1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Pázmánd Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat

(3) Az önkormányzat működési területe: Pázmánd Község közigazgatási területe.

(4) Az önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) és az ágazati törvényekben meghatározott 6. mellékletben felsorolt kötelező és önként vállalt feladatokat, utóbbiak felsorolását a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(5) Az önkormányzat testvértelepülése: Pázmándfalu

(6) Az önkormányzat lapjának megnevezése: Pázmándi Hírvivő

(7) Az önkormányzat intézményeinek felsorolását a 7. melléklete tartalmazza.

2. § (1) Az önkormányzata jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.

(2) Az önkormányzat címere klasszikus formájú csücskös pajzs alakú, mely három mezőre oszlik. Az első mező kék, háttérben lebegő, természetes, zöld színű szőlőtőke, szőlőindákkal, szőlőlevelekkel és szőlőfürtükkel. A zöld színű szőlőinda, barna színű szőlőkarót fut körül, a szőlőindából jobbra és balra egy-egy zöld színű szőlőlevél és két-két ezüst színű szőlőfürt növekszik. A második mező ugyancsak kék háttérben lebegő, aranyszínű gabonakalász található. A csücskös talpú pajzs harmadik mezőjében zöld színű hármashalom emelkedik, a halmokon ezüstszínű keresztekkel. A harmadik mező háttere ugyancsak kék. A három címerkép vágás és hasítás együttes alkalmazásával jött létre, a címerképeket fekete pálya választja el egymástól. A pajzsfőt nyitott, háromágú, aranyszínű, vörös és kék színű égkövekkel díszített korona ékesíti. A korona fejpántjában elhelyezett évszám: 1517 az első ismert írott forrásra utal. A csücskös talpú pajzsot jobbról ezüst és kék, balról ezüst és vörös takarók díszítik. A takarók között helyezkedik el ívelt alakban a település elnevezése: PÁZMÁND.

(3) Az önkormányzat zászlaja, középen mélyzöld színű, a két hosszanti oldalán fehér színű sávok, függőleges téglalap alakú zászlón függőlegesen elhelyezett címer.

(4) Az önkormányzat pecsétje kerek pecsét, középen Magyarország címerével. A címer felett a „PÁZMÁND KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA” felirat, a címer alatt „PÁZMÁND” felirat látható.

(5) A képviselő-testület és szervei által használt bélyegzők leírásáról és lenyomatáról, használati rendjéről belső szabályzat rendelkezik.

3. § A képviselő-testület a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.

4. § (1) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a jegyző, a képviselő-testület bizottsága, a társulás, valamint a Pázmándi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: hivatal) látják el.

(2) A képviselő-testület az egyes hatásköreit az Mötv. 41. § (4) bekezdése alapján ruházza át. Az átruházott feladat- és hatáskörök jegyzékét a 1. melléklet tartalmazza.

(3) A képviselő-testület hatásköréből nem ruházhatók át az Mötv. 42. §-ában meghatározott hatáskörök.

5. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat anyagi és személyi lehetőségeit, feltételeit figyelembe véve, az Mötv. 10. § (2) bekezdése alapján önként vállalt feladatokat is ellát.

(2) A képviselő-testület szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha

(3) A helyi közügy önálló megoldásának elvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelyben tisztázni kell a szükséges feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit, különösen:

(4) Az előkészítő eljárás eredményét összegző előterjesztésnek tartalmaznia kell a feladat elvállalásával elérendő célt, és a megoldásnak a (2) bekezdésben említett részletes feltételeit.

(5) Az önként vállalt feladatok ellátásának feltételeit a képviselő-testület évente a következő évi költségvetési koncepció tárgyalásakor áttekinti és dönt a feladatellátás fenntartásáról vagy annak megszüntetéséről.

6. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő, ebből 6 fő egyéni választási listán szerzett mandátumot. A polgármester az Mötv. 66. § -a alapján tagja a testületnek. A képviselő-testület tagjainak névjegyzékét a 4. melléklet tartalmazza.

(2) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(3) A képviselő-testület az üléseit az önkormányzat székhelyén tartja, de ha a napirend témája a választópolgárok nagy számának érdeklődésére tart számot, akkor más helyszínen is megtartható.

7. § (1) A képviselő-testület alakuló ülésére az Mötv 43. § előírásait kell alkalmazni.

(2) A képviselő-testület ünnepélyes alakuló ülésére szóló meghívót az ülés előtt minimum három munkanappal a képviselők részére meg kell küldeni, továbbá erről a lakosságot az önkormányzat honlapján való megjelentetésével tájékoztatni kell.

(3) Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai, melyeken kívül a képviselő-testület más napirendi pontokat is tárgyalhat:

(4) A megválasztott képviselőktől és a polgármestertől a választási bizottság elnöke, az alpolgármestertől és a nem képviselő bizottsági tagoktól a polgármester veszi ki az esküt.

(5) Az alakuló ülésről távollevő képviselő az esküt azon a testületi ülésen teszi le, amelyen először vesz részt.

(6) Időközi választás esetén a megválasztott képviselő, polgármester a megválasztását követő első ülésen teszi le az esküt.

8. § A képviselő-testület rendes ülését minden hónap utolsó péntekén 9:00 órára vagy szerdai napján 17:00 órára kell összehívni, attól függően, hogy a képviselők melyik napon tudnak többségében részt venni.

9. § (1) A munkatervben nem szereplő időpontra összehívott ülés, rendkívüli ülés.

(2) A polgármester rendkívüli ülést köteles összehívni az Mötv. 44. §- ában meghatározott esetben és módon.

(3) A rendkívüli ülésre szóló meghívót az előterjesztéssel minimum 2 nappal az ülés előtt kell kézbesíteni. Halaszthatatlan esetben a képviselő-testület rendkívüli ülése rövid úton (távbeszélő útján) szóban is összehívható az értesítést követő napra, a napirend megjelölésével.

(4) A rendkívüli ülés napirendjére a kiküldött meghívóban szereplő, vagy a távbeszélőn közölt napirendi pontokon kívül más téma nem vehető fel.

10. § (1) A képviselő-testület évente minimum egyszer, előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás helyéről, időpontjáról, a tárgyalandó napirendekről az ülés előtt minimum 15 nappal a lakosságot hirdetmény útján tájékoztatni kell.

(3) A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal, de legkésőbb 15 napon belül írásban kell választ adni.

(4) A közmeghallgatáson részt vesznek:

(5) A közmeghallgatás alkalmával a megjelentek közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez, vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, közérdekű javaslatokat tehetnek.

(6) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelynek tartalmára, készítésére a képviselő-testület üléséről készülő jegyzőkönyv elkészítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

11. § (1) A képviselő-testület üléseit éves munkaterv alapján tartja. A munkatervi javaslatot a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé legkésőbb a tárgyév januári ülésére.

(2) A munkaterv a jogszabályokban előírt és a képviselő-testületi döntések alapján előre tervezett napirendeket tartalmazza.

(3) A munkaterv összeállításához javaslatot tehetnek:

(4) A munkatervhez benyújtott írásbeli javaslatnak tartalmaznia kell:

(5) A munkatervnek tartalmaznia kell:

(6) A munkatervet írásban meg kell küldeni:

(7) A munkaterv a testületi és bizottsági munka tervezésének eszköze, attól indokolt esetben el lehet térni.

12. § (1)¹ A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása, vagy a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a legidősebb képviselő, mint korelnök hívja össze.

(2) A képviselőket, a tanácskozási joggal meghívottakat az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, jellegének, továbbá a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó írásbeli meghívóval kell összehívni.

(3) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően minimum 3 munkanappal írásban papíralapon vagy elektronikusan kell kézbesíteni, továbbá és az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

(4)² A képviselő-testületi meghívóval egyidejűleg a képviselők részére kézbesíteni kell az írásos előterjesztéseket is. Azon napirendi pontok írásos anyagát, amelyet a képviselők korábban megkaptak, a meghívóval együtt részükre ismételten nem kell megküldeni, de a meghívóban utalni kell a kiküldés időpontjára.

(5) A határozatképtelenség miatt elmaradt testületi ülést változtatható napirenddel 8 napon belül össze kell hívni.

13. § (1) A képviselő-testület ülésén szavazati joggal és tanácskozási joggal vesznek részt a Képviselő-testület tagjai.

(2) Tanácskozási joggal kell meghívni:

14. § (1) A képviselő-testület ülései nyilvánosak, amelyekről hang-, film- és videofelvétel készíthető.

(2) A nyilvános ülésen a részvételi lehetőség nem korlátozható.

(3) A település lakosságát értesíteni kell a Képviselő-testület ülésének időpontjáról és napirendjéről, a meghívó és az előterjesztések önkormányzat honlapján történő megjelenítésével.

15. § (1) A képviselő-testület

(2) A zárt ülés tartását indítványozhatja

(3) A képviselő-testület a zárt ülésre tett javaslatról vita nélkül határoz.

(4) A képviselő-testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a zárt ülésen tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében.

(5) Zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, a napirend előterjesztője, szükség esetén meghívott szakértő, továbbá törvény által meghatározott személy vehet részt.

16. § (1)³ A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása, vagy a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a legidősebb képviselő, mint korelnök vezeti.

(2) A polgármester a testületi ülés vezetése során:

(3) Az elnöklést ellátó alpolgármester, vagy a korelnök ülésvezetési jogai és kötelezettségei azonosak a polgármesterével.

(4) A polgármester elnöklési munkáját a jegyző segíti.

17. § (1) A képviselő-testület határozatképességét az Mötv. 47. § (1) bekezdése szabályozza.

(2) A polgármester jelenléti ív felhasználásával az ülés kezdetén megállapítja, majd folyamatosan figyelemmel kíséri a képviselő-testület határozatképességét, vagy a határozatképesség hiányát. A képviselő-testület határozatképes, ha az ülésen a képviselő-testület tagjainak több mint fele (4 fő) jelen van.

(3) A polgármester az ülés elején ismerteti az előzetes bejelentés alapján, valamint a bejelentés nélkül távollévő képviselők névsorát.

(4) Amennyiben a képviselő-testület határozatképtelen, a polgármester e tény megállapításával az ülést berekeszti, a nem tárgyalt napirendet vagy rendkívüli ülésen, vagy a következő rendes ülésen tárgyalja a képviselő-testület.

(5) Határozatképtelenség esetén a 12. § (5) bekezdése szerint kell eljárni.

(6) Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó szabályok szerint köteles intézkedni. Az így tartott rendkívüli ülésen tisztázni kell a határozatképtelenség okait.

(7) Az ülést abban az esetben is meg kell nyitni, ha látható, hogy nincs meg a határozatképes létszám, ilyen esetben a megnyitást követően kell megállapítani a jelenlévők létszámát, a határozatképtelenség tényét, és ezt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(8) Abban az esetben, ha testületi ülés közben 4 fő alá csökken a jelenlévők létszáma, az ülést az aktuális napirendi pontnál be kell zárni, azzal a megállapítással, hogy az ülés a továbbiakban határozatképtelen. Ilyen esetben a (4) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.

18. § A képviselő-testület a polgármester javaslatára vita nélkül, az ülés elején 1 fő jegyzőkönyv-hitelesítőt választ.

19. § (1) A polgármester a napirend elfogadása előtt tájékoztatja a képviselő-testületet a hozzá beérkezett önálló képviselői indítványokról.

(2) Önálló indítványnak tekintendők azok a képviselők által előterjesztett javaslatok, amelyek a meghívóban meghatározott napirendi pontokkal nincsenek összefüggésben. Ezeket az indítványokat a képviselőknek írásban a polgármesternél kell előterjeszteniük a rendes ülés napját megelőzően minimum 3 munkanappal.

(3) Az önálló indítványnak tartalmaznia kell az önálló indítványt előterjeszteni kívánó személy nevét, az indítvány elnevezését és szövegét, az előterjesztő sajátkezű aláírását.

(4) Az indítvány elfogadásáról vagy elutasításáról, napirenden belüli helyéről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

20. § (1) A képviselő-testület munkáját az ülés elején megállapított napirend alapján végzi.

(2) A képviselő-testületi ülés napirendi pontjaira, azok tárgyalásának sorrendjére a polgármester az írásbeli meghívó alapján tesz javaslatot.

(3) A képviselő-testület bizottságai, a képviselők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elhagyását, elnapolását, napirendi pontok összevonását, a javasolt sorrend megváltoztatását.

(4) A napirendhez – annak elfogadását követően – újabb napirendi pont nem vehető fel.

21. § (1) Előterjesztésnek minősül minden, a munkatervbe felvett és új – a tervezett napirenden kívüli – anyag.

(2) Az előterjesztés előkészítése az előadó feladata, aki az előkészítésért, a közreműködők bevonásáért, az érdekeltekkel való egyeztetésért felelős.

(3) A Képviselő-testület elé csak azt az írásos előterjesztést lehet benyújtani, amely a polgármesterrel egyeztetésre került. A Képviselő-testület elé benyújtásra kerülő írásos előterjesztések határozati javaslatait a jegyző törvényességi szempontból ellenőrzi.

(4) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főbb fajtái:

(5) A testületi ülésre előterjesztést tehet:

(6)⁴ A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés általában írásban, kivételesen szóban kerülhet benyújtásra. Rendelet-tervezetet és lehetőség szerint a határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor.

(7) Az előterjesztés a jegyző törvényességi vizsgálatát követően, csak az illetékes bizottság véleményének és javaslatának ismeretében tűzhető napirendre. Ha az illetékes bizottság az előterjesztést az előírt eljárást megszegve nem véleményezik, akkor az adott előterjesztést a képviselő-testület bizottsági vélemény és javaslat nélkül is felveheti napirendjére és azt tárgyalhatja.

22. § Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

23. § (1) A polgármester a napirendi pontok sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, vagy tesz javaslatot a vita nélküli döntéshozatalra.

(2) Az egyes napirendi pontok tárgyalása során először az adott napirendi pont előterjesztőjét, őt követően pedig annak a bizottságnak az előadóját illeti meg a szó, amely az adott napirendet bizottsági ülésen előzetesen tárgyalta.

(3) A szóbeli kiegészítést, és bizottsági vélemények ismertetését követően a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal részt vevők az előterjesztőhöz kérdéseket intézhetnek, ismertethetik véleményeiket, javaslataikat.

(4) A képviselő-testület ülésein a képviselők és a tanácskozási joggal részt vevő meghívottak kaphatnak szót. A polgármester felszólalási jogot adhat a nem tanácskozási joggal meghívottaknak is.

(5) Az elfogadott napirendi pontok tárgyalásának sorrendjétől csak indokolt esetben lehet eltérni.

24. § A képviselő-testület ülésén az alábbi felszólalásokra kerülhet sor:

25. § (1) Napirend előtti felszólaláshoz a polgármestertől bármely képviselő a felszólalás tárgyának megjelölésével engedélyt kérhet.

(2) Ha a polgármester az engedélyt megtagadja, a képviselő kérésére e tárgyban a képviselő-testület felszólalás és vita nélkül határoz.

(3) A napirend előtti felszólalás legfeljebb 5 percig tarthat. A felszólaláshoz kapcsolódóan bármely képviselő 2-2 percre kaphat szót.

(4) Vitának, határozathozatalnak helye nincs.

(5) Nem lehet napirend előtt felszólalni olyan ügyben, amely napirendre tűzhető, bejelentésként vagy interpellációként terjeszthető elő.

26. § (1) A napirenddel kapcsolatosan a bizottsági többségi véleményt a bizottság elnöke, vagy az általa megbízott képviselő ismerteti.

(2) A képviselők, a tanácskozási joggal megjelentek vagy a nem tanácskozási joggal jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a napirendi ponthoz való hozzászólási szándékukat a polgármesternek.

(3) A polgármester a felszólalásra jelentkezőknek a szót a jelentkezésük sorrendjében adja meg. Az adott napirendhez a képviselők kétszer szólhatnak hozzá. Az első hozzászólás időtartama 5 perc, a második hozzászólásé 2 perc lehet. A hozzászólások időkerete a képviselő kifejezett kérésére összevonható, amennyiben a felszólaló képviselő ez irányú kérését a hozzászólás megkezdése előtt a polgármesternek jelzi.

(4) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet. A Képviselő-testület felszólalási jogot adhat legfeljebb 5 perc időtartamban a nem tanácskozási joggal meghívottaknak, állampolgároknak is. A felszólalás jogának megadásáról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel, alakszerű határozat nélkül dönt.

(5) A hozzászólások lezárása után hozzászólásnak nincs helye.

27. § (1) Ügyrendi felszólalás lehet:

(2) Ügyrendi észrevétel: a képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő észrevétel.

(3) Ügyrendi javaslat:

(4) Ügyrendi kérdés: ügyrendi javaslat értelmezésével vagy jogszerűségével kapcsolatos kérdés.

(5) Ügyrendi felszólalás címén bármely képviselő az ülés bármely szakában szót kérhet, melyről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(6) Ha a polgármester megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi felszólalás, a képviselőtől megvonja a szót.

28. § (1) A napirendi pont előterjesztője, a bizottságok, a képviselők és a jegyző az előterjesztéssel kapcsolatban a vita során módosító, kiegészítő javaslatot tehetnek.

(2) Módosító javaslatnak a rendelet-tervezet vagy határozati javaslat szövegének konkrétan megjelölt részétől való egyértelműen megfogalmazott eltérési szándék tekinthető.

(3) A kiegészítő javaslatnak összefüggésben kell lennie a napirenden lévő előterjesztéssel.

(4) Az előterjesztőnek az előterjesztését érintő módosító, kiegészítő javaslat elfogadásáról véleményt kell nyilvánítania.

(5) A módosító, kiegészítő javaslatok megfogalmazására az indítványozó kérése esetén az ülést vezető polgármesternek időt kell biztosítani.

(6) A módosító, kiegészítő javaslat törvényességi vizsgálata céljából a jegyző részére – kérésére – időt kell biztosítani.

29. § (1) A napirendi pont tárgyalásának elnapolását – a tárgyalás megkezdése előtt vagy tárgyalás közben – idő hiányában, előkészítetlenség vagy egyéb alapos indok alapján – bármely képviselő, és a napirend előterjesztője indítványozhatja. Ha az előterjesztő az elnapolással nem ért egyet, ebben az esetben az álláspontjának ismertetésére meg kell adni a lehetőséget. A képviselő-testület vita nélkül határoz az előterjesztés napirenden tartásáról. Amennyiben a képviselő-testület a napirendi pont tárgyalását elnapolja – a polgármester javaslatára – meghatározza a napirend tárgyalásának új időpontját.

(2) Az előterjesztő előterjesztését a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.

30. § (1) A vita lezárására bármely képviselő javaslatot tehet, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2) Ha a napirendi ponthoz több hozzászólás nincs, a polgármester a vitát lezárja.

(3)⁵ A vita lezárására vonatkozó javaslat elhangzásáig hozzászólásra jelentkezetteknek szót kell adni, majd a napirend előterjesztőjét megilleti a zárszó joga.

(4) A vita lezárása után további hozzászólások nem engedélyezhetők, csak a határozati javaslat – módosító, kiegészítő javaslat – pontosítható.

(5) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a döntési javaslatok törvényessége tekintetében észrevételt kíván tenni.

31. § (1) A polgármester a vita összefoglalása után szavazásra bocsátja a határozati javaslatot.

(2) Ha a rendelet-tervezethez vagy a határozati javaslathoz több módosító javaslat érkezik, azokat lehetőség szerint a következő sorrendben kell szavazásra bocsátani:

(3) Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott módosító javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először a módosító, kiegészítő javaslatokról – a (2) bekezdésben foglaltakra tekintettel – elhangzásuk sorrendjében dönt a képviselő-testület, majd az elfogadott módosításokkal, kiegészítésekkel egységes döntési javaslatról.

(4) Az alternatív határozati javaslatok közül azt kell először szavazásra bocsátani, amelyet a bizottság javasolt, vagy az ülésen elhangzott hozzászólások inkább támogatnak.

(5) Ha egy előterjesztéshez több határozati javaslat tartozik, azokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Ha a napirenddel kapcsolatban nem volt kérdés, észrevétel, a képviselő-testület vita nélkül dönt a határozati javaslatok együttes szavazásáról.

(6) A döntési kérdést úgy kell feltenni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen szavazni. Ha egy kérdés több részletből áll, arra részenként is lehet szavazni.

32. § (1) A képviselő-testület döntéshozatalából történő kizárást az Mötv. 49. § (1) bekezdése szabályozza.

(2) Ha az önkormányzati képviselő a jogszabályban előírt személyes érintettségének bejelentésére vonatkozó kötelezettségét elmulasztotta, akkor erre irányuló indítvány esetén a képviselő-testület az ülésén határozatban figyelmezeti bejelentési kötelezettségének elmulasztásáról a képviselőt.

(3) A képviselő-testület minősített többségének szavazata szükséges az Mötv. 50. §, 55. §, 68. §, 88. § - 89. §, és 103. § - paragrafusaiban foglalt esetekben.

33. § (1) A képviselőknek szavazni csak személyesen lehet.

(2) A szavazás nyíltan vagy titkosan történhet. A képviselő-testület a döntéseit általában nyílt szavazással hozza meg.

(3) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. Először a javaslat mellett, majd ellene szavazó képviselők, végül a döntéstől tartózkodók szavaznak.

(4) A szavazatokat a polgármester számolja össze, és a szavazás eredményét számszerűen állapítja meg. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik képviselő kéri a polgármester köteles megismételtetni.

34. § (1) Nyílt szavazás esetén a szavazás megkezdése előtt a képviselők egynegyedének indítványára a képviselő-testület név szerinti szavazást tart. Név szerinti szavazást kell tartani továbbá, ha azt jogszabály kötelezővé teszi, valamint azt a polgármester indítványozza.

(2) A név szerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A névsort a nyilatkozatuk mellett a képviselők aláírják. A szavazásról készített és aláírt névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni, és a nyilatkozatokat a jegyzőkönyvben is rögzíteni kell.

35. § (1) Titkos szavazást kell tartani, ha azt jogszabály előírja. Titkos szavazás tartható az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2) A titkos szavazás szavazólapon, urna igénybevételével, a testület által kijelölt helyiségben történik.

(3) A szavazólapot a hivatal hivatalos pecsétjével kell ellátni.

(4) Érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplő jelöltekre, döntési alternatívákra lehet.

(5) Igen szavazatnak a jelölt nevének, a döntési alternatívának a meghagyása, ellenszavazatnak pedig a jelölt nevének, a döntési alternatívának az áthúzása számít. A szavazáshoz tollat kell használni.

(6) Érvénytelen a szavazat, ha

36. § (1) A titkos szavazást a képviselő-testület által az adott alkalomra létrehozott ad hoc bizottság (a továbbiakban: szavazatszámláló bizottság) bonyolítja le.

(2) A szavazatszámláló bizottság lebonyolítja a szavazást, összeszámolja a szavazatokat, rögzíti a szavazás eredményét és a szavazásról külön jegyzőkönyvet készít, melyet az ülésről készített jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(3) A jegyzőkönyv tartalmazza:

(4) A szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet.

(5) A titkos szavazással hozott döntést is alakszerű határozatba kell foglalni.

37. § (1) Azt a határozati javaslatot, rendelet-tervezetet, amely nem kapja meg a szükséges többséget, elvetettnek kell tekinteni.

(2) A képviselő-testület ugyanazon ülésén az elvetett javaslat tovább tárgyalható.

(3) Ha a képviselő-testület a továbbtárgyalást elveti, dönthet arról, hogy az elvetett javaslatot mikor lehet legközelebb napirendre tűzni.

38. § (1) Interpelláció: problémafeltáró, mulasztásra, helytelen gyakorlatra felhívó, panasz orvoslásást kérő felvetés.

(2) Közigazgatási hatósági ügyben interpellálni nem lehet.

(3) A képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottság elnökéhez, és a jegyzőhöz terjeszthetnek elő írásban interpellációt.

(4) Az interpellációt legkésőbb az ülést megelőző nap 9.00 óráig kell benyújtani a polgármesterhez. E határidő elmulasztása esetén az interpelláció a következő rendes testületi ülésen adható elő.

(5) A polgármester az interpellációt az interpellált személynek megvizsgálás és válasz előkészítése céljából továbbítja, valamint a testületi ülés előtt írásban kiosztja a képviselőknek.

39. § (1) A polgármester minden ülés végén bejelenti a képviselő-testületnek a beterjesztett interpellációkat. Az interpellációkat a benyújtásuk sorrendjében kell megtárgyalni.

(2) Ha az interpelláló képviselő az ülés interpellációt tárgyaló részén nincs jelen, az interpellációt elnapoltnak kell tekinteni.

(3) Az interpellálót az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli előterjesztés joga is megilleti.

40. § (1) Az interpellációra az ülésen vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni, melyet a következő ülés anyagával a képviselőknek is meg kell küldeni.

(2) A válasz után – az írásban adott válasz esetén is – az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van joga, amely nem terjedhet túl az interpellációra adott válasz értékelésén, és az értékelés indokolásán. Az interpelláció során hozzászólási jog csak az interpellálót, az interpelláltat vagy annak megbízottját illeti meg. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(3) Ha a képviselő-testület az interpellációra adott választ nem fogadja el, a megkérdezett köteles a kérdést újból megvizsgálni és ennek eredményéről az interpellálót 5 napon belül, a képviselőket a legközelebbi ülésen tájékoztatni.

(4) Ha képviselő-testület a választ továbbra sem fogadja el, az interpellációt a bizottságnak adja ki megvizsgálásra és válaszadás céljából.

(5) Az interpellációt a képviselő-testület a bizottsági jelentés alapján a következő ülésén ismét napirendre tűzi. A jelentésről vita nélkül dönt.

(6) Ha az interpelláló képviselő az interpellációját illető válaszadás idején nincs jelen, a választ elfogadottnak kell tekinteni.

41. § (1) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó ügy, intézkedési lehetőség iránti tudakozódás.

(2) Közigazgatási hatósági ügyben kérdést feltenni nem lehet.

(3) A képviselő-testület tagjai a polgármesternek, az alpolgármesternek, a bizottság elnökének, valamint a jegyzőnek kérdést a képviselő-testület ülése előtt minimum 2 órával írásban, vagy az ülésen szóban tehetnek fel.

(4) A polgármester az írásban benyújtott kérdést az ülés végén a képviselő-testületnek bejelenti.

(5) A kérdezett az ülésen szóban, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban köteles a felvilágosítást megadni. A képviselő viszontválaszra nem jogosult, a képviselő-testület az adott válasz felett nem szavaz.

42. § (1) Minden jelenlévő köteles a tanácskozás rendjét tiszteletben tartani. A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik.

(2) A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti, valamint kell megtennie:

(3) A nyilvános ülésen megjelentek a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismételt rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.

(4) Tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a tanácskozást lehetetlenné tevő egyéb körülmény esetén a polgármester az ülést felfüggesztheti, valamint az ülést berekesztve a még meg nem tárgyalt napirendi pontokat a soron következő ülésre elnapolja, vagy rendkívüli ülést hív össze.

(5) A képviselő-testület ülése alatt a teremben a mobiltelefonokat ki kell kapcsolni.

(6) A polgármester rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.

43. § A képviselő-testület

44. § (1) A képviselő-testület határozatait évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni. A határozatok jelölésében az évszámot követően a zárójelben a testületi ülés dátumát kell feltüntetni. A sorszámot és az évszámot arab számmal, a dátum esetén a hónapot római számmal, a napot arab számmal kell jelölni. A határozat tartalmazza a végrehajtásáért felelős személy vagy szerv megnevezését, annak határidejét is.

(2) A határozat jelölése: Pázmánd Község Önkormányzata Képviselő-testületének ..../év (hó, nap) határozata.

(3) A testületi határozatokról sorszám szerinti és tárgy szerinti nyilvántartást kell vezetni.

(4) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 10 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek, valamint az önkormányzat honlapján közzé kell tenni. A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról rendes nyílt ülésen jelentést kell tenni. A jelentést a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(5) A zárt ülésen tárgyalt előterjesztések során hozott döntéseket, amelyek közérdekű és közérdekből nyilvános adatot tartalmaznak a (4) bekezdés szerint kell nyilvánosságra hozni.

45. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 42. § 1. pontja alapján önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

(3) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani.

(4) Helyi társadalmi viszonyok rendezésére vonatkozó rendelet alkotását írásban kezdeményezheti a településen működő, bejegyzett társadalmi, civil szervezetvezető testülete. A kezdeményezést a polgármester a jegyző törvényességi észrevételével terjeszti a képviselő-testület elé.

(5) A képviselő-testület határozattal dönt a kezdeményezés elfogadásáról. Az elfogadott kezdeményezés alapján – a kezdeményező bevonásával – a jegyző gondoskodik a rendelet-tervezet szakmai előkészítéséről.

46. § (1) A rendelet-tervezet előkészítése:

(2) A rendelet-tervezet előterjesztője a polgármester, a jegyző lehet.

(3) A rendelet-tervezetet megvitatás és véleményezés céljából a Gazdasági Bizottság elé kell terjeszteni. A rendelettervezettel kapcsolatos bizottsági véleményt és javaslatot a bizottság elnöke, távollétében az általa megbízott bizottsági tag ismerteti a Képviselő-testület ülésén.

(4) A rendelet-tervezet előterjesztője az előkészítést és a véleményezést követően a képviselő-testület elé terjeszti a tervezetet.

47. § (1) A rendelet-tervezetet társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, melynek keretében a természetes személyek, valamint a nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek (továbbiakban: véleményezésre jogosultak) a rendelet-tervezettel kapcsolatban véleményt nyilváníthatnak.

(2) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani

(3) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani a rendelet-tervezetet, ha annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik.

(4) A társadalmi egyeztetés formája az önkormányzat honlapján megadott elérhetőségen keresztül biztosított véleményezés. A rendelet-tervezet előkészítéséért felelős személy más formákat is igénybe vehet az egyeztetés lefolytatásához.

(5) A rendelet-tervezetet úgy kell közzétenni, hogy megfelelő idő álljon rendelkezésre a tervezet érdemi megítéléséhez és a vélemények kifejtéséhez.

48. § (1) A társadalmi egyeztetés során beérkezett vélemények közül nem vehető figyelembe az, amely sérti a közerkölcsöt, nem illeszkedik a rendelet-tervezet tárgyához, vagy név nélküli.

(2) A beérkezett véleményeket, a véleményező nevét és elektronikus levélcímét a véleményezett rendelet hatálybalépésétől számított 1 évig a hivatal kezeli. Amennyiben a véleményezett rendelet nem lép hatályba, a véleményező nevét és elektronikus levélcímét legkésőbb a vélemény beérkezését követő fél éven belül törölni kell.

(3) A véleményező adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben foglalt vélelem szerint a (2) bekezdésben foglalt adatkezelések tekintetében megadottnak kell tekinteni. E tényre és a véleményező adatait érintő adatkezelés szabályaira a vélemény megadása előtt a véleményező figyelmét megfelelően fel kell hívni.

(4) A rendelet-tervezet előkészítéséért felelős személy mérlegeli a beérkezett véleményeket és azokról, valamint az elutasított vélemények esetében az elutasítás indokairól összefoglalót készít, amelyet a képviselő-testület elé terjeszt, és a honlapon a véleményezők listájával együtt közzétesz. A rendelet-tervezet előkészítéséért felelős személyt egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli.

49. § (1) A rendelet-tervezet tárgyalása során a képviselő-testület először a módosító és kiegészítő javaslatokról, ezt követően a tervezetben szereplő alternatívákról, majd rendelet egészéről dönt.

(2) A rendelet megalkotását követően hiteles szövegének megszerkesztéséről a jegyző gondoskodik.

(3) Az elfogadott rendeletet a hivatalban található hirdetőtáblára történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A rendelet kihirdetésének napja a hirdetőtáblára való kifüggesztés napja. A kifüggesztés időtartama 30 nap. A rendelet kifüggesztett példányára a kifüggesztés és a levétel napját fel kell jegyezni. A rendeletet az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni a kihirdetését követő 3 napon belül.

(4) A rendeletek folyamatos karbantartásáról, módosítás, valamint hatályon kívül helyezés kezdeményezéséről, a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalásáról a jegyző gondoskodik.

(5) A rendeleteket külön-külön, naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni. A rendeletekről sorszám szerinti nyilvántartást kell vezetni.

50. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. Az ülésen elhangzottakat hangfelvételen is rögzíteni lehet.

(2) A jegyzőkönyv készítés szabályaira az Mötv. 52. §-ában foglaltak az irányadóak.

(3) A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza:

(4) A jegyzőkönyvek évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.

51. § (1) A választópolgárok a nyilvános képviselő-testületi ülések jegyzőkönyveit a hivatalban munkaidőben tekinthetik meg, vagy az önkormányzat hivatalos honlapján.

(2)⁶

52. § (1) A képviselő jogállását az Alaptörvény, az Mötv. rendelkezései határozzák meg.

(2) A képviselő a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 459. § 11. pontjának i) pontja szerint hivatalos személynek minősül.

53. § (1) A képviselő köteles:

(2) A képviselő-testület az Mötv.-ben meghatározott kötelezettségeit megszegő képviselő a részére megállapított természetbeni juttatását egy hónap időtartamra megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a megvonás újra megállapítható.

(3) A (2) bekezdés szerinti természetbeni-juttatás megvonásra bármely képviselő vagy a polgármester javaslatára a képviselő-testület dönt.

54. § (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, a vagyonnyilatkozatok vizsgálatának, nyilvántartásának, kezelésének és őrzésének végzésére, összeférhetetlenségi, méltatlansági ügyek kivizsgálására, valamint ellenőrzésére egy állandó bizottságot hoz létre.

(2) A bizottság 4 tagból áll.

(3) Az állandó bizottság feladata, hogy folyamatosan segítse a testület tevékenységét, munkájának eredményességét.

(4) A testület által létrehozott állandó bizottság a Gazdasági Bizottság. Tagjainak száma 4 fő.

(5) Az állandó bizottság tagjainak névjegyzékét a rendelet 5. melléklete tartalmazza.

(6) A bizottság feladat- és hatáskörének jegyzékét a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

55. § (1) A képviselő-testület – meghatározott szakmai feladat ellátására vagy meghatározott időtartamra – ideiglenes bizottságot alakíthat.

(2) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt.

(3) Az ideiglenes bizottság elnöke csak képviselő lehet, tagja azonban a testület döntése szerint, az elvégzendő feladat tükrében lehet nem képviselő is.

(4) Az ideiglenes bizottság létrehozására, működésére az állandó bizottság megalakítására, működésére vonatkozó szabályok az irányadók.

(5) Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, mandátuma lejártát követően külön felmentés nélkül megszűnik.

56. § (1) A bizottság elnökét, valamint a képviselő és nem képviselő (külső szakértő) tagjait a polgármester javaslatára a Képviselő-testület alakuló vagy az azt követő ülésén a képviselő-testület választja meg.

(2) A bizottság nem képviselő tagja a megválasztását követően az Mötv. 40. § -a alapján esküt köteles tenni a képviselő-testület előtt. A bizottság tagja az eskü letételéig jogait nem gyakorolhatja.

(3) A bizottság tagja a bizottság ülésén köteles részt venni.

(4) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.

(5) A bizottsági tagság megszűnik:

(6) A képviselő- testület bizottságának nem képviselő tagjának bizottsági tagsága megszűnik az Mötv. 40. § (2) és (3) bekezdésében foglalt esetekben.

57. § (1) A bizottság belső működési szabályait tartalmazó ügyrendjét – az Mötv. és e rendelet keretei között – maga állapítja meg.

(2) A bizottság – a testület munkatervéhez igazodva – éves munkaterv alapján működik, üléseit ez alapján, de szükség szerint is tarthatja.

(3) A bizottsági ülésekre a képviselő-testületi ülés tartására vonatkozó szabályok érvényesek.

58. § (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy a meghívót és az előterjesztéseket minimum az ülést megelőző 3 munkanappal kézhez kapják az érdekeltek.

(2) Az üléseket a bizottság elnöke vezeti, akadályoztatása esetén az általa megbízott bizottsági tag.

(3) A bizottságot 5 napon belüli időpontra össze kell hívni a képviselő-testület határozata alapján, valamint a polgármester vagy a bizottsági tagok több mint felének napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.

(4) A képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, amelyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(5) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester és a jegyző.

(6) A bizottság ülése nyilvános, zárt ülést a 15. §-ban meghatározott szabályok megfelelő alkalmazásával tarthat. A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott minősített és személyes adatot megőrizni.

59. § (1) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára az Mötv. és e rendelet szabályait kell alkalmazni.

(2) A bizottság döntéshozatalából történő kizárást az Mötv. 60. §-a szabályozza.

(3) A bizottság a képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó téma előkészítésekor állásfoglalást alakít ki.

(4) A bizottság által hozott határozatait, évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni. A határozatok jelölésében az évszámot követően a zárójelben a bizottsági ülés dátumát kell feltüntetni. A sorszámot és az évszámot arab számmal, a dátum esetén a hónapot római számmal, a napot arab számmal kell jelölni.

(5) A határozat jelölése: Pázmánd Község Önkormányzata Gazdasági Bizottságának ……/év (hó,nap) határozata.

60. § (1) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A bizottság üléseiről készült jegyzőkönyvre az Mötv. 60. § - ában meghatározottakat kell alkalmazni.

(2) A bizottság üléséről hangfelvétel is készíthető.

(3) A bizottság döntéseiről a hivatal nyilvántartást vezet, és gondoskodik az iratanyag szabályszerű kezeléséről.

(4) A bizottság a tevékenységéről az önkormányzati választási ciklus ideje alatt minimum egy alkalommal beszámol a képviselő-testületnek.

61. § (1) A polgármester a választópolgárok által közvetlenül megválasztott tisztségviselő, az önkormányzat képviselő-testületének tagja, aki megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester illetményére és költségtérítésére a képviselő-testület alakuló ülésén a jegyző az Mötv. 71. § rendelkezései alapján tesz javaslatot.

62. § (1) A polgármester az Mötv. 67. § rendelkezései szerint látja el a hivatallal kapcsolatos feladatait. A képviselő-testület működésével összefüggő az Mötv.-ben meghatározott feladatain túl:

(2) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre átruházhatja. Az átruházott feladat- és hatáskörök jegyzékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3)⁷ A polgármester helyettesítésére tartós távolléte, valamint tevekénységében való akadályoztatása esetén kerül sor, melynek során a polgármesteri tisztség ellátásával kapcsolatos teendőket az alpolgármester látja el. A polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása, vagy ezen tisztségek egyidejű betöltetlensége esetén a polgármesteri tisztség ellátásával kapcsolatos teendőket a korelnök látja el.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott tartós távollétnek minősül:

(5) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően, 8 munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, e tisztség betöltetlensége, vagy az alpolgármester tartós akadályoztatása esetén a korelnöknek.

(6) A polgármester fogadóórája: minden szerdán 8⁰⁰ órától 12⁰⁰ óráig előzetes bejelentkezést követően tart.

63. § (1) A képviselő-testület – saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítése érdekében 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester tiszteletdíjára és költségtérítésére a megválasztásakor a polgármester, majd annak módosítására a Gazdasági Bizottság tesz javaslatot.

(3) Az alpolgármester jutalmazására, egyéb juttatásaira a polgármester tesz javaslatot a képviselő-testületnek, majd annak módosítására a Gazdasági Bizottság tesz javaslatot.

(4) Az alpolgármester feladatát a polgármester irányításával látja el.

(5) A polgármestert közvetlen megillető jogosítványokat az alpolgármester csak a polgármester tartós akadályoztatása esetén, helyettesítési jogkörben gyakorolja.

(6) Az alpolgármester hivatali munkarendje: az alpolgármester feladatait szükség szerint, kötetlen munkaidő beosztásban látja el.

64. § (1) A polgármester az Mötv. 82. § (1) bekezdése alapján jegyzőt nevez ki.

(2) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésében foglaltak szerint vezeti a hivatalt, megszervezi annak munkáját.

(3) A jegyző az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról az Mötv.-ben meghatározottakon túl az alábbiak szerint gondoskodik:

(4) A jegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatása esetén, a jegyző helyettesítésével kapcsolatos feladatokat – legfeljebb hat hónap időtartamra – a hivatal pénzügyi irodavezetői munkakörben foglalkoztatott köztisztviselője látja el.

(5) A (4) bekezdés alapján megbízott köztisztviselőre a rendeletnek a jegyzőre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6) A képviselő-testület egyes hatásköreit a jegyzőre átruházhatja. Az átruházott feladat- és hatáskörök jegyzékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

65. § (1) A polgármesteri hivatal önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.

(2) A polgármesteri hivatal az Mötv. 84. § (1) bekezdése, a képviselő-testület által kiadott alapító okirat, e rendelet, valamint a képviselő-testület által jóváhagyott saját szervezeti és működési szabályzata előírásai szerint működik.

(3) A Képviselő-testület hivatalának megnevezése, székhelye: Pázmándi Polgármesteri Hivatal; 2476 Pázmánd, Fő u. 80.

66. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzati feladatok hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb ellátása érdekében társulásokban vesz részt.

(2) Az önkormányzat feladatai ellátása érdekében az alábbi önkormányzati társulások tagja:

(3) Az önkormányzatot tagként a polgármester, a polgármester tartós távollétében, valamint tevékenységében való akadályoztatása esetén az alpolgármester, egyidejű tartós távollétük és akadályoztatásuk esetén a Gazdasági Bizottság elnöke képviseli teljes jogkörrel.

(4) A Képviselő-testület a társulások által ellátásra kerülő feladatokat, valamint a társulások működésének részletes szabályait a társulási megállapodásokban határozza meg.

67. § (1) A képviselő-testület tájékoztatás, a fontosabb önkormányzati döntések előkészítése céljából a lakossággal, a társadalmi szervezetekkel együttműködik, közvetlen kapcsolatot tart.

(2) A kapcsolattartás formái:

68. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű kérdésben, és jelentősebb önkormányzati döntések előkészítésére, valamint jogszabályban előírt esetekben az állampolgárok és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása céljából lakossági fórumot hívhat össze.

(2) A lakossági fórum helyéről, idejéről és témájáról az érintetteket a 10. §-ban meghatározott közmeghallgatás szabályai szerint tájékoztatni kell.

(3) A lakossági fórumot a polgármester vezeti.

(4) A lakossági fórumra meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt és a hivatal ügyintézőit.

(5) A lakossági fórumról emlékeztető és szükség szerint hangfelvétel készülhet. Az emlékeztető elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

69. § (1) Az önkormányzat tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az önkormányzat gazdasági programja tartalmazza.

(2) A képviselő-testület a megbízatásának időtartamára szóló gazdasági programot készít.

(3) A gazdasági program tartalmazza különösen az Mötv. 116. § (4) bekezdésében meghatározottakat.

(4) A gazdasági program előkészítéséről és a képviselő-testület alakuló ülését követő 6 hónapon belül történő előterjesztéséről a polgármester gondoskodik.

70. § Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről a képviselő-testület külső ellenőr megbízása útján gondoskodik.

71. § E rendelet alkalmazásában halaszthatatlan az önkormányzati ügy, ha a döntés:

73. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.