Hangony Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2018. (V. 29.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2018. 06. 14Hangony Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2018. (V. 29.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hangony Község Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Miniszterelnökség Kulturális Örökségvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatal Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály, valamint Hangony Község Önkormányzat 7/2017. (VII. 27.) önkormányzati rendelete a településfejlesztési, településrendezési és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés szabályairól szóló önkormányzati rendelet szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazása
1. § E rendelet célja Hangony Község településképének, épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.
2. § E rendelet területi hatálya Hangony Község közigazgatási területére terjed ki.
3. § E rendelet előírásait Hangony Község Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.
2. Értelmező rendelkezések
4. § E rendelet alkalmazásában:
1. Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben nem korlátozott.
2. Cégtábla: A cég nevét és székhelyét feltüntető tábla.
3. Címtábla: Az intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla.
4. Fényreklám: tartószerkezeten elhelyezett, reklám megjelenítésére alkalmas led panel, videófal, monitor.
5. Hirdető-berendezés: hirdetések, reklámok elhelyezésére szolgáló, fixen rögzített vagy mozgó, közterületről érzékelhető szerkezet, mely képi, illetve hang effektusok megjelenítésére, valamint információk tárolására is alkalmas.
6. Hirdetővitrin: közösségi célú hirdetések elhelyezésére szolgáló, közterületről látható, átlátszó burkolattal ellátott berendezés.
7. Óriásreklám: az A0 (841x1189 mm) méretet meghaladó méretű, hirdetések elhelyezésére alkalmas közterületről látható építmény.
8. Pasztellszín: a színek világos, kis telítettségű árnyalatai, melyek között előnyben kell részesíteni a meleg árnyalatokat, mint a bézs, narancs, sárga, barna, vörös árnyalatai.
9. Rikító szín: nagy telítettségű, élénk, erőteljes, figyelemfelkeltő színek.
10. Védett érték: helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény, építményrész, egyéb elem.
A helyi védelem
3. A helyi védelem célja
5. § (1) A helyi védelem célja Hangony Község településképe és történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző építészeti örökségeinek védelme, a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
(2) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő értékek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.
4. A helyi védelem fajtái
6. § (1) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.
(2) A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely
a) építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,
b) táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre,
c) szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra,
d) az a)-c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy egy részére terjedhet ki.
(3) Az egyedi védelem alatt álló épített értékek listáját a 2. sz. melléklet tartalmazza.
5. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai
7. § (1) A helyi védelem alá helyezést vagy annak megszüntetését bármely természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet - írásban - a polgármesternél kezdeményezheti.
(2) A helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata.
(3) A helyi védelem alá helyezésre, valamint a megszüntetésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védett érték megnevezését, pontos helyét, tulajdonosát, kezelőjét, használóját és annak véleményét,
b) a védelem fajtáját és a védetté nyilvánítás vagy megszüntetés indokolását,
c) a védeni kívánt értékre vonatkozó térkép, terv és fotódokumentációt,
d) a jegyző véleményét.
(4) A védelem megszűnik, ha
a) a helyi védett érték helyrehozhatatlanul megsemmisül,
b) a helyi védett érték magasabb jogszabályi védettséget kap, vagy
c) ha a Képviselő-testület a helyi védelmet megszünteti.
(5) A helyi védetté nyilvánításról, annak módosításáról, vagy megszüntetéséről értesíteni kell:
a) az érintett ingatlan tulajdonosát (tulajdonosait) postai úton,
b) műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,
c) az illetékes építésügyi hatóságot,
d) a kezdeményezőket.
8. § A helyi védelem alá helyezést elrendelő, vagy azt megszüntető önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított 15 napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését.
9. § (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett építmény, közterülettel határos építményrészlet, alkotás, utcabútor csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg, amelynek a védelem tárgyának megnevezése mellett a következő szöveget kell tartalmaznia: „Hangony Község Önkormányzata által védetté nyilvánított helyi érték - évszám”. A tábla anyaga kő, fa, vagy fém.
(2) A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
(3) Helyi védelem alatt álló növényt az e célra rendszeresített „Hangony Község Önkormányzata által helyi védelem alá vont növény - évszám” feliratú táblával jelölhető meg, annak közvetlen környezetében. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
(4) A helyi védettség tényét közlő táblán kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a védett értéken vagy annak környezetében. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
6. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása
10. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartás tartalmazza:
a) a védett érték megnevezését,
b) a védett érték nyilvántartási számát,
c) a védett érték azonosító adatait (alkotó megnevezése),
d) a védelem típusát,
e) a védett érték helymeghatározásának adatait, - területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, (utca, házszám, helyrajzi szám),
f) a védelem rövid indokolását az értékvizsgálat alapján,
g) a védett értékhez fűződő korlátozásokat,
h) a védett érték állapotfelmérésének adatait,
i) a helyreállítási javaslatot,
j) a védett értékhez kapcsolódó támogatásokat,
k) a védett értékkel kapcsolatos intézkedéseket (tulajdoni lapon jogi jelleg feltüntetése, törlése).
(3) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a jegyző gondoskodik.
7. A védettséghez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
11. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.
(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
(3) A közterületen álló védett növényzet esetenként szükséges növényvédelméről, rendszeres fenntartásáról az önkormányzat köteles gondoskodni, szakértő bevonásával.
8. A helyi védelemmel érintett ingatlanok költségviselése
12. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karban tartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.
(2) A támogatás mértékét az önkormányzat Képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg.
(3) Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati támogatás csak az esetben nyújtható, ha:
a) a védett értéket a tulajdonos megfelelő módon fenntartja (karbantartja), azt neki felróható módon nem károsítja,
b) a karbantartással és az építéssel összefüggő előírásokat és szabályokat maradéktalanul betartja,
c) a tényleges munka szabályszerűen kerül elvégzésre.
Településképi szempontból meghatározó területek
9. Hangony Község településkép szempontjából meghatározó területei
13. § (1) Az önkormányzat a településkép szempontjából meghatározó területekként jelöli ki Hangony Község teljes közigazgatási területét:
a) településképi szempontból meghatározó terület: a település belterülete;
b) településképi szempontból meghatározó terület: a település külterülete;
c) Táj-, és természetvédelmi területek: országos természetvédelmi oltalom alatt álló területek (országos jelentőségű védett természeti területek, ex lege védett területek, természeti értékek, emlékek stb.); Natura 2000 területek; Ramsari területek; országos ökológiai hálózat övezetei és tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek övezete
(2) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását az 1. számú melléklet, a táj- és természetvédelmi területek lehatárolását az 1. sz. függelék tartalmazza.
Településképi követelmények
10. Településképi szempontból meghatározó területeken az építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
14. § (1) A község közigazgatási területén az épületek külső megjelenésében kerülendők a feltűnő, tájidegen építési elemek, a harsány, rikító színek.
(2) A homlokzatok burkoló anyaga – a gazdasági területek kivételével – nagyelemes fém és műanyag hullám- illetve trapézlemez burkolat nem lehet.
(3) A harsány színű, faluképbe nem illő tetőfedő anyag alkalmazása nem engedhető meg.
(4) Műanyag előtető nem építhető.
(5) Homlokzatokon és tetőhéjazatként zavaró fényhatást okozó, tükröződő felületek nem alkalmazhatók.
(6) Az épületek homlokzatainak, nyílászáróinak színezésére rikító színek használata településkép-védelmi szempontból nem megengedett.
11. Településképi szempontból meghatározó belterületre vonatkozó területi építészeti követelmények
11.1 A zöldfelület kialakításának követelményei
15. § (1) A telkek területének burkolatlan, be nem épített részét zöldfelületként kell kialakítani.
(2) A telken meglévő értékes fa megtartandó, ha a telek beépítését és az építési program megvalósítását ez nem lehetetleníti el.
(3) Fát, 3 m-nél magasabbra növő bokrot a szomszédos, nem közterületi telek határához belterületen legalább a várható koronaátmérő felének megfelelő távolságra kell ültetni, épülettől legalább 3 m-rel kell elmaradni.
(4) A településképi szempontból meghatározó területeken fás növényzet ültetése esetén - környezetvédelmi-, értékvédelmi és látványvédelmi érdekek miatt tájban honos, ill. a 3. sz. függelékben javasolt fa- és cserjefajok alkalmazandók.
(5) A településképi szempontból meghatározó területen a 4. sz. függelékben szereplő növényfajok nem alkalmazhatók.
11.2 A kerítés kialakításának követelményei
16. § (1) Saroktelkek esetében a telek határain épített kerítésnek a telek sarokpontjától 2-2 m-es távolságig a lábazat feletti teljes felületen, áttört kialakításúnak kell lennie.
(2) Az utcafronti kerítés magassága legfeljebb 1,80 m lehet.
(3) Az oldal és hátsó telekhatáron építendő kerítés magassága nem haladhatja meg a 2,0 m-t.
(4) Az utcafronti kerítés épített oszlopainak tetején, kapu épített tetőszerkezetének tetején, illetve bármilyen épített kerítésépítményen, amennyiben arra térbeli díszítés kerül, díszítésként hagyományos geometriai forma (pl. gömb, kocka, gúla stb.), illetve történelmi, vallási tárgyú emlék alkalmazandó.
(5) Az ingatlanok kerítéseinek színezésére rikító színek használata településkép-védelmi szempontból nem megengedett.
(6) A meglévő kerítések megtarthatók, felújíthatók.
11.3 Közlekedési célú közterületek kialakításának követelményei
17. § (1) Azon közterületek, ahol a szabályozási szélesség lehetővé teszi, fásított zöldfelülettel alakítandók ki.
(2) Fásítás, fasor kialakítása, a pótlásra előírt faj kiválasztása során tájban honos, illetve a 3. sz. függelékben javasolt fa- és cserjefajokat kell alkalmazni, a 4. sz. függelékben felsorolt fafajok kizárásával.
(3) A közterületi kocsibehajtók számára kiépítésre kerülő vízátereszek min. 40 cm belső átmérővel alakítandók ki.
(4) A közművezetékek telepítésénél, az elrendezés tervezésénél az utak fásítását is figyelembe kell venni.
(5) Közterületen elhelyezett, a parkolás, megállás megakadályozására szolgáló kő-, illetve szikladarab, növénnyel beültetett vagy betonnal kiöntött autógumi, vagy a közlekedést bármilyen módon akadályozó természetes vagy mesterséges anyagú, terepből kiálló tárgy elhelyezése tilos.
(6) Új közterületi járdák építésénél vagy járdafelújításnál a csatlakozó felületek szintkülönbség nélkül, kapubehajtóban, kereszteződésben akadálymentes kialakítással építendők ki.
11.4 Zöldterület (közpark) kialakításának követelményei
18. § (1) Közpark területének legalább 60%-át növényzettel fedetten kell kialakítani, vagy fenntartani.
(2) A köztéri berendezések, bútorok egységes karakterűek legyenek.
(3) A közparkban és közkertben épület nem helyezhető el (szobor, emlékmű igen).
(4) Burkolatépítés, felújítás során a kiselemes térburkolatokat kell előnyben részesíteni, helyszíni öntött betonburkolat nem építhető.
(5) A területen agresszív pollentermelő növényfajok telepítése tilos.
12. Településképi szempontból meghatározó külterületre vonatkozó területi építészeti követelmények
19. § (1) A településképi szempontból meghatározó területeken a telepítendő növényfajok kiválasztásakor a tájban honos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajokat kell telepíteni olyan fajok kiválasztásával, amelyek megfelelnek a termőhelyi feltételeknek, összhangban vannak az adott területnek és környezetének funkcióival. A telepítésre javasolt növényfajok listáját a 3. sz. függelék tartalmazza.
(2) Külterületi utak mentén legalább egyoldali, átlagosan 10 méter tőtávolságot meg nem haladó őshonos fajokból álló fasor telepítendő.
(3) A településképi szempontból meghatározó területeken az e rendelet 4. sz. függeléke szerinti „Növénytiltó listák”-ban szereplő növényfajok nem alkalmazhatók.
13. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
13.1 Településképi szempontból meghatározó belterület
20. § (1) A településkép védelme érdekében új lakóépületek telepítésénél a meglevő beépítéshez és építészeti kialakításhoz kell illeszkedni.
(2) Tetőidom és hajlásszög: magastető 35-42 fok hajlásszöggel.
(3) Tetőhéjalás: elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag.
(4) Homlokzatszínezés: homlokzat színezése során a fehér, a tört-fehér, ill. pasztellszínek alkalmazhatók.
(5) A tetőhéjazat cseréje esetén, egy tetőfelületen többféle anyagú, színű tetőhéjazat - kivéve a gyárilag színárnyalatos kivitelűt - nem helyezhető el.
(6) A homlokzat felújításnak a közterületről látható épülethomlokzat egészére ki kell terjednie.
(7) Előkert nélküli telken elhelyezésre kerülő utcafronti épületek közterület felé néző homlokzatán a közterületre kivezető ereszcsatorna nem helyezhető el, kivéve a homlokzati falba beépítve, illetve takartan vagy a terepszint alatt az utcai vízelvezető hálózatba elvezetve helyezhető el.
(8) A közterületen elhelyezhető építményekkel szembeni elvárások a következők:
a) Árusítópavilon településképbe illeszkedő módon létesíthető. Egy-egy közterületi szakaszon csak azonos formájú, anyagú és színű pavilonok állíthatók fel.
b) A közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek a település teljes területén egységes kialakításúak legyenek.
(9) Közterületi burkolat bontása akkor végezhető, amennyiben a helyreállítás a burkolatszéltől számított legalább 1,5 m távolságig történik meg, kivéve kiselemes burkolat esetén; kiselemes burkolatbontás esetén a javítást az eredetivel megegyező színű, formájú és méretű kiselemes burkolattal lehet elvégezni.
13.2 Településképi szempontból meghatározó külterület
21. § (1) Mezőgazdasági területen elhelyezhető építményeket az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani.
(2) Az épületek külső megjelenítéséhez elsősorban hagyományos építőanyagokat (kő, tégla, vályog, fa, cserép, nád) kell használni.
(3) A homlokzatokon (falburkolat, tető) olyan színárnyalatok alkalmazhatók, amelyek a hagyományos építőanyagok (cserép, fa, egyéb természetes anyagok) színeire jellemzők.
22. § (1) A természetvédelmi szempontból érzékeny területeken csak olyan tevékenység végezhető, amely a természeti értékek sérülését, pusztulását, zavarását nem okozza.
(2) Tájképvédelmi területen új épület építése a tájba illesztés fokozott figyelembe vételével történhet, a kialakult tájhasználat, telekstruktúra, a hagyományos beépítési módok megőrzése mellett. A táj jellegzetes arculatát kedvezőtlenül megváltoztató tevékenység nem folytatható.
(3) Tájképvédelmi területen közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával kell elhelyezni.
(4) Gondoskodni kell a védett táj érték, természeti emlék fennmaradásához szükséges természeti feltételek megőrzéséről.
(5) Tájvédelmi szempontból a legfontosabb, hogy a község jellegzetes táji adottsága változatlan formában fennmaradhasson.
14. Helyi védelem alá helyezett értékekre vonatkozó építészeti követelmények
23. § (1) A helyi védelem alatt álló építmények helyreállításánál, átalakításánál és bővítésénél az épület jellegzetes tömegét, tömegkapcsolatait eredeti formában és arányban kell fenntartani: bővítés esetén a meglévő és új épülettömegek arányai, formái és anyaghasználatai illeszkedjenek egymáshoz.
(2) A helyi védelem alatt álló épület felújítása, bővítése, átalakítása esetén a nyílászárók, illetve a tetőhéjalás anyagaként csak természetes anyagok használhatók (cserép, fa).
(3) A közterületre néző homlokzat elkerülhetetlen átépítése során a nyílászárók eredeti arányait, a párkányok, ablakkeretek s a homlokzat egyéb díszítőelemeinek jellegét meg kell őrizni, vagy - korunk építészetének eszközeivel - vissza kell idézni.
(4) Az épület jellegéhez szorosan hozzátartozó építmények (pl. kerítés, kapu, szegletkő, rács, stb.) lehetőség szerint eredeti megőrzendők.
(5) Közterületre néző homlokzatra nem helyezhető ki gázkészülék égéstermék kivezetése, parabola antenna, illetve klímaberendezés.
(6) A helyi védelem alatt álló épületen cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon és igényes kivitelben helyezhető el.
(7) A helyi védelem alatt álló épület homlokzatán hirdető-berendezés nem helyezhető el.
(8) A védelem alatt álló táj értékek megőrzendők, tilos minden olyan tevékenység folytatása, amely a védelem alá vont értékek állapotát közvetlen vagy közvetett módon megváltoztatja, vagy veszélyezteti. Rendszeres gondozásuk a tulajdonos, illetve a kezelő kötelessége.
(9) Helyi védelem alatt álló keresztek, feszületek felújítása során az eredeti anyaghasználatot és formai elemeket kell követni.
24. § (1) Egész épület, vagy szerkezeti elemek bontása csak a teljes műszaki és erkölcsi avulás esetén lehetséges. A műszaki okokból szükségessé váló bontás esetén az épületről felmérési dokumentációt és fotókat kell készíteni, ennek archiválásáról gondoskodni kell.
(2) Helyi védett épület bontására csak a védettség 7. § szerinti megszüntetését követően kerülhet sor.
15. Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
25. § Egyéb műszaki berendezésekkel szembeni elvárások a településképi szempontból meghatározó területeken:
a) A tervezett lakóépületek és intézmények homlokzatára szerelt gépészeti kapcsolószekrények és a dobozok helyét és a színét, az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva lehet kiválasztani. A berendezések a közmű üzemeltetők előírásainak figyelembe vételével az épületek alárendelt homlokzatára szerelhetők, illetve építhetők a kerítésbe.
b) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény (a tetősíkból kiállók kivételével) a homlokzat vagy tetőhéjazat színéhez illeszkedően alakítható ki.
c) Klímaberendezés kültéri egysége, elektronikus hírközlési építmények és berendezései (antennák, antennatartó szerkezetek, stb.) valamint távközlési, adatátviteli berendezés kültéri egysége lakóterületen lévő utcai homlokzaton, tetőfelületen, valamint szomszédos, beépíthető ingatlanra néző tetőfelületen nem helyezhető el kivéve műszaki szükségszerűség.
d) Közüzemi szolgáltatások mérő órái, nyomásszabályozó, valamint egyéb gépészeti berendezés az épületek közterület felé néző homlokzatán nem helyezhető el.
16. Felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére vonatkozó közös szabályok
26. § (1) A településképi szempontból meghatározó területen a felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények a településképi és tájképvédelmi szempontok figyelembe vétele mellett helyezhetők el.
(2) Belterületen, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a villamos-energia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek, új villamos-energia elosztási, közvilágítási vezetékeket és az elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell feszíteni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot lehetőleg földkábelbe fektetve kell építeni.
(3) A távközlési hálózatot létesítésekor, illetve rekonstrukciójakor szükséges földkábelbe illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve építeni.
(4) Közterületen lámpákkal káprázást, vakítást, ártó fényhatást okozni nem szabad, ingatlan használatát korlátozni tilos.
(5) A fényszennyezés elkerülésének érdekében a kültéri világítás a tényleges használat idejéhez igazítandó, illetve 22 óra, vagy éjfél után közvilágítás fénye csökkenthető. A nem közcélú világítást teljesen ki kell kapcsolni, ha nincs arra közvetlen szükség.
(6) Jelentősebb energiaigény növekedés esetén a tervezett transzformátorok helyét a beépítéssel összehangoltan a környezetbe illesztve kell kijelölni.
(7) A gázhálózat rekonstrukcióra kerülő területeken felújítás idején meg kell vizsgálni a földfeletti telepítésű, közterületen elhelyezett gáz-nyomásszabályozóknak az érintett terület környezetének rendezése érdekében térszín alatti berendezésekre történő cseréjét.
(8) A járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenést és az esztétikus követelményeket is figyelembe kell venni.
(9) Útépítésnél a közművek egyidejű kiépítéséről, s későbbikben az útrekonstrukciónál a közművek egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell.
(10) A csapadékvíz-, ill. szennyvíz-elvezetés, tárolás módjának és kezelésének építményei, műtárgyai a közterületet sem műszakilag, sem településképvédelmi szempontból nem zavaró módon alakítandók ki.
17. Vezeték nélküli elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok
27. § A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére nem alkalmas területek az alábbiak:
a) belterület,
b) az országos természetvédelmi oltalom alatt álló területek,
c) Ramsari terület,
d) Natura 2000 terület,
e) országos ökológiai hálózat övezetei,
f) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek övezete.
28. § A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére alkalmas területek – a környezetbe illesztés feltételeivel – az alábbiak:
a) elsősorban a meglévő antennatartó-szerkezet igénybevételével,
b) egyéb, védelem alatt nem álló mezőgazdasági terület.
18. Reklámra, reklámhordozóra, cég- és címtáblára vonatkozó általános településképi követelmények
29. § (1) A település közigazgatási területén reklámok, reklámhordozók, cég-, címtáblák és cégérek csak a jelen rendeletben előírt célra és módon, településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően helyezhető el, a 104/2017.(IV.28.) Korm.rendelet 1. és 2. mellékletei által meghatározott területfelhasználású területen és módon.
(2) Új épület létesítésénél, meglévő épületek átalakításánál vagy homlokzatának felújításakor a közterülettől látható felületen reklámot, reklámhordozót, cég-, címtáblát, cégért úgy lehet elhelyezni, hogy az épület architektúráját ne változtassa meg.
(3) Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett reklámhordozót, reklámtartóberendezést, hirdető-berendezést, tájékoztató (információs) rendszert, cég-, címtáblát, cégért a tulajdonosnak 30 napon belül el kell távolítania. Felújítást követően az új településképi előírások szerint helyezhetők el.
(4) Reklámok, reklámhordozók, cég-, címtáblák és cégérek egyáltalán nem helyezhetőek el az 5. függelékben felsorolt régészeti lelőhelyeken.
30. § Helyi népszavazás, rendezvény, vagy a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében az esemény napját megelőző 3 naptári hét időszakban az eseményre vonatkozó tájékoztató reklámhordozó, reklám, molinó, transzparens, hirdetmény a közterületen, illetve magánterületen elhelyezhetők.
19. Cég- és címtáblára vonatkozó településképi követelmények
31. § (1) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.
(2) Az épületeken elhelyezhető cégérek szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
(3) Táblaszerűen kialakított cégér felülete nem haladhatja meg az 1,0 m²-t. Műemléki környezetben, műemléképületen, helyi értékvédelmi területen táblaszerűen kialakított cégér legnagyobb magassági vagy szélességi mérete nem haladhatja meg a 0,5 m-t és összfelülete nem lehet 1,0 m²-nél nagyobb.
20. Reklámra, reklámhordozóra vonatkozó településképi követelmények
32. § (1) A0-ás (841x1189 mm), illetve ezt meghaladó ívméretű óriásreklám a település közigazgatási területén nem helyezhető el.
(2) A település közigazgatási területén reklámhordozó és reklám – a településképvédelméről szóló törvényben meghatározott kivétellel – az alábbi fokozott védelem alatt álló területeken, közterületen és magánterületen sem helyezhető el:
a) helyi jelentőségű védett érték területén;
b) műemlékek és műemléki környezet területén;
c) NATURA 2000 területen, Ramsari területen, országos természetvédelmi oltalom alatt álló területen, országos ökológiai hálózat területén;
d) tájképvédelmi övezet területén, egyedi tájérték területén;
e) régészeti érdekű területen és a régészeti lelőhely területen;
f) helyi jelentőségű természetvédelmi területen és védett természeti érték területén.
21. Információs vagy más célú berendezések elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények
33. § (1) Legfeljebb 1,0 x 1,5 m felületű, önkormányzat által kifüggesztett hirdetéseket, információkat tartalmazó hirdető vitrin közterületen elhelyezhető.
(2) Közvilágítási oszlopokon, oszloponként 1 db, maximum A1-es ívméretű, (840x597mm), nem világító kialakítású információs berendezés elhelyezhető.
(3) Az épületeken, közterületeken és közterületről látható magánterületeken elhelyezhető hirdetések, cégérek elhelyezésével szembeni elvárások:
a) Mérete a közterületről látható magánterületen az 1,0 m2-es nagyságot nem haladhatja meg.
b) Hirdetési- és más célú berendezést – a saját célú cégér, cégtábla, cégfelirat kivételével – elhelyezni nem lehet.
c) Cégéreket, cégtáblákat és cégfeliratokat úgy kell az épületek homlokzatain elhelyezni, hogy azok illeszkedjenek a homlokzatok meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.
d) Az épületeken elhelyezhető cégérek, cégtáblák és cégfeliratok szerkezeteinek felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
e) Épülethomlokzaton, kerítésen 1,0 m2-t meg nem haladó cég-, címtábla, ill. kulturális rendezvényt (művelődési ház, mozi stb.) hirdető plakát, és arra engedélyezett reklámhordozó felület, gépjármű- és gyalogos forgalmat nem zavaró elhelyezéssel és mérettel helyezhető.
f) Kizárólag az üzlet nyitvatartási ideje alatt üzlethelyiségenként legfeljebb egy db, álló, A1-es méretű, kétoldalas vagy fordított „V” alakú mobiltábla helyezhető el a közterületen, mely az üzlet kirakatától maximum 1,5 méterre állhat, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.
A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
22. Rendelkezés a szakmai konzultációról
34. § (1) A településkép védelme érdekében a település főépítésze - alkalmazása hiányában a polgármester - szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről.
(2) Az építtetőnek vagy meghatalmazottjának az építés megkezdése előtt szakmai konzultációt kell kérni, ha:
a) Ha a tervezett építési tevékenység a lakóépület egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó, ún. „egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység” alapján történő új lakóépület építése, illetve meglévő épület bővítése történik.
b) A telken belül olyan támfal megbontására, elbontására kerülne sor, ami a szomszéd telekre, az azon elhelyezkedő épületekre is hatással lehet.
c) Lakóépület magastetőtől (25-45°) eltérő tetőkialakítása esetén.
d) Fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz készített építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban.
e) Közterületen vízáteresz építése, átépítése esetén.
f) Új elektronikus hírközlési építmény elhelyezése esetén:
fa) műtárgynak minősülő antenna szerkezetnél, ha annak bármelyirányú mérete a bruttó 6 m-t meghaladja,
fb) antennatartó szerkezet méretétől függetlenül a szerkezetre antenna felszerelésénél, ha az antenna bármelyirányú mérete a 4,0 m-t meghaladja.
(3) A szakmai konzultáció iránti kérelmet a polgármesternek címezve kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) az építtető vagy kérelmező nevét, címét, telefonos elérhetőségét,
b) a tervezett építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát, az építési tevékenység rövid leírását, az építési munka jellegétől függően indokolt esetben rajzi munkarészek csatolását.
(4) A polgármester a kérelmezőt a konzultáció időpontjáról postai úton, vagy e-mailben értesíti.
(5) A szakmai konzultáció díj és illetékmentes.
23. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció véleményezésének szempontjai
35. § (1) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének.
(2) Építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban különösen vizsgálni kell, hogy:
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez,
b) teljesíti-e a helyi védettségű területek, épületek, építmények esetében az értékvédelemmel kapcsolatos előírásokat és elvárásokat,
c) a külső megjelenés megfelel-e az e rendelet előírásainak
d) a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
e) összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
f) a tető hajlásszögének kialakítása és a tetőfelépítmények megfelelően illeszkednek-e a környezet adottságaihoz, illetve megfelel-e a településképi rendeletben előírtaknak,
g) a homlokzat színezése utcaképi szempontból megfelelő-e,
h) a gépészeti berendezések és azok tartozékainak településképi megjelenése megfelelő-e,
i) meglévő építmény bővítése esetén a homlokzatot is érintő felújítás, átalakítás, emeletráépítés illeszkedik-e az adott épület struktúrájához, valamint a meglévő utcaképbe
j) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, burkolatát, műtárgyait, valamint növényzetét.
A településképi véleményezési eljárás
24. A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre
36. § (1) Településképi véleményezési eljárást (a továbbiakban: véleményezési eljárás) kell lefolytatni az alábbi esetekben:
a) új építmény építési engedélyezési eljárásakor,
b) meglévő építmény bővítésére, valamint a településképet érintő átalakítására irányuló építési, fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően, amelynél a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerinti területi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre, és amennyiben összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett az építtető.
37. § A polgármester a véleményét a 36. § felsorolt esetekben az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapítja.
25. A településképi véleményezés szempontjai
38. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.
(2) A településképi véleményezési eljárás a Kormányrendeletben foglaltak szerint kerül lefolytatásra.
26. A településképi véleményezési eljárás szabályai
39. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatási iránti kérelmet az e rendelet 3. mellékletében foglalt mintának megfelelően kell benyújtani.
(2) A településképi vélemény kialakításánál a Kormányrendeletben meghatározott szempontokat és e rendelet előírásait kell figyelembe venni.
A településképi bejelentési eljárás
27. A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre
40. § A Településképi bejelentési eljárást a polgármester folytatja le, az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapozva.
41. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. mellékletében felsorolt, építési engedély nélkül végezhető építési munkák közül:
a) Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése esetén, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t.
b) Önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása esetén.
c) Építménynek minősülő, háztartási hulladék elhelyezésére szolgáló hulladékgyűjtő és - tároló, sorompó, árnyékoló elhelyezése esetén, amennyiben közterületről látható.
(2) A község teljes közigazgatási területére vonatkozóan településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:
a) meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, valamint az önálló rendeltetési egységek számának változásakor, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználata korábbi rendeltetéshez képest
aa) jelentősen megváltoztatja az ingatlanon belüli gépkocsi-forgalmat,
ab) többlet-parkolóhelyek kialakítását teszi szükségessé,
ac) amennyiben a meglévő lakó rendeltetés megváltoztatása történik, illetve lakórendeltetésre történő változás kerül kialakításra,
ad) érinti a közterület kialakítását, a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet,
ae) érinti a kapcsolódó közterület közúti vagy gyalogos, kerékpáros forgalmát.
b) védett épület közterületre néző homlokzatán történő színezés, új tetőhéjalás, nyílászáró csere esetén.
c) településképet meghatározó területen az építmények homlokzatára, tetőfelületére, az építési telek kerítésére, kerítéskapujára vagy támfalára rögzített
ca) kirakat kialakítása,
cb) reklám-felületet is tartalmazó előtető, napvédő ponyva elhelyezése esetén.
d) helyi védett értéken cégér, üzletfelirat stb. elhelyezése tekintetében.
42. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) kormányrendeletben szereplő általános településképi követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél.
28. A településképi bejelentési eljárás véleményezésének szempontjai
43. § (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.
(2) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma:
a) megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,
b) kidolgozása a szakmai tájékoztatás szerint történt-e,
c) a b) pont szerinti előírásoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.
(3) Az építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez,
b) a külső megjelenés megfelel-e az e rendelet előírásainak
c) összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
d) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, burkolatát, műtárgyait, valamint növényzetét.
(4) A polgármester a tervezett építési tevékenységet a bejelentést követő 15 napon belül hatósági határozatban, a Kormányrendeletben megfogalmazott követelmények teljesülésétől függően a Kormányrendeletben foglaltak szerint tudomásul veszi vagy megtiltja.
29. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai
44. § (1) Az ügyfél a polgármesternél kezdeményezi a településképi eljárást, – papíralapú – bejelentés formájában.
(2) Az eljárás megindításához szükséges bejelentőlapot a 4. melléklet tartalmazza.
(3) A településképi bejelentési eljárás díj- és illetékmentes.
A településképi kötelezés, a településkép-védelmi bírság
30. A településképi kötelezési eljárás
45. § (1) A polgármester kötelezési eljárást folytat le és szükség esetén kötelezést (az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására) bocsát ki
a) a településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása,
b) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő építési tevékenység megvalósítása,
c) a polgármester településképi bejelentést elutasító döntése ellenére megvalósított, településképi bejelentéshez kötött építési tevékenység,
d) a településképi követelmények megsértése esetén.
46. § A településképi kötelezési eljárásban – a kötelezés jogerőre emelkedésétől számított legfeljebb 30 napos határidő kitűzésével – fel kell hívni az ingatlan tulajdonosát a kötelezés tárgyát képező állapot megszüntetésére.
31. A településkép-védelmi bírság
47. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete, amennyiben a kötelezésben foglalt határidő eredménytelenül telt el, a kötelezettel szemben 10.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő, közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírság kiszabását rendeli el, melyet a kötelezési eljárást lefolytató polgármester szab ki.
(2) A településképi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:
a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
d) a jogsértő állapot időtartamát,
e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.
(3) A településkép-védelmi bírságot határozatban kell kiszabni, és tértivevényes levél útján kell kézbesíteni a bírsággal sújtott érintettnek.
(4) A településkép-védelmi bírság megfizetésének módja közvetlenül az Önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel.
(5) A bírság ismételten is kiszabható, a településképi követelmények teljesítéséig.
Záró és átmeneti rendelkezések
32. Hatályba léptető rendelkezések
48. § (1) E rendelet 2018. június 14-én lép hatályba.
(2) E rendeletet a hatályba lépését követően indult eljárásban kell alkalmazni.
33. Hatályon kívül helyező rendelkezések
49. § (1) Hatályát veszti Hangony Község Önkormányzat Képviselő-testületének a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezése, alkalmazása településképi bejelentési eljárásáról és a településképi kötelezésről szóló 10/2017. (X.26.) számú Önkormányzati rendelete.
(2) Hatályát veszti Hangony Község Önkormányzata Képviselő-testületének Helyi Építési Szabályzatáról szóló 11/2002. (VI. 25.) számú Önkormányzati rendeletének alábbi rendelkezései: 12. § (2) utolsó mondat; 14. § (5) 5.; 15. § (3)-(4); 17. §; 19. § (6).
1. melléklet a 4/2018. (V. 29.) önkormányzati rendelethez
2. melléklet a 4/2018. (V. 29.) önkormányzati rendelethez
1. Helyi egyedi védelem
Ssz. |
Utca |
Házsz. |
Hrsz |
Védendő érték |
|---|---|---|---|---|
1. |
1 |
római katolikus templom |
||
2. |
Rákóczi u. |
161. |
499 |
Somoskői-kúria |
3. |
Rákóczi u. |
228-230. |
215, 216 |
Lakóház |
4. |
Rákóczi u. |
101. |
582 |
Lakóház |
Ssz. |
Név |
Helyszín |
Főbb jellemzők |
|---|---|---|---|
5. |
Hármas kereszt |
Hangony és Borsodszentgyörgy települések közötti Magas-hegyen található |
az I. és II. világháborúban elesett hangonyi hősök emlékére állított hármas kereszt. |
3. melléklet a 4/2018. (V. 29.) önkormányzati rendelethez
K É R E L E M
1. Az építtető (tervező) neve, lakcíme:
2. A kérelemmel érintett ingatlan címe, helyrajzi száma:
3. A tervezett építmények száma és rendeltetése:
4. Az ingatlan adatai:
5. Az épület bruttó beépített alapterülete:
6. Az építtető(k) neve, lakcíme (amennyiben a tervező a kérelmező):
7. A kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett szakmai vélemények, hatósági döntések (határozatok, végzések) megnevezése, iktatószáma, kelte:
7. A kérelemhez csatolt mellékletek:
4. melléklet a 4/2018. (V. 29.) önkormányzati rendelethez
K É R E L E M
1. Az építtető (tervező) neve, lakcíme:
2. A kérelemmel érintett ingatlan címe, helyrajzi száma:
3. A tervezett építmények száma és rendeltetése:
4. Az ingatlan adatai:
5. Az építtető(k) neve, lakcíme (amennyiben a tervező a kérelmező):
6. A kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett szakmai vélemények, hatósági döntések (határozatok, végzések) megnevezése, iktatószáma, kelte:
7. A kérelemhez csatolt mellékletek:
1. függelék a 4. melléklethez a 4/2018. (V. 29.) önkormányzati rendelethez
2. függelék a 4. melléklethez a 4/2018. (V. 29.) önkormányzati rendelethez
Ssz. |
Név |
Helyszín |
Főbb jellemzők |
|---|---|---|---|
1. |
Hangonyi tó |
Hangony és Kissikátor között a műút mellett |
8 ha területű gondozott horgásztó. |
2. |
Bartók János emlékfeszülete |
Dózsa Gy. u. 7. előkertjében |
Bartók János hősi halott emlékére állított faragott kő talapzaton álló fém feszület festett fém corpus-szal. |
3. |
Mária szobor |
Rákóczi Ferenc u. 73. előkertjében |
Festett kő Mária szobor, harangtoronyszerű építmény szoborfülkéjében. |
4. |
Nagy kápolna |
Rákóczi u. 56. sarkán |
Egyszerű homlokzatú, 3x1 m alapterületű felújított kápolna. |
5. |
Ezer éves emlékmű |
Rákóczi u. 101. előtt |
Műkőből készült emlékmű, 4 oszlop között 3 táblával, mely Hangony közösség létrehozásában és megmaradásában segédkező nemeseknek és jobbágyoknak állít emléket. |
6 |
Rákóczi út 101. alatti népi lakóház |
Rákóczi u. 101. |
Kontyolt tetős, fa tornácos felújított népi lakóház. |
7. |
Kis Kápolna |
Rákóczi u. 144. előtt |
Díszes homlokzatú, 1,5x1 m alapterületű kápolna ajtóval. |
8. |
I. világháborús emlékmű |
A Rákóczi utca és a Szabadság utca kereszteződésében |
4,5 méter magas kőből emelt, az I. világháború helyi áldozatainak emléket állító oszlop, a tetején karddal, a talapzatán táblákkal. |
9. |
Rákóczi út 214. alatti népi lakóház |
Rákóczi u. 214. |
Kontyolt tetős, fa tornácos romos népi lakóház. |
10. |
Nemesi kúria |
Rákóczi u. 228. |
Gazdagon díszített homlokzatú, kapubejáróval ellátott romos állapotú, jelenleg is lakott nemesi kúria. |
11. |
Elekesi feszület |
Hangony É-i határában |
Az elekesi sátorozók által emelt kő talapzaton álló fa feszület, festett fém corpus-szal, a talapzatán táblával. |
12. |
Homokfal |
Hangony É-i határában |
A domboldalban a 4 m magas, 10 m hosszú bevágásban alul barnás homok látható, amely a rézsű felső 1/4-ében sávos váltakozással sárga homokba megy át. A rézsű dőlésszöge közel függőleges. Potenciális gyurgyalag fészkelőhely, több elhagyott költőodúval. |
13. |
Marosi kereszt |
Hangony É-i határában |
Kő talapzaton álló kezeletlen fa feszület, festett fém corpus-szal, a talapzatán táblával. |
14. |
Zsidó temető |
Széchenyi utca végén a domboldalban |
Régi zsidó temető, közel 30 faragott sírkővel. |
15. |
Fa feszület a Szabadság utca végén |
a Szabadság út végén a település határában |
Kezeletlen fa feszület, festett fém corpus-szal. |
16. |
Kisnemesi kúria |
Rákóczi u. 105. |
Egyszerű, díszítetlen kontyolt tetős nemesi kúria. |
17. |
Temetői feszület |
a temetőben |
Műkő feszület, gazdagon díszítve, a talapzatán felirattal. |
18. |
Római katolikus templom |
Rákóczi Ferenc u. 127. |
Szent Anna tiszteletére szentelt egy hajós késő barokk templom. |
19. |
Alsó-Hangonyi feszület |
Alsó-Hangonyban a Coop ABC előtt |
Faragott kő talapzaton álló műkő feszület, a talapzatán felirattal. |
20. |
Fehér kereszt |
Mocsolyástanya előtt |
Fehérre meszelt faragott kő talapzaton álló faragott kő feszület, fém corpus-szal. A talapzatán lemeszelt felirattal. |
21. |
Szőnyi Márton emlékmű |
a Hangonyi tó mellett. |
Kövekből emelt oszlop emléktáblával. |
3. függelék a 4. melléklethez a 4/2018. (V. 29.) önkormányzati rendelethez
Lombos fafajok
tudományos (latin) elnevezés |
magyar elnevezés |
|---|---|
Acer campestre |
mezei juhar |
Acer platanoides |
korai juhar |
Acer pseudoplatanus |
hegyi juhar, jávorfa |
Acer tataricum |
tatár juhar, feketegyűrű juhar |
Alnus glutinosa (allergén) |
enyves éger, mézgás éger, berekfa |
Alnus incana |
hamvas éger |
Betula pendula (allergén) |
közönséges nyír, bibircses nyír |
Betula pubescens |
szőrös nyír, pelyhes nyír |
Carpinus betulus |
közönséges gyertyán |
Cerasus avium (Prunus avium) |
vadcseresznye, madárcseresznye |
Cerasus mahaleb (Prunus mahaleb) |
sarjmeggy, török meggy |
Fagus sylvatica |
közönséges bükk |
Fraxinus angustifolia ssp. pannonica |
magyar kőris |
Fraxinus excelsior |
magas kőris |
Fraxinus ornus |
virágos kőris, mannakőris |
Juglans regia |
közönséges dió |
Malus sylvestris |
vadalma |
Padus avium |
zelnicemeggy, májusfa |
Populus alba * |
fehér nyár, ezüst nyár |
Populus canescens * |
szürke nyár |
Populus nigra * |
fekete nyár, topolyafa, csomoros nyár |
Populus tremula |
rezgő nyár |
Pyrus pyraster |
vadkörte, vackor |
Quercus cerris |
csertölgy, cserfa |
Quercus petraea (Q. sessiliflora) |
kocsánytalan tölgy |
Quercus pubescens |
molyhos tölgy |
Quercus robur (Q. pedunculata) |
kocsányos tölgy, mocsártölgy |
Salix alba (allergén) |
fehér fűz, ezüst fűz |
Salix fragilis |
törékeny fűz, csörege fűz |
Sorbus aria |
lisztes berkenye |
Sorbus aucuparia |
madárberkenye |
Sorbus domestica |
házi berkenye, fojtóska |
Sorbus torminalis |
barkóca berkenye, barkócafa |
Tilia cordata (T. parviflora) |
kislevelű hárs |
Tilia platyphyllos (T. grandifolia) |
nagylevelű hárs |
Ulmus glabra (U. montana, U. scabra) |
hegyi szil |
Ulmus laevis |
vénic szil, lobogós szil, vénicfa |
Ulmus minor (Ulmus campestris) |
mezei szil, simalevelű mezei szil |
Tűlevelű fajok (fenyők)
tudományos (latin) név |
magyar elnevezés |
|---|---|
Juniperus communis |
közönséges boróka, gyalogfenyő |
Lombos cserjék
tudományos (latin) név |
magyar elnevezés |
|---|---|
Colutea arborescens |
pukkanó dudafürt |
Cornus mas |
húsos som |
Cornus sanguinea |
veresgyűrű som |
Crataegus laevigata (C. oxyacantha) |
kétbibés galagonya |
Crataegus monogyna |
egybibés galagonya |
Euonymus europaeus |
csíkos kecskerágó |
Euonymus verrucosus |
bibircses kecskerágó |
Frangula alnus (Rhamnus frangula) |
kutyabenge |
Hippophae rhamnoides |
homoktövis |
Lonicera xylosteum |
ükörke lonc, ükörke |
Prunus spinosa |
kökény |
Rhamnus catharticus |
varjútövis (benge) |
Ribes uva-crispa |
- |
Rosa canina |
gyepűrózsa |
Salix caprea |
kecskefűz |
Salix cinerea |
rekettyefűz, hamvas fűz |
Salix purpurea |
csigolyafűz |
Salix viminalis |
kosárkötő fűz |
Sambucus nigra |
fekete bodza |
Sambucus racemosa** |
fürtös bodza |
Spirea salicifolia |
fűzlevelű gyöngyvessző |
Staphylea pinnata |
mogyorós hólyagfa |
Viburnum lantana |
ostorménfa |
Viburnum opulus |
kányabangita |
4. függelék a 4. melléklethez a 4/2018. (V. 29.) önkormányzati rendelethez
magyar név |
tudományos név |
|---|---|
aligátorfű (papagájfű, papagájlevél) |
Alternanthera philoxeroides |
karolinai tündérhínár |
Cabomba caroliniana |
közönséges vízijácint |
Eichhornia crassipes |
cingár (aprólevelű) átokhínár |
Elodea nuttallii |
hévízi gázló |
Hydrocotyle ranunculoides |
nagy fodros-átokhínár |
Lagarosiphon major |
nagyvirágú tóalma |
Ludwigia grandiflora |
sárga tóalma |
Ludwigia peploides |
strucctoll-süllőhínár |
Myriophyllum aquaticum |
felemáslevelű süllőhínár |
Myriophyllum heterophyllum |
Közönséges selyemkóró |
Asclepias syriaca |
chilei óriáslapu (óriásrebarbara) |
Gunnera tinctoria |
kaukázusi medvetalp |
Heracleum mantegazzianum |
perzsa medvetalp |
Heracleum persicum |
Szosznovszkij-medvetalp |
Heracleum sosnowskyi |
bíbor nebáncsvirág |
Impatiens glandulifera |
sárga lápbuzogány |
Lysichiton americanus |
japán gázlófű |
Microstegium vimineum |
keserű hamisüröm |
Parthenium hysterophorus |
rózsás tollborzfű |
Pennisetum setaceum |
ördögfarok-keserűfű |
Persicaria perfoliata (Polygonum perfoliatum ) |
japán nyílgyökér (kudzu) |
Pueraria montana var. lobata (Pueraria lobata) |
borfa, tengerparti seprűcserje |
Baccharis halimifolia |
a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól
1. Fásszárú inváziós és termőhely-idegen növényfajok:
Magyar név |
Tudományos név |
|---|---|
akác |
Robinia pseudo-acacia |
amerikai kőris |
Fraxinus americana |
bálványfa |
Ailanthus altissima |
keskenylevelű ezüstfa |
Elaeagnus angustifolia |
fekete fenyő |
Pinus nigra |
erdei fenyő |
Pinus silvestris |
gyalogakác |
Amorpha fruticosa |
kései meggy |
Prunus serotina |
zöld juhar |
Acer negundo |
2. Lágyszárú inváziós növényfajok:
Magyar név |
Tudományos név |
|---|---|
alkörmös |
Phytolacca americana |
japánkeserűfű fajok |
Fallopia spp. |
kanadai aranyvessző |
Solidago canadensis |
magas aranyvessző |
Solidago gigantea |
parlagfű |
Ambrosia artemisifolia |
selyemkóró |
Asclepias syriaca |
süntök |
Echinocystis lobata |
a növényvédelmi tevékenységről
5. függelék a 4. melléklethez a 4/2018. (V. 29.) önkormányzati rendelethez
