Hangony Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2021. (VII.30.) önkormányzati rendelete

a közterületek használatáról és a közösségi együttélés egyéb alapvető szabályairól

Hatályos: 2021. 08. 16

Hangony Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2021. (VII. 30.) önkormányzati rendelete

a közterületek használatáról és a közösségi együttélés egyéb alapvető szabályairól

Hangony Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (3) bekezdésében és 143. § (4) bekezdés d) pontjában, a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (4) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

ELSŐ RÉSZ Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazása során

  • 1. avar és kerti hulladék: falomb, kaszálék, nyesedék, egyéb növényi maradványok (a továbbiakban: kerti hulladék).
  • 2. építési tevékenység: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 36. pontjában meghatározott tevékenység.
  • 3. építmény: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 8. pontjában meghatározott fogalom.
  • 4. házszám: olyan számmal, számmal és betűvel meghatározott azonosító jel, amely az ingatlan-nyilvántartásban helyrajzi számmal jelölt ingatlanhoz tartozik, és amely az ingatlan térbeli beazonosítását szolgálja.
  • 5. hirdető berendezés, hirdetőtábla, reklámhordozó eszköz: minden olyan, a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM rendeletben (a továbbiakban: KRESZ) illetve ágazati szabványban nem szereplő tábla, eszköz, amelynek a célja, hogy a közterületen, járdán és közúton közlekedők figyelmét felhívja valamilyen szolgáltatásra, gyártmányra, termékre, eseményre, létesítményre.
  • 6. ingatlanhasználó: az ingatlan birtokosa, tulajdonosa, vagyonkezelője.
  • 7. jármű: a KRESZ I. függelék II. fejezet a) pontjában meghatározott fogalom.
  • 8. játszótér: az a külső vagy belső tér, amelyet játszótéri eszközök elhelyezésére (telepítésére), illetve azok használatára létesítettek - függetlenül attól, hogy a létesítés építésügyi hatósági engedély köteles-e – a játszótéri eszközök biztonságáról szóló 78/2003. (XI.27.) GKM rendelet (a továbbiakban: GKM rendelet) 2. § a.) pontja szerint.
  • 9. játszótér területe: a játszótér kerítéssel körbekerített területe, kerítés hiányában a játszótéri eszközök 5 m-es körzete.
  • 10. környezeti levegő (a továbbiakban: levegő): a légkör egésze, a munkahelyek és a zárt terek levegőjének kivételével.
  • 11. közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás: az a magatartás, amely bűncselekménynek vagy szabálysértésnek nem minősül, de a közösségi együttélés szabályaival ellentétes, és e rendeletben a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartásként van meghatározva.
  • 12. közpark: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló, több funkciót szolgáló közhasználatú közterületi zöldterület – ideértve a zöldterületet megszakító burkolt és burkolatlan felületeket is –, amelyeket bárki használhat.
  • 13. közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló, több funkciót szolgáló közhasználatú földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére – a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek, járdák, parkolók), a pihenő és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok, sétányok, egyéb), a közművek elhelyezése.
  • 14. közterületnév: a magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapításáról és nyilvántartásáról szóló kormányrendelet szerinti közterületnév.
  • 15. közterületi sportcélú létesítmény: sportolásra alkalmas, bárki által használható, burkolt vagy burkolatlan felülettel ellátott közterület.
  • 16. levegő terhelés (emisszió): valamely anyag vagy energia levegőbe juttatása.
  • 17. légszennyezettség (immisszió): a levegőben a levegőterhelés hatására kialakult légszennyező anyag koncentráció, beleértve a légszennyező anyag adott időtartam alatt felületekre történt kiülepedését is.
  • 18. műtárgy: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 15. pontjában meghatározott fogalom.
  • 19. szeszes ital: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 23 a. pontjában meghatározott ital,
  • 20. tisztántartás: a közterületek és egyéb ingatlanok rendszeres tisztítása, takarítása, pormentesítése, hulladékmentesítése, hó- és síkosságmentesítése, valamint szükség szerinti gyakoriságú fűnyírással, kaszálással történő gyommentesítése.
  • 21. sportpark (fitneszpark): felnőttek számára készült kültéri fitneszpálya. A sportpark használati rendjét a területén elhelyezett figyelemfelhívó tábla tartalmazza.

MÁSODIK RÉSZ A közterület-használat rendje

I. FEJEZET Közterületekre vonatkozó szabályok

1. A közterület használata

2. § A közterületeket, azok építményeit, berendezéseit és felszereléseit a településrendezési tervekben meghatározott rendeltetésnek megfelelően, jogszabályban meghatározott célra és módon – állaguk sérelme nélkül és az általános magatartási szabályok betartásával – mindenki ingyenesen használhatja.

2. Tiltott magatartások

3. § (1) Tilos:

  • a) közterületen röplapokat szórva terjeszteni,
  • b) játszótérre állatokat bevinni, beengedni,
  • c) játszótéren kerékpárral, gépjárművel áthaladni vagy közlekedni,
  • d) a játszóteret, sportparkot és azok eszközeit eredeti rendeltetésüktől eltérő módon használni és ezzel mások nyugalmát szükségtelenül zavarni,
  • e) a közterületi sportcélú létesítménybe, közparkba állatot póráz nélkül bevinni vagy beengedni,
  • f) kutyát póráz nélkül sétáltatni, futtatni,
  • g) közterületen az arra kijelölt tűzrakó helyek kivételével tüzet gyújtani,
  • h) közterületen, a közforgalom céljait szolgáló épületben, vagy közforgalmú közlekedési eszközön szemetelni,
  • i) közterületen, a közforgalom céljait szolgáló épületben, vagy közforgalmú közlekedési eszközön rádiót vagy egyéb hangot adó készüléket mások számára hallható módon hallgatni, működtetni.

(2) Az 3. § (1) bekezdés b) és (1) bekezdés f) pontja nem vonatkozik a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 193. §-ban szabályozott esetekre.

(3) Aki a 3. § (1) bekezdésében meghatározott előírásokat megszegi a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el és közigazgatási bírsággal sújtható.

4. § (1) Tilos a szeszes ital fogyasztása

  • a) a közterületeken,
  • b) az élelmiszereket, italokat, élvezeti és közszükségleti cikkeket árusító üzletek, vendéglátó ipari egységek közvetlen környezetében,
  • c) a közönség számára nyitva álló középületekben, közösségi létesítményekben, ezen épületek olyan helyiségeiben, ahol a szeszes ital értékesítése nem engedélyezett, vagy
  • d) a közforgalmú járműveken.

(2) Az (1) bekezdésben megfogalmazott tilalom nem vonatkozik:

  • a) az érvényes közterület-használati engedély birtokában vendéglátó-ipari egységként hasznosított közterületekre,
  • b) az engedélyezett alkalmi rendezvények idejére, valamint az ide ideiglenesen kitelepülő árusítóhelyek közvetlen környékére és
  • c) a minden év december 31-én 12.00 órától a következő év január 1-jén 12.00 óráig terjedő időszakra (szilveszter-újév napjai).

(3) Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában közterület a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 29. § (2) bekezdés a) pontja alapján a tulajdonos személyétől, illetve a tulajdonformától függetlenül minden olyan közhasználatra szolgáló terület, amely mindenki számára korlátozás nélkül vagy azonos feltételek mellett igénybe vehető, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom elől el nem zárt részét is.

5. § (1) Tilos

  • a) a közkifolyóra toldalékot, gumicsövet felszerelni, az ivóvíz szabad kifolyását megváltoztatni, átalakítani vagy
  • b) a közkifolyóról vizet háztartási célon túl egyéb célra (különösen öntözésre, jármű, egyéb eszközök mosására, építkezéshez) vételezni.

(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott előírásokat megszegi a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el és közigazgatási bírsággal sújtható.

6. § (1) Tilos

  • a) közterületen hirdető-berendezést a közterület-kezelőjének engedélye nélkül elhelyezni, átalakítani, bővíteni vagy megállító táblát elhelyezni,
  • b) közterületen hirdető-berendezést úgy elhelyezni, hogy az akadályozza a közterület más részeinek és a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, vagy a közterület fenntartási munkáit.

(2) Az aktualitását vesztett vagy megrongálódott hirdetményt az azon feltüntetett rendezvény, műsor, program megvalósulását követő 15 napon belül a kihelyező köteles eltávolítani.

(3) Abban az esetben, ha jogszabály másként nem rendelkezik, az épületek közterületi homlokzatát, a közterületeken lévő építményeket és műtárgyakat azok használói, tulajdonosai kötelesek tisztán tartani, a jogellenesen elhelyezett falragaszt, falfestést eltávolítani.

(4) Aki az (1)–(3) bekezdésben meghatározott előírásokat megszegi, az a közösségi együttélés szabályaiba ütköző magatartást követ el és közigazgatási bírsággal sújtható.

3. A közterület-használat engedélyezésére vonatkozó hatásköri szabályok

7. § (1) Az engedélyezési önkormányzati hatósági feladatokat a polgármester látja el.

(2) A polgármester (1) bekezdés szerinti jogkörében hozott határozata ellen Hangony Községi Önkormányzat Képviselő-testületéhez (a továbbiakban: Képviselő-testület) lehet fellebbezni.

(3) A közterület használat engedélyezésével kapcsolatos eljárásban az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényt (a továbbiakban: Ákr.) az 1. Fejezetben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

4. A közterület használati engedély

8. § (1) A közterület rendeltetésétől eltérő használatához (a továbbiakban: közterület-használat) engedély szükséges.

(2) Közterület-használati engedélyt kell beszerezni:

  • 1. a közterülettel határos ingatlanról a közterületre benyúló üveghomlokzat (portál), üzleti védő- vagy előtető, ernyőszerkezet, kirakatszekrény, hirdetőberendezés (különösen hirdetőtábla, reklámtábla, óriásplakát, fényreklám) cég- és címtábla elhelyezésére,
  • 2. árusító és egyéb pavilon, építmény (különösen élelmiszer, zöldség-gyümölcs, virág, könyv, hírlap, dohány, egyéb árusítása) elhelyezésére,
  • 3. teher- és személyszállítási célú gépjárművek állomáshelyére,
  • 4. az egyes létesítményekhez a közút területén kívül szükséges, kizárólagos használatra szolgáló gépjármű várakozóhelyek céljára,
  • 5. teher- és különleges gépjárművek, valamint ezek vontatmányainak elhelyezésére,
  • 6. önálló hirdetőberendezés (különösen hirdetőtábla, reklámtábla, óriásplakát, fényreklám) elhelyezésére,
  • 7. építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék, föld és egyéb anyagok, tárgyak elhelyezésére, valamint építési tevékenység végzésére, tüzelőanyag tárolására,
  • 8. idényjellegű árusításra,
  • 9. alkalmi- és mozgó árusításra,
  • 10. javító-, szolgáltató tevékenységre,
  • 11. vendéglátóipari előkert, kerthelyiség céljára,
  • 12. üzleti szállítás, vagy rakodás alkalmával göngyölegek elhelyezésére, áru ki- és berakodására,
  • 13. mutatványos tevékenység végzéséhez, cirkusz elhelyezésére,
  • 14. kiállítás, sport, kulturális, közművelődési, egyházi, karitatív jellegű rendezvények, tevékenységek céljára,
  • 15. közcélra még át nem adott közterület ideiglenes használatára, hasznosítására,
  • 16. gépjárműtároló elhelyezésére,
  • 17. érvénytelen hatósági engedéllyel, üzemképtelen állapotban vagy hatósági jelzés nélkül tárolt gépjárművek elhelyezésére (legfeljebb 1 hónap időtartamra),
  • 18. szobor, emlékmű, díszkút, vízmedence, szökőkút, alapzatos zászlórudak elhelyezésére,
  • 19. tartósan közterületen tárolt hulladékgyűjtő edény elhelyezésére, vagy
  • 20. szelektív hulladékgyűjtő sziget elhelyezésére.

(3) Aki a közterületet rendeltetésétől eltérő célra közterület-használati engedély nélkül vagy attól eltérő módon, illetve azt meghaladó mértékben használja, a közösségi együttélés szabályaiba ütköző magatartást követ el és közigazgatási bírsággal sújtható

(4) Nem kell közterület-használati engedély

  • a) a közút és tartozékainak építésével, javításával, fenntartásával kapcsolatban közterület elfoglalásához,
  • b) a (2) bekezdés 19–20. pontjában foglaltak kivételével, köztisztasággal kapcsolatos tárgyak elhelyezéséhez,
  • c) távbeszélő fülke, fülke nélküli távbeszélő készülék, postai levélszekrény elhelyezéséhez,
  • d) a közterületen vagy az alatt elhelyezett közművek (elektromos, gáz, távfűtés, távközlés, víz, szennyvíz-, csapadékcsatorna, egyéb) hibaelhárítása érdekében végzett munkához,
  • e) a közművek (elektromos, gáz, távfűtés, távközlés, víz-, szennyvíz- és csapadékcsatorna), valamint a köztisztasági szerveknek a feladatuk ellátásához szükséges közérdekű létesítményei elhelyezéséhez,
  • f) tüzelő- vagy egyéb anyag vagy tárgy közterületen való tárolásához, ha azzal a közlekedést nem akadályozzák és a tárolás időtartama a 8 órát nem haladja meg,
  • g) civil szervezetek, egyházak vagy politikai pártok által felállított stand létesítéséhez, mely nem haladja meg a 2 négyzetmétert, vagy
  • h) a kijelölt kistermelői árusítóhelyeken való árusításhoz, amennyiben az alábbi feltételek együttesen fennállnak:
    • ha) saját maga által megtermelt zöldség, gyümölcs, virág árusítása történik,
    • hb) az elfoglalt terület 2 négyzetméternél nem nagyobb,
    • hc) a tevékenység a gyalogos- és gépjárműforgalmat nem zavarja, és
    • hd) az árusítás módja a közegészségügyi és köztisztasági követelményeknek megfelel.

(5) Nem adható közterület használati engedély

  • a) jogszabály által tiltott tevékenységre,
  • b) közműhálózatra telepített szerelvények (tűzcsapok, elzáró és kezelő szerelvények, egyéb kezelő berendezések) igénybevételéhez szükséges területre,
  • c) közintézmények bejáratánál és azok közvetlen környezetében, közterületen történő árusításra,
  • d) amennyiben a közterület rendeltetéstől eltérő használata mások jogos érdekeit sérti, vagy
  • e) annak a természetes vagy jogi személynek, akinek korábbi időszakról közterület használati díj hátraléka van.

5. A szakhatóságok közreműködése

9. § (1) A közút területét érintő közterület-használathoz a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény előírásainak megfelelően.

(2) Jelentős forgalomkorlátozással járó rendezvény engedélyezéséhez a rendőrhatóság hozzájárulása is szükséges.

(3) Az (1)–(2) bekezdésben foglalt hozzájárulásokat a kérelmező köteles beszerezni.

(4) Aki az (1)–(2) bekezdésben meghatározott előírásokat megszegi, a közösségi együttélés szabályaiba ütköző magatartást követ el és közigazgatási bírsággal sújtható.

6. Az engedély iránti kérelem

10. § (1) A közterület-használati engedélyt annak kell kérni, aki a közterületet használni kívánja.

(2) Abban az esetben, ha a közterület állandó jellegű használata építési (létesítési) engedélyhez kötött épület, építmény elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt az építési (létesítési) engedély iránti kérelemmel egyidejűleg az építtetőnek kell kérnie.

(3) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

  • a) az engedélyt kérő nevét és állandó lakóhelyének vagy telephelyének címét,
  • b) jogi személy engedélyt kérő esetén annak adószámát és a cégjegyzékszámát,
  • c) a közterület használat célját és időtartamát,
  • d) a közterület használat helyének, módjának és mértékének pontos meghatározását és
  • e) a közterületen folyatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat (különösen vállalkozói igazolvány, működési-, telephely-engedély) megnevezését.

(4) Az engedély iránti kérelemhez az engedélyező hatóság felhívására be kell mutatni a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okiratot.

7. Az engedély megadása, érvényessége

11. § (1) A kérelem elbírálása során figyelembe kell venni a vonatkozó jogszabályokat, szabályzatokat, településrendezési terveket, településképi, műemlékvédelmi, köztisztasági szempontokat, a közreműködő szakhatóságok előírásait és egyéb feltételek (működési engedély) fennállását is.

(2) Kereskedelmi, vendéglátó tevékenység, alkalmi- és mozgó árusítás céljára közterület használat csak úgy engedélyezhető, ha az a közegészségügyi, tűzvédelmi és esztétikai követelményeket kielégítő létesítményből, létesítményről történik.

12. § (1) Az engedélynek tartalmaznia kell:

  • a) az engedélyes nevét és állandó lakó- vagy telephelyének címét,
  • b) jogi személy engedélyes esetén annak adószámát és a cégjegyzékszámát,
  • c) a közterület-használat célját és időtartamát, érvényességi idejét,
  • d) a közterület-használat helyének, módjának, mértékének és feltételeinek pontos meghatározását,
  • e) az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában foglalt előírásokat és az egyéb feltételek pontos meghatározását,
  • f) az engedély megszüntetése vagy visszavonása esetén az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírásait,
  • g) közterület-használati díjfizetési kötelezettség esetén a díj mértékének és fizetésének módját, időpontját és
  • h) utcai árusítás céljára szolgáló közterület-használati engedélyben azt, hogy az árusítás építményből, asztalról, járműről vagy egyéb helyről történik.

(2) Az engedély megadása vagy megtagadása ügyében hozott határozatot közölni kell:

  • a) a kérelmezővel,
  • b) az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságokkal.

13. § A közterület-használati engedélyt – díjfizetési kötelezettség esetén a befizetést igazoló szelvénnyel együtt – a közterület használójának a helyszínen kell tartania és az ellenőrző szerv felhívására be kell mutatnia.

14. § (1) Az engedély érvényessége

  • a) határozatlan ideig, visszavonásig,
  • b) meghatározott ideig, vagy
  • c) feltétel bekövetkezéséig

tartó lehet.

(2) A meghatározott időre szóló engedély érvényessége az engedélyes - az engedélyezett időtartam lejárta előtt legalább 15 nappal benyújtott - kérelmére, legfeljebb két alkalommal meghosszabbítható.

(3) Az engedély más természetes vagy jogi személyre nem ruházható át.

8. A közterület használati díj

15. § (1) Az engedélyes a közterület rendeltetéstől eltérő használatáért – a 16. §-ban foglaltak kivételével – díjat köteles fizetni.

(2) Kedvezményes díj alkalmazandó helyi vállalkozó vagy vállalkozás saját vállalkozását, tevékenységét magán hordozó önálló hirdetőberendezése esetén.

(3) A díj és a kedvezményes díj mértéket a 1. melléklet tartalmazza.

(4) Az engedélyező hatóság kiállítás, sport, kulturális, közművelődési, egyházi, karitatív jellegű rendezvények, tevékenységek esetén a közterület-használati díj megfizetése alól – kérelemre – részben vagy egészben felmentést adhat.

(5) Az engedélyes a közterület-használati díjat a közterület tényleges használatára, a közterületen lévő létesítmény üzemeltetésére tekintet nélkül köteles megfizetni, kivéve, ha azt hatósági intézkedés miatt kénytelen szüneteltetni.

(6) A közterület-használati díj beszedése, ellenőrzése és behajtása a Hangonyi Közös Önkormányzati Hivatal feladata.

(7) Az igénybe vett terület nagysága meghatározásánál minden megkezdett négyzetméter egésznek számít.

16. § Nem kell közterület használati díjat fizetni

  • a) a fegyveres erők, a rendészeti szervek, a mentők, tűzoltóság, továbbá a vízügyi szolgálat létesítményei elhelyezése,
  • b) a közvetlen életveszély elhárítása céljából igénybevett területek használata után,
  • c) a szobrok, emlékművek, díszkutak, vízmedencék, szökőkutak, alapzatos zászlórudak elhelyezése után,
  • d) tartósan közterületen elhelyezett hulladékgyűjtő edény elhelyezésére, vagy
  • e) szelektív hulladékgyűjtő sziget elhelyezésére.

9. A közterület használat megszűntetése

17. § (1) A közterület használati engedélyt vissza kell vonni, ha a kérelmező közterületen folytatott tevékenység végzésére vonatkozó jogosultsága megszűnik.

(2) A közterület-használat közérdekből bármikor visszavonható. Ez esetben az engedélyes részére a közterület kezelője nem köteles más területen a közterület-használat lehetőségét biztosítani.

(3) Vissza kell vonni a közterület használati engedélyt, ha az engedélyes a közterületet nem az engedélyezett célra és módon használja, vagy a díjfizetési kötelezettségnek az esedékesség időpontjáig nem tesz eleget, továbbá ha a közterület használatot más jogi- vagy természetes személynek átengedte.

(4) Abban az esetben, ha az engedélyes a közterület használatát meg kívánja szüntetni, köteles ezt a szándékát a megszüntetés előtt legalább 15 nappal írásban bejelenteni az engedély egyidejű bemutatása mellett.

(5) Az engedély visszavonása vagy visszaadása, a határozott idő letelte, vagy feltétel bekövetkezése esetén az engedélyes saját költségén – minden kártérítési igény nélkül – köteles a közterület eredeti állapotát helyreállítani. Ezen kötelezettség az engedélyest az építési (létesítési) engedély alapján végzett építési munka esetében csak akkor terheli, ha azt az engedély megadásának feltételeként előírták.

(6) Abban az esetben, ha az engedélyes az eredeti állapotot nem állítja helyre, úgy a közterület kezelője a helyreállítást az engedélyes költségére elvégeztetheti.

(7) Abban az esetben, ha a közterület-használat a (3) bekezdésben említett módon szűnik meg, a már esedékessé vált és befizetett közterület-használati díjat visszakövetelni nem lehet.

10. A közterület igénybevétele

18. § (1) A közterület felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett a közművek és azok műtárgyainak elhelyezéséhez a közterület kezelőjének hozzájárulása szükséges. A hozzájárulásban a közterület kezelője feltételeket írhat elő, melyet az igénybevevő köteles betartani.

(2) Kezelői hozzájárulás előzetes beszerzése nélkül a közterület csak abban az esetben vehető igénybe (felbontás, átfúrás, egyéb), ha az közmű, közműalagút, vasútüzemi berendezés halasztást nem tűrő kijavítása, árvíz- vagy belvízvédekezés, helyi vízkárelhárítás vagy elemi csapás miatt szükséges.

(3) A (2) bekezdésben megjelölt esetekben a közterület igénybevevője köteles ezt az igénybevétel napját követő munkanapon a közterület kezelőjének bejelenteni és egyidejűleg a kezelői hozzájárulást megkérni.

(4) A kezelői hozzájárulást a közterület igénybevevőjének a helyszínen kell tartania és azt az ellenőrző szervnek felhívására be kell mutatnia.

(5) A közterületet igénybevevő köteles a használat befejezése után a közterületet eredeti állapotába helyreállítani.

(6) Aki az (1)–(5) bekezdésben meghatározott előírásokat megszegi a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el és közigazgatási bírsággal sújtható.

11. Közterület engedély nélküli használatának, igénybevételének jogkövetkezményei

19. § (1) A közterület rendeltetéstől eltérő, engedély nélküli használata esetén a használó az engedélyező hatóság felhívására köteles a használatot megszüntetni és az eredeti állapotot - saját költségén minden kártérítési igény nélkül – helyreállítani.

(2) Az engedélyhez kötött, de engedély nélküli vagy engedélytől eltérő közterület használat, igénybevétel, továbbá a közterület kezelői hozzájárulás nélkül vagy a kezelői hozzájárulásban foglaltaktól eltérő módon történő igénybevétele esetén a használó köteles az egyébként fizetendő közterület használati díjat megfizetni.

(3) Abban az esetben, ha a közterület engedély nélküli vagy engedélytől eltérő használata az engedélyezés feltételeinek megfelel – kérelemre – a közterület-használat engedélyezhető.

(4) Aki az (1)–(2) bekezdésben meghatározott előírásokat megszegi a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el és közigazgatási bírsággal sújtható.

II. FEJEZET A közterületek tisztántartására vonatkozó szabályok

12. Ingatlanok és közterületek tisztántartása

20. § (1) Az egyes ingatlanok udvarának tisztántartásáról az ingatlanhasználó köteles gondoskodni.

(2) A létesítmények kirakatait, kirakatszekrényeit, ablakait, cég- és reklámtábláit az üzemeltető köteles tisztántartani.

(3) Az építési tevékenységgel beszennyezett közterület folyamatos takarításáról, továbbá az építési tevékenység befejezését követően a közterület eredeti állapotának helyreállításáról az építtető köteles gondoskodni.

(4) Az építési területek tisztántartásáról, a munkaterület átadásától az üzembehelyezési eljárásig a kivitelező – több kivitelező esetén a generálkivitelező, fővállalkozó – ennek hiányában a lebonyolító gondoskodik. A felelős szervezet nevét és címét feltüntető táblát jól láthatóan kell elhelyezni az építési területen a kötelezettség megállapíthatósága érdekében.

(5) A (4) bekezdésben meghatározottak gondoskodnak arról, hogy az építési területről a közterületre környezetet szennyező anyag ne kerüljön ki, az utakra történő sárfelhordás haladéktalanul eltávolításra kerüljön.

(6) Aki közterületet egyéb módon beszennyez, a beszennyezett közterület takarításáról, továbbá a közterület eredeti állapotának helyreállításáról haladéktalanul köteles gondoskodni.

(7) A tartósan közterületen elhelyezett, nem önkormányzati tulajdonú hulladékgyűjtő edény tisztántartásáról a használó köteles gondoskodni.

(8) Aki az (1)–(6) bekezdésben meghatározott előírásokat megszegi, a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el és közigazgatási bírsággal sújtható.

21. § (1) Az ingatlanhasználó köteles az ingatlanával határos közterületi területsávot tisztántartani. A tisztántartási kötelezettség vonatkozik az e területsávba eső, ingatlannal határos járdára, zöldfelületre, teraszra, árokra, annak műtárgyaira, a csapadékvíz lefolyását akadályozó anyagok eltávolítására, dísz- és egyéb burkolatokra, a közút, lakóút szegélyéig terjedően, ennek hiányában 10 méter szélességig.

(2) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó önkormányzati tulajdonban lévő közterületek, utak, hidak, közcélú zöldterületek, parkok, játszóterek tisztántartásáért a közterület kezelője a felelős.

(3) Az ingatlanhasználó köteles gondoskodni az ingatlan tisztántartási sávjába eső burkolt felületek hóeltakarításáról és a síkosság elleni védekezésről.

(4) Az ipari, kereskedelmi, szórakoztató- és vendéglátóipari egységek és más elárusítóhelyek tulajdonosai, használói, továbbá szolgáltatói tevékenységet ellátó természetes és jogi személyek tisztántartási kötelezettsége az (1) bekezdésben említett területeken túl kiterjed az általuk végzett tevékenység következtében elszennyezett terület teljes egészére.

(5) Két szomszédos terület, épület, építmény közötti területnél vagy átjárónál az (1) bekezdésben említett területsávban a tisztántartási kötelezettség 50-50%-os arányban oszlik meg.

(6) Engedély alapján rakodás, parkolás céljára közterületet kizárólagosan használó szerv vagy személy az elfoglalt, valamint a tevékenység végzés által elszennyezett területrészt köteles tisztántartani.

(7) Az ingatlan tisztántartási sávjában található közterületi hulladékot össze kell gyűjteni és hulladékgyűjtő edénybe kell helyezni. A járdán lévő közterületi hulladékkal az úttestet, csapadékcsatornát és zöldfelületet szennyezni tilos.

(8) Tüzelőanyag lerakásakor keletkezett közterület-szennyeződést a megrendelő köteles megszüntetni.

(9) Abban az esetben, ha az ingatlanhasználó ismételt felszólításra sem tesz eleget az (1), (3)–(4) és (6)–(8) bekezdésben foglalt előírásoknak, a balesetveszélyes állapot elhárítása érdekében azokat a Hangonyi Közös Önkormányzati Hivatal a felszólításban rögzített határidő eredménytelen leteltét követő 8 napon belül, az ingatlanhasználó költségére elvégezteti.

(10) Abban az esetben, ha az ingatlanhasználó belterületi ingatlanának tisztántartásáról nem gondoskodik, az ingatlanán található hulladékot a szemétszállítást végző közszolgáltatónak rendszeresen nem adja át vagy azt tárolja és ezzel mások egészségét, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyezteti, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait.

(11) Aki az (1), (3)–(4), (7)–(9) és (10) bekezdésben meghatározott előírásokat megszegi az a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el és közigazgatási bírsággal sújtható.

13. Közterületek téli síkosságmentesítése

22. § (1) Síkosság elleni védekezéshez nátrium-klorid tartalmú szereket csak környezetkímélő anyagokkal (homok, zúzalék, egyéb) keverve szabad használni.

(2) A síkosság elleni védekezés során a fás szárú növények védelméről szóló kormányrendelet síkosságmentesítésre vonatkozó előírásainak megfelelően kell eljárni.

23. § (1) A járdáról, útról a havat úgy kell letakarítani, és azt tárolni, hogy a víz elvezetésére szolgáló folyóka vagy csapadékvíz elnyelő rács szabadon maradjon.

(2) Tilos hórakást elhelyezni:

  • a) a tömegközlekedési járművek megállóhelyeinél úgy, hogy az gátolja a járművekről való le- és felszállást,
  • b) útkereszteződésben, úttorkolatban, kijelölt gyalogátkelőhelyen, vagy
  • c) közüzemi és közhasználatú létesítményeken vagy azok körül (különösen vízelzáró csap, közkifolyó, szeméttároló edény).

(3) Aki az (1)–(2) bekezdésben meghatározott előírásokat megszegi, a közösségi együttélés szabályaiba ütköző magatartást követ el és közigazgatási bírsággal sújtható.

III. FEJEZET A közterületek elnevezésére, a házszámozás rendjére, valamint a közterületnév táblák és házszám táblák elhelyezésére vonatkozó szabályok

14. Általános rendelkezések

24. § Hangony község közigazgatási területén új közterületet elnevezni, új házszámot megállapítani, a korábban megállapított közterületnevet és házszámot megváltoztatni csak e rendelet szabályai szerint lehet.

15. A közterület nevének megállapítása és megváltoztatása

25. § (1) A közterületek nevének megállapítása és megváltoztatása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(2) Az újonnan létesített közterület nevét a közterület ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését követő egy éven belül meg kell állapítani.

(3) Minden házszámnak valamely közterülethez kell tartozni, de közterületnevek létezhetnek házszámok nélkül is.

(4) A mezőgazdasági célú és lakónépességet nem érintő dűlőutakat nem szükséges elnevezni.

(5) Az elnevezett közterület természetes folytatásaként nyíló új szakasz a már elnevezett közterület nevét veszi fel.

(6) Az új elnevezésnél betűk vagy számjegyek nem helyettesíthetik a közterületneveket.

(7) Meglévő közterületnevet az új elnevezéseknél nem lehet felhasználni.

(8) A közterület elnevezése a közterület nevéből és a közterület közlekedési, funkcionális vonatkozású meghatározásából

  • a) beépített vagy beépítésre szánt területen: főút, út, utca, tér, park, köz, sor, sétány, tanya, telep, völgy, vagy
  • b) a beépítésre nem szánt területen: dűlő, út

áll.

26. § (1) A közterület elnevezését a megállapításától számított 10 éven belül nem lehet megváltoztatni.

(2) A közterületnév megváltoztatására a közterület elnevezésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) A közterület jellegének – településrendezés, beépítés vagy más módon történő – megszűnésével külön döntés nélkül a közterületnév is megszűnik.

(4) A megszűnt közterület nevét a nyilvántartásban továbbra is fel kell tüntetni, jelölve a megszűnés okát és idejét.

27. § A közterületnév megállapítását vagy megváltoztatását kezdeményezheti:

  • a) a polgármester,
  • b) a Képviselő-testület bizottsága,
  • c) a helyi önkormányzat képviselője,
  • d) Hangony község közigazgatási területén bejelentett lakcímmel rendelkező állampolgár, vagy
  • e) Hangony község közigazgatási területén ingatlannal, székhellyel, telephellyel rendelkező jogi személy.

28. § (1) A közterületnév előtagjának meg kell egyeznie a személy által használt családi és utónévvel.

(2) Kizárólag családi nevet alkalmazni csak akkor lehet, ha a névadó így ismert, vagy az elnevezés egy családról történik.

16. Közterületnév-jegyzék

29. § (1) Hangony község közterületi neveiről közterületnév-jegyzéket kell vezetni. A közterületnév-jegyzéket a Hangonyi Közös Önkormányzati Hivatal vezeti.

(2) A közterületnév-jegyzék közhitelű nyilvántartás, amely tartalmazza:

  • a) a közterületnév elő- és utótagját,
  • b) az elnevezés időpontját és
  • c) az elnevezést megállapító szerv nevét és határozatának számát.

(3) A közterületnév-jegyzék nyilvános, abba bárki betekinthet.

(4) A közterület nevének megállapításáról, megváltoztatásáról a Képviselő-testület döntését követő 30 napon belül a közterületnév-jegyzék vezetője értesíti az első fokú ingatlanügyi hatóságot az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetés céljából.

17. Közterületnév táblák elhelyezése

30. § (1) A közterület nevét a tájékozódást jól segítő közterületnév táblákon kell feltüntetni. A táblák kihelyezése a közterület kezelőjének kötelessége.

(2) A közterületnév táblán feltüntetett névnek meg kell egyeznie a közterületnév-jegyzékben szereplő írásmóddal.

(3) A közterületnév táblát a közterület mindkét oldalán, a közterület elején és végén, valamint az utcakereszteződésnél minden sarokingatlanon el kell helyezni.

(4) A közterületnév táblát épületen, kerítésen, vagy ezek hiányában külön tartószerkezeten, jól látható helyen kell elhelyezni.

(5) Az ingatlan tulajdonosa, kezelője vagy használója a közterületnév tábla elhelyezését és az ezzel kapcsolatos munkálatokat tűrni köteles. A közterületnév táblán és a közterületnév tábla szélétől 1,0 m-en belül reklám céljára szolgáló feliratot, táblát elhelyezni tilos.

(6) A közterületnév táblák kihelyezéséről a kihelyezéssel érintett ingatlan tulajdonosát, kezelőjét vagy használóját a kihelyezésért felelős szerv a kihelyezés előtt 15 nappal köteles értesíteni.

(7) Megváltozott közterületnév táblákat a tájékozódás zavartalansága érdekében az elnevezéstől számított két évig eredeti helyükön kell hagyni és piros színű, átlós áthúzással kell jelölni. Az új közterületnév táblát az áthúzott régi tábla alá vagy fölé kell felszerelni.

18. A házszámozás szabályai

31. § (1) A névvel ellátott közterületeken házszámmal kell ellátni a beépített és beépítetlen ingatlanokat. A közterületen több ingatlan azonos házszámmal nem jelölhető.

(2) A házszámot ahhoz a közterülethez kapcsolódóan kell megállapítani, amellyel az ingatlan határos.

(3) Abban az esetben, ha az ingatlan több közterülettel érintkezik, a házszámozást az ingatlannak az a közlekedési csatlakozása határozza meg, amelyről az ingatlan főépületének gyalogos megközelítése biztosított.

(4) Az ingatlanok számozására arab számokat kell használni. Kiegészítő jelzésként a számok alátöréseként arab számok vagy a latin ábécé nagybetűi alkalmazhatók:

  • a) abban az esetben, ha a közterületen az ingatlanok számozása már megtörtént és az ingatlanon újabb lakások létesülnek, akkor a meglévő házszám arab számokkal történő alátörésével kell az új házszámokat megállapítani, vagy
  • b) abban az esetben, ha a közterületen az ingatlanok számozása már megtörtént, de telekmegosztás révén új ingatlan ékelődik be, akkor a meglévő házszámot változatlanul hagyva, a latin ábécé nagybetűivel történő alátöréssel kell az új házszámokat megállapítani.

32. § (1) A már megállapított házszámok megváltoztatására csak indokolt esetekben, olyan rendezetlen állapotok megszüntetése érdekében kerülhet sor, amely az ingatlanok azonosítását akadályozza. Ilyen esetnek minősül, ha:

  • a) több ingatlan azonos közterületnévvel és azonos házszámmal szerepel a hivatalos nyilvántartásban,
  • b) az ingatlan egyedi számszerű megjelölése nem a kialakult növekvő számsorban található,
  • c) az ingatlan házszáma téves,
  • d) az ingatlan megosztására, vagy
  • e) az ingatlan egyesítésére került sor.

(2) Abban az esetben, ha a közterületen több ingatlan azonos házszámmal rendelkezik, vagy az ingatlanok számozása hibás, akkor a közterületet vagy annak egy részét a legkisebb érdeksérelemmel járó módon kell átszámozni.

33. § (1) Az épület, a beépítetlen építési telek és az egyéb földterület házszámát a jegyző határozattal állapítja meg.

(2) A házszámot a jegyző hivatalból állapítja meg:

  • a) új közterület létrejötte
    • aa) utcanyitás,
    • ab) meglévő közterület szakaszolása,
    • ac) terület újraosztása,
  • b) a kialakult házszámozási rendben fennálló hiba, vagy hiány

esetén.

(3) Több ingatlant érintő házszám megváltoztatása közterületenként, az összes érintett ingatlanra vonatkozóan, egy határozatban történik.

(4) A határozatnak a törvényben előírtakon túl tartalmaznia kell:

  • a) kérelemre indult eljárások esetén
    • aa) a kérelmező nevét és
    • ab) a kérelmező bejelentett lakcímét,
  • b) hivatalból indult eljárások esetén
    • ba) a házszám megállapítás okát,
    • bb) a házszám változásával érintett ingatlanok helyrajzi számát és
    • bc) a házszám változásával érintett ingatlanok változás előtti és változás utáni pontos címét.

(5) A határozatot a törvényben előírtakon túl közölni kell a területileg illetékes ingatlanügyi hatósággal a nyilvántartásokban történő átvezetés céljából.

(6) A házszámok címnyilvántartási rendszerben történő átvezetéséről a Hangonyi Közös Önkormányzati Hivatal gondoskodik.

(7) A házszámozási eljárásra egyebekben az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(8) A közterület egészének vagy egy részének átszámozásával kapcsolatos eljárás során a házszámtáblák kihelyezésével kapcsolatos költségek az Önkormányzatot terhelik.

(9) A házszámozás előkészítő munkáit a Hangonyi Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

34. § (1) Az ingatlanokat a közterületről jól látható, a nyilvántartással megegyező házszámtáblával kell megjelölni.

(2) Amennyiben az ingatlan más módon egyértelműen nem azonosítható, a közterületről jól látható táblán kell a helyrajzi számával jelölni.

(3) Előkertes beépítési mód esetén, amennyiben a közterületről a házszám nem lenne olvasható, a házszámtáblát a kerítésen a bejárat mellett, kerítés hiányában a telek közterületi határvonalán jól láthatóan kell elhelyezni.

(4) A beépítetlen építési telek esetén az előbbieket értelemszerűen kell alkalmazni.

(5) Az ingatlan (1)–(2) bekezdés szerinti táblával történő ellátásról, annak folyamatos karbantartásáról és szükség szerinti pótlásáról az ingatlan tulajdonosa, kezelője, használója köteles gondoskodni.

19. Egyéb rendelkezések

35. § A közösségi együttélés szabályaiba ütköző magatartást követ el és közigazgatási bírsággal sújtható, aki

  • a) a közterületnév tábla elhelyezését akadályozza,
  • b) az elhelyezett közterületnév táblát vagy házszám táblát megrongálja, beszennyezi, szövegét megváltoztatja, olvashatatlanná teszi, engedély nélkül eltávolítja, vagy
  • c) a házszám tábla elhelyezési, karbantartási és pótlási kötelezettségének nem tesz eleget.

HARMADIK RÉSZ A közösségi együttélés szabályai

IV. FEJEZET Zajkibocsátással kapcsolatos szabályok

36. § Aki lakóövezetben hétköznapokon 20 és 7 óra között, hétvégén és ünnepnapokon 20 és 9 óra között kertépítéssel és fenntartással kapcsolatos zajt keltő tevékenységet (robbanómotoros fűnyírás, motoros favágás, fakivágás, kerti traktor működtetése) végez, az a közösségi együttélés szabályaiba ütköző magatartást követ el és közigazgatási bírsággal sújtható.

V. FEJEZET A levegő minőségének védelméről szóló szabályok

37. § A helyi levegővédelmi követelményeket a helyi környezetvédelmi, társadalmi vagy gazdasági programokban, tervekben, településrendezési szabályozási tervekben és a műszaki tervezésben, hatósági eljárásokban érvényesíteni kell.

38. § Levegőterhelést okozó tevékenységet, technológiát és technológiai berendezést úgy kell megtervezni, kialakítani, végezni és fenntartani, hogy abból a lehető legkevesebb légszennyező anyag kerüljön a környezetbe.

39. § Új létesítmények kialakításakor vagy a meglévő rendszerek átalakításakor az elérhető legjobb technikával megvalósítható, a helyi immissziót nem növelő rendszereket (különösen távhőt, geotermikus energiát, napenergiát használó berendezéseket), vagy – ennek hiányában – a lehető legkisebb emisszióval járó energiatermelő, energiaellátó rendszereket kell alkalmazni.

40. § A kerti hulladékot elsősorban komposztálással kell hasznosítani.

41. § (1) A kerti hulladékot a kommunális hulladék gyűjtésére szolgáló edénybe, zsákba helyezve, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében lehet elszállíttatni. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatással kapcsolatos szabályozást külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

(2) A közszolgáltatással ellátott területeken a kerti hulladék elszállítására a külön önkormányzati rendelet szerint szervezett lomtalanítási akció is igénybe vehető.

42. § A közszolgáltatásba be nem vont területeken a kerti hulladék komposztálással történő hasznosításáról az ingatlantulajdonos vagy használó köteles gondoskodni.

43. § Hangony község közigazgatási területén tilos avart és kerti hulladékot égetni.

VI. FEJEZET A trágyatárolásra és az elhullott állatokra vonatkozó szabályok

44. § (1) Állat csak a közegészségügyi, állategészségügyi és állatvédelmi előírásoknak megfelelő körülmények között tartható.

(2) Lakóövezetben az állattartás során keletkező trágya, hígtrágya és a csurgalékvíz csak zárt rendszerű, jól zárható fedlappal ellátott, szivárgásmentes trágyatárolóban gyűjthető.

(3) Az almostrágya tárolása az ingatlan udvarán csak kiépített, elfolyás és szivárgásmentes átmeneti gyűjtőben megengedett.

(4) A keletkezett trágya kezeléséről, ártalmatlanításáról, elszállításáról – a környezet szennyezése nélkül – rendszeresen, szükség szerint (május-október közötti időszakban hetente) gondoskodni kell.

(5) Az elhullott állatok tetemének elszállításáról, ártalmatlanná tételéről az állattartó saját költségén – külön jogszabályban előírt módon – köteles gondoskodni.

(6) Aki a 44. § (1)–(5) bekezdéseiben meghatározott előírásokat megszegi a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el és közigazgatási bírsággal sújtható.

NEGYEDIK RÉSZ A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartásokra vonatkozó eljárási szabályok

20. Közigazgatási bírság

45. § (1) Aki a rendeletben meghatározott, a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartások bármelyikét megszegi vagy megsérti, betartását vagy betartatását elmulasztja, természetes személyek esetén kétszázezer forintig, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén kétmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

(2) Közigazgatási bírság helyett figyelmeztetés alkalmazható, ha a cselekmény vagy mulasztás csekély mértékben sérti a közösségi együttélés alapvető szabályait és a figyelmeztetéstől kellő visszatartó hatás várható.

(3) A bírság összegének megállapításakor figyelemmel kell lenni a tiltott, a közösségi együttélés szabályaiba ütköző magatartás súlyára, közösségre veszélyes jellegére, a közrend védelmére és a közterületek rendjének biztosítására. A bírság kiszabásánál súlyosbító körülményként kell értékelni, ha a magatartást tanúsító személyt korábban hasonló cselekmény vagy mulasztás miatt a rendelet szerinti jogkövetkezmények bármelyikével sújtották.

(4) Amennyiben a közösségi együttélés szabályait sértő magatartás folyamatos mulasztás formájában valósul meg, a bírság ugyanazon magatartás miatt több alkalommal is kiszabható.

(5) A kiszabott közigazgatási bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell megfizetni.

21. Eljárási rendelkezések

46. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó eljárások során az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos eljárásban a jegyző jár el.

(3) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás miatti eljárás hivatalból vagy bármely szervezet, személy bejelentése alapján indítható. A bejelentést szóban vagy írásban bárki megteheti. A szóban tett bejelentést jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(4) A bejelentésnek tartalmaznia kell a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást megvalósító személy ismert személyi adatait, a magatartásnak, az elkövetés helyének és idejének, körülményeinek leírását, a bizonyítási eszközök megjelölésével. A bizonyítékokat csatolni kell a bejelentéshez.

(5) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás elkövetőjével szemben közigazgatási hatósági eljárás hivatalból, vagy bejelentés alapján indítható. Az eljárás megindítására nyitva álló határidő az elkövetéstől számított 60. nap. Ezt követően a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás elkövetése miatt eljárás nem indítható.

ÖTÖDIK RÉSZ Záró rendelkezések

47. § [1]

48. § Ez a rendelet 2021. augusztus 15-én lép hatályba.

1. melléklet

A közterület használati díjak mértéke

A. A közterület igénybevételének célja

B. Térítési díj

1

Közterületre benyúló
- üzlethomlokzat (portál), üzleti védő-, előtető, ernyőszerkezet (függőleges vetületre számítva)
- kirakatszekrény, hirdetőberendezés, cég- és címtábla (hirdetőfelületre számítva)

90,- Ft/m2/hó

2

Árusító és egyéb pavilon, építmény

120,- Ft/m2/hó

3

Teher- és személyszállítási célú gépjárművek állomáshelye

10.000,- Ft/év/gk.

4

Egyes létesítményekhez szükséges gépjármű várakozóhely

4.000,- Ft/év/gk.

5

Teher- és különleges gépjárművek, valamint ezek vontatmányának elhelyezése

900,- 400,-
Ft/gk./hó, illetve vontatmány/hó

6

Önálló hirdetőberendezés
- max. 1 m2 hirdetőfelületig (teljes hirdetőfelületre számítva)
- 1 m2-nél nagyobb hirdetőfelület esetén (teljes hirdetőfelületre számítva)

Kedvezményes díj
- helyi vállalkozó vagy vállalkozás saját vállalkozását, tevékenységét magán hordozó önálló hirdetőberendezése esetén (teljes hirdetőfelületre számítva)


900,- Ft/m2/hó
1.400,- Ft/m2/hó


330,- Ft/m2/hó


7

Építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék, föld, egyéb anyagok,
tárgyak elhelyezése építési tevékenység esetén, valamint tüzelőanyag tárolására

80,- Ft/m2/hó

8

Idényjellegű árusítás

900,- Ft/m2/hó

9

Alkalmi - és mozgóárusítás

100,- Ft/m2/nap

10

Javító -, szolgáltató tevékenység

60,- Ft/m2/nap

11

Vendéglátóipari előkert, kerthelyiség

120,- Ft/m2/hó

12

Üzleti szállítás vagy rakodás esetén göngyöleg elhelyezése, áru ki- és berakodása

60,- Ft/m2/nap

13

Mutatványos tevékenység, cirkusz

90,- Ft/m2/nap

14

Kiállítás, sport, kulturális, közművelődési, egyházi, karitatív tevékenység, rendezvény

10,- Ft/m2/nap

15

Közcélra még át nem adott közterület ideiglenes használata

40,- Ft/m2/év

16

Gépjárműtároló elhelyezése

3.000,- Ft/g.tár/év

17

Érvénytelen hatósági engedéllyel, üzemképtelen állapotban vagy hatósági jelzés
nélkül tárolt gépjárművek elhelyezése (legfeljebb 1 hónap időtartamra)

20.000,- Ft/hó/gk.

18

Egyéb

Esetenként az előző díjszabásban foglaltakkal arányban állapítja meg a Polgármester


[1] A 47. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.