1. § (1) Az Önkormányzat elnevezése: Tordas Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat)

(2) Az Önkormányzat székhelye: 2463 Tordas, Szabadság út 87.

(3) Az Önkormányzat képviselő-testületének hivatalos megnevezése: Tordas Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület)

(4) A Képviselő-testület által létrehozott hivatal hivatalos elnevezése: Tordasi Polgármesteri Hivatal, székhelye: 2463 Tordas, Szabadság út 87.

(5) Az Önkormányzat működési területe: Tordas Község közigazgatási területe

(6) A Képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő. A Képviselő-testület tagjainak nevét a 2. melléklet tartalmazza.

(7) Az Önkormányzat intézménye: Tordasi Mesevár Óvoda

(8) Az Önkormányzat adószáma: 15363097-2-07

(9) Az Önkormányzat törzsszáma: 363091

(10) Az Önkormányzat statisztikai számjele: 15363097-8411-321-07

(11) Az Önkormányzat költségvetési elszámolási pénzforgalmi számla száma: 11736082-15363097

(12) Az Önkormányzat hivatalos honlapja: www.tordas.hu

(13) Az Önkormányzat hivatalos lapja a papír alapon havonta megjelenő Tordasi Kisbíró. Felelős kiadója a polgármester.

2. § (1) Az Önkormányzat jelképei a címer, zászló, pecsét, logó, szlogen.

(2) Az Önkormányzat által létrehozott kitüntetések:

(3) A jelképekről és a kitüntetésekről a Képviselő-testület külön rendeletekben rendelkezik.

3. § Az Önkormányzat hivatalos kapcsolatot tart fenn

4. § (1) Az Önkormányzat által használt bélyegző: Tordas Község Önkormányzata feliratú körbélyegző, közepén Magyarország címerével

(2) A Tordasi Polgármesteri Hivatal által használt bélyegző: Tordasi Polgármesteri Hivatal feliratú körbélyegző, közepén Magyarország címerével

(3) A bélyegzőkről a Képviselő-testület külön rendeletben rendelkezik.

5. § (1) A Képviselő-testület üléseinek időpontjáról való tájékoztatásnak, a rendelet kihirdetésének, illetve a közérdekű információk közlésének helyben szokásos módja a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés, illetve az Önkormányzat www.tordas.hu hivatalos honlapján történő megjelenítés.

(2) A helyben szokásos kihirdetési módnak nem minősülő egyéb közzétételi módok

6. § (1) A képviselő megbízatása, jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek és a megbízatás megszűnésével szűnnek meg.

(2) A képviselők az alakuló, vagy a megválasztásukat követő ülésen esküt tesznek.

(3) A képviselő megbízatása megszűnik:

(4) A képviselő jogait és kötelezettségeit az Mötv 32. §-a határozza meg.

(5) A képviselő, valamint a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja nem folytathat az Mötv 36 §-ába foglalt tevékenységet.

(6) Méltatlanság miatt a képviselő-testület határozatával megszünteti annak a képviselőnek a megbízatását, akinek tevékenysége az Mötv 38 §- ába ütközik.

(7) A képviselő köteles a megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-től számított harminc napon belül vagyonnyilatkozatot tenni. A vagyonnyilatkozat-tételi eljárás szabályait az Mötv 39. §-a tartalmazza.

7. § (1) Tordas Község Önkormányzata ellátja az Mötv 13. §-ban meghatározott helyi önkormányzati feladatokat.

(2) Tordas Község Önkormányzata önként vállalt feladatai:

(3) Tordas Község Önkormányzata alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását az 3. melléklet tartalmazza.

(4) Az önkormányzati feladatokat a Képviselő testület és szervei

(5) A Képviselő-testület hatásköreit a polgármesterre, a valamelyik bizottságára, valamint a jegyzőre ruházhatja át. A Képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolását a 4. melléklet tartalmazza. Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról a hatáskör gyakorlója évente egy alkalommal beszámol a Képviselő-testület felé.

(6) A Képviselő-testület hatásköréből nem ruházhatja át az Mötv 42. §-ában meghatározott át nem ruházható hatásköröket.

8. § A Képviselő-testület alakuló, rendes ülést, valamint közmeghallgatást tart, illetve rendkívüli ülést tarthat. A Képviselő-testület szükség esetén más helyi önkormányzattal együttes ülést tarthat.

9. § (1) A Képviselő-testület az alakuló ülést az önkormányzati képviselők és a polgármester választást követő 15 napon belül tartja meg.

(2) Az alakuló ülésre a meghívót legkésőbb az ülést megelőző 3. munkanapon kell megküldeni.

(3) Az alakuló ülést a megválasztott polgármester hívja össze és vezeti.

(4) Az alakuló ülés első napirendi pontjaként a választási bizottság beszámol a polgármester és a képviselők választásának eredményéről.

(5) Az alakuló ülésen a polgármester és a képviselők esküt tesznek.

(6) A Képviselő-testület megállapítja a polgármester illetményét és költségtérítését.

(7) A Képviselő-testület dönt az alpolgármester megválasztását lebonyolító Szavazatszámláló bizottság elnökéről és tagjairól.

(8) A Képviselő-testület a polgármester javaslatára titkos szavazással tagjai közül megválasztja az alpolgármestert.

(9) A Képviselő-testület dönt az alpolgármester illetményéről és költségtérítéséről.

(10) A Képviselő-testület a polgármester javaslatára megválasztja a bizottságokat, a bizottságok tagjait, a bizottságok nem képviselő tagjait.

(11) A jegyző tájékoztatja a képviselőket az összeférhetetlenség, a vagyonnyilatkozat-tételi és a KOMA adatbázisba történő felvételről.

(12) A Képviselő-testület megbízást ad a Szervezeti és Működési Szabályzat felülvizsgálatára.

10. § (1) A Képviselő-testület évente legalább 6 ülést tart.

(2)¹ A Képviselő-testület rendes üléseinek időpontja rendszerint a hónap utolsó keddje 18 óra. Decemberben a hónap második keddje 18 óra.

(3) A Képviselő-testület üléseinek helyszíne a Polgármesteri Hivatal emeleti tárgyalója vagy indokolt esetben más helyszínen is tartható.

(4) A Képviselő-testület a nyári szabadságok miatti ülésszünetet július hónapban határozza meg.

(5) Képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti. Akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja. Az alpolgármester akadályoztatása esetén pedig a korelnök.

(6) A képviselő-testület rendszeres üléseit a munkaterv alapján tartja. A munkaterv elkészítéséről a polgármester gondoskodik. A munkaterv elkészítésének határideje november 30.

(7) A munkaterv kötelező tartalmi eleme az ülés tervezett időpontja, a tervezett napirendek megnevezése, az előterjesztők megnevezése, az előterjesztéseket megtárgyaló bizottságok megnevezése.

(8) A munkaterv összeállításához javaslatot adhatnak:

(9) A rendes ülés napirendjét tárgyaló bizottsági üléseket az ülést megelőző héten kell lebonyolítani.

11. § (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A Képviselő testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés a), b) pontja szerint zárt ülést tart, illetve az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint zárt ülést tarthat.

(3) Zárt ülés elrendelésére javaslatot tehet

(4) Zárt ülésen a Képviselő-testület tagjai, a jegyző, meghívása esetén a Polgármesteri Hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vehet részt.

(5) A zárt ülésen jogosulatlanul tartózkodó személyeket a polgármester távozásra szólítja fel, illetve kiutasítja.

12. § (1) A Képviselő-testület tagjait a polgármester az ülés helyét, időpontját, jellegét, a napirend tárgyának és előadójának megjelölését, az ülés összehívójának aláírását és pecsétjét tartalmazó meghívóval hívja össze.

(2) A rendes ülésre szóló meghívót és az előterjesztéseket elektronikus levélben olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt az érintettek az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.

(3) A Képviselő kérheti, hogy az ülés meghívóját és az előterjesztéseket papír alapon is megkapja.

(4) A polgármester akadályoztatása esetén az ülést az alpolgármester hívja össze.

(5) Amennyiben a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejűleg betöltetlen, vagy akadályoztatásuk tartós, akkor az ülést a korelnök hívja össze.

(6) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról a nyilvánosságot a meghívó hirdetőtáblán történő kifüggesztésével és az Önkormányzat hivatalos honlapján történő megjelentetésével tájékoztatni kell.

(7) A Képviselő-testület üléseire meg kell hívni

(8) A Képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal részt vehetnek

(9) A meghívóval együtt az írásos előterjesztéseket, a határozat-tervezeteket, a rendelet-tervezeteket is meg kell küldeni.

13. § (1) A polgármester vezeti a testületi ülést.

(2) A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti az ülést.

(3)² A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti annak ülését..

(4) A polgármester a testületi ülés vezetése során:

(5) Az ülés határozatképes, ha a megválasztott képviselők több mint a fele jelen van.

(6) A határozatképtelen testületi ülést 15 napon belül, ugyanazon napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni.

(7) A polgármester napirendenként megnyitja, irányítja, összefoglalja és lezárja a vitát, melynek során

(8)³ A Képviselő-testületi ülésen jelen lévő lakosságnak kizárólag a napirendhez kapcsolódó hozzászólására a polgármester ad engedélyt, egy alkalommal, legfeljebb 3 perc időtartamban. A hozzászólást kérő az előterjesztőhöz kérdést intézhet.

(9) A Képviselő-testület bizottsága bármely előterjesztéshez ajánlást nyújthat be. A bizottsági ajánlás ismertetésére a vita megnyitását és a szóbeli kiegészítést követően elsőként kell szót adni.

(10) A polgármester az ülés rendjének biztosítása érdekében

(11) Ha a képviselő-testület ülésének rendjét a hallgatóság soraiból zavarják, akkor a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, akkor a polgármester az egész hallgatóságot figyelmezteti, s felhívja a figyelmet a rendet sértő magatartás abbahagyására. Ismételt felszólítás eredménytelensége esetén a polgármester a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, akkor a teljes hallgatóságot kiutasíthatja az ülésteremből.

14. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot. A napirendet a képviselő-testület állapítja meg.

(2) Az ülés napirendjére a képviselők és a képviselő-testület bizottságai is javaslatot tehetnek.

(3) A képviselő-testület köteles napirendjére venni

(4) A napirendi javaslatot az ülést megelőző 8. napig lehet benyújtani a jegyzőnél.

(5) A napirendi pontokhoz módosító javaslat nyújtható be. A módosító javaslat a napirendet tárgyaló ülést megelőző nap 12 óráig papír alapon vagy elektronikusan nyújtható be a jegyzőnél.

(6) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendjét lehetőleg az alábbiak szerint kell meghatározni:

(7) A Képviselő-testületi ülés előterjesztése lehet szóbeli vagy írásbeli.

(8) Előterjesztésnek minősül:

(9) Rendelet-tervezet csak írásban terjeszthető elő.

(10) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(11) Az előterjesztés a következő elemeket tartalmazza:

(12) A határozati javaslat az írásos előterjesztésben, a szóbeli előterjesztésben, vagy az ülés vezetője által a vita összefoglalása után megfogalmazott döntési javaslat. A határozati javaslatnak

(13) Az írásbeli előterjesztéseket az azt tárgyaló képviselő-testületi ülés előtt legalább 8 nappal kell a jegyzőhöz eljuttatni.

(14) Amennyiben valamely napirendi javaslat a szoros határidő, az önkormányzat halasztást nem tűrő érdeke, vagy más különösen nyomós indok miatt határidőben nem terjeszthető elő, a sürgősség tényének rövid indokolásával, legkésőbb az ülést megelőző nap 12 óráig az előterjesztésre jogosult sürgősségi indítványt nyújthat be. A sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről egyszerű többséggel a képviselő-testület határoz.

(15) Előterjesztő lehet:

15. § (1) A képviselő-testület ülésén a képviselő napirenden nem szereplő ügyben a napirend előtt szót kérhet.

(2) A napirend előtti felszólalás tárgyát és annak indokát az ülés kezdete előtt legalább egy órával a polgármesterhez kell írásban benyújtani. A napirend előtti felszólalás joga a képviselőt maximum 5 perc időtartamra illeti meg.

16. § (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez, a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben magyarázat kérése céljából interpellációt intézhet.

(2) Az interpellációt legkésőbb az ülés előtt 2 munkanappal kell a polgármesternek írásban benyújtani.

(3) Ha az interpelláló képviselő az ülésen nincs jelen, az interpellációt elnapoltnak kell tekinteni.

(4) Az interpellálót az írásbeli bejelentési kötelezettség mellett szóbeli tájékoztatási kötelesség is terheli a képviselő-testület előtt. A képviselők az interpellációkat a beérkezési sorrendnek megfelelően adják elő.

(5) Az interpellációra az ülésen szóban, vagy legkésőbb az ülést követő 15 napon belül írásban kell érdemi választ adni.

(6) Az interpellációra adott válasz után - az írásban adott válasz esetén is - az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van joga, ennek keretében nyilatkozik arról, hogy a választ elfogadja-e. Amennyiben a képviselő a választ nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt a válasz elfogadásáról.

17. § (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez, a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben felvilágosítás kérése céljából kérdést intézhet, melyre az ülésen, vagy legkésőbb 30 napon belül írásban érdemi választ kell adni.

(2) A kérdés esetében a képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem határoz.

18. § (1) A polgármester munkatervtől eltérően rendkívüli ülést is összehívhat.

(2) A polgármester köteles összehívni a rendkívüli ülést a képviselők egynegyedének vagy a képviselő-testület bármely bizottságának, vagy a kormányhivatal vezetőjének az ülés indokát tartalmazó indítványára.

(3)⁴ Az összehívás indokolását tartalmazó indítványt a polgármesterhez kell benyújtani. A polgármester a Képviselő-testület ülését az indítvány átvételét követő, 15 napon belüli időpontra hívja össze.

(4) Amennyiben 15 napon belül a Képviselő-testület rendes ülést tart, akkor az indítványt a rendes ülésen tárgyalja meg.

(5) Rendkívüli ülés esetén a meghívót az ülés időpontja előtt egy nappal kell az érdekelteknek megküldeni.

(6) Rendkívüli esetben, ha a képviselő-testület döntése nem tűr halasztást, az ülés írásos meghívó nélkül, szóban, telefonon vagy más módon is összehívható.

(7) A rendkívüli ülésen csak az a napirend tárgyalható, amely az indítványban, a meghívóban vagy az értesítésben szerepel.

19. § (1) A képviselő-testület a vita lezárása és a zárszó után rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.

(2) A szavazás előtt a jegyző törvényességi kérdésben észrevételt tehet.

(3) Az ülés elnöke napirendi pont során előterjesztett és a vitában elhangzott konkrét határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő határozatokról, javaslatokról dönt a testület.

(4) A képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással hozza.

(5) A nyílt szavazás történhet

(6) A szavazatok összeszámlálásáról az ülés elnöke gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy valamelyik képviselő kéri, az elnök köteles a szavazást megismételtetni.

(7) A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére, vagy bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(8) Amennyiben a képviselő elmulasztja az érintettségét bejelenteni a polgármester felhívja a figyelmét arra, hogy a jövőben ne mulassza el bejelentési kötelezettségét.

(9) A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.

20. § (1) A Képviselő-testület név szerint szavaz a képviselők egynegyedének indítványára. A javaslatról a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) Nem lehet név szerint szavazást tartani

(3) A név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.

(4) A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét - a névsorral együtt átadja a polgármesternek. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.

21. § (1) A Képviselő-testület titkos szavazást tarthat minden olyan ügyben, amelyben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.

(2) Az alpolgármester választásánál a titkos szavazás kötelező.

(3) A titkos szavazás elrendelésére javaslatot tehet:

(4) A titkos szavazást – szavazólapon, urna igénybevételével – a Pénzügyi Bizottság bonyolítja le. A bizottság a szavazatokat összeszámlálja, megállapítja a szavazás eredményét és arról a képviselő-testületnek jelentést tesz.

(5) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

(6) A titkos szavazással hozott döntést is alakszerű határozatba kell foglalni és azt a nyilvános ülésen ismertetni kell.

22. § (1) A határozati javaslat egyszerű szótöbbséggel történő elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

(2) Minősített többség szükséges az Mötv 50. §-ában meghatározott ügyek eldöntéséhez.

(3) A minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint felének egybehangzó szavazata szükséges.

(4) A határozatokat meg kell küldeni a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének elkészültét követő 8 napon belül az érintetteknek.

23. § (1) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

(2) A rendelet tervezetét a polgármesterhez nyújtják be.

(3) A rendeletalkotás szakmai előkészítése a jegyző feladata.

(4) A rendelet tervezetét megvitatás céljából a tárgy szerinti bizottság elé kell terjeszteni. A rendelet-tervezet bizottság véleményezése nélkül nem kerülhet a képviselő-testület napirendjére.

(5) Az előkészítés után a rendelet-tervezetet indoklásával együtt a testület elé kell terjeszteni. Az előterjesztő tájékoztatja a testületet az előkészítés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról, alternatívákról is.

(6) A rendelet-tervezet elfogadásáról a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.

(7) A képviselő-testület a rendeletalkotásra irányuló szavazás során először a módosító javaslatokról, majd a rendelet-tervezet egészéről dönt.

(8) Ha a rendelet-tervezet ugyanazon részéhez több módosító javaslat érkezett, akkor a szavazás során a módosítások benyújtásának sorrendjében kell szavazni.

(9) Az önkormányzati rendeletet az önkormányzat hirdetőtábláján 15 napra történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A kihirdetett rendeletet a község hivatalos honlapján és a helyi lapban - az elfogadást követő lapszámában - történő megjelentetéssel a lakosságot tájékoztatni kell.

(10) Önkormányzati rendelet eltérő rendelkezés híján a kihirdetésének napján lép hatályba.

24. § (1) Az önkormányzati rendeleteket évenként 1-től kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni és fel kell tüntetni az évszámot. Az évszámot követően zárójelben az elfogadás hónapját és napját kell feltüntetni. A megjelölés magában foglalja az önkormányzat megnevezését, az önkormányzati rendelet címét.

(2) Az önkormányzati határozatokat évenként 1-től kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni és fel kell tüntetni az évszámot. Az évszámot követően zárójelben az elfogadás hónapját és napját kell feltüntetni.

(3) A rendeletek és határozatok nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

(4) A rendeletek nyilvántartása tartalmazza:

(5) A határozatok nyilvántartása tartalmazza:

25. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyv tartalmazza az Mötv 52. § (1) bekezdésében meghatározottakat.

(3) A jegyzőkönyv kötelező mellékleteit képezik:

(4) A képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetve a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.

(5) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írják alá.

(6) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(7) A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a kormányhivatalnak.

(8) A választópolgárok - zárt ülés kivételével - betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztéseibe és a jegyzőkönyveibe a hivatal erre kijelölt irodájában, ügyfélfogadási időben. Közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.

(9) A képviselő-testület nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvet - a Kormányhivatalba történt megküldést követő - 5 napon belül a község honlapján meg kell jelentetni.

(10) Az ülésről hangfelvétel készül. A hangfelvétel megőrzéséről a jegyző gondoskodik.

26. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülésén a polgármester javaslatára a döntések előkészítésére, illetve a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére állandó bizottságokat hoz létre.

(2) A bizottságok feladat- és hatásköreit 1. melléklet tartalmazza.

(3) A Képviselő-testület a bizottságokat döntési jogkörrel is felruházhatja, amelyeket bármikor visszavonhat.

(4) A bizottságok elnökeit és tagjainak több mint felét a képviselők közül kell választani. A polgármester nem lehet bizottság elnöke vagy tagja.

(5) A bizottság tagjává nem önkormányzati képviselő tag is választható. A nem önkormányzati képviselő tag jogai és kötelezettségei a bizottság ülésein megegyeznek az képviselő bizottsági tag jogaival és kötelezettségeivel.

(6) A bizottság elnökére és tagjaira javaslatot a polgármester tehet. A polgármester javaslatához módosító javaslat nem terjeszthető be.

(7) A bizottság elnökének és tagjainak megbízatása a Képviselő-testület által történő megválasztásával jön létre, a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára.

(8) A Képviselő-testület a polgármester előterjesztésére a bizottságok személyi összetételét, létszámát bármikor megváltoztathatja, - a Pénzügyi Bizottság kivételével - megszüntetheti.

27. § (1) A Képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

(2) Az állandó bizottságok minimum 3 főből állnak.

(3) Az egyes bizottságok tagjainak névsorát a rendelet 5. melléklete tartalmazza.

(4) Az eseti bizottságok felállítására az állandó bizottságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

28. § (1) A bizottság évente legalább 6 ülést tart.

(2) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze. A meghívót, valamint az előterjesztéseket az ülést megelőzően, lehetőleg három nappal korábban, meg kell küldeni a bizottság tagjainak.

(3) A bizottság tagjai, illetve a napirend szerint illetékes előadó számára az ülésre – a (4) bekezdésben leírt kivétellel – meghívót kell küldeni. A Képviselő-testület tagjait a bizottsági ülések helyéről és időpontjáról értesíteni kell.

(4) A bizottságok üléseit a képviselő-testület munkaterve és az ez alapján összeállított saját munkaterve szerint tartja. A munkaterv elkészítéséről a bizottság elnöke gondoskodik. A bizottság – a bizottság elnökének előterjesztése alapján – a képviselő-testület munkatervének elfogadását követő ülésen fogadja el munkatervét.

(5) A bizottsági üléseket a képviselő-testületi ülés tervezett időpontja előtt meg kell tartani.

(6) Halaszthatatlan esetben az elnök a bizottság ülését a napirend megjelölésével másnapra telefonon is összehívhatja.

(7) Az elnök köteles összehívni bizottságot:

(8) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyzőkönyv tartalmi és formai elemei megegyeznek a képviselő-testület üléseiről készített jegyzőkönyvekre meghatározottakkal.

(9) A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a kormányhivatalnak.

(10) A bizottságok üléseiről hangfelvételt kell készíteni, amelyeknek őrzéséről a jegyző gondoskodik.

29. § (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el. Foglalkoztatási jogviszonya a megválasztásával jön létre.

(2) A polgármester a képviselő-testület tagja. Megválasztását követően a képviselő-testület előtt az alakuló ülésen esküt tesz.

(3) A polgármester illetménye az Mötv 71. § (2) és (4) bekezdése alapján az államtitkári illetmény 55%-a.

(4) A polgármester havonta az illetményének 15%-ában meghatározott összegű költségtérítésre jogosult.

(5) A polgármester jutalmára és egyéb javadalmaira a Pénzügyi Bizottság tesz javaslatot.

(6) A polgármester a lakossággal történő közvetlen kapcsolattartása érdekében fogadónapot tart, amelyet a 6. melléklet tartalmaz.

(7) A polgármestert távollétében vagy akadályoztatása esetén az alpolgármester, annak távollétében vagy akadályoztatása esetén pedig a képviselő-testület korelnöke helyettesíti.

(8) A polgármesterre megfelelően alkalmazni kell az önkormányzati képviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi, méltatlansági, vagyonnyilatkozat-tételi szabályokat azzal a kiegészítéssel, a polgármester nem lehet más önkormányzatnál polgármester, alpolgármester, önkormányzati képviselő, megyei közgyűlés elnöke, alelnöke.

30. § (1) A polgármester feladatait az Mötv 67. § határozza meg.

(2) Amennyiben a polgármester a képviselő-testület döntését a helyi önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben - a képviselő-testület önfeloszlatásáról szóló, valamint a Mötv. 70. § (1) bekezdésében meghatározott ügyben hozott döntése kivételével - egy alkalommal kezdeményezheti az ismételt tárgyalást. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül minősített többséggel dönt. A döntést addig végrehajtani nem lehet, amíg arról a képviselő-testület a megismételt tárgyalás alapján nem dönt.

31. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére, egyes önkormányzati feladatok ellátására saját tagjai sorából egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek.

(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.

(4) Az alpolgármester fogadónapját a 6. melléklet tartalmazza.

32. § (1) A polgármester – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A kinevezés határozatlan időre szól.

(2) A jegyző ellátja az Mötv. 83. § (3) bekezdésében meghatározott feladatokat.

33. § (1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok számára a közvetlen tájékoztatásra és a fontosabb döntések előkészítése során a véleménynyilvánításra, közérdekű bejelentésre vagy javaslattételre.

(2) Lakossági fórumok:

34. § (1)⁵ A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal Közmeghallgatást tart, amelyen a választópolgárok és a községben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést, javaslatot tehetnek. A Közmeghallgatásra a közérdekű kérdést, javaslatot előzetesen is megküldhetik a Közmeghallgatást megelőző negyedik napig.

(2) A Közmeghallgatás helyszíne a Hangya Művelődési ház vagy indokolt esetben más helyszínen is tartható.

(3)⁶ Közmeghallgatást 10 nappal korábban meg kell hirdetni az önkormányzat hirdetőtábláján, az Önkormányzat hivatalos honlapján történő megjelentetésével, valamint szórólap minden háztartásba történő eljuttatásával. A Közmeghallgatás meghirdetéséről a polgármester gondoskodik.

(4) A polgármester külön e célból összehívott képviselő-testületi ülésre hirdeti meg a közmeghallgatást.

(5)⁷ A Közmeghallgatáson elhangzott vagy az előzetesen feltett javaslatra, kérdésre szóban a közmeghallgatáson, vagy legkésőbb 15 napon belül választ kell adni.

(6) A Közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyet a község hivatalos honlapján történő megjelentetésével nyilvánossá kell tenni.

35. § (1) A képviselő-testület eseti döntése alapján – a döntések előkészítése, szervezése és végrehajtása, a lakosság tájékoztatása, véleményének kikérése érdekében – falugyűlést, utcagyűlést hív össze.

(2) A falugyűlésről, utcagyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyet a község hivatalos honlapján történő megjelentetésével nyilvánossá kell tenni.

36. § (1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálják.

(2) Az önkormányzat tulajdonára és a tulajdonnal való gazdálkodásra vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet határozza meg.

37. § A képviselő-testület –Tordasi Polgármesteri Hivatal elnevezéssel – egységes hivatalt hoz létre. A polgármesteri hivatal önálló jogi személy és önálló költségvetési szerv. A polgármester egyetértése szükséges a polgármesteri hivatal köztisztviselője, alkalmazottja kinevezéséhez, bérezéséhez, vezetői kinevezéséhez, felmentéséhez és jutalmazásához.

38. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2)⁸