Felpéc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2014. (XII. 16.) önkormányzati rendelete

Felpéc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2014. (XII.16.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról

Hatályos: 2015. 01. 01- 2019. 11. 04

Felpéc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2014. (XII.16.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról

2015.01.01.

Felpéc Község Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Felpéc Község Önkormányzata.

(2) Az Önkormányzat székhelye, pontos címe: 9122 Felpéc, Dózsa u. 9.

(3) Az Önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet:

Felpéc Község Önkormányzata Képviselő-testülete.
(4) Az Önkormányzat illetékességi területe: Felpéc község közigazgatási területe.
(5) Az Önkormányzat körbélyegzője középen a magyar állam címerét, a kör bal alsó harmadától a jobb alsó harmadig félkörben körbefutó „KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT” feliratot, attól mindkét oldalról csillag jellel elkülönített, a kör alsó részén ívben elhelyezkedő „FELPÉC” feliratot tartalmazza.

2. § (1) Az Önkormányzat Képviselő-testületének

a) elnevezése: Felpéc Község Önkormányzata Képviselő-testülete ( a továbbiakban: Képviselő-testület),

b) létszáma: a polgármesterrel együtt 5 fő, a Képviselő-testület aktuális névjegyzékét a jegyző vagy megbízottja (a továbbiakban együtt: jegyző) az önkormányzat hirdetőtáblájára függeszti ki,

b) körbélyegzője középen a magyar állam címerét, a kör bal alsó negyedétől a jobb alsó negyedig félkörben körbefutó „KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISE-LŐTESTÜLETE” feliratot, attól mindkét oldalról csillag jellel elkülönített, a kör legalsó részén ívben elhelyezkedő „FELPÉC” feliratot tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület általános hatáskörű bizottságának elnevezése: Ügyrendi Bizottság.

3. § (1) Az Önkormányzat címere csücskös talpú pajzs, melynek talpán zöld sáv, felette, ezüst háttérben hátsó lábaival a sávon álló, jobbra ágaskodó arany ló, ezüst nyergében bal kezében a ló kantárját tartó, jobbjában csákója fölé szablyát emelő vörös huszárruhás, lobogó vörös mentéjű lovas. A pajzsdísz: a címer tetején nyugvó, ezüst, feketével bélelt páncélsisakon háromágú arany koronából kiemelkedő, ágaskodó, feje fölé bal első mancsában félkörívben szablyát tartó, jobbra forduló, kétfarkú arany oroszlán található. A pajzsdísz páncélsisakjából baloldalt harántirányban egy, a pajzson annak negyedével túlnyúló, lehajló, továbbá egy másik, előbb vízszintes, majd a pajzs vonalát követő, annak alsó harmadáig lenyúló másik széles ezüst és vörös növényi inda emelkedik ki, utóbbi kétágú ezüst virágzatban végződik. A pajzsdísz páncélsisakjából jobboldalt harántirányban egy, a pajzson annak negyedével túlnyúló, lehajló, továbbá egy másik, előbb vízszintes, majd a pajzs vonalát követő, annak alsó harmadáig lenyúló másik széles arany és kék növényi inda emelkedik ki, utóbbi kétágú arany virágzatban végződik. A pajzs alatt ívelt "FELPÉC" felirat áll, fekete betűkkel.

(2) Az Önkormányzat zászlaja: fehér színű, közepén elhelyezve az (1) bekezdésben leírt címer.

4. § (1) Az önkormányzatnak hivatalos lapja nincs.

(2) Az Önkormányzat honlapja: www.felpec.hu.

5. § Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.

II. Fejezet

Az önkormányzat feladata, hatásköre

6. § Felpéc Község Önkormányzata ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.

7. § Az önkormányzat az önként vállalt feladatait az éves költségvetési rendeleteiben határozza meg.

8. § A képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét az átruházás alapvető szabályait az Mötv. 41. § (4)–(5) bekezdése tartalmazza.

9. § Az Mötv.42. §-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik

a) a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás,

b) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.

III. Fejezet

A képviselő-testület működése

1. A képviselő-testület üléseinek száma

10. § A Képviselő-testület legalább évi 6 alkalommal rendes ülést tart – az évi legalább egy alkalommal tartandó közmeghallgatáson kívül – az Önkormányzat számára törvényben (jogszabályban) megállapított határidős feladatok teljesítése érdekében, februártól május hónapig bezárólag havonta, valamint szeptemberben és decemberben.

11. § (1) Rendkívüli ülést kell összehívni

a) az Mötv. 44 §-ban meghatározott esetben,

b) amennyiben olyan ügy tárgyalásának a szükségessége merül fel, amely jellemzőinél fogva valamely rendes ülés napirendjébe nem illeszthető be,

c) ha azt más hivatalos szervek kezdeményezik.

(2) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség.

12. § (1) Az alakuló ülést a Mötv. 43. § (1) bekezdésben meghatározott határidőben a polgármester hívja össze és vezeti.

(2) Az alakuló ülés kötelező napirendje, sorrendben:

a) helyi választási bizottság beszámolója a helyi önkormányzati képviselők és a polgármester megválasztásáról

b) a helyi választási bizottság elnöke – akadályoztatása esetén elnök-helyettese –a képviselők esküjét kiveszi, az esküokmányt a képviselők aláírják,

c) a helyi választási bizottság elnöke – akadályoztatása esetén elnök-helyettese –polgármester esküjét kiveszi, az esküokmányt a polgármester aláírja,

d) a korelnök indítványára

da) a polgármester munkarendjének, tiszteletdíjának, egyéb juttatásainak megállapítása vagy

db) a polgármester illetményének, egyéb juttatásainak megállapítása

e) a polgármester programjának ismertetése

f) a polgármester javaslatára az Ügyrendi Bizottság elnökének és tagjainak megválasztása

g) az önkormányzati képviselők közül, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére – titkos szavazással – alpolgármestert választása

h) a polgármester átadja az alpolgármesteri megbízólevelet, majd az alpolgármester esküjét kiveszi, az alpolgármester aláírja alpolgármesteri esküokmányát,

i) a Képviselő-testület – a polgármester javaslatára – megállapítja az alpolgármester tiszteletdíját és egyéb juttatását.

(3) A (2) bekezdés g) pontjában meghatározott titkos szavazásra e rendelet 36. §-a rendelkezései irányadóak.

(4) A Képviselő-testület a (2) bekezdés szerinti kötelező napirenden túl egyéb ügyek tárgyalását is elhatározhatja.

2. A képviselő-testületi ülések összehívása

13. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja.

(2) A polgármesteri és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester tartós akadályoztatása esetében az ügyrendi bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti a képviselő-testület ülését.

14. § A képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni.

15. § Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.

16. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell

a) az ülés helyét,

b) az ülés időpontját,

c) a tervezett napirendeket,

d) a napirendek előadóit,

e) a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.

(3) A meghívóhoz (amennyiben írásos előterjesztés készül) mellékelni kell a jegyző által jogszerűségi szempontból megvizsgált előterjesztéseket.

(4) Az előterjesztésben szereplő rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint külső szakértőt.

(5) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 2 nappal ki kell küldeni. A jegyző a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag kézbesítéséről, érintettekhez való eljuttatásáról.

(7) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni

a) a képviselőknek,

b) a jegyzőnek,

c) a nem állandó meghívottaknak

ca) az előterjesztőknek és

cb) akiket az ülés összehívója megjelöl.

(8) A (7) bekezdés c) pontjában megjelöltek számára a meghívóban meg kell jelölni azt, illetve azokat a napirendi pontokat, melyekre a meghívás vonatkozik.

17. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.

(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására

a) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,

b) elektronikus levélben (e-mailben),

c) egyéb szóbeli meghívással.

(3) A szóbeli meghívás esetében is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását. Ez esetben el lehet tekintetni a 16. § (5) bekezdés szerinti határidőtől.

18. § (1) A képviselő-testület ülésén annak tagjai szavazati joggal vesznek részt.

(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan

a) a jegyzőt,

b) az illetékes országgyűlési képviselőt,

c) a nemzetiségi önkormányzat elnökét,

(3) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül

a) az önkormányzat intézményének vezetőjét,

b) akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.

19. § (1) A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formái:

a) a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára,

b) a meghívó honlapon történő közzététele,

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a meghívók közlésével egyidőben meg kell tenni.

3. A képviselő-testület ülésének vezetése, tanácskozási rendje

20. § (1) A képviselő-testület ülésének vezetése során jelentkező feladatok:

a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,

b) a napirend előterjesztése, elfogadtatása,

c) az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,

d) napirendenként

da) a vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,

db) a vita összefoglalása,

dc) az indítványok szavazásra bocsátása,

dd) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,

de) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,

e) a rend fenntartása,

f) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,

g) az időszerű kérdésekről tájékoztatás,

h) az ülés bezárása,

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok közül kötelező az a), b), c), d), h) pontokban meghatározott feladatok.

21. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselő-testület tagjainak több mint a fele, azaz 3 fő jelen van.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen.

22. § A határozatképtelenség miatt meg nem tartott ülést három napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ezesetben az előterjesztéseket nem kell ismét mellékelni.

23. § (1) Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, az előterjesztett egyes napirendi pontok törlésére.

(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület vita és alakszerű határozat meghozatala nélkül dönt.

24. § (1) A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.

(2) A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, külön határozathozatal nélkül dönt az egyes napirendek tárgyalására fordítható időkeretről, egy-egy hozzászólás maximális időtartamáról, és az ismételt hozzászólás számáról akkor, ha azt valamely képviselő a napirend megtárgyalása során kezdeményezi.

(3) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.

(4) A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.

(5) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésben meghatározott személyek vehetnek rész.

25. § (1) Előterjesztés nélkül napirendi pontot nem lehet tárgyalni. Írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalni a rendeletalkotással összefüggő napirendet.

(2) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat.

26. § (1) Az előterjesztések tartalmi elemei különösen:

a) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,

b) a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,

c) a téma ismertetése,

d) a jogszabályi háttér bemutatása,

e) érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,

f) döntést igénylő témánál különböző változatok bemutatása, azok következményeinek ismertetése,

g) anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,

h) egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,

i) határozati javaslat, vagy határozati javaslatok,

j) rendelettervezet, rendelettervezet indokolása,

k) rendelet tervezetnél a hatástanulmány.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tartalmi követelmények közül a polgármester határozza meg az adott előterjesztésnél alkalmazandó kötelező tartalmi elemeket.

(3) A sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztésnek is meg kell felelnie az e rendelet 25. §-ában, valamint a 26. § (1)–(2) bekezdésében előírt követelményeknek.

27. § (1) A napirendi pont tárgyalását megelőzően szóbeli kiegészítésre van lehetőség. Ennek megtételére az előterjesztő jogosult.

(2) A szóbeli kiegészítés során nem lehet megismételni az írásbeli előterjesztést, annak az előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia.

28. § A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselőnek és a meghívottnak joga van kérdést intézni.

29. § (1) A döntéshozatalok előtt – amennyiben az előterjesztés szerinti döntési indítvánnyal kapcsolatban módosító indítvány(ok) (a továbbiakban: módosítványok) születtek – az ülés vezetőjének törekednie kell az eredeti indítvány és a módosítványok konszenzus alapján történő egyesítésére. Ha az egyesítés eredményes, az ülés vezetője a konszenzusos, egyesített indítványt bocsátja szavazásra.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott egyesített indítvány nem alakul ki, az ülés vezetője az elhangzás fordított sorrendjében rendeli el a döntéshozatalt a módosítványokról, majd az eredeti döntési indítványról.

(3) Amennyiben egyik módosítványról és az eredeti döntési indítványról sem születik döntés, az ülés vezetője újabb javaslatokat kérhet a Képviselő-testület tagjaitól, amelyekről a döntéshozatal az (1)-(2) bekezdésben foglalt rendelkezések figyelembevételével történik.

(4) A módosítványt annak előterjesztője a szavazás megkezdése előtt visszavonhatja.

(5) Ha az (1)-(4) bekezdésekben meghatározott eljárások eredménytelensége miatt nyilvánvalóvá válik, hogy az ülésen tárgyalt napirendi pontban nem születik döntés, a napirendi pontot az ülés vezetője a soron következő Képviselő-testületi ülésre elnapolhatja.

30. § (1) A döntési indítvány (vagy határozati javaslat) az írásos vagy a szóbeli előterjesztésben vagy az ülésvezető által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.

(2) A határozati javaslat részei

a) a határozat szövege,

b) a végrehajtást igénylő döntéseknél

ba) a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,

bb) a határozat végrehajtásának időpontja.

31. § A szavazás előtt a jegyzőnek joga van törvényességi észrevételt tenni.

32. § A képviselő-testület a döntéseit az ülésen az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerinti egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.

33. § (1) Minősített többség, azaz a megválasztott képviselő-testületi tagok több mint felének (legalább 3 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ban meghatározott ügyekben hozott döntések esetében.

(2) Az önkormányzat nem él az Mötv. 50. §-ban rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, minősített többséget igénylő ügyeket határozzon meg.

4. A képviselő-testület döntései

34. § (1) A Képviselő-testület döntéseit határozat vagy önkormányzati rendelet formájában hozza.

(2) A képviselő-testület a szavazati arányok rögzítése mellett alakszerű határozat nélkül dönthet:

a) az ülés napirendjének elfogadásáról

b) lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentés elfogadásáról,

c) a feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról,

d) tájékoztató jelentés tudomásulvételéről,

e) a kérdésre adott válasz elfogadásáról,

f) egyéb eljárási, ügyrendi kérdésekről.

(3) A Képviselő-testület – (2) bekezdésben nem említett – határozatainak számozása folyamatos, a számozás évente újrakezdődik. A határozatok számozása, jelölése során pozitív egész arab számokat kell alkalmazni, kivéve a hónapok jelölését, amely római számokkal történik.

(4) A határozat megjelölése tartalmazza:

a) a határozat sorszámát, majd zárójelet, az évet, majd zárójelben a Képviselő-testület ülése hónapját és napját,

b) a Képviselő-testület megnevezést,

c) a „határozata” kifejezést,

d) annak a napirendi pontnak vagy alpontnak a megnevezését, amelynek tárgyalása során a határozat született.

(5) A határozat a (4) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza:

a) a Képviselő-testület döntését,

b) a végrehajtást igénylő döntés esetén a végrehajtás határidejét és felelősének megnevezését, és

c) azt, amit a Képviselő-testület egyébként szükségesnek tart.

(6) A Képviselő-testületnek az általa hozott – a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény VI. fejezetében meghatározottak szerinti – normatív határozatának közzétételére és aláírására e rendelet 38. § (3) bekezdése rendelkezései alkalmazandók.

35. § (1) A képviselő-testület a 34. § (1) bekezdésben meghatározott döntéseit

a) nyílt szavazással, ezen belül:

aa) nem név szerinti nyílt szavazással

ab) név szerinti nyílt szavazással a Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározott esetek kivételével,

b) titkos szavazással

hozza.

(2) A nem név szerinti nyílt szavazás kézfelemeléssel történik, a szavazatszámlálást az ülés vezetője végzi: először az igen szerinti válaszra kér szavazást, majd a nem szavazatokra, végül a tartózkodásra. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevők számával.

(3) A jelenlévő képviselők egynegyedének indítványozására név szerinti szavazást kell tartani.

(4) Az önkormányzat nem él az Mötv. 48. § (3) bekezdésében rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, név szerinti szavazást igénylő ügyeket határozzon meg.

(5) A név szerinti szavazás alkalmával az ülésvezető a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A nyilatkozaton szerepeltetni kell az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, valamint azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott.

36. § (1) Titkos szavazással dönt a képviselő-testület

a) az Mötv.74. § (1) bekezdésében és a 76. § d) pontjában meghatározott ügyekben, valamint

b) az Mötv. 46. § (2) bekezdés szerinti ügyekben akkor, ha azt a képviselők

egynegyede indítványozza.

(2) A titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság bonyolítja le.

(3) A szavazás szavazófülkében vagy a képviselő-testületi ülés helyiségétől eltérő szavazóhelyiségben (a továbbiakban együtt: szavazóhely) történik, ahol egyszerre csak egy szavazó tartózkodhat. Az egyszer, oly módon összehajtott szavazólapot, hogy abból adat látható ne legyen, a szavazóhelyről történő távozás előtt az Ügyrendi Bizottság legalább egyik tagja előtt kell az urnába elhelyezni.

(4) Érvénytelen a szavazat:

a) melyet nem a hivatalos szavazólapon adtak le,

b) melyet ceruzával töltöttek ki.

c) melyből a szavazó akarata egyértelműen nem állapítható meg.

(5) A szavazásról az Ügyrendi Bizottság külön jegyzőkönyvet készít, melyben fel kell tüntetni

a) a szavazás napját, a szavazás megkezdésének és befejezésének időpontját,

b) az Ügyrendi Bizottság elnöke és tagjai nevét, aláírását,

c) a leadott érvényes és érvénytelen szavazatok számát,

d) az egyes jelöltekre leadott érvényes szavazatok számát.

37. § Az ülés vezetője a 35-36. §-ban meghatározottak alapján megállapítja a szavazás eredményét, és ennek megfelelően megállapítja, hogy a testület a szavazásra feltett határozatot, vagy a rendeletet elfogadta, vagy elutasította.

38. § (1) A rendeletalkotás előkészítésére, a rendelettervezet Képviselő-testület elé terjesztésére a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény IV. fejezetének rendelkezései megfelelően irányadóak, azzal, hogy a rendelettervezet elkészítését jegyző végzi.

(2) A rendeletet aláíróinak személyét és a kihirdetés felelősét Mötv. 51. § (1) bekezdése állapítja meg.

(3) A rendeletet, megalkotását követően, az Önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A közzététel a Mötv. 51. § (2) bekezdésében írtak szerint is meg kell történjen.

39. § A rendeletek számozása folyamatos, a számozás évente újrakezdődik. A rendeletek számozása, jelölése során pozitív egész arab számokat kell alkalmazni, kivéve a hónapok jelölését, amely római számokkal történik.

40. § Az önkormányzati rendelet megjelölése tartalmazza:

a) a rendelet sorszámát, majd zárójelet, az évet, majd zárójelben a kihirdetés hónapját és napját,

b) a Képviselő-testület hivatalos megnevezését,

c) az „önkormányzati rendelete” kifejezést,

d) a rendelet címét.

41. § (1) A képviselőnek joga van felvilágosítás-kérési joggal írásban élni.

(2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés- és problémafelvetés minősül, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.

(3) A felvilágosítás-kérést a polgármesternél az ülés előtt 3. nappal írásban kell benyújtani.

(4) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a képviselő-testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül, írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.

(5) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a képviselő-testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását.

42. § Amennyiben a képviselő az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a polgármester szóbeli figyelmeztetésben részesíti a képviselő-testület ülésén.

43. § (1) Az ülés vezetője felel a képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.

(2) Az ülés tanácskozási joggal résztvevő tagjai az ülésen a hozzászólási szándékukat kézfelemeléssel jelzik.

(3) A tanácskozási joggal rendelkezők részére a hozzászólási jogot az ülés vezetője adja meg, így egy időben csak egy személy rendelkezik hozzászólási joggal.

(4) A hozzászólást a 24. § (2) bekezdés szerint korlátozni lehet.

44. § (1) Amennyiben az ülésen résztvevő, tanácskozási joggal nem rendelkező személy az ülés rendjét hozzászólásával megzavarja, az ülés vezetője felhívja e magatartás megszüntetésére.

(2) Ismételt rendzavarás esetén az ülés vezetője javasolhatja a képviselő-testületnek, hogy határozat nélkül döntsön 15 perc ülésezési szünet elrendeléséről.

(3) A (2) bekezdés szerinti szünetet egy testületi ülés alkalmával maximum 2 alkalommal lehet elrendelni. A harmadik rendzavarást követően az ülés vezetője javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselő-testület az ülésen eddig tárgyalt napirendekre módosítsa az ülés napirendjét. Ha a testület a napirendi pontokra tett javaslatát elfogadta, az ülést az általános szabályok betartása szerint bezárja.

45. § (1) A testületi ülésen az elfogadott napirendi pontokon belül önálló napirendi pontként tájékoztatást kell adni a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről.

(2) A testületi ülésen önálló napirendi ponton kívül is tájékoztatást kell adni az időszerű kérdésekről. A tájékoztatást végezheti az ülés vezetője, illetve az egyébként előterjesztésre jogosult személy.

(3) A testületi ülésen szintén önálló napirendi ponton kívül kell tájékoztatást adni a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről.

46. § Az ülés napirendjére tűzött napirendi pontok megtárgyalását követően, vagy az ülés annak levezetése közben határozatképtelenné vált, továbbá a jelenlévő, tanácskozási joggal rendelkező személyeknek további kérdése, hozzászólása nincs, az ülés vezetője az ülést bezárja.

5. A jegyzőkönyv

47. § (1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, az ülésen résztvevő képviselő-testület(ek) számával megegyező példányban készül. A jegyzőkönyv elkészítéséért a jegyző felelős.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan a jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja.

48. (1) A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontokként meg kell adni az Mötv. 52. § (1) bekezdés f-m) pontokat.

(2) A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. § (1) bekezdés g) pontjaként legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.

(3) A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjaként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.

(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, a rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a testület a rendeletet a jegyzőkönyv mellékletként elhelyezett rendeletszöveggel fogadja el. A rendelet szövegét ez esetben a jegyzőkönyvhöz mellékletként kell csatolni.

(5) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

(6) A jegyzőkönyvet annak elkészülte után össze kell fűzni oly módon, hogy az az okirat sérelme nélkül ne legyen megbontható. Az összefűzött jegyzőkönyvet zárócédulával kell ellátni, mely zárócédulát le kell bélyegezni.

(7) A jegyzőkönyv mellékletét képezi:

a) a meghívó,

b) az írásos előterjesztés (ideértve a rendelettervezetet és mellékleteit – kivéve a (8) bekezdésben foglalt esetet),

c) az elfogadott rendelet és mellékletei,

d) a titkos szavazásról készült jegyzőkönyv,

e) a képviselő írásban benyújtott indítványát, interpellációját és hozzászólását

f) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó észrevétele.

(8) A (3) bekezdés b) pontjában foglaltakkal ellentétben a jegyzőkönyv mellékletét nem képezik a rendelettervezet és mellékletei, amennyiben azokat a rendeletalkotás során változatlan formában és tartalommal fogadta el a Képviselő-testület.

(9) A jegyzőkönyvbe való betekintést a Képviselő-testület hivatalánál lehet kezdeményezni, ahol az ügyfélfogadási időben tekinthető meg. A nyilvános ülési jegyzőkönyv a honlapon közzétehető.

49. § (1) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyvei nem beköttethetők.

IV. Fejezet

A közmeghallgatás és falugyűlés

50. § (1) Általános közmeghallgatást kell tartani az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint.

(2) A közmeghallgatáson köteles részt venni a képviselő-testület tagja, a jegyző.

(3) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.

(4) A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

51. § A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

52. § (1) A képviselő-testület közmeghallgatásán az ülés vezetője először ismerteti a napirendi pontokat.

(2) A közmeghallgatás napirendi pontonként történik. Adott napirendi pontokhoz kapcsolódva először a képviselő-testületi ülésen előterjesztésre jogosultak tájékoztatást adnak.

(3) A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a hozzászólási szándékukat.

(4) A hozzászólási jog megadása a képviselő-testületi ülésen történő hozzászólási jog megadásával egyezik meg.

53. § Az ülés vezetője az előre meghirdetett napirendi pontok ismertetését követően lehetőséget ad a megjelentek részére egyéb javaslatok és kérdések feltevésére.

54. § A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.

55. § (1) A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából eseti jelleggel falugyűlést tart.

(2) A falugyűlés meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni.

(3) A falugyűlésen elhangzottakról a jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali dolgozó jegyzőkönyvet készít a közmeghallgatás jegyzőkönyvére meghatározott szabályok szerint.

V. Fejezet

A települési képviselő

56. § A települési képviselő – az Möt. 32. §-ában meghatározottakon túl – köteles

a) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében,

b) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,

c) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,

d) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.

57. § A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:

a) a képviselő köteles az ülésre pontosan megjelenni,

b) a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,

c) a jelen szervezeti és működési szabályzatban meghatározott a testületi ülésen meghatározott hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni.

58. § A települési képviselők járandóságait az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletben határozza meg.

VI. Fejezet

Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai

59. § A képviselő-testület szervei:

a) a polgármester (alpolgármester),

b) a képviselő-testület bizottsága,

c) a jegyző,

d) a közös önkormányzati hivatal,

e) a társulás.

6. A polgármester és az alpolgármester

60. § (1) A polgármester e tisztségét társadalmi megbízatásban látja el. A polgármester munkarendjét a képviselő-testület határozza meg. A polgármesteri tisztség betöltésének módját a képviselő-testület a megbízás időtartamán belül egy esetben a polgármester egyetértésével változtathatja meg.

(2) A polgármester fogadóórája: minden szerdán 8 és 12 óra között.

61. § (1) A képviselő-testület saját tagjai közül egy alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester e tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

(3) Az alpolgármester feladatait a polgármester szóbeli és írásbeli irányításával végzi.

62. § (1) A polgármester Mötv. 65. és 67. §-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai

a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,

b) meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,

c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,

d) fogadóórát tart,

e) nyilatkozik a sajtónak.

(2) A polgármester az Mötv. 67. § e) pontja alapján külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.

63. § (1) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár,

b) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.

7. A képviselő-testület bizottsága

64. § A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó bizottságot hoz létre, és ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

65. § A képviselő-testület állandó bizottsága a vagyonnyilatkozat vizsgálatával foglalkozó bizottság.

66. § (1) A képviselő-testület állandó bizottsága az elnökből és két tagból álló Ügyrendi Bizottság (a továbbiakban: Bizottság), melyet a képviselő-testület megalakulását követően képviselő tagjai közül hoz létre.

(2) A Bizottság elnökére és tagjaira a polgármester tesz javaslatot, a képviselő-testület előbb a Bizottság elnökét, majd tagjait választja meg, személyükre irányuló egyedi, nyílt szavazással.

(3) A Bizottság megbízatása a képviselő-testület megbízatása lejártáig szól.

(4) A Bizottság hatáskörébe tartozik:

a) a polgármester felkérésére a bejelentett összeférhetetlenségi ügyek kivizsgálása, döntésre előkészítése, javaslattétel e tárgyban,

b) a polgármester és a képviselő-testületi tagok vagyonnyilatkozatainak átvétele, kezelése, nyilvántartása, vizsgálata – a Mötv. 57. § (2) bekezdése szerint

c) a képviselő-testületi üléseken a titkos szavazás lebonyolítása,

d) a Képviselő-testület által meghatározott, ideiglenes jellegű (ad hoc) feladat ellátása.

67. § A Bizottság működésére a Képviselő-testület működésére vonatkozó szabályok – a Mötv. 60. §-a rendelkezései figyelemmel – értelemszerűen alkalmazandók azzal, hogy ahol a rendelet polgármestert említ, ott a Bizottság elnökét, ahol a Képviselő-testület tagját említi, ott a Bizottság tagját kell érteni.

8. A jegyző

68. § (1) A jegyző jogállását az Mötv. 81. § (1) bekezdése határozza meg.

(2) A jegyző hatáskörét az Mötv. 81. § (3) bekezdése szabályozza.

69. § (1) A jegyző gondoskodik a képviselő-testület határozatainak és rendeleteinek nyilvántartásáról.

(2) A határozat-nyilvántartás formája: a határozatok nyilvántartása sorszám szerint.

(3) A rendelet-nyilvántartás formája: rendelet-nyilvántartás sorszám szerint, a rendelet tárgyának megjelölésével, valamint a rendeletet módosító rendeletekre való hivatkozással.

70. § (1) A jegyző kinevezése a Mötv. 83. § b) pontja alapján történik. A jegyző felett az egyéb munkáltatói jogkört a közös hivatal (tovább)működtetéséről és fenntartásáról szóló megállapodás szerint a megállapodó önkormányzatok polgármesterei együttesen, egyenlő arányban gyakorolják, többségi döntéssel.

(2) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a polgármesterek a Közös Önkormányzati Hivatal olyan köztisztviselőjét bízzák meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel. Ha a Közös Önkormányzati Hivatalban ilyen köztisztviselő nincs, akkor más önkormányzat Polgármesteri Hivatalának, vagy Közös Önkormányzati Hivatalának jegyzőjét bízzák meg.

9. A Közös Önkormányzati Hivatal

71. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján Közös Önkormányzati Hivatalt működtet és tart fent.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hivatal neve: Gyarmati Közös Önkormányzati Hivatal.

(3) A Közös Önkormányzati Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján polgármester is meghatároz. A Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Közös Önkormányzati Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a közös hivatal (tovább)működtetéséről és fenntartásáról szóló megállapodás és a közös hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

(4) A Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét - az Mötv. 67. § d) pontja és a 85. § (6), (9) bekezdése pontja figyelembe vételével - a Képviselő-testületek a (3) bekezdés utolsó mondata szerinti okiratokban határozzák meg.

10. Társulás

72. § (1) A képviselő-testületnek jogi személyiséggel rendelkező társulása nincs.

VII. Fejezet

A képviselő-testület gazdasági programja

73. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.

(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

VIII. Fejezet

Záró rendelkezések

74. § (1) E rendelet 2015. január 1-én lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az Önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 3/2011.(IV.19.) önkormányzati rendelet.