Sárkeszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2016. (IV. 1.) önkormányzati rendelete
az önkormányzati vagyonról, és a vagyongazdálkodás szabályairól
Hatályos: 2016. 04. 15Sárkeszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2016. (IV. 1.) önkormányzati rendelete
az önkormányzati vagyonról, és a vagyongazdálkodás szabályairól
Sárkeszi Község Ön.kormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109.§ (4) bekezdésében, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § 6. pontjában, 5. § (4) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, a 13. § (1) bekezdésében, a 18. § (1) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Sárkeszi Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő, illetve tulajdonába kerülő
a) ingatlan és ingó vagyonra, valamint vagyoni értékű jogokra (továbbiakban: ingatlan és ingó vagyon), továbbá
b) a tagsági jogot megtestesítő értékpapírokra, a kárpótlási jegyekre, illetve nonprofit kft-ben és egyéb gazdasági társaságban az Önkormányzatot megillető egyéb társasági részesedésekre (portfolió vagyon).
(2) A rendelet hatálya kiterjed az (1) pontban meghatározott önkormányzati vagyon elidegenítésére, megterhelésére, használatba vagy bérbe adására és más módon történő hasznosítására, ideértve az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adását és vagyontárgyak megszerzését is.
(3) Ezen rendelet szabályait csak akkor kell alkalmazni:
a) a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok megszerzésére és elidegenítésére, valamint a pénzeszközökkel való gazdálkodásra, továbbá az önkormányzatot illető követelések elengedésére és mérséklésére, ha az Önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendelete,
b) közterületek hasznosítása esetén, ha a közterületek rendjéről szóló önkormányzati rendelet
2. § (1) Az Önkormányzat vagyona (a továbbiakban: önkormányzati vagyon) az 1. §-ban meghatározott vagyontárgyakból áll.
(2) Az önkormányzati vagyon törzsvagyonból és a törzsvagyon körébe nem tartozó vagyonból, üzleti vagyonból áll.
(3) A helyi önkormányzat tulajdonát képező nemzeti vagyonelemek közül a törzsvagyonba tartozó forgalomképtelen vagyontárgyak körét a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvtv.) 5. § (2) bekezdése, a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak körét az Nvtv. 5. § (5) bekezdése határozza meg.
(4) A helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartozó vagyontárgyak körét a Nvtv. 5. § (3) bekezdése határozza meg.
(5) A forgalomképtelenség megszüntetéséhez az Önkormányzat Képviselő-testületének döntése szükséges.
(6) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon csak az Önkormányzat Képviselő-testülete egyedi döntése alapján idegeníthető el, vagy apportálható gazdasági társaságba.
(7) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon az önkormányzat forgalomképtelennek minősülő vagyonából nem kerül meghatározásra.
(8) Az ingatlan forgalomképtelensége megszűnik, amennyiben a külön jogszabály alapján lefolytatott telekrendezési eljárásban megváltozik az ingatlan jellege, illetve a telekrendezési határozat végrehajtása érdekében a tulajdonosok megállapodnak.
3. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyakról a jogszabályokban meghatározott módon folyamatos nyilvántartást, vagyonkatasztert vezet. Az Önkormányzat vagyonát a hatályos jogszabályok alapján az Önkormányzat Hivatala tartja nyilván.
(2) A vagyonleltár az Önkormányzat tulajdonában - a költségvetési év zárónapján - meglévő vagyon állapot szerinti kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak tételes kimutatása.
(3) A vagyonleltárban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.
(4) A vagyonleltár az önkormányzati vagyont törzsvagyon, ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon, valamint üzleti vagyon bontásban, az egyes vagyoncsoportokon belül:
a) az ingatlanokat és a vagyoni értékű jogokat tételesen, beszerzési értéken,
b) az ingó vagyontárgyakat (gépek, berendezések) vagyonkezelőnként összesített mérleg szerinti értéken,
e) ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az értékpapír vagyont tételesen és mérleg szerinti értéken,
d) a vagyonkezelőnek átadott ingatlan vagy értékpapír illetve vegyes portfólió vagyont tételesen és a vagyonkezelési szerződés szerinti induló értéken, illetve - az évenkénti beszámolók alkalmával korrigált vagyoni értéken vagyonkezelőnként veszi számba.
(5) A vagyonleltárt az éves költségvetési beszámolóhoz (zárszámadáshoz) csatolva az Önkormányzat Képviselő-testületének kell bemutatni.
4. § (1) A vagyonleltár alapját képező nyilvántartás állományának felfektetéséről és folyamatos vezetéséről, valamint a vagyonleltár összeállításáról, az ingatlanok esetében a vagyonkataszterben szereplő adatok egyezőségéről, - az önkormányzati vagyonkezelő szervek közreműködésével - jegyző a gazdálkodási előadón keresztül gondoskodik.
(2) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, hasznosítása tárgyában a jelen rendelet alapján kötött szerződéseket a szerződéskötésre feljogosított személy vagy szervezet (képviselője) a szerződés megkötését követő 30 napon belül köteles a jegyző részére megküldeni.
(3) Az Önkormányzat tulajdonában lévő eszközök - kivéve az immateriális javakat, a követeléseket (ideértve az adott kölcsönöket, a beruházási előleget és az aktív pénzügyi elszámolásokat) - leltározását mennyiségi felvétellel, a csak értékben kimutatott eszközök (az immateriális javak, a követeléséket, az idegen helyen tárolt - letétbe helyezett, portfóliókezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapírok, illetve dematerializált értékpapírok) és a források leltározását egyeztetéssel kell végrehajtani.
(4) Az Önkormányzat eszközeit és forrásait évente leltározza.
(4a)
5. § (1) Az Önkormányzat tulajdonával önállóan rendelkezik, bevételeivel önállóan gazdálkodik, az önként vállalt és kötelező önkormányzati feladatok ellátásáról egységes költségvetéséből gondoskodik, saját felelősségére vállalkozói tevékenységet folytathat.
(2) Az Önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. Az Önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét.
(3) A tulajdonosi jogokat az Önkormányzat Képviselő -testülete, illetve átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolják.
(4) A tulajdonosi jogok gyakorlója az Önkormányzat vagyontárgyait e rendelet keretei között bízhatja másra, adhatja át üzemeltetésre. A vagyontárgyak vagyonkezelésbe történő átadása előtt e rendelet 20-23. §-a szerinti vagyonkezelési szerződést kell kötni.
(5) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy
a) a tulajdonosi jog gyakorlója döntései alapján a szerződéseket megkösse,
b) ellenőrizze a szerződésben foglaltak teljesítését és indokolt esetben megtegye azokat a jognyilatkozatokat, amelyek szerződés felbontására vagy megszüntetésére irányulnak, illetve érvényesítse az önkormányzat igényeit, ideértve bírósági eljárás megindítását is,
e) önállóan elutasítson olyan szerződési ajánlatokat, amelyek elfogadása jogszabályi rendelkezéssel, vagy önkormányzati határozatban előírtakkal ellentétes lenne,
d) közműszolgáltatók részére közművezetékek elhelyezése céljára vezetékjogot, vagy szolgalmi jogot, vagy használati jogot önkormányzati ingatlanokon olyan mértékig biztosítson, amelyek az érintett ingatlanok rendeltetés szerinti felhasználását nem befolyásolják,
e) vezeték-, szolgalmi- és használati jogot biztosító szerződéseket az önkormányzat, mint jogosult javára egymillió forint értékhatárig önállóan megkössön,
f) hozzájáruljon közterület használatához, illetve erre szerződést kössön, ha a használat közterületként nyilvántartott földrészlet rendeltetésének megfelelő használatát biztosítja,
g) döntsön az építési telkekre bejegyzett visszavásárlási joggal kapcsolatos kérelmekről,
h) döntsön a vállalkozói telkekre bejegyzett jogokkal, tényekkel kapcsolatos kérelmekről.
6. § (1) Az önkormányzati vagyon hasznosításának célja a község önkormányzatának kötelező és önként vállalt feladatai hatékony és eredményes ellátása.
(2) A hasznosítás fogalmát a Nvtv. 3. § (1) bekezdésének 4. pontja határozza meg.
(3) Az önkormányzati vagyon hasznosításának előkészítésekor a tulajdonosi jog gyakorlója részére írásban előterjesztést kell készíteni. Az előterjesztés benyújtására a polgármester vagy az előterjesztés elkészítésére megbízott bizottság köteles. Ennek során számba kell venni a feltételeket, vizsgálni kell a jövedelmezőséget, javaslatot kell tenni az alternatívák mérlegelésével a legmegfelelőbb hasznosítási formára.
(4) Az önkormányzati vagyon hasznosítására vonatkozó feltételeket a Nvtv. 11. §· (11) bekezdése határozza meg.
(5) Az önkormányzati vagyon ingyenes átadását a Nvtv. (13) bekezdése határozza meg.
7. § Az önkormányzat nevében az arra jogosult a következő esetekben mondhat le részben, vagy egészében követeléséről:
a) csődegyezségi megállapodásban,
b) bírói egyezség keretében,
c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,
d) ha a követelés bizonyítottan csak veszteséggel vagy aránytalanul nagy költségráfordítással érvényesíthető,
e) kötelezett bizonyítottan nem lelhető fel,
f) az Önkormányzat a többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságával szemben fennálló követeléséről, amennyiben a követelés rendezése a gazdasági társaság működőképességét veszélyezteti a Képviselő-testület külön döntése alapján.
8. § (1) Amennyiben a követelés behajthatatlan és összege 100.000 Ft-ig terjed, a követelésről lemondani a polgármester engedélyével lehet, melyről a Képviselő-testületet a következő rendes ülésen tájékoztatni kell.
(2) Amennyiben a követelés behajthatatlan és összege a 100.000 Ft-ot meghaladja, úgy a követelésről való lemondásról a Képviselő-testület dönt.
9. § (1) Az önkormányzat a számviteli nyilvántartásban
a) ingatlan vagyonát beszerzési (bruttó) értéken,
b) az ingó vagyonát beszerzési értéken,
e) értékpapír vagyonát névértéken,
d) vagyonkezelésbe adott portfólió vagyonát - amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik - a 3. § (4) bek. d.) pontjába foglalt rendelkezést is figyelembe véve - tartja nyilván .
(2) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, illetve apportálására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően - kivéve az ingatlan bérbeadás útján történő azonosítása esetén - az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét az alábbiak szerint kell meghatározni:
a) ingatlan vagyon esetén forgalmi értékbecslés alapján,
b) ingó vagyon esetén értékbecslés alapján,
e) tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén, ha. az
Eljárás a tulajdonos képviseletében
10. § (1) A Képviselő-testület képviseletében a polgármester jár el.
(2) Az e rendelet szerinti vagyonkezelési szerződéssel megbízott vagyonkezelő szerv, illetve vezetője jár el.
(3) A tulajdonos képviseletében eljáró személy a továbbiakban a tulajdonosi jog gyakorlója.
(4) A tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet vagy személy (a továbbiakban: a tulajdonosi jog gyakorlója) illetve megbízottja a tulajdonosi jogok gyakorlása körében - a vagyonkezelési szerződés rendelkezései szerint - önállóan gyakorolja a vagyontárgyat érintő, a tulajdonost illető jogosítványokat, továbbá hatósági, közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél (peres fél) jogát is.
(5) A tulajdonosi jogokat gyakorló a vagyontárgy használatával (bérletével) összefüggésben gyakorolja a használatba adó vagy a használatba vevő jogait és kötelezettségeit.
11. § (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát, illetve használatát ingyenesen vagy kedvezményesen átruházni csak a Nvtv. 13. § -ában meghatározott módon lehet.
(2) Az önkormányzati vagyon ingyenes vagy kedvezményes megszerzéséről és átruházásáról a Képviselő-testület határoz.
(3) Az önkormányzati törzsvagyonba tartozó forgalomképtelen vagyontárgyak felsorolását az 1. számú melléklet tartalmazza.
12. § (1) A forgalomképtelen nemzeti vagyon fogalmát a Nvtv. 3. § 3. pontja határozza meg.
(2) A forgalomképtelen nemzeti vagyon
a) tulajdonjogát nem érintő hasznosítása - amennyiben a vagyontárgyak hasznosítására irányuló szerződések időtartama a három hónapot nem haladja meg - a polgármester feladatkörébe tartozik.
b) a három hónapot meghaladó időtartamra történő, tulajdonjogát nem érintő hasznosítására vonatkozó szerződés megkötéséről vagy tulajdonjogának megszerzéséről a Képviselő -testület dönt.
(3) A polgármester a forgalomképtelen vagyon hasznosítása során eljárva gondoskodik a vagyontárgyak hasznosítására irányuló megállapodások, szerződések megkötéséről, valamint a tulajdonosi pozícióból eredő jognyilatkozatok kiadásáról.
(4) Az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken közművek, valamint nyomvonal jellegű építmények és ezekkel összefüggő egyéb építmények létesítéséhez, bővítéséhez és áthelyezéséhez - amennyiben ahhoz építési engedély szükséges - a tulajdonosi hozzájárulás megadása kérdésében a polgármester dönt. A tulajdonosi hozzájárulást a polgármester ellenszolgáltatáshoz kötheti.
(5) Az illetékes miniszter hozzájárulása szükséges a védett természeti területek használati jogának átadásához.
(6) A forgalomképtelen törzsvagyont érintő esetleges koncessziós pályázat kiírásáról és elbírálásáról a Képviselő-testület dönt.
(7) A forgalomképtelen vagyon elidegenítésére kötött szerződés semmis. Az ilyen vagyontárgy nem terhelhető meg, nem köthető le, nem lehet követelés biztosítéka, tartozás fedezete illetve végrehajtás nem vezethető rá.
13. § (1) A korlátozottan forgalomképes vagyon fogalmát a Nvtv. 3. § 6. pontja határozza meg.
(2) A 2. §-ban meghatározott korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megszerzéséről, megterheléséről, bérleti vagy a használati jogának átengedéséről a Képviselő-testület határoz.
(3) Mindazokban az esetekben, amelyek során más jogszabályok értelmében az illetékes miniszter hozzájárulása, vagy hatósági hozzájárulás szükséges, azt a tulajdonosi jogot gyakorló köteles beszerezni.
(4) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyont érintő esetleges koncessziós pályázat kiírásáról és elbírálásáról a Képviselő-testület dönt.
(5) Az önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak felsorolását a 2. számú melléklet tartalmazza .
14. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes vagyont az önkormányzat és intézményei szerződés alapján kezelhetik, mely szerződés megkötéséről a 16. § (1) bekezdésben meghatározott jogosult dönt.
(2) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, bérleti vagy a használat jogának átengedéséről vagy gazdasági társaságba beviteléről az önkormányzati vagyonkezelő szervezetek - a jogszabályok és e rendelet alapján - a velük megkötött vagyonkezelési szerződés rendelkezései szerint járhatnak el.
Az üzleti vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása
15. § (1) Az üzleti önkormányzati ingatlan és ingó vagyon tekintetében - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivételekkel:
a) Az egymillió Ft egyedi forgalmi érték alatti ingó vagyon tekintetében a Képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat
b) Az egymillió Ft egyedi forgalmi értéket meghaladó üzleti önkormányzati ingatlan, ingó vagyon felett a Képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat.
e) A felesleges, használhatatlanná vált, elavult, vagy gazdaságtalanul üzemeltethető vagyontárgyakat a tulajdonosi jog gyakorlója döntését követően bármely gazdasági szervezet vagy magánszemély részére értékesíthet. Értékesítés során be kell tartani e rendeletnek a vagyonhasznosítási eljárási rendjére és nyilvánosság szabályaira vonatkozó rendelkezéseit.
d) Az intézményekben feleslegessé vált és a könyvviteli nyilvántartásban érték nélkül szereplő vagyontárgyak az adott intézményvezető kérelme alapján a Képviselő-testület határozata által más intézménynek átadhatók, egyéb esetben az Úrhida Község Önkormányzata fenntartásában működő szervnek, egyéb szervnek, magánszemélynek a hivatalnál, illetve intézményeknél feleslegessé vált és könyvviteli nyilvántartásban érték nélkül szereplő vagyontárgyak átadása a jegyző engedélye alapján történik .
(2) Értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület hatásköre az Önkormányzat feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben a használat jogának más Önkormányzat vagy állami szerv részére történő átadását, illetve ezen szervektől történő átvételét szolgáló megállapodás jóváhagyása.
(3) Vagyonkezelési szerződés megkötése a Képviselő-testület hatásköre.
Az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adása, a vagyonkezelés ellenőrzésének szabályai
16. § (1) A Képviselő-testület a helyi önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyonra Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § szerint, valamint e rendelet keretei között, önkormányzati közfeladat ellátása érdekében vagyonkezelői jogot létesíthet.
(2) A vagyonkezelői szerződés megkötéséről szóló döntés joga és szerződés tartalmának meghatározása kizárólagosan a Képviselő-testület hatásköre, mind a pályáztatással, mind a kijelöléssel történő vagyonkezelésbe adás esetében
(3) Vagyonkezelésbe a korlátozottan forgalomképes és forgalomképes önkormányzati vagyon adható, kizárólag az önkormányzat feladatkörébe tartozó közfeladat ellátása érdekében. A képviselő-testület által vagyonkezelésbe adott vagyont a vagyonleltár elkülönítetten tartalmazza.
17. § (1) A vagyonkezelésbe adást megelőzően meg kell határozni azt az önkormányzati közfeladatot, feladatkört, melynek ellátása hatékonyabban látható el a vagyonkezelő által.
(2) A vagyonkezelésbe adás az önkormányzati feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítása, a vagyon állagának és értékének megőrzése, védelme, továbbá értékének növelése érdekében történhet.
(3) A feladatellátás átadását célzó döntést megelőzően részletes elemzést kell készíteni, mely keretében értékelni kell a célt szolgáló vagyon állapotát, alkalmasságát, annak működtetési, várható felújítási és fejlesztési költségeit, s mindezeknek az önkormányzati költségvetésre gyakorolt hatását is.
(4) A vagyonkezelésbe adásra vonatkozó javaslatot annak Képviselő-testületi megtárgyalását megelőzően megvitatja a feladattal érintett önkormányzati bizottság is.
(5) Az önkormányzat vagyonának kezelője lehet természetes és jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amellyel az önkormányzat közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelési szerződést köt.
(6) Az önkormányzati vagyont kezelő szerv a rábízott vagyonról - az Önkormányzat közfeladatainak sérelme nélkül - e rendelet és más hatályos jogszabályok, valamint a vele kötött vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint gondoskodik.
(7) A vagyonkezelő szerv a szerződéssel reá ruházott jogok gyakorlását saját szervezete útján vagy - az önkormányzattal kötött szerződéssel összhangban - más piaci szereplők közreműködésével látja el, azonban az általa alkalmazott harmadik személy (alvállalkozó) eljárásáért úgy felel, mintha maga járt volna el és azokat a jogosultnak be kell jelentenie.
(8) A vagyonkezelői joggal felruházott szervezetek az átalakulással egyidejűleg kötelesek szerződéseiket a működési forma változás miatt felülvizsgálni és ha szükséges a szerződések módosítását kezdeményezni .
(9) Az önkormányzati vagyon kezelője jogosult a működés feltételeként rábízott vagyontárgyak:
a) birtoklására ,
b) használatára, hasznainak szedésére,
e) bérbeadására és egyéb tulajdonviszonyokat nem érintő hasznosítására.
(10) Az önkormányzati vagyon kezelője köteles a működés feltételeként rábízott vagyontárgyak:
a) biztosítására,
b) a közterhek viselésére,
e) a vagyon jó gazda módjára történő megőrzésére,
d) a gazdálkodás szabályai szerinti használatára és gyarapítására,
e) fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátására.
18. § A vagyonkezelési szerződésben az önkormányzati döntést figyelembe véve meg kell határozni:
a) a vagyonkezelési jog gyakorlásának terjedelmét, mértékét és korlátait, az esetleges korlátozások pontos megjelölésével,
b) a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszközöknek az önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező tételes jegyzékét értékével együtt, az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,
c) az ellenőrzéssel kapcsolatos eljárást, teljesítésének biztosítékait,
d) a vagyonkezeléssel kapcsolatos beszámolási kötelezettség módját, az elszámolási kötelezettség tartalmát. A vagyonkezelési szerződés melléklete - a vonatkozó jogszabályi lehetőségekkel összhangban - az elkészített elszámolási rend, amely biztosítja, hogy a vagyonkezelő saját vagyonától elkülönítetten, analitikus nyilvántartások útján tételesen kimutassa a vagyonkezeléssel kapcsolatos bevételeit, költségeit, számláit, vagyon- és pénzmozgásokat, a vagyonkezeléssel kapcsolatos beszámolót a vagyonkezelőnek a tárgyévet követő év február 28-ig kell elkészíteni.
e) a felmondási lehetőségeket és feltételeket, felmondási időt. Ezzel összefüggésben ki kell kötni, hogy a vagyonkezelő súlyos szerződésszegése esetén, illetve ha az ellenőrzésre feljogosított tevékenységét akadályozza, a szerződés azonnali hatállyal felmondható.
f) a vagyonkezelési szerződésben az is kiköthető, hogy a kezelőt csak a szerződésben meghatározott eredmény elérése esetén illeti meg díjazás, mely azonban nem érinti a vagyonkezeléssel kapcsolatban felmerült költségek megtérítését,
g) az átvevő a vagyont érintő beruházást, fejlesztést megelőzően köteles beszerezni az átadó írásos hozzájárulását is,
h) a vagyonkezelő a beruházást, felújítást, ha annak fedezete önkormányzati forrásból származik csak az önkormányzat költségvetési rendeletében, illetve egyéb testületi határozatokban szabályozott módon és keretek között végezheti, az egyéb forrásból megvalósuló beruházások és felújítások esetében a feltételeket a vagyonkezelési szerződésben kell rögzíteni,
i) a vagyonkezelési szerződés szerződésszerző teljesítésének biztosítására szolgáló mellékkötelezettségeket (letét, engedményezés, stb.) és egyéb biztosítékokat,
j) a vagyoni, személyi és szakmai jellegű feltételek igazolásának módját,
k) a vagyon megterhelésével kapcsolatos tiltást,
19. § (1) A vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzés megszervezésével és elvégzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáért a Jegyző a gazdálkodási előadón keresztül felelős.
(2) Az ellenőrzés feladata a vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében a nyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének ellenőrzése, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.
(3) Az összefoglaló ellenőrzési jelentés az alábbiakat tartalmazza:
a) a tulajdonosi ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatása, és
· b) a tulajdonosi ellenőrzés által tett megállapítások és javaslatok.
(4) Az ellenőrzést szükség szerint a helyszínen, illetve adatbekérés útján, elsősorban a tulajdonosi ellenőrzés végrehajtásához szükséges dokumentációk értékelésével és a belső szabályzatokban található leírások, útmutatók, valamint a részletes vizsgálati programban meghatározott ellenőrzési módszerek alkalmazásával kell végrehajtani.
20. § (1) A vagyon elidegenítését, hasznosítását:
a) a képviselő-testület;
b) a polgármester;
e) az önkormányzat vagyonkezelő szerve kezdeményezheti.
(2) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, használatba vagy bérbeadása, illetve más módon történő hasznosítása fő szabályként versenyeztetési eljárás eredményeként történhet.
(3) Nem kell versenyeztetési eljárást tartani:
a) amennyiben az önkormányzati vagyontárgy piaci értéke nem éri el:
A versenytárgyalás szabályai
21. § (1) A versenytárgyalás nyilvános vagy zártkörű. Az eljárás típusáról a kiíró dönt.
(2) Az eljárások főszabályként nyilvánosak, csak kivételesen kerülhet sor zárkörű eljárás kiírására. Zártkörű versenytárgyalás esetén a kiíró köteles egyidejűleg és azonos módon a versenytárgyalási felhívás megküldésével legalább három érdekeltet írásban felhívni az ajánlattételre. A zártkörű versenytárgyalásra - ha e rendelet másként nem rendelkezik - a nyilvános versenytárgyalásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(3) A versenytárgyalási eljárást kettő, vagy annál több fordulóban is meg lehet hirdetni. Ebben az esetben második, vagy azt követő fordulóban - a kiíró által előre meghatározott és közzétett szempontok alapján - az első forduló eredményeképpen kiválasztott ajánlattevők vehetnek részt.
(4) A második fordulóban csak a kiíró által a kiírásban megjelölt ajánlati feltételek módosíthatók, egyéb részeikben az ajánlati feltételek, az eljárás és az elbírálás módja változatlanok maradnak. A kiíró a kiírásban szereplő, illetve a pályázó tudomására hozott pályázati feltételeket, illetve szabályokat vagy azok bármelyikét csak abban az esetben változtathatja meg, ha ezt a jogát a pályázati kiírásban kifejezetten fenntartotta magának s erről a pályázókat tájékoztatta.
(5) A pályázatok benyújtására nyitva álló határidő - indokolt esetben - egy alkalommal legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható.
22. § (1) A nyilvános versenytárgyalási felhívást legalább a helyben szokásos módon és Sárkeszi Község hivatalos honlapján kell meghirdetni.
(2) A versenytárgyalási felhívásnak tartalmaznia kell különösen:
a) a kiíró szerv megnevezését, székhelyét,
b) a lebonyolító megnevezését, székhelyét,
23. § (1) Zártkörü pályázat írható ki, ha:
a) a pályázat tárgyául szolgáló önkormányzati vagyon jellege, jelentősége, valamint annak leghatékonyabb hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldása a pályázaton előre meghatározott ajánlattevők, befektetők, illetőleg társasági partnerek részvételét teszi szükségessé,
b) versenypolitikai ok alapján az indokolt,
c) az önkormányzati érdekek, különösen a közszolgáltatás ellátása vagy az üzleti titok megóvása azt indokolttá teszik,
d) a kiírásban foglaltak teljesítésére csak meghatározott ajánlattevők képesek,
e) tanácsadó kiválasztása céljából.
(2) A zártkörű pályázat tényét a helyben szokásos módon és az önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni.
24. § Az önkormányzat a versenytárgyalási felhívást az ajánlatok benyújtására megjelölt határidőig indokolás nélkül visszavonl1atja. A versenytárgyalási felhívás visszavonását a versenytárgyalás meghirdetésével azonos módon kell közzétenni.
Ajánlati biztosíték
25. § (1) Az eljárásban való részvétel ajánlati biztosíték adásához köthető, amelyet a kiíró által a dokumentációban meghatározott időpontig és módon kell a kiíró rendelkezésére bocsátani.
(2) A biztosítékot a felhívás visszavonása vagy az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása esetén, illetőleg ha a szerződéskötés a kiírónak felróható okból hiúsult meg, vissza kell adni.
(3) Nem jár vissza a biztosíték, ha a kiírás szerint megkötött szerződést biztosító mellék kötelezettséggé alakul át, továbbá akkor sem, ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.
(4) A nyertes ajánlattevő esetében a befizetett biztosíték a vételárba beszámításra kerül, azonban ha a szerződéskötés az ajánlattevőnek felróható, vagy az ajánlattevő érdekkörében felmerült más okból hiúsul meg, a biztosítékot elveszti.
(5) A kiíró az ajánlati biztosíték után kamatot nem fizet.
Az ajánlat
26. § (1) Az ajánlatnak tartalmaznia kell:
a) az ajánlattevő nyilatkozatát a versenytárgyalási felhívás feltételeinek elfogadására,
b) a bruttó ajánlati árat,
27. § (1) Az ajánlattevő ajánlati kötöttsége, ha a kiírás másként nem rendelkezik, akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt.
(2) Az ajánlattevő az ajánlatához a kiírásban meghatározott időpontig, de legalább a benyújtási határidő lejártától számított 60 napig kötve van, kivéve, ha a kiíró ezen időponton belül a nyertes ajánlattevővel szerződést köt, vagy az ajánlattevőkkel írásban közli, hogy az eljárást eredménytelennek minősíti.
28. § Az ajánlattevő nem tilthatja meg nevének, cégnevének, lakóhelyének, székhelyének és azoknak a tényeknek vagy információknak a nyilvánosságra hozatalát, amelyek az ajánlat elbírálásánál értékelésre kerültek.
29. § (1) Az ajánlatok beérkezése során az ajánlatot tartalmazó borítékra rá kell vezetni az átvétel időpontját.
(2) A beérkezett ajánlatok felbontása zártkörűen vagy nyilvánosan történhet. Zártkörű a bontás, ha azon csak a kiíró és lebonyolító képviselői vannak jelen. Nyilvános a bontás akkor, ha a kiíró és a lebonyolító képviselőin kívül más meghívott személyek, valamint az ajánlattevők, illetve meghatalmazottaik is jelen lehetnek.
(3) Az ajánlatok nyilvános felbontásánál ismertetésre kerül:
a) az ajánlattevő neve, cégneve,
b) az ajánlattevő lakóhelye, székhelye,
e) az ajánlati ár,
d) mindaz, amit a kiíró az ajánlati felhívásban a bontásnál ismertetésre kerülő adatként megjelölt.
30. § (1) Érvénytelen az ajánlat, ha
a) azt az ajánlat benyújtására meghatározott határidő eltelte után nyújtották be,
b) nem felel meg a versenytárgyalási felhívás feltételeinek.
(2) Az érvénytelen ajánlatot tevők a versenytárgyalás további szakaszában nem vehetnek részt.
(3) Érvénytelennek kell nyilvánítani a versenytárgyalást, ha
a) egyik ajánlattevő sem tesz a képviselő-testület által a versenytárgyalás alapjául meghatározott feltételeknek megfelelő ajánlatot,
b) nem nyújtottak be ajánlatot, vagy a benyújtott ajánlatok mindegyike érvénytelen.
31. § (1) A versenytárgyalás lebonyolítását a Közös Önkormányzati Hivatal jegyző által kijelölt szervezeti egysége végzi.
(2) Több ajánlat benyújtása esetén együttes versenytárgyalásra akkor kerülhet sor, ha ehhez valamennyi ajánlattevő hozzájárul. Ellenkező esetben az ajánlattevőkkel külön-külön kell tárgyalni.
(3) Több azonos tartalmú ajánlat esetén kizárólag együttes versenytárgyalás tartható, amelyről az ajánlattevőket az ajánlati felhívásban tájékoztatni kell. Azonos tartalmú ajánlat esetén a versenytárgyalás során az ajánlati ár 1%-ának megfelelő licitlépcsőt kell alkalmazni.
(4) A versenytárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni és 5 munkanapon belül valamennyi ajánlattevő részére meg kell küldeni. A jegyzőkönyv elkészítése és érintettek részére történő megküldése az (1) bekezdésben kijelölt szervezeti egység feladata.
(5) Az ajánlattevők a tárgyalások során korábbi ajánlatukhoz képest csak ugyanolyan, vagy az Önkormányzat részére kedvezőbb ajánlatot tehetnek.
32. § (1) A benyújtott ajánlatokat a képviselő-testület tagjaiból alkalmanként választott 4 tagú versenytárgyalási bizottság véleményezi, és javaslatot tesz a képviselő-testület felé.
(2) A Versenytárgyalási Bizottság elnöke Sárkeszi Község Önkormányzatának Polgármestere, akit távollétében az alpolgármester helyettesít. A Bizottság tagjai a képviselő-testület által delegált képviselők.
(3) A versenytárgyalás lebonyolításához az elnök és a Bizottság legalább 2 tagjának együttes jelenléte szükséges. A tárgyalást a Bizottság elnöke vezeti.
(4) A Bizottság munkájához kapcsolódó adminisztratív feladatokat Közös Önkormányzati Hivatal látja el.
33. § (1) Az ajánlatok közül az összességében legelőnyösebb feltételeket tartalmazó, megalapozott ajánlat mellett kell dönteni.
(2) Amennyiben az ajánlatok elbírálása során bizonyos kérdések tisztázása szükséges az Önkormányzat az ajánlattevőktől felvilágosítást kérhet.
(3) A tárgyalások lezárását követően az ajánlatok elbírálásáról, a versenytárgyalás eredményességéről vagy eredménytelenségéről a képviselő-testület dönt.
(4) A képviselő-testület döntéséről az ajánlattevőket írásban 5 munkanapon belül értesíti. kell.
34. § A versenytárgyalás lebonyolításánál be kell tartani az összeférhetetlenségi szabályokat, azaz a lebonyolításban, illetve a bizottság munkájában nem járhat el aki az ajánlatot tevő természetes személy közeli hozzátartozója, illetve az ajánlatot tevő gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, annak vezető tisztségviselője, vagy felügyelő bizottságának tagja, illetve aki az ajánlattevő gazdasági szervezetében tulajdonnal rendelkezik, illetve ezen személyek közeli hozzátartozója.
35. § (1) A versenytárgyalás eredményeként azzal az ajánlattevővel köthető szerződés, aki a pályázatot megnyerte.
(2) Az önkormányzati vagyon értékesítésére, hasznosítására, kezelésbe adására vonatkozóan a felek a megkötendő szerződés tartalmát a közzétett pályázati feltételek, illetve a pályázatot megnyert ajánlattevő ajánlata alapján alakítják ki.
(3) A szerződésben szerepeltetni kell az önkormányzat érdekeit szolgáló kikötéseket, az esetleges biztosítékokat és mellékkötelezettségeket, továbbá lehetővé kell tenni a szerződés teljesítésének ellenőrizhetőségét és a nem vagy nem szerződésszerű teljesítés esetén alkalmazható szankciókat.
(4) A szerződést a pályázat elbírálásáról történt értesítéstől számított 15 napon belül kell megkötni.
36. § (1) Ha a pályázat nyertesével a szerződés megkötése - a szerződéskötésre nyitva álló határidőben - meghiúsul, vagy a szerződés aláírása után a nyertes pályázó a szerződést nem vagy nem szerződésszerűen teljesíti és ezért a kiíró a szerződéstől eláll, vagy felmondja azt, úgy a kiíró jogosult a soron következő pályázóval - azonos feltételek mellett - szerződést kötni, vagy új pályázatot kiírni.
(2) A nyertes pályázó helyébe lépő pályázóval csak akkor köthető szerződés, ha
a) a pályázati kiírás erre lehetőséget adott továbbá
b) a pályázat eredményének közlésekor a 2. helyre rangsorolt ajánlattevőt erről külön értesítették, továbbá
e) a szerződésnek a kiíró által történő - az (1) bekezdésben foglalt okok miatti - felmondása vagy attól történő elállása esetén a szerződéskötéstől számított 6 hónap még nem telt el.
Az árverés szabályai
37. § (1) Az önkormányzat rendeletében meghatározott, tulajdonosi jogokat gyakorló szerv dönthet úgy, hogy - a rendeletben foglalt feltételek fennállása esetén - az ingatlan - és ingó vagyont, vagyoni értékű jogot árverés útján értékesíti. A döntéssel egyidejűleg meg kell jelölni az árverést vezető személyét, a kikiáltási árat, továbbá - zárt ülésen - azt, hogy az eredeti kikiáltási árat el nem érő vételi ajánlat esetén a kikiáltási ár leszállítható-e. Ez utóbbi döntést a kiíró, illetve az árverés vezetője köteles titkosan kezelni.
(2) A kiíró az árverés lebonyolításával más szervet vagy személyt is megbízhat.
Az árverés kiírása
38. § (1) Az árverést hirdetmény közzétételével kell kitűzni. A hirdetményben fel kell tüntetni:
a) az árverező személyét,
b) az árverés helyét és idejét,
Az árverésben való részvétel feltételei
39. § (1) Az árverésen az vehet részt, aki a hirdetményben megjelölt időben és helyen jelentkezett és nyilatkozott arról, hogy legalább a kikiáltási ár erejéig rendelkezik a vételárral, továbbá árverési előlegként a kikiáltási ár 10%-át a hirdetményben megjelölt módon s időben letétbe helyezte.
(2) Az árverési vevő letétjét be kell számítani a vételárba, a többi letevőnek az előleget az árverés befejezése után haladéktalanul vissza kell adni, illetve utalni.
(3) Az árverési vevő köteles a szerződést haladéktalanul megkötni, a teljes vételárat 8 napon belül megfizetni. Ha ennek nem tesz eleget, az előleget elveszíti és az árverést sikertelennek kell minősíteni.
(4) Árverezni személyesen vagy meghatalmazott útján lehet.
(5) Az ajánlattevő az árverésen történő adategyeztetésnél bemutatja az árverés vezetőjének:
a) személyi igazolványát, és ha gazdasági társaság képviseletében van jelen , akkor a
Az árverés lebonyolításának szabályai
40. § Az árverést az önkormányzat, illetve az önkom1ányzati vagyonkezelő szerv alkalmazottja vagy megbízottja vezeti.
41. § Az árverések nyilvánosak, azon bárki részt vehet, azonban magatartásával az árverés lebonyolítását nem zavarhatja.
42. § Az árverés vezetője
a) gondoskodik az árverés technikai feltételeiről,
b) gondoskodik arról, hogy az ajánlattevők elkülöníthetően foglaljanak helyet,
43. § Az árverést addig kell folytatni, amíg ajánlatot tesznek Ha nincs tovább ajánlat, a felajánlott legmagasabb vételár háromszori kikiáltását követően ki kell jelenteni, hogy a vagyontárgyat a legtöbbet ajánló megvette.
44. § (1) Amennyiben két vagy több azonos összegű ajánlatnál megáll az ajánlatok licitje, az árverés vezetője dönthet úgy, hogy az árverést csökkentett licitlépcsővel folytatja. Ha ez sem vezet eredményre, úgy a végső, legmagasabb azonos összegű ajánlatok közül sorshúzással kell meghatározni az árverés nyertesét.
(2) Ha a liciten megajánlott vételár nem éri el a kikiáltási árat, azt a kiíró előzetes hozzájárulása szerint lehet csak lejjebb szállítani. Előzetes hozzájárulás hiányában az árverést eredménytelennek kell nyilvánítani.
(3) Az árverésen eladott vagyontárgyon az árverési vevő a vételár kifizetésével szerez tulajdonjogot vagy szerzi meg a bérleti jogot (használat jogát) és léphet a dolog birtokába.
45. § (1) Az árverésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben az árverés helyét, időpontját, lefolyását, a legmagasabb ajánlat értékét, a nyertes ajánlattevő és a második legjobb ajánlatot tevő személyét, lakóhelyét, illetve székhelyét, továbbá a második legjobb ajánlatot tevő ajánlati kötöttségének időtartamát rögzítik. Az árverésről készült jegyzőkönyvet az árverést vezető személy és a jegyzőkönyvvezető, valamint az árverési vevő írja alá.
(2) Az árverés nyertesével kötendő szerződés előkészítése az árverés lebonyolítójának feladata. A szerződés aláírására a kiíró vagy annak képviselője jogosult.
(3) A kiíró képviselője a kiíró ismételt döntése nélkül akkor írhatja alá a szerződést, ha a
46. § E rendelet alkalmazásában:
47. § (1) A rendelet 2016. április 15. napján lép hatályba.
(2) Ezzel egyidejűleg hatályát veszti Sárkeszi Község Önkormányzat Képviselő testületének az Önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló 10/2012. (X.31.) önkormányzati rendelete.
1. melléklet
Helyrajzi szám |
Megnevezés |
Utca+hsz. |
Tel.ter.(m2) |
|
|||
13 |
Orvosi rendelő |
Kossuth L. u. 31. |
5448 |
32 |
Arany János utca |
Arany János utca |
531 |
61 |
Kossuth Lajos utca |
Kossuth Lajos utca |
8873 |
108 |
Közterület |
Közterület |
878 |
111 |
Petőfi Sándor utca |
Petőfi Sándor utca |
7869 |
131 |
Temetői út |
Temetői út |
917 |
153 |
Közterület |
Közterület |
560 |
178 |
Május 1. köz |
Május 1. köz |
1193 |
323 |
Dózsa György utca |
Dózsa György utca |
6077 |
344 |
Közterület |
Közterület |
1982 |
345 |
Ady Endre utca |
Ady Endre utca |
4420 |
379 |
József Attila utca |
József Attila utca |
2417 |
03 |
Névtelen űt |
Névtelen út |
7206 |
07 |
Közút |
Közút |
3264 |
08/3 |
Anyaggödör |
Anyaggödör |
2317 |
09 |
út |
út |
6436 |
010 |
út |
út |
1499 |
011/5 |
út |
út |
769 |
012 |
út |
út |
7213 |
016 |
út |
út |
1744 |
017/5 |
út |
út |
2693 |
018 |
út |
út |
3859 |
019/16 |
Saját használatú út |
Saját használatú út |
1006 |
020 |
út |
út |
5255 |
023/26 |
út |
út |
6615 |
023/28 |
út |
út |
6544 |
023/30 |
út |
út |
6958 |
023/48 |
Út |
Ut |
1878 |
023/49 |
út |
Út |
2204 |
023/52 |
Ut |
Ut |
864 |
023/54 |
Ut |
Ut |
1258 |
024 |
Ut |
Ut |
3435 |
028 |
út |
Ut |
13676 |
029/12 |
út |
Ut |
4165 |
032 |
Ut |
Ut |
1769 |
033 |
Ut |
Ut |
6449 |
037 |
Ut |
Ut |
11685 |
042 |
Ut |
Ut |
3245 |
045/12 |
Ut |
Ut |
3287 |
045/13 |
Ut |
Ut |
4927 |
047/4 |
Ut |
Út |
2096 |
047/5 |
Ut |
Ut |
2480 |
048/10 |
|
Ut |
1415 |
049 |
Ut |
Ut |
1067 |
050/1 |
Temető |
Külterület |
6237 |
052 |
Szántó |
Külterület |
17302 |
053 |
Út |
2824 |
|
057 |
Ut |
Ut |
2607 |
0111 |
Vízmű |
Külterület |
455 |
154 |
Kultúrház |
Petőfi Sándor utca 1. |
572 |
322 |
Deák Ferenc utca |
Deák Ferenc utca |
6665 |
2. melléklet
Helyrajzi szám |
Megnevezés |
Utca+hsz. |
Tel.ter.(m2) |
91 |
Táncsics Mihály utca |
Táncsics Mihály utca |
2299 |
104 |
Ut |
Ut |
1406 |
155/2 |
Könyvtár |
Kossuth Lajos utca 65. |
2217 |
644 |
Vízmű |
Kossuth Lajos utca |
1736 |
105/1 |
Faluház |
Petőfi Sándor utca 45. |
2903 |
189/2 |
Arak |
Kossuth Lajos utca |
12123 |
|
|||
0003663-0003725 |
VERTIKAL Zrt. |
részvény |
790.000,- Ft |
068597-068606 |
FEJERVÍZ Zrt. |
Részvény |
900.000 Ft |
3. melléklet
Helyrajzi szám |
|
Utca+hsz. |
Tel.ter.{m2) |
|
|||
|
Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Vagyonkezelő és Közszolgáltató Zrt |
|
|
A-07182-07191 |
Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Vagyonkezelő és Közszolltat6 Zrt |
|
|