Hangony Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2002. (VI. 25.) önkormányzati rendelete

Hangony Község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről

Hatályos: 2002. 07. 01- 2009. 12. 31

Hangony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2002. (VI. 25.) önkormányzati rendelete

Hangony Község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről

2002.07.01.

Hangony Község Önkormányzatának Képviselő-Testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében az alábbi rendeletet alkotja.

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

A rendelet hatálya

Jelen rendelet hatálya Hangony község közigazgatási területére terjed ki.

2. § (1) A jelen rendelet tartalmazza a Helyi Építési Szabályzatot, valamint a hozzá 1. sz. és 2. sz. mellékletként tartozó Külterületi és Belterületi Szabályozási Tervet.

(2) Az 1. §-ban meghatározott területen belül területet felhasználni, továbbá telket alakítani, rendeltetését megváltoztatni, és ezekre hatósági engedélyt adni, az általános hatósági előírások (OTÉK, szabványok) és jelen rendelet, valamint a Helyi Építési Szabályzat, Településszerkezeti Terv és a Szabályozási Terv együttes alkalmazásával szabad.

(3) A közigazgatási terület területfelhasználásának szabályozását és az egyes területfelhasználási egységek funkcionális meghatározását a Külterületi Szabályozás Terv tartalmazza.

3. §

Közigazgatási és belterületi határ

(1) A település bel- és külterületének határvonalát a szabályozási terv jelöli.
(2) Közigazgatási határmódosítást nem tervez a Képviselő-Testület.
(3) Belterületi határmódosítás az alábbi területen fog történni.
- Petőfi Sándor u. déli részén, a 0114 hrsz. ingatlan keleti valamint a 0108/1 hrsz. terület északi része az árokig, lakóterület céljára.

4. §

Építéshatósági eljárások

(1) A jelen rendelt hatálya alá eső területen az engedélyköteles munkák körét az egyes építményekkel, építési munkákkal, tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozó 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. §-a tartalmazza.
(2) Építési engedély csak a Településszerkezeti Tervben, a Településrendezési Szabályzatban, a Szabályozási Tervben, valamint a Helyi Építési Szabályzatban megadott előírások magtartása mellett adható ki.
(3) A külterületen forgalmi út mellett 5,0 m2-es, a település belterületén 1,0 m2-es reklámfelület elhelyezése építési engedély köteles.

5. §

Szabályozási Terv elemei és a módosítás szabályai

(1) A Szabályozási Terv az alábbi kötelező és irányadó elemeket tartalmazza.
(2) Kötelező szabályozási elemek:
1. a közterületek és egyéb területfelhasználási egységek határvonalai (szabályozási vonal)
2. az eltérő területfelhasználási egységek határvonalai,
3. a Szabályozási Tervben meghatározott területfelhasználási kategória, területfelhasználási besorolás, valamint övezeti besorolás,
4. a legnagyobb beépítettség mértéke,
5. a megengedett építménymagasság felső határa,
6. a minimális telekméret,
7. kötelező beépítési mód,
8. kötelező építési vonalak,
(3) Irányadó szabályozási elemek:
- Az azonos övezeten belüli telekosztás és telekhatárok.
(4) A szabályozás elemei az alábbiak szerint módosíthatók:
a) A kötelező szabályozási elemek módosításához a Településszerkezeti Terv, a Szabályozási Terv és a Helyi Építési Szabályzat egyidejű módosítása szükséges.
b) Az irányadó szabályozási elemek módosítása – az a) pontban meghatározottak módosítása nélkül – akkor lehetséges, ha az egyéb előírásokban meghatározott valamennyi feltétel teljesítésre kerül:
- A meglévő telekhatárok megváltoztatásához (összevonás, telekalakítás, melyet kötelező szabályozási vonal és telekterület korlátozás nem tilt), településrendezési tervet nem kell módosítani, de az övezeti szabályozás kötelező elemeit be kell tartani.
II. Fejezet

A beépítésre szánt területek, övezetek felhasználásának, beépítésének

feltételei és szabályai

6. § (1) A beépítésre szánt területek határait a bel- és külterületi szabályozási terv tartalmazza.

(2) A beépítésre szánt területek építési használatuk szerint az alábbiak:

- lakóterületek
- vegyes területek (településközp. vegyes terület, központi vegyes terület)
- gazdasági területek (kereskedelmi gazd. ter., ipari gazd. terület)
- különleges területek

7. §

Lakóterületek

(1) Kertvárosi lakóterület
KEL

O – K

30

4,5

550

jelű építési övezet előírásai az alábbiak:
a) Meglévő telekstruktúra esetén a beépíthető legkisebb telekterület: 550 m2
b) Beépítési mód: - oldalhatáron álló
Meglévő beépítés esetén a kialakult beépítési módot kell alkalmazni.
Az oldalhatáron álló beépítési övezetekben a 14,0 m-nél keskenyebb telkek is beépíthetők, amennyiben az OTÉK előírásai szerinti oldalkert, illetve az épületek közötti tűzvédelmi távolság betartható.
c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 30%
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m.
Meglévő, beépített utcasornál az építménymagasságot a kialakult helyzetnek megfelelően kell meghatározni.
e) A beépítés feltétele a részleges közművesítettség. Szennyvízcsatorna hiányában zárt rendszerű szennyvíztárolót kell építeni.
f) Elő-, oldal- és hátsókert szabályozása:
Új telekosztásnál az előkert mélysége min. 5 m.
Oldal- és hátsókert az OTÉK 35. § és 36. § előírásai szerint.
KEL

O – K

30

4,5

K

jelű építési övezet
KEL

O – K

30

6,0

K

jelű építési övezet előírásai az alábbiak:
a) A kialakítandó legkisebb telekterület: kialakult teleknagyság
b) Meglévő telekstruktúra esetén a beépíthető legkisebb telekterület: 550 m2
c) Beépítési mód: - oldalhatáron álló
Meglévő beépítés esetén a kialakult beépítési módot kell alkalmazni.
Az oldalhatáron álló beépítési övezetekben a 14,0 m-nél keskenyebb telkek is beépíthetők, amennyiben az OTÉK előírásai szerinti oldalkert, illetve az épületek közötti tűzvédelmi távolság betartható
d) A beépítettség legnagyobb mértéke: 30%
e) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m illetve 6,0.
Meglévő, beépített utcasornál az építménymagasságot a kialakult helyzetnek megfelelően kell meghatározni.
f) A beépítés feltétele a részleges közművesítettség. Szennyvízcsatorna hiányában zárt rendszerű szennyvíztárolót kell építeni.
g) Elő-, oldal- és hátsókert szabályozása:
Elő-, oldal- és hátsókertek előírásai OTÉK 35. § és 36. § alapján.
Meglévő beépítés esetén az előkertek megállapításánál az utcákban kialakult helyzet szerint kell dönteni.
(2) Falusias lakóterület
FL

O – 1

30

4,5

900

jelű építési övezet előírásai az alábbiak:
a) A kialakítandó legkisebb telekterület: 900 m2
b) Beépítési mód:
- oldalhatáron álló
- szabadon álló (szélső telek esetén)
c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 30%
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m.
e) A beépítés feltétele a részleges közművesítettség. Szennyvízcsatorna hiányában zárt rendszerű szennyvíztárolót kell építeni.
f) Elő-, oldal- és hátsókert szabályozása:
Az előkert mérete 5,0 m lehet.
Az építési hatóság 5,0 m-nél nagyobb előkertet is engedélyezhet. A Zöldmező utcából nyíló tervezett lakóutcákban a magasfeszültségű vezeték védőtávolságának betartása miatt nagyobb előkertet kell kialakítani.
FL

O – K

30

4,5

K

jelű építési övezet
FL

O – K

30

4,5

800

jelű építési övezet
FL

O – K

30

6,0

K

jelű építési övezet előírásai az alábbiak:
a) A kialakítandó legkisebb telekterület: a kialakult teleknagyság
b) Meglévő telekstruktúra esetén a beépíthető legkisebb telekterület: 800 m2
c) Beépítési mód:
- oldalhatáron álló
- szabadon álló (szélső telek esetén)
Meglévő beépítés esetén a kialakult beépítési módot kell alkalmazni.
Az oldalhatáron álló beépítési övezetekben a 14,0 m-nél keskenyebb telkek is beépíthetők, amennyiben az OTÉK előírásai szerinti oldalkert, illetve az épületek közötti tűzvédelmi távolság betartható.
d) A beépítettség legnagyobb mértéke: 30%
e) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m , illetve 6,0.
Meglévő, beépített utcasornál az építménymagasságot a kialakult helyzetnek megfelelően kell meghatározni.
f) A beépítés feltétele a részleges közművesítettség. Szennyvízcsatorna hiányában zárt rendszerű szennyvíztárolót kell építeni.
g) Elő-, oldal- és hátsókert szabályozása:
Elő-, oldal- és hátsókertek előírásai OTÉK 35. § és 36. § alapján.
Meglévő beépítés esetén az előkertek megállapításánál az utcákban kialakult helyzet szerint kell dönteni.
Amennyiben a telek mélysége az 50,0 m-t meghaladja, s ha a terület nem áll sem településszerkezeti, sem helyi védelem alatt, az építési hatóság 5,0 m-nél nagyobb előkert is engedélyezhető.
h) A nagyobb mélységű telkeknél a szabályozási terven meghatároztuk és jelöltük a kert és a lakótelek határát, amely a telek beépítettségétől függően 50- 80 m lehet. A beépítettség mindig az ingatlan lakótelek részére vonatkozik (lsd. a szabályozási terven lévő ábrát).

8. §

Vegyes területek

(1) Településközpont vegyes területek
A településközpont vegyes területén elhelyezhető:
- Lakóépület,
- igazgatási épület,
- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely épület,
- egyéb szórakoztató közösségi épület,
- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
TV1

SZ

30

6,0

K

jelű építési övezet előírásai az alábbiak:
- Körjegyzőségi hivatal, gyógyszertár, üzletek:
a) Telekterület: meglévő kialakult állapot
b) Beépítési mód: - szabadon álló
c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 30%
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m lehet.
e) Beépítés feltétele: részleges közművesítettség.
f) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásoknál az adottságokat kell figyelembe venni.
TV2

SZ

30

9,0

K

jelű építési övezet előírásai az alábbiak:
- Általános iskola:
a) Telekterület: meglévő kialakult állapot
b) Beépítési mód: -szabadon álló
c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 30%
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m.
e) Beépítés feltétele: részleges közművesítettség, szennyvízhálózat hiányában zárt szennyvíztárolót kell építeni.
f) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. § és 36. §-a tartalmazza.
TV3

O - K

30

4,5

K

jelű építési övezet előírásai az alábbiak:
- Rendőrség és szolgálati lakás:
a) Kialakítandó legkisebb telekterület: meglévő teleknagyság
b) Beépítési mód: - oldalhatáron álló
c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 30%
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m.
e) Beépítés feltétele: részleges közművesítettség. Szennyvízcsatorna hiányában zárt rendszerű szennyvíztárolót kell építeni.
f) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírások az OTÉK 35. § és 36. §- a tartalmazza.
TV4

SZ

30

4,5

K

jelű építési övezet előírásai az alábbiak:
- Söröző, büfé:
a) Telekterület: meglévő kialakult állapot
b) Beépítési mód: - szabadon álló
c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 30%
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m lehet.
e) Beépítés feltétele: részleges közművesítettség. Szennyvízcsatorna hiányában zárt rendszerű szennyvíztárolót kell építeni.
f) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírások az OTÉK 35. § és 36. §- a tartalmazza.
TV5

O - K

30

4,5

K

jelű építési övezet előírásai az alábbiak:
- Élelmiszerbolt, italbolt:
a) Kialakítandó legkisebb telekterület: meglévő teleknagyság
b) Beépítési mód: - oldalhatáron álló
c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 30%
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m.
e) Beépítés feltétele: részleges közművesítettség. Szennyvízcsatorna hiányában zárt rendszerű szennyvíztárolót kell építeni.
f) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírások az OTÉK 35. § és 36. §- a tartalmazza.
TV6

SZ - K

30

4,5

K

jelű építési övezet előírásai az alábbiak:
- Óvoda:
a) Telekterület: meglévő kialakult állapot
b) Beépítési mód: - szabadon álló
c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 30%
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m.
e) Beépítés feltétele: részleges közművesítettség. Szennyvízcsatorna hiányában zárt rendszerű szennyvíztárolót kell építeni.
f) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírások az OTÉK 35. § és 36. §- a tartalmazza.
TV7

SZ - K

30

4,5

K

jelű építési övezet előírásai az alábbiak:
- Művelődési ház:
a) Kialakítandó legkisebb telekterület: meglévő teleknagyság
b) Beépítési mód: - szabadon álló
c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 30%
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m.
e) Beépítés feltétele: részleges közművesítettség. Szennyvízcsatorna hiányában zárt rendszerű szennyvíztárolót kell építeni.
f) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírások az OTÉK 35. § és 36. §- a tartalmazza.
TV8

O-SZ-K

30

6,0

K

jelű építési övezet előírásai az alábbiak:
- Posta, ifjúsági ház:
a) Telekterület: meglévő kialakult állapot
b) Beépítési mód: - oldalhatáron álló
c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 30%
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m.
e) Beépítés feltétele: részleges közművesítettség. Szennyvízcsatorna hiányában zárt rendszerű szennyvíztárolót kell építeni.
f) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírások az OTÉK 35. § és 36. §- a tartalmazza.
TV9

O - K

30

6,0

K

jelű építési övezet előírásai az alábbiak:
- Civil ház:
a) Kialakítandó legkisebb telekterület: meglévő teleknagyság
b) Beépítési mód: - oldalhatáron álló
c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 30%
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m.
e) Beépítés feltétele: részleges közművesítettség. Szennyvízcsatorna hiányában zárt rendszerű szennyvíztárolót kell építeni.
f) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírások az OTÉK 35. § és 36. §- a tartalmazza.
TV10

SZ

30

K

K

jelű építési övezet előírásai az alábbiak:
- Római katolikus templom:
a) Telekterület: meglévő kialakult állapot
b) Beépítési mód: - szabadon álló
c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 30%
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: kialakult
e) Beépítés feltétele: részleges közművesítettség. Szennyvízcsatorna hiányában zárt rendszerű szennyvíztárolót kell építeni.
f) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírások az OTÉK 35. § és 36. §- a tartalmazza.
- Takarékszövetkezet:
a) Kialakítandó legkisebb telekterület: meglévő telekterület
b) Beépítési mód: - szabadon álló
c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 40%
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m.
e) Beépítés feltétele: részleges közművesítettség.
f) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírások az OTÉK 35. § és 36. §- a tartalmazza.
TV12

O-SZ-K

30

4,5

K

jelű építési övezet előírásai az alábbiak:
- Kocsma, kisközért:
a) Telekterület: meglévő kialakult állapot
b) Beépítési mód: - szabadon álló
c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 30%
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m.
e) Beépítés feltétele: részleges közművesítettség. Szennyvízcsatorna hiányában zárt rendszerű szennyvíztárolót kell építeni.
f) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírások az OTÉK 35. § és 36. §- a tartalmazza
TV13

SZ-K

30

4,5

K

jelű építési övezet előírásai az alábbiak:
-Orvosi rendelő:
a) Kialakítandó telekterület: meglévő
b) Beépítési mód: - szabadon álló
c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 30%
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m.
e) Beépítés feltétele: részleges közművesítettség (szennyvízcsatorna hiányában zárt szennyvíztároló).
f) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírások az OTÉK 35. § és 36. §- a tartalmazza.
TV14

SZ-K

30

4,5

K

jelű építési övezet előírásai az alábbiak:
- ABC áruház, bisztró:
a) Kialakítandó telekterület: meglévő
b) Beépítési mód: - szabadon álló
c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 30%
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m.
e) Beépítés feltétele: részleges közművesítettség (szennyvízcsatorna hiányában zárt szennyvíztároló).
f) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírások az OTÉK 35. § és 36. §- a tartalmazza.

9. §

Gazdasági területek

A település területén a gazdasági területek jellegük szerint – kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek és ipari gazdasági területek – alakíthatók ki.
(1) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület:
A területen elhelyezhető:
- Mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület.
- A gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, használó és a személyzet számára szolgáló lakások.
- Igazgatási, egyéb irodaépület.
- Üzemanyagtöltő
- Sportépítmény
KG1

O - K

30

6,0

K

jelű építési övezet előírásai az alábbiak:
- Volt termelőszövetkezet irodaháza:
a) Kialakítandó legkisebb telekterület: meglévő
b) Beépítési mód: - oldalhatáron álló, kialakult állapot
c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 30%
d) Megengedett legkisebb építménymagasság: 6,0 m.
e) Beépítés feltétele: részleges közművesítettség (szennyvízcsatorna hiányában zárt szennyvíztároló).
f) A zöldfelület legkisebb mértéke min. 30%.
g) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírások az OTÉK 35. § és 36. §- a tartalmazza.
KG2

SZ

30

4,5

K

jelű építési övezet előírásai az alábbiak:
- Gázcsere-telep, tűzoltószertár, tervezett gazdasági terület:
a) A kialakult telekterület vehető figyelembe.
b) Beépítési mód: - szabadon álló
c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 30%
d) Megengedett legkisebb építménymagasság: 4,5 m.
e) Beépítés feltétele: részleges közművesítettség (szennyvízcsatorna hiányában zárt szennyvíztároló).
f) A zöldfelület legkisebb mértéke: 40%.
g) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírások az OTÉK 35. § és 36. §- a tartalmazza.
KG3

SZ

30

6,0

4000

jelű építési övezet előírásai az alábbiak:
- Tüzép telep:
a) Kialakítandó legkisebb telekterület: 4000 m2
b) Beépítési mód: - szabadon álló
c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 30%
d) Megengedett legkisebb építménymagasság: 6,0 m.
e) Beépítés feltétele: részleges közművesítettség (szennyvízcsatorna hiányában zárt szennyvíztároló).
f) A zöldfelület legkisebb mértéke: 50%.
g) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírások az OTÉK 35. § és 36. §- a tartalmazza.
KG4

SZ

30

6,0

3000

jelű építési övezet előírásai az alábbiak:
- Tervezett kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület (071/1 hrsz. külterületen, ózdi forgalmi út mellett:
a) Kialakítandó legkisebb telekterület: 3000 m2
b) Beépítési mód: - szabadon álló
c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 30%
d) Megengedett legkisebb építménymagasság: 6,0 m.
e) Beépítés feltétele: részleges közművesítettség. Szennyvízcsatorna hiányában zárt szennyvíztároló alakítandó ki.
f) A zöldfelület legkisebb mértéke: 40%.
g) A terepszint alatti építmények az épület beépített alapterületét 20%-kal haladhatja meg.
h) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírások az OTÉK 35. § és 36. §- a tartalmazza.
(2) Ipari gazdasági területek:
(1) Az ipari terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.
(2) Az ipari terület lehet:
- jelentős mértékű zavaró hatású terület,
- egyéb terület.
(3) A jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület a különlegesen veszélyes (pl. tűz-, robbanás- fertőzőveszélyes), bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.
(4) Az egyéb ipari terület elsősorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei elhelyezésére szolgál.
IG1

SZ

30

6,0

1500

jelű építési övezet előírásai az alábbiak:
- Meglévő iparterület (456/1 hrsz.):
a) Meglévő iparterület esetében a kialakult telekterület vehető figyelembe.
b) Kialakítható legkisebb telekterület: 1500 m2
c) Beépítési mód: - szabadon álló
d) Beépítettség legnagyobb mértéke: 30% lehet
e) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m.
f) Beépítés feltétele legalább részleges közművesítettség. Szennyvízcsatorna hiányában zárt szennyvíztároló alakítandó ki.
g) A zöldfelület legkisebb mértéke: 40%.
h) A terepszint alatti építmények az épület beépített alapterületét 20%-kal haladhatja meg.
i) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírások az OTÉK 35. § és 36. §- a tartalmazza.
IG2

SZ

30

6,0

5000

jelű építési övezet előírásai az alábbiak:
- Tervezett iparterület (013 hrsz. külterületen, Ady E. út mellett):
a) Kialakítható legkisebb telekterület: 5500 m2
b) Beépítési mód: - szabadon álló
c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 30% lehet
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m.
e) Beépítés feltétele legalább részleges közművesítettség. Szennyvízcsatorna hiányában zárt szennyvíztároló alakítandó ki.
f) A zöldfelület legkisebb mértéke: 40%.
g) A terepszint alatti építmények az épület beépített alapterületét 20%-kal haladhatja meg.
h) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírások az OTÉK 35. § és 36. §- a tartalmazza.

10. §

Különleges területek (OTÉK 24. §)

(1) – Különleges területek a tervezési területen az alábbiak:
1. Határőrség területe (KÜ-HA)
2. Bányaterület (KÜ-B)
3. Szennyvízürítő telep (KÜ-SZ)
4. Kommunális hulladéklerakó-hely (KÜ-H)
5. Vízmű területe (KÜ-VT)
6. Zöldfelületi intézmények területe
- Temetők: KÜ-T
- Sportpálya: KÜ-SP
(2) Határőrség területe:
KÜ-HA

SZ(O)

30

6,0

K

a) Telekterület: meglévő
b) Beépítési mód:
- szabadon álló
- oldalhatáron álló
c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 30%
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m.
e) Beépítés feltétele: részleges közművesítettség.
f) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírások az OTÉK 35. § és 36. §- a tartalmazza.
(3) Bányaterület: KÜ-B
Külterületen a Tsz. major mellett homokbánya.
(4) Szennyvízürítő telep (volt bánya): KÜ-SZ
(5) Kommunális hulladéklerakó-hely: KÜ-H
A településtől DK-i irányban, a Pere-völgyben. 1993-tól üzemel.
Befogadóképessége: 40000 m3 .
(6) Vízmű területe: belterületen: KÜ-VT
(7) – Zöldfelületi intézmények területei:
- Temetők: KÜ-TE
a) A temető bővítése: 1030 hrsz. terület igénybevételével.
b) Legnagyobb beépítettség: 3%
c) Építménymagasság legnagyobb értéke: 4,5 m.
- Sportpálya: KÜ-SP
a) Telek területe: meglévő telekterület
b) Beépítési mód: csak kiszolgáló épület (öltöző, lelátó) építhető.
c) Legnagyobb beépítettség: 5% lehet
d) Legnagyobb építménymagasság: 6,0 m.
III. Fejezet

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

11. §

Közlekedési területek és létesítmények

(1) A közlekedési területeket és létesítményeit, azok szabályozási szélességit és védőtávolságait a Szabályozási Terv ábrázolja.
(2) Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjai mentén létesítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával szabad.
(3) A (2) bekezdés szerinti területsávba eső meglévő épületeken végezhető mindennemű építési tevékenység – csak a területsáv kialakulásának várható idejét, az épületnek a területsávban elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembevételével – engedélyezhető.
(4) A közlekedési területek körébe a következő közlekedési létesítmények tartoznak:
1. Forgalmi út K1
Ózd – Domaháza
Dózsa Gy. u., Rákóczi u., Szőnyi M. u.
Szabályozási szélessége: 18- 20 m között változik
2. Gyűjtő út K2
Rákóczi utca, Dózsa Gy. utcától északra eső része
Szabályozási szélessége: 12,0- 20,0 m között
3. Lakóutak K3
(belterületi utcák)
4. Vegyesforgalmi utak K4
5. Mezőgazdasági út K5

12. §

Zöldterületek

(1) A zöldterületek szabályozását kül- és belterületi Szabályozási Terv tartalmazza.
(2) A belterületi zöldterületek funkcionális tagozódása:
KP – közpark
1. meglévő: Jubileumi park (365 hrsz.)
2. tervezett: mellette lévő terület a park bővítéseként (366/2 hrsz.)
ZT – közterületi zöldfelület, köztér, díszpark
A közparkban és közkertben épület nem helyezhető el (szobor, emlékmű igen).

13. §

Erdőterületek

(1) Az erdővel kapcsolatos alapvető jogszabályi előírásokat az 1996. évi LIV. törvény az erdőről és az erdő védelméről, valamint a végrehajtására kiadott 31/2000. (VI. 26.) FVM rendelettel módosított 29/1997. (IV. 30.) FM rendelet tartalmazza.
(2) A településrendezési tervben erdőterület megszüntetését, funkcióváltását nem terveztük.
(3) Belterületen a 758 hrsz. ingatlanon a lakóterület és a Hangony-patak között valamint a Dózsa Gy. utcák csatlakozásánál, a meglévő árok és külterületi út közötti területen védőerdő telepítését javasoljuk.

14. §

Mezőgazdasági rendeltetésű területek

(1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület.
(2) A mezőgazdasági rendeltetésű területet más célokra felhasználni nem lehet, azaz rendeltetésének megfelelő hasznosítást kell folytatni.
(3) A mezőgazdasági rendeltetésű terület a külterületnek a Szabályozási Terven mezőgazdasági területként (M) szabályozott része.
(4) A mezőgazdasági rendeltetésű terület a következő övezetekre tagozódik:
M1 – szántó
M2 – rét, legelő
M3 – zártkert
M4 – gyümölcsös
MK – belterületi kert
MT – tanyák területe
MG – Tsz. major területe
(5) A mezőgazdasági rendeltetésű területen elhelyezhetők az M – K belterületi kert kivételével az alábbi létesítmények:
1. A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és –tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület.
2. A területen:
- a 720 m2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad,
- a 720- 1500 m2 területnagyságú telken – a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartott kivételével – 3%-os beépítettséggel egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince),
- az 1500 m2-t meghaladó területű telken építmény 3%-os beépítettséggel
helyezhető el.
3. Lakóépület szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén 3000 m2 , egyéb művelési ág esetén 6000 m2 telekterület felett helyezhető el, és az a 2. pont 3. bekezdésében megengedett beépítettség felét nem haladhatja meg. A különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 7,5 m lehet.
4. Ha a telek területe nem éri el az építmény elhelyezhetőségéhez szükséges területnagyságot, úgy a tulajdonosok megállapodása alapján a közvetlenül szomszédos telkek együttes területe szerint számított, egy közös építmény helyezhető el.
5. A területen elhelyezhető építményt az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani.
(6) Lakóépület nem helyezhető el:
- infrastrukturális nyomvonalak védőtávolságán belül,
- vízgazdálkodási területen,
- talajvízszennyezésre túlérzékeny területeken,
- védőtávolságokban,
- belterületi kertekben.

15. §

Közműterületek, közműlétesítmények

(1) A közműlétesítmények elhelyezésére vonatkozóan az OTÉK előírásait, az MSZ 7487 szabványt, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani. A tervezett létesítmények elhelyezésénél a közművezetékekre és a műtárgyakra vonatkozó előírásokat, védőtávolságokat biztosítani kell.
(2) A meglévő és a tervezett közművezetékek és műtárgyak:
Ivóvízhálózat: A település nagy részén kiépült (70-80%).
Szennyvízelvezetés: Jelenleg nem megoldott. Későbbiekben a hálózat kiépítésével kell számolni. A B.-A.-Z. megyei szennyvíz-elhelyezési koncepció terv alapján a település minden területére kiterjedő, egységes községi szennyvízelvezető rendszer van előirányozva, központi átemeléssel Szentsimon, Bolyok városrészeken át Ózdra.
Csapadékvíz-elvezetés: Nyílt árok rendszerrel történik, befogadó a Hangony-patak.
Gázellátás: A településen kiépült a gázhálózat.
Hírközlés: A vezetékes telefont a MATÁV üzemelteti. Mobil adótorony nincs, de a vételi lehetőség jó.
Villamos energia ellátás: A településen kiépült.
(3) Útépítésnél a közművek egyidejű kiépítéséről, s későbbikben az útrekonstrukciónál a közművek egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell.
(4) A járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a városképi megjelenést és az esztétikus követelményeket is figyelembe kell venni.
(5) A közmű gerincvezetékeket a telken belüli feltáró utak szabályozási szélességén belül kell vezetni, az optimális fásítási lehetőség biztosítása érdekében, területtakarékos elrendezéssel.
(6) A vízvezeték hálózatra föld feletti tűzcsapokat kell szerelni.
(7) Amennyiben a községben lévő vízművet tartalékként fenn kívánja a település tartani, annak a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet szerinti védőterületét biztosítani kell.
IV. Fejezet

AZ ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELME

16. §

A védett és védőterületekkel összefüggő általános szabályok

(1) Azokon a területeken, ahol a meglévő létesítmény üzemeléséhez előírt védőtávolság a területegységen belül nem biztosítható, ott további szennyezést okozó, a meglévő szennyezettséget növelő tevékenység nem engedélyezhető.
(2) Az engedélyezési tervben fel kell tüntetni a tervezett építmény környezetében lévő, védőtávolság biztosítását igénylő létesítményeket.
(3) A védőterületek beépítésének vagy egyéb módon történő felhasználásának feltételeit a káros hatás mértéke, a helyi adottságok és az illetékes szakhatóságok véleménye lapján az építésügyi hatóság állapítja meg.
(4) A 20 kW magasfeszültségű vezeték védőtávolságát be kell tartani. Ez az oszloptól mért 6,5- 6,5 m távolság mindkét oldalon.
(5) A Bükki Nemzeti Park Igazgatósága által megadott – a község kül- és belterületén lévő – természeti területek természetvédelmi szempontból fontos értéket képviselnek. A tervezett fejlesztéseknél ezeket a területeket figyelembe kell venni. (1. sz. melléklet)

17. §

Épített érték védelme

A településen műemlékileg védett épület nem található.
Helyi védelemre javasoljuk:
- római katolikus templom
- Somoskői-kúria: 1872. Rákóczi u. 161. (hrsz. 499)
- Lakóház: Rákóczi u. 224-226. (hrsz. 215, 216)
- Lakóház: Rákóczi u. 65. (hrsz. 658)
- Lakóház: Rákóczi u. 101. (hrsz. 909)

18. §

Régészeti lelőhelyek védelme

(1) A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatósága a tervhez kapcsolódó beruházások során érintett ismert régészeti lelőhelyek pontosabb kiterjedésének meghatározását, valamint veszélyeztetett részeinek feltárását szükségesnek tartja.
(2) Az esetlegesen előkerülő, még ismeretlen régészeti lelőhelyek feltárása anyagi terheinek viselése tekintetében a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatósága az 1997. évi CXL. törvény 35. §. 3. pontjában meghatározottak tartja irányadónak. Ez alapján a régészeti lelőhelyek maghatározása, feltárása, leletanyagának elhelyezése és konzerválása céljából igényt tart a régészeti lelőhelyeket veszélyeztető beruházók anyagi támogatására. (A szakmailag szükséges méretű megelőző feltárás, dokumentálás, elsődleges leletkonzerválás teljes és a leletelhelyezés rendkívüli költségit a fejlesztések, beruházások költségeiből kell fedezni, oly módon, hogy a tervezés során a teljes bekerülési költség legalább 9 ezrelékét erre a célra kell biztosítani. (1997. évi CXL. törvény 35. § (3) bekezdés)).
(3) A közigazgatási területen nyilvántartott régészeti lelőhelyeket a II. sz. melléklet tartalmazza.

19. §

Az élővilág és a táj védelme

(1) A területre előírt zöldfelületi fedettség, védőfásítás kialakítását és módját az építmények engedélyezési tervében – egyedi előírás hiányában az OTÉK 25. §-ában foglalt táblázat szerint – kell igazolni.
(2) Az építési engedélyben elő kell írni a szabályozás szerinti növénytelepítést és a védelmi célú fásítást, melyet az építményekkel egy időben kell megvalósítani.
(3) Meglévő zöldfelületek rekonstrukciójára engedély csak kertészeti kiviteli terv alapján adható.
(4) Az építmények elhelyezése és használata során a természetes élőhelyek védelmét, továbbá a területen átvezető vonulási útvonalakat „zöldfolyosók” fenntartásával kell biztosítani.
(5) Az erdőként, közparkként és közterületek zöldfelületként jelölt területre fatelepítési és beültetési kötelezettséget be kell tartani. A meglévő és tervezett közpark növénytelepítését mielőbb el kell kezdeni.
(6) A természetvédelmi szempontból érzékeny területeken csak olyan tevékenység végezhető, amely a természeti értékek sérülését, pusztulását, zavarását nem okozza.
(7) A természetvédelmi törvény útmutatásait be kell tartani.

20. §

A föld védelme

(1) Építmények létesítése, illetve az építési terület előkészítése során a termőföld védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról az építtetőnek kell gondoskodnia.
(2) Az építmény terepszint alatti és feletti helyiségeit úgy kell kialakítani, hogy a használatukkal összefüggésben keletkező folyékony települési és veszélyes hulladék a talajba ne kerülhessen.
(3) A gépjármű-közlekedés területén és a parkolókban a gépjárművekből származó szennyezés közvetlen talajba jutásának megakadályozására csak szilárd burkolat létesítése engedélyezhető.
(4) A különböző területfelhasználások zöldfelületeit legalább az övezeti szabályozásban megadott mértékig növényzettel kell betelepíteni.
(5) A beépítésre szánt területeken, valamint a tereprendezéssel, vízrendezéssel érintett részeken a humuszos termőréteg megmentéséről gondoskodni kell. A humuszos termőréteget az építési munkák megkezdésekor le kell szedni és külön depóban kell elhelyezni. Az építés befejezése után a deponált humuszos termőréteget az építménnyel igénybe nem vett csatlakozó terület talajára el kell teríteni.
(6) A csapadékvíz elvezetéséről úgy kell gondoskodni, hogy az a környező termőföldeken belvizet, pangóvizet ne okozhasson.
(7) A kivitelezés és üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a káros környezeti hatások a csatlakozó termőföld minőségében kárt ne okozzanak.
(8) A talaj, a talajvíz és rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedhető meg.
(9) A csatornázatlan területeken a szennyvízcsatorna-hálózat megépítéséig átmeneti közműpótló berendezésként – szigorúan ellenőrzötten kivitelezett – zárt, vízzáró szennyvíztározó medencék létesítése engedélyezhető. A zárt szennyvíztározó medencékből az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt szennyvízleürítő helyre kell szállítani.
(10) A csapadékvíz elvező árkokba történt esetleges szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történt esetleges szennyvíz-bevezetéseket meg kell szüntetni.
(11) A vállalkozási területen keletkező ipari szennyvizeket a telken belül kell előtisztítani (olaj-, zsír-, hordalékfogó stb.). A szennyvizet csak a hatóságok által előírt mértékű előtisztítás után szabad a közcsatornába bevezetni.
(12) A magasabban fekvő területekről lefolyó csapadékvizek ellen a beépített területeket övárkok létesítésével kell védeni. Az övárkok belterületi nyílt árkokba csatlakozása előtt hordalékfogók telepítése szükséges.
(13) A rendelkezésre álló anyagi lehetőségek figyelembevételével törekedni kell a keletkező szennyvizek elvezetésének mielőbbi megnyugtató megoldására. Közműpótló berendezésként csak szigorúan, ellenőrizhetően kivitelezett, zárt szennyvíztározó medencék használata fogadható el. Az összegyűjtött szennyvizek kijelölt szennyvízleürítő helyre történő elszállításáról gondoskodni kell.

21. §

A levegőtisztaság védelme

(1) A 21/1986. (VI. 2.) MT rendelet, a 3/1988. (VI. 10.) KVM rendelet szerint a VÉDETT I. területi kategóriába tartozik Hangony teljes bel- és külterülete.
(2) A területen kizárólag olyan tevékenység folytatható, és olyan építmények helyezhetők el, amelyek légszennyezési anyagkibocsátása – környezetterhelése – az adott terület védettségi kategóriájára vonatkozó követelményeket teljesíti, környezetterhelést nem okoz.
(3) A levegő tisztaságának védelméről szóló hatályos rendeletek – 4/1986. (VI. 02.) számú OKTH rendelkezés szerint a VÉDETT I. levegőtisztaság-védelmi kategóriára az MSZ 21584/1990. „A környezet levegőtisztasági követelményei” című szabvány imissziós határértékeit biztosítani kell
(4) A jelenleg érvényes jogszabály szerint mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék nyílttéri, valamint hagyományos energiatermelő berendezésben történő égetése a nem védett illetve helyi védelem alatt álló területeken a nádas és más vízinövények égetése, a tarlóégetés csak a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendeletben szabályozott módon lehetséges.
(5) Az állattartást az önkormányzat állattartási szabályairól szóló rendelete tartalmazza.

22. §

Vizek védelme

(1) A települést érintően vízminőség-védelmi szempontból kiemelten fontos a szennyvízelvezetések megnyugtató megoldása.
(1) A község belterületét érintő vízfolyások vízminőségét fokozottan védeni kell.
(2) Az élő- és talajvizek sem közvetlenül, sem közvetve nem szennyezhetők.
(3) A csapadékvizek befogadóba vezetését biztosítani kell.
(4) A patakok medrét a kezelőnek rendszeresen karban kell tartania.
(5) A Hangony-patak partélétől számított 6-6 m széles, a többi patak esetében min. 3,0-3,0 m széles kezelői sávban épület, építmény, kerítés nem helyezhető el, azt a fenntartási munkák számára szabadon kell hagyni. (44/1999. (III. 18.) Korm. rendelet.)
(6) Az ivóvízvezetékek közegészségügyi védősávjára vonatkozó 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendeletben foglaltakat be kell tartani.
(7) A 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet szerint a jóváhagyásra kerülő új vagy módosított településrendezési tervekben fel kell tüntetni a területek szennyeződés-érzékenységi besorolását is. Az említett rendelet értelmében Hangony a települési soros listán „B” érzékenységi besorolást kapott.
A rendelethez tartozó 2/2. számú melléklet 2. pontja értelmében azonban kérelemre, adott területekre vonatkozóan ettől elérő érzékenységi besorolás is megállapítható.
(9) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. Törvényben, valamint a vízhasználatok, csapadékvíz-elvezetés, szennyvíz-elhelyezés és –kezelés rendjét szabályozó jogszabályokban előírtakat kell figyelembe venni.
(10) A mély fekvésű területek, utcák, terek rendezett csapadékvíz-elvezetését, a kialakított nyíltárkok rendszeres karbantartásával biztosítani kell.

23. §

A területek zaj- és rezgésvédelme

Zajvédelmi szempontból a módosított 12/1983. (V. 12.) MT rendelet 4. § (1) bekezdésben foglaltak az irányadók. E szerint „A zaj- és rezgésvédelmi követelményeket a területrendezési tervekben érvényre kell juttatni. A környezetbe zajt, ill. rezgést kibocsátó és a zajtól, ill. rezgéstől védendő létesítményeket úgy kell tervezni, egymáshoz viszonyítva elhelyezni, hogy a zaj és rezgés ne haladja meg a megengedett zaj-, ill. rezgésterhelési határértékeket.” Ezen határértékeket a 4/1984. (I. 23.) EüM rendelet 1-4. sz. mellékletei tartalmazzák.

24. §

Kommunális hulladék elhelyezése

(1) A kommunális hulladék elhelyezése Hangony külterületén, a Petre-völgyben történik. A lerakóhely 40000 m3 nagyságú.
(2) A mód. 102/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet és a Hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. Törvény előírásait be kell tartani, ennek értelmében az üzemelő hulladéklerakó teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatát a törvény hatálybalépésétől számított két éven belül el kell végezni, és a felülvizsgálat dokumentációit a Környezetvédelmi Felügyelőségnek be kell nyújtani.
(3) A hulladék elhelyezésével kapcsolatban az alábbiakat kell figyelembe venni:
- Tilos a hulladékok illegális lerakása és égetése.
- Tilos a veszélyes hulladékot a kommunális hulladék közé juttatni.
- A veszélyes hulladékok – melyek körét a mód. 102/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete határozza meg – környezetszennyezést kizáró módon és szelektíven történő gyűjtéséről és ártalmatlanításáról a hulladék tulajdonosának (beleértve a lakosságot is) kell gondoskodni.
- A veszélyes hulladékok kezelésre való átadása esetén meg kell győződni az átvevő kezelésére vonatkozó jogosultságáról.
(4) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LII. Törvényben foglaltakat illetve ezen törvénnyel összhangban a Nemzeti Környezetvédelmi célállapotokat és előírásokat figyelembe kell venni.
(5) 2002. január 1-jén hatályba lép a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet, ezzel egyidejűleg a veszélyes hulladékokról szóló mód. 102/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet hatályát veszti.

25. §

Sajátos jogintézmények

Azokat a területrészeket, amelyek a szabályozás közúthoz tartozó területként jelöl, az építési telek kialakítása során útként kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni.

26. §

Egyéb rendelkezések

(1) A szabályozási terven jelölt 013 hrsz. területen lévő ipari gazdasági területre szabályozási tervet kell készíteni, a részletes program ismeretében.
(2) Jelentősebb környezeti hatású beruházások esetén az engedélyezési eljárásba minden esetben be kell vonni a környezetvédelmi hatóságot.
(3) Termőföld más célú hasznosítása előtt minden esetben szükséges az illetékes földhivatal engedélye. A végleges, más célú hasznosítás előtt kérelem, vázrajz, területkimutatással lehet a körzeti földhivataltól kérni az engedélyt, míg az időleges más célú hasznosítás esetén a fentiekhez csatolni kell a rekultivációs tervet, melyet agronómiailag indokolni kell. (1994. évi LV. tv-ben foglaltakat kell figyelembe venni.)
(4) El kell készíteni a település kül- és belterületének csapadékvíz-elvezetési valamint a belterületi szennyvízhálózatának kiviteli terveit.
V. Fejezet

27. §

Záró rendelkezések

(1) A jelen helyi építési szabályzat és a mellékeltét képező kül- és belterületi szabályozási terv 2002. július 1. napján lép hatályba.
(2) A jelen helyi építési szabályzat jóváhagyásával Hangony község egyszerűsített összevont rendezési terve (Tsz. 003/90) hatályát veszti, kivételt képez a „Hangonyi-tó körüli terület szabályozási terve és ennek helyi építési szabályzata”.
(3) A belterületbe vonással és a művelés alóli kivonással ütemezetten igénybe vehető fejlesztési területeket a tényleges igénybevételt megelőző átmeneti időszakban a földtörvény vonatkozó előírásai szerint a jelenlegi használati módjuknak megfelelően kell művelni, hasznosítani.
(4) Jelen helyi építési szabályzat előírásait a hatályba lépést követően a még el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

1. sz. melléklet

Természeti területek adatfelvételi lapja

03/a, c

erdő

03/b

gyep

09/b

gyep

010

kivett

011/a-c

gyep

012

kivett

013/a, c

gyep

013/b

kivett

014

kivett

016/8a, c, d

gyep

016/8b

kivett

021/7a, b

gyep

021/7d

kivett

043

kivett

044

kivett

045/1

kivett

045/2

kivett

046/1a, d, f

gyep

046/1c

kivett

047

kivett

052

kivett

060/a, c

kivett

060/b, d

gyep

082/2b, c, f

gyep

082/2d

kivett

080/1

gyep

088

kivett

089

kivett

090/8

erdő

090/9

erdő

090/10a

erdő

090/10b

legelő

090/15a

legelő

090/80

erdő

091/8a

erdő

091/8b

gyep

091/9a, c

gyep

091/9b

erdő

091/14

erdő

091/20

erdő

091/21

gyep

091/22

erdő

091/28

gyep

091/29

erdő

091/40

kivett

091/41-44, 46

gyep

091/45

erdő

091/49

kivett

091/51

gyep

091/52a

gyep

091/53a

gyep

091/55

kivett

091/60a, c

gyep

091/60d

erdő

091/61

gyep

091/62

kivett

091/63

gyep

091/64

gyep

091/70a

erdő

091/70b

gyep

091/71

gyep

093

kivett

094/4

gyep

094/7

erdő

094/9

gyep

095

kivett

096/4a, b

kivett

096/11a

erdő

096/11b

gyep

096/12a-c

gyep

096/14

erdő

096/15-16

gyep

096/17

kivett

0107

kivett

0112/16

gyep

0116/1

erdő

0116/2b, h

erdő

0116/2c, f

gyep

0116/2g

gyep

0121/3

erdő

021/7-8

gyep

0121/9a, c

erdő

0121/9b

kivett

0121/10a, b, f

gyep

0121/10c, d

kivett

0121/12

gyep

0121/15

gyep

0121/16

gyep

0121/17b

gyep

0122/2

kivett

0122/3a

erdő

0122/3b

kivett

0122/4

gyep

0122/5a, c

gyep

0122/5b

kivett

0123/5-7

gyep

0123/10a

erdő

0123/10b

kivett

0123/12

erdő

0123/14-17

gyep

0125/2

kivett

0125/19

erdő

0125/21

gyep

0125/22

erdő

0125/24-26

gyep

0125/28-29

gyep

0126

kivett

0130

kivett

0131/2-6

gyep

0131/8-10

gyep

0131/12-15

gyep

0131/16-17

gyep

0131/19-20

gyep

0133/1-3

kivett

0134/12-18

gyep

0135/1

kivett

0138

erdő

0141/11

erdő (kivett?)

0141/14

gyep

04146/1

gyep

04146/5

kivett

04146/6

erdő

04146/8

erdő

05086

kivett

05087

gyep

05088

gyep

05089/a

erdő

05089/b

gyep

05102

gyep

05107

erdő

2. sz. melléklet

A vonatkozó irat által érintett területen található régészeti lelőhelyek jegyzéke1

Megnevezés2

Elhelyezkedés3

Jelleg4

Korhatározás5

A lh. ismert állapota6

Hivatkozás7

Javaslat a lelőhely kezelésére8

Lampadja dűlő

Hangony községtől D-re lévő Tsz istállóktól K-i irányba kb. 500 m-re fekszik.

telepnyom (felszíni)

ismeretlen

HOM Rég. Ad. 158-68.

1997. évi CXL. Törvény rendelekezései értelmében a földmunkákkal járó beruházásokkal a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket lehetőség szerint el kell kerülni.

Rengetegláb dűlő

A községtől 3 km-re DNY-ra, a hangonyi halastótól ÉK-re 5-8 m-re kiemelkedő dombháton

telepnyom (felszíni)

HOM Rég. Ad. 158-68.

Homokbánya

Hangony községtől K-re, a Hangony patak és az Ózd felé vezető műút közötti nagy kiterjedésű lankás dombvonulaton, a műúttól kb. 200 m-re

telep

koravaskor, római kor

HOM Rég. Ad. 158-68., 155-68., 156-68., 157-68.

Ált. iskola

Hangony község belterületén, azá ált. iskola melletti régi épület

faragott kő

ismeretlen kor

HOM Rég. Ad. 159-68.

Pálos Kolostorrom

Felső Hangony legészakibb részén földút vezet Ny-i irányba a Karóhegyes és Gólyabérc elnevezésű hegyek aljában

kolostor

HOM Rég. Ad. 154-68.

Birinyivár

A lelőhely egy ÉD-i fekvésű, 363 tszf. Magasságú hegyl platóján fekszik

földvár

ismeretlen kor

HOM Rég. Ad. 2326-93.

Pogányvár

A lelőhely egy KNy-i irányú, 388 tszf. Magasságú hegy platóján fekszik

földvár

ismeretlen kor

HOM Rég. Ad. 2326-93.

1 Amennyiben szükséges térképmelléklettel

2 A vonatkozó dokumentum által érintett területen található régészeti lelőhely megnevezése

3 A régészeti lelőhely elhelyezkedésének leírása

4 Az adott régészeti lelőhely jellege (település, temető, szórvány, stb.)

5 A régészeti lelőhelyen található leletek korhatározása

6 A régészeti lelőhely állapotára vonatkozó adatok (bolygatott, részben elpusztult, veszélyeztetett, stb.)

7 Az ismertetett adatok forrása (HOM Rég. Ad., irodalmi hivatkozások, egyéb)

8 A régészeti lelőhely kezelésére tett javaslat (feltárásra javasolt, eredeti állapotban való megőrzése javasolt)

1. melléklet

Hangony Község Településrendezési Terve - Szabályozási Terv (a Közigazgatási Területre)
null
null

2. melléklet

Hangony Község Településrendezési Terve - Szabályozási Terv (Belterület)
null
null