Felpéc Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2014. (VII.4.) önkormányzati rendelete

Felpéc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2014. (VII.4.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról, a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól

Hatályos: 2016. 12. 20

Felpéc Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2014. (VII.4.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról, a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól

2016.12.20.

Felpéc Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) 143. § (4) bekezdés i.) pontjában, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. és 11. pontjában, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában, 32. cikk (2) bekezdésében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Az Önkormányzat vagyona

1. § (1) Felpéc Község Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) vagyona a tulajdonában lévő ingatlanokból, közművekből, ingóságokból, valamint pénzvagyonból, értékpapírokból, üzletrészekből és az önkormányzatot megillető egyéb vagyoni értékű jogokból áll.

(2) Az önkormányzat tulajdonában álló egyes vagyontárgyak a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban Nvtv.) 5. § (2) bekezdése szerinti besorolásáról a Képviselő-testület dönt.

(3) Az önkormányzati vagyon külön részeként kezelt törzsvagyont – forgalomképtelen (1. melléklet) és korlátozottan forgalomképes vagyont (2. melléklet) – valamint az üzleti vagyon tárgyait a 3. melléklet tartalmazza.

(4) E rendelet hatálya nem terjed ki az Önkormányzat, illetve az intézmények költségvetésére, kivéve az abban vállalkozói vagy alapítványi célra elkülönített vagy felhasznált vagyon részére.

(5) A költségvetés felhasználásával, továbbá az ajándékozás, öröklés útján vagy egyéb más módon szerzett tulajdont a vagyonnyilvántartásban szerepeltetni kell.

2. § Az Önkormányzat szervei, intézményei a rájuk bízott vagyont kötelesek megőrizni, a rendes gazdálkodás szabályai szerint kezelni és gyarapítani.

2. Az Önkormányzat vagyonának hasznosítására vonatkozó általános szabályok

3. § (1) Az Önkormányzati vagyon hasznosításának célja az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak hatékony és eredményes ellátása. A hasznosítás az Önkormányzat kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.

(2) A rendelet alkalmazásában a hasznosítás a Nvtv. 3. § (1) bekezdés 4. pontjában meghatározott fogalom.

(3) Az önkormányzati vagyon értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés előkészítése a Gyarmati Közös Önkormányzati Hivatal Felpéci-Csikvándi Kirendeltsége (a továbbiakban: Hivatal) feladata.

(4) A szerződés megkötésére az önkormányzat képviseletében a polgármester jogosult.

4. § (1) A tulajdonost megillető jogok közül a rendelkezési jog gyakorlására - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a képviselő-testület jogosult.

(2) A polgármester jogosult

a) a mindenkor hatályos számviteli szabályok szerint „kisértékű”-nek minősülő, elavult ingóságok értékesítésére,

b) értékhatár nélkül olyan szerződések megkötésére, melyek alapján az önkormányzat ellenérték nélkül szerzi meg településrendezési tervben közút vagy egyéb közcélú felhasználásra rendelt ingatlan tulajdonjogát,

c) a képviselő-testület tulajdonosi döntései alapján szerződések megkötésére,

d) a nem intézményi használatban lévő vagyontárgyakra vonatkozó bérleti szerződések megkötésére,

e) a védett természeti területnek minősülő, korlátozottan forgalomképes, valamint a forgalomképes mezőgazdasági célú földterület bérbe, haszonbérbe adása, a szerződés megszüntetése, felmondása,

f) az önkormányzat tulajdonában lévő lakások egy évet meg nem haladó, határozott idejű bérbeadása, a bérleti szerződés megszüntetése, felmondása,

g) a biztosítási szerződések megkötésére,

h) olyan szerződési ajánlatok saját hatáskörű elutasítására, melyek elfogadása jogszabályi rendelkezéssel vagy önkormányzati határozatban előírtakkal ellentétes lenne,

i) a szerződésekben foglaltak teljesítésének ellenőrzésére és indokolt esetben a szerződés felbontására vagy megszüntetésére irányuló jognyilatkozatok megtételére,

j) a közszolgáltatók által kezdeményezett munkálatok elvégzéséhez kért tulajdonosi hozzájárulás megadására,

k) a kisösszegű követelések törlésére,

l) önkormányzati tulajdonú ingatlanon történő nem önkormányzati beruházáshoz tulajdonosi hozzájárulás megadására,

m) az egyéb tulajdonosi jognyilatkozatok közül hozzájárulás adása az önkormányzat javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom, jelzálogjog törléséhez, ha az ehhez előírt feltételek fennállnak,

n) elővásárlási jogról való lemondásra ingatlanárverés esetén,

o) a fák védelméről szóló jogszabály szerint az önkormányzatot, mint tulajdonost megillető jogok gyakorlása,

p) az átmenetileg szabad készpénz vagyon bankbetétként történő elhelyezése vagy abból hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vásárlása.

5. § (1) A képviselő-testület külön határozatban állapítja meg az egyes ingatlanok hasznosítására vonatkozó bérleti és használati díjakat.

(2) Az önkormányzati vagyon használati, hasznosítási jogának ingyenes átengedése - az átengedés időtartamától függetlenül - értékhatár nélkül a képviselő-testület joga.

3. Törzsvagyon használata, hasznosítása

6. § (1) A törzsvagyon használati jogát azok az önkormányzati költségvetési szervek gyakorolják, amelyek az adott ingatlanban a rendelet hatálybalépésekor közszolgáltatást teljesítettek, illetve azok, amelyeket a Képviselő-testület a használatra egyéb okból feljogosít.

(2) A használati jogot gyakorló intézmény a rábízott forgalomképtelen, és korlátozottan forgalomképes vagyont határozott idejű bérbeadás útján az alapfeladatainak sérelme nélkül hasznosíthatja. A helyiség-bérbeadását az intézményvezetőkkel valamint a polgármesterrel való egyeztetést követően a Hivatal bonyolítja. Az egy évet meghaladó bérbeadáshoz a Képviselő-testület hozzájárulása kell.

(3) A bérleti (használatba adási) szerződések egy példányát nyilvántartás céljából a Hivatalnak meg kell küldeni.

(4) Az Önkormányzat és szervei – Hivatal illetve az önállóan működő költségvetési szervként hozzá kapcsolt feladatok - használatában lévő vagyontárgyak tekintetében a 7. § (2) bekezdése szerinti bérleti szerződés, illetve használati megállapodás megkötésére az önkormányzat nevében a polgármester, költségvetési szerv felhatalmazása esetén az intézményvezető jogosult a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével. A megkötött jogügyletekről a Képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatni kell.

7. § (1) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartozó önkormányzati ingatlanok tulajdonjogának forgalmazása, átruházása (adás-vétel. csere, más helyi önkormányzatnak átadás), ingyenes és határidő nélküli használatba adása, megterhelése, gazdasági társaságba vagy alapítványba történő bevitele, illetve a 7. §-ban nem szereplő egyéb hasznosítása a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

(2) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgy akkor jelölhető ki elidegenítésre, ha azt a közfeladatot, amely célját szolgálja a vagyontárgy, más vagyontárggyal látja el az elidegenítést követően vagy a

közfeladat ellátására más szervezettel köt megállapodást és a közfeladat ellátásához az értékesítésre kijelölt ingatlan nem szükséges.
(3) A Képviselő-testület az (1) és (2) bekezdésben meghatározott hatáskörét az Nvtv. 5. § (7) bekezdésében és 11. § (13) bekezdésében meghatározott korlátok között gyakorolja.

8. § (1) Az Önkormányzat ingó vagyontárgyainak a rendeltetésszerű használatot meghaladó indokolt hasznosítása az alapfeladat sérelme nélkül a használó szervet illeti meg.

(2) A költségvetési szervek a használatukban lévő ingóságokat, valamint pénzvagyont (az alapfeladataik sérelme nélkül) jogi személyiségű szervezetbe csak a Képviselő-testület előzetes engedélyével vihetik be.

(3) Amennyiben az ingó vagyontárgy átszervezés vagy feladatváltozás miatt a használó szervnél feleslegessé válik, annak hasznosításáról a képviselő-testület gondoskodik. A hasznosításból származó bevétel az önkormányzat költségvetését illeti meg.

9. § A költségvetési szerv - a polgármesternek az SZMSZ-ben biztosított jogkör kivételével - hitelt nem vehet fel, kezességet nem vállalhat és pénzeszközeiből értékpapírt nem vásárolhat. Ezen jogokat a Képviselő-testület döntésének végrehajtásaként a testület megbízásából lehet gyakorolni.

4. A vagyonkezelői jog

10. § Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyon vagyonkezelési jogát a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek figyelembe-vételével lehet átengedni.

11. § (1) Vagyonkezelői jogot létesíteni kizárólag az Nvtv.-ben felsorolt vagyonkezelők részére önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódva lehet akkor, ha az biztosítja a feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítását, a vagyon állagának és értékének megőrzését, védelmét, illetve a vagyon értékét növeli.

(2) A vagyonkezelő jog létrejöhet vagyonkezelési szerződéssel vagy törvényben történő kijelöléssel.

(3) Vagyonkezelési szerződés a vagyon értékére való tekintet nélkül versenyeztetés nélkül köthető.

(4) A Képviselő-testület a vagyonkezelési szerződés megkötésekor, az ott részletezett feltételek meghatározásával dönt arról, hogy a vagyonkezelőnek

a) elengedi vagy

b) nem engedi el

a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 109. § (6) bekezdése szerinti kötelezettségét.

12. § (1) A vagyonkezelési jog értékének meghatározása piaci értéken történik.

(2) Az önkormányzati tulajdonban lévő nemzeti vagyonra szerződéssel létesített vagyonkezelői jogot ingyenesen szerezheti meg az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 19. pont b)-c) alpontjában meghatározott körbe tartozó szervezetek közül az önkormányzati közfeladatot átvállaló:

a) önkormányzati társulás,

b) költségvetési szerv vagy önkormányzati intézmény,

c) az állam, a helyi önkormányzat, az a) és b) pontjában meghatározott személyek együtt vagy külön-külön 100 %-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet.

13. § Vagyonkezelői jog létrejöttéhez - az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 16. § a) pontja értelmében - az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés is szükséges.

14. § (1) A vagyonkezelési szerződésnek a törvény által előírtakon kívül - figyelembe véve az adott vagyontárgy sajátos jellegét, valamint az ahhoz kapcsolódó önkormányzati közfeladatot - tartalmaznia kell különösen az alábbiakat:

a) a vagyonkezelő által kötelezően ellátandó önkormányzati közfeladatot és ellátható egyéb tevékenységeket;

b) a vagyonkezeléssel érintett vagyoni kör pontos megjelölését;

c) a vagyonkezelő által a feladatai ellátásához alvállalkozók, illetőleg közreműködők igénybevételére, és ezzel összhangban a vagyonkezelésbe adott vagyon birtoklására, használatára vonatkozó korlátozó rendelkezéseket;

d) a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszközöknek az Önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező tételes jegyzékét értékével együtt, azon belül a kötelező önkormányzati feladathoz kapcsolódó vagyon megjelölését;

e) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket, és a vagyonnal való vállalkozás feltételeit;

f) a vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét, illetve kijelölés esetén az ingyenesség tényét;

g) a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját;

h) az Önkormányzat költségvetését megillető - a vagyonkezelésébe adott vagyon kezeléséből származó - befizetések teljesítésére, a vagyonkezelésbe adott vagyonnal történő elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket;

i) a szerződés teljesítésének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket, mellékkötelezettségeket és egyéb biztosítékokat;

j) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való mérhetően eredményes gazdálkodásra vonatkozó előírásokat;

k) a vagyonkezelési szerződés időtartamát;

l) a szerződés megszűnése esetén a felek által teljesítendő szolgáltatásokat, beleértve az ilyenkor szükséges elszámolást is.

(2) A vagyonkezelő, a vagyonkezelési szerződés időtartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni az Önkormányzatot:

a) ha ellene csőd- vagy felszámolási eljárás, helyi önkormányzatnál adósságrendezési eljárás indult;

b) ha végelszámolási eljárás kezdeményezésére, vagy a jogutód nélküli megszüntetésre irányuló bírósági vagy hatósági intézkedésre került sor;

c) ha 3 hónapnál régebbi köztartozása van, és annak megfizetésére nem kapott halasztást;

d) mindazokról a változásokról, amelyekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget jogszabály, vagy vagyonkezelési szerződés előírja.

15. § (1) A vagyonkezelő, mint a vagyonkezelési jog jogosultja köteles a vagyonkezelési jog gyakorlása során betartani a következőket:

a) a vagyonkezelésbe vett vagyont a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, elvárható gondossággal birtokolni, használni és a vagyon hasznait szedni,

b) a vagyont rendeltetésszerűen használni,

c) a vagyont fenyegető veszélyről és a bekövetkezett kárról értesíteni az Önkormányzatot,

d) a vagyonkezelési szerződésben meghatározottakat, és e rendeletben előírt kötelezettségeket teljesíteni,

e) tűrni a vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzéseket, és köteles az ellenőrzésekben közreműködni, az előírt beszámolást teljesíteni.

(2) A vagyonkezelés ellenőrzése vagyonkezelők éves beszámoltatásával történik, melynek keretében elkészítik az általuk kezelt vagyonra vonatkozó vagyonkimutatást, és ismertetik a vagyongazdálkodási terv adott időszakra vonatkozó teljesülését.

(3) A vagyonkezelés ellenőrzése során ellenőrizni kell, hogy a vagyonkezelő

a) megőrizte-e a vagyontárgy értékét,

b) gondoskodik az állag megóvásról, a jó karbantartásról,

c) az egyéb vállalt kötelezettségét teljesíti-e.

5. A üzleti vagyon hasznosítása

16. § (1) A üzleti vagyon körébe tartozó tulajdon kezeléséről, hasznosításáról – az ezen rendeletben meghatározott kivétellel – a Képviselő-testület gondoskodik.

(2) A üzleti vagyon hasznosításának előkészítése a Hivatal feladata.

(3) A üzleti vagyon körébe tartozó ingatlanokkal, üzletrészekkel, részvényekkel, ingóságokkal és vállalkozási célú pénzeszközökkel kapcsolatos döntések, valamint a gazdálkodási koncepcióval összefüggő kérdések – az ezen rendeletben meghatározott kivétellel – a Képviselő-testület hatáskörébe tartoznak.

17. § (1) Az Önkormányzat költségvetését illeti a üzleti vagyona utáni részesedés és osztalék, amelynek felhasználásáról a Képviselő-testület dönt.

6. Önkormányzati ingatlan elidegenítése

18. § Elidegenítésre csak a forgalomképtelen törzsvagyonba nem tartozó ingatlan jelölhető ki.

19. § (1) Ingatlan elidegenítésre történő kijelölését követően lefolytatott eljárásban érvényesíteni kell az Európai Bizottságnak a hatóságok által történő földterület-és épületértékesítés állami támogatási elemeiről szóló 87/C 209/03. számú közleményében meghatározott követelményeket.

(2) Az ingatlan becsült forgalmi értékét minden esetben hivatalos értékbecslés alapján kell meghatározni.

(3) A (2) bekezdés szerinti érték megállapításakor a forgalmi értéket kell figyelembe venni, melyet a képviselő-testület állapít meg.

(4) Az üzleti vagyont és korlátozottan forgalomképes törzsvagyont 30 millió Ft értékhatár felett csak nyilvános pályázat útján, az alábbiak szerint az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére lehet értékesíteni úgy, hogy a

a) a képviselő-testület a 30 millió Ft értékhatár feletti vagyon értékesítéséről a megyei lapban,

b) a képviselő-testület 30 millió Ft értékhatárig a helyben szokásos módon hirdeti meg a vételi ajánlattétel jogát.

(5) Zártkörű pályázati eljárás akkor folytatható le, ha az ajánlattevő részére meghatározott hasznosítási célt kíván a képviselő-testület meghatározni.

(6) A (5) bekezdésben meghatározott esetben a zártkörű pályázatra az esélyegyenlőség biztosítása mellett legalább három olyan szervezetet kell meghívni, amely képes a meghatározott hasznosítási célt teljesíteni.

20. § A 19. §-ban meghatározott követelményeket nem kell alkalmazni a magánszemélyek részére, nem vállalkozási célt szolgáló lakótelkek, lakóingatlanok értékesítése esetén.

7. Jogról való lemondás

21. § (1) Az önkormányzatot megillető követelésről, jogról ingyenesen akkor lehet lemondani, ha a jog érvényesítéséhez szükséges költség várhatóan meghaladja a követelés, jog értékét.

(2) A joglemondásról szóló döntés – az ezen rendeletben meghatározott kivétellel – a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

8. A helyiségbérlet szabályai

22. § (1) A helyiség bérbeadásának feltételei a következők:

a) A bérbeadást a helyiség használat céljának, időpontjának megjelölésével igényelni kell a nyilvános pályázati kiírásában foglaltak szerint, amennyiben az éves bérleti díj összege meghaladja a 900 ezer Ft-ot,

b) A helyiség csak olyan célra vehető igénybe, amelynek gyakorlása során:

ba) a helyiség nem rongálódik, s a célszerű használathoz szükséges átalakítási költséget az igénylő magára vállalja,

bb) a helyiség környezetét nem szennyezi, a környéken lakók nyugalmát nem zavarja,

c) határozott idejű bérbeadással kell a helyiségeket hasznosítani legfeljebb 10 évre és

d) a helyiség bérleti díját a helyiségbérlő köteles a bérbeadóval kötött szerződésben foglaltak szerint megfizetni. Ha a bérleti díj fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, egy hónapig a bérbeadó írásban felhívja a bérleti díj 15 napon belüli teljesítésére. Ha a felhívás eredménytelen, a helyiségbérleti szerződést 30 napos határidővel - külön elhelyezés és kártérítés nélkül - fel kell mondani.

(2) A nyilvános pályázat alapján benyújtott pályázatokat a Képviselő-testület bírálja el. A Hivatal a helyiség rendeltetésszerű használatát évente 1 alkalommal ellenőrzi.

(3) A helyiség bérbeadói jogait - a kijelölő határozat alapján - a polgármester gyakorolja, míg a helyiséggazdálkodási feladatokat a Hivatal látja el.

(4) A helyiség bérleti díjának összegében a Képviselő-testületi határozat figyelembevételével kell megállapodni a bérlővel.

(5) A bérlő a helyiségbe más személyt csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(6) A bérlő a helyiség bérleti jogát csak a bérbeadó hozzájárulásával cserélheti el, ruházhatja át másra, vagy adhatja albérletbe. A cseréhez abban az esetben lehet hozzájárulni, ha a helyiség használata illetve az abban gyakorolt tevékenység nem módosul és a szerződésben foglalt feltételek nem változnak.

23. § (1) A helyiségre kötött szerződést cserehelyiség biztosítása nélkül fel kell mondani a következő esetekben:

a) a bérlő a bérleti díjat a fizetésre megállapított időpontig nem fizeti meg, és a teljesítésre szóló írásbeli felhívásban 8 napos határidőig sem tesz eleget,

b) a szerződésben vállalt, vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét a bérlő nem teljesíti,

c) az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsít,

d) a helyiséget, illetőleg területet rongálja, vagy a rendeltetésükkel ellentétesen használja vagy

e) a helyiséget a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül átruházza, illetve használatba adja.

(2) Az (1) bekezdésekben foglalt esetekben cserehelyiség biztosítása nélkül 30 napos helyiség átadási határidővel mond fel írásban a bérbeadó.

24. § (1) Ha a helyiség értékesítése az elővásárlási joggal rendelkező részére történik, a vételár a forgalmi értéknek megfelelő ár.

(2) A birtokbaadás és az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés, a teljes vételár igazolt megfizetése után történik.

9. Az önkormányzati bérlakásokra vonatkozó rendelkezések

25. § Az önkormányzati bérlakások hasznosítására, elidegenítésére vonatkozó rendelkezésekről a képviselő-testült külön rendelkezik.

10. Záró rendelkezések

26. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról, a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól szóló 3/2013. (III.29.) önkormányzati rendelet és az azt módosító 7/2013. (VI.3.) önkormányzati rendelet.