Halászi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2014 (VIII.15.) önkormányzati rendelete

Halászi Község Önkormányzatának vagyonáról

Hatályos: 2014. 09. 01

Halászi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdésének b)-c) pontjában, 13. § (1) bekezdésében és 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja:


A rendelet hatálya


1. §


E rendelet hatálya kiterjed a Halászi Község Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő valamennyi

a) ingatlan és ingó vagyontárgyra, valamint vagyoni értékű jogokra (továbbiakban: ingatlan és ingó vagyon) továbbá

b) a tagsági jogot megtestesítő értékpapírokra, a kárpótlási jegyekre, illetve közhasznú társaságban és gazdasági társaságban az Önkormányzatot megillető egyéb társasági részesedésekre.


Az önkormányzati vagyon csoportosítása


2. §


(1) Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának felsorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonából nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősített vagyonelemeket a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(3) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának felsorolását a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(4) Forgalomképes minden önkormányzati vagyon, amely nem tartozik az (1)-(3) bekezdésekben foglalt vagyon közé. Az Önkormányzat forgalomképes vagyontárgyainak felsorolását a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(5) Amennyiben törvény másként nem rendelkezik, az önkormányzati vagyon e rendelet szerinti besorolásának megváltoztatásáról a Képviselő-testület dönt.


Az önkormányzat vagyonával való rendelkezési jogok


3. §


(1) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, gazdasági társaságba, közalapítványba vagy egyéb alapítványba történő bevitele, az önkormányzati vagyonnal közérdekű kötelezettség vállalása, a tulajdonjog megterhelése vagy korlátozása, amennyiben jogszabály másképp nem rendelkezik, a Képviselő-testület hatásköre.

(2) Értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik

a) az Önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe való besorolása;

b) az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyon elidegenítése, cseréje;

c) az Önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes átadása, illetve a vagyonból eredő haszon vagy követelés ingyenes engedményezése;

d) gazdasági és közhasznú társaságokban fennálló önkormányzati részesedésnek értékesítésére történő kijelölése, valamint pénzbeli és apport befektetése társaságokba;

e) hitel felvétele, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása;

f) kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása;

g) kezesség vállalása, egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása.

(3) Az (2) bekezdés szerinti rendelkezés a Képviselő-testület egyedi határozata alapján történhet.

(4) Az (1) és (2) bekezdésektől eltérően a polgármester jogosult

a) a bruttó 2 millió forint értéket el nem érő ingó vagyontárgy vásárlására, értékesítésére, hasznosítására, megterhelésére;

b) a vagyon esetenkénti bérbeadására évi bruttó hatszázezer forint értékhatárig, amennyiben a vagyontárgy hasznosítására irányuló szerződés az egy évet nem haladja meg;

c) az önkormányzati vagyon tekintetében új épület elhelyezéséhez vagy meglévő felépítmény bővítéséhez, átalakításához való tulajdonosi hozzájárulás megadására;

d) az önkormányzatot, mint a jelzálogjog és elővásárlási jog jogosultját megillető jognyilatkozat tételére;

e) az önkormányzati vagyonra vonatkozó biztosítási szerződés megkötésére;

f) a közterületek használatról szóló önkormányzati rendeletben hatáskörébe utalt döntés meghozatalára és

g) a közműhálózat - ideértve a telefon és internet szolgáltatáshoz szükséges hálózatot is - bővítéséhez, illetve karbantartásához szükséges tulajdonosi és közút kezelői hozzájárulás megadására.

(5) Az önkormányzati intézmények gyakorolhatják annak a törzsvagyonnak a használati jogát, amely adott intézmény alapító okiratában vagy vagyonkimutatásában szerepel.

(6) Az önkormányzati intézmény vezetője az alapító okiratban (létesítő határozatban) meghatározott tevékenységi körön és mértéken belül az alaptevékenység sérelme nélkül önállóan dönt – a használatában lévő ingatlan, ingatlanrész használatába (bérletbe) adásáról legfeljebb egy évi időtartamra.

(7) A (6) bekezdés szerinti vagyonhasznosításból befolyó bevétel a hasznosító intézmények, feladatainak ellátására, színvonalának javítására fordítható.

(8) A feladatváltozás miatt feleslegessé vált ingatlanok hasznosításáról a Képviselő-testület dönt.


Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának átruházása


4. §


(1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyon értékesítésénél a nemzeti vagyonról szóló törvényben előírt versenyeztetés kötelező, ha az érintett vagyontárgy forgalmi értéke ingatlan vagyon esetében a bruttó 25 millió forintot, egyéb vagyon esetében a bruttó 5 millió forintot meghaladja.

(2) A forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozó vagyon elidegenítésére az átminősítését követően kerülhet sor.

(3) A vagyon átminősítését, elidegenítését, hasznosítását kezdeményezheti a Képviselő-testület, annak bizottsága, a polgármester, vagy az önkormányzati intézmény vezetője.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott értékhatár feletti vagyon nyilvános, illetve zártkörű tárgyaláson történő értékesítésének szabályait a rendelet 5. mellékletét képező versenyeztetési szabályok tartalmazzák.


Vagyonkezelői jog létesítésére vonatkozó szabályok


5. §


(1) A képviselő-testület a helyi önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyonra a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezései szerint az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet.

(2) A képviselő-testület kizárólag a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott személyekkel köthet vagyonkezelői szerződést.

(3) A képviselő-testület vagyonkezelői jogot kizárólag az e rendeletben meghatározott, az önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes ingatlanokra létesíthet.

(4) A (3) bekezdés szerinti vagyonkezelői jog létesítéséről a képviselő-testület egyedi döntést hoz.

(5) A képviselő-testület a vagyonkezelői jogot vagyonkezelői szerződéssel ruházza át a vagyonkezelőre.

(6) A vagyonkezelésbe átadott vagyontárgyakról, a vagyonkezelésbe adás ellenértékéről, vagy ingyenességéről, a vagyonkezelési szerződés tartalmi elemeiről a képviselő-testület dönt.

(7) A vagyonkezelési szerződés értékhatárra való tekintet nélkül versenyeztetés nélkül köthető.

(8) A vagyonkezelési jog ellenértékének meghatározása a piaci érték figyelembe vételével történik azzal, hogy annak mértéke legalább  a vagyon értékének 0,1 %-a.

(9) Az önkormányzati tulajdonban lévő nemzeti vagyonra szerződéssel létesített vagyonkezelői jogot ingyenesen szerezheti meg a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 19. b) alpontjában meghatározott körbe tartozó szervezetek közül az önkormányzati közfeladatot átvállaló:

a) önkormányzati társulás,

b) költségvetési szerv vagy önkormányzati intézmény, vagy

c) az állam, a helyi önkormányzat, az a) és b) alpontban meghatározott személyek együtt vagy külön-külön 100%-os tulajdonában álló gazdasági szervezet.


Vagyonkezelési szerződés


6. §


(1) A vagyonkezelői jog a vagyonkezelési szerződésben meghatározott napon jön léte, mely ingatlan vagyonkezelői jogának létesítése esetén nem lehet korábbi, mint a vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének napja.

(2) A vagyonkezelési szerződésnek – figyelemmel a közfeladatra, és az ahhoz kapcsolódó önkormányzati vagyon sajátos jellegére – tartalmaznia kell:

a) a vagyonkezelő által ellátandó közfeladatot és a közfeladat ellátásához kapcsolódó egyéb tevékenységeket,

b) a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszközöknek a helyi önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező tételes jegyzékét értékével együtt,

c) a vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásról legalább a vagyoni eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben történő gondoskodásra, illetőleg e célokra az értékcsökkenésnek megfelelő mértékű tartalék képzésére vonatkozó rendelkezéseket,

d) a vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét, törvényi feltételek megléte esetén a jelképes ellenértékét, illetve az ingyenesség tényét,

e) a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,

f) a szerződés teljesítésének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket, a teljesítés biztosítására szolgáló mellékkötelezettségeket és egyéb biztosítékokat (vagyonbiztosítás, bankgarancia),

g) a vagyonkezelési szerződés időtartamát,

h) rendkívüli és azonnali felmondás eseteit és

i) ingatlan-nyilvántartási rendelkezéseket, ezzel kapcsolatos költségek viselését.


Vagyonkezelői jog gyakorlására vonatkozó szabályok


7. §


(1) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződésben meghatározott időponttól a vagyont birtokba veheti, gyakorolhatja a vagyonkezelőt – külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével – megillető jogokat és viseli a rá háruló terheket, kötelezettségeket. Ingatlanra vonatkozó vagyonkezelői jog megszerzéséhez az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés is szükséges.

(2) A vagyonkezelő az ingatlan tekintetében saját költségen köteles gondoskodni az őt megillető vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről.

(3) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyonnal rendeltetésszerűen, az általában elvárható gondossággal köteles gazdálkodni. Az e kötelezettsége megszegésével okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint tartozik felelősséggel, de a vagyonkezelési szerződésben a felek ennél szigorúbb szabályokat is megállapíthatnak.

(4) Ha a vagyonkezelő a tevékenységét a vagyonkezelésébe vett és saját eszközökkel együttesen végzi, akkor a használatból, működtetésből származó bevételeit, közvetlen költségeit és ráfordításait a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon köteles elkülöníteni.

(5) A vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyon működtetésével kapcsolatos döntéseket a nemzeti vagyonról szóló törvény keretei között a vagyonkezelő hozza meg.


Vagyonkezelői jog ellenőrzésére vonatkozó szabályok


8. §


(1) A vagyonkezelés ellenőrzése az alábbi módon történik:

a) belső ellenőrzés keretében és

b) a vagyonkezelő éves beszámoltatásával, melynek keretében elkészíti az általa kezelt vagyonra vonatkozó vagyonkimutatást, és ismerteti a vagyongazdálkodási terv adott időszakra vonatkozó teljesülését.

(2) A vagyonkezelés ellenőrzése során ellenőrizni kell, hogy a vagyonkezelő:

a) megőrizte-e a vagyontárgy értékét,

b) gondoskodik az állag megóvásáról, a karbantartásról és

c) az egyéb vállalt kötelezettségét teljesíti-e.

(3) A vagyonkezelő a tulajdonosi ellenőrzést köteles tűrni, az ellenőrzés érdekében kötelezhető minden közérdekből nyilvános adat, valamint – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit nem sértő – az önkormányzati vagyonra és vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatására és okirat bemutatására.


Vagyon ingyenes megszerzése


9. §


(1) Az ingyenesen felajánlott vagyon átvételéről való döntés, a (2) bekezdés kivételével a polgármester hatáskörébe tartozik.

(2) Amennyiben a felajánlott vagyon forgalmi értéke a bruttó 1 millió forintot meghaladja az ingyenesen felajánlott vagyon átvételéről való döntés Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.


Záró rendelkezések


10. §


(1) E rendelet 2014. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Halászi Község Önkormányzata Képviselő-testületének Halászi Község Önkormányzatának vagyonáról szóló 6/2012. (IV. 6.) önkormányzati rendelete, továbbá az ennek módosításáról szóló 8/2014. (V. 30.), 6/2013. (IV. 9.) és 11/2012. (V. 2.) önkormányzati rendeletek.