Edve Község Képviselő-testületének 10/2014 (XII.12.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2020. 10. 05- 2021. 03. 31Edve Község Képviselő-testületének 10/2014 (XII.12.) önkormányzati rendelete
Edve Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2014.(XII.12.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
2020-10-05-tól 2021-03-31-ig
Edve Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.
I. fejezet
Az önkormányzat
1. §
- Az önkormányzat elnevezése: Edve Község Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat).
- Az önkormányzat székhelye: 9343 Edve, Petőfi u. 60.
- A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Edve Község Önkormányzatának Képviselő-testülete
- Az önkormányzat hivatalának elnevezése: Beledi Közös Önkormányzati Hivatal
Székhely: 9343 Beled, Rákóczi u. 137.
2. §
(1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.
a) Az önkormányzat címere:
Csücskös pajzsba helyezett vágtató huszár, mely jobbjában kardot, bal kezében
pedig gyeplőt tart. A pajzs osztott, 1/7-ed alsó része zöld, felső része fehér, szegélye
fekete, felette lebegő fekete színű nagybetűs EDVE felirat. A vágtató huszár a nemesi
múlt, a zöld szín a mezőgazdaság jelképe.
A ló, a nyereg és a gyeplő színe barna, a nyeregtakaró zöld, a huszár ruhája kék, bajusza, haja, csizmája, a csákó ellenzője és a huszárruha sujtásai feketék, mentéje és
csákója piros, a kengyel, a kard hüvelye, mentecsat és a huszárcsákó bóbitája arany, a
kard ezüst.
b) Az önkormányzat zászlaja:
Fekvő téglalap alakú, 1,5 : 1 arányú fehér textil, alsó és felső szélétől a zászló
szélességének 1/18-ad távolságára 2/18-ad szélességű zöld vízszintes pólyával.
A színes címer a zászló szimmetria tengelyében helyezkedik el. A zászló alsó és
felső széle piros szegélyű, a rúddal ellentétes oldalán arany színű rojttal.
c) Az önkormányzat pecsétje:
Kör alakú pecsétlap, szélén peremmel. A pecsétmező közepén Edve címerének
kontúrrajza. A címer alatt nagybetűs EDVE KÖZSÉG felirat. A felirat előtt, után
és a szavak között 1-1 díszpont.
(2) Az önkormányzat pecsétjét kell használni
- a képviselő-testület üléseiről készített jegyzőkönyvek hitelesítésére
- a testület által adományozott okleveleken
- az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon.
Az előbbieken túlmenően a pecsét csak akkor használható, ha a Magyarország
címerével ellátott pecsét (bélyegző) használatát jogszabály nem teszi kötelezővé.
(3) Az önkormányzat zászlaját kell használni
- a községháza épületén
- községi rendezvényeken.
(4)Az önkormányzat címerét kell használni
- a községháza üléstermében
- a falu helységnévtábláin.
(5)A polgármester hivatalos kör alakú pecsétjén középen Edve község címere van, a
köríven pedig a következő felírat olvasható: EDVE KÖZSÉG POLGÁRMESTERE.
3. §
Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség terheli az 1. számú függelékben meghatározott személyt.
II. fejezet
A képviselő-testület
- A képviselő-testület megalakulása
4. §
Edve Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület) a polgármesterrel együtt 5 főből áll. A képviselő-testület tagjainak (továbbiakban: képviselő) névsorát a 2. számú függelék tartalmazza.
5. §
(1) A képviselő-testület alakuló ülését a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) 43. § (1)-(2) bekezdésében meghatározottak szerint kell összehívni.
(2) Az alakuló ülésen a Helyi Választási Bizottság (továbbiakban: HVB) elnöke tájékoztatást ad a választásokról és hivatalos eredményéről.
(3) Az alakuló ülésen a képviselők és a polgármester eskütétele és az alpolgármester megválasztása után más napirendi pont tárgyalására is sor kerülhet.
(4) Az alakuló ülésen a képviselő-testület dönt a polgármester illetményéről és költségtérítéséről.
(5) Az alakuló ülésen sor kerülhet az alpolgármester választásra is, mely esetben a polgármester javaslata alapján az alpolgármesteri tiszteletdíjról és költségtérítésről is dönteni szükséges.
(6) Az alpolgármester személyére a polgármester tesz javaslatot, melyhez módosító indítvány nem fűzhető. Az alpolgármesterhez – bemutatkozását követően – kérdés intézhető, de személyére vonatkozóan vita nem kezdeményezhető.
(7) Az alakuló ülésre a rendes ülésre vonatkozó szabályokat az e §-ban foglalt eltéréssel kell alkalmazni.
2. A képviselő-testület üléseinek rendje
6. §
- A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.
- A képviselő-testület szükség szerint – általában havonta – de évente legalább 6 alkalommal ülésezik. A képviselő-testület a közmeghallgatást nem tartalmazó üléseit a Községházán tartja.
- A polgármester rendkívüli ülést hív össze, ha azt
- szükségesnek tartja, vagy
- jogszabály kötelezővé teszi.
- A (3) bekezdésben foglaltakon kívül bármely képviselő kérheti rendkívüli ülés tartását, mely esetben a polgármester dönt az indítványban foglaltak teljesítéséről.
- A (4) bekezdésben foglalt ülés esetén az ülés tartását indítványozó az indítványt a polgármesterhez írásban juttatja el. Ebben az esetben a polgármester a rendkívüli ülést az indítvány kézhezvételétől számított 15 napon belülre hívja össze. Az indítvány tartalmazza a kezdeményezés indokát, és a napirendre vonatkozó javaslatot.
- A képviselő-testület rendkívüli ülésének napirendjére vonatkozó javaslat interpellációt és kérdést nem tartalmazhat. A rendkívüli ülés napirendjére vonatkozó javaslatban szereplő napirendi ponton kívül a polgármester más napirendi pontra is javaslatot tehet.
3. Képviselő-testületi előterjesztések
7. §
(1) Előterjesztésnek minősül
a) a rendelet megalkotására vonatkozó javaslat,
b) a döntéshozatalra vonatkozó, az a) c) és d) pont alá nem tartozó javaslat,
c) a beszámoló, és
d) a tájékoztató.
(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti előterjesztés polgármester, alpolgármester, a képviselő-testület bizottsága, képviselő, továbbá a közös önkormányzati hivatal külön jogszabály által feljogosított közszolgálati tisztviselője előterjesztésében kerülhet a képviselő-testület elé.
(3) Az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti előterjesztés a (2) bekezdésben feljogosítottakon kívül a beszámolóra vagy tájékoztatóra jogszabályban vagy képviselő-testületi döntésben kötelezett személynek vagy szerv vezetőjének az előterjesztésében kerülhet a képviselő-testület elé.
(4) Az előterjesztés elsődlegesen írásban kerül a képviselő-testület elé. Kivételesen a képviselő-testület elé a polgármester, vagy a polgármester által felkért 8. § (3) bekezdése szerinti szerv vagy személy – a rendelettervezet kivételével - szóbeli előterjesztést is tehet.
(5) Ha az előterjesztést véleményező bizottság az előterjesztést nem támogatja, a képviselő-testület ülésén a bizottság elnöke ismerteti a bizottság véleményét.
4. Beszámoló és tájékoztató
8. §
- Beszámoló
- a képviselő-testület valamely határozatának végrehajtásáról,
- az interpelláció kivizsgálásáról, vagy
- az önkormányzati feladatot ellátó szervezet tevékenységéről készíthető. 2.A beszámolóra az előterjesztésekre vonatkozó előírások az e §-ban foglalt eltéréssel alkalmazandók.
9. §
- Tájékoztató
- a polgármester által átruházott hatáskörben hozott határozatáról,
- valamely önkormányzati program vagy feladat megvalósításáról,
- valamely a község életével kapcsolatos jelenségnek, vagy nem önkormányzati szerv tevékenységének a megismeréséről, vagy
- törvényben meghatározott esetben készíthető.
- A tájékoztatóra az előterjesztésekre vonatkozó előírások az e §-ban foglalt eltéréssel alkalmazandók.
- A tájékoztatót előterjesztőhöz kérdés intézhető. A tájékoztató elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz, melynél a felelős és a határidő nincs megjelölve.
5. Az ülés összehívása
10. §
- A képviselő-testület ülésének meghívóját a polgármester állítja össze és írja alá.
- A meghívó tartalmazza
- az ülés helyét és időpontját, amelyre elsődlegesen a munkaterv irányadó,
- a javasolt napirend sorrendjét,
- a napirendi pont előterjesztőjének megnevezését,
- azt a tényt, hogy az anyag később kerül megküldésre, feltéve, hogy a meghívóval együtt a megküldésre nincs lehetőség,
- a napirendi pont zárt ülés keretében való megtárgyalására történő utalást.
- Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy a képviselők azt az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják. A tanácskozási joggal meghívottaknak, és a részvételi joggal jelenlévőknek az ülés előtt legalább 3 nappal az ülés meghívóját meg kell küldeni.
- A képviselő-testületi ülés időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot a hirdetőtáblákon a jegyző az ülés előtt legalább 3 nappal tájékoztatja.
- A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 5 nappal az ülés előtt nyilvánosságra kell hozni a község hirdetőtábláin való kifüggesztés útján, és a honlapon.
- Rendkívül sürgős esetben a meghívó a (3) bekezdésben foglaltnál rövidebb időn belül is kiküldhető. Kivételesen a meghívó kiküldése hivatalsegéd, elektronikus levél vagy más rövid úton (pl. telefon, SMS) is történhet.
11. §
- A képviselő-testület ülésére tanácsokozási joggal kap meghívást
- a jegyző,
- a közös önkormányzati hivatal érintett ügyintézője,
- a civil szervezet képviselője a tevékenységét érintő napirendi pont tárgyalásához, valamint
- a polgármester és a napirend előterjesztője által javasolt személy és szerv képviselője.
- A meghívott akadályoztatása esetén az őt helyettesítő megbízottat is megilleti a tanácskozási jog. A helyettesítés tényéről a helyettesítő megbízott az ülés megkezdése előtt a polgármestert tájékoztatja.
- A tanácskozási jog gyakorlásának megengedhetősége tekintetében a polgármester dönt.
6. Az ülések nyilvánossága és a zárt ülés
12. §
- A képviselő-testület nyilvános ülésén 18 éven aluliak is részt vehetnek.
- Ha a zárt ülés elrendelése a képviselő-testület döntésétől függ, akkor e kérdésben a képviselő-testület a napirend elfogadása során minősített többséggel dönt.
- A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai és a jegyző, továbbá meghívás esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja mely esetben kötelező az érintett meghívása. A zárt ülésen tárgyalt napirendi ponthoz tartozó előterjesztés, és a tárgyalás során elhangzottak, az elfogadott döntés, és a zárt ülés kapcsán keletkezett adatok – a közérdekű adatok, és a közérdekből nyilvános adatok kivételével – titkosak.
7. Az ülés vezetése, és az ülés rendjének biztosítása
13. §
- A képviselő-testület ülését a polgármester, a tisztség betöltetlensége vagy akadályoztatása esetén a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester vezeti.
- A polgármester és a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését az összeférhetetlenséggel, a vagyonnyilatkozatok kezelésével és ellenőrzésével foglakozó bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
- A polgármester a testületi ülés vezetése során
- megállapítja, hogy a képviselő-testület ülésének összehívása az SZMSZ-ben foglaltak szerint történt,
- megállapítja az ülés határozatképességét,
- tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések (rendeletek, határozatok) végrehajtásának állásáról,
- tájékoztatást ad az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről,
- ismertetést ad az átruházott hatáskörben hozott döntésekről,
- előterjeszti az ülés napirendjét.
- Határozatképtelenség esetén a polgármester az ülést bezárja. A polgármester a határozatképességet a képviselő-testület ülésén folyamatosan figyelemmel kíséri.
- A képviselő-testület a napirendről és a jegyzőkönyvet hitelesítők személyéről vita nélkül határoz.
- A polgármester az ülés vezetése során jogosult
- határozatképtelenség miatt az ülés elnapolására és bezárására, vagy
- tárgyalási szünet elrendelésére.
- Sürgős esetben az elmaradt napirendek megtárgyalására a polgármester rendkívüli ülést hívhat össze.
- Határozatképtelenség miatt elmaradt ülést az elnapolástól számított 8 napon belül ismételten össze kell hívni.
- Kivételesen – minősített többséggel – az elnapolt ülés napirendjére új napirendi pont is felvehető.
14. §
A polgármester gondoskodik az ülés során a rend fenntartásáról. Ennek biztosítása érdekében jogosult
- figyelmeztetni az előadót, ha az írásos előterjesztést ismétli, vagy a tárgytól eltér, és a figyelmeztetés eredménytelensége esetén a szót megvonni;
- figyelmeztetni a hozzászólót, ha eltér a tárgyalt témától, nem a bejelentkezésnek megfelelő hozzászólást tesz, és a figyelmeztetés eredménytelensége esetén a szót megvonni;
- figyelmeztetni a hozzászólót, ha hozzászólásával más személyét sértő megfogalmazást használ, és a figyelmeztetés eredménytelensége esetén a szót megvonni;
- rendreutasítani azt, aki a képviselő-testület üléséhez méltatlan magatartást tanúsít;
- ismételt rendzavarás esetén a rendbontót – kivéve az önkormányzati képviselőt – az ülésterem elhagyására utasítani, továbbá
- valamennyi olyan intézkedést megtenni, amit a rend fenntartása érdekében szükségesnek tart.
8. Az ülések napirendje
15. §
- Az ülés napirendjére a polgármester tesz javaslatot.
- Az interpellációra és a kérdésre a napirend végén kerül sor.
- Zárt napirendi pont megtárgyalására elsődlegesen a nyílt napirend megtárgyalása után kerülhet sor.
- A polgármester a napirendi ponti javaslatát annak elfogadása előtt az ülésen szabadon módosíthatja.
- A polgármester javaslatára a napirend elfogadását követően az ülésen új napirendi pont felvehető, a felvett napirendi pont levehető, a felvett napirendi pont későbbi ülésre halasztható, vagy a felvett napirendi pont sorrendje módosítható, amelyekről a képviselő-testület minősített többséggel szavaz.
- A képviselő a napirend előterjesztése során jogosult a napirendi pont felvételére, levételére, vagy sorrendjére nézve javaslatot tenni, amelyekről a képviselő-testület minősített többséggel szavaz.
- Az elfogadott napirendi pontokhoz nem tartozó képviselői hozzászólás a napirendi pontok után terjeszthető elő.
9. Sürgősség
16. §
- A képviselő sürgősségi javaslatot az előterjesztéssel együtt a képviselő-testület ülésének napján 9 óráig nyújthatja be a polgármesterhez.
- A sürgősség kérdésében a képviselő-testület a napirend elfogadása során a végszavazás előtt minősített többséggel dönt.
- A sürgősség elfogadása esetén az előterjesztést a képviselő-testület első napirendi pontként tárgyalja.
- Ha a képviselő-testület nem fogadja el a sürgősséget, úgy a napirendek meghatározásakor dönti el, hogy az ügyet hányadik napirendi pontként tárgyalja.
- A képviselő-testület először a sürgősség, majd a zárt ülés kérdésében, azt követően a napirendi javaslathoz fűzött képviselői módosító indítványról, majd a napirendről az elfogadott módosítással együtt vita nélkül határoz.
10. Képviselői indítvány
17. §
Valamely kérdés napirendre tűzését képviselő is kezdeményezheti rövid indokolással a polgármesternél írásban, vagy a képviselő-testület ülésén szóban. A képviselői indítvány napirendre tűzéséről a képviselő-testület a napirendre vonatkozó módosító indítványok között vita nélkül határoz. A javaslat elfogadása esetén a polgármester gondoskodik az előterjesztés elkészíttetéséről, és a képviselő-testület következő rendes ülésre való előterjesztéséről.
11. A módosító indítvány
18. §
- Módosító indítvány tehető a határozati javaslat érdemi részére, valamint a rendelettervezetre.
- A módosító indítvány az eredeti határozati javaslatnak vagy rendelettervezet szövegrészének a helyébe lép, de a jegyzőnek jelzési kötelezettsége van, ha jogszabálysértést észlel.
- A polgármester a vita lezárását követően összefoglalhatja az elhangzottakat, majd a határozati javaslatot és a rendelettervezetet a következő sorrendben bocsájtja a szavazásra:
- a módosító indítvány,
- a módosító indítvány megszavazásával módosult eredeti határozati javaslatot vagy rendelettervezetet egyben.
12. Szavazás módja
19. §
(1) A nyílt szavazás a (3) bekezdésben foglalt kivétellel kézfeltartással történik.
(2) A képviselő-testület bármely képviselő javaslatára név szerinti szavazást is elrendelhet.
(3) Név szerinti szavazás esetén a polgármester ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, akik nevük elhangzásakor igen, nem, vagy tartózkodom nyilatkozattal szavaznak. A név szerinti szavazásról készített névsor a jegyzőkönyvhöz csatolandó.
(4) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni. A jegyző a jogszabálysértést köteles jelezni.
20. §
- Ha jogszabály előírja a titkos szavazást, a szavazás szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik. A szavazólap a kérdést tartalmazza, és az igen, a nem, és a tartózkodás lehetőségét, kivéve az alpolgármester választásnál, amelyen szavazni csak igen szavazattal lehet, de a képviselő jogosult érvénytelen szavazatot leadni. Szavazni tollal, körben elhelyezett 2 egymást metsző vonallal lehet. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely az ülésről készített jegyzőkönyvhöz csatolandó.
- A titkos szavazásnál a képviselők közül 3 fős szavazatszámláló bizottságot kell választani, amelyek közül 1 elnök, 2 tag.
- A polgármester a (4) bekezdésben foglalt kivétellel a szavazást követően a szavazás eredményét számszerűen állapítja meg, majd kihirdeti a döntést.
- Titkos szavazás esetén a szavazatszámláló bizottság elnöke a szavazatok összeszámlálását követően a szavazás eredményét számszerűen állapítja meg, majd kihirdeti a döntést.
13. Kérdés, interpelláció
21. §
(1) A kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás
(2) A kérdésre a képviselő-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett, kivéve, ha az, akihez a kérdést intézik úgy ítéli meg, hogy a válaszadáshoz vizsgálat, vagy bővebb információszerzés, tájékozódás szükséges. Ez esetben a következő képviselő-testületi ülésen kell választ adni.
(3) Interpelláció: az önkormányzati hatáskörbe tartozó a képviselő-testület által korábban hozott, a lakosság szélesebb körét érintő, konkrét döntés végrehajtásához kapcsolódó felvilágosítás kérés.
(4) Az elnevezéstől függetlenül a polgármester a tartalom alapján állapítja meg a beadványról, hogy az kérdés vagy interpelláció.
(5) Rendkívüli ülésen nem lehet kérdést vagy interpellációt feltenni.
(6) Kérdést a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy jegyzőhöz lehet intézni.
(7) Interpellációt polgármesterhez, alpolgármesterhez, bizottsági elnökhöz vagy a jegyzőhöz lehet intézni.
(8) Az interpellációra a képviselő-testület ülésén vagy az azt követő rendes ülésen írásban vagy szóban válaszol az interpellált, ha az ő feladatkörébe tartozik az interpelláció megválaszolása. Ha nem az ő feladatköre, válaszadásra átadja annak, akinek az a feladatköre. Ha az interpelláció megválaszolása több időt vesz igénybe, akkor a válasz az interpelláció beérkezésétől számított 15 napon belül írásban küldendő meg az interpelláló részére. A válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik. Ha az interpelláló a választ nem fogadja el, arról a képviselő-testület vita nélkül határoz. Ha a képviselő-testület sem fogadja el a választ, egyszerű szótöbbséggel dönt a további szükségesnek tartott intézkedésről.
14. Döntések
22. §
(1) A képviselő-testület rendeletei és határozatai évente elölről kezdődő sorszámmal vannak dátumozva.
(2) A képviselő-testület számozott határozattal dönt a napirendek elfogadásáról is.
(3) A képviselő-testület határozatait a jegyző továbbítja a végrehajtásért felelősökhöz, és folyamatosan figyelemmel kíséri végrehajtásukat. A lejárt határidejű határozatok végrehajtásról a polgármester a soron következő testületi ülésen számol be.
(4) A rendeletek tárgymutatós, a képviselő-testületi határozatok tárgymutatós és határidős nyilvántartásának vezetéséről a jegyző gondoskodik a közös önkormányzati hivatal közszolgálati tisztviselője útján.
15. Az önkormányzati rendelet
23. §
(1) Az önkormányzati rendelet megalkotására vagy módosítására irányuló kezdeményezés írásban – a rendeletalkotás indokainak és főbb elveinek megjelölésével – a polgármesternél nyújtandó be.
(2) Az önkormányzati rendelet tervezetekhez azok elfogadás előtt hatásvizsgálati lap elkészítése is szükséges.
(3) A kezdeményezésre kidolgozott rendelettervezetet a jegyző véleményének kikérése után a polgármester a képviselő-testület elé terjeszti, mely dönt annak elfogadásáról.
(4) A rendelet elfogadását követően a hiteles szöveg szerkesztése a jegyző feladata.
(5) Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről a jegyző, a közös önkormányzati hivatal ügyfélszolgálatán való kifüggesztéssel gondoskodik. A rendeletet az önkormányzat honlapján is meg kell jeleníteni.
(6) A kifüggesztett önkormányzati rendeleten fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját.
(7) A rendelet alkalmazása szempontjából érintett szervekhez a rendelet egy példányát meg kell küldeni. A jegyző gondoskodik arról, hogy az érintett szervek és személyek tudomást szerezzenek az őket érintő rendeletekről.
16. Határozathozatal
24. §
- A képviselő-testület általában egyszerű szótöbbséggel hoz határozatot.
- A képviselő-testület minősített többséggel dönt az Mötv 50§-ban meghatározott esteken kívül az alábbi esetekben
- hatáskör átruházásáról, és átruházott hatáskörnek a képviselő-testület döntési jogkörbe vonásáról,
- nettó 500.000 Ft vagyonérték elidegenítéséről
- az önkormányzati ingatlan vagyon elidegenítéséről,
- hitelfelvételről,
- kötvény kibocsájtásról,
- népszavazás elrendeléséről, ha az nem kötelező,
- titkos szavazás tartásáról,
- az Mötv. 46. § (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott zárt ülés tartásánál
- a napirend elfogadását követően új napirendi pont felvételéről.
17. Jegyzőkönyv
25. §
- A képviselő-testület üléséről hangfelvétel készül.
- A jegyzőkönyv a felvett hangfelvétel alapján az Mötv-ben meghatározott tartalommal készül.
- Az ülésről készült jegyzőkönyv mellékletét képezi az e rendelet vagy más jogszabály alapján csatolandó dokumentum.
- A nyilvános ülések jegyzőkönyveibe való betekintésre a közös önkormányzati hivatal – a jegyző útján – lehetőséget biztosít.
- A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv – a zárt ülésről készített jegyzőkönyv kivételével – Edve község honlapján megtekinthető.
18. A képviselő-testület és a lakosság kapcsolata
26. §
- A képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart.
- A közmeghallgatás helye és időpontja az önkormányzat honlapján közzétételre kerül.
- A közmeghallgatáson napirendi pont is tárgyalható, amely esetében a rendkívüli ülésre vonatkozó szabályok az irányadók.
- A közmeghallgatás során elhangzott kérdés és vélemény lehetőség szerint az ülésen szóban megválaszolandó. A kivizsgálást igénylő kérdés vagy észrevétel esetén a hozzászóló a kivizsgálás eredményességéről írásban kap tájékoztatást.
III. fejezet
A képviselő
27. §
- A képviselő a képviselői munka ellátása során a községháza kijelölt helyiségeit használhatja, eszközeit díjmentesen igénybe veheti, a közös önkormányzati hivatal vezetőjétől, munkatársától ügyviteli közreműködést igényelhet.
- A képviselő
- olyan magatartást tanúsít, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre,
- tevékenyen részt vesz a képviselő-testület, valamint azon bizottság munkájában, amelynek tagja,
- a tudomására jutott – nem közérdekű vagy nem közérdekből nyilvános adat kivételével – minden információt megőriz azzal, hogy e titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll,
- bejelenti a polgármesternek, ha a képviselő-testület ülésén akadályoztatása miatt nem tud részt venni,
- bejelenti a bizottság elnökének, ha annak a bizottságnak az ülésén, amelynek tagja, akadályoztatása miatt nem tud részt venni,
- bejelenti a polgármesternek, ha valamely megbízatása teljesítésében akadályoztatva van,
- bejelenti a személyes érintettségét a döntéshozatalnál, valamint
- vagyonnyilatkozatot tesz.
- A (2) bekezdés g) pontjában foglalt kötelezettség megszegése esetén az ülés vezetője – ha tudomással bír róla – felhívja a képviselőt arra, hogy jelentse be személyes érintettségét.
- Ha a képviselő úgy nyilatkozik, hogy ő személyesen nem érintett az ügyben, de a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a képviselő személyes érintettsége fennáll, a képviselő kizárásáról a polgármester javaslatára a képviselő-testület dönt. Ha a képviselő-testület kizárja a képviselőt, a képviselő az adott ügyben nem szavazhat, de a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek számít.
28. §
A képviselőt a képviselői tevékenység ellátásáért külön rendeletben meghatározott összegű havi tiszteletdíj illeti meg.
IV. fejezet
A bizottság
29. §
- A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságot hoz létre.
- A képviselő-testület 1 állandó bizottságot, a 3 tagú összeférhetetlenséggel, méltatlansággal, a vagyonnyilatkozatok kezelésével és ellenőrzésével foglalkozó bizottságot hoz létre.
- A bizottság belső működési szabályait – az Mötv és e Szabályzat keretei között – maga állapítja meg.
- A képviselő-testület indokolt esetben meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hoz létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig és az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
30. §
- A polgármester, az alpolgármester és a közös önkormányzati hivatal közszolgálati tisztviselője nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja.
- A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. A kötelező összehívás esetei:
- a képviselő-testület döntése alapján,
- polgármester indítványára,
- bizottsági tagok több mint felének indítványára.
- Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
- A bizottság azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben azt az Mötv. kötelezővé teszi, vagy megengedi. Döntéseiről a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.
- A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést tartalmazza.
V. fejezet
A polgármester, az alpolgármester, a jegyző
- A polgármester
31. §
- A polgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.
- A képviselő-testület a polgármester illetményének emeléséről, egyéb juttatásainak megváltoztatásáról és jutalmazásáról a képviselő-testület javaslatára határoz.
- A képviselő-testület a 1. számú mellékletben felsorolt hatásköreit a polgármesterre ruházza át.
- A polgármester az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről a soron következő képviselő-testületi ülésen írásban tájékoztatást ad.
- A polgármester határozatának nyilvántartását a jegyző a közös önkormányzati hivatal kijelölt közszolgálati tisztviselője útján végzi.
2. Az alpolgármester
32. §
- Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.
- Az alpolgármesterre a polgármesterre vonatkozó szabályok az irányadók.
3. A jegyző
33. §
A jegyző
- előkészíti a képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
- jelzi a képviselő-testületnek, a bizottságnak, a polgármesternek, ha a döntésénél, működésénél jogszabálysértést észlel,
- gondoskodik a képviselő-testület üléseiről szóló jegyzőkönyv elkészítéséről,
- a polgármesterrel együtt aláírja az önkormányzati rendeletet, és a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezetővel együtt,
- az ülést követő 15 napon belül megküldi a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal vezetőjének a képviselő-testület és a bizottság üléséről készült jegyzőkönyvet,
- megküldi a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal vezetőjének a polgármester saját és átruházott önkormányzati hatáskörben hozott határozatát,
- a közös önkormányzati hivatal közszolgálati tisztviselőjének közreműködésével ellátja a bizottságok működésének ügyviteli feladatait,
- tájékoztatást ad a polgármesternek, a képviselő-testületnek és a bizottságoknak az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról,
- beszámol a képviselő-testületnek a közös önkormányzati hivatal munkájáról a tárgyévet követő június 30-ig,
- gondoskodik jelen rendelet függelékének naprakészen tartásáról,
- A jegyzőt akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti. A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a pénzügyi vezető látja el legfeljebb 6 hónapig.
Az aljegyző
33/A.
- A polgármester a jegyző javaslata alapján egy aljegyzőt nevez ki.
- Az aljegyző feladatkörét, továbbá a jegyző és az aljegyző közötti munkamegosztást a jegyző határozza meg.
VI. fejezet
A Közös Önkormányzati Hivatal
34. §
- A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester és a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Beledi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel hivatalt hoz létre.
- A Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti felépítését a közös hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
- Hatályát vesztette.
VII. fejezet
A társulások
35. §
A képviselő-testület a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb, és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület más települések képviselő-testületeivel, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó szervezetekkel alapít jogi személyiséggel rendelkező társulásokat.
VIII. fejezet
A helyi népszavazás kezdeményezése
36. §
(1) A képviselő-testület köteles elrendelni helyi népszavazást, ha a község választópolgárainak 25%-a írásban kezdeményezi.
(2) A helyi népszavazás elrendelésére és lebonyolítására „A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról” szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény rendelkezései az irányadóak.
IX. fejezet
- Az önkormányzat vagyona
37. §
- A képviselő-testület az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legfontosabb szabályokat külön rendeletben állapítja meg.
- A képviselő-testület hitelt csak abban az esetben vehet fel, amennyiben más finanszírozási mód nem lehetséges, vagy gazdaságilag célszerűtlen.
- A polgármester saját hatáskörében az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben – az ingatlanok kivételével – 500.000 Ft értékhatárig köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettségeket, írhat alá megállapodásokat. Az általa kötött szerződésekről utólag tájékoztatja a képviselő-testületet.
2. Az önkormányzat költségvetése
38. §
- A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.
- A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző a pénzügyi vezető bevonásával készíti elő, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
- A zárszámadási rendelet elkészítésére és előterjesztésére az e rendeletben foglaltak az irányadóak.
3. Az önkormányzat gazdálkodása
39. §
- Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a közös önkormányzati hivatal látja el. E körben különösen:
- A jogszabály által előírt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a havi negyedéves pénzforgalmi információt, mérlegjelentést, s mindezeket megküldi a MÁK részére.
- Beszedi az önkormányzat saját bevételeit.
- Leigényli a MÁK-tól az állami támogatásokat.
- Biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, s ezen belül kialakítja a saját, valamint az intézmények könyvvitelének számlarendjét.
- Biztosítja az önkormányzat vagyonának elkülönített nyilvántartását.
- Elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát, s azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz.
- Az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat intézményei működési kiadásainak a kiegyenlítéséről, illetőleg teljesítéséről.
- A közös önkormányzati hivatal és az önkormányzat által működtetett részben önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező intézmény vezetője a kisebb összegű készpénz kifizetéseit saját házipénztárukban kezelt pénzállományból teljesíti. (3) Az önkormányzat kormányzati funkciók rendjét a 2. számú melléklet tartalmazza
4. Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
40. §
Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzését a jegyző által megbízott belső ellenőr látja el.
X. fejezet
Záró rendelkezések
41. §
Ezen rendelet 2014. december 15-én lép hatályba. A hatályba lépéssel egyidejűleg Edve Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2013.(V.22.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.
Imre László Dr. Gál László
polgármester jegyző