Rábatamási Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015. (II.18.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2019. 11. 26- 2021. 09. 24

Rábatamási Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015. (II.18.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2019.11.26.

Rábatamási Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörben, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I.

Általános rendelkezések

1. § (1) A képviselő- testület és szervei számára a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban Mötv) és más jogszabályban meghatározott feladat és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat az SZMSZ-ben foglaltak figyelembe vételével kell alkalmazni.

(2) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Rábatamási Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)

Az önkormányzat székhelye:
9322 Rábatamási, Szent István u. 42.
(3) Az önkormányzat működési területe: Rábatamási Község közigazgatási területe
(4) Rábatamási község önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosság mellett intézi a település közügyeit, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.
(5) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló.
(6) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben határozza meg.
(7) A képviselő-testület a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományázására vonatkozó szabályokat külön rendeletben állapítja meg.

2. § (1) Az önkormányzatnak 2 kör alakú pecsétje van, ezek közepén Magyarország címere helyezkedik el, a köríven a következő felirat olvasható:

a) Rábatamási Község Önkormányzata

b) Rábatamási Község Polgármestere

(2) Az önkormányzat pecsétjét kell használni:

a) Képviselő-testület ülésén készített jegyzőkönyvek hitelesítésére,

b) a Képviselő-testület által adományozott okleveleken,

c) az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő okmányokon.

II.

Az önkormányzat feladata, hatásköre

3. § (1) Az önkormányzat jogi személy.

(2) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.

(3) A képviselő-testületet a polgármester képviseli, ami magába foglalja a polgári jogi és közjogi képviselet jogát.

(4) Az önkormányzati jogok a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottsága, a polgármester, az önkormányzati társulás, illetve a helyi népszavazás döntései útján érvényesülnek.

(5) Az önkormányzati közügyek körébe tartozik a közszolgáltatások feltételrendszerének megteremtése, a helyi lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásának a biztosítása.

(4) A (3) bekezdésben foglalt feladatok esetében az önkormányzat maga határozza meg - a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően - mely feladatokat milyen mértékben és módon lát el.

(5) A helyi közösség alapfokú ellátásának, a település üzemeltetésének érdekében a helyi kötelező közszolgáltatást teherbíró képességének megfelelően az önkormányzatnak biztosítani kell.

(6) Az önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét, együttműködik e közösségekkel.

4. § (1) Új feladata önként vállalt ellátása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni. Ennek során tisztázni szükséges a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárást - a testület döntésétől függően - a polgármester, a képviselő-testület bizottsága, vagy erre létrehozott külön bizottság folytatja le.

(2) Önként vállalt feladat ellátására vonatkozó előterjesztés csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza az elérendő célt és a megoldások feltételeit.

5. § (1) A képviselő-testület a 1. sz. mellékletben felsorolt hatásköreinek gyakorlását a polgármesterre ruházza át. Az átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.

(2) A jegyző rendszeresen tájékoztatja a testületet a feladat és hatáskört érintő jogszabályi változásokról és az átruházhatóság feltételeiről.

(3) Az átruházott hatáskörben hozott döntésekről, intézkedésekről a hatáskör gyakorlója köteles a képviselő-testületnek - összefoglaló jelleggel - ülésenként rendszeresen beszámolni.

(4) A képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat.

(5) A képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlás jogát visszavonhatja.

6. § Képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át az Mötv 42. §-ában felsoroltak.

A helyi önkormányzat szervezete és működése

Az önkormányzat szervezete

7. § (1) A képviselő- testület szervei:

a) a polgármester,

b) a képviselő-testület bizottságai,

c) a jegyző.

(2) A megválasztott képviselők száma: 4 fő.

(3) A testületi tagok névsorát az 1. sz. függelék tartalmazza.

A képviselő-testület ülése

8. § (1) A képviselő-testület hatáskörét ülésein gyakorolja.

(2) A testületi ülés lehet: alakuló, rendes, rendkívüli.

(3) A képviselő-testület általában havonta, illetve szükség szerint ülésezik, de évente legalább 6 ülést tart. Július - augusztus hónapban a testület nem ülésezik, nyári szünetet tart.

(4) A képviselő-testület rendes ülését a polgármester - akadályoztatása esetén az alpolgármester, ha ő is akadályozva van, akkor az ügyrendi bizottság elnöke - hívja össze és vezeti.

(4) A képviselő-testület rendkívüli ülését az indítvány kézhezvételétől számított 8 napon belül kell összehívni. Amennyiben a rendkívüli ülés összehívásáról a polgármester, illetve az alpolgármester nem intézkedik, a kezdeményezést a jegyző jelzi a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalnak.

(5) A meghívót és az írásbeli előterjesztéseket úgy kell kiküldeni, hogy azt az érdekelt az ülés időpontját megelőzően legalább 5 nappal kézhez kapja. Indokolt esetben a polgármester ettől eltérést engedélyezhet.

(6) Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a képviselő-testület formális meghívó nélkül telefon, e-mail, illetve telefax útján is összehívható.

(7) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több mint fele (3 fő), jelen van.

(8) A határozatképtelen képviselő-testületi ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni. Ismételt határozatképtelenség esetén rendkívüli ülésen szükséges tisztázni a határozatképtelenség okait.

(9) A képviselő-testület ülésére - a képviselőkön és jegyzőn kívül - tanácskozási joggal meg kell hívni azokat, akiknek a jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi, illetve akiknek meghívását a polgármester az egyes napirendi pontok tárgyalásához indokoltnak tartja.

(10) A napirend tárgya szerint meg kell hívni: a helyi egyesületek, helyileg érintett szervezetek képviselőjét, a képviselő-testület bizottságainak nem képviselő tagjait.

9. § (1) A meghívónak tartalmaznia kell:

a) az ülés időpontját és helyét.

b) a javasolt napirendet és az előterjesztők nevét.

(2) A meghívóhoz mellékelni kell a napirendhez tartozó írásos előterjesztést, és döntést igénylő ügyekben a határozati javaslatot

a) a képviselőknek minden esetben,

b) egyéb meghívottaknak a polgármester rendelkezése szerint.

(3) Előterjesztés benyújtására jogosult bármely képviselő, a képviselő-testület bizottsága, a polgármester, a jegyző, valamint az, akit erre a képviselő-testület vagy a polgármester felkér.

(4) Az előterjesztés készülhet írásban, illetőleg lehet szóbeli is.

(5) Kizárólag írásban lehet benyújtani a következő előterjesztéseket:

a) a gazdasági programot és költségvetést érintő előterjesztés,

b) önkormányzati rendelet-tervezet,

c) intézményalapítás, átszervezés, megszüntetés,

d) helyi népszavazás kiírása,

e) kitüntetések alapítása, adományozása,

f) hitelfelvétel, kötvénykibocsátás,

g) önkormányzati vállalkozási ügyek,

h) a Ptk-ből eredő jogügyletek,

i) alapítványok, társulások létrehozása, csatlakozás, kilépés,

10. § (1) A képviselő-testület ülésein tanácskozási joggal részt vehet:

a) a jegyző,

b) az őket érintő napirendeknél a településen működő önszerveződő közösségek képviselői,

c) az önkormányzati intézmények vezetői,

d) bizottsági előterjesztés esetén az érintett bizottság nem testületi képviselő tagjai,

e) a polgármesteri hivatal köztisztviselői,

f) akinek az ülésen való részvételét a polgármester szükségesnek tartja,

g) könyvvizsgáló (véleményezési körébe tartozó témáknál).

Az ülések nyilvánossága

11. § (1) A képviselő-testület ülése - a zárt ülést kivéve - nyilvános, azon tanácskozási jog nélkül bárki részt vehet.

(2) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján tájékoztatni kell.

(3) A képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv 46. § 2) bekezdése szerinti esetekben.

(4) A (3) pont esetében zárt ülés tartását indítványozhatja a polgármester, a jegyző, ill. bármely képviselő. Ez esetben a zárt ülés tartásáról a testület vita nélkül, minősített többséggel dönt.

(5) Zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.

(6) A zárt ülésen elhangzottakról tájékoztatást, felvilágosítást - az annak alapjául szolgáló érdekek, jogszabályi rendelkezések figyelembe vételével, figyelemmel a személyes adatok védelméhez fűződő jogra, az érintettek személyiségi jogaira - csak a polgármester (akadályoztatása esetén az ülésvezető) adhat.

A sürgősségi indítvány

12. § (1) Amennyiben valamely kérdés megtárgyalása soronkívüliséget igényel; sürgősségi indítvány tehető. A sürgősségi javaslatot indokolással kell ellátni.

(2) Sürgősségi indítványt tehetnek:

a) a polgármester,

b) a jegyző,

c) bármely képviselő,

d) a tárgy szerint érintett bizottság,

e) a polgármester ellenjegyzésével az önkormányzati intézmény vezetője.

(2) A sürgősségi indítványt - a sürgősség tényének rövid indokolásával, továbbá a döntési javaslattal - legkésőbb az ülést megelőző nap 14 óráig lehet írásban benyújtani, vagy szóban előterjeszteni a testületi ülésen.

(3) A sürgősség tárgyában a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt, egyidejűleg meghatározza, hogy a téma tárgyalását mikor, hányadik napirendként kívánja megtárgyalni.

(4) Amennyiben a sürgősségi indítvány olyan döntésre vonatkozik, amelynek gyakorlását a képviselő-testület átruházta, dönteni kell arról is, hogy e kérdésben a képviselő-testület magához vonja-e az ügyet.

A képviselő-testületi ülés rendje

13. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, amennyiben Ő is akadályozva van, az ügyrendi bizottság elnöke vezeti.

(2) Az ülésvezető feladatai és jogosítványai:

a) megállapítja, figyelemmel kíséri a határozatképességet, megnyitja, berekeszti az ülést,

b) javaslatot tesz az ülés napirendjére, a napirend elfogadására,

c) tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről, intézkedésekről, valamint beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben tett intézkedésekről,

d) ismerteti az írásban benyújtott sürgősségi indítványt és megszavaztatja,

e) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, illetőleg lezárja a vitát,

f) egy-egy napirend keretében a képviselők hozzászólásának számát és időtartamát nem korlátozzák. Az ülés vezetője figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától. A figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonhatja a szót.

g) tanácskozási joggal nem rendelkező felszólalásra jelentkező esetében, - ha a felszólalás a napirend anyagához kapcsolódik, és közérdekű - felszólalási jogot adhat és meghatározhatja annak időtartamát,

h) nyilvános testületi ülésen a jelenlévő választópolgárok a vita lezárása után nyilváníthatnak az adott napirend kapcsán véleményt,

i) tárgyalási szünetet rendelhet el, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor, vagy ha valamely kérdés tisztázása további egyeztetést igényel,

j) szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat. Előbb a módosító javaslatokat kell külön-külön megszavaztatni, majd ezt követően a teljes döntés tervezetet,

k) kihirdeti a szavazás eredményét,

l) biztosítja az ülés zavartalan rendjét, rendreutasíthatja azt, aki az ülésen méltatlan magatartást tanúsít.

(3) Az előterjesztésekkel kapcsolatban feltett kérdésekre adott válasz elfogadásáról külön alakszerű határozatot hozni nem kell.

(4) A vita során a napirend előadójának (szakértőnek) szót kell adni. Az előterjesztő javaslatát a vita során bármikor módosíthatja. Az előterjesztő, a jegyző a napirendhez kapcsolódóan bármikor szót kérhet.

(5) A szavazás előtt a jegyzőnek felszólalási jogot kell biztosítani, amennyiben a törvényességet érintően észrevételt kíván tenni.

A képviselő-testület döntései

14. § (1) A Képviselő-testület napirendi pont vitáját követően döntést igénylő kérdésben rendeletet alkot, határozatot hoz, vagy határozathozatal nélkül tudomásul veszi az előterjesztést.

(2) A képviselő - testület döntéseit nyílt szavazással - kézfelemeléssel- hozza.

(3) A képviselők a szavazásban „igen”- nel vagy „nem”-mel vesznek részt.

(4) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére, vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(5) A személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a képviselő-testület a döntését a személyes érintettség bejelentésének elmulasztásáról való tudomásra jutást követő ülésén vizsgálja, továbbá ezzel egyidejűleg az okozott kár megtérítése iránt igényt támaszthat.

(6) A képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

(7) Egyszerű szótöbbséggel dönt a testület, ha a testületi ülésen jelenlévő képviselők több mint a fele egybehangzóan szavaz. Ha nincs meg a képviselők több mint felének igen szavazata, akkor a képviselő-testület a javaslatot elutasította.

15. § (1) A minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint a felének (3 fő) a szavazata szükséges.

(2) Minősített többség szükséges:

a) a rendeletalkotás; szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás;

b) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás;

c) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás;

d) intézmény alapítása;

e) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene;

f) a képviselő-testület döntéshozatalból történő kizáráshoz;

g) polgármesteri tisztség megszüntetése érdekében történő kereset benyújtásához;

h) közös önkormányzati hivatal alakításához;

i) másik megyéhez történő átcsatlakozáshoz;

j) alpolgármester választásához (titkos szavazással);

k) helyi népszavazás kiírásához;

l) képviselő-testületi hatáskör átruházásához.

(3) A képviselő-testület a megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja a feloszlását.

16. § (1) Titkos szavazással dönt a képviselő-testület az alpolgármester választásáról.

(2) Titkos szavazást tarthat az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt esetekben. Képviselői kezdeményezésről a testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3) A titkos szavazást az ügyrendi bizottság a jegyző technikai jellegű segítségével bonyolítja le. Gondoskodnak a szavazólapok elkészítéséről, a szükséges technikai felszerelésekről, a szavazatok összeszámolásáról, a szavazási jegyzőkönyv elkészítéséről. A szavazás eredményéről az Ügyrendi Bizottság jelentést tesz a képviselő-testületnek.

17. § (1) Nyílt szavazás esetén képviselő-testület bármely tagja kezdeményezheti névszerinti szavazás tartását. A testület - vita nélkül - egyszerű szótöbbséggel dönt a névszerinti szavazásról.

(2) Névszerinti szavazás esetén a jegyző „abc” sorrendben felolvassa a képviselők nevét, a képviselők nevük elhangzását követően igen, nem nyilatkozattal szavaznak. A jegyző az elhangzott igen, vagy nem nyilatkozatot feltünteti a névsoron. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A jegyző a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményéről az ülésvezetőt tájékoztatja. A szavazás eredményét az ülésvezető hirdeti ki. A névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

18. § (1) A döntéseket minden évben 1-től kezdve folyamatos arab sorszámozással kell jelölni, feltüntetve a döntés évét, az ülés idejét, illetve a döntés kihirdetésének napját.

(2) Ennek megfelelően a jelölés: Rábatamási Község Önkormányzata Képviselő-testületének sorszám (év /hónap, nap) határozata, ill. rendelete. A határozatnál a hónap, nap az ülés idejét, míg a rendeletnél a kihirdetés napját jelenti.

(3) A határozat intézkedésenként pontokra tagolódik. A határozatban meg kell jelölni a végrehajtás határidejét, a végrehajtásért felelőst.

(4) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

a) a napirendek vitája során elhangzott válaszok elfogadásáról,

b) kérdésre, interpelláció adott válaszról,

c) informális jelentésekről.

Kérdés, interpelláció

19. § (1) A települési képviselő az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési ügyben a polgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez kérdést intézhet. A kérdés a képviselő-testület ülése előtt legalább 8 órával írásban, vagy az ülésen szóban tehető fel.

(2) A kérdésre a képviselő-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett. Ha az erre való felkészüléshez hosszabb idő szükséges, akkor a megkérdezett 15 napon belül adja meg válaszát. Válasz elfogadásáról akkor határoz - vita nélkül - a képviselő-testület, ha a kérdező nem fogadta el a választ.

(3) Minden egyéb: a képviselő-testület hatáskörébe tartozó szervezetre, működésre, előkészítésre, napirendre vonatkozó magyarázat kérése, a helyi közügyek lényeges elemeire vonatkozó felvilágosítás kérése - amely nem minősül az (1) bekezdés fogalomkörébe tartozó kérdésnek, interpellációnak minősül.

(4) Az interpellációt írásban, az ülést megelőző nap 12 óráig a polgármesterhez lehet benyújtani, vagy szóban az ülésen előterjeszteni.

(5) Az interpellációk ismertetése és a válaszadása a főnapirendek tárgyalása után történik.

(6) Az interpellációra a kérdezett az ülésen szóban, vagy - legkésőbb 15 napon belül írásban köteles választ adni. Az írásban küldött választ a képviselő-testület soron következő ülésén ismertetni kell.

(7) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló képviselő nyilatkozik. Ezt követően a képviselő-testület dönt a válasz elfogadásáról, vagy a további intézkedésekről. Az írásban adott válaszról a soron következő ülésén dönt.

A testületi ülések dokumentumai

20. § (1) A testület üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. Elkészíttetéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A testületi ülésekről hangfelvétel is készíthető.

(3) A Képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a) Az ülés időpontját és helyét, a megjelent képviselők és a meghívottak nevét, a jelenlévő választópolgárok számát , a tárgyalt napirendi pontokat, napirendi pontonként az előadók nevét, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát , a felszólalók nevét és mondanivalójuk lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket.

b) Tartalmazni kell továbbá az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat és kérdéseket, az ezzel kapcsolatos válaszokat, illetve határozatokat is.

(4) A jegyzőkönyv mellékletei:

a) a meghívó, a jelenléti ív,

b) a tárgyalt előterjesztések,

c) a jegyzőkönyvben nem részletezett rendelet, szabályzat,

d) az írásban benyújtott hozzászólások,

e) a jegyző törvényességi észrevétele,

f) egyéb írásos indítványok.

(5) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írják alá.

(6) A jegyzőkönyvet, az ülést követően a jegyző köteles feltölteni a Nemzeti Jogszabálytár internetes felületen.

(7) A jegyzőkönyv eredeti példányait a melléklettekkel együtt a jegyző évente bekötteti és elhelyezi az irattárban.

(8) Az állampolgárok a testületi okmányokat - a zárt ülésről készült jegyzőkönyvek kivételéve - a Közös Önkormányzati Hivatalban megtekinthetik. A zárt ülés esetében biztosítani kell, hogy az érdeklődők a közérdekű adatokat megismerhessék, továbbá azt, hogy az érintett a jegyzőkönyv rá vonatkozó részébe betekinthessen.

Lakossági fórum

21. § (1) Lakossági fórum: a közmeghallgatás, s a falugyűlés.

(2) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart az állampolgárok meghatározott körét, vagy egészét érintő döntések meghozatala előtt.

(3) A közmeghallgatást a képviselő-testület hirdeti meg.

(4) A közmeghallgatási ülés időpontját, napirendjét a hirdetőtáblán-legalább 5 nappal az ülést megelőzően - közzé kell tenni. Meg kell hívni a helyben érdekelt szervezetek képviselőit is. Erről a polgármester gondoskodik.

(5) A közmeghallgatásos testületi ülés vezetésére, a jegyzőkönyv készítésére, a rendes ülésre vonatkozó szabályok az irányadók.

(6) A képviselő-testület évente egy alkalommal - december hónapban - falugyűlésen számol be a választóknak az önkormányzat gazdálkodásáról és a képviselő-testület munkájáról.

(7) A lakosság értesítésére és meghívására a közmeghallgatásnál leírtak vonatkoznak a falugyűlés előkészítése során.

Az önkormányzati képviselő

22. § (1) Az önkormányzati képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választók érdekeit.

(2) A képviselőt az Mötv-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik.

(3) Az Mötv-ben és az SZMSZ-ben meghatározott kötelezettségeit megszegő képviselő tiszteletdíját a képviselő-testület határozatban, a kötelezettségszegés súlyával arányos mértékben csökkentheti, megvonhatja.

23. § A képviselőkkel szemben támasztott főbb követelmények:

a) tevékenyen vegyen részt a képviselő-testület munkájában,

b) felkérés alapján működjön közre a testületi ülések előkészítésében,

c) tartson kapcsolatot a lakossággal, kérje ki a választók véleményét és közvetítse a testület felé.

d) szóban vagy telefonon keresztül előzetesen jelentse be, ha nem tud a testületi ülésen részt venni, illetve egyéb megbízatásának teljesítésében akadályozott,

e) személyes érintettség bejelentése,

f) jogszabályban meghatározott titoktartási kötelezettség meghatározott felelősséggel tartoznak. A képviselő titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll.

A Bizottságok

24. § (1) A bizottság elnökét és tagjait a képviselő-testület választja meg.

(2) A bizottság elnökét és tagjainak több mint felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja.

(3) Egy képviselő több bizottság tagjává is megválasztható, de csak egy bizottságnak lehet elnöke.

(4) A bizottságok nem képviselő-testületi tagjára javaslatot tehetnek:

a) polgármester, az alpolgármester, a jegyző,

b) bármely települési képviselő,

c) társadalmi szervezetek vezetői,

d) az önkormányzati intézmények vezetői.

(5) A bizottságok nem képviselő-testületi tagjai a képviselőkkel egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel vesznek részt a bizottság munkájában.

25. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Köteles összehívni a képviselő-testület, valamint a polgármester indítványára.

(2) A bizottságok tagjai a feladatkörükhöz kötődő, illetve a döntés előkészítésével összefüggő ügyekbe bármikor betekinthetnek, tájékoztatást kérhetnek. Részt vehetnek más bizottság ülésén is.

(3) A bizottságok ciklusonként egyszer beszámolnak tevékenységükről a képviselő-testületnek.

(4) A bizottsági ülésről készített jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

26. § (1) A képviselő-testület ideiglenes bizottságot hozhat létre meghatározott feladat elvégzésére

(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(3) A testület dönt a bizottság elnevezéséről, rendelkezik a személyi összetételről, s meghatározza az ideiglenes bizottság feladat - és hatáskörét.

(4) A bizottságok, ideiglenes bizottságok ügyviteli teendőinek ellátásáról az önkormányzati hivatal gondoskodik.

27. § (1) A bizottságok működésére (határozatképesség, határozathozatal, jegyzőkönyv,) a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni. A bizottságok ülésein a jegyző és az ágazatilag érintett köztisztviselő tanácskozási joggal vehet részt.

(2) A bizottság maga állapítja meg működésének részletes szabályait.

28. § (1) A képviselő-testület 3 fős Ügyrendi Bizottságot hoz létre. Az Ügyrendi Bizottság részletes feladat- és hatáskörét az SZMSZ 2. sz. melléklete rögzíti.

(2) A bizottság tagjainak nevét az SZMSZ 2. sz. függeléke tartalmazza.

(3) Az Ügyrendi Bizottság vagyonnyilatkozattal kapcsolatos teendőit az SZMSZ 3. sz. függeléke tartalmazza.

(4) A bizottság ülése nyilvános. Zárt ülést az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt esetekben kell tartani.

A polgármester, alpolgármester és jegyző

29. § (1) A polgármester főállásban látja el feladatát.

(2) A polgármesteri tisztség betöltésének módját a képviselő-testület a polgármester egyetértésével a megbízatás időtartamán belül egy esetben megváltoztathatja.

(3) A polgármester főbb feladatai:

a) a képviselő-testület döntései és saját önkormányzati jogköre alapján irányítja az önkormányzati hivatalt,

b) a jegyző javaslatait figyelembe véve meghatározza a hivatal feladatait a képviselő-testület munkájának, döntéseinek előkészítésében, végrehajtásának szervezésében,

c) biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát,

d) feladata a településfejlesztés, a közszolgáltatások szervezése,

e) együttműködik a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel,

f) segíti a települési képviselők és bizottság munkáját.

(4) A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását.

(5) A polgármester tekintetében a munkáltatói jogokat a képviselő-testület gyakorolja.

(6) A polgármester a fogadóórát heti rendszerességgel tartja a hivatalban.

(7) Amennyiben a képviselő-testület határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester - az Mötv 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével – valamennyi ügyben döntést hozhat.

(8) A képviselő-testület nem határoz meg olyan két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyet, amelyben a polgármester dönthet.

30. § (1) A képviselő-testület a saját tagjai közül - a polgármester javaslatára, titkos szavazással - a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait, nyilatkozata alapján tiszteletdíjáról, vagy annak egy részéről lemondhat.

(3) Az alpolgármester a polgármestert közvetlenül megillető jogosítványokat - testületi ülés összehívása, vezetése - csak a polgármester akadályoztatása esetén gyakorolhatja. A helyettesítés megszűnése után köteles intézkedéseiről, döntéseiről a polgármestert tájékoztatni.

(4) Az alpolgármester tevékenységét a polgármester irányítja.

(5) A polgármester tartós távolléte esetén ellátja a polgármesteri feladatokat.

31. § (1) A jegyző ellátja az Mötv-ben és egyéb jogszabályokban meghatározott feladatokat:

a) gondoskodik az önkormányzattal kapcsolatos feladatok ellátásáról,

b) vezeti a Közös Önkormányzati Hivatalt, megszervezi annak munkáját,

c) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,

d) rendszeresen tájékoztatást ad a képviselő-testületnek, a bizottságoknak az önkormányzatot érintő jogszabályi változásokról,

e) kezdeményezi helyi önkormányzati rendelet alkotását,

f) gyakorolja a munkáltatói jogokat a hivatal köztisztviselői tekintetében.

(2) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a polgármester a jegyzői feladatok ellátásával a közös önkormányzati hivatal székhely szerinti igazgatási előadóját bízza meg.

A Közös Önkormányzati Hivatal

32. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat működésével, az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására egységes hivatalt hoz létre.

(2) Rábatamási Község Önkormányzatának Képviselő-testülete, Jobaháza Község Önkormányzatának Képviselő-testülete, és Magyarkeresztúr Község Önkormányzat Képviselő-testülete 2013. január 1-jei hatállyal közös önkormányzati hivatalt hozott létre Rábatamási Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) elnevezéssel.

(3) A hivatal szervezeti és működési szabályzatát a képviselő-testületek határozattal fogadják el.

(4) A Hivatal által ellátott feladatokról, a tervezett éves munkáról évente legalább egy alakommal a jegyző beszámol valamennyi érintett önkormányzat képviselő-testületének.

IV.

Az önkormányzat vagyona

33. § (1) A helyi önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják.

(2) A képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgyak számbavételéről, elidegenítéséről, megterheléséről, vállalkozásba viteléről és egyéb hasznosításának szabályairól külön rendeletben rendelkezik.

Az önkormányzati gazdálkodás ellenőrzése

34. § (1) A képviselő-testület gazdálkodásának ellenőrzését a vonatkozó jogszabályok alapján vezetői ellenőrzéssel, valamint belső ellenőrzéssel biztosítja.

(2) A belső ellenőrzést megbízás útján láttatja el mind a hivatal mind a saját intézményei esetében.

Az önkormányzat gazdálkodása

35. § (1) A képviselő-testület gazdasági program és éves költségvetés alapján működik.

(2) A képviselő-testület az alakuló ülését követő 6 hónapon belül kell, hogy elfogadja a ciklusra vonatkozó gazdasági programját.

(3) A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartási törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét a költségvetési törvény határozza meg.

V.

Az önkormányzat társulásai

36. § (1) A képviselő-testület feladata hatékonyabb, célszerűbb megoldása érdekében más önkormányzattal, önkormányzatokkal társulhat.

(2) A társulás nem sértheti az önkormányzati jogokat.

(3) Társulás létrehozását kezdeményezhetik a bizottságok, a polgármester, a jegyző és a helyi képviselők.

(4) A megállapodás csak a testület jóváhagyását követően lép hatályba, ha a testület felhatalmazza a polgármestert a megállapodás megkötésére.

(5) A képviselő-testület által kötött társulásokat az SZMSZ 4. sz. függeléke tartalmazza.

Önkormányzati rendeletalkotás

37. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) települési képviselő,

b) képviselő-testület bizottsága,

c) helyi társadalmi szervezet vezetője,

d) jegyző.

(3) A kezdeményezést a polgármesternek kell benyújtani.

(4) A polgármester a kezdeményezést bejelenti a képviselő-testületnek, és a jegyző útján a hivatalnak továbbítja a rendelettervezet elkészítése céljából.

(5) A képviselő-testület saját döntése alapján a jelentősebb rendelettervezeteket két fordulóban is megtárgyalhatja- előbb a rendelettervezet elveit, majd a tervezetnek a vita után kidolgozott szövegét tárgyalja meg.

(6) A képviselő-testület az előkészítéssel megbízhat bizottságot, vagy ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(7) A rendelettervezetet a képviselő-testület előtt az előkészítő bizottság vagy a polgármester terjeszti elő.

(8) A rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.

(9) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(10) Az önkormányzati rendeleteket ciklusonként felül kell vizsgálni.

(11) A rendeletek hatályosságáról a jegyző gondoskodik.

(12) A rendelet kihirdetése a nemzeti jogszabálytárban történő publikálással, valamint az önkormányzati hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel történik. A rendeletek 1 példányát az Önkormányzati Hivatalban is a lakosság rendelkezésére kell bocsátani.

(13) A rendeletekről a jegyző nyilvántartást vezet.

A képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozata

38. § (1) Az önkormányzati képviselő a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-től számított 30 napon belül – az Mötv 39 §-a szerint – vagyonnyilatkozatot köteles tenni.

(2) A képviselő a saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas – vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatát.

(3) A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén – annak benyújtásáig – a képviselő a képviselői jogait nem gyakorolhatja, s a mulasztás fennállásáig pénzbeli juttatásokban sem részesülhet.

39. § A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a képviselőkre vonatkozó szabályok szerint.

40. § (1) A képviselő-testület a vagyonnyilatkozatok nyilvántartási és ellenőrzési feladatainak ellátását az Ügyrendi Bizottság hatáskörébe utalja.

(2) A képviselő, a polgármester vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános.

(3) A képviselő, a polgármester hozzátartozójának vagyonnyilatkozata nem nyilvános, abba csak az Ügyrendi Bizottság tajgai tekinthetnek be, ellenőrzés céljából.

(4) Vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást az Ügyrendi Bizottságnál bárki kezdeményezhet.

(5) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során az Ügyrendi Bizottság felhívja a képviselőt, polgármestert, a saját, valamint hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatok haladéktalan bejelentésére.

(6) A képviselő, a polgármester a felhívásra köteles a bejelentést írásban megtenni.

(7) Az azonosító adatokat csak az Ügyrendi Bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő 8 napon belül törölni kell.

41. § A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről az Ügyrendi Bizottság a képviselő-testületet, annak soron következő ülésén tájékoztatja.

42. § A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés. A képviselő-testület zárt ülést tart a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor.

43. § A képviselő-testület az Mötv. 70. §-ában meghatározott esetekben keresetet nyújthat be a polgármester ellen, az önkormányzat székhelye szerint illetékes megyei bírósághoz

VII.

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

44. § A képviselő-testület - a törvény rendelkezéseit figyelembe véve - külön rendeletben állapítja meg a helyi népszavazás és a népi kezdeményezés részletes szabályait.

VIII.

Záró rendelkezések

45. § (1) Jelen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2007. (IV. 28.) rendelet hatályát veszti.

(3) A rendelet (SZMSZ) mellékletei és függelékei:

Mellékletek:
1. sz. melléklet: Polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzéke
2. sz. melléklet: Ügyrendi Bizottság feladat és hatásköre
Függelékek:
1. sz. függelék: A Képviselő- testület tagjainak névsora
2. sz. függelék: Az Ügyrendi Bizottság tagjainak névsora
3. sz. függelék: Az Ügyrendi Bizottságnak a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának részletes szabályai
4. sz. függelék: Társulásokról kimutatás
4) A rendelet (SZMSZ) mellékleteinek és függelékeinek folyamatos vezetéséről és kiegészítéséről a jegyző gondoskodik.

Mellékletek

Függelékek