I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések

1. §

(1)     Sárkeresztes község településkép védelméről szóló rendelete (továbbiakban: Rendelet) célja Sárkeresztes község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása. A község településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása, a helyi védelem alatt álló építészeti örökség, mint a nemzeti közös kulturális kincs része, fenntartásának, védelmével összhangban lévő használatának és bemutatásának biztosítása:

a)       a helyi építészeti örökség védelmének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, illetve a védelem megszüntetés szabályozásával,

b)      a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,

c)       a településképi követelmények (területi és egyedi építészeti követelmények) szabályozásával,

d)      a településkép-érvényesítési eszközök (így a településkép-védelmi szakmai konzultáció, településképi bejelentési eljárás) alkalmazásával, valamint

e)       településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.

 (2)    A Rendelet mellékletei:

1. melléklet          Sárkeresztes község egyedi védelem alatt álló helyi építészeti öröksége

1.1.                      Védett egyedi értékeknek helyt adó ingatlanok lehatárolása

1.2.                      Védett egyedi értékek jegyzéke

2. melléklet          Sárkeresztes község településkép védelme szempontjából kiemelt területei

2.1                       A településkép védelme szempontjából kiemelt területek térképi lehatárolása

2.2                       A településkép védelme szempontjából kiemelt területek jegyzéke

                            A./ Régészeti lelőhely területe

                            B./ Védett egyedi értéknek helyet adó ingatlanok

                            C./ Natura 2000 terület

                            D./ Országos ökológiai hálózat – magterület

                            E./ Országos ökológiai hálózat – ökológiai folyosó

                            F./ Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület

3. melléklet          Sárkeresztes község településképi szempontból meghatározó területei

3.1                       Településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolása

3.2                       Településképi szempontból meghatározó területek jegyzéke

                            A./ A településkép védelme szempontjából kiemelt területek

                            B./ Történeti települési terület

                            C./ Áthaladás szempontjából meghatározó terület

4. melléklet          Ültetési távolságok szomszédos ingatlantól

5. melléklet          Tájidegen, agresszív gyomosító, invazív növényfajok jegyzéke

5.1                       Az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló 1143/2014. EU rendelet alapján

5.2                       A NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet alapján

5.3                       A növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet alapján

 (3)    A Rendelet alkalmazásában:

1.       Áthaladás szempontjából meghatározó terület: A településen áthaladó/településre érkező szemszögéből jelentkező látvány területe.

2.       Áttört kerítés: a legalább 50 %-os átláthatóságot biztosító kerítés.

3.       Településkapu: a különböző közlekedési eszközzel érkezők települési szövetbe való belépési pontja.

4.       Történeti települési terület: a Második Katonai Felmérés térképén települési térségként ábrázolt terület.

II. FEJEZET

A HELYI VÉDELEM

2. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek

2. §

(1)     A helyi védelem feladatkörébe tartozik a védelmet igénylő építészeti örökség:

a)       meghatározása, dokumentálása,

b)      védetté nyilvánítása, nyilvántartása,

c)       megőrzése, megőriztetése, valamint

d)      a lakossággal történő megismertetése

(2)     Helyi védelem alá helyezés általános szabályai:

a)       Védelem alá helyezést Sárkeresztes község Önkormányzata Képviselő-testületének Sárkeresztes község Partnerségi Egyeztetési Szabályzatáról szóló 8/2017. (V. 31.) önkormányzati rendeletében (továbbiakban: Partnerségi Egyeztetési Szabályzat) nevesített partner, valamint Sárkeresztes község Önkormányzata kezdeményezhet.

b)      A kezdeményezés tartalma:

ba)    az érintett elem beazonosításra alkalmas adatai (hrsz., cím, térképi feltüntetés)

bb)    a javasolt helyi védelem jellege (területi, egyedi)

bc)    a kezdeményezés rövid indoklása

bd)    a kezdeményező adatai, elérhetősége, aláírása, valamint

be)    a védendő elem ismert további adatai (tulajdonosa, története, korábbi állapota).

c)       A kezdeményező a védelem alá helyezést Sárkeresztes község polgármesterének (továbbiakban: Polgármester) címzett e-mailben, vagy postai úton, vagy a honlapon a Településképi Arculati Kézikönyv és Településképi rendelet értékelő felületére feltöltött, jelen bekezdés b) pontjában szereplő tartalmi követelményeknek megfelelő, írásos javaslattal kezdeményezi.

d)      A helyi védelem alá helyezéshez szükséges, okl. építészmérnök által készített értékvizsgálati lap tartalma:

da)    cím,

db)    helyrajzi szám,

dc)    védelemre javasolt elem megnevezése, funkciója,

dd)    védelemre javasolt elem történeti, műszaki bemutatása,

de)    védelem alá helyezés indoklása, tervezett védelmi kategória megnevezése,

df)    a védelemre javasolt elemet bemutató legalább 3 db fénykép, valamint

dg)    a védelemre javasolt elem elhelyezkedését jelölő alaptérképi kivágat.

(3)     Helyi védelem megszüntetésének általános szabályai:

a)       A védelem megszüntetését a Partnerségi Egyeztetési Szabályzatban nevesített partner, valamint Sárkeresztes község Önkormányzata kezdeményezheti.

b)      A kezdeményezés tartalma:

ba)    a védett elem beazonosítására alkalmas adatok (hrsz., cím, térképi feltűntetés),

bb)    a helyi védelem jellege (területi, egyedi),

bc)    a megszüntetés kezdeményezésének rövid indoklása, valamint

bd)    a megszüntetést kezdeményező adatai.

c)       A kezdeményező a védelem megszüntetését a Polgármesternek címzett e-mailben, vagy postai úton, vagy a honlapon a Településképi Arculati Kézikönyv és Településképi rendelet értékelő felületére feltöltött, jelen bekezdés b) pontjában szereplő tartalmi követelményeknek megfelelő írásos javaslattal kezdeményezi.

d)      Helyi védelem megszüntetésére:

a)      műszaki indokok alapján,

b)      életveszély-elhárítása miatt,

c)      a védett elem országos védelmi kategóriába történő beemelése okán, vagy

d)      jelentős települési érdekből

kerülhet sor.

e)       Helyi védelem alatt álló épület, építmény, vagy annak védett része csak a védelem megszűntetését követően bontható el.

(4)     A Rendelet mellékletében szereplő helyi védett elemeket a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Eljr.) 23/D.§-ában szereplő tartalommal, értékkataszteri lap formájában, Sárkeresztes község Önkormányzatának iratkezelési szabályai szerint kell nyilvántartani. A nyilvántartás vezetőséről a Polgármester gondoskodik.

(5)     A helyi védelem alatt álló érték megjelölésére vonatkozó követelmények:

a)       A helyi védelem alatt álló értéket – a tulajdonossal egyeztetve – táblával lehet megjelölni, amely a helyi védelem tényét és elrendelésének időpontját tartalmazza („Sárkeresztes község Önkormányzata védetté nyilvánította – dátum”).

b)      A tábla elhelyezéséről az önkormányzat gondoskodik.

3. Az egyedi védelem meghatározása

4. §

(1)     Sárkeresztes község egyedi védelem alatt álló helyi építészeti örökségét a Rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2)     Egyedi védelem az alábbi elem(ek)re terjedhet ki:

a)       építmény egészére,

b)      építmény részletére,

c)       alkalmazott anyaghasználatra,

d)      tömegformálásra,

e)       homlokzati kialakításra,

f)       táj- és kertépítészeti alkotásra,

g)      egyedi tájértékre,

h)      növényzetre,

i)       szoborra, képzőművészeti alkotásra, vagy

j)       utcabútorra.

4. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

5.§

(1)     Az egyedi védelem alatt álló helyi építészeti örökség mindenkori tulajdonosát az alábbi kötelezettség terheli:

a)       A védett elem/elemrészlet használata nem veszélyeztetheti az örökség fennmaradását,

b)      A védett elem/elemrészlet jókarban-tartásáról, állapotának megőrzéséről gondoskodni kell,

c)       A védett elemen végzett építési tevékenység során a védett elem értékóvó átalakítására, karakterének megőrzésére, anyag- és színhasználatában a védett állapot megtartására kell törekedni.

d)      A védett elem részleges bontására csak műszaki indokoltság esetén, a visszaépítés kötelezettségével kerülhet sor.

(2)     A védett elem bontására kizárólag a védettség alóli kivételt követően kerülhet sor.

III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

5. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

6.§

(1)     Sárkeresztes község településképi szempontból meghatározó területét a Rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(2)     Településképi szempontból meghatározó területnek minősül:

a)       a településkép védelme szempontjából kiemelt terület,

b)      a történeti települési terület, valamint

c)       az áthaladás szempontjából meghatározó terület

együttes halmaza.

(3)     A településkép védelme szempontjából kiemelt területet A Rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(4)     Az áthaladás szempontjából meghatározó terület:

a)       az országos közutak, térségi jelentőségű kerékpárutak esetében az utat szegélyező 1-1- teleksor, valamint

b)      a településkapuk.

(5)     A településképi szempontból meghatározó területek művi elemekkel érintett részei:

a)       a településkép védelme szempontjából kiemelt területen belül:

1. Régészeti lelőhely területe,

2. Védett egyedi értéknek helyet adó ingatlanok,

b)      a történeti települési terület, valamint

c)       az áthaladás szempontjából meghatározó terület.

(6)     A településképi szempontból meghatározó területek táji, természeti elemekkel érintett részei a településkép védelme szempontjából kiemelt területeken belül:

1.       Natura 2000 terület,

2.       országos ökológiai hálózat – magterület,

3.       országos ökológiai hálózat – ökológiai folyosó,

4.       tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület.

(7)     Amennyiben egy elem művi és táji, természeti elemekkel egyaránt érintett, úgy a követelmények közül a művi elemekre vonatkozókat kell vele szemben alkalmazni. Régészeti lelőhelyek esetén, amennyiben az érintett ingatlan további művi elemekkel nem érintett, úgy a követelmények közül a táji, természeti elemekre vonatkozókat kell vele szemben alkalmazni.

(8)     A településképi szempontból meghatározó terület – (6) bekezdés szerinti – művi elemekkel érintett részén:

a)       a homlokzatkialakítások egymáshoz való illeszkedését,

b)      az épületek összhangot mutató elhelyezését,

c)       a minőségi anyaghasználatot,

d)      a kialakult állapotnak megfelelő színezést,

e)       a kertek rendezettségét,

f)       a kerítések összhangját,

g)      az utcafásítások utcaszakaszonként való összehangolását

h)      a rendezett, rendben tartott műszaki állapotot

el kell érni.

(9)     A településképi szempontból meghatározó terület – (6) bekezdés szerinti – táji, természeti elemekkel érintett részén:

a)       a tájkarakter megőrzését,

b)      a kilátás és rálátásvédelem szempontjainak figyelembevételét,

c)       az építmények tájba-illeszkedését,

d)      az építmények környezetükkel összhangot mutató elhelyezését,

e)       a minőségi és természetes anyaghasználatot,

f)       a visszafogott színezést,

g)      a táji hagyományokat tükröző növényállomány ültetését,

h)      az tájidegen, agresszíven gyomosító, invazív növények telepítésének elkerülését

el kell érni.

IV. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

6. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános követelmények

7.§

(1)     A homlokzatképzésnél nem alkalmazhatók:

a)       erős, élénk színű, valamint kontrasztos anyagok, valamint

b)      ipari terület és kereskedelmi, szolgáltató terület kivételével, a település kialakult anyaghasználatáról idegen anyagok (különösen műanyag).

(2)     A tetőszerkezet héjalásánál nem alkalmazhatók:

a)       hullámpala,

b)      rozsdásodó bádog, valamint

c)       műanyag.

(3)     A nyílászáróknál nem alkalmazhatók egymással nem harmonizáló anyagok.

(4)     A világításnál nem alkalmazható:

a)       gyalogosok, járművezetők szemébe, az épületek ablakai felé irányított fény,

b)      égbolt felé irányuló, talajszintbe épített fényvető,

c)       egyenetlen, villogó, vibráló, magas intenzitású világítás,

d)      a tényleges használat idejéhez nem igazodó kültéri világítás, különösen az éjfél utáni fényerő-csökkentés hiánya, valamint a nem közcélú világítás bekapcsolva tartása.

7. A településképi szempontból meghatározó területek művi elemekkel érintett részére vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

8.§

(1)     A településképi szempontból meghatározó területek művi elemekkel érintett részére vonatkozó, felújítás, átépítés során érvényesítendő, területi építészeti követelmények:

a)       a beépítés telepítési módjának tekintetében:

aa)     ikres beépítési módnál a már kialakult épület-ikerpárokkal összhangban álló épület-elhelyezést kell alkalmazni,

ab)    oldalhatáron álló beépítési módnál a keresztutcák csatlakozási pontja közötti utcaszakaszonként egységes oldalkerti épület-elhelyezést kell alkalmazni.

ac)     a településen megjelenő, egyedi telepítésű épület-elhelyezésnél a kialakult, egyedi jelleg megőrzését biztosító épület-elhelyezést kell alkalmazni.

b)      kerti építmény(eke)t, műtárgya(ka)t hátsókertben kell elhelyezni a következő kivételek figyelembevételével:

ba)    közműbecsatlakozási műtárgy, elsősorban növényzettel takartan, előkertben és oldalkertben is elhelyezhető.

bb)    pad, játszótéri építmény, szobor, képzőművészeti alkotás, lugas, szaletli előkertben és oldalkertben is elhelyezhető.

c)       kerítéskialakítás tekintetében:

ca)     közterület, vagy magánút menti telekhatáron áttört kerítést kell létesíteni a következő kivételek figyelembevételével:

1.       forgalmi terhelések mérséklésére,

2.       történeti hagyományok megtartására,

3.       utcaképi illeszkedés biztosítására,

4.       átlátás megakadályozására, valamint

5.       építészeti koncepció érvényesítésére

tömör kerítés is kialakítható.

cb)    a kerítést a következő előírások együttes figyelembevételével kell kialakítani, illetve fenntartani:

1.       az épülettel összhangot mutató anyagok és színek használata,

2.       tartós, minőségi anyagok használata,

3.       élénk színek kerülése,

4.       elsősorban természetes anyagok (különösen kő, tégla, fa) használata,

5.       növényzet alkotta kerítés lehetősége, valamint

6.       balesetveszélyt okozó kialakítás kerülése.

(2)     A településképi szempontból meghatározó területek művi elemekkel érintett részére vonatkozó, felújítás, átépítés során érvényesítendő, egyedi építészeti követelmények:

a)       az anyaghasználat tekintetében:

aa)     időtálló,

ab)    minőséget képviselő,

ac)     elsősorban természetes (különösen kő, tégla, fa), valamint

ad)    nem telített és környezetétől nem elütő színű

anyag használható.

b)      a tömegformálás tekintetében:

ba)    építészeti minőséget tükröző,

bb)    arányos, valamint

bc)    funkciójával összhangot mutató,

tömegformálás használható.

c)       a homlokzatkialakítás tekintetében:

ca)     a homlokzattagolást arányosan alkalmazó,

cb)    tagozatokat visszafogottan használó,

cc)     díszítésében egyszerűségre törekvő,

cd)    nyílásrendszerében rendezett, valamint

ce)     elsősorban természetes anyagokat (különösen vakolat, kő, tégla) alkalmazó

homlokzat alakítható ki.

d)      a zöldfelületek kialakítása tekintetében:

da)    a fás szárú növényeket, elsősorban nagy lombkoronát növesztő fákat is alkalmazó,

db)    az épületek, vagy tartózkodási helyek árnyékolására alkalmas,

dc)    a művi értékekkel egységben kezelt,

dd)    a táji jellegzetességet, termőhelyi adottságokat visszatükröző,

de)    a Rendelet 4. mellékletében szereplő ültetési távolságokat betartó,

df)    nem allergén és nem invazív fajokat alkalmazó, valamint

dg)    közterületen, keresztutcák közötti utcaszakaszonként egységes megjelenésre törekvő

növényzet telepíthető.

e)       a zöldfelületen elhelyezhető kerti építmények és burkolatok kialakítása tekintetében:

ea)     egységes arculatot kialakító,

eb)    zavarosan vibráló burkolat nem eredményező,

ec)     az építmények és a burkolat összhangját megteremtő,

ed)    a burkolt felületeket a szükséges mértékre szorító,

ee)     a táji látványt előtérbe helyező, valamint

ef)     építészi és tájépítészi szakmai szempontokat képviselő

metódus alkalmazható.

f)       a sajátos építményfajták elhelyezési módja tekintetében – honvédelmi és katonai, továbbá nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmények kivételével – az alábbi előírásokat kell betartani:

fa)     a meglévő vonalas infrastruktúra elemek elhelyezkedését, növényzet telepíthetőségét figyelmen kívül hagyó új nyomvonal kijelölését el kell kerülni,

fb)     a közterületről való láthatóságot szerkezettel, vagy növényzettel nem takaró, vagy mérséklő elhelyezést – a mérőórák leolvashatóságának biztosítása kivételével– el kell kerülni,

fc)     az egyéb műszaki berendezések (különösen antennák, légkondicionáló kültéri egységei, napkollektorok) közterület felőli homlokzatra rögzítését el kell kerülni. A homlokzatra rögzítés műszaki szükségszerűségének fennállása esetén – a homlokzat rendezett megjelenését rontó kialakítást, el kell kerülni.

8. A településképi szempontból meghatározó területek táji, természeti elemekkel érintett részére vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

9.§

(1)     A településképi szempontból meghatározó területek táji, természeti elemekkel érintett részére vonatkozó, felújítás, átépítés során érvényesítendő, területi építészeti követelmények:

a)       a beépítés telepítési módjának tekintetében:

aa)     a történetileg kialakult, egyedi tájjelleg megőrzését biztosító,

ab)    a tájba-simulásra legalkalmasabb helyet elfoglaló

épület-elhelyezést kell alkalmazni.

b)      a beépítés jellemző szintszámának tekintetében földszintes, legfeljebb tetőtér-beépítéses, épület alakítható ki.

c)       a kerti építmények, műtárgyak tekintetében:

ca)     a táji látványt nem zavaró,

cb)    a növényzettel harmonikus,

cc)     elsősorban természetes anyagokból készülő,

cd)    az épületek, építmények összhangjára ügyelő

kerti építmények, műtárgyak helyezhetők el.

d)      kerítéskialakítás tekintetében:

da)    áttört, vagy növényekből álló kerítést kell létesíteni,

db)    a kerítést a következő előírások együttes figyelembevételével kell kialakítani, illetve fenntartani:

1.       az épülettel összhangot mutató anyag- és színhasználat alkalmazása,

2.       időtálló, minőségi anyagok használata,

3.       élénk színek kerülése, harmonikus, telítetlen színek alkalmazása,

4.       elsősorban természetes anyagok (különösen kő, tégla, fa) használata,

5.       növényzet alkotta kerítés lehetősége,

6.       balesetveszélyt okozó kialakítás kerülése, valamint

7.       a kerítés műszaki állapotának folyamatos karbantartása.

(2)     A településképi szempontból meghatározó területek táji, természeti elemekkel érintett részére vonatkozó, felújítás, átépítés során érvényesítendő, egyedi építészeti követelmények:

a)       az anyaghasználat tekintetében:

aa)     időtálló,

ab)    minőséget képviselő,

ac)     elsősorban természetes (különösen kő, tégla, fa), valamint

ad)    nem telített és környezetétől nem elütő színű

anyag használható.

b)      a tömegformálás tekintetében:

ba)    építészeti minőséget tükröző,

bb)    arányos, valamint

bc)    funkciójával összhangot mutató

tömegformálás használható, továbbá markáns stílusjegyeket hordozó, ám funkciójában a környezetét szolgáló építmény (különösen magasles, kilátótorony) is engedélyezhető.

c)       a homlokzatkialakítás tekintetében:

ca)     a homlokzattagolást arányosan alkalmazó,

cb)    tagozatokat visszafogottan használó,

cc)     díszítésében egyszerűségre törekvő,

cd)    nyílásrendszerében rendezett, valamint

ce)     elsősorban természetes anyagokat (különösen vakolat, kő, tégla) alkalmazó

homlokzat alakítható ki.

d)      a zöldfelületek kialakítása tekintetében:

da)    a fás szárú növényeket, elsősorban nagy lombkoronát növesztő fákat is alkalmazó,

db)    az épületek, vagy tartózkodási helyek árnyékolására alkalmas,

dc)    a művi értékekkel egységben kezelt,

dd)    a táji jellegzetességet, termőhelyi adottságokat visszatükröző,

de)    A Rendelet 4. mellékletében szereplő ültetési távolságokat betartó,

df)    A Rendelet 5. mellékletében szereplő tájidegen, allergén és invazív fajokat nem alkalmazó, valamint

dg)    közterületen, keresztutcák közötti utcaszakaszonként egységes megjelenésre törekvő

növényzet telepíthető.

e)       a zöldfelületen elhelyezhető kerti építmények és burkolatok kialakítása tekintetében:

ea)     egységes arculatot kialakító,

eb)    zavarosan vibráló burkolat nem eredményező,

ec)     az építmények és a burkolat összhangját megteremtő,

ed)    a burkolt felületeket a szükséges mértékre szorító,

ee)     a táji látványt előtérbe helyező, valamint

ef)     építészi és tájépítészi szakmai szempontokat képviselő

metódus alkalmazható.

f)       a sajátos építményfajták elhelyezési módja tekintetében – honvédelmi és katonai, továbbá nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmények kivételével – a következő előírásokat kell betartani:

fa)     a meglévő vonalas infrastruktúra elemek elhelyezkedését, növényzet telepíthetőségét figyelmen kívül hagyó új nyomvonal kijelölését el kell kerülni,

fb)     a táji feltárulást, a közterületről való láthatóságot szerkezettel, vagy növényzettel nem takaró, vagy mérséklő elhelyezést – a mérőórák leolvashatóságának biztosítása kivételével– el kell kerülni,

fc)     az egyéb műszaki berendezések (különösen antennák, légkondicionáló kültéri egységei, napkollektorok) táji látványt zavaró elhelyezését, valamint közterület felőli homlokzatra rögzítését el kell kerülni. A homlokzatra rögzítés műszaki szükségszerűségének fennállása esetén – a homlokzat rendezett megjelenését rontó kialakítást, el kell kerülni.

9. A helyi védelemben részesülő ingatlanokra vonatkozó építészeti követelmények

10.§

(1)     Az egyedi védelem alatt álló helyi építészeti örökség – a Rendelet 1. melléklete szerinti –területére vonatkozó, felújítás, átépítés során érvényesítendő, egyedi építészeti követelmények:

a)       az anyaghasználat tekintetében:

aa)     időtálló,

ab)    minőséget képviselő,

ac)     elsősorban természetes (különösen kő, tégla, fa), valamint

ad)    nem telített és környezetétől nem elütő színű

anyag használható.

b)      a tömegformálás tekintetében meg kell őrizni:

ba)    az épülettömeget,

bb)    a geometriai formát és arányrendszert, valamint

bc)    a tetőformát. E követelmény teljesítésére tetősík-ablak helyett csak abban az esetben létesíthető felálló tetőablak, amennyiben az nem jelent zavaró hatást sem a védett épületre, sem az utcaképre.

c)       a homlokzatkialakítás tekintetében meg kell őrizni:

ca)     a homlokzatképzést a részletekkel,

cb)    az anyaghasználatot,

cc)     a tető kialakítását, vízelvezetését, tetőépítményeit,

cd)    a nyílászárók arányrendjét, osztásrendszerét, anyaghasználatát, díszítettségét, szerkezeti kialakítását, valamint

ce)     az épülettartozékokat.

d)      a zöldfelületek kialakítása tekintetében:

da)    a fás szárú növényeket, elsősorban nagy lombkoronát növesztő fákat is alkalmazó,

db)    az épületek, vagy tartózkodási helyek árnyékolására alkalmas,

dc)    a művi értékekkel egységben kezelt,

dd)    a táji jellegzetességet, termőhelyi adottságokat visszatükröző,

de)    a Rendelet 4. mellékletében szereplő ültetési távolságokat betartó,

df)    A Rendelet 5. mellékletében szereplő tájidegen, allergén és invazív fajokat nem alkalmazó, valamint

dg)    közterületen, keresztutcák közötti utcaszakaszonként egységes megjelenésre törekvő

növényzet telepíthető.

e)       a zöldfelületen elhelyezhető kerti építmények és burkolatok kialakítása tekintetében:

ea)     egységes arculatot kialakító,

eb)    zavarosan vibráló burkolat nem eredményező,

ec)     az építmények és a burkolat összhangját megteremtő,

ed)    a burkolt felületeket a szükséges mértékre szorító, valamint

ee)     építészi és tájépítészi szakmai szempontokat képviselő

metódus alkalmazható.

f)       a sajátos építményfajták elhelyezési módja tekintetében – honvédelmi és katonai, továbbá nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmények kivételével – a következő előírásokat kell betartani:

fa)     a meglévő vonalas infrastruktúra elemek elhelyezkedését, növényzet telepíthetőségét figyelmen kívül hagyó új nyomvonal kijelölését el kell kerülni,

fb)     a közterületről való láthatóságot szerkezettel, vagy növényzettel nem takaró, vagy mérséklő elhelyezést – a mérőórák leolvashatóságának biztosítása kivételével– el kell kerülni,

fc)     az egyéb műszaki berendezések (különösen antennák, légkondicionáló kültéri egységei, napkollektorok) közterület felőli homlokzatra rögzítését el kell kerülni. A homlokzatra rögzítés műszaki szükségszerűségének fennállása esetén – a homlokzat rendezett megjelenését rontó kialakítást, el kell kerülni.

(2)     A védelem alatt álló helyi építészeti örökség – a Rendelet 1. melléklete szerinti – területén lévő védett épületek átépítésénél a következő követelményeknek kell együttesen eleget tenni:

a)       karaktert megtartó, helyreállító,

b)      arányrendszert megőrző,

c)       stílusidegen részeket eltávolító,

d)      új elemeiben a megmaradt részekhez igazodó,

e)       az utcai homlokzat színezését egységben kezelő,

f)       esztétikát, minőséget hozó, valamint

g)      építészeti értéket teremtő.

(3)     A védelem alatt álló helyi építészeti örökség – a Rendelet 1. melléklete szerinti – területén lévő sajátos építmények, műtárgyak, egyéb műszaki berendezések esetén:

a)       időtálló,

b)      minőségi,

c)       környezetében alkalmazott anyagokhoz illeszkedő,

d)      élénk színeket kerülő,

e)       állagát hosszútávon megőrző,

f)       a település karakterével összhangban lévő

anyagot kell használni.

10. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

11.§

(1)     A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére alkalmas területek:

a)       gazdasági (kereskedelmi, szolgáltató, ipari, általános) területek,

b)      különleges területek közül a sajátos használatuk alapján erre alkalmas (különösen különleges közműterületek) területek,

c)       közlekedési és közműterületek,

d)      különleges beépítésre nem szánt területek közül a sajátos használatuk alapján erre alkalmas (különösen különleges beépítésre nem szánt közműterületek)

(2)     A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas területek:

a)       lakó (kisvárosias, kertvárosias, falusias) területek,

b)      vegyes (településközpont, intézményi) területek,

c)       üdülő (hétvégi házas, üdülőházas) területek,

d)      az (1) b) pontba nem sorolható különleges területek

e)       zöldterületek,

f)       erdő (védelmi, gazdasági, közjóléti) területek

g)      vízgazdálkodási területek

h)      természetközeli területek,

i)       az (1) d) pontba nem sorolható különleges beépítésre nem szánt területek

11. A reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

12.§

(1)     A település területén a reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények:

a)       a reklámközzététel technológiája, módszere és eszköze tekintetében:

aa)     a kihelyezés időtartama alatt az időjárásnak ellenálló technológiával készült,

ab)    egymást nem eltakaró

reklám, reklámelhelyezés alkalmazható.

b)      a reklámhordozókra vonatkozó anyaghasználati követelmények az alábbiak:

ba)    nem rozsdásodó,

bb)    állékony,

bc)    könnyen karbantartható,

bd)    élénk színeket nem használó,

be)    a reklám megjelenését nem befolyásoló

kialakítás alkalmazható.

(2)     A település területén a reklámok közzétételének, illetve reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésének közterületekre és magánterületekre irányadó, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben, valamint a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben rögzített országos rendelkezésektől az alábbi estekben és időtartamra el lehet térni:

a)       építési reklámháló kihelyezése, kizárólag építési tevékenység időtartamára, a település teljes területén megengedett,

b)      a település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás érdekében szükséges reklám, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés kihelyezése, évente összesen 12 naptári hét időszakra, a település teljes területén megengedett, valamint

c)       a közérdeket – különösen a Partnerségi Egyeztetési Szabályzatban nevesített nyilvánosság biztosítására – is szolgáló önkormányzati információs vagy más célú berendezés időkorlát nélkül, a település teljes területén megengedett.

12. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

13.§

(1)     Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó formai követelmények tekintetében:

a)       a technikailag szükséges legkisebb tömeget közelítő,

b)      arányos,

c)       a funkciót tükröző

d)      a településképet kedvezőtlenül nem érintő,

e)       a közterületről nem látható elrendezést alkalmazó, különösen látványát növényzettel eltakaró

kialakítás alkalmazható.

(2)     Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó anyaghasználati követelmények tekintetében:

a)       nem rozsdásodó,

b)      minőséget képviselő,

c)       könnyen karbantartható,

d)      élénk színeket nem használó,

e)       az épület/építmény megjelenését kedvezőtlenül nem befolyásoló

kialakítás alkalmazható.

V. FEJEZET

SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

13. Rendelkezés a szakmai konzultációról

14.§

(1)     Szakmai konzultációt lehet lefolytatni Sárkeresztes közigazgatási területen tervezett építési tevékenység megkezdése előtt – független annak építési engedélyezési, egyszerű bejelentési, vagy építési engedély nélkül végezhető voltára.

(2)     Szakmai konzultáció lehetőségével érintett a település teljes közigazgatási területe.

(3)     A szakmai konzultáció általános szabályai:

a)       A szakmai konzultáció lefolytatása a polgármester feladata.

b)      A szakmai konzultációt a tulajdonos, a beruházó, vagy a tervező írásban kezdeményezi az alábbi tartalmi követelménnyel:

ba)    tervezett tevékenység területi beazonosítása (hrsz., cím),

bb)    tervezett tevékenység rövid leírása,

bc)    fotók a közterület felőli arculati megjelenés bemutatásához,

bd)    beépítési koncepció vázlatos bemutatása.

c)       A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben az alábbiak kerülnek rögzítésre:

ca)     a tervezett tevékenység helyszínét érintő – településképi rendeletben szereplő – településképi követelmények,

cb)    felvetett javaslatok,

cc)     a polgármester lényegi nyilatkozata.

VI. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

14. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre

15.§

Településképi bejelentési eljárással érintett a teljes közigazgatási területre vonatkozóan, a reklámok és reklámhordozók elhelyezése.

15. A bejelentési eljárás részletes szabályai

16.§

(1)     A településképi bejelentési eljárás a reklámhordozó elhelyezésével érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa, vagy a reklámhordozó építtetője kérelmére indul. A kérelmet Polgármesternek a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 26/B. § (2), (3) bekezdésében meghatározott tartalommal és formában kell benyújtani.

(2)     A bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy a tervezett reklámhordozó:

a)       illeszkedik-e a településképbe,

b)      megfelel-e a településképi követelményeknek, valamint

c)       a reklám-elhelyezési kormányrendeletben foglalt elhelyezési követelményeknek.

VII. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG

16. A településképi követelmények megszegésének jogkövetkezményei

17.§

A településképi követelmények megszegésének jogkövetkezményei:

a)       településképi kötelezés, valamint

b)      településképi bírság.

17. A településképi kötelezési eljárás

18.§

(1)     A településképi kötelezési eljárás részletes szabályai:

a)       A településképi kötelezési eljárás hivatalból, vagy kérelemre indul, és az alábbi eseteket vizsgálja:

aa)     településképi bejelentési eljárás elmulasztása,

ab)    településképi bejelentési eljárásban megtiltott tevékenység folytatása,

ac)     településképi bejelentési eljárásban tudomásul vett tevékenység eltérő végrehajtása, vagy

ad)    a Rendeletben szereplő követelmények nem teljesítése.

b)      A településképi kötelezési eljárást a Polgármester folytatja le, és – szükség esetén, hatósági határozat formájában – kötelezést bocsát ki.

c)       A kötelezés a településképi követelmények teljesülése érdekében, az ingatlan tulajdonosát, az építmény/építményrész

ca)     felújítására,

cb)    átalakítására, vagy

cc)     elbontására

kötelezheti.

18. A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke

19.§

(1)     A településképi bírság kiszabásának részletes szabályai:

a)       Településképi bírság a következő esetekben szabható ki:

aa)     településképi bejelentési eljárás kezdeményezésének elmulasztása,

ab)    a bejelentésben vagy döntésben meghatározottól eltérő tevékenység végzése,

ac)     a településképi követelmények be nem tartása,

ad)    döntés végre nem hajtása.

b)      A településképi bírság:

ba)    felső határa 1.000.000,- forint,

bb)    alsó határa 10.000,- forint,

19. A településképi bírság kiszabásának és behajtásának módja

20.§

(1)     A településképi bírságot határozatban kell kiszabni, és tértivevényes levél útján kell kézbesíteni a bírsággal sújtott érintettnek.

(2)     A településképi bírság megfizetésének módja:

a)       közvetlenül az Önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel.

b)      az a) pontban szereplő megfizetési mód elmaradása esetén – a 2011. évi CXCV. törvény 42.§ (3) bekezdése értelmében – a meg nem fizetett bírság köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani.

VIII. FEJEZET

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER

20. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése

21.§

(1)     A településképi követelmények alkalmazására az önkormányzat anyagi támogatás nyújthat.

(2)     Az ösztönzési rendszer nagyságáról – a pénzügyi lehetőségek függvényében – a mindenkori költségvetési rendeletben dönt a Képviselő-testület.

(3)     Az ösztönzési rendszer pontos feltételeit a Képviselő-testület határozatban állapítja meg.

IX. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

21. Hatálybalépés

22.§

(1)     A Rendelet 2018. január 1-én lép hatályba.

(2)     Előírásait a hatálybalépés napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

22. Hatályon kívül helyező rendelkezések

23.§

A Rendelet hatálybalépésével Sárkeresztes Község Önkormányzat Képviselő-testületének „a helyi építési szabályzatról” szóló 1/2005. (II. 10.) önkormányzati rendelete alábbi részei hatályukat vesztik:

1.       5.§ (1) bekezdés c) pont utolsó mondata,

2.       7.§ (3)-(5), (7), (8), valamint (11)-(15) bekezdései,

3.       7.§ (19) bekezdés utolsó előtti mondata,

4.       8.§ (5) bekezdése,

5.       9.§ (2)-(6) bekezdései,

6.       10.§ szakasza,

7.       12.§ (7) bekezdése,

8.       13.§ (5), (6), valamint (9) bekezdései,

9.       14.§ (9) bekezdése,

10.     15.§ (4), (6), valamint (7) bekezdései,

11.     18.§ (2), valamint (3) bekezdései.

                                   Krähling János                                                      Iván Szilvia

                                     polgármester                                                            jegyző

A rendelet kihirdetve: 2017. december 12. napján.

                                                                                                                 Iván Szilvia

                                                                                                                     jegyző

1. melléklet a 16/2017. (XII.12.) önkormányzati rendelethez

Sárkeresztes Község Egyedi védelem alatt álló helyi építészeti öröksége

1.1 Védett egyedi értékeknek helyet adó ingatlanok lehatárolása

1.2 Védett egyedi értékek jegyzéke

2. melléklet a 16/2017. (XII.12.) önkormányzati rendelethez

Sárkeresztes Község településkép védelme szempontjából kiemelt területei

2.1 A településkép védelme szempontjából kiemelt területek térképi lehatárolása

2.2 A településkép védelme szempontjából kiemelt területek jegyzéke

A./       Régészeti lelőhely területe

*        Valamennyi lelőhely általános szakmai védelem alatt áll.

B./       Egyedi védelem alatt álló helyi építészeti örökség területe

Megegyezik az 1. melléklettel.

C./       Natura 2000 terület

HUDI20033 Móri-árok – Kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület

Hrsz.: 0121, 0123, 0124, 0128, 0129/1, 0129/2, 0129/3, 0129/4, 0136/1, 0136/2, 0137, 0143/2, 0143/5, 0143/6, 0143/10

D./       Országos Ökológiai Hálózat – magterület

Hrsz.: 0119/1, 0119/2, 0119/3, 0120, 0121, 0122, 0123, 0124, 0125, 0128, 0129/1, 0129/2, 0129/3, 0129/4, 0135, 0136/1, 0136/2, 0137, 0142, 0143/10, 0143/15, 0143/2, 0143/5, 0143/6, 0143/7, 093, 094, 096, 097, 098

E./       Országos Ökológiai Hálózat – ökológiai folyosó

Hrsz.: 013, 014, 0142, 0143/12, 0143/13, 0143/14, 0143/15, 0143/3, 0143/6, 0143/7, 0143/8, 0144, 0145/1, 0145/3, 0145/4, 0146, 0147, 015, 016, 017, 018, 019, 020, 021, 022, 023, 024, 025/1, 025/2, 025/3, 025/4, 025/5, 025/6, 025/7, 025/8, 025/9, 026, 027, 028, 029/1, 030/19, 038, 039/12, 039/8, 043/1, 043/2, 043/3, 044, 045, 046/6, 046/7, 048

F./        Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület

Hrsz.: 0114, 0115/1, 0115/2, 0117/2, 0117/3, 0117/4, 0117/5, 0117/6, 0117/7, 0118, 0119/1, 0119/2, 0119/3, 0120, 0121, 0122, 0123, 0124, 0125, 0126/10, 0126/11, 0126/12, 0126/13, 0126/4, 0126/5, 0126/6, 0126/7, 0126/8, 0126/9, 0127, 0128, 0129/2, 0129/3, 0129/4, 0130, 0132, 0142, 2201, 2202, 2203, 2204, 2205, 2206, 2207/1, 2207/2, 2208, 2209, 2210, 2211, 2212, 2213, 2214, 2215, 2216, 2217, 2218, 2219, 2220, 2221, 2222, 2223, 2224, 2225, 2226, 2227, 2228, 2229, 2230, 2231, 2232, 2233, 2234, 2235, 2236, 2237, 2238, 2239, 2240, 2241, 2242, 2243, 2244, 2245, 2246, 2247, 2248, 2249, 2250, 2251, 2252, 2253, 2254, 2255, 2256, 2257, 39, 40, 41

3. melléklet a 16/2017. (XII.12.) önkormányzati rendelethez

Sárkeresztes Község Településképi szempontból meghatározó területei

3.1 Településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolása

3.2 Településképi szempontból meghatározó területek jegyzéke

A./       Településkép védelme szempontjából kiemelt területek

Megegyezik a 3. melléklet lehatárolásával.

B./       Történeti települési terület

Hrsz.: 1, 10, 100/1, 100/2, 101/1, 101/2, 102/1, 102/2, 103/1, 103/2, 104/1, 104/2, 105, 106, 107, 108, 109, 11, 110, 111, 112, 113, 114, 115, 116, 12/1, 12/2, 121, 122, 127/1, 127/2, 128/1, 128/2, 13, 133, 134, 135, 136, 137/1, 137/2, 138/1, 138/2, 139, 14, 140/1, 140/2, 141/1, 141/2, 142, 143, 144, 145, 146, 147, 148, 15, 153, 154, 155, 156, 157, 158, 159, 16, 160, 161, 162, 163, 164, 165, 166, 167/1, 167/2, 167/3, 168/1, 168/2, 17, 173/1, 173/2, 174/1, 174/2, 175, 176, 177, 178, 179, 180, 182, 183, 184, 186, 188, 189, 19, 192, 193, 194, 195, 196, 197, 198, 199, 2, 200, 201, 203, 205, 207, 208, 209, 21/1, 21/2, 211, 212, 213, 214, 215, 216, 217, 218, 219, 22/1, 22/2, 220, 221, 222, 223, 224, 225, 226/1, 226/2, 227/1, 227/2, 228, 229/2, 229/3, 229/5, 23, 230, 231, 232, 233, 234, 235, 236, 24, 25, 26, 27, 28, 285/16, 285/17, 285/18, 285/19, 285/2, 285/20, 285/21, 285/22, 285/23, 285/24, 286, 287, 288, 289, 29, 290, 291, 292, 3, 30, 31, 33, 34, 35, 36, 37/1, 4, 43/1, 44, 45, 46, 47, 48, 49, 5, 50, 51, 52, 53, 54, 56, 57/1, 57/2, 58/1, 58/2, 58/3, 59, 6, 60/1, 60/2, 61/1, 61/2, 62/1, 62/2, 63, 64/1, 64/2, 65, 66/1, 66/2, 66/3, 67, 68, 69, 7, 70/1, 70/2, 71, 74, 79, 8, 80, 81, 82, 86/1, 86/2, 87/1, 87/2, 9, 93/1, 93/2, 93/3, 94/1, 94/2, 95/1, 95/3, 95/4, 96/1, 96/2, 97, 98/1, 98/2, 99

C./       Áthaladás szempontjából meghatározó terület

Hrsz.: 0133, 0134, 0141/2, 04, 1, 10, 100/1, 101/1, 102/1, 103/1, 104/1, 105, 11, 12/1, 12/2, 13, 14, 15, 16, 17, 19, 2, 21/1, 21/2, 22/1, 22/2, 22/4, 22/7, 23, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 291, 292, 293, 294, 296, 297/2, 297/3, 297/5, 297/6, 298, 299, 3, 30, 31, 33, 34, 35, 36, 37/1, 37/2, 38, 39, 4, 40, 401, 402/3, 403/2, 404, 405, 406, 407, 408, 409/1, 409/2, 41, 410, 411/1, 411/2, 412/1, 412/2, 413/1, 413/2, 414/1, 414/2, 415/1, 415/2, 416/1, 416/2, 417/3, 417/5, 417/6, 417/7, 44, 45, 46, 47, 477/5, 48, 49, 5, 50, 51, 54, 6, 69, 7, 70/1, 71, 79, 8, 82, 86/1, 87/1, 9, 93/1, 94/1, 95/1, 96/1, 98/1, 99

4. melléklet a 16/2017. (XII.12.) önkormányzati rendelethez

Ültetési távolságok szomszédos ingatlantól

5. melléklet a 16/2017. (XII.12.) önkormányzati rendelethez

Tájidegen, agresszíven gyomosító, invazív növényfajok jegyzéke

5.1 az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló 1143/2014. EU rendelet alapján

A./ A listában szereplő növényfajok:

B./ Várhatóan 2017-ben az alábbi fajokkal fog bővülni a lista:

5.2 A NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet alapján

A./ Fásszárú inváziós és termőhely-idegen növényfajok:

B./ Lágyszárú inváziós növényfajok:

5.3 A növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet alapján