HALÁSZI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 14/2013. (XII. 10.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

a szociális ellátásokról

Hatályos: 2014. 01. 01- 2015. 02. 27

Halászi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, a 26. §-ában, a 32. § (3) bekezdésében, 37. § (1) bekezdés d) pontjában, a 37/A. § (3) bekezdésében, a 45. § (1) bekezdésében, a 47. § (2) és (5) bekezdésében, a 48. § (4) bekezdésében, az 50. § (3) bekezdésében, az 58/B. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:


I.Fejezet

Eljárási rendelkezések


1. § (1) A rendeletben meghatározott szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások iránti kérelmet Halászi Közös Önkormányzati Hivatalnál (a továbbiakban: Hivatal) kell előterjeszteni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kérelmeket

a) önkormányzati segély esetén az e rendelet 1. melléklete,

b) a méltányossági közgyógyellátás esetén a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 9. melléklete

szerinti adattartalommal kell benyújtani.

(3) A rendeletben meghatározott ellátások esetén a vagyoni helyzet vizsgálata érdekében a kérelmekhez csatolni kell a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot.

(4) Amennyiben az aktív korú kérelmező, vagy a vele közös háztartásban élő személy úgy nyilatkozik, hogy kizárólag alkalmi munkából származó jövedelemmel rendelkezik, vagy  jövedelemmel nem rendelkezik – ha jogszabály másként nem rendelkezik– az önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni ellátások iránti kérelemhez csatolni kell az állami foglalkoztatási szerv igazolását arról, hogy nevezett személy a nyilvántartásukban szerepel, továbbá, hogy onnan pénzbeli ellátásban nem részesül.

(5) Az önkormányzati segély kérelmezése esetén a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet fennállását igazolni kell. Igazolásként el kell fogadni minden olyan dokumentumot, mely a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet fennállását valószínűsíti, így különösen közüzemi számlát, orvosi igazolást, balesetről készült jegyzőkönyvet, vagy biztosító által készített kárfelmérést.

(6) A Hivatal vezetője, vagy felhatalmazása alapján más személy – amennyiben az a döntés előkészítése során szükségessé válik - a kérelmező szociális helyzetéről környezettanulmányt készít. A környezettanulmány során vizsgálni kell a család lakáskörülményeit, vagyoni, jövedelmi viszonyait, és életvitelét.

(7) Eltérő rendelkezés hiányában az e rendeletben alkalmazott fogalmak értelmezésére az Sztv. 4. § -ában meghatározott értelmező rendelkezések irányadóak.

(8) A Képviselő-testület szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre, melynek összetételét a 2 melléklet tartalmazza.


2. § (1) A képviselő-testület

a) a 7. § (3) bekezdésében és a 8. § -ban meghatározott esetek kivételével az önkormányzati segély megállapításával és

b) jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésével

kapcsolatos hatásköröket a Szociális és Kulturális Bizottságra ruházza át.

(2) A képviselő-testület

a) a méltányossági közgyógyellátásra való jogosultsággal,

b) a 7. § (3) bekezdésében és a 8. § -ban meghatározott esetekben az önkormányzati segély megállapításával és

c) a köztemetés költségeinek megtérítése alóli mentesítéssel

kapcsolatos hatásköröket a Polgármesterre ruházza át.



II. Fejezet

Pénzbeli ellátások


Aktív korúak ellátása


Rendszeres szociális segély


3. § (1) Az aktív korúak ellátására jogosult személy az ellátásra való jogosultság időtartama alatt kérelem alapján rendszeres szociális segélyre jogosult, ha

a) fizikai, vagy mentális, a munkavégzési képességet hátrányosan érintő állapota miatt a közfoglalkoztatásban átmenetileg, vagy véglegesen nem tud részt venni,

b) gyermeket vár.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt körülmények fennállását az a) pontban felsorolt esetben a háziorvos vagy a kezelőorvos igazolásával, a b) pontban meghatározott körülményt a szakorvos igazolásával, vagy a terhes kiskönyvvel kell igazolnia a kérelmezőnek.

(3) Az (1) bekezdés alapján a rendszeres szociális segély a jogosultsági feltételeket megalapozó szakvélemény érvényességi idejéig állapítható meg.


Együttműködési kötelezettség


4. § (1) A rendszeres szociális segélyre jogosult személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles a Mosonmagyaróvár Térségi Társulás által fenntartott Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgáltató Központtal (továbbiakban: Családsegítő Szolgálat).

(2) A (1) bekezdése szerint együttműködésre köteles személy köteles

a) az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül a Családsegítő Szolgálatot felkeresni és nyilvántartásba vetetni magát,

b) részt venni az egyéni élethelyzetéhez igazodó, beilleszkedést segítő program kidolgozásában,

c) írásban megállapodást kötni a beilleszkedést segítő program megvalósítására a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül,

d) teljesíteni a beilleszkedését segítő programban vállaltakat,

e) közreműködni a Családsegítő Szolgálat munkatársaival - legalább háromhavonta történő - személyes találkozás létrejöttében, és

f) folyamatosan kapcsolatot tartani a Családsegítő Szolgálat munkatársaival.


Beilleszkedést segítő program típusai


5. § A Családsegítő Szolgálat által biztosított, az együttműködésre kötelezett szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő programok típusai:

a) az ügyfél saját erőforrásainak feltárására irányuló egyéni programok,

b) önsegítő és képességfejlesztő programok életvezetési tanácsadással,

c) munkavégzésre felkészítő programok és

d) mentálhigiénés tanácsadás.


Az együttműködés megszegésének esetei


6. § A rendszeres szociális segélyre jogosult személy az együttműködési kötelezettségét megszegi, ha:

a) nem jelenik meg az előírt határidőre a Családsegítő Szolgálatnál és távol maradásának okát nem igazolja 3 munkanapon belül,

b) az előírt határidőre a beilleszkedést segítő program megvalósítására az írásbeli megállapodást neki felróható okból nem köti meg,

c) a nem teljesíti a beilleszkedési programban foglaltakat,

d) nem vesz részt a beilleszkedési programban előírt foglalkozáson, tanácsadáson és távol maradásának okát 3 munkanapon belül nem igazolja.


Önkormányzati segély


7. § (1) Az önkormányzati segély akkor állapítható meg, ha kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedülélő kérelmező esetében a 250 %-át és vagyonnal nem rendelkezik. Az önkormányzati segély - a 8. § alapján megállapított önkormányzati segély kivételével - háztartásonként évente legfeljebb négy alkalommal adható.

(2) Az önkormányzati segély összege nem lehet kevesebb 5.000,- Ft-nál, de nem haladhatja meg a 100.000,- Ft-ot.

(3) Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben a polgármester jövedelemhatártól függetlenül önkormányzati segélyt adhat kérelemre, vagy hivatalból egy háztartás esetében évi egy alkalommal legfeljebb 50.000,- Ft összegben.

(4) Az önkormányzati segélyt készpénzben vagy természetbeni ellátás formájában lehet megállapítani. A segély természetben nyújtható különösen:

a) élelmiszer vásárlásával,

b) a 11. § (1) bekezdésében meghatározott, valamely személyes gondoskodást nyújtó ellátás személyi térítési díjának meghatározott időre szóló mérséklése vagy elengedése útján

c) tüzelő vásárlása útján, vagy

d) közüzemi díj szolgáltató részére történő közvetlen átutalásával.

(5) Az önkormányzati segélyre vonatkozó szabályok alkalmazásában létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek minősül, különösen, ha

a) a kérelmezőnek legalább két hónapos közüzemi díj tartozása van,

b) a kérelmező közgyógyellátásra nem jogosult és a gyógyszerköltségét nem képes kifizetni,

c) kérelmező nyugdíjazása folyamatban van, de ellátásban nem részesül, vagy

d) a kérelmezőnek egyéb igazolt szükséges, rendkívüli kiadása keletkezett.

(6) A (3) bekezdés alkalmazásában rendkívüli méltánylást érdemlő esetnek minősül:

a) a kérelmezőt érő elemi kár,

b) a kérelmező súlyos balesete, vagy

c) a kérelmező családja egyedüli eltartójának halálesete.


8. § Önkormányzati segély elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként is megállapítható azzal, hogy ilyen célú kérelem benyújtása esetén a 7. § rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

a) Az önkormányzati segély igénylésére a temetési költségeket megfizető személy jogosult.

b) Az önkormányzati segély akkor állapítható meg, ha kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át.

c) Az önkormányzati segély összege a helyben szokásos, legolcsóbb temetési költség 10 %-a. A helyben szokásos, legolcsóbb temetési költség összege kétszázezer forint.


III. Fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások


Köztemetés


9. § Köztemetés elrendelése esetén az eltemettetésre köteles személy a köztemetés költségének megtérítési kötelezettsége alól annak ötven százaléka erejéig mentesíthető, feltéve, hogy családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülélő esetén nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át és vagyona nincs.


Közgyógyellátás


10. § (1) Méltányosságból közgyógyellátási jogosultság állapítható annak a személynek akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedül élő esetén 300 %-át nem haladja meg, és a kérelmező havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége eléri, vagy meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 20%-át.

(2) Kivételes méltányosságból közgyógyellátásban részesíthető az a személy, akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át nem haladja meg és a kérelmező havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 25%-át.


IV. Fejezet


Személyes gondoskodást nyújtó ellátások


11. § (1) A Képviselő-testület a Mosonmagyaróvár Térségi Társulással kötött megállapodás alapján, e társulás által fenntartott Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény, illetve a Családsegítő Szolgálat útján a következő alapszolgáltatásokat és szakosított ellátásokat biztosítja:

a) étkeztetés,

b) házi segítségnyújtás,

c) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,

d) idősek nappali ellátása (idősek klubja),

e) hajléktalanok átmeneti ellátása,

f) hajléktalanok nappali ellátása,

g) fogyatékos és demens személyek nappali ellátása,

h) családsegítés és

i) gyermekjóléti szolgáltatás.

(2) az (1) bekezdés szerinti szolgáltatások, illetve ellátások igénybevételére, az ellátás megszüntetésére, a fizetendő térítési díjakra vonatkozó szabályokat Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének önkormányzati rendelete tartalmazza.


V. Fejezet

Záró és átmeneti rendelkezések


12. § (1) A rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Halászi Község Önkormányzata Képviselő-testületének

a) a szociális ellátásokról szóló 13/2011. (XI. 30.) önkormányzati rendelete,

b) az egyes gyermekvédelmi ellátásokról szóló 5/2006. (III. 30.) önkormányzati rendelete és

c) a szociális és gyermekjóléti ellátást biztosító intézményekben az ellátás igénybevételének rendjéről és a fizetendő térítési díjak megállapításáról szóló 3/2010. (III. 23.) önkormányzati rendelete.

(3) A rendelet rendelkezéseit a hatálybalépést követően benyújtott kérelmek esetében kell alkalmazni.

(4) A hatályon kívül helyezett rendelet alapján önkormányzati hatáskörben megállapított ellátásokat a felülvizsgálat időpontjáig kell folyósítani.