Szakmár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2010. (XII. 20.) önkormányzati rendelete

a helyi építési szabályokról

Hatályos: 2011. 01. 19- 2017. 12. 29

Szakmár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2010. (XII. 20.) önkormányzati rendelete

a helyi építési szabályokról

2011.01.19.

Szakmár Község Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII törvény (a továbbiakban: Étv.) 7. § (3) bekezdés c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján az Étv. 6. § (1) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében

az illetékes állami főépítész,

az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség,

az illetékes ÁNTSZ intézet,

a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság,

a Nemzeti Közlekedési Hatóság illetékes regionális igazgatósága,

a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatósága,

a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal illetékes regionális irodája,

az illetékes nemzeti park igazgatóság,

az illetékes megyei (fővárosi) földhivatal,

az illetékes területi Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága

az illetékes területi Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága,

a Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar,

a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal illetékes bányakapitánysága,

a Nemzeti Hírközlési Hatóság illetékes igazgatósága és

Kalocsa Város Jegyzője, mint Építésügyi Hatóság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

A RENDELET HATÁLYA

1. § (1) E rendelet Szakmár közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket kialakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani valamint zöldfelületet alakítani és ezekre hatósági engedélyt adni e rendelet és a hozzá tartozó

a) Igazgatási terület 1:16 000 méretarányú szabályozási terve (SZ-1 jelű terv)

b) Beépítésre szánt területek átnézeti lapból, jelmagyarázatból és 23 db szelvényből, álló 1:2000 méretarányú szabályozási terve (SZ-2 jelű terv) mellékletek szerint lehet.

(3) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: az OTÉK), valamint egyéb jogszabályok és a hatósági elírások az érvényesek.

SZABÁLYOZÁSI ELEMEK

2. § (1) A következő kötelező szabályozási elemek csak a szabályozási tervek felülvizsgálatával és módosításával változhatnak:

a) beépítésre szánt területek lehatárolása és azok építési övezeti besorolása,

b) beépítésre nem szánt területek lehatárolása és azok övezeti besorolása,

c) közterületek (utak) szabályozása

(2) A meglévő telkek méretei (hossz, szélesség, terület) és beépítése (beépítettségi % és telepítési távolság) a már kialakult tömbben eltérhetnek az egyes övezetekre előírtaktól, de (új) telket alakítani, (telket megosztani) csak az övezetre előírt telekméretnek megfelelően lehet és új beépítés is csak az övezeti előírások szerint engedhető.

(3) A korábbi szabályok szerint kialakított illetve fennmaradási engedéllyel rendelkező épület szerkezetei és nyílásai adottságnak tekinthetők, amelyeket új építési munkánál figyelembe kell venni amennyiben az nem jár rendeltetésváltozással.

(4) Meglévő tanyaudvarban tanyafelújítás, építmény elhelyezése a tanyaudvar területének max 30%-os beépítettségével lehetséges.

(5) a) A szabályozási vonalak, melyek útszélesítést, útvonal korrekciót jelölnek, nem kötelezik az építési telek tulajdonosát és az út tulajdonosát azonnali bontásra, telekalakításra, kisajátításra.

b) A szabályozással érintett telkeken semmilyen telekalakítási-, építési engedély nem adható ki, csak a tervezett szabályozás figyelembevételével.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT ÉS BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK Általános előírások

3. § (1) Övezeti határ és telekhatár beépítésre nem szánt területen különbözhet, de építmény csak az építést lehetővé tevő telekrészen helyezhető el.

(2) Építési övezeti határ meglévő tömbön belül a mindenkori telekhatárral megegyezik.

(3) A legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határaitól,

a) közterület felőli élősövény kerítés kivételével:

aa) 1 méternél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében 0,80 m,

ab) 2 méternél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében 1,2m

ac) szőlő, valamint 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) esetében 1,00 m,

ad) 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb fa esetében 3,00 m,

ae) 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa, valamint gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) esetében 5,00 m

af) gyümölcsfaiskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribizke- és málnabokor esetében 0,80 m,

ag) minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró stb.) esetében 2,00 m

ah) birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa esetében 2,50 méter

ai) törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetében 3,50 m,

aj) vadalanyra oltott alma- és körtefa, továbbá kajszifa esetében 4,00 m,

ak) cseresznyefa esetében 5,00 m

al) dió- és gesztenyefa továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,00 m.

am) erdei fafaj esetében 8,00 m.

b) sövénykerítés a telek közterülettel határos részére úgy lehet telepíteni, hogy az a közterületre ne nyúljon át, és a közlekedést ne zavarja.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

4. § (1) A beépítésre szánt területek építési használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint:

a) Lakóterület, amely falusias lakóterület

b) Gazdasági terület, amely kereskedelmi szolgáltató terület és ipari terület

c) Különleges terület

területfelhasználási egységekbe soroltak

(2) A községi parkolási rendelet megállapításáig közterületen tulajdonosi hozzájárulás mellett akkor helyezhető el gépkocsi, ha a telken igazolt módon a ki és behajtás forgalmi okokból nem megoldható vagy a már meglévő épület illetve telek méretei a telken belüli parkolást nem teszik lehetővé.

(3) Ha meglévő épületek esetében az egymással szemben fekvő homlokzatok közötti távolság az OTÉK-ban és az e rendeletben meghatározottaknál kisebb, úgy az érintett épületszakaszon új homlokzati nyílás nem létesíthető.

(4) Beépítettség mértékére és az építési telek méretére vonatkozó értékek eltérhetnek az övezetre megadottaktól telekalakítással nem járó vagy a telek méretét nem csökkentő telekalakítás esetében a beépítettség növelésével nem járó átalakításnál, kubatúrán belüli építési munkánál.

(5) Az építmény elhelyezésének feltételei:

a) belterületen a közüzemi gázszolgáltatás kivételével a teljes közművesítettség

b) szállásokon és külterületen legalább a részleges közművesítettség a közüzemű ivóvízhálózat kiépítéséig ideiglenesen a fúrt kutas ivóvízellátás, a szennyvízhálózat kiépítéséig ideiglenesen szigetelt, zárt medencés gyűjtés megengedett.

(6) Terepszint alatti önálló létesítmény az építési helyen belül helyezhető el és a gazdasági terület kivételével csak földtakarásban növényzettel fedve valósítható meg.

(7) Megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékként a Gksz-2 építési övezet kivételével a területfelhasználásra előírt általános előírások tartandók.

Falusias lakóterület

5. § (1) Falusias lakóterületen az építési övezeti előírások figyelembevételével

a) lakóépület,

b) kereskedelmi , szolgáltató és vendéglátó épület,

c) szálláshely szolgáltató épület,

d) kézműipari építmény,

e) igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

f) sportépítmény

g) mező és erdőgazdasági -a terület alaprendeltetését nem zavaró- üzemi és tároló építmény,

h) egyéb a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású gazdasági tevékenység céljára szolgáló építmény

elhelyezhető:

(2) Az építményfajták elhelyezésének általános előírásai

a) Telkenként csak egy lakóépület építhető legfeljebb 2 lakással

b) állattartó épület utcafronton nem helyezhető el.

c) állattartó építmény és épület távolsága: min 6m.

(3) Kerítés előkertes beépítésben az épület előtti utcaszakaszon csak áttört lehet. A tömör kerítés magassága: max 2m.

(4) Falusias lakóterület

a) (Lf-K) Intézményi beépítés

b) (Lf-1) Történeti nagytelkes beépítés

c) (Lf-2) Történeti kistelkes beépítés

d) (Lf-3) Előkertes beépítés

e) (Lf-4) Szérüs beépítés

építési övezetekre tagolódik.

(Lf-K) Intézményi beépítés építési övezete

6. § (1) Az övezeti előírások figyelembevételével:

a) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, és az azokat kiszolgáló létesítmény

b) iroda, műterem

c) szolgálati lakás

d) sportépítmény

e) kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely szolgáltató épület

elhelyezhető.

(2) Kialakítható telek: min 600 m2

(3) Beépítési mód:

a) zártsorú építési hely szerint,

b) kötelező építési vonal utcafronton és oldalhatáron a kialakult állapot

c) hátsókert: 0, a szomszédos telek felé tűzfalas vagy a telepítési távolsággal való kapcsolat egyidejű biztosításával.

(4) Beépítettség: max 30%

(5) Építménymagasság: max 7,5m, de a szomszédos épületek utcai homlokzatmagasságainak különbsége max 1,5m.

(6) Zöldfelület: min 40%

(Lf-1) Történeti nagytelkes beépítés építési övezete

7. § (1) Kialakítható telek:

a) szélessége: min 12 m

b) területe: min 900 m2

c) ha a telek mélysége 35 m-nél kisebb vagy két utcára fordul kivételesen: min 600m2

(2) Beépítési mód: oldalhatáron álló, előkert csak kialakult helyzetben.

(3) Beépítettség: max. 30%

(4) Építménymagasság: max 4,5 m

(5) Zöldfelület min 40%

(Lf-2) Történeti kistelkes beépítés építési övezete

8. § (1) Kialakítható telek: min 550 m2

(2) Beépítési mód oldalhatáron álló

aa) előkert csak kialakult helyzetben,

ab) hátsókert: 0, a szomszédos telek felé tűzfalas vagy a telepítési távolsággal való kapcsolat egyidejű biztosításával

(3) Beépítettség: max. 30%

(4) Építménymagasság: max 4,5 m

(5) Zöldfelület min 60%

(Lf-3) Előkertes beépítés építési övezete

9. § (1) Kialakítható telek: min 550 m2

(2) Beépítési mód:

a) általában: oldalhatáron álló,

b) előkert 5m, amelytől a kialakult helyzet szerinti eltérés lehet

c) (Lf-3*) övezetben ikres

(3) Beépítettség: max. 30%

(4) Építménymagasság: max 4,5 m

(5) Zöldfelület min 60%

(Lf-4) Szérüs beépítés építési övezete

10. § (1) Kialakítható telek: min 900 m2

(2) Beépítési mód: oldalhatáron álló, előkert 5m, illetve kialakult helyzet

(3) Beépítettség: max 30%

(4) Építménymagasság: max 4,5 m

(5) Zöldfelület min 60%

(6) Lakóépület csak a Szent István utca felé -, gazdasági épület a csak a Szegfű utca felé, építhető.

Gazdasági területek

11. § (1) Gazdasági területbe a gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgáló területek soroltak.

(2) A gazdasági terület :kereskedelmi, szolgáltató terület és ipari terület

(3) A területen építési telkek megközelítését biztosító közlekedés és közművek számára fenntartott terület külön előírás hiányában min 14m.

12. § (1) Kereskedelmi, szolgáltató terület a község nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületekkel beépített illetve beépíthető területe.

(2) A területen az övezeti elírások figyelembevételével

a) mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület és az azokhoz kapcsolódó szociális ellátás és szórakoztatás építményei

b) szolgálati lakás

c) iroda

elhelyezhető.

(3) A kereskedelmi, szolgáltató terület

(Gksz-1) általános beépítés és

(Gksz-2) lakóterülettel határos beépítés építési övezetekre tagolódik.

(4) (Gksz-1) általános beépítés építési övezetében

a) Kialakítható telek: min 900 m2

b) Beépítés szabadonálló: legalább az adott oldal szerinti homlokzatmagasság1 szerinti oldal-, elő-, és hátsó kerttel.

c) Beépítettség max 60%.

d) Építménymagasság: max 7,5m, ami a technológia függvényében változhat

e) Zöldfelület: min 20%.

(5) (Gksz-2) lakóterülettel határos beépítés építési övezetében a (Gksz-1) építési övezeti előírások azzal az eltéréssel alkalmazhatók, hogy a lakóterületre vonatkozó környezetvédelmi feltételek teljesítendők.

13. § (1) Az ipari terület a községgazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az ipari terület (Gip-1) településgazdálkodási építési övezetbe tartozik.

(3) (Gip-1) településgazdálkodási építési övezetben

a) Elhelyezhető: a település közműves ellátását biztosító területigényes létesítmény

b) Kialakítható telek: min 100m2

c) Beépítés módja: szabadon álló

d) Beépítettség: max 50%

e) Építménymagasság max 4,5m, ami technológiai szükségszerűségből változhat.

f) Zöldfelület: min 25%

Különleges terület - (Km) major építési övezet

14. § (1) Elhelyezhető az övezeti előírások figyelembevételével:

a) szolgálati lakás

b) iroda

c) üzemanyagtöltő

d) mindenfajta gazdasági tevékenységi célú épület, beleértve a nagylétszámú állattartás építményeit is.

(2) Kialakítható telek: min 1200m2

(3) Beépítés módja: szabadon álló

(4) Beépítettség: max 30%

(5) Építménymagasság max 7,5m, ami technológiai szükségszerűségből változhat.

(6) Zöldfelület: min 40%, a telekhatár mentén az ültetési távolságok figyelembevételével kötelező fásítással

(7) (Km*) övezetben csak a természetvédelmi fenntartást szolgáló állattartó építmények helyezhetők el.

(8) (Km**) övezetben csak a határos lakóterületet nem zavaró gazdasági tevékenység céljára szolgáló építmények helyezhetők el.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

15. § (1) A beépítésre nem szánt területek

a) közlekedési, hírközlési és közmű-elhelyezési területek

b) zöldterületek

c) erdőterületek

d) mezőgazdasági területek

e) vízgazdálkodási területek

f) különleges területek

területfelhasználási egységbe soroltak

(2) A beépítésre nem szánt területen elhelyezett épületek esetén az épülethez szükséges közművek kiépítése és a hulladékkezelés megoldása az építtető feladata.

Közlekedési -, hírközlési és közmű-elhelyezési területek

16. § (1) A közlekedési-, hírközlési és közmű-elhelyezési területek az országos és a helyi közutak, kerékpárutak, a közterületi gépjármű várakozóhelyek, a járdák és gyalogutak mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmi vasutak továbbá a közművek építményeinek elhelyezésére szolgálnak. Területen az általános előírásoknak2 megfelelő építmények helyezhetők el.

(2) A területek szerepkörük alapján a szabályozási terv szerint

a) (KÖu-1) országos mellékutak
b) (KÖu-2) községi gyűjtő-, és lakóutak
c) (KÖu-3) egyéb utak övezete
d) (Köu-4) gyalogos sétány övezet
övezetekre tagolódnak.
(3) (KÖu-1) országos mellékutak övezete
a) Az övezetbe
aa) 5308. jelű Dunapataj-Szakmár-Kalocsa összekötőút
ab) 5311. jelű Szakmár-Homokmégy-Miske összekötőút
ac) 53109. jelű Felsőereki, 53111.jelű Gombolyagi, 53112. jelű Öregtényi, 53113 jelű Alsóereki bekötőutak tartoznak.
b) Szabályozási szélesség: 30m, illetve a kialakult helyzet
c) Bel-, és külterületen forgalmi adatok alapján kerékpárút építendő.
(4) (KÖu-2) községi lakó-, és gyűjtőutak övezete szabályozási szélesség. min 12m. illetve a kialakult helyzet.
(5) (KÖu-3) egyéb utak övezetbe tartozik a 16. §(3) -(4) kivételével az összes többi út. A hálózati jelentőségű külterületi út min 12 m, amelyet a szabályozási terv szerinti szakaszon fásítással kell kialakítani.
(6) (Köu-4) gyalogos sétány övezetben kétoldali fasorral kísért gyalogos sétány alakítandó. Az övezetben köztéri berendezések elhelyezhetők.

Zöldterületek

17. § (1) Zöldterületen az övezeti kizárólagosságok figyelembevételével

a) pihenést és testedzést szolgáló építmény

b) sétaút

c) pihenőhely

d) tornapálya

e) gyermekjátszótér

helyezhető el.

(2) a) Közmű és egyéb építmények elhelyezésénél be kell tartani a létesítmény érvényben lévő fákra vonatkozó védőtávolságait.

b) A meglévő növényállományt adottságként kell kezelni.

c) Bármely építési munka kapcsán a zöldfelületben keletkezett kárt az okozó helyreállítani köteles. vagy fakárok esetén a faértékszámítással történő kárbecsléssel meghatározott kárösszeget megtéríteni köteles.

(3) Zöldterületeken a felszíni víz gyűjtését szolgáló tereprendezés a (Z-2*) övezet kivételével végezhető. (Z-2*) övezetben tereprendezés csak vizes élőhely-teremtés keretében végezhető.

(4) Növénytelepítésnél az őshonos fajták elsődlegességét kell biztosítani.

18. § (1) A zöldterületek jellegük alapján a szabályozási terv szerint (Z-1) községi park és (Z-2) ligetes zöldterület övezetekre tagolódnak.

(2) (Z-1) községi park övezet

a) Községi közpark, amelyet településközponti elhelyezkedés, jelentős településképi érték jellemez.

b) Közművezeték csak földben vezethető.

c) Kialakítása, rendezése, be- és átépítése csak kertépítészeti terv alapján történhet.

d) Séta-, pihenőutak, gyalogos térburkolatok és játszótéri ütéscsillapító burkolatok alakítandók ki.

e) Közérdekű tájékoztató tábla, egyéb köztéri közjóléti funkciójú berendezés elhelyezhető.

(3) (Z-2) Ligetes zöldterület övezete Ligetes, erdőszerű növényállománnyal rendezendő zöldterületek, amelyek a zöldfelületi rendszer területi elemei és egyidejűleg a felszíni vízgyűjtők is.

Erdőterület

19. § (1) Az erdő céljára szolgáló terület a szabályozási tervben lehatárolt, amelyekre nézve az erdőtörvény rendelkezéseit is alkalmazni kell.

(2) Az erdőterület az alábbi (Eg) gazdasági erdő és (Ev) természetvédelem alatt álló erdő övezetekre tagolódik.

(3) Az (Eg) gazdasági erdőövezet elsődlegesen az erdőgazdálkodás céljaira szolgáló terület, ahol az erdő-, és vadgazdálkodáshoz kapcsolódó üzemviteli épületek az általános előírások3 szerint helyezhetők el.

(4) Az (Ev) természetvédelmi erdőövezetbe természetvédelmi oltalom alatti erdők tartoznak, ahol a természetvédelmi kutatást és ismeretterjesztést szolgáló létesítmények helyezhetők el.

Mezőgazdasági terület

20. § (1) Mezőgazdasági területbe sorolt a község teljes beépítésre nem szánt területe az erdő -, a közlekedési-, és közmű valamint az egyéb területek kivételével.

(2) Mezőgazdasági terület a táji és beépítési sajátosságok alapján az övezeti terv szerint:

a) Általános mezőgazdasági terület, amely az alábbi övezetekre tagolódik:

aa) (Má-1) általános

ab) (Má-2) természet-, és tájvédelmi

ac) (Má-3) halászati

övezetekre tagolt.

b) Kertes mezőgazdasági terület amely (Mk-1) övezetbe tartozik.

(3) A terület természetes gyep, rét, legelő és nádas művelési ágban nyilvántartott telkein építmények nem helyezhetők el. Kivételt a természeti területi fenntartást és kutatást szolgáló építmények, nyomvonalas létesítmények - a külön előírások szerinti- köztárgyak, honvédelmet és belbiztonságot szolgáló építmények képeznek.

(Má-1) általános övezet

21. § (1) Az építési övezeti előírások figyelembevételével:

a) mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó üzemi jellegű építmények

aa) különböző mezőgazdasági szolgáltatások (javító műhelyek, fafeldolgozók)

ab) termény-, és állatfelvásárlás, tejbegyűjtő, zöldség-, gyümölcsfelvásárlás

ac) élelmiszeripari feldolgozás építményei (sütöde, savanyítóüzem, pince , hűtőház)

ad) vágóhíd

ae) élelmiszerraktár

b) mezőgazdasági építmények

ba) állattartás építményei

bb) növénytermesztés építményei

bc Halászattal kapcsolatos építmények

c) Lakóépület és háztartással kapcsolatos építmények

elhelyezhetők.

(2) Beépítés feltételei az általános előírások4 szerintiek.

(Má-2) természet-, és tájvédelmi övezet

22. § (1) az övezetben az Má-2* alövezet kivételével a vízügyi és a természetvédelmi kezeléshez és kutatáshoz kötődő tájbaillő építmények helyezhetők el.

(2) Má-2*alövezetben építmény nem helyezhető el.

(3) Tájbaillő építmények építészeti előírásai

a) építménymagasság: max 4,5m

b) szimmetrikus nyeregtetős tömegalakítás, esőbeálló lehet félnyeregtetős is

c) fehér meszelt homlokzati felületképzés

d) faszerkezetű nyílászárók

e) tetőhajlásszög: 40-45 fok

f) tetőfedés: nád vagy pikkelyes égetett cserépfedés.

(4) (Má-3) halászati övezetben kizárólag a halászattal kapcsolatos építmények helyezhetők el.

23. § (Mk-1) kertes mezőgazdasági terület övezetben épület nem helyezhető el. Építmények az általános előírások szerint elhelyezhetők.

Vízgazdálkodási terület

24. § Vízgazdálkodási területbe a csatornák medre és parti sávja valamint a vízgyűjtők tartoznak.

Különleges területek

25. § Különleges területbe

a) Sportterület (Ksp)
b) Temető (Kt)
c) Bányatelek (Kb)
d) Lezárt hulladéklerakó (Kh)
tartozik

26. § (1) (Ksp) Sportterület a község sport-, szabadidős-, pihenés-, és a testedzés céljára szolgáló terület.

(2) A területen sportépítmény, az alaprendeltetéshez kapcsolódó kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó épület és szolgálati lakás elhelyezhető.

(3) Beépítési mód: szabadonálló

(4) Beépítettség: max. 2 %

(5) Építménymagasság: max. 10,5 m

(6) A terület az ültetési távolság figyelembevételével őshonos fajtákkal körbefásítandó.

27. § (1) (Kt) Temető a szabályozási tervben lehatárolt

(2) A területen ravatalozó, kápolna, urnafal és síremlék helyezhető el.

(3) Beépítési mód: szabadonálló

(4) beépítettség: max 2%

(5) Fásítás szükséges a sírsorokat feltáró utak mentén.

28. § (1) (Kb) Bányatelek a szabályozási terven lehatárolt.

(2) A tőzegbányászattal kapcsolatos építményen kívüliek nem helyezhetők el.

(3) A bányászati engedély lejártával a területen kizárólag a természetvédelmi kezeléssel és fenntartással kapcsolatos létesítmények helyezhetők el.

29. § (1) (Kh)Lezárt hulladéklerakó a szabályozási terven lehatárolt.

(2) A területen épület nem helyezhető el.

KÖZTERÜLETEK ELŐÍRÁSAI

30. § Közterületen új légvezeték nem létesíthető.

ÉRTÉKVÉDELEM ELŐÍRÁSAI-Régészeti értékek védelme

31. § (1) A régészeti lelőhelyeket a szabályozási terv lehatárolja és e rendelet függeléke tartalmazza.

(2) A régészeti lelőhelyen tervezett földmunkák (bontás, alapozás, pinceépítés, közművesítés, egyéb nyomvonalas létesítmények kiépítése, tereprendezés,) és telekalakítás engedélyezése során a régészeti örökségvédelmi szervet szakhatóságként meg kell keresni.

Helyi települési értékvédelem

32. § (1) Helyi értékvédelemben részesülő épületeket a szabályozási terv jelöli és e rendelet 3. számú függeléke tartalmazza következők szerint:

a) I. kategóriájú V1 jelű feltétlenül megtartandó

b) II. kategóriájú V2 és V3 jelű megtartandó, csak felmérés után bontható

(2) A helyi védettségű épületek építésügyi előírásait a vonatkozó külön önkormányzati rendelet5 és az általános előírások tartalmazzák.

VÉDETT ÉS VÉDŐTERÜLETEK ELŐÍRÁSAI

33. § (1) A védett területek övezeti előírásai az építési korlátozásokat tartalmazzák.

(2) Az egyes vonalas létesítmények védősávjait a szabályozási és övezeti terv „védőterület határa” jellel ábrázolja. A védőterületen belül építés csak az illetékes szakhatóság hozzájárulásával lehetséges:

(3) Vízügyi közvetlen védőterületek:

a) állami csatornáknál partéltől: 6 m szabadon hagyandó, állandó épület min.15 m-re,

b) társulati csatornánál partéltől: 3 m szabadon hagyandó, állandó épület min.10 m-re,

amelyen belül vízügyi érdekből az építés korlátozott:

(4) Közlekedési védőterület országos mellékutak tengelyétől külterületen 50-50 m,

(5) A közművezetékek védőtávolságai:

a) az ivóvíz távvezeték védőtávolsága 2 - 2 m

b) szennyvíznyomócső védőtávolsága 2 - 2 m

c) a termékvezeték védőtávolsága 5 - 5 m

d) hírközlő távvezeték védőtávolsága 1 - 1 m

e) középnyomású gáz vezeték védőtávolsága

ea) D90 alatt 4 - 4 m

eb) D90 felett 5 - 5 m

f) 20 kV-os légvezeték védőtávolsága

fa) belterületen oszloptól 4-4 m, szélső vezetéktől 2,5-2,5 m

fb) külterületen oszloptól 6,5-6,5 m, szélső vezetéktől 5-5

g) 120 kV-os légvezeték védőtávolsága oszloptól 18 m, szélső vezetéktől 13 m

h) távközlési tornyok magasságával azonos sugarú dőléstávolság

(6) Amennyiben a létesítmény védőterületet igényel azt saját telken belül kell biztosítani, védőterület kijelölés érdekében a beépítésre szánt terület értelemszerűen növelhető.

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELADATOK MEGVALÓSULÁSÁT BIZTOSÍTÓ SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK

34. § (1) Jelen rendelethez tartozó szabályozási tervben foglaltak megvalósítása érdekében Szakmár Község Képviselő-testülete

a) helyi kiszolgáló út céljára történ lejegyzések

b) beültetési kötelezettség

c) kisajátítás sajátos jogintézményekkel él.

(2) Helyi kiszolgáló út céljára lejegyzendők a szabályozási terv szerinti (Köu-2) övezetbe tartozó telekrészek.

(3) Beültetési kötelezettség vonatkozik a szabályozási terv szerinti telekrészekre, amelyet őshonos növényzettel kell megvalósítani.

ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

35. § Jelen rendelet kihirdetését követő 30. napon lép hatályba és a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazható, amennyiben az építtető számára az ügy kedvezőbb elbírálását teszi lehetővé.

36. § Jelen rendelet alkalmazása tekintetében:

a) kialakult állapot: az építési övezeti előírásoktól különböző, a korábbi szabályoknak megfelelően kialakult beépítés

b) meglévő épület: Jogerős építési ill. használatbavételi engedéllyel rendelkező ill. több mint 10 éve használatba vett épület

c) háztartással kapcsolatos épület: nyárikonyha, mosókonyha, szárító, barkácsműhely, tárolóépítmények (tüzelőanyag, szerszámkamra, szín, fészer,magtár, góré, csűr, pajta és más tároló) állattartó épületek, jármű tároló (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.), műhely

d) homlokzatmagasság: a rendezett terepszinttől a fal és a tetőszerkezet metszéspontja között mért függőleges távolság, amely e rendelet függeléke szerint számítandó

e) kerti építmény: hinta, homokozó, növénytámasz, a pihenést és játékot szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1m-nél nem magasabb lefedés nélküli terasz

f) szálláshely szolgáltató épület: kizárólag vagy túlnyomórészt átmeneti otthon (szállás) céljára szolgáló szobaegységeket, valamint közös vagy egyéni használatú helyiségeket tartalmazó épület (gyermek, diák, nevelőotthon, szociális otthon, panzió, szálloda…stb)

g) szolgálati lakás: a tulajdonos-, használó-, és a személyzet számára lakás, amelyhez önálló telek nem tartozhat.

h) tanyaudvar: a település külterületén lévő mezőgazdasági termelés (növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terméktárolás) céljára létesített lakó- és gazdasági épület, épületcsoport elhelyezésére alkalmas „kivett” illetve „udvar” nyilvántartású földrészlet

i) természetvédelmi fenntartást szolgáló építmény: legeltető állattartás istálló és pajta építmények és a legeltető állattartáshoz kötődő szociális építmény.

1

Ld fogalommagyarázat

2

OTÉK 26.§

3

OTÉK

4

OTÉK 29.§

5

7/2008. (IX.20.) sz. rendelet