Halászi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2019. (XI. 29.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2021. 11. 13

Halászi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2019. (XI. 29.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2021.11.13.
Halászi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Hivatalos megnevezés és székhely

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Halászi Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat), székhelye: 9228 Halászi, Kossuth Lajos utca 38.

(2) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Halászi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).

(3) Az Önkormányzat hivatalos internetes honlapja: www.halaszi.hu

Jelképek

2. § Az Önkormányzat jelképe a település címere és zászlaja. E jelképek leírását és a használatukra vonatkozó szabályokat külön rendelet állapítja meg.

Testvérközségi kapcsolatok

3. § Az Önkormányzat testvérközségi kapcsolatot tart fenn:

a) a szlovákiai Fél (Tomásov),

b) az ausztriai Berg és

b) a romániai Tibód (Tibod)

településekkel.

Az Önkormányzat hivatala

4. § (1) Az Önkormányzat a hivatali feladatokat a Máriakálnok Község Önkormányzatával, valamint Püski Község Önkormányzatával közösen fenntartott Halászi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) útján látja el.

(2) A Hivatal belső szervezeti tagozódását, főbb feladatait, működésének részletes szabályait, valamint az ügyfélfogadás rendjét az érintett képviselő-testületek által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzata határozza meg.

II. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

A képviselő-testületi ülés összehívása

5. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök hívja össze.

(2) Az ülést annak időpontja előtt legalább három munkanappal kiküldött meghívóval kell összehívni, amely tartalmazza:

a) az ülés helyét és kezdési időpontját,

b) a javasolt napirendi pontokat és

c) a napirendi pontok előterjesztőinek nevét.

(3) A meghívóhoz mellékelni kell az írásbeli előterjesztéseket és az egyéb írásos indítványokat.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott személy bármely képviselő javaslatára, illetve saját elhatározásából rendkívüli ülést hívhat össze.

(5) A polgármester tizenöt napon belüli időpontra köteles rendkívüli ülést összehívni a képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének indítványára.

(6) A rendkívüli ülés összehívására szóló meghívóban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát, időpontját, helyszínét és napirendjét. A rendkívüli ülés összehívása során a (2) bekezdés szerinti határidő és a (3) bekezdésben szabályozottak alkalmazásától el lehet tekinteni.

(7) Rendkívüli ülésen csak a meghívóban szereplő napirendi pont tárgyalható.

6. § (1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni az egyes napirendi pontok előterjesztőit és mindazokat, akiknek meghívását az adott napirendi pontra vonatkozólag jogszabály kötelezővé teszi.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott meghívottaknak a meghívót, valamint az őket közvetlenül érintő írásos előterjesztéseket, illetve indítványokat kell megküldeni.

Az előterjesztés

7. § (1) A képviselő-testület munkáját a meghívóban feltüntetett és azzal együtt kiküldött előterjesztések alapján végzi.

(2) Napirendi pont előterjesztője lehet:

a) a polgármester,

b) a képviselő-testület tagja,

c) a jegyző,

d) a képviselő-testület által felkért személy vagy szervezet.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően az előterjesztés a képviselő-testület ülésén szóban is ismertethető, amennyiben a képviselő-testület az ülés napirendjére azt felveszi.

A módosító indítvány

8. § (1) A képviselő-testület napirendjén szereplő előterjesztéshez módosító vagy kiegészítő indítványt (továbbiakban együtt: módosító indítvány) nyújthat be a polgármester, a képviselő, a jegyző és a napirendi pont előterjesztője.

(2) A módosító indítvány az adott napirendi pontot érintő szavazás megkezdéséig szóban is megfogalmazható.

(3) Bármely napirendi ponthoz költségkihatással járó módosító indítványt csak a forrás megjelölésével lehet előterjeszteni.

(4) A polgármester visszautasítja azt a módosító indítványt, amit az (1)-(3) bekezdésekben előírtak figyelmen kívül hagyásával nyújtottak be. A visszautasításról a képviselő-testületet tájékoztatni kell.

A képviselő-testületi ülés vezetése

9. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, illetve felkérésére vagy akadályoztatása esetén a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester vezeti. Együttes akadályoztatásuk esetén az ülést a korelnök vezeti (a továbbiakban együtt: levezető elnök).

(2) A levezető elnök:

a) megnyitja a képviselő testület ülését,

b) megállapítja az ülés határozatképességét és

c) javaslatot tesz az ülés napirendjére.

(3) Ha a levezető elnök a határozatképesség hiányát állapítja meg, az ülést bezárja.

(4) A napirendi pontok tárgyalása előtt a polgármester tájékoztatást adhat az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, továbbá a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról.

(5) Az ülés napirendjéről és az egyes napirendi pontok tárgyalásának sorrendjéről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(6) A képviselő-testület ülésén a napirendi pont feletti vitának és a döntés meghozatalának elhalasztását egy alkalommal bármelyik képviselő kezdeményezheti. E javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(7) A levezető elnök soron kívül megadja a szót a jegyzőnek, amennyiben a törvényesség fenntartása céljából kíván észrevételt tenni.

(8) A napirendi pontok tárgyalása során bármely képviselő az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslatot (a továbbiakban: ügyrendi javaslat) tehet. Az ügyrendi javaslat előterjesztőjének a levezető elnök soron kívül szót ad, és az ügyrendi javaslatot annak megtételét követően vita nélkül megszavaztatja.

A képviselő-testületi ülés rendjének fenntartása

10. § (1) A levezető elnök gondoskodik a tanácskozás rendjének fenntartásáról, ennek során:

a) gondoskodik a képviselők jogainak biztosításáról,

b) megadja a szót a tanácskozási joggal rendelkező meghívottaknak,

c) megadhatja a szót a nyilvános testületi ülésen megjelent érdeklődő polgár részére,

d) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendi ponttól, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik,

e) megvonja a szót attól a hozzászólótól, akinél a figyelmeztetés nem vezetett eredményre,

f) rendreutasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít,

g) ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezi a rendbontót,

h) ismételt és súlyos rendbontás esetén a rendbontó eltávolításához a rendőrség segítségét veszi igénybe.

(2) Az (1) bekezdés g) és h) pontjában felsorolt intézkedések a képviselő-testület tagjával és a jegyzővel szemben nem alkalmazhatóak.

(3) A tanácskozási joggal rendelkező meghívottak az egyes napirendi pontok tárgyalása során egy alkalommal legfeljebb két perces hozzászólásra jelentkezhetnek, illetve a hozzájuk intézett kérdésekre legfeljebb két percben válaszolhatnak. A levezető elnök a nyilvános testületi ülésen megjelent - tanácskozási joggal nem rendelkező - polgárok részére legfeljebb két perces hozzászólási lehetőséget adhat.

Az előterjesztés tárgyalásának általános szabályai

11. § (1) A napirendi pont feletti vita megnyitása előtt az előterjesztő az előterjesztést 5 percben, szóban kiegészítheti.

(2) A napirendi pont felett a vitát a levezető elnök nyitja meg. A vita megnyitását követően a képviselők a jelentkezés sorrendjében kapnak szót.

(3) A vita lezárására vagy a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet, amely felett a képviselő-testület vita nélkül határoz.

A szavazás rendje

12. § (1) A polgármester először a vitában elhangzott módosító indítványokat - az elhangzás sorrendjében -, majd az eredeti indítványban szereplő, megszavazott módosításokkal kiegészített javaslatot bocsátja szavazásra. Ha az indítványban több döntési variáció is szerepel és az előbb szavazásra bocsátott megkapja az elfogadáshoz szükséges többséget, a további variációkat már nem kell szavazásra bocsátani.

(2) A törvényben meghatározottakon túl minősített többség szükséges az alábbi ügyekben meghozott döntésekhez:

a) önkormányzati vagyon értékesítése,

b) hatáskör átruházása,

c) kitüntetések adományozása,

d) hitel felvétele,

e) kötvény kibocsátása.

13. § (1) A szavazás - a név szerinti és a titkos szavazás kivételével - kézfelemeléssel történik.

(2) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, a képviselő-testület a polgármester, illetve bármely képviselő ügyrendi javaslatára dönthet úgy, hogy a szavazást meg kell ismételni. A szavazás megismétlésére csak a következő napirendi pont tárgyalásának megkezdéséig - egy alkalommal - van mód.

(3) A szavazást követően a levezető elnök a szavazás eredményét megállapítja.

14. § (1) Jogszabályban meghatározott esetekben, továbbá az éves költségvetés elfogadásával, a helyi adók megállapításával, a településrendezési terv jóváhagyásával, önkormányzati vagyonnal, hitelfelvétellel és kötvénykibocsátással, intézményalapítással és megszüntetéssel, hatósági ármegállapítással összefüggő kérdésekben bármely képviselő javaslatára név szerinti szavazást kell tartani.

(2) Név szerinti szavazás esetén a képviselők nevük elhangzása után csak igennel, vagy nemmel szavazhatnak.

15. § (1) Azokban az ügyekben, melyekben ezt a törvény lehetővé teszi, bármely képviselő indítványozhatja titkos szavazás tartását. E javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2) Titkos szavazás esetén a képviselő-testület tagjai közül szavazatszámláló bizottságot választ, amely elnökből és két tagból áll. A szavazás borítékba helyezett, lebélyegzett szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(3) A titkos szavazás során érvénytelen szavazatnak számít, ha a szavazó az urnába dobott szavazólapot nem töltötte ki, illetve ha a szavazó szándékát a szavazólapról nem lehet egyértelműen megállapítani.

(4) A szavazás eredményét a szavazatszámláló bizottság elnöke ismerteti a képviselő-testülettel.

(5) Ha több titkos szavazást igénylő előterjesztés szerepel a napirenden, a szavazások a levezető elnök döntése alapján összevontan, egyidejűleg is lebonyolíthatók.

III. Fejezet

AZ ALAKULÓ ÜLÉSRE, A ZÁRT ÜLÉSRE, A KÖZMEGHALLGATÁSRA ÉS A LAKOSSÁGI FÓRUMRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

Az alakuló ülés

16. § (1) A képviselő-testület alakuló ülésén a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a polgármester és a helyi önkormányzati képviselők választásának eredményéről.

(2) A Helyi Választási Bizottság elnökének akadályoztatása esetén a (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására a Helyi Választási Bizottság más tagja is felkérhető.

Zárt ülés

17. § (1) A zárt ülésen elhangzottakról tájékoztatást csak a polgármester vagy a képviselő-testület által erre felhatalmazott személy adhat.

(2) Zárt ülésen hozott határozatot a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

A közmeghallgatás

18. § (1) A képviselő-testület évente egyszer közmeghallgatást tart, amelynek helyéről és időpontjáról a lakosságot hirdetmény útján értesíteni kell.

(2) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, a polgármester a hozzászólások időtartamát korlátozhatja.

(3) A közmeghallgatás során a polgármester beszámol az Önkormányzat gazdasági helyzetéről, ezt követően pedig a jelenlévők közérdekű kérdéseket és javaslatokat intézhetnek a polgármesterhez vagy a képviselőkhöz.

Lakossági fórum

19. § (1) A lakossági fórumok a lakosság, illetve a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását és a legfontosabb döntések előkészítésbe való bevonását szolgálják.

(2) Lakossági fórum tartását kezdeményezheti annak tárgyának megjelölésével:

a) a polgármester,

b) bármely önkormányzati képviselő.

(3) A (2) bekezdés szerinti kezdeményezés esetén a lakossági fórum megrendezéséről a képviselő-testület dönt.

(4) A lakossági fórumot a polgármester vezeti. A lakossági fórumról jegyzőkönyv készül, melynek vezetéséről a jegyző gondoskodik.

IV. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET DÖNTÉSEI ÉS A JEGYZŐKÖNYV

A határozat

20. § (1) A képviselő-testület határozatának megjelölése - az alábbi sorrendben -

a) a határozat sorszámát arab számmal,

b) a „/” jelet,

c) a határozat meghozatalának évét arab számmal,

d) zárójelben a határozat meghozatalának hónapját római számmal és napját arab számmal és

e) a „határozat” kifejezést

foglalja magában.

(2) Ha a határozat jellege megkívánja, a határozatnak tartalmaznia kell a végrehajtásáért felelős személy megnevezését és a végrehajtásra megszabott határidő, illetve határnap megjelölését.

A rendelet

21. § (1) Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezhet:

a) az önkormányzati képviselő,

b) a polgármester,

c) a jegyző.

(2) Az önkormányzati rendelet két fordulóban is tárgyalható.

(3) Kétfordulós tárgyalás esetén az első forduló során a képviselő-testület határozati formában javaslatokat, indítványokat fogalmaz meg, amelyeket az előterjesztő a második fordulóra elkészített rendelet-tervezetbe köteles beépíteni.

22. § (1) A rendelet-tervezetet a polgármester, illetve a jegyző terjeszti a képviselő-testület elé.

(2) Az önkormányzat rendeleteinek tervezetét indokolással együtt kell előterjeszteni, melyben ki kell térni a felvett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokra is.

23. § (1) Az önkormányzati rendelet megjelölése - az alábbi sorrendben -

a) „HALÁSZI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK” fordulatát, mint az önkormányzati rendelet megalkotójának megjelölését,

b) a rendelet sorszámát arab számmal,

c) a „/” jelet,

d) a rendelet kihirdetésének évét,

e) zárójelben a rendelet kihirdetésének hónapját római számmal és napját arab számmal,

f) az „önkormányzati rendelete” kifejezést és

g) a rendelet címét „-ról, -ről” raggal foglalja magában.

(2) A rendeletet az Önkormányzat hivatali épületében található hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A kifüggesztésről a jegyző gondoskodik. A hirdetményt legalább tizenöt napra kell kifüggeszteni, és azon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját. A kihirdetés időpontja a kifüggesztés napjával azonos.

(3) Az önkormányzati rendeleteket meg kell küldeni mindazoknak a szervezeteknek, amelyek a rendeletek rendelkezéseinek betartásában, végrehajtásában érdekeltek, illetve abban közvetlenül érintettek.

(4) Az önkormányzati rendeleteket az Önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.

A jegyzőkönyv

24. § (1) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a meghívót, az írásos előterjesztéseket, az elfogadott rendeleteket, az írásban benyújtott hozzászólásokat, valamint a jelenléti ívet.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell napirendi pontonként a vitában elhangzott kérdésekre adott válaszok, és a hozzászólások lényegét, a módosító indítványokat és a határozatokat.

(3) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza titkos szavazással érintett napirendi pont tárgyának megjelölését, a szavazás időpontját, a szavazás lebonyolításának lényegét, továbbá a szavazás eredményét és a szavazatszámláló bizottság elnökének és tagjainak aláírását. A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet csatolni kell a testületi ülésről készült jegyzőkönyvhöz, amelyben szintén fel kell tüntetni a választás eredményét.

(4) A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyv az Önkormányzat hivatali épületében, továbbá az Önkormányzat honlapján is megtekinthető.

V. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI FELÉPÍTÉSÉVEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

A képviselő-testület és szervei

25. § (1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet és szerveit illetik meg.

(2) A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő.

(3) A képviselő-testület szervei: a főállású polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző, továbbá a társulás.

(4) Önkormányzati döntést a képviselő-testület, a helyi népszavazás, a képviselő-testület felhatalmazására bizottsága, a társulása, a polgármester, továbbá a jegyző hozhat.

(5) A képviselő-testület külön jogszabályban átruházott hatásköreinek felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.

(6) A képviselő-testület tagjainak névsorát az 1. függelék, az Önkormányzat által ellátandó, a kormányzati funkció szerint besorolt alaptevékenységeket a 3. függelék tartalmazza; a 4. függelék nyilvántartás arról, hogy az Önkormányzat mely társulásokban vesz részt. Aktualizálásukról a jegyző gondoskodik.

A polgármester

26. § (1) A polgármester - a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével - döntést hozhat a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő ügyekben:

a) a költségvetésben szereplő kiadási jogcímek előirányzatai feletti rendelkezés a mindenkor hatályos költségvetési rendeletben megjelölt összeghatárig,

b) az Önkormányzat nevében kötendő - a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe nem tartozó - együttműködési vagy bármilyen más megállapodás, szerződés, két- vagy többoldalú nyilatkozat megkötése, aláírása,

c) az Önkormányzat vagy a képviselő-testület nevében - a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe nem tartozó - bármilyen döntés meghozatala, valamennyi szükséges eljárási cselekmény elvégzése, intézkedés, egyoldalú nyilatkozat megtétele, vélemény, egyetértés, állásfoglalás megadása, döntés meghozatala, igazolás kiadása,

d) az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásához kapcsolódó pályázatok támogató nyilatkozata és a szükséges eljárási cselekmények megtétele.

(2) A polgármester a döntésről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.

27. § A polgármester a Hivatal ügyfélfogadási rendje szerint, ügyfélfogadási időben tart fogadóórát, az Önkormányzat hivatali épületében.

Az alpolgármesterek

28. § (1) A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére saját tagjai közül egy társadalmi megbízatású, valamint nem a képviselő-testület tagjai közül további egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Ha az alpolgármester választás során a jelölt nem kapja meg a megválasztáshoz szükséges szavazatot e tisztség tekintetében, a soron következő ülésen ismételten szavazást kell tartani. Ezt az eljárást addig kell folytatni, amíg a tisztség betöltésre nem kerül.

(3) A képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester megbízatásának megszűnése esetén az új alpolgármester megválasztására a (1)-(2) bekezdésben foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.

(4) Az alpolgármesterek a polgármester irányításával látják el feladataikat, hivatali munkarendjüket a polgármester határozza meg.

Az állandó bizottságok

29. § (1) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

a) Pénzügyi Bizottság, valamint

b) Szociális és Kulturális Bizottság.

(2) Az állandó bizottságok elnökből, két települési képviselő és két nem települési képviselő tagból állnak.

(3) A Pénzügyi Bizottság feladatai:

a) ellátja a törvényben a pénzügyi bizottság hatáskörébe utalt feladatokat, valamint

b) ellátja mindazokat a feladatokat, melyekre törvény rendelkezése alapján kötelező bizottságot létrehozni.

(4) A Szociális és Kulturális Bizottság feladatai:

a) véleményezi az önkormányzat szociális, kulturális, valamint gyermekvédelmi tárgyú rendelet-tervezeteit, valamint

b) önkormányzati rendeletben hatáskörébe utalt ügyekben dönt egyes szociális ellátások megállapításáról, illetve az ellátás megállapítás iránt benyújtott kérelem elutasításáról.

(5) Az állandó bizottságok elnökének és tagjainak névsorát a 2. függelék tartalmazza, aktualizálásáról a jegyző gondoskodik.

30. § (1) Ahol az Önkormányzat rendelete vagy határozata Pénzügyi, Vagyongazdálkodási és Településfejlesztési Bizottságot vagy Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat-kezelő és Közbiztonsági Bizottságot említ, azon az e rendeletben meghatározott Pénzügyi Bizottságot kell érteni.

(2) Ahol az Önkormányzat rendelete vagy határozata Szociális, Egészségügyi, Kulturális, Oktatási és Sportbizottságot említ, azon az e rendeletben meghatározott Szociális és Kulturális Bizottságot kell érteni.

Az eseti bizottság

31. § (1) A képviselő-testület bármely kérdés megvizsgálására, továbbá a bizottságot létrehozó határozatban megjelölt ügyeknek a határozatban megállapított ideig történő intézésére eseti bizottságot alakíthat.

(2) Az eseti bizottság feladatát, elnevezését, tagjainak számát és megbízatásának terjedelmét a képviselő-testület az eseti bizottság felállításakor határozza meg.

(3) Az eseti bizottság működésének szabályaira - a képviselő-testület vagy az eseti bizottság eltérő rendelkezése hiányában - az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

A bizottságok működése

32. § (1) A bizottság - az e rendeletben foglaltak figyelembevételével - maga állapítja meg működésének részletes szabályait.

(2) A bizottsági ülést a bizottság elnöke - akadályoztatása esetén az elnökhelyettes - hívja össze és vezeti.

(3) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre irányadó szabályokat kell alkalmazni.

(4) A bizottsági ülésről jegyzőkönyv készül, melyet a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok szerint kell elkészíteni, azzal, hogy a bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy - az elnök által kijelölt - tagja írja alá.

VI. Fejezet

A VAGYONNYILATKOZATOK ÉS AZ ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI, MÉLTATLANSÁGI ÉS FEGYELMI ELJÁRÁS

33. § A polgármesteri, képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat nyilvántartásának, kezelésének, ellenőrzésének szabályait e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

34. § (1) A Pénzügyi Bizottság előkészíti a képviselő-testület hatáskörébe tartozó összeférhetetlenségi, méltatlansági és fegyelmi ügyeket.

(2) A polgármester átadja az (1) bekezdésben megjelölt bizottságnak a kezdeményezést, amely a vizsgálatot lefolytatja és előterjesztést készít a képviselő-testület következő ülésére. A bizottság eljárására a képviselő-testület zárt ülésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

VII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

35. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Halászi Község Önkormányzata Képviselő-testületének az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2011. (IV.27.) önkormányzati rendelete.

1. melléklet1

A képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolása

I. Polgármesterre átruházott hatáskörök

Hatáskör megnevezése

Jogszabályi hivatkozás

1. Címer használatának engedélyezése, az engedély visszavonása

Halászi község címeréről, zászlajáról és használatuk rendjéről szóló 10/1995. (VI.12.) önkormányzati rendelet 3. § (1) és 4. § (6) bekezdései

2. Községzászló használatának engedélyezése

Halászi község címeréről, zászlajáról és használatuk rendjéről szóló 10/1995. (VI.12.) önkormányzati rendelet 5. § (2) bekezdés a) pont ja

3. Plakát, hirdetmény kihelyezése a kijelölt helyektől eltérő helyen

a közterületek tisztántartásáról és zöldfelületének gondozásáról szóló 6/2008. (VIII.29.) önkormányzati rendelet 6. § (12) bekezdés e

4. Lakáshoz jutási támogatással kapcsolatos döntések meghozatala

a lakásépítéshez, lakásvásárláshoz nyújtható önkormányzati támogatásról szóló 8/2008. (IX.16.) önkormányzati rendelet 5. § (4)-(5) bekezdés ei

5. A tanyagondnoki szolgáltatással kapcsolatos döntések meghozatala

a tanyagondnoki szolgáltatásról szóló 14/2008. (XII.29.) önkormányzati rendelet 3. § (1) és (4) bekezdés e, 4. § (2) bekezdés e

6. Közterület használati engedéllyel kapcsolatos döntések meghozatala; ellenőrzés és az engedély nélküli használat következményeinek alkalmazása

a közterületek használatáról szóló 12/2011. (XI. 30.) önkormányzati rendelet 6. § (1) bekezdés e, 12. § -a

7. Filmforgatási tevékenység végzéséhez hozzájárulás

a filmforgatási célú közterület-használat szabályairól szóló 11/2013. (IX.26.) önkormányzati rendelet 2. § -a

8.
a) a bruttó 2 millió forint értéket el nem érő ingó vagyontárgy vásárlására, értékesítésére, hasznosítására, megterhelésére;
b) a vagyon esetenkénti bérbeadására évi bruttó hatszázezer forint értékhatárig, amennyiben a vagyontárgy hasznosítására irányuló szerződés az egy évet nem haladja meg;
c) az önkormányzati vagyon tekintetében új épület elhelyezéséhez vagy meglévő felépítmény bővítéséhez, átalakításához való tulajdonosi hozzájárulás megadására;
d) az önkormányzatot, mint a jelzálogjog és elővásárlási jog jogosultját megillető jognyilatkozat tételére;
e) az önkormányzati vagyonra vonatkozó biztosítási szerződés megkötésére;
f) a közterületek használatról szóló önkormányzati rendeletben hatáskörébe utalt döntés meghozatalára és
g) a közműhálózat - ideértve a telefon és internet szolgáltatáshoz szükséges hálózatot is - bővítéséhez, illetve karbantartásához szükséges tulajdonosi és közút kezelői hozzájárulás megadására vonatkozó döntések meghozatala.

Halászi Község Önkormányzatának vagyonáról szóló 11/2014. (VIII.15.) önkormányzati rendelet 3. § (4) bekezdés e

9. Az ingyenesen felajánlott vagyon átvételéről való döntés, kivéve a Halászi Község Önkormányzatának vagyonáról szóló 11/2014. (VIII.15.) önkormányzati rendelet 9. § (2) bekezdés ében foglalt esetet

Halászi Község Önkormányzatának vagyonáról szóló 11/2014. (VIII.15.) önkormányzati rendelet 9. § (1) bekezdés e

10.


a) rendkívüli települési támogatás folyósítása
b) a 3. § alapján nyújtható települési támogatás megállapítása
c) a 4. § alapján nyújtható települési támogatás megállapítása
d) a 5. § (5) bekezdés e alapján nyújtható települési támogatás megállapítása
e) a 6. § alapján nyújtható települési támogatás megállapítása

a szociális ellátásokról szóló 3/2015. (II.25.) önkormányzati rendelet
a) 5. § (5) bekezdés e
b)-e) 10. § (2) bekezdés e

11. Vissza nem térítendő támogatás megállapítása 2015. március 1. napján és ezt követően született ikergyermekeket saját háztartásban nevelő szülőnek, vagy gyámnak

az ikergyermekekre tekintettel adott támogatásról szóló 4/2015. (II.25.) önkormányzati rendelet 1. § (4) bekezdés e


12.

a) településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció lefolytatása
b) településképi véleményezési eljárás lefolytatása
c) településképi bejelentési eljárás lefolytatása
d) településképi kötelezési eljárás lefolytatása és
településképi bírság kiszabása

a településkép védelméről szóló 12/2017. (XII. 30.) önkormányzati rendelet
a) 19. § (1) bekezdés e

b) 20. § (1) bekezdés e
c) 21. § (4) bekezdése
d) 22. § (1)-(3) bekezdései

13. A mindenkori költségvetési rendeletben meghatározott értékhatárig az önkormányzat nevében kötelezettséget vállalhat


II. Szociális és Kulturális Bizottságra átruházott hatáskörök

Hatáskör megnevezése

Jogszabályi hivatkozás

1.
a) a 3/A. § alapján nyújtható települési támogatás megállapítása
b) az 5. § (2) bekezdés e alapján nyújtható települési támogatás megállapítása
c) a 7. § alapján nyújtható települési támogatás megállapítása
d) a jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésével és
e) a 8. § szerinti köztemetés költségeinek megtérítése alóli mentesítéssel kapcsolatos hatáskörök

a szociális ellátásokról szóló 3/2015. (II.25.) önkormányzati rendelet 10. § (1) bekezdés e

2. Tűzifa támogatás odaítélése

a szociális rászorultságtól függő természetbeni tűzifa ellátás szabályozásáról szóló 9/2017. (XI.3.) önkormányzati rendelet 2. § (3) bekezdés e

2. melléklet

A képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat nyilvántartásának, kezelésének és ellenőrzésének szabályai

1. Általános rendelkezések

1.1. A polgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartásával, ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat a Pénzügyi Bizottság (a továbbiakban: vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság) látja el.

1.2. A polgármester, az önkormányzati képviselő, a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársa, valamint gyermeke vagyonnyilatkozatának egy kitöltött példányát a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság elnöke veszi át. Az átvételről igazolást állít ki.

1.3. A polgármester, az önkormányzati képviselő saját, valamint hozzátartozóinak vagyonnyilatkozatát külön-külön borítékban adja át a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság elnökének.

1.4. A vagyonnyilatkozatot a jogbiztonság érdekében minden oldalon dátummal és aláírással kell ellátni. A vagyonnyilatkozatot a képviselő, a hozzátartozó, kiskorú esetén a törvényes képviselő írja alá.

1.5. A polgármester és az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozata névvel ellátott nyitott borítékban, a hozzátartozói vagyonnyilatkozat átvétele névvel ellátott, lezárt, az átvételkor a „Halászi Közös Önkormányzati Hivatal - Halászi” körbélyegzőjével lepecsételt borítékban történik.

1.6. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos adminisztrációs feladatokat a jegyző látja el.

2. A vagyonnyilatkozat kezelésének szabályai

2.1. A vagyonnyilatkozatot az egyéb iratoktól elkülönítetten kell kezelni, azokat a személyzeti ügyintézőnél erre a célra kijelölt lemezszekrényben kell őrizni.

2.2. A vagyonnyilatkozatokról, a betekintésekről, az ellenőrzési eljárásról nyilvántartást kell vezetni.

2.3. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos iratokat iktatni kell. A vagyonnyilatkozatokat főszámra kell iktatni.

2.4. A vagyonnyilatkozatok nyilvánossága:

2.4.1. a polgármester, önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozata - az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével - nyilvános, melyet az Önkormányzat hivatali épületében, az arra kijelölt helyiségben a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság elnöke vagy valamely tagja jelenlétében bárki megtekinthet,

2.4.2. a hozzátartozói vagyonnyilatkozat nem nyilvános.

2.5. A vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság felel azért, hogy a vagyonnyilatkozatokat az adatvédelmi szabályoknak megfelelően őrizzék, kezeljék és hogy az azokban foglaltakat - nyilvános vagyonnyilatkozatok kivételével - más ne ismerhesse meg.

3. A vagyonnyilatkozat ellenőrzésével és az eljárással kapcsolatos szabályok

3.1. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottságnál bárki kezdeményezheti. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése. A vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság eljárására a képviselő-testület zárt ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

3.2. Eljárás kezdeményezése esetén az eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.

3.3. Az ellenőrzési eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetén csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást (adatot) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló új tényállítás nélküli - ismételt - kezdeményezést a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.

3.4. Az eljárás kezdeményezéséről a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság elnöke haladéktalanul tájékoztatja az érintett képviselőt, aki (az azonosító adatok beszerzéséhez szükséges ésszerű határidőn belül) bejelenti az azonosító adatokat.

3.5. Az azonosító adatokat csak a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő 8 napon belül a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság köteles törölni. A vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság csak a vagyonnyilatkozat megtételére szolgáló nyomtatványon szereplő adatkörrel kapcsolatosan kérhet azonosító adatokat.

3.6. A vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság az ellenőrzési eljárás eredményéről a képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatja. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos döntés a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik.

3.7. Ha a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett képviselő a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottságnak írásban bejelenti, hogy a közös háztartásban élő házas- vagy élettársával, gyermekével a közös háztartásban élés megszűnt, a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság az általa kezelt hozzátartozói vagyonnyilatkozatot haladéktalanul visszaadja az önkormányzati képviselőnek, melyről igazolást kell kiállítani.

3.8. Az önkormányzati képviselő megbízatásának megszűnésekor a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság a képviselő részére a saját és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat visszaadja, melyről igazolást kell kiállítani.

1

Módosította a 10/2021. (XI. 12.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2021. november 13-ától.