Edve Község Képviselő-testületének 10/2014 (XII.12.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2024. 02. 08

Edve Község Képviselő-testületének 10/2014 (XII.12.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2024.02.08.

Edve Község Önkormányzatának Polgármestere az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a katasztrófavédelemről és hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII törvény 46. § (4) bekezdés alapján, figyelemmel a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021.(I.29.) Korm.rendeletben foglaltakra az alábbiakat rendeli el:

I. Fejezet

Az önkormányzat

1. § (1) Az önkormányzat elnevezése: Edve Község Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye: 9343 Edve, Petőfi u. 60.

(3) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Edve Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

(4) Az önkormányzat hivatalának elnevezése: Beledi Közös Önkormányzati Hivatal

Székhely: 9343 Beled, Rákóczi u. 137.

2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.

a) Az önkormányzat címere:

Csücskös pajzsba helyezett vágtató huszár, mely jobbjában kardot, bal kezében
pedig gyeplőt tart. A pajzs osztott, 1/7-ed alsó része zöld, felső része fehér, szegélye
fekete, felette lebegő fekete színű nagybetűs EDVE felirat. A vágtató huszár a nemesi
múlt, a zöld szín a mezőgazdaság jelképe.
A ló, a nyereg és a gyeplő színe barna, a nyeregtakaró zöld, a huszár ruhája kék, bajusza, haja, csizmája, a csákó ellenzője és a huszárruha sujtásai feketék, mentéje és
csákója piros, a kengyel, a kard hüvelye, mentecsat és a huszárcsákó bóbitája arany, a
kard ezüst.
b) Az önkormányzat zászlaja:
Fekvő téglalap alakú, 1,5 : 1 arányú fehér textil, alsó és felső szélétől a zászló
szélességének 1/18-ad távolságára 2/18-ad szélességű zöld vízszintes pólyával.
A színes címer a zászló szimmetria tengelyében helyezkedik el. A zászló alsó és
felső széle piros szegélyű, a rúddal ellentétes oldalán arany színű rojttal.
c) Az önkormányzat pecsétje:
Kör alakú pecsétlap, szélén peremmel. A pecsétmező közepén Edve címerének
kontúrrajza. A címer alatt nagybetűs EDVE KÖZSÉG felirat. A felirat előtt, után
és a szavak között 1-1 díszpont.
(2) Az önkormányzat pecsétjét kell használni
a) a képviselő-testület üléseiről készített jegyzőkönyvek hitelesítésére
b) a testület által adományozott okleveleken
c) az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon.
Az előbbieken túlmenően a pecsét csak akkor használható, ha a Magyarország
címerével ellátott pecsét (bélyegző) használatát jogszabály nem teszi kötelezővé.
(3) Az önkormányzat zászlaját kell használni
a) a községháza épületén
b) községi rendezvényeken.
(4) Az önkormányzat címerét kell használni
a) a községháza üléstermében
b) a falu helységnévtábláin.
(5) A polgármester hivatalos kör alakú pecsétjén középen Edve község címere van, a
köríven pedig a következő felírat olvasható: EDVE KÖZSÉG POLGÁRMESTERE.

3. § Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség terheli az 1. számú függelékben meghatározott személyt.

II. Fejezet

A képviselő-testület

1. A képviselő-testület megalakulása

4. § Edve Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület) a polgármesterrel együtt 5 főből áll. A képviselő-testület tagjainak (továbbiakban: képviselő) névsorát a 2. számú függelék tartalmazza.

5. § (1) A képviselő-testület alakuló ülését a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) 43. § (1)-(2) bekezdésében meghatározottak szerint kell összehívni.

(2) Az alakuló ülésen a Helyi Választási Bizottság (továbbiakban: HVB) elnöke tájékoztatást ad a választásokról és hivatalos eredményéről.

(3) Az alakuló ülésen a képviselők és a polgármester eskütétele és az alpolgármester megválasztása után más napirendi pont tárgyalására is sor kerülhet.

(4) Az alakuló ülésen a képviselő-testület dönt a polgármester illetményéről és költségtérítéséről.

(5) Az alakuló ülésen sor kerülhet az alpolgármester választásra is, mely esetben a polgármester javaslata alapján az alpolgármesteri tiszteletdíjról és költségtérítésről is dönteni szükséges.

(6) Az alpolgármester személyére a polgármester tesz javaslatot, melyhez módosító indítvány nem fűzhető. Az alpolgármesterhez – bemutatkozását követően – kérdés intézhető, de személyére vonatkozóan vita nem kezdeményezhető.

(7) Az alakuló ülésre a rendes ülésre vonatkozó szabályokat az e §-ban foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

2. A képviselő-testület üléseinek rendje

6. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(2) A képviselő-testület szükség szerint – általában havonta – de évente legalább 6 alkalommal ülésezik. A képviselő-testület a közmeghallgatást nem tartalmazó üléseit a Községházán tartja.

(3) A polgármester rendkívüli ülést hív össze, ha azt

a) szükségesnek tartja, vagy

b) jogszabály kötelezővé teszi.

(4) A (3) bekezdésben foglaltakon kívül bármely képviselő kérheti rendkívüli ülés tartását, mely esetben a polgármester dönt az indítványban foglaltak teljesítéséről.

(5) A (4) bekezdésben foglalt ülés esetén az ülés tartását indítványozó az indítványt a polgármesterhez írásban juttatja el. Ebben az esetben a polgármester a rendkívüli ülést az indítvány kézhezvételétől számított 15 napon belülre hívja össze. Az indítvány tartalmazza a kezdeményezés indokát, és a napirendre vonatkozó javaslatot.

(6) A képviselő-testület rendkívüli ülésének napirendjére vonatkozó javaslat interpellációt és kérdést nem tartalmazhat. A rendkívüli ülés napirendjére vonatkozó javaslatban szereplő napirendi ponton kívül a polgármester más napirendi pontra is javaslatot tehet.

3. Képviselő-testületi előterjesztések

7. § (1) Előterjesztésnek minősül

a) a rendelet megalkotására vonatkozó javaslat,

b) a döntéshozatalra vonatkozó, az a) c) és d) pont alá nem tartozó javaslat,

c) a beszámoló, és

d) a tájékoztató.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti előterjesztés polgármester, alpolgármester, a képviselő-testület bizottsága, képviselő, továbbá a közös önkormányzati hivatal külön jogszabály által feljogosított közszolgálati tisztviselője előterjesztésében kerülhet a képviselő-testület elé.

(3) Az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti előterjesztés a (2) bekezdésben feljogosítottakon kívül a beszámolóra vagy tájékoztatóra jogszabályban vagy képviselő-testületi döntésben kötelezett személynek vagy szerv vezetőjének az előterjesztésében kerülhet a képviselő-testület elé.

(4) Az előterjesztés elsődlegesen írásban kerül a képviselő-testület elé. Kivételesen a képviselő-testület elé a polgármester, vagy a polgármester által felkért 8. § (3) bekezdése szerinti szerv vagy személy – a rendelettervezet kivételével - szóbeli előterjesztést is tehet.

(5) Ha az előterjesztést véleményező bizottság az előterjesztést nem támogatja, a képviselő-testület ülésén a bizottság elnöke ismerteti a bizottság véleményét.

4. Beszámoló és tájékoztató

8. § (1) Beszámoló

a) a képviselő-testület valamely határozatának végrehajtásáról,

b) az interpelláció kivizsgálásáról, vagy

c) az önkormányzati feladatot ellátó szervezet

tevékenységéről készíthető.

(2) A beszámolóra az előterjesztésekre vonatkozó előírások az e §-ban foglalt eltéréssel alkalmazandók.

9. § (1) Tájékoztató

a) a polgármester által átruházott hatáskörben hozott határozatáról,

b) valamely önkormányzati program vagy feladat megvalósításáról,

c) valamely a község életével kapcsolatos jelenségnek, vagy nem önkormányzati szerv tevékenységének a megismeréséről, vagy

d) törvényben meghatározott esetben

készíthető.

(2) A tájékoztatóra az előterjesztésekre vonatkozó előírások az e §-ban foglalt eltéréssel alkalmazandók.

(3) A tájékoztatót előterjesztőhöz kérdés intézhető. A tájékoztató elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz, melynél a felelős és a határidő nincs megjelölve.

5. Az ülés összehívása

10. § (1) A képviselő-testület ülésének meghívóját a polgármester állítja össze és írja alá.

(2) A meghívó tartalmazza

a) az ülés helyét és időpontját, amelyre elsődlegesen a munkaterv irányadó,

b) a javasolt napirend sorrendjét,

c) a napirendi pont előterjesztőjének megnevezését,

d) azt a tényt, hogy az anyag később kerül megküldésre, feltéve, hogy a meghívóval együtt a megküldésre nincs lehetőség,

e) a napirendi pont zárt ülés keretében való megtárgyalására történő utalást.

(3) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy a képviselők azt az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják. A tanácskozási joggal meghívottaknak, és a részvételi joggal jelenlévőknek az ülés előtt legalább 3 nappal az ülés meghívóját meg kell küldeni.

(4) A képviselő-testületi ülés időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot a hirdetőtáblákon a jegyző az ülés előtt legalább 3 nappal tájékoztatja.

(5) A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 5 nappal az ülés előtt nyilvánosságra kell hozni a község hirdetőtábláin való kifüggesztés útján, és a honlapon.

(6) Rendkívül sürgős esetben a meghívó a (3) bekezdésben foglaltnál rövidebb időn belül is kiküldhető. Kivételesen a meghívó kiküldése hivatalsegéd, elektronikus levél vagy más rövid úton (pl. telefon, SMS) is történhet.

11. § (1) A képviselő-testület ülésére tanácsokozási joggal kap meghívást

a) a jegyző,

b) a közös önkormányzati hivatal érintett ügyintézője,

c) a civil szervezet képviselője a tevékenységét érintő napirendi pont tárgyalásához, valamint

d) a polgármester és a napirend előterjesztője által javasolt személy és szerv képviselője.

(2) A meghívott akadályoztatása esetén az őt helyettesítő megbízottat is megilleti a tanácskozási jog. A helyettesítés tényéről a helyettesítő megbízott az ülés megkezdése előtt a polgármestert tájékoztatja.

(3) A tanácskozási jog gyakorlásának megengedhetősége tekintetében a polgármester dönt.

6. Az ülések nyilvánossága és a zárt ülés

12. § (1) A képviselő-testület nyilvános ülésén 18 éven aluliak is részt vehetnek.

(2) Ha a zárt ülés elrendelése a képviselő-testület döntésétől függ, akkor e kérdésben a képviselő-testület a napirend elfogadása során minősített többséggel dönt.

(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai és a jegyző, továbbá meghívás esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja mely esetben kötelező az érintett meghívása. A zárt ülésen tárgyalt napirendi ponthoz tartozó előterjesztés, és a tárgyalás során elhangzottak, az elfogadott döntés, és a zárt ülés kapcsán keletkezett adatok – a közérdekű adatok, és a közérdekből nyilvános adatok kivételével – titkosak.

7. Az ülés vezetése, és az ülés rendjének biztosítása

13. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, a tisztség betöltetlensége vagy akadályoztatása esetén a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester vezeti.

(2) A polgármester és a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését az összeférhetetlenséggel, a vagyonnyilatkozatok kezelésével és ellenőrzésével foglakozó bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(3) A polgármester a testületi ülés vezetése során

a) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülésének összehívása az SZMSZ-ben foglaltak szerint történt,

b) megállapítja az ülés határozatképességét,

c) tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések (rendeletek, határozatok) végrehajtásának állásáról,

d) tájékoztatást ad az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről,

e) ismertetést ad az átruházott hatáskörben hozott döntésekről,

f) előterjeszti az ülés napirendjét.

(4) Határozatképtelenség esetén a polgármester az ülést bezárja. A polgármester a határozatképességet a képviselő-testület ülésén folyamatosan figyelemmel kíséri.

(5) A képviselő-testület a napirendről és a jegyzőkönyvet hitelesítők személyéről vita nélkül határoz.

(6) A polgármester az ülés vezetése során jogosult

a) határozatképtelenség miatt az ülés elnapolására és bezárására, vagy

b) tárgyalási szünet elrendelésére.

(7) Sürgős esetben az elmaradt napirendek megtárgyalására a polgármester rendkívüli ülést hívhat össze.

(8) Határozatképtelenség miatt elmaradt ülést az elnapolástól számított 8 napon belül ismételten össze kell hívni.

(9) Kivételesen – minősített többséggel – az elnapolt ülés napirendjére új napirendi pont is felvehető.

14. § A polgármester gondoskodik az ülés során a rend fenntartásáról. Ennek biztosítása érdekében jogosult

a) figyelmeztetni az előadót, ha az írásos előterjesztést ismétli, vagy a tárgytól eltér, és a figyelmeztetés eredménytelensége esetén a szót megvonni;

b) figyelmeztetni a hozzászólót, ha eltér a tárgyalt témától, nem a bejelentkezésnek megfelelő hozzászólást tesz, és a figyelmeztetés eredménytelensége esetén a szót megvonni;

c) figyelmeztetni a hozzászólót, ha hozzászólásával más személyét sértő megfogalmazást használ, és a figyelmeztetés eredménytelensége esetén a szót megvonni;

d) rendreutasítani azt, aki a képviselő-testület üléséhez méltatlan magatartást tanúsít;

e) ismételt rendzavarás esetén a rendbontót – kivéve az önkormányzati képviselőt – az ülésterem elhagyására utasítani, továbbá

f) valamennyi olyan intézkedést megtenni, amit a rend fenntartása érdekében szükségesnek tart.

8. Az ülések napirendje

15. § (1) Az ülés napirendjére a polgármester tesz javaslatot.

(2) Az interpellációra és a kérdésre a napirend végén kerül sor.

(3) Zárt napirendi pont megtárgyalására elsődlegesen a nyílt napirend megtárgyalása után kerülhet sor.

(4) A polgármester a napirendi ponti javaslatát annak elfogadása előtt az ülésen szabadon módosíthatja.

(5) A polgármester javaslatára a napirend elfogadását követően az ülésen új napirendi pont felvehető, a felvett napirendi pont levehető, a felvett napirendi pont későbbi ülésre halasztható, vagy a felvett napirendi pont sorrendje módosítható, amelyekről a képviselő-testület minősített többséggel szavaz.

(6) A képviselő a napirend előterjesztése során jogosult a napirendi pont felvételére, levételére, vagy sorrendjére nézve javaslatot tenni, amelyekről a képviselő-testület minősített többséggel szavaz.

(7) Az elfogadott napirendi pontokhoz nem tartozó képviselői hozzászólás a napirendi pontok után terjeszthető elő.

9. Sürgősség

16. § (1) A képviselő sürgősségi javaslatot az előterjesztéssel együtt a képviselő-testület ülésének napján 9 óráig nyújthatja be a polgármesterhez.

(2) A sürgősség kérdésében a képviselő-testület a napirend elfogadása során a végszavazás előtt minősített többséggel dönt.

(3) A sürgősség elfogadása esetén az előterjesztést a képviselő-testület első napirendi pontként tárgyalja.

(4) Ha a képviselő-testület nem fogadja el a sürgősséget, úgy a napirendek meghatározásakor dönti el, hogy az ügyet hányadik napirendi pontként tárgyalja.

(5) A képviselő-testület először a sürgősség, majd a zárt ülés kérdésében, azt követően a napirendi javaslathoz fűzött képviselői módosító indítványról, majd a napirendről az elfogadott módosítással együtt vita nélkül határoz.

10. Képviselői indítvány

17. § Valamely kérdés napirendre tűzését képviselő is kezdeményezheti rövid indokolással a polgármesternél írásban, vagy a képviselő-testület ülésén szóban. A képviselői indítvány napirendre tűzéséről a képviselő-testület a napirendre vonatkozó módosító indítványok között vita nélkül határoz. A javaslat elfogadása esetén a polgármester gondoskodik az előterjesztés elkészíttetéséről, és a képviselő-testület következő rendes ülésre való előterjesztéséről.

11. A módosító indítvány

18. § (1) Módosító indítvány tehető a határozati javaslat érdemi részére, valamint a rendelettervezetre.

(2) A módosító indítvány az eredeti határozati javaslatnak vagy rendelettervezet szövegrészének a helyébe lép, de a jegyzőnek jelzési kötelezettsége van, ha jogszabálysértést észlel.

(3) A polgármester a vita lezárását követően összefoglalhatja az elhangzottakat, majd a határozati javaslatot és a rendelettervezetet a következő sorrendben bocsájtja a szavazásra:

a) a módosító indítvány,

b) a módosító indítvány megszavazásával módosult eredeti határozati javaslatot vagy rendelettervezetet egyben.

12. Szavazás módja

19. § (1) A nyílt szavazás a (3) bekezdésben foglalt kivétellel kézfeltartással történik.

(2) A képviselő-testület bármely képviselő javaslatára név szerinti szavazást is elrendelhet.

(3) Név szerinti szavazás esetén a polgármester ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, akik nevük elhangzásakor igen, nem, vagy tartózkodom nyilatkozattal szavaznak. A név szerinti szavazásról készített névsor a jegyzőkönyvhöz csatolandó.

(4) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni. A jegyző a jogszabálysértést köteles jelezni.

20. § (1) Ha jogszabály előírja a titkos szavazást, a szavazás szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik. A szavazólap a kérdést tartalmazza, és az igen, a nem, és a tartózkodás lehetőségét, kivéve az alpolgármester választásnál, amelyen szavazni csak igen szavazattal lehet, de a képviselő jogosult érvénytelen szavazatot leadni. Szavazni tollal, körben elhelyezett 2 egymást metsző vonallal lehet. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely az ülésről készített jegyzőkönyvhöz csatolandó.

(2) A titkos szavazásnál a képviselők közül 3 fős szavazatszámláló bizottságot kell választani, amelyek közül 1 elnök, 2 tag.

(3) A polgármester a (4) bekezdésben foglalt kivétellel a szavazást követően a szavazás eredményét számszerűen állapítja meg, majd kihirdeti a döntést.

(4) Titkos szavazás esetén a szavazatszámláló bizottság elnöke a szavazatok összeszámlálását követően a szavazás eredményét számszerűen állapítja meg, majd kihirdeti a döntést.

13. Kérdés, interpelláció

21. § (1) A kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás

(2) A kérdésre a képviselő-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett, kivéve, ha az, akihez a kérdést intézik úgy ítéli meg, hogy a válaszadáshoz vizsgálat, vagy bővebb információszerzés, tájékozódás szükséges. Ez esetben a következő képviselő-testületi ülésen kell választ adni.

(3) Interpelláció: az önkormányzati hatáskörbe tartozó a képviselő-testület által korábban hozott, a lakosság szélesebb körét érintő, konkrét döntés végrehajtásához kapcsolódó felvilágosítás kérés.

(4) Az elnevezéstől függetlenül a polgármester a tartalom alapján állapítja meg a beadványról, hogy az kérdés vagy interpelláció.

(5) Rendkívüli ülésen nem lehet kérdést vagy interpellációt feltenni.

(6) Kérdést a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy jegyzőhöz lehet intézni.

(7) Interpellációt polgármesterhez, alpolgármesterhez, bizottsági elnökhöz vagy a jegyzőhöz lehet intézni.

(8) Az interpellációra a képviselő-testület ülésén vagy az azt követő rendes ülésen írásban vagy szóban válaszol az interpellált, ha az ő feladatkörébe tartozik az interpelláció megválaszolása. Ha nem az ő feladatköre, válaszadásra átadja annak, akinek az a feladatköre. Ha az interpelláció megválaszolása több időt vesz igénybe, akkor a válasz az interpelláció beérkezésétől számított 15 napon belül írásban küldendő meg az interpelláló részére. A válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik. Ha az interpelláló a választ nem fogadja el, arról a képviselő-testület vita nélkül határoz. Ha a képviselő-testület sem fogadja el a választ, egyszerű szótöbbséggel dönt a további szükségesnek tartott intézkedésről.

14. Döntések

22. § (1) A képviselő-testület rendeletei és határozatai évente elölről kezdődő sorszámmal vannak dátumozva.

(2) A képviselő-testület számozott határozattal dönt a napirendek elfogadásáról is.

(3) A képviselő-testület határozatait a jegyző továbbítja a végrehajtásért felelősökhöz, és folyamatosan figyelemmel kíséri végrehajtásukat. A lejárt határidejű határozatok végrehajtásról a polgármester a soron következő testületi ülésen számol be.

(4) A rendeletek tárgymutatós, a képviselő-testületi határozatok tárgymutatós és határidős nyilvántartásának vezetéséről a jegyző gondoskodik a közös önkormányzati hivatal közszolgálati tisztviselője útján.

15. Az önkormányzati rendelet

23. § (1) Az önkormányzati rendelet megalkotására vagy módosítására irányuló kezdeményezés írásban – a rendeletalkotás indokainak és főbb elveinek megjelölésével – a polgármesternél nyújtandó be.

(2) Az önkormányzati rendelet tervezetekhez azok elfogadás előtt hatásvizsgálati lap elkészítése is szükséges.

(3) A kezdeményezésre kidolgozott rendelettervezetet a jegyző véleményének kikérése után a polgármester a képviselő-testület elé terjeszti, mely dönt annak elfogadásáról.

(4) A rendelet elfogadását követően a hiteles szöveg szerkesztése a jegyző feladata.

(5) Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről a jegyző, a közös önkormányzati hivatal ügyfélszolgálatán való kifüggesztéssel gondoskodik. A rendeletet az önkormányzat honlapján is meg kell jeleníteni.

(6) A kifüggesztett önkormányzati rendeleten fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját.

(7) A rendelet alkalmazása szempontjából érintett szervekhez a rendelet egy példányát meg kell küldeni. A jegyző gondoskodik arról, hogy az érintett szervek és személyek tudomást szerezzenek az őket érintő rendeletekről.

16. Határozathozatal

24. § (1) A képviselő-testület általában egyszerű szótöbbséggel hoz határozatot.

(2) A képviselő-testület minősített többséggel dönt az Mötv 50§-ban meghatározott esteken kívül az alábbi esetekben

a) hatáskör átruházásáról, és átruházott hatáskörnek a képviselő-testület döntési jogkörbe vonásáról,

b) nettó 500.000 Ft vagyonérték elidegenítéséről

c) az önkormányzati ingatlan vagyon elidegenítéséről,

d) hitelfelvételről,

e) kötvény kibocsájtásról,

f) népszavazás elrendeléséről, ha az nem kötelező,

g) titkos szavazás tartásáról,

h) az Mötv. 46. § (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott zárt ülés tartásánál

i) a napirend elfogadását követően új napirendi pont felvételéről.

17. Jegyzőkönyv

25. § (1) A képviselő-testület üléséről hangfelvétel készül.

(2) A jegyzőkönyv a felvett hangfelvétel alapján az Mötv-ben meghatározott tartalommal készül.

(3) Az ülésről készült jegyzőkönyv mellékletét képezi az e rendelet vagy más jogszabály alapján csatolandó dokumentum.

(4) A nyilvános ülések jegyzőkönyveibe való betekintésre a közös önkormányzati hivatal – a jegyző útján – lehetőséget biztosít.

(5) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv – a zárt ülésről készített jegyzőkönyv kivételével – Edve község honlapján megtekinthető.

18. A képviselő-testület és a lakosság kapcsolata

26. § (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás helye és időpontja az önkormányzat honlapján közzétételre kerül.

(3) A közmeghallgatáson napirendi pont is tárgyalható, amely esetében a rendkívüli ülésre vonatkozó szabályok az irányadók.

(4) A közmeghallgatás során elhangzott kérdés és vélemény lehetőség szerint az ülésen szóban megválaszolandó. A kivizsgálást igénylő kérdés vagy észrevétel esetén a hozzászóló a kivizsgálás eredményességéről írásban kap tájékoztatást.

III. Fejezet

A képviselő

27. § (1) A képviselő a képviselői munka ellátása során a községháza kijelölt helyiségeit használhatja, eszközeit díjmentesen igénybe veheti, a közös önkormányzati hivatal vezetőjétől, munkatársától ügyviteli közreműködést igényelhet.

(2) A képviselő

a) olyan magatartást tanúsít, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre,

b) tevékenyen részt vesz a képviselő-testület, valamint azon bizottság munkájában, amelynek tagja,

c) a tudomására jutott – nem közérdekű vagy nem közérdekből nyilvános adat kivételével – minden információt megőriz azzal, hogy e titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll,

d) bejelenti a polgármesternek, ha a képviselő-testület ülésén akadályoztatása miatt nem tud részt venni,

e) bejelenti a bizottság elnökének, ha annak a bizottságnak az ülésén, amelynek tagja, akadályoztatása miatt nem tud részt venni,

f) bejelenti a polgármesternek, ha valamely megbízatása teljesítésében akadályoztatva van,

g) bejelenti a személyes érintettségét a döntéshozatalnál, valamint

h) vagyonnyilatkozatot tesz.

(3) A (2) bekezdés g) pontjában foglalt kötelezettség megszegése esetén az ülés vezetője – ha tudomással bír róla – felhívja a képviselőt arra, hogy jelentse be személyes érintettségét.

(4) Ha a képviselő úgy nyilatkozik, hogy ő személyesen nem érintett az ügyben, de a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a képviselő személyes érintettsége fennáll, a képviselő kizárásáról a polgármester javaslatára a képviselő-testület dönt. Ha a képviselő-testület kizárja a képviselőt, a képviselő az adott ügyben nem szavazhat, de a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek számít.

28. § A képviselőt a képviselői tevékenység ellátásáért külön rendeletben meghatározott összegű havi tiszteletdíj illeti meg.

IV. Fejezet

A bizottság

29. § (1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságot hoz létre.

(2) A képviselő-testület 1 állandó bizottságot, a 3 tagú összeférhetetlenséggel, méltatlansággal, a vagyonnyilatkozatok kezelésével és ellenőrzésével foglalkozó bizottságot hozza létre.

(3) A bizottság belső működési szabályait – az Mötv és e Szabályzat keretei között – maga állapítja meg.

(4) A képviselő-testület indokolt esetben meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hoz létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig és az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

30. § (1) A polgármester, az alpolgármester és a közös önkormányzati hivatal közszolgálati tisztviselője nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja.

(2) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. A kötelező összehívás esetei:

a) a képviselő-testület döntése alapján,

b) polgármester indítványára,

c) bizottsági tagok több mint felének indítványára.

(3) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(4) A bizottság azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben azt az Mötv. kötelezővé teszi, vagy megengedi. Döntéseiről a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.

(5) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést tartalmazza.

V. Fejezet

A polgármester, az alpolgármester, a jegyző

1. A polgármester

31. § (1) A polgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A képviselő-testület a polgármester illetményének emeléséről, egyéb juttatásainak megváltoztatásáról és jutalmazásáról a képviselő-testület javaslatára határoz.

(3) A képviselő-testület a 1. számú mellékletben felsorolt hatásköreit a polgármesterre ruházza át.

(4) A polgármester az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről a soron következő képviselő-testületi ülésen írásban tájékoztatást ad.

(5) A polgármester határozatának nyilvántartását a jegyző a közös önkormányzati hivatal kijelölt közszolgálati tisztviselője útján végzi.

2. Az alpolgármester

32. § (1) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

(2) Az alpolgármesterre a polgármesterre vonatkozó szabályok az irányadók.

3. A jegyző

33. § A jegyző

a) előkészíti a képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

b) jelzi a képviselő-testületnek, a bizottságnak, a polgármesternek, ha a döntésénél, működésénél jogszabálysértést észlel,

c) gondoskodik a képviselő-testület üléseiről szóló jegyzőkönyv elkészítéséről,

d) a polgármesterrel együtt aláírja az önkormányzati rendeletet, és a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezetővel együtt,

e)1 az ülést követő 15 napon belül megküldi a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal vezetőjének a képviselő-testület és a bizottság üléséről készült jegyzőkönyvet,

f)2 megküldi a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal vezetőjének a polgármester saját és átruházott önkormányzati hatáskörben hozott határozatát,

g) a közös önkormányzati hivatal közszolgálati tisztviselőjének közreműködésével ellátja a bizottságok működésének ügyviteli feladatait,

h) tájékoztatást ad a polgármesternek, a képviselő-testületnek és a bizottságoknak az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról,

i) beszámol a képviselő-testületnek a közös önkormányzati hivatal munkájáról a tárgyévet követő június 30-ig,

j) gondoskodik jelen rendelet függelékének naprakészen tartásáról.

k) A jegyzőt akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti. A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatoka a projekt menedzser látja el legfeljebb 6 hónapig.

Az aljegyző

33/A. § (1) A polgármester a jegyző javaslata alapján egy aljegyzőt nevez ki.

(2) Az aljegyző feladatkörét, továbbá a jegyző és az aljegyző közötti munkamegosztást a jegyző határozza meg.

VI. Fejezet

A Közös Önkormányzati Hivatal

34. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester és a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Beledi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel hivatalt hoz létre.

(2) A Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti felépítését a közös hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

(3) Hatályát vesztette.

VII. Fejezet

A társulások

35. § A képviselő-testület a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb, és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület más települések képviselő-testületeivel, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó szervezetekkel alapít jogi személyiséggel rendelkező társulásokat.

VIII. Fejezet

A helyi népszavazás kezdeményezése

36. § (1) A képviselő-testület köteles elrendelni helyi népszavazást, ha a község választópolgárainak 25%-a írásban kezdeményezi.

(2) A helyi népszavazás elrendelésére és lebonyolítására „A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról” szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény rendelkezései az irányadóak.

IX. Fejezet

Az önkormányzat vagyona

37. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legfontosabb szabályokat külön rendeletben állapítja meg.

(2) A képviselő-testület hitelt csak abban az esetben vehet fel, amennyiben más finanszírozási mód nem lehetséges, vagy gazdaságilag célszerűtlen.

(3) A polgármester saját hatáskörében az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben – az ingatlanok kivételével – 500.000 Ft értékhatárig köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettségeket, írhat alá megállapodásokat. Az általa kötött szerződésekről utólag tájékoztatja a képviselő-testületet.

2. Az önkormányzat költségvetése

38. § (1) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

(2) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző a pénzügyi vezető bevonásával készíti elő, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(3) A zárszámadási rendelet elkészítésére és előterjesztésére az e rendeletben foglaltak az irányadóak.

3. Az önkormányzat gazdálkodása

39. § (1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a közös önkormányzati hivatal látja el. E körben különösen:

a) A jogszabály által előírt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a havi negyedéves pénzforgalmi információt, mérlegjelentést, s mindezeket megküldi a MÁK részére.

b) Beszedi az önkormányzat saját bevételeit.

c) Leigényli a MÁK-tól az állami támogatásokat.

d) Biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, s ezen belül kialakítja a saját, valamint az intézmények könyvvitelének számlarendjét.

e) Biztosítja az önkormányzat vagyonának elkülönített nyilvántartását.

f) Elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát, s azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz.

g) Az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat intézményei működési kiadásainak a kiegyenlítéséről, illetőleg teljesítéséről.

(2) A közös önkormányzati hivatal és az önkormányzat által működtetett részben önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező intézmény vezetője a kisebb összegű készpénz kifizetéseit saját házipénztárukban kezelt pénzállományból teljesíti.

(3) Az önkormányzat kormányzati funkciók rendjét a 2. számú melléklet tartalmazza.

4. Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

40. § Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzését a jegyző által megbízott belső ellenőr látja el.

X. Fejezet

Záró rendelkezések

41. § Ezen rendelet 2014. december 15-én lép hatályba. A hatályba lépéssel egyidejűleg Edve Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2013.(V.22.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.

1

A 33. § e) pontja az Edve Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (IV. 21.) önkormányzati rendelete 2. § a) pontja szerint módosított szöveg.

2

A 33. § f) pontja az Edve Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (IV. 21.) önkormányzati rendelete 2. § b) pontja szerint módosított szöveg.

3

Az 1. melléklet az Edve Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. Az 1. melléklet az Edve Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (II. 7.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

4

A 2. melléklet az Edve Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (IV. 21.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.