Beszámol azokról a javaslatokról, amelyek a napirend tervezetéből hiányoznak.
(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület határozat nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(3) A napirendi pont elhalasztását az előterjesztő vagy bármely önkormányzati képviselő indítványozhatja. Az ülés vezetője felszólíthatja a javaslattevőt az indokolásra.
(4) A napirendi pont tárgyalásának elhalasztásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz és a polgármester javaslatára a napirendi pont tárgyalásának új időpontját is meghatározza.
26. § (1) Az önkormányzati képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén bejelenteni személyes érintettségét.
(2) A személyesen érintett képviselő érintettségének jelzése mellett bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni.
(3) Amennyiben a képviselő-testület megállapítja, hogy a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, az önkormányzati képviselő tiszteletdíját legfeljebb 12 (tizenkét) havi időtartamra legfeljebb 25 %-kal csökkentheti.
(4) A képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett önkormányzati képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.
27. § (1) Napirendenként elsőként a napirendi pont előterjesztője vagy előadója ismerteti a szóbeli előterjesztést, illetve az írásbeli előterjesztést kiegészítheti.
(2) A szóbeli kiegészítés csak az írásos előterjesztésben nem ismertetett, új kérdésekre terjedhet ki. Az előadónak röviden meg kell indokolnia, hogy miért van szükség a szóbeli kiegészítésre, s hogy a szóban elmondottak miért nem szerepelnek az írásos előterjesztésben. A szóbeli kiegészítés maximális időtartama 5 (öt) perc. Az időbeli korlátozástól különösen jelentős napirendek esetén a képviselő-testület eltekinthet.
28. § (1) Az előterjesztőhöz vagy előadóhoz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal részt vevők kérdéseket intézhetnek, amelyre a vita előtt kell választ adni.
(2) A kérdésre a képviselő-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett. A válaszadás maximális időtartama 5 (öt) perc.
29. § (1) A válaszok elhangzását követően az ülés vezetője a napirend felett megnyitja a vitát. A vita során a testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak véleményüket vagy javaslatukat magában foglaló hozzászólásra jogosultak.
(2) A hozzászólásokra a jelentkezések sorrendjében kerülhet sor. A hozzászólás időtartama legfeljebb 5 (öt) perc lehet. Ugyanazon napirend keretében az ismételt hozzászólás a 3 (három) percet nem haladhatja meg.
(3) Rendkívül indokolt esetben a képviselő-testület az ülés vezetőjének a javaslatára, egyszerű szótöbbséggel megadhatja a hozzászólási jogot olyan személynek is, akinek nincs tanácskozási joga. A hozzászólásra az önkormányzati képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak hozzászólása után kerülhet sor.
(4) Az előterjesztő a döntési javaslatot, a képviselő a módosító javaslatot a vita lezárásig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor visszavonhatja.
(5) Ha a napirendhez már több felszólaló nincs, az ülés vezetője a vitát lezárja. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.
30. § A vita lezárása után legfeljebb egy alkalommal 3 (három) perces időtartamban személyes megjegyzést tehet az, aki a vitában az ellene szóló, sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani, vagy a hozzászólásával kapcsolatos észrevételeket kívánja eloszlatni.
31. § Ügyrendi javaslatot a képviselő-testület bármely tagja tehet, amelyről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz. Ügyrendi javaslatnak minősül:
a) a napirendi pont felvételére, levételére tett javaslat;
b) az ülés nyitott vagy zárt jellegére tett javaslat;
c) a napirendi pontok tárgyalásának sorrendjére tett javaslat;
d) az ülés felfüggesztésére, elnapolására tett javaslat;
e) az egyeztetés céljából kért szünetkérés, amely szünet időtartama legfeljebb 20 (húsz) perc lehet;
f) a szavazás módjára és menetére tett javaslat;
g) e rendelet szabályának megsértése miatti korrigálásra tett javaslat a rendelet vonatkozó pontjának megjelölésével.
32. § (1) Interpelláció: a polgármester, az alpolgármester, a jegyző magyarázatadási kötelezettsége a feladatkörükbe tartozó valamely ügyben. Az interpelláció problémát tár fel, s arra kér választ, hogy az miként szüntethető meg, vagy valamilyen mulasztásra, helytelen gyakorlatra hívja fel a figyelmet, vagy valamely panasz orvoslását kéri.
(2) Interpellációt a képviselő írásban a polgármesternél nyújthat be, amelyet a testületi ülésről készült jegyzőkönyvhöz csatolni kell.
(3) Az interpelláció tárgyalására a napirendi pontok lezárása után kerül sor. A képviselő az interpellációját a testületi ülésen maximum 5 (öt) percben szóban megismételheti, kiegészítheti.
(4) Ha az interpellációt legalább a testületi ülést megelőző 5 (öt) nappal korábban nyújtják be, azt a polgármester megküldi az interpelláltnak a kérdés megvizsgálása és a válasz előkészítése céljából. Ebben az esetben az interpellációra a testületi ülésen érdemben válaszolni kell. Ennek időtartama az 5 (öt) percet nem haladhatja meg.
(5) A testületi ülésen szóban előterjesztett interpelláció esetében a képviselő-testület engedélyezheti, hogy az interpellált a választ legkésőbb 15 (tizenöt) napon belül írásban közölje az interpellálóval és a képviselő-testülettel. A válasz elfogadásáról ebben az esetben a testület a következő ülésén dönt.
(6) A testületi ülésen az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik, majd vita és határozathozatal nélkül, egyszerű szótöbbséggel a képviselő-testület dönt.
33. § Az interpellációra történt válaszadás után a képviselő-testület tagjai, a jegyző és a tanácskozási joggal rendelkezők közérdekű bejelentéseket tehetnek. Ha a bejelentés nyomán intézkedés szükséges, ennek megszervezése a polgármester feladata, aki az intézkedésről és annak eredményéről a következő testületi ülésen ad tájékoztatást.
34. § A jegyzőnek soron kívül szót kell adni, amennyiben törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.
20. A döntéshozatali eljárás
35. § Az ülés vezetője az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Elsőként elhangzásuk sorrendjében a módosító, kiegészítő indítványokat, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.
36. § A testület alakszerű határozat nélkül dönt:
a) napirend elfogadásáról
b) a feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról;
c) informális jelentés tudomásul vételéről;
d) interpellációra adott válasz elfogadásáról;
e) tájékoztatókról, bejelentésekről;
f) az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben titkos szavazás tartásáról;
g) két ülés között történt eseményekkel kapcsolatos beszámolókról.
37. § Minősített többség szükséges az Mötv-ben meghatározott esetekben.
21. Szavazás módja
38. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. Először a javaslat mellett, majd ellene szavazó képviselők, végül a döntéstől tartózkodók szavaznak.
(2) A szavazatok összeszámlálásáról az ülés vezetője gondoskodik. Amennyiben a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy valamely képviselő kéri, az ülés vezetője köteles a szavazás megismétlését elrendelni.
39. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt jogszabály előírja.
(2) Név szerinti szavazást a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, az Mötv.-ben meghatározott ügyek kivételével bármely ügyben elrendelhet.
(3) A név szerinti szavazásnál a jegyző egyenként felolvassa alfabetikus sorrendben a képviselők nevét, akik a nevük felolvasásakor “igen” vagy “nem” vagy “tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A névsort és a szavazatokat a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell. A szavazás eredményét az ülés vezetője állapítja meg. Ha a szavazás eredménye felől kétség merülne fel, vagy ha azt valamelyik képviselő kéri, az ülés vezetője a szavazást köteles megismételni.
40. § (1) Titkos szavazást lehet tartani mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést kell tartani, illetve zárt ülés tartható. A titkos szavazást kezdeményezheti a polgármester, vagy bármelyik önkormányzati képviselő. A titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület vita és határozathozatal nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(2) A titkos szavazást az Ügyrendi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozati Bizottság szavazatszámláló bizottságként bonyolítja le. A szavazás szavazólapon és urna igénybevételével történik. A lebonyolítás technikai feltételeit a jegyző biztosítja.
(3) A szavazatszámláló bizottság összeszámlálja a szavazatokat, megállapítja a szavazás eredményét és arról jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza:
a) a szavazás helyét, idejét;
b) a bizottság tagjainak nevét és tisztségét;
c) a szavazás eredményét.
(4) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testületet tájékoztatja. A jegyzőkönyvet a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.
(5) A titkos szavazással hozott döntést is alakszerű határozatba kell foglalni.
22. A képviselő-testület döntései
41. § A képviselő-testület döntése:
a) önkormányzati rendelet,
b) határozat.
23. Rendeletalkotás
42. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását (módosítását, hatályon kívül helyezését) kezdeményezheti:
a) polgármester,
b) önkormányzati képviselő,
c) képviselő-testület bizottsága,
d) jegyző;
(2) Az önkormányzati képviselő és a bizottság a polgármesterhez nyújtja be, a polgármester és a jegyző a képviselő-testülethez terjeszti elő az indítványt.
(3) A rendelet-tervezetet a jegyző készíti elő. A rendelet-tervezet elkészítésére legalább 30 (harminc) napos határidőt kell biztosítani.
(4) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg.
(5) Az önkormányzati rendeletet az önkormányzat hirdetőtábláján való kifüggesztéssel, vagy amennyiben a terjedelme ezt nem teszi lehetővé, az önkormányzati rendelet pontos megjelölésével kell kihirdetni azzal, hogy a rendelet teljes szövege a közös hivatalban megtekinthető. A kihirdetés tényét és időpontját a jegyző az önkormányzati rendeletre rávezeti.
(6) Az önkormányzati rendelet jelölése magában foglalja:
a) a jogalkotó képviselő-testület megnevezését;
b) a rendelet sorszámát (évenként 1-től kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni);
c) az évszámot, majd azt követően zárójelben a kihirdetés hónapját (római számmal) és napját (arab számmal), /pl. 1/2011. (II.15.) Ör./;
d) az önkormányzati rendelet megnevezést;
e) a rendelet címét.
(7) A rendeletek folyamatos felülvizsgálatáról a jegyző gondoskodik.
24. Határozathozatal
43. § (1) A határozat:
25. A határozatok végrehajtásának rendje
44. § (1) Az elfogadott képviselő-testületi határozatokat a felelősként megjelölt személy köteles végrehajtani. A folyamatos intézkedést igénylő határozatok végrehajtásával kapcsolatos teendőket a polgármester vagy a jegyző köteles meghatározni.
(2) A határozatok végrehajtásáról azok határidejének lejártát követő testületi ülésen kell beszámolni. Ha a végrehajtás akadályba ütközik, ismertetni kell annak okát, szükség esetén javaslatot kell tenni a határozat módosítására, vagy kiegészítésére, és a képviselő-testülettől kérni kell a határidő módosítását.
(3) A határozatok nyilvántartásáért a jegyző a felelős. A határozatot a jegyző küldi meg a végrehajtásért felelősnek.
26. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve
45. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülésről, a titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül.
(2) A jegyzőkönyv az Mötv-ben foglaltakon túl tartalmazza:
a) az ülés jellegét (alakuló, rendes, rendkívüli, együttes);
b) az ülés nyilvános vagy zárt ülési módját;
c) a távolmaradt képviselők névsorát;
d) az előterjesztők nevét és beosztását,
e) az ülést levezető elnök esetleges intézkedéseit, az ülésen történt fontosabb eseményeket;
f) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat;
g) az ülés berekesztésének a tényét;
h) a polgármester és a jegyző aláírását.
(3) A testületi ülésről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell:
a) a meghívót;
b) a jelenléti ívet;
c) az írásos előterjesztéseket,
d) az elfogadott önkormányzati rendeleteket;
e) az írásban benyújtott interpellációt, kérdést,
f) a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet.
(4) A választópolgárok a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével, ügyfélfogadási időben, a közös hivatalban betekinthetnek a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvébe. A jegyzőkönyv anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni. A jegyzőkönyv másolatáért a közös hivatal költségei megtérítését (pl. fénymásolás díja) kérheti.
27. Közmeghallgatás, lakossági fórum
46. § (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás határozatképes testületi ülés keretében történik.
(2) A közmeghallgatás időpontját, helyét és napirendjét hirdetmény útján legalább 8 (nyolc) nappal korábban közzé kell tenni.
(3) A képviselő-testület közmeghallgatást az alábbi témakörökben tarthat különösen:
a) a képviselő-testület ciklusprogramja;
b) új helyi adók bevezetése;
c) a képviselő-testület által meghatározott esetekben.
(4) A közmeghallgatásra a képviselő-testületi ülés szabályai vonatkoznak azzal az eltéréssel, hogy a meghirdetett napirend tárgyában, majd azt követően más, közérdekű kérdésben minden választópolgár, valamint helyben érdekelt jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet képviselője helyi közügyeket érintő kérdést intézhet a képviselőkhöz vagy javaslatot tehet. A kérdésre lehetőleg még a közmeghallgatáson válaszolni kell. Választ adni a képviselő-testület jogosult, a polgármester, a képviselő vagy a képviselő-testület által felhatalmazott személy útján. A kérdésre adott válasz csak akkor minősül testületinek, ha a testület az ezzel kapcsolatos egyetértését kinyilvánítja. Amennyiben a feltett kérdésre adott válasszal a képviselő-testület nem ért egyet, akkor ezt a konkrét intézkedés elrendelésével együtt határozatba foglalja. Ha a közmeghallgatáson a felvetett kérdést nem lehet megválaszolni, akkor arra az illetékes személy köteles 15 (tizenöt) napon belül írásban választ adni.
47. § A képviselő-testület a fontosabb önkormányzati döntések előkészítésébe való bevonás céljából lakossági fórumokat (pl. falugyűlés) tarthat, amelyek a lakosság közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonást szolgálják. Ennek eredményéről tájékoztatni kell a képviselő-testületet.
AZ ÖNKOMÁNYZAT SZERVEI
28. Az önkormányzati képviselő
48. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 5 (öt) fő.
(2) Az önkormányzati képviselőt megbízatásával összefüggő feladatainak ellátásában a közös önkormányzati hivatal segíti.
(3) Az önkormányzati képviselő az Mötv-ben meghatározottakon túl köteles a képviselő-testület ülésétől való távolmaradását az ülés előtt személyesen, vagy telefonon a polgármesternek bejelenteni.
(4) Amennyiben az önkormányzati képviselő az Mötv-ben meghatározott kötelezettségét megszegi, a képviselő-testület az önkormányzati képviselő tiszteletdíját legfeljebb 12 (tizenkét) havi időtartamra legfeljebb 25 %-kal csökkentheti.
29. A polgármester
49. § (1) A polgármester a megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.
(2) A polgármester a képviselő-testület működésével összefüggő, az Mötv.-ben meghatározott feladatain túl egyéb feladatai:
a) a település fejlődésének elősegítése, a közszolgáltatások fejlesztésével kapcsolatos helyi feladatok szervezése;
b) kötelezettségvállalás és utalványozás az önkormányzat nevében a belső szabályzatok szerint;
c) az önkormányzat vagyonának megőrzése és gyarapítása, a gazdálkodás szabályszerűségének betartása és betartatása;
d) a nyilvánosság megteremtése, kapcsolattartás a pártok és társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések vezetőivel, a nemzetiségi önkormányzat testületével;
e) a lakosság önszerveződő közösségeinek támogatása, helyi fórumok szervezése;
f) a képviselők és a bizottságok munkájának segítése;
g) a hírközlő szerveknek nyilatkozat adása;
h) az önkormányzat hazai és nemzetközi (testvértelepülési) kapcsolatainak ápolása.
(3) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
30. Az alpolgármester
50. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére saját tagjai közül egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester tiszteletdíjára, költségtérítésére a megválasztásakor a polgármester tesz javaslatot.
(3) A polgármester akadályoztatása vagy tartós távolléte esetén az alpolgármester gyakorolja a polgármestert megillető jogokat.
(4) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület összehívásával és vezetésével kapcsolatos feladatokat a korelnök látja el.
(5) Akadályoztatásnak minősül az önhibán kívüli távolmaradás (pl. utazás, hivatalos eseményen való részvétel, hatóság előtti kötelező távollét, bírósági per), a három napot meghaladó hiányzás (pl. betegség, kórházi kezelés).
(6) A polgármester a szerződéskötési képviseleti jogkörét az alpolgármesterre a Polgári Törvénykönyv szerinti meghatalmazással átruházhatja; az alpolgármester a megbízás teljesítéséről számot kell adnia vagy bejelentenie, ha a megbízás teljesítésében akadályoztatva van.
31. A képviselő-testület bizottságai
51. § A képviselő-testület a döntéseinek előkészítésére, illetve azok végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére állandó vagy ideiglenes bizottságot hozhat létre.
52. § A képviselő-testület az alakuló ülésen 3 (három) tagú Ügyrendi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozati Bizottságot hoz létre, mely ellátja az összeférhetetlenséggel és a méltatlansággal kapcsolatos feladatokat, nyilvántartja és ellenőrzi az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozatát.
53. § A képviselő-testület meghatározott feladatok ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésük képviselő-testület által történő elfogadásáig tart. A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt.
54. § (1) A bizottság tagjára javaslatot tehet:
a) polgármester;
b) önkormányzati képviselő;
c) jegyző.
(2) A képviselő-testület elé a javaslatokat a polgármester terjeszti. Ha a javasolt személyek az ülésen nem vesznek részt, előzetesen elfogadó nyilatkozatot szükséges beszerezni tőlük a tisztség elvállalásáról.
(3) A bizottságok elnökét és tagjait - a polgármester előterjesztése alapján - a képviselő-testület választja meg
(4) A nem önkormányzati képviselő tag jogai és kötelességei a bizottság ülésén megegyeznek az önkormányzati képviselő bizottsági tag jogaival és kötelezettségeivel.
(5) A bizottság nem önkormányzati képviselő tagja a megválasztását követően köteles esküt tenni a képviselő-testület előtt. A bizottság tagja az eskü letételéig jogait nem gyakorolhatja.
(6) A bizottsági tagság megszűnik:
a) a képviselő-testület megbízatásának lejártával, illetve a képviselői megbízatás megszűnésével,
b) visszahívással,
c) lemondással,
d) a tag halálával.
(7) A bizottság elnökének, tagjának visszahívására a bizottság tagjai minősített többségű szavazással hozott döntése alapján kerülhet sor. A bizottság elnökének visszahívására a polgármester, a bizottság tagjának a visszahívására pedig a bizottság elnöke tesz javaslatot.
(8) A kizárásról a bizottsági elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt minősített többséggel. A kizárási okot (személyes érintettséget) a bizottság elnöke és tagja köteles bejelenteni.
55. § (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. Az ülést az elnök úgy köteles összehívni, hogy a meghívót és az előterjesztéseket legalább az ülést megelőző 2 (kettő) nappal korábban kézhez kapják az érdekeltek.
(2) A bizottság ülésére állandó meghívott a polgármester és a jegyző.
(3) Az átruházott hatáskörben hozott döntésről a bizottság elnöke a legközelebbi képviselő-testületi ülésen írásban tájékoztatja a testületet.
(4) A bizottsági ülésen hozott döntést bizottságonként külön-külön kell nyilvántartani.
32. A jegyző
56. § (1) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti, aki ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat.
(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői megbízott látja el a jegyzői feladatokat.
33. A közös önkormányzati hivatal
57. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt hozott létre.
(2) A közös önkormányzati hivatal hivatalos elnevezése és székhelyének címe: Nagypeterdi Közös Önkormányzati Hivatal, 7912 Nagypeterd, Kossuth Lajos utca 93/a.
(3) A közös önkormányzati hivatal telephelyeinek elnevezése és címe:
a) Nagypeterdi Közös Önkormányzati Hivatal Somogyapáti Kirendeltsége, 7922 Somogyapáti, Fő utca 81.
b) Nagypeterdi Közös Önkormányzati Hivatal Rózsafai Ügyfélszolgálata, 7914 Rózsafa, Kossuth utca 44.
34. Az önkormányzat társulásai
58. § (1) A társulást létrehozó megállapodás rendelkezik a társulás céljáról, a működés szabályairól, a résztvevők jogairól és kötelezettségeiről, a képviseletről.
(2) Az önkormányzat az alábbi társulásoknak tagja:
a) Nagypeterd és Környéke Intézményfenntartó Társulás;
b) Mecsek-Dráva Regionális Szilárdhulladék Kezelő Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás.
(3) A képviselő-testület által a társulásra átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
59. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő első napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 12/2016. (IX.19.) önkormányzati rendelet.
1. melléklet
1. Dönt a szociális és a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló önkormányzati rendeletben a hatáskörébe utalt segélyezési és egyéb szociális ellátási ügyekben.
2. Megköti a Szigetvári Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztállyal a közfoglalkoztatásra vonatkozó megállapodásokat, dönt a közfoglalkoztatási keret felhasználásáról.
3. Engedélyezi a település címerének, zászlajának és nevének használatát (pl. reklámtárgyakon, rendezvényeken).
4. Véleményezi a körzeti megbízott beszámolóját.
5. Engedélyezi a közterület használatát, hozzájárulást ad a közterület felbontásához.
6. Gyakorolja a filmforgatási célú használattal összefüggő, törvényben meghatározott képviselő-testületi hatásköröket.
7. Részt vesz és szavaz a társulási üléseken, megteszi az önkormányzat nevében szükséges jognyilatkozatokat.
8. Dönt 100.000,- (Százezer) forint értékig az önkormányzat nevében történő árubeszerzésekről, szolgáltatásokról, szerződéskötésekről és jognyilatkozatok megtételéről.
9. Dönt támogatások és egyéb bevételek elfogadásáról (pl. segélyszállítmány).
10. Dönt az önkormányzat szabad pénzeszközei lekötéséről.
11. Ellátja az önkormányzat vagyonrendeletében meghatározott feladatokat.
2. melléklet
1. A Nagypeterd és Környéke Intézményfenntartó Társulásra átruházott hatáskörök:
a) az intézménnyel kapcsolatos fenntartói jogok és kötelezettségek gyakorlása;
b) köznevelési feladatok ellátása az óvodán keresztül;
c) étkeztetési feladatok ellátása a főzőkonyha működtetésével.
2. Mecsek-Dráva Regionális Szilárdhulladék Kezelő Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulásra átruházott hatásköröket a társulási megállapodás tartalmazza.
A 12. § (1) bekezdése a Botykapeterd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2022. (I. 11.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 12. § (2) bekezdését a Botykapeterd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2022. (I. 11.) önkormányzati rendelete 2. §-a hatályon kívül helyezte.
A 12. § (3) bekezdését a Botykapeterd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2022. (I. 11.) önkormányzati rendelete 2. §-a hatályon kívül helyezte.
A 12. § (4) bekezdését a Botykapeterd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2022. (I. 11.) önkormányzati rendelete 2. §-a hatályon kívül helyezte.
A 12. § (5) bekezdését a Botykapeterd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2022. (I. 11.) önkormányzati rendelete 2. §-a hatályon kívül helyezte.