1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Hangony Községi Önkormányzat (továbbiakban: önkormányzat)

(2) Az önkormányzat székhelye: 3626 Hangony, Rákóczi út 130.

(3) Az önkormányzati jogköröket gyakorló testület megnevezése: Hangony Községi Önkormányzata Képviselő-testülete

(4) Az önkormányzat weblapjának címe: www.hangony.hu

(5) Az önkormányzat működése Hangony község közigazgatási területére terjed ki

(6) Az önkormányzat bélyegzői:

• a) Az önkormányzat kör alakú bélyegzőjén a Magyar Köztársaság hivatalos címere szerepel “Községi Önkormányzat Hangony” felirattal,
• b) A polgármester kör alakú bélyegzőjén a Magyar Köztársaság hivatalos címere szerepel “HANGONY Község Polgármestere” felirattal
• c) A téglalap alakú bélyegzőjén: KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 3626 HANGONY, Rákóczi F. út 130. Tel: 48/448-001 Fax: 48/448-024

2. § A képviselő-testület választott tagjainak száma 7 fő (polgármesterrel együtt). A választott képviselő-testület tagjainak névsorát az 1. függelék tartalmazza.

3. § (1) A képviselő-testület Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvényben (továbbiakban: Mötv.) megfogalmazott kötelező feladatain kívül saját bevételi forrása terhére, egyedi döntés alapján önként vállalt feladatokat is ellát.

(2) Az önkormányzat által ellátandó feladatok kormányzati funkciók szerinti felsorolását a 2. függelék tartalmazza.

(3) A képviselő-testület által átruházott hatásköröket az 1. melléklet tartalmazza.

(4) Az átruházott hatáskör gyakorlásáról a hatáskör címzettje köteles évente egy alkalommal a képviselő-testületnek beszámolni.

4. § (1) A települési képviselő köteles:

• a) írásban vagy szóban a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének bejelenteni, ha a képviselő-testület ülésén, illetve a bizottság ülésén részt venni nem tud, vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van;
• b) a képviselő-testület vagy bizottság megbízásából történő eljárásról a következő ülésen beszámolni.

(2) Ha a bizottság tagja a bizottság üléséről indokolatlanul, sorozatosan távol marad, úgy a bizottság javaslatára a képviselő-testület dönthet a bizottsági tagság megszüntetéséről.

(3) A képviselő a képviselő-testület ülésén írásban kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát. Az írásban benyújtott kezdeményezést a képviselő-testület a soron következő ülésén köteles megtárgyalni.

(4) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén - közeli hozzátartozójára is kiterjedően – bejelenteni személyes érintettségét.

(5) A személyesen érintett képviselő – érintettségének jelzése mellett – bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni.

(6) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozókötelezettség elmulasztásának kivizsgálására – annak ismertté válását követően azonnal – a képviselő-testület ügyrendi vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása a képviselő-testület összeférhetetlenségi és ügyrendi ügyekben feladat és hatáskörrel rendelkező bizottsága hatáskörébe tartozik.

(7) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.

(8) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. A képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.

5. § (1) A képviselőnek joga van interpellálni a képviselő-testület vagy szervei hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben.

(2) Az interpelláció valamely probléma felvetése és kifejtése a képviselő-testület ülésén vagy ezzel kapcsolatos kérdés megfogalmazása a képviselő-testület bizottságához, a polgármesterhez, alpolgármesterhez és a jegyzőhöz.

(3) Interpellációt szóban és írásban lehet előterjeszteni a napirendek megtárgyalását követően.

(4) Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 5 nappal kerül sor, úgy arra a soron következő ülésen érdemben válaszolni kell. Az ülés kezdetekor ad tájékoztatást a polgármester a képviselők által már benyújtott kérdésekről.

(5) A képviselő-testület hozzájárulhat ahhoz, hogy az interpellált személy indokolt esetben tizenöt napon belül írásban is válaszolhat. Az írásbeli választ minden képviselőnek meg kell küldeni. Elfogadásáról a következő ülésen kell dönteni.

(6) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozata után a Képviselő-testület dönt.

(7) Ha a választ a képviselő-testület nem fogadja el, dönt a további teendőkről. Az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot rendelhet el.

(8) Az interpelláció kivizsgálásába az interpelláló képviselőt be kell vonni.

(9) Az interpellációról a jegyző nyilvántartást vezet.

6. § (1) A képviselő-testület üléseit munkaterv szerint tartja. A munkatervet az előre látható feladatok meghatározására éves időtartamra kell elkészíteni. A munkatervet a jegyző állítja össze, s azt a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(2) A munkaterv elkészítéséhez javaslatot tehet

• a) a bizottság,
• b) a jegyző,
• c) a képviselő.

(3) A beérkezett javaslatokról a polgármester az előterjesztésben akkor is tájékoztatja a Képviselő-testületet, ha azokat a munkaterv tervezetének összeállítása során nem vették figyelembe.

(4) A munkatervbe fel kell venni a bizottság, illetve a megválasztott képviselők több mint negyede által javasolt előterjesztést.

(5) A munkatervnek tartalmazni kell

• a) a hónap megjelölését,
• b) a napirend tárgyát, előterjesztőjét,
• c) a közmeghallgatás időpontját.

7. § (1) A képviselő-testület évente 10 rendes ülést tart, míg szükség szerint rendkívüli ülés is összehívható a jelen rendeletben meghatározott feltételek szerint.

(2) Az ülések helye általában az Önkormányzat székhelye, de kihelyezett ülés esetében a meghívóban közölt hely.

(3) A képviselő-testület valamennyi típusú ülését a polgármester hívja össze. Az ülést a polgármesteri tisztség betöltetlensége, illetve a polgármester tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze. Az ülést a polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze.

(4) Az ülés összehívása írásbeli meghívó útján történik. A meghívót az ülés kitűzött időpontját megelőzően legalább 3 nappal korábban kell a képviselők részére megküldeni. Az írásbeli meghívót az ülés összehívására jogosult írja alá.

(5) Az írásbeli meghívónak tartalmaznia kell: - az ülés helyét és kezdésének időpontját, - a javasolt napirendi pontokat és az előterjesztők neveit.

(6) Az írásbeli meghívóhoz mellékelni kell a tárgyalni kívánt napirendi pontok előterjesztéseit, határozati javaslatait, illetve azon írásos anyagokat, amelyek a legeredményesebb döntés meghozatalához segítséget nyújtanak.

(7) Rendkívüli ülés esetében az ülés összehívása szóbeli értesítés útján vagy távbeszélőn keresztül is történhet.

(8) Az ülés időpontjáról a község lakosságát a Hivatal hirdetőtábláján kifüggesztett, az ülés időpontját, helyét és napirendjét tartalmazó meghívóval a jegyző értesíti.

(9) Az ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni:

• a) a Hivatal napirenddel érintett ügyintézőjét
• b) a napirendi ponthoz kapcsolódóan felkért szakértőket,
• c) akiket a polgármester, a képviselő-testület indokoltnak tart,
• d) a napirend által érintett intézmények, szervezetek vezetőit.

(10) Határozatképtelenség esetén ugyanazon napirend megtárgyalására a képviselő-testület ülését 8 napon belüli időpontra újból össze kell hívni.

8. § (1) A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester elnököl. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök vezeti az ülést.

(2) Az elnök ülésvezetési feladatai, jogkörei:

• a) az ülés megnyitása, berekesztése, szünet elrendelése;
• b) határozatképesség megállapítása és annak folyamatos figyelemmel kísérése, az ülésről távolmaradó képviselők előzetes bejelentéséről a képviselő-testület tájékoztatása;
• c) napirendi javaslat előterjesztése;
• d) az ülés vezetése, a szó megadása bejelentkezési sorrendben, javaslat a szó megtagadására.
• e) a szó megvonása
• f) az ülés rendjének biztosítása
• g) javaslattételi jog az ülés félbeszakítására;
• h) a Szabályzat rendelkezéseinek betartása és betartatása;
• i) szavaztatás;
• j) a szavazás eredményének megállapítása.

(3) Az elnök rendre utasíthatja azt a felszólalót, aki eltért a tárgyalt témától, a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezést használ, az üléshez méltatlan magatartás tanúsít.

(4) Az elnök egyidejűleg megvonja a szót attól a felszólalótól, akit másodszor utasít rendre.

(5) Amennyiben a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely lehetetlenné teszi a tanácskozás folytatását, az elnök javaslatot tehet az ülés meghatározott időre történő félbeszakítására.

9. § (1) Az ülés napirendjéről vita nélkül a képviselő-testület határoz.

(2) A képviselő-testület olyan halaszthatatlan döntést igénylő előterjesztést is napirendre vehet, melyre tekintettel a képviselő-testület rendkívüli ülése is összehívható lenne. A napirendre vétel önálló napirendi pontként történik.

(3) A napirendi pont tárgyalása egy alkalommal elnapolható. A javaslat felől a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(4) A hozzászólás a jelentkezések sorrendjében történik.

(5) A hallgatóság számára a hozzászólási jogot a polgármester biztosítja.

(6) A jegyző köteles jelezni, ha a döntésnél jogszabálysértést észlel. Amennyiben a jegyző észrevételt kíván tenni, a szót meg kell neki adni.

10. § (1) A képviselő-testület napirendi pontjának előterjesztője

• a) polgármester
• b) bizottság
• c) képviselő
• d) jegyző

11. § (1) Az ülés elnöke az előterjesztett javaslatokat külön-külön bocsátja szavazásra. A módosító javaslatról való szavazás megelőzi az előterjesztett javaslatról való szavazást. Ha az egymást kizáró javaslatok közül a képviselő-testület az egyik javaslatot elfogadja, a többiről nem kell szavazást elrendelni.

(2) A képviselő-testület a döntéseit kézfelemeléssel hozza.

(3) Szavazategyenlőség esetén a vita tovább folytatható és a javaslat ismét szavazásra bocsátható. Ismételt szavazategyenlőség esetén az előterjesztő javaslatát a következő rendes ülésre terjesztheti elő.

(4) Minősített többség - a megválasztott képviselők több mint felének szavazata - szükséges a Mötv-ben megfogalmazottakon kívül:

• a) fegyelmi eljárás megindítása
• b) fegyelmi büntetés kiszabása
• c) kitüntetés adományozása

esetén.

(5) A képviselő-testület titkos szavazással dönt mindazon esetekben, amikor jogszabály azt kötelező jelleggel előírja A képviselő-testület titkos szavazással dönthet amennyiben azt legalább 4 képviselő kezdeményezi.

(6) Titkos szavazás során a technikai eszközök biztosításáról a jegyző gondoskodik. A szavazás lebonyolítása az Ügyrendi Bizottság feladata. A bizottság elnöke a titkos szavazás eredményéről tájékoztatja a testületet.

(7) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

• a) a szavazás helyét, napját,
• b) a képviselő-testület jelen lévő tagjainak nevét,
• c) a szavazás során felmerült körülményeket.

(8) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvhöz.

(9) A polgármester, illetve a képviselők egynegyede indítványozhatja név szerinti szavazás tartását, amelyről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(10) Név szerinti szavazásnál a jegyző abc sorrendben felolvassa a Képviselő-testület tagjainak névsorát, akik nevük felolvasásakor „igen”, „nem”, „tartózkodom” kijelentéssel szavaznak.

(11) A névszerinti szavazásról készült listát a polgármester és a jegyző írja alá, és a Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

12. § (1) Az önkormányzati rendelet kihirdetése a Hivatal hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel valósul meg.

(2) A képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt a polgármesteri tájékoztatóról, ügyrendi kérdésekről, továbbá képviselői kérdésekre, interpellációkra adott válaszokról.

13. § (1) A képviselő-testületi ülésről készített jegyzőkönyvnek az Mötv 52. § (1) bekezdésében felsoroltakon kívül tartalmaznia kell a bejelentéseket, interpellációkat, kérdéseket és az azokra adott válaszok lényegét.

(2) Képviselő-testületi jegyzőkönyvek füzetként való összetűzéssel kerülnek összefogásra.

14. § (1) Képviselő-testület közmeghallgatást tart a munkatervében meghatározott hónapban.

(2) A képviselő-testület a közmeghallgatással egy időben évente falugyűlést tart, ahol a polgármester tájékoztatást ad a lakosság részére a legfontosabb helyi közigazgatás politikai és önkormányzati kérdésekről.

(3) A közmeghallgatás és falugyűlés helyéről és időpontjáról a lakosságot legalább 8 nappal megelőzően tájékoztatni kell.

15. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester ügyfélfogadást tart minden hét szerdáján 9.00-16.00 óráig.

(3) A polgármester szabadsága kivételét a képviselő testületnek a soron következő ülésen bejelenti. A polgármester szabadságát az alpolgármester követi figyelemmel.

16. § A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére saját tagjai közül egy alpolgármestert választ, aki társadalmi megbízatásban látja el tisztségét, valamint egy fő társadalmi megbízatású külsős – nem a képviselő-testület tagjai közül választható – alpolgármestert választhat, aki a polgármester irányításával látja el feladatát.

17. § (1) A képviselő-testület állandó jelleggel működő bizottságként Ügyrendi Bizottságot hoz létre.

(2) Az Ügyrendi Bizottság 3 fő képviselőből áll.

(3) Az Ügyrendi Bizottság személyi összetételét a 3. függelék tartalmazza.

(3) Az Ügyrendi Bizottság feladata:

• a) a képviselői vagyonnyilatkozatok kezelése,
• b) a titkos szavazás lebonyolítása,
• c) összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatok ellátása,
• d) méltánytalansággal kapcsolatos feladatok ellátása.

18. § (1) A képviselő-testület ideiglenes (ad hoc) bizottságot hozhat létre, melynek feladatát és létszámát esetenként határozza meg.

(2) Az ideiglenes bizottság a meghatározott feladat elvégzéséről szóló beszámoló elfogadásával, vagy a meghatározott idő elteltével szűnik meg.

19. § (1) A bizottsági ülést a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a legidősebb bizottsági tag hívja össze és vezeti az ülést.

(2) A bizottság ülésére meghívott a polgármester.

(3) A bizottság működésére a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

20. § (1) A képviselő-testület hivatalát a jegyző vezeti.

(2) A jegyzőt akadályoztatása esetén a Hangonyi Közös Önkormányzati Hivatal SZMSZ-ében megjelölt köztisztviselő helyettesíti.

21. § (1) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Möt.) 84. § (1) bekezdésben meghatározott feladatkört Hangony Község Önkormányzata, Domaháza Község Önkormányzata és Kissikátor Község Önkormányzata által kötött megállapodás alapján a Hangonyi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) látja el.

(2) A Hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét és ügyfélfogadási rendjét a képviselő-testület külön döntésében határozza meg.

22. § A képviselő-testület a Hangonyi Roma Nemzetiségi Önkormányzattal való együttműködést a Hangony Községi Önkormányzatának Képviselő-testülete által az 74/2014. (XI.5.) számú határozatával, míg Hangony Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete által 7/2014. (XI.24.) számú határozatával jóváhagyott 2014. november 5. napján kelt Együttműködési megállapodás szerint biztosítja.

23. § (1) A képviselő-testület gazdálkodását a hatályos jogszabályok figyelembevételével végzi.

(2) A képviselő-testület által fenntartott intézmény: Hangonyi Napköziotthonos Óvoda.

24. § Képviselő-testület a helyi népszavazás és népi kezdeményezés eljárását, egyes feltételeit önkormányzati rendeletben szabályozza.

25. § (1) A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Képviselő-testület Szervezeti- és Működési Szabályzatról szóló 13/2008 (XII.30.) önkormányzati rendelet.