Bácsborsód Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében az állami főépítészi hatáskörben eljáró Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal örökségvédelmi hatáskörében eljáró Kecskeméti Járási Hivatala, a Kiskunsági  Nemzeti Park Igazgatóság, a honvédelemért felelős miniszter, valamint Bácsborsód Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 7/2017. (VIII.10.) önkormányzati rendeletében felsorolt partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I.Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazása

1.§.

E rendelet célja Bácsborsód Község településképének, épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.

2.§.

E rendelet hatálya Bácsborsód község közigazgatási területére terjed ki.

3.§.

E rendelet előírásait Bácsborsód Községi Önkormányzat (továbbiakban: önkormányzat) Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület) által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.

2. Értelmező rendelkezések

4.§.

E rendelet alkalmazásában:

1. Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben nem korlátozott.
2. Cégtábla: A cég nevét és székhelyét feltüntető tábla.
3. Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla.
4. tartószerkezeten elhelyezett, reklám megjelenítésére alkalmas led panel, videófal, monitor.
5. Hirdető-berendezés: hirdetések, reklámok elhelyezésére szolgáló, fixen rögzített vagy mozgó, közterületről érzékelhető szerkezet, mely képi, illetve hang effektusok megjelenítésére, valamint információk tárolására is alkalmas.
6. Információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, valamint a CityLight és CityBoard formátumú eszköz.
7. Más célú berendezés: elsődleges funkcióját tekintve közterületi, köztéri bútor, különösen a pad, a kerékpárállvány, a hulladékgyűjtő, a telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát.
8. a színek világos, kis telítettségű árnyalatai, melyek között  előnyben kell részesíteni a meleg árnyalatokat, mint a bézs, narancs, sárga, barna, vörös árnyalatai.
9. Rikító szín: nagy telítettségű, élénk, erőteljes, figyelemfelkeltő színek.
10. Tájba illeszkedő: a tájban elhelyezésre kerülő létesítményeknek vagy befolyásolt létesítmény együtteseknek a természeti/művi (mesterségesen kialakított) táji adottságokhoz funkcionális, ökológiai és esztétikai értelmű igazítása, amely az összhang megteremtését célozza.
    

II.Fejezet

A helyi védelem

3. A helyi védelem célja

5.§.

1. A helyi védelem célja Bácsborsód község képe és történeti szempontjából meghatározó – a hatályos műemlékvédelmi jogszabályok alapján nem védett –, épített értékek védelme, a község építészeti örökségének, arculatának a jövő nemzedékek számára való megtartása, a védett értékek fenntartása és jó karbantartottságuk biztosítása.
2. A község épített értékei – tulajdonformára való tekintet nélkül –, a nemzeti közös kulturális kincs részei, ezért fenntartásuk, jelentőségükhöz méltó használatuk és megfelelő bemutatásuk közérdek.
3. A helyi értékvédelem feladata különösen:
   

a) a különleges oltalmat igénylő, építészeti, építészettörténeti, községtörténeti szempontból védelemre érdemes épületek, épületegyüttesek, épített környezetek, valamint természeti értékek (továbbiakban együtt: védett érték) körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása és a közvéleménnyel történő megismertetése,

b) a védett értékek károsodásának megelőzése, elhárítása, illetve a bekövetkezett károsodás csökkentése, vagy megszűntetése.

4. A helyi védelem fajtái

6.§.

1. A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.
2. A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely
   

a) építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,

b) táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre,

c) szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra,

d) az a)-c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy egy részére

terjedhet ki.

3. Az önkormányzat helyi egyedi védelem alá helyezi az e rendelet 1. mellékletében meghatározott védett értékeket.

5. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai

7.§.

1. A helyi védelem alá helyezésre bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor.
2. A helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata.
3. A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védelemre javasolt érték megnevezését,

aa) egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát,

ab) területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,

b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot,

c) a kezdeményezés rövid indokolását,

d) a védendő érték fotódokumentációját, helyszínrajzát,

e) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

4. A helyi védelem alá helyezés értékvizsgálat alapján történik. Az értékvizsgálatot és szakmai indoklást az önkormányzat készíti vagy készítteti el.

5. A védetté nyilvánítással kapcsolatos javaslatot – az erről szóló döntést megelőzően – a helyben szokásos módon 30 napra közzé kell tenni. A közzététel időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését a településen biztosítani kell. A kezdeményezéssel kapcsolatosan 30 napon belül írásos észrevételt lehet tenni.

6. A helyi védelem megszüntetésére, a védett érték tulajdonosának kezdeményezése alapján kerülhet sor.

7. A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védett érték megnevezését,

aa) egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát,

ab) területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,

b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,

c) a védett érték felmérési és fotódokumentációját,

d) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

8. A helyi védelmet a képviselő-testület szüntetheti meg.

9. A védelem megszűnik, ha

a) a védett érték helyrehozhatatlanul megsemmisül;

b) a védett érték magasabb jogszabályi védettséget kap;

c) a képviselő-testület a helyi védelmet megszünteti.

10. A helyi védelem alá helyezésről, annak módosításáról, vagy megszüntetéséről értesíteni kell:

a) az érintett ingatlan tulajdonosát (tulajdonosait) postai úton,

b) műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,

c) az illetékes építésügyi hatóságot,

d) a kezdeményezőket.

11. Helyi védelem alá helyezésről, vagy megszüntetéséről kizárólag a Képviselő-testület hozhat – e rendelet módosítása, vagy felülvizsgálata keretében – döntést.

8.§.

A helyi védelem alá helyezést elrendelő, vagy azt megszüntető önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított 15 napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését, vagy törlését.

9.§.

1. A védett érték csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg, amelynek a védelem tárgyának megnevezése mellett a következő szöveget kell tartalmaznia: „Bácsborsód Községi Önkormányzat által védetté nyilvánított helyi érték - évszám”. A tábla anyaga kő, fa, vagy fém.
2. A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
3. Helyi védelem alatt álló növényt, növény-együttest az e célra rendszeresített „Helyi védelem alatt álló növény/növényegyüttes – évszám” feliratú táblával jelölhető meg, annak közvetlen környezetében. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
4. A helyi védettség tényét közlő táblán kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a helyi védelem alatt álló építményen, vagy annak környezetében. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
   

6. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása

10. §.

1. A védett értékekről az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.
2. A nyilvántartás tartalmazza a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 23/D. §-ában foglaltakon túl:

a) az értékeket bemutató térképet, terv és fotóanyagot,

b) a védett érték állapotfelmérésének adatait, a helyreállítási javaslatot, valamint

c) minden egyéb adatot, amely a megőrzendő érték szempontjából a védelemmel összefüggésben a nyilvántartást vezető indokoltnak tart.

3. A nyilvántartás naprakész vezetéséről a jegyző gondoskodi

7. A védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek

11.§.

1. A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.
2. A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
   

8. A helyrehozatali kötelezettség előírásának rendje

12.§.

1. A helyi védelem alá helyezett építmények

a) eredeti külső megjelenését,

b) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész és befoglaló méreteit,

c) eredeti anyaghatását egészében és részleteiben,

d) ha ismert eredeti színhatását, ha nem ismert a feltételezhetően hasonló színhatását,

e) az eredeti épület tartozékait és felszerelését

az értékvizsgálattól függően, az e rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell megőrizni és helyreállítani.

2. Ha a helyi védelem alá helyezett építmény egyes részét, részletét korábban az eredetitől eltérően alakították át, az építmény egészére vagy lehatárolható – az átalakított részt is magában foglaló – részegységére kiterjedő felújítás során azt

a) az eredeti állapotnak megfelelően, vagy

c) ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a homlokzatot a megfelelően megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok, eredeti és analóg formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.

3. Helyi védelem alá helyezett épülethomlokzatok esetében a csatlakozó tetőfelületet – a vízelvezető rendszert is beleértve – legalább a fedési anyag fajtáját megtartva kell megőrizni és fenntartani.

9. A településképi önkormányzati támogatás és ösztönző rendszer

13.§.

1. A védett érték tulajdonosának kérelmére, a szokásos jókarbantartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat – a költségvetésében erre a célra elkülönített keret mértékéig – a képviselő-testület egyedi döntésével vissza nem térítendő támogatást adhat.
2. A támogatás feltételeit, folyósításának, elszámolásának módját, az elvégzett munkák bizonylatolásának rendjét a támogatásban részesített tulajdonossal kötött megállapodásban kell rögzíteni.
3. Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati támogatás csak utófinanszírozással, s abban az esetben nyújtható, ha a tulajdonos vagy építtető

a) a karbantartással és az építéssel összefüggő előírásokat és szabályokat, beleértve az e rendeletben foglalt előírásokat is, maradéktalanul betartja, és

b) a karbantartási, építési munkák költségeit teljes körűen, számlákkal igazolja.

III.Fejezet

A helyi védelem településképi követelményei

10. A helyi védett értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

14.§.

1. A helyi védett épületek bővítése felújítása, (homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró csere, tetőfelújítás, tetőtér beépítés) során az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát alkalmazó, vagy ahhoz alkalmazkodó építészeti megoldások engedélyezhetők.
2. Az 1. mellékletben felsorolt védett értékek védelmére vonatkozó szabályok:
   

a) az építmény nem bontható, életveszélyessé vált műszaki állapot esetén megmentését azonnal meg kell kezdeni;

b) felújítás, bővítés, átalakítás során az eredetivel megegyező anyagok használandók,

c) épület bővítése ne érintse a közterület felőli homlokzatot, kivéve, ha más műszaki megoldás telken belül nem lehetséges;

d) a közterületre néző homlokzat elkerülhetetlen átépítése során a nyílászárók eredeti arányait, a párkányok, ablakkeretek és a homlokzat egyéb díszítőelemeinek jellegét meg kell őrizni, vagy — korunk építészetének eszközeivel —vissza kell idézni;

e) az épület jellegéhez szorosan hozzátartozó építmények (pl. kerítés, kapu, szegletkő, rács stb.) lehetőség szerint eredeti állapotban megőrzendők;

f) parabola-antenna, valamint klímaberendezés kültéri egysége utcai homlokzaton, ill. a tetőidom utcai síkján nem helyezhető el.

3. A helyi védelem alatt álló épület homlokzatán hirdető berendezés nem helyezhető el.

4. Fűtéskorszerűsítés esetén parapet gázfűtés nem engedélyezhető. Tilos továbbá kéményt külső falra vagy a fal mellé szerelve építeni.

5. Felújítás, bővítés, átalakítás, új épület létesítése során nem alkalmazható fém garázskapu, hullámpala-, bitumenes zsindely tetőfedés.

6. Tetőhéjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle kialakítású, típusú cserép helyezhető el.

7. A homlokzat felújításának a közterületről látható épülethomlokzat egészére ki kell terjednie.

8. Egy épülettömeg közterületről látható homlokzatának homlokzatszínezése egységes legyen.

IV. Fejezet

A településképi szempontból meghatározó terület építészeti követelményei

11. A településkép szempontjából meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények

15.§.

a) Bácsborsód belterület - településképet meghatározó terület,

b) Bácsborsód külterület - településképet meghatározó terület.

16.§.

1. A beépítés telepítési módja tekintetében illeszkedni kell a környező és jellemzően oldalhatáron álló beépítési módon belüli telepítési módokhoz.

2. Tetőtér csak egyszintesen építhető be.

3. A melléképület gerincmagassága a főépület gerincmagasságát nem haladhatja meg.

12. A településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

17.§.

1. Településképi szempontból meghatározó belterületen az épületek, építmények kialakítására vonatkozó előírások:

a) Tetőidom és hajlásszög:

b) Az épület tetőgerince nem térhet el az utcában jellemzően kialakult tetőgerinc iránytól.

c) Tetőhéjalás: elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag.

d) A tetőhéjazat cseréje esetén, egy tetőfelületen többféle anyagú, színű tetőhéjazat - kivéve a gyárilag színárnyalatos kivitelűt - nem helyezhető el.

e) A homlokzat részleges felújítása során a meglévőtől színében és anyagában kirívóan eltérő anyag nem alkalmazható.

f) Homlokzat színezése során a fehér, a tört-fehér, ill. pasztellszínek alkalmazhatók.

g) A település közigazgatási területén nem alkalmazhatók az alábbi építési anyagok:

ga) műanyag hullámlemez;

gb) alumínium trapézlemez (gazdasági területeken kívül);

gc) mesterséges pala;

gd) vörös árnyalattól eltérő színekben bitumenes zsindely.

h) Előkert nélküli beépítésen elhelyezésre kerülő utcafronti épületek közterület felé néző homlokzatán a közterületre kivezető ereszcsatorna nem helyezhető el, kivéve a homlokzati falba beépítve, illetve takartan vagy a terepszint alatt az utcai vízelvezető hálózatba elvezetve helyezhető el.

2. A 15. § a), pontjában meghatározott és a 2. mellékletben lehatárolt meghatározó karakterű belterületi településrészek közlekedési célú közterületein, valamint közkert, közpark közterületein:

a) azok a közterületi utak, amelyek szabályozási szélessége lehetővé teszi, fásított zöldfelülettel alakíthatók ki;

b) fásítás, fasor kialakítása, a pótlásra előírt faj kiválasztása során a 3. melléklet szerinti helyben honos fajok alkalmazása javasolt;

c) a közhasználatra igénybe vehető zöldterületeken nem telepíthető nagymennyiségű pollent képző vagy allergiát okozó növényzet;

d) a szükséges fapótlás mértéke a kivágott fa törzs körmérete +20% famennyiség eltelepítési, min. 6/8 törzskörméretű csemetékkel;

e) fa és örökzöld épülettől, kerítéstől 2,00 m-re, cserje 2,0 m-re telepíthető;

3. A 15. § a) pontjában meghatározott és a ben lehatárolt meghatározó karakterű belterületi településrészen a zöldfelület kialakításának szabályai:

a) Magánterületen az alábbi ültetési távolságokat ajánlott betartani:

aa)1,5 méternél alacsonyabb sövény a telekhatártól 0,5 méter,

ab) 1,5 méternél magasabb sövény és 4,0 méternél alacsonyabb fa a telekhatártól 2,0 méter,

ac) egyéb gyümölcsfa – diófa kivételével – telekhatártól 3,0 méter,

ad) diófa és magas növésű díszfák telekhatártól 5,0 m.

b) A telken meglévő fa abban az estben vágható ki, ha a telek beépítését és az építési program megvalósítását ellehetetleníti.

c) A településképi szempontból meghatározó területeken a telepítendő növényfajok kiválasztásakor a tájban honos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajokat kell előnyben részesíteni.

d) A településképi szempontból meghatározó területeken a tájidegen, invazív növényfajok nem alkalmazhatók. A fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények listáját a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

18.§.

1. A 15. § b) pontjában meghatározott és a ben lehatárolt, a településképet meghatározó külterületen a településkép védelme érdekében építési tevékenység az alábbi előírások szerint végezhető:

a) A településképi szempontból meghatározó területen tájba illeszkedő, hagyományos tömegű és építészeti karakterű épületeket lehet elhelyezni.

b) A tető hajlásszöge 30-45^o közötti lehet. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek alacsonyabb hajlásszögű tetővel is építhetők.

c) Épületcsoportnál azonos tetőalakítás alkalmazandó.

d) Az épületek homlokzata fehér, vagy világos pasztellszínezésűek lehetnek.

2. A 15. § b), pontjában meghatározott és a 2ben lehatárolt meghatározó karakterű külterületi településrészek közlekedési célú közterületein:

a) A dűlőutak szabályozási szélességén belül fasor telepíthető.

b) A külterületi fasorok telepítésekor tájhonos fajokat kellalkalmazni. A fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények listáját a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

V. Fejezet

Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó szabályok

19.§.

1. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére alapvetően nem alkalmas területek: .
2.  A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek: a 15. § b) pontjában meghatározott terület, az (1) bekezdés figyelembevételével.
   

20.§.

1. A településképi szempontból meghatározó területen a felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények a településképi és tájképvédelmi szempontok figyelembe vétele mellett helyezhetők el.
2. Belterületen, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a villamos-energia ellátás hálózatai föld feletti vezetésű, új villamos-energia elosztási, közvilágítási vezetékeket és az elektronikus hírközlési hálózatokat elsősorban a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot lehetőleg földkábelbe fektetve kell építeni.
3. Jelentősebb energiaigény növekedés esetén a tervezett transzformátorok helyét a beépítéssel összehangoltan a környezetbe illesztve kell kijelölni.
4. A közművezetékek elhelyezésénél, átalakításánál elsőbbséget kell biztosítani a fasorok, a közcélú növényzet elhelyezhetőségének.
5. Közművezeték, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
   

VI. Fejezet

Reklámhordozókra és egyéb műszaki berendezésekre

vonatkozó településképi követelmények

13. Reklámra, reklámhordozóra, cég- és címtáblára, cégérre vonatkozó településképi követelmények

21.§.

1. A rendelet hatálya alá tartozó területen reklámok, reklámhordozók, cég-, címtáblák és cégérek csak a jelen rendeletben előírt célra és módon, településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően helyezhető el, szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendeletben meghatározott területfelhasználású területen és módon.
2. Belterületen óriásreklám nem létesíthető.
3. Új épület létesítésénél, meglévő épület átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál az intézmények cégéreinek, hirdetőtábláinak méretét és elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani. Utólagosan cégér vagy hirdetőtábla a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve helyezhető csak el.
4. A település területén csak a környezet arculatához illeszkedő hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó, egységes koncepció alapján helyezhető el.
5. Az épületre, építményre szerelt reklám-, cég-, címtábla, cégér vagy fényreklám, hirdetési vagy reklámcélú építmény, kirakatszekrény tartó-, illetve hordozó felületeit úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai, alkalmazott anyagai és színezése illeszkedjen az adott épület, építmény építészeti karakteréhez, arculata a reklámozott tevékenységre utaló, ahhoz igazodó legyen.
6. Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett reklámhordozót, reklámtartó berendezést, hirdető-berendezést a tulajdonosnak 30 napon belül el kell távolítania. Felújítást követően az új településképi előírások szerint helyezhetők el.
   

22.§.

1. Épülethomlokzaton reklám, reklámhordozó felület, gépjárműforgalmat nem zavaró elhelyezéssel és mérettel helyezhető el.
2. Üzlethelyiségenként legfeljebb egy db álló A1-es méretű kétoldalas vagy fordított „V” alakú mobil reklámtábla helyezhető el a közterületen, mely az üzlet kirakatától maximum 1,5 méterre állhat, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.
3. Plakát, falragasz az épületek közterületi homlokzatain nem helyezhető el.
4. Fényreklám kialakítására vonatkozó előírások:

a) a reklámok csak alacsony fényintenzitásúak lehetnek,

b) nem alakítható ki villogó effektussal, illetve

c) a lakások rendeltetésszerű használatát nem zavarhatja.

23.§.

1. Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.
2. Cégéreket, cégtáblákat és cégfeliratokat úgy kell az épületek homlokzatain elhelyezni, hogy azok illeszkedjenek a homlokzatok meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához, úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.
3. Az épületeken elhelyezhető cégérek szerkezeteinek felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
4. Táblaszerűen kialakított cégér felülete nem haladhatja meg az 1,0 m²-t.
   

14. Információs vagy más célú berendezések elhelyezésére vonatkozó településképi követelménye

24.§.

1. Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:

a) az önkormányzat működés körébe tartozó információk;

b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;

c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;

d) idegenforgalmi és közlekedési információk;

e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk;

f) gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információk.

2. Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada az (1) bekezdés szerinti közérdekű információt kell, hogy tartalmazzon.

3. A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés.

15. Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

25.§.

1. A tervezett lakóépületek és intézmények homlokzatára szerelt kapcsolószekrények és a dobozok helyét és a színét, az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva kell kiválasztani. A berendezéseket az épületek alárendelt homlokzatára kell felszerelni, illetve a kerítésbe kell beépíteni – a közmű üzemeltetők előírásait figyelembe véve.
2. Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.
3. Műholdvevő, illetve távközlési, adatátviteli berendezés kültéri egysége, hír- és adattovábbító berendezés az épület közterületről látható homlokzatán és tetőfelületén nem helyezhető el, kivéve, ha műszaki szükségszerűség okán elhelyezése más módon nem oldható meg, ebben az esetben az épület közterületről látható homlokzatán és tetőfelületén csak takartan helyezhető el.
4. Az épületen elhelyezett napkollektor csak tetősíkban vagy az ingatlannal határos közterületről nem látható módon helyezhető el. Kivéve napelemcserép, amely a tető teljes felületén alkalmazható.
5. A közterületről látható homlokzaton (ablak)klíma berendezés az épület megjelenéséhez illeszkedve, vagy takart módon létesíthető. A kondenzvíz elvezetéséről megfelelően gondoskodni kell, az a közterületre vagy a szomszédos ingatlanra nem folyhat át.
6. A középnyomású hálózatról ellátott tervezett fejlesztési területeken a földgáz nyomását csökkentő szabályozó berendezéseknek a telepítését a környezetbe illeszkedve kell megoldani. Lehetőség szerint ezen berendezések a telkek udvarán növényzet takarásában helyezendők el, illetve az épületek alárendelt homlokzatára szerelendők.
   

VII. Fejezet

Településkép-érvényesítési eszközök

16. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

26.§.

1. A településkép védelme érdekében az építtető kérelmére a polgármester – amennyiben önkormányzati főépítész folyamatos foglalkoztatására nem kerül sor – szakmai tájékoztatást ad a településképi követelményekről, valamint az érintett telek beépítési lehetőségeiről.
2. Amennyiben az építtető tervet készíttetett a (3) bekezdés szerinti kötelező szakmai konzultáció esetén építtetőnek vagy meghatalmazottjának a tervezett épület, épületbővítés vázlatterveit be kell mutatnia.
3. Az építtetőnek vagy meghatalmazottjának az építés megkezdése előtt szakmai konzultációt kell kérnie az önkormányzattól, ha

a) a tervezett építési tevékenység a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI.13.) Korm. rendelet hatálya alá tartozik;

b) új épület építése, meglévő épület átalakítása, bővítése, fejújítása a közterületről látható módon megváltoztatja

ba) a beépítés telepítési módját,

bb) a beépítés szintszámát vagy az épület legmagasabb pontját,

bc) az építmény tömegformálását,

bd) az építmény homlokzat kialakítását, valamint

be) ha új cégért és/vagy reklámhordozót helyeznek el,

c) a fennmaradási engedélyezési eljáráshoz építészeti-műszaki tervet készített.

4. A szakmai konzultáció iránti kérelmet a polgármesternek címezve kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) az építtető vagy kérelmező nevét, címét, telefonos elérhetőségét,

b) a tervezett építési tevékenység helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),

c) az építési tevékenység rövid leírását,

d) az építési munka jellegétől függően indokolt esetben rajzi munkarészek csatolását.

5. A polgármester a kérelmezőt a konzultáció időpontjáról postai úton, vagy e-mailben értesíti.

6. A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben a felvetett javaslatokat, valamint az önkormányzati főépítész vagy a polgármester lényeges nyilatkozatait kell rögzíteni.

17. A településképi véleményezési eljárás

27.§.

a) új építmény építési engedélyezési eljárását,

b) meglévő építmény bővítésére, valamint a településképet érintő átalakítására irányuló építési, fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően.

28.§.

A polgármester a véleményét a 27. §-ban felsorolt esetekben az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapozza.

29.§.

1. A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.
2. A településképi véleményezési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma megfelel-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.
3. A településképi véleményezési eljárás részletes vizsgálati szempontjai:

a) a tervezett beépítés megfelelően figyelembe veszi-e a hatályos településrendezési eszközök előírásait,

b) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve kilátását,

c) teljesíti-e a műemléki- és helyi védettségű területek, épületek esetében az értékvédelemmel kapcsolatos előírásokat és elvárásokat,

d) a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

e) a homlokzat színezése utcaképi szempontból megfelelő-e,

f) a gépészeti berendezések és azok tartozékainak településképi megjelenése megfelelő-e,

g) a tetőzet kialakítása megfelelően illeszkedik a környezet adottságaihoz, elősegíti-e az építmény településképi szempontból előnyösebb megjelenését,

h) meglévő építmény bővítése esetén a homlokzatot is érintő felújítás, átalakítás, emeletráépítés illeszkedik-e az adott épület struktúrájához, valamint a meglévő utcaképbe,

i) a közterület mentén az épület kialakításának módja településképi szempontból megfelelő-e,

j) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak,

  növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezéseknek és a reklámhordozóknak a kialakítása megfelel-e e rendelet előírásainak.

30.§.

1. A településképi véleményezési eljárás lefolytatása iránti kérelmet az e rendelet 4. mellékletében foglalt mintának megfelelően kell benyújtani és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre kell feltölteni, melyhez a kérelmező a polgármesternek hozzáférést biztosít.
2. A kérelemhez az (1) bekezdés szerinti építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni a Korm. rendeletben meghatározott tartalommal.
3. A polgármester véleményében a tervezett építési tevékenységet

a) engedélyezésre – feltétel nélkül, vagy feltétel meghatározásával – javasolja, vagy

b) engedélyezésre nem javasolja, ha

ba) a kérelem vagy melléklete nem felel meg a (1) és (2) bekezdésben meghatározottaknak, vagy

bb) a főépítész szakmai álláspontja a tervezett építési tevékenységet nem támogatja.

4. A polgármester a hiánytalan kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi véleményét a kérelmezőnek.

18. A településképi bejelentési eljárás

31.§.

1. Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:

a) meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, amennyiben a meglévő lakórendeltetés megváltozik, illetve lakórendeltetés kerül kialakításra,

b) védett épület közterületre néző homlokzatának színezése, új tetőhéjalás, nyílászáró cseréje, reklám elhelyezése (mérettől függetlenül),

védett építmények homlokzatára, tetőfelületére, az építési telek előkerti kerítésére, kerítéskapujára vagy támfalára

c) rögzített, az építési telek előkertjében álló cégjelzés, cégér, üzletfelirat, reklám- és hirdető berendezés stb. elhelyezése esetén.

2. Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben szereplő általános településképi követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél.

32.§.

1. A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.
2. A településképi bejelentési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki dokumentáció tartalma

a) megfelel-e a helyi építési szabályzatban és az e rendeletben foglalt előírásoknak,

b) kidolgozása a szakmai konzultáció szerint történt-e,

c) figyelembe veszi-e az arculati kézikönyvben szereplő javaslatokat,

d) a b) és c) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.

3. Az építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:

a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez,

b) a külső megjelenés megfelel-e az e rendelet előírásainak

c) összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

d) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, burkolatát, műtárgyait, valamint növényzetét.

4. A polgármester megtiltja a bejelentett építési tevékenység, saját vállalkozást népszerűsítő berendezés elhelyezését vagy rendeltetésváltoztatás megkezdését, és a megtiltás indokainak ismertetése mellett figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha

a) a bejelentés nem felel meg az e rendeletben előírt követelményeknek,

b) a tervezett építési tevékenység, illetve hirdető berendezés, saját vállalkozást népszerűsítő berendezés, felület nem illeszkedik a településképbe,

c) a tervezett rendeltetés-változás nem illeszkedik a szomszédos és a környező beépítés sajátosságaihoz.

33.§.

1. A településképi bejelentési eljárás az építtető, illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (a továbbiakban együtt: kérelmező) kérelmére indul.
2. A kérelmet Bácsborsód Község Polgármesteréhez a Korm. rendelet 26/B.§ (2) és (3) bekezdésekben meghatározott tartalommal, a 31. § szerinti építési tevékenység megkezdése előtt 15 nappal kell benyújtani, az e rendelet 5. mellékletét képező kérelem benyújtásával.
3. A polgármester a településképi bejelentési eljárást a Korm. rendeletben meghatározottak szerint folytatja le.
4. A polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntését és a döntés ellenőrzését - amennyiben a településen önkormányzati főépítész van alkalmazásában - az önkormányzati főépítész készíti elő.
5. A polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntése ellen Bácsborsód Községi Önkormányzat Képviselő-testületénél lehet fellebbezéssel élni.
   

23. A településképi kötelezés, a településkép-védelmi bírság

34.§.

1. A polgármester a településképi követelmények teljesítése érdekében településképi kötelezési eljárást folytat le

a) az e rendelet előírásainak nem megfelelő építés, az előírásoktól eltérő szín és anyaghasználat, formai kialakítás,

b) a 33. § (2) bekezdés szerinti bejelentés elmulasztása,

c) a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése

esetén.

2. A településképi kötelezési eljárás keretében a polgármester felhívja az ingatlan-tulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.

3. A (2) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén a polgármester – önkormányzati hatósági döntéssel – az ingatlantulajdonost az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti, egyidejűleg 50.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő településkép-védelmi bírságot szabhat ki.

4. A bírság a kötelezésben foglaltak nem teljesítése esetén ismételten, annak teljesítéséig több alkalommal is kiszabható.

5. A településkép-védelmi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:

a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,

b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,

c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,

d) a jogsértő állapot időtartamát,

e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,

f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint

g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.

35.§.

1. A településkép-védelmi bírságot a polgármester határozatban szabja ki.
2. A településkép-védelmi bírságot közvetlenül az önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára kell befizetni.
3. A meg nem fizetett bírság – a 2011. évi CXCV. törvény 42.§ (3) bekezdése értelmében – köztartozásnak minősül és adók módjára kell behajtani.
   

VIII. Fejezet

Záró rendelkezések

19. Hatályba léptető rendelkezések

36.§.

Ez a rendelet a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba.

20. Hatályon kívül helyező rendelkezések

37.§.

Hatályát veszti Bácsborsód Községi Önkormányzat Képviselő-testületének az épített örökség védelmének helyi szabályozásáról szóló 15/2008. (XII.18.) rendelete.

Bácsborsód, 2019.04.01.

                     Csomor László                                                           Vuity József     

                       Polgármester                                                                 jegyző

Ez a rendelet 2019. április 1 napján  18²⁰   órakor kihirdetésre került.

                                                                                                        Vuity József

                                                                                                            jegyző