Szár Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2016 (IV.8.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2023. 11. 28- 2024. 11. 14 19:00

Szár Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2016 (IV.8.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról1

2023.11.28.

Szár Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Az Önkormányzat hivatalos megnevezése, székhelye, szervei

1. § Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Szár Községi Önkormányzat.

2. § Az Önkormányzat székhelye: 2066 Szár, Rákóczi Ferenc utca 68.

3. § Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Szár Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület)

4. § Az Önkormányzat illetékességi területe: Szár község közigazgatási területe

5. § A Képviselő-testület szervei:

a) polgármester,

b) Képviselő-testület bizottsága;

c) Szári Közös Önkormányzati Hivatal;

d) jegyző és

e) a Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SzMSz.) 1. sz. függelékében felsorolt társulások.

2. Az önkormányzat jelképei, ünnepei

6. § (1) Szár község címere: Egy háromszögű pajzs, melynek felső kék mezőjében ötlombos aranykoronából kinövő barna griff látható. Előrenyújtott (bal) kezében három vörös virágot tart, míg támadásra lendített jobbjában ezüst szablyát villogtat. Az alsó mező vörös, ezüsttel hétszervágott, mely az Árpád-ház ősi színeit ismétli.

(2) Szár község zászlaja téglalap alakú; (hosszanti) felső fele piros, alsó fele kék színű, mindkét oldalán középen a község címerével. A zászló kétoldalas.

(3) A címer és zászló használatának rendjét önálló önkormányzati rendelet szabályozza.

7. § Az Önkormányzat hivatalos kör alakú pecsétjén középen a község címere, körívén pedig „SZÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA” felirat olvasható.

8. § Önkormányzati ünnep a „Falunap” megnevezésű rendezvény, mely minden év szeptember 3. hétvégéje. A Falunapon az Önkormányzat minden évben ünnepséget szervez, melyre a település díszpolgárainak meghívót küld.

3. A helyi önkormányzat működésének általános szabályai

9. § Az Önkormányzat közfeladatainak és egyéb tevékenységeinek a felsorolását – kormányzati funkciók szerinti besorolásban – az SzMSz. 1. sz. melléklete tartalmazza.

10. § (1) Helyi közügy önálló megoldásának önkéntes vállalása előtt a polgármester előkészítő eljárás lefolytatásáról gondoskodik, melynek eredményéről a Képviselő-testületnek beszámol. A Képviselő-testület elé terjesztett, a helyi közügy önálló megoldásának önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat kötelező eleme a megvalósításhoz szükséges költségvetési források bemutatása.

(2) Ha a Képviselő-testület a helyi közügy önálló megoldása mellett dönt, a polgármester az előkészítő eljáráson belül gazdasági számításokat végeztet, a feladat ellátáshoz szükséges létszámtervet, külső segítség bevonása esetén a feladat ellátására irányuló megállapodást készíttet.

(3) Az Önkormányzat önként vállalt feladataként gondoskodik:

a) a község infrastrukturális ellátásához szükséges beruházásokról, felújításokról;

b) helyi közéleti újság fenntartásáról;

c) a lakosság önszerveződő közösségei tevékenységének a támogatásáról, együttműködik e közösségekkel és

d) a helytörténeti emlékek gyűjtéséről.

(4) Az önként vállalt feladatok tekintetében az éves költségvetésben és a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben – a fedezet biztosításával egyidejűleg - állást kell foglalni.

(5) A Képviselő-testület a hatáskör átruházásáról, illetőleg az átruházott hatáskör gyakorlásának visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.

(6) Az átruházott hatáskörben eljáró minden képviselő-testületi ülésen köteles beszámolni az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.

(7) A Képviselő-testület által a társulásokra átruházott hatáskörök jegyzékét az SzMSz. 1. sz. függeléke tartalmazza.

4. A Képviselő-testület működésének speciális szabályai

11. § (1) Az SzMSz. 2. sz. függeléke tartalmazza a Képviselő-testület létszámát és a képviselő-testületi tagok névsorát ABC sorrendben.

(2) A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább nyolc rendes ülést és egy közmeghallgatást tart.

12. §2 A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület ülését a Vagyonnyilatkozat Ellenőrző és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottság elnöke hívja össze. Amennyiben a Vagyonnyilatkozat Ellenőrző és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottság elnöki tisztség betöltetlensége vagy az elnök tartós akadályoztatása esetén a Képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze.

13. §3 A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület ülését a Vagyonnyilatkozat Ellenőrző és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottság elnöke vezeti. Amennyiben a Vagyonnyilatkozat Ellenőrző és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottság elnöki tisztség betöltetlensége vagy az elnök tartós akadályoztatása esetén a Képviselő-testület ülését a korelnök vezeti.

14. § (1) A Képviselő-testület rendes testületi ülésére szóló meghívót és a meghívóhoz tartozó előterjesztéseket három nappal a képviselő-testületi ülés tervezett időpontját megelőzően kézhez kell kapniuk a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlevőknek.

(2) A képviselők a meghívókat és előterjesztéseket elektronikus úton kapják meg. Amennyiben az elektronikus úton való továbbításnak akadálya van, a meghívókat és az előterjesztéseket hagyományos postai úton kell kézbesíteni. A képviselők a postai úton való továbbításra irányuló kérelmüket írásban kötelesek megtenni. A kérelem visszavonásig érvényes. A kérelmeket a jegyző tartja nyilván.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – halasztást nem tűrő esetekben – az ülés előtt egy órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen célszerű értesítési mód igénybe vehető, a sürgősség okát a meghívottal mindenképpen közölni kell.

(4) A képviselő-testületi ülések időpontjáról a lakosságot tájékoztatni kell, rendes testületi ülés esetén a meghívót az ülés előtt három nappal kell kifüggeszteni. A képviselő-testületi ülések meghívóját minden esetben a testületi ülés napirendi pontjaival együtt közzé kell tenni az Önkormányzat hirdetőtábláján és honlapján (http://saar-ujb.hu/saar/index.php). A meghívónak tartalmaznia kell a testületi ülés időpontját, helyét és napirendjét, a napirendi pont előterjesztőjét, valamint azt, hogy a napirendekhez tartozó előterjesztéseket, valamint a testületi ülésről szóló jegyzőkönyvet a Szári Közös Önkormányzati Hivatalban és az Önkormányzat honlapján (http://saar-ujb.hu/saar/index.php) lehet megtekinteni.

(5) A Képviselő-testület rendkívüli ülését a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. (a továbbiakban Mötv.) 44. §-ában meghatározott esetekben telefonos megkeresés útján is össze lehet hívni.

(6)4

15. § (1) A Képviselő-testület üléseit a Szári Közös Önkormányzati Hivatal székhelyén lévő tanácsteremben, vagy a Szári Közös Önkormányzati Hivatal telephelyén lévő Újbaroki Ügyfélszolgálati Kirendeltségen vagy a Szári Petőfi Sándor Művelődési Ház színháztermében tartja.

(2) A Képviselő-testület döntése esetén - indokolt esetben - más épületben és teremben, vagy helyen is ülésezhet, ha azt az adott körülmények indokolják, és ott a tanácskozás feltételei biztosítottak.

16. § (1) A Képviselő-testület tagjainak szükség esetén a hallgatóságtól és a meghívottaktól elkülönített tanácskozó helyet kell biztosítani.

(2) A Képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal meghívást kapnak:

a) bizottságok nem képviselő tagjai;

b) a Bicskei Járási Hivatal vezetője;

c) a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke;

d) a tevékenységi körüket érintő tárgykörben azon önszerveződő közösségek képviselői, amely közösségek felsorolását az SzMSz 2. sz. melléklete tartalmazza;

e) az egészségügyi hivatás gyakorlásával és az egészségügyi tevékenységgel összefüggő kérdésekben az egészségügyi szakmai kamarák; valamint

f) azon személyek, akik meghívását a polgármester szükségesnek tartja.

17. § (1) A képviselő köteles a képviselő-testületi ülésen

a) olyan magatartást tanúsítani, amellyel megőrizhető az ülés méltósága, tekintélye,

b) a képviselői esküjében foglaltakat és a közjót maradéktanul szem előtt tartani,

c) a Képviselő-testület ülését vezető személy a Képviselő-testület méltóságának érdekében tett intézkedését tiszteletben tartani.

(2) Az (1) bekezdésben vagy egyéb jogszabályban meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíja, természetbeni juttatása a Képviselő-testület döntése alapján csökkenthető vagy megvonható. A kötelezettségét első alkalommal megszegő képviselőnek egy havi, a kötelezettségét ismételten megszegő képviselőnek pedig alkalmanként három-három havi tiszteletdíja vonható meg a Képviselő-testület mérlegelése alapján, a kötelezettségszegés súlyának a figyelembevételével.

18. § (1) A Képviselő-testület az éves munkaterv alapján végzi a munkáját.

(2) A munkatervnek tartalmaznia kell:

a) a Képviselő-testület üléseinek tervezett időpontjait,

b) a napirendek címét, előterjesztőjét,

c) a közmeghallgatás időpontját.

(3) A munkaterv tervezetét tárgyév március 31. napjáig a (4) bekezdésben meghatározottak javaslatai alapján a polgármester állítja össze.

(4) A munkaterv tervezetével kapcsolatban előzetesen az alábbiak javaslatát kell kikérni:

a) települési képviselők,

b) Képviselő-testület bizottságának az elnöke,

c) alpolgármester,

d) nemzetiségi önkormányzat elnöke,

e) az önkormányzat által alapított intézmények vezetői.

(5) A munkaterv tervezetének előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, valamint azok indokáról.

(6) A Képviselő-testület által elfogadott munkatervet írásban meg kell küldeni:

a) az önkormányzati képviselőknek,

b) a munkatervben felvett napirendi pont előterjesztőjének,

c) nemzetiségi önkormányzat elnökének.

(7) A jóváhagyott ciklusprogramot és munkatervet közzé kell tenni az Önkormányzat honlapján.

(8) A Képviselő-testület ülésének napirendjére az éves munkaprogram figyelembevételével a polgármester tesz javaslatot.

(9) A napirendet és a napirendek sorrendjét a Képviselő-testület állapítja meg amennyiben napirendi kiegészítésre, módosításra javaslat nincs.

(10) A meghívóban szereplő napirendhez képest újabb napirendek felvételére lehetőség van, erről a Képviselő-testület határoz.

19. § A Képviselő-testület rendes ülésén kötelező napirendi pontok:

a) beszámoló a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásának állásáról, két ülés közötti fontosabb eseményekről,

b) tájékoztató az előző képviselő-testületi ülésén elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről.

20. § A képviselő-testületi ülést vezető személy képviselő-testületi ülés vezetésével összefüggő feladatai:

a) megnyitja, illetve berekeszti az ülést;

b) megállapítja, hogy annak összehívása az SZMSZ szabályai szerint történt;

c) vizsgálja a testület határozatképességét az ülés kezdetén és az ülés teljes tartama alatt;

d) az ülés megnyitása előtt ismerteti a napirend előtti felszólalásokról, az esetleges zárt ülés elrendeléséről elhangzott kérelmeket, javaslatokat;

e) napirendi javaslatot terjeszt a Képviselő-testület elé döntésre;

f) tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről;

g) tájékoztat a lejárt idejű határozatokról;

h) tájékoztat a sürgősségi indítványról;

i) közli a képviselő-testületi ülés előtt benyújtott képviselői javaslat tárgyát;

j) biztosítja az ülés folyamatosságát, gondoskodik a tanácskozás rendjének fenntartásáról, ennek keretében megadja a szót az előterjesztőknek, hozzászólóknak, figyelmezteti azt, aki eltér a tárgyalt témától;

k) minden előterjesztés és azzal összefüggő döntési javaslat felett külön-külön vitát nyit;

l) megállapítja a szavazás eredményét, és kimondja a Képviselő-testület döntését;

m) tárgyalási szünetet rendel el a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor;

n) intézkedik – az ülés meghatározott időre történő – félbeszakítása érdekében.

21. § A határozatképtelen testületi ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

22. § A Képviselő-testület két ülése közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatót – mely tartalmazza az átruházott hatáskörben hozott döntések számát és megnevezését – és a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentést a testület a napirend előtti témák között – vita nélkül - tudomásul veszi.

23. § A napirend előtti témák között a bizottsági elnök is beszámol a bizottság és az általa végzett munkáról.

24. § A Képviselő-testület az ülés napirendjéről egyszerű többséggel határoz.

25. § A képviselő-testületi ülésen a napirendi pontokhoz kapcsolódóan az ülésvezető előzetes engedélyével bármely személy felszólalhat.

26. § (1) Ha a Képviselő-testület ülésére benyújtott előterjesztést a bizottság tárgyalta és véleményezte a bizottság elnöke vagy a bizottsági elnök által kijelölt bizottsági tag a bizottsági javaslatot, a bizottság indítvánnyal kapcsolatos véleményét ismerteti. Az indítvány elfogadásáról a Képviselő-testület egyszerű többséggel határoz.

(2) Előterjesztésnek minősül:

a) minden, a munkatervbe felvett és új – a tervezett napirenden kívüli - anyag;

b) az előzetesen javasolt rendelet-tervezet az indoklással és

c) a határozati javaslat.

(3) Előterjesztés benyújtására jogosultak:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a bizottság elnöke,

d) a Képviselő-testület tagjai,

e) nemzetiségi önkormányzat elnöke,

f) jegyző.

(4) A Képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek. Az írásbeli előterjesztésre a javaslatot legkésőbb a Képviselő-testület ülését megelőző 5 nappal el kell juttatni a jegyzőhöz. Halaszthatatlan esetben a képviselő-testületi ülést vezető személy engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(5) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, ha azt a Képviselő-testület egyszerű többséggel hozott döntése alapján felvette a napirendek közé. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban került sor.

(6) Az előterjesztések valamennyi típusa a szükséges bizottsági véleményezés, valamint a jegyző jogszerűségi észrevételeinek ismeretében tűzhető napirendre.

(7) Az előterjesztés tartalmi és alaki követelményei:

a) Az előterjesztés első része tartalmazza

aa) az előterjesztés témájának, címének, tárgyának pontos meghatározását,

ab) a témával kapcsolatos előzményeket, korábban hozott képviselő-testületi döntéseket, azok végrehajtásával kapcsolatos információkat,

ac) a tárgykört érintő jogszabályok megnevezését, a jogszabályi háttér bemutatását,

ad) érveket és ellenérveket az adott témával kapcsolatban,

ae) döntést igénylő témánál különböző változatok bemutatását, azok következményeinek ismertetését,

af) anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatásának bemutatását,

ag) a körülmények, összefüggések és adatok bemutatását, amelyek segítik és indokolják a döntéshozatalt;

b) Az előterjesztés második része tartalmazza

ba) az egyértelműen megfogalmazott alternatív határozati javaslatokat vagy a rendeletalkotási javaslatot.

bb) a végrehajtásért felelősök megnevezését és a végrehajtás határidejét, valamint

bc) az előterjesztő aláírását.

27. § (1) A képviselő-testületi ülést vezető személy a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során:

a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt legfeljebb öt percben szóbeli kiegészítést tehet, ahhoz képest új tényekkel, adatokkal, módosító indítványokkal,

b) az előterjesztőhöz a Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előterjesztő köteles választ adni.

(2) Az előterjesztő legfeljebb tíz percben előadott válaszának elhangzása után kerül sor a képviselő-testületi ülést vezető személy által a vita megnyitására.

(3) A vitához egy képviselő, vagy más szót kapott személy legfeljebb öt perc időtartamban szólhat hozzá. Az öt perc letelte után az ülésvezető a szót megvonhatja. A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, de az ülésvezető soron kívüli felszólalást is engedélyezhet. Ha ugyanaz a személy, ugyanazon napirenddel kapcsolatban ismételten hozzászólásra jelentkezik, az ülésvezető a második és a további hozzászólásokat három percre korlátozhatja. Az idő túllépése miatt az ülés vezetője megvonhatja a szót a hozzászólótól.

(4) A vitában elhangzottakra az előterjesztő – a jegyzőt kivéve - amennyiben kíván, legfeljebb tíz perc időtartamban reagálhat.

(5) A Képviselő-testület bizottsága, valamint a Képviselő-testület tagjai a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító indítványt nyújthatnak be a Képviselő-testülethez.

(6) Az előterjesztő – figyelemmel a vitában elhangzottakra – az előterjesztésben szereplő javaslatot, illetve a módosító javaslatot benyújtó a javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, vagy azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.

(7) A vita lezárását bármely képviselő javasolhatja.

(8) Az ülésvezető a vita lezárását követően ismerteti az előterjesztett és a módosított javaslatot, amelyet követően szavazást rendel el.

(9) Először mindig a módosító javaslatról kell szavazni az elhangzás sorrendjében.

28. § Amennyiben megállapítást nyer, hogy egy képviselő a személyes érintettségét egy adott napirendi pont tárgyalásánál nem jelezte, akkor az ülésvezető a napirendi pont újra beterjesztéséről dönthet, illetve a képviselő figyelmét felhívja arra, hogy a jövőben bejelentési kötelezettségét ne mulassza el.

29. § (1) Ha a képviselő-testületi ülésen rendzavarás történik, az ülésvezető az ülést határozott időre félbeszakíthatja, azzal, hogy elhagyja a székét.

(2) Az ülés csak az ülésvezető összehívására folytatódik.

(3) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a képviselő-testületi ülés levezetője (a továbbiakban: ülésvezető) gondoskodik.

(4) A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében az ülésvezető az alábbi intézkedéseket teheti, kell megtennie:

a (figyelmezteti a hozzászólót, aki eltér a tárgytól, túllépi az időkeretét; vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, illetve a Képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít;
b) rendre utasítja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja;
c) ismétlődő rendzavarás esetén, székének elhagyásával szünetet rendel el.
(5) A nyilvános ülésen megjelent személyek a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén az ülésvezető rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.
(6) Az ülésvezető rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.

30. § A nyilvános képviselő-testületi üléseket úgy kell megszervezni, hogy a hallgatóság a képviselő-testületi ülésnek helyt adó teremben helyet tudjon foglalni.

31. § (1) A Képviselő-testület döntéseit fő szabály szerint nyílt szavazással hozza.

(2) Nem lehet név szerinti szavazást tartani az Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben.

(3) A nyílt szavazás történhet:

a) kézfelemeléssel,

b) név szerinti szavazással.

(4) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, és bármelyik képviselő azt kéri, az ülésvezető a szavazást köteles megismételtetni.

(5) A szavazás módjának a megválasztását az adott napirend tárgyalása során bármelyik képviselő javasolhatja, a javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(6) Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc szerinti sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők felállva "igen", "nem" vagy "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak.

(7) A jegyző a szavazatokat a névsoron feltünteti, összeszámolja és a szavazás eredményét a névsorral együtt az ülésvezetőnek átadja. A szavazás eredményét az ülésvezető hirdeti ki, és a hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz csatolják.

32. § (1) Az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben bármelyik képviselő titkos szavazás megtartását kezdeményezheti.

(2) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(3) Titkos szavazásnál 3 tagú szavazatszedő bizottság jár el.

(4) A szavazatszedő bizottság tagjaira az ülésvezető tesz javaslatot.

(5) A bizottság tagjait és elnökét a testület minősített többséggel választja. Megbízatásuk a szavazás eredményének ismertetéséig tart.

33. § (1) Titkos szavazást követően a szavazatszedő bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok arányát és a szavazásról jegyzőkönyvet készít, mely a képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv részét képezi.

(2) A szavazatszedő bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:

a) a szavazás helyét, napját, kezdő és befejező időpontját,

b) szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

c) a szavazás során felmerült körülményeket,

d) szavazás során tett megállapításait és a hozott határozatokat és

e) a szavazás eredményét.

(3) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a Képviselő-testületnek a jegyzőkönyv ismertetésével jelentést tesz.

5. Rendeletalkotás, határozathozatal, jegyző jelzési kötelezettsége

34. § Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

a) a képviselő testület tagjai,

b) a Képviselő-testület bizottsága,

c) alpolgármester,

d) a jegyző és

e) a szári polgárok közössége - legalább 50 fő támogatásával.

35. § (1) A rendelet-tervezetet tartalmazó javaslatot a polgármesterhez kell benyújtani.

(2) A polgármester gondoskodik a rendelet-tervezetet tartalmazó javaslatnak a képviselőkhöz és az általa meghatározott érdekeltekhez történő eljuttatásáról.

(3) A rendelet-tervezetet tartalmazó javaslat kidolgozását a jegyző segíti.

36. § A rendelet-tervezeteket és azok indokolását – a 34. §-ban foglalt kivételekkel – társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, melynek során biztosítani kell a tervezet és a vélemények minél teljesebb körű nyilvánosságát.

37. § (1) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani

a) az állami támogatásokról, a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról,

b) a helyi adókról,

c) az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról,

d) a kiemelkedő közérdek miatt sürgős döntésről szóló tervezeteket.

(2) Kiemelkedő közérdek az olyan körülmény, melynek bekövetkezése esetén az önkormányzatot jelentős hátrány érné.

38. § (1) A tervezetet az azt tárgyaló képviselő-testületi ülést megelőző 5. napon 16.00 órától kell közzétenni az Önkormányzat hivatalos honlapján (http://saar-ujb.hu/saar/index.php) a véleményezésre kialakított oldalon. A tervezet a képviselő-testületi ülést megelőző 2. nap 12.00 óráig véleményezhető.

(2) A véleményeket a Szári Közös Önkormányzati Hivatal e-mail címére (titkarsag@saarinfo.t-online.hu) kell megküldeni.

(3) A beérkező véleménynek tartalmaznia kell:

a) a véleményadó nevét,

b) a véleményadó lakóhelyét,

c) a véleményadó elektronikus elérhetőségét.

(4) A vélemény megküldésével a véleményt nyilvánító személyes adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást megadottnak kell tekinteni.

(5) A vélemény hagyományos módon írásban, papíralapon is megküldhető, de tartalmaznia kell a (3) bekezdésében foglaltakat.

(6) A beérkező véleményt az Önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni.

(7) A beérkezett véleményekről az előterjesztő összegzést készít, mely tartalmazza a figyelembe vett észrevételeket, illetve a vélemény figyelmen kívül hagyásának indokait. Az erről szóló dokumentumot a honlapon a képviselő-testületi ülést megelőző 24.00 óráig közzé kell tenni.

39. § A helyi közösségek széles körét érintő tervezettel kapcsolatos vélemények közvetlen megismerése érdekében lakossági fórum szervezhető. A lakossági fórumon elhangzottak összefoglalóját a honlapon közzé kell tenni.

40. § (1) A rendelet-tervezetet legkésőbb a testületi ülést megelőző 5. napon a Képviselő-testület tagjainak kézbesíteni kell.

(2) A rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.

41. § Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről és közzétételéről az Mötv. 51. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint kell gondoskodni azzal a kiegészítéssel, hogy helyben szokásos mód a Szári Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés.

42. § Törvényben meghatározott eseteken túl a határozathozatalhoz minősített döntés szükséges az alábbi esetekben:

a) kitüntetések, elismerő címek létrehozásához, adományozásához;

b) közterület elnevezéséhez;

c) közösségi célú alapítványi forrás átvételéhez, átadásához;

d) titkos szavazás elrendeléséhez, amennyiben az nem kötelező,

e) gazdasági társaság létrehozásához, abban történő üzleti részvételhez,

f) önkormányzat tulajdonában lévő vagyon elidegenítéséhez, megterheléséhez,

g) helyi népszavazás elrendeléséhez, amennyiben az a törvény értelmében nem kötelező,

h) terület-felhasználáshoz,

i) hitelfelvételhez, kötvénykibocsátáshoz.

43. § Amennyiben a jegyző úgy ítéli meg, hogy az Önkormányzat döntése, működése jogszabályt sért, abban az esetben haladéktalanul, de legkésőbb a jogsértés észlelését követő képviselő-testületi ülésén köteles ezt jelezni a Képviselő-testület felé.

44. § (1) Az Önkormányzat határozatainak a megjelölésére a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 32/2010. (XII. 31.) KIM rendelet 13. §-ában és 17. §-ában foglaltak az irányadóak.

(2) A testületi határozatokról sorszám szerinti, valamint betűrendes és határidős nyilvántartást kell vezetni, amely alkalmas a gyors keresésre, ellenőrzésre. A nyilvántartás vezetésért a jegyző a felelős.

(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő nyolc napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személynek és szerveknek, illetve az érintetteknek.

(4) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a Képviselő-testület elé kell terjeszteni.

6. A Képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv

45. § A képviselő testület üléséről készült jegyzőkönyv eredeti példányát évente be kell köttetni és a hivatal irattárában kell elhelyezni. A polgármesternek biztosítania kell a jegyzőkönyvekhez történő hozzáférést a képviselők és az érdeklődő személyek számára - a zárt ülésről szóló jegyzőkönyvek kivételével.

46. § A jegyzőkönyv e rendelet 2. sz. függelékében szereplő azon jelenlévő képviselő-testületi tag ellenjegyzésével nyeri el hiteles formáját, amely képviselő az ABC sorrend szerint az első a felsorolásban.

7. A Képviselő-testület bizottságainak működése, feladat- és hatásköre

47. § A Képviselő-testület bizottsága: a háromfős Szár Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Vagyonnyilatkozat Ellenőrző és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottsága. A bizottság összetételét a 3. sz. függelék tartalmazza.

48. § A Képviselő-testület Vagyonnyilatkozat Ellenőrző és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottságának a feladata

a) az összeférhetetlenségi ügyek kivizsgálása;

b) a méltatlansági ügyekkel kapcsolatos feladatok ellátása, a képviselők köztartozásmentes adózói adatbázisba történt felvételéről szóló tájékoztatás összeállítása és a Képviselő-testület elé terjesztése;

c) a Képviselő-testület titkos szavazásainak lebonyolításával kapcsolatos teendők ellátása és

d) a polgármester, az alpolgármester, a képviselők, és hozzátartozóik vagyonnyilatkozatának a nyilvántartása és ellenőrzése, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítéséről szóló tájékoztatás összeállítása és Képviselő-testület elé terjesztése.

49. § (1) A bizottság működésére, jegyzőkönyveire, előterjesztésére jelen Rendelet Képviselő-testületre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

a) a bizottság elnökének akadályoztatása esetén a bizottság legidősebb jelen lévő képviselő tagja jogosult összehívni a bizottság ülését, míg az ülés levezetését az elnök akadályoztatása esetén a bizottsági tagok által választott tag folytatja le,

b) a bizottság ülését Szár Községi Önkormányzat székhelyén köteles tartani – kivéve, ha a körülmények az ülés más helyen tartását indokolják. Az ülés helyének megváltoztatásáról a bizottság elnöke dönt, azonban döntését a Képviselő-testület előtt a soron következő testületi ülésen indokolni köteles.

c) A bizottsági ülésről szóló jegyzőkönyvet a bizottság elnöke, a jegyző és az ülésen kijelölt egy tagja írja alá.

(2) A bizottság döntéseiről is nyilvántartást kell vezetni, amely alapján a bizottság évente beszámol a Képviselő-testületnek.

50. § (1) A Képviselő-testület meghatározott szakmai feladat ellátására vagy meghatározott időtartamra ideiglenes bizottságot alakíthat.

(2) A Képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt, e döntés módosítását bármelyik képviselő írásban indítványozhatja.

(3) Az ideiglenes bizottság a Képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, illetve mandátuma lejártát követően megszűnik.

8. A polgármester

51. § (1) A polgármester főállásban látja el feladatait.

(2) A polgármester ellátja azon feladatait, amelyeket a jogszabály hatáskörébe utal, valamint intézkedik azon ügyekben, amellyel a Képviselő-testület megbízza.

(3) A jogszabályokban meghatározott feladatain túlmenően:

a) dönt az előre nem látható, azonnali intézkedést igénylő esetekben az éves költségvetési rendeletben meghatározott összegű költségvetési tartalék 100.000.-Ft-ig történő felhasználásáról, melyről azonban a soron következő testületi ülésen köteles beszámolni a Képviselő-testületnek,

b) dönt az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről vagy befektetéséről a Képviselő-testület tárgyévi költségvetését tartalmazó önkormányzati rendeletének előírásai alapján,

c) véleményt nyilvánít a község életét érintő kérdésekben,

d) nyilatkozatot ad a hírközlő szerveknek, gondoskodik a Képviselő-testület és szervei, valamint az intézmények munkáját, céljait hitelesen és tárgyilagosan bemutató propaganda tevékenység kialakításáról.

52. § A Képviselő-testület a polgármesterre ruházza az önkormányzati segély megállapításával kapcsolatos hatásköreit.

53. § A polgármester az Mötv. 68. § (2) bekezdésében foglaltak fennállása esetén döntést hozhat az alábbi ügyekben:

a) ivóvízellátás,

b) önkormányzati út felújítása.

54. § A polgármester az Mötv. 68. § (3) bekezdésében foglaltak fennállása esetén döntést hozhat az alábbi ügyekben:

a) közvilágításról való gondoskodás;

b) a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása;

c) környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás);

d) szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások, ide nem értve a rendeletalkotást;

e) lakás- és helyiséggazdálkodás;

f) helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;

g) honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;

h) gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;

i) sport, ifjúsági ügyek;

j) település közbiztonsága.

55. § (1) A polgármester köteles minden képviselő-testületi ülésen számot adni az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.

(2) A polgármester a Szári Közös Önkormányzati Hivatal (2066 Szár, Rákóczi Ferenc utca 68.) polgármesteri irodájának hivatali helyiségében minden páros héten csütörtökön 1000-1100 óráig fogadóórát tart.

9. Az alpolgármester

56. § (1) A Képviselő-testület tagjai közül legalább egy, legfeljebb kettő alpolgármestert kell megválasztani.

(2) Egy alpolgármestert lehet választani a polgármester javaslatára a helyi választópolgárok közül.

10. A polgármester helyettesítése

57. § (1) A polgármestert tartós akadályoztatása és a polgármesteri tisztség betöltetlensége esetén a képviselők közül választott, polgármester által általános helyettesítéssel megbízott alpolgármester helyettesíti.

(2) A polgármester tartós akadályoztatásának minősül:

a) a harminc napot meghaladó időtartamú betegség és

b) a harminc napot meghaladó időtartamú fizetés nélküli szabadság.

(3) Ha a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejűleg betöltetlen, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén, a polgármestert a Vagyonnyilatkozat Ellenőrző és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottság elnöke helyettesíti.

(4) Ha a polgármesteri, az alpolgármesteri tisztség és a Vagyonnyilatkozat Ellenőrző és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottság elnöki tisztsége egyidejűleg betöltetlen, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén, a polgármestert a legidősebb képviselő helyettesíti.

11. A Szári Közös Önkormányzati Hivatal és a jegyző

58. § (1) A Szári Közös Önkormányzati Hivatal Szár Községi Önkormányzat és Újbarok Községi Önkormányzat közös hivatala.

(2) A Szári Közös Önkormányzati Hivatal székhelye: 2066 Szár, Rákóczi Ferenc utca 68.

(3) A Szári Közös Önkormányzati Hivatal telephelye: 2066 Újbarok, Fő utca 33.

59. § (1) A Szári Közös Önkormányzati Hivatal vezetője a jegyző.

(2) A Képviselő-testület a jegyző javaslata alapján határozza meg a hivatal belső szervezetének tagozódását és az ügyfélfogadásának rendjét.

(3) A közös hivatal Szár és Újbarok Községi Önkormányzatok Képviselő-testületei által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat szerint működik, amely a hivatal feladatait és a belső szervezeti egységek, valamint a dolgozók közötti munkamegosztás részletes szabályait tartalmazza.

12. A közmeghallgatás, a lakossági fórum,

az önszerveződő közösségek tanácskozási joga

60. § A közmeghallgatás alkalmával a helyi választópolgárok, társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szervezetek képviselői közérdekű ügyben a Képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetve közérdekű javaslatokat tehetnek.

61. § (1) A közmeghallgatás idejét, helyét és témáját, valamint más lakossági fórumok megtartásának tervét a Képviselő-testület határozza meg - lehetőleg a munkatervének elfogadásával egyidejűleg.

(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről és a tárgyalásra kerülő tárgykörről a helyi sajtó, a hivatalos honlap útján és a helyben szokásos módon kell tájékoztatni a rendezvény előtt legalább 3 nappal a lakosságot.

(3) A közmeghallgatásra az önkormányzat székhelyén, de indokolt esetben egyéb helyszínen is sor kerülhet.

(4) A közmeghallgatás lebonyolítására a Képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

62. § (1) A polgármester minden évben egy alkalommal lakossági fórumot hív össze, amelyre a lakosságot és a 2. sz. mellékletben felsorolt önszerveződő közösségek képviselőit meghívja.

(2) A lakossági fórum lakosság és az önszerveződő közösségek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálja.

(3) A lakossági fórum időpontját és helyszínét a tárgyalandó témák felsorolásával együtt a Szári Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján és az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

13. Az Önkormányzat intézményei

63. § Az Önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények felsorolását az SZMSZ 4. függeléke tartalmazza.

14. A települési nemzetiségi önkormányzattal kapcsolatos szabályok

64. § (1) Az Önkormányzat és az illetékességi területén működő települési nemzetiségi önkormányzatok közötti együttműködésnek, a működési és feladatellátási feltételek biztosításának a szabályait a közöttük létrejött Együttműködési Megállapodás tartalmazza, mely az SZMSZ 3. sz. mellékletét képezi.

(2) A helyi nemzetiségi önkormányzatok a polgármesternek küldhetik meg javaslataikat és kezdeményezéseiket, melyeket a polgármester terjeszt elő a Képviselő-testület elé.

(3) A helyi nemzetiségi önkormányzatokat a nemzetiségi közügyeket érintő előterjesztések esetén véleményezési jog illeti meg azzal, hogy véleményüket legkésőbb a képviselő-testületi ülés előtt három nappal a polgármester részére megküldik.

(4) Amennyiben jogszabály a nemzetiségi kollektív nyelvhasználattal, oktatással, neveléssel, hagyományápolással és kultúrával, a helyi nemzetiségi sajtóval, az esélyegyenlőséggel, társadalmi felzárkóztatással és a szociális ellátás kérdéskörében a helyi nemzetiségi önkormányzatok részére véleményezési vagy egyetértési jogot biztosít, úgy e nyilatkozat megtételére a vonatkozó jogszabályokban foglalt határidők vonatkoznak.

Záró rendelkezések

65. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Szár Községi Önkormányzat Képviselő-testületének az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2014. (VIII. 27.) önkormányzati rendelete.

1

Az önkormányzati rendeletet a Szár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (XI. 14.) önkormányzati rendelete 60. §-a hatályon kívül helyezte 2024. november 14. 19 órával.

2

A 12. § a Szár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

3

A 13. § a Szár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

4

A 14. § (6) bekezdését a Szár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2022. (III. 18.) önkormányzati rendelete 1. §-a hatályon kívül helyezte.

5

A 4. függelék 1. melléklet a Szár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (VII. 3.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.