Felpéc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelete

Felpéc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete a szociális ellátások helyi szabályozásáról

Hatályos: 2015. 03. 01

Felpéc Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete

a szociális ellátások helyi szabályozásáról

2015.03.01.

Felpéc Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk. (1) bekezdés a) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva – a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 32. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazása alapján – a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. § E rendelet hatálya a Felpéc községben élő, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1) - (3) bekezdésében meghatározott, Felpécen élő személyekre terjed ki.

2. Hatásköri és eljárási rendelkezések

2. § (1) E rendeletet az Szt.-vel és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelettel, az egyes pénzbeli és szociális ellátások elszámolásának szabályairól szóló 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelettel és a személyes gondoskodást nyújtó ellátások térítési díjairól szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelettel együtt kell alkalmazni.

(2) A képviselő-testület az e rendeletben szabályozott szociális ellátásokkal kapcsolatos egyes – e rendelet 1. mellékletében meghatározott – hatásköreit a polgármesterre ruházza át.

(3) A polgármester az átruházott hatáskörben a szociális ellátás tárgyában hozott döntéséről határozatot hoz.

(4) A polgármester az Önkormányzat e rendelete és az Szt. alapján köteles dönteni a hatáskörébe tartozó ügyekben.

(5) A polgármester döntése ellen a képviselő-testülethez fellebbezés nyújtható be.

(6) A képviselő-testület határozata ellen nincs helye fellebbezésnek. A határozat felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozva a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól lehet kérni a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül.

3. § (1) Ha jogszabály eltérő rendelkezést nem állapít meg, az ellátás iránti kérelmet a Gyarmati Közös Önkormányzati Hivatal Felpéci-Csikvándi Kirendeltségnél (a továbbiakban: Hivatal) lehet előterjeszteni, a Hivatal által e célra rendszeresített formanyomtatványon.

(2) Az (1) bekezdés szerinti formanyomtatványokon a kérelmezők számára tömören és világosan fel kell tüntetni a nyomtatvány kitöltésének szabályait, valamint fel kell sorolni azokat a mellékleteket és nyomtatványokat, melyek a kérelem elbírálásához szükségesek.

(3) A kérelemhez – amennyiben e rendelet másképpen nem rendelkezik – mellékelni kell

a) az együtt élő személyeknek a jövedelem számítására irányadó időszakra eső jövedelméről szóló igazolást,

b) a gyermek elhelyezéséről, vagy gyámrendelésről szóló határozatot,

a) 30 napnál nem régebbi igazolást a 18. életévét betöltött, önálló jövedelemmel nem rendelkező nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató fiatal felnőtt tanulói vagy hallgatói jogviszonyáról,

b) a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendeletben meghatáro-

zott egyéb igazolásokat,

c) az e rendeletben meghatározott egyéb igazolásokat.

4. § Eltérő szabály hiányában e rendelet által alkalmazott fogalmak értelmezésére az Szt.-ben (különösen annak 4. §‑ában) foglaltakat kell alkalmazni.

5. § (1) A jövedelmet elsősorban az alábbiak szerint kell igazolni:

a) munkabérből származó jövedelmet és táppénzt a munkáltató által kiállított igazolás,

b) vállalkozásból származó jövedelem esetén a lezárt adóévről az állami adóhatóság által

kiadott igazolás, a le nem zárt időszakra vonatkozóan a könyvelői igazolás vagy a

vállalkozó nyilatkozata,

c) nyugdíj, egyéb nyugdíjszerű ellátásokat a kifizető által kiállított nyugdíjközlő lap és az

utolsó havi nyugdíjszelvény,

d) családtámogatási ellátások esetében a kifizető szerv által kiállított igazolás,

e)gyermektartásdíjat a felvett vagy megfizetett tartásdíj összegét igazoló postai
szelvény, bankszámlakivonat vagy átvételi elismervény, és a tartásdíjat megállapító
jogerős bírói ítélet, vagy a szülők között létrejött megállapodás és a kötelezett
jövedelemigazolása, vagy nyilatkozata,
f) munkaügyi szervek által folyósított rendszeres pénzellátást az erről szóló határozat,
g) bérbeadásból származó jövedelmet a bérleti szerződés,
h) ösztöndíjról a közép- vagy felsőoktatási intézmény által kiállított igazolás,
bankszámlakivonat, vagy a kifizető igazolása,
i) amennyiben az ellátást kérő jövedelemmel nem rendelkezik, úgy az állami
foglalkoztatási szervvel kötött együttműködés,
j) az a)-i) pontba nem tartozó jövedelem esetén a jövedelem típusának megfelelő
igazolás.
(2) A jövedelem-számításra vonatkozó időszakra az Szt. 10. § (2)-(5) bekezdésében foglaltak alkalmazandók.

6. § (1) A benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmának ellenőrzése érdekében a Hivatal:

a) megkeresheti az állami adóhatóságot,

b) megkeresheti a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet,

c) megkeresheti az igazolást kiállító szervet,

d) megkeresheti a munkáltatót.

e) elrendelheti környezettanulmány készítését, vagy a már meglévő, gyermekjóléti vagy a családsegítő szolgálat, a védőnő, továbbá a gyermek- és családvédelemmel foglalkozó

szervek (a kérelem benyújtását megelőző legfeljebb 6 hónapon belül készített) környezettanulmánya figyelembevételével folytatja le a tartalmi ellenőrzést.

(2) A Hivatal a döntés előkészítése során környezettanulmányt készíttethet – elsősorban a Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulása Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata megkeresése útján – a kérelmező szociális helyzetének megállapítása érdekében. Amennyiben a kérelem benyújtását megelőző legfeljebb 6 hónapon belül készített környezettanul-

mány rendelkezésre áll, az az eljárásban alapul vehető.
(3) Mellőzhető a (2) bekezdés szerinti környezettanulmány, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül már valamely – e rendelet hatálya alá tartozó – ellátásban részesült, és vélelmezhető, hogy körülményeiben változás nem állt elő.

3. A jogosulatlanul igénybevett ellátás visszatérítése

7. § . A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésére az Szt. 17. §‑a rendelkezései alkalmazandók.

II. Fejezet

Pénzbeli és természetbeni ellátások

4. Települési támogatás

8. § (1) A Képviselő-testület az Szt. 45. § (3) bekezdésében meghatározott személyek részére – az Szt. (4)-(5) és (7) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel – egyszeri rendkívüli települési támogatást vagy meghatározott időtartamra, de legfeljebb három hónapra szóló és havi rendszerességgel fizetendő időszaki rendkívüli települési támogatást állapít meg, amennyiben az egy főre számított havi családi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át nem haladja meg.

(2) Az egyszeri rendkívüli települési támogatás összege legalább 1000 forint, legfeljebb 5000 forint.

(3) Az időszaki rendkívüli települési támogatás össze legalább 1000 forint, legfeljebb 3000 forint.

(4) Rendkívül indokolt és méltánylást érdemlő esetben (különösen: elemi kár, hosszan tartó, súlyos betegség esetén, stb.) az (1) bekezdésben meghatározott jövedelemhatártól 100%-kal el lehet térni (egyszeri méltányossági települési támogatás).

(5) Az egyszeri méltányossági települési támogatás összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének négyszereséig terjedhet.

(6) Különös méltánylást érdemlő sürgős esetben, ha az igénylő életkörülményei az azonnali segítséget indokolják (pl.: elemi kár, 15 napot meghaladó kórházi kezelés), a polgármester az igénylő részére jövedelmi viszonyokra való tekintet nélkül települési támogatást (azonnali települési támogatás) állapítson meg, melynek összege legfeljebb 30.000.- Ft. Az azonnali települési támogatás ügyében hozott döntésről a polgármester a soron következő ülésén tájékoztatja a testületet.

(7) E § alkalmazásában nem minősül létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személynek, aki:

a) az Szt. 36. § (2) bekezdése d) pontja szerinti, aktív korúak ellátására való jogosultság megszüntetésére vonatkozó vagy az Szt. 37/B. § (1a) bekezdése szerinti, egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás összege folyósítása felfüggesztésére vonatkozó döntés folytán vált az ellátás(ok)ra jogosulatlanná, vagy

b) az Szt. vagy a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény vagy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó, e rendelet által nem szabályozott ellátást saját mulasztása miatt nem veszi igénybe, vagy

c) a családtámogatási ellátásokat saját mulasztása miatt nem veszi igénybe, vagy

d) jogerős és végrehajtható hatósági határozat vagy bírósági ítélet által számára megítélt pénzkövetelés tényleges megszerzése érdekében szükséges intézkedéseket önhibájából elmulasztja.

9. § (1) A polgármester az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez történő hozzájárulásként települési támogatást nyújt annak, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott, amennyiben az egy főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-át nem haladja meg (temetési települési támogatás).

(2) Az (1) bekezdésben szabályozott települési támogatás összege 10 000 Ft.

10. § (1) A települési támogatás iránti kérelemhez, vagy ha az eljárás hivatalból indult, az eljárás során – ide nem értve a 8. § (6) bekezdésében és a 9. §-ban szabályozott települési támogatás esetét – mellékelni kell az e rendelet 2. mellékletében meghatározott, megfelelően kitöltött és aláírt nyomtatványt, valamint az azt alátámasztó jövedelemigazolásokat.

(2) A 9. §-ban szabályozott települési támogatás iránti kérelemhez – vagy ha az eljárás hivatalból indult, az eljárás során – csatolni kell:

a) a temetés költségeiről a támogatást kérő vagy egy háztartásban élő családtagja nevére kiállított számlák eredeti példányát,

b) az e rendelet 3. melléklete szerinti, megfelelően kitöltött és aláírt nyomtatványt,

c) amennyiben a támogatás megállapítását nem a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzattól kérik, az elhunyt halotti anyakönyvi kivonata vagy halottvizsgálati bizonyítvány eredeti példányának bemutatása mellett annak másolatát.

(3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott számlákat a kérelmező részére vissza kell adni. A megállapított támogatás összegét - vagy a kérelem elutasításának tényét -, illetve a határozat számát a Hivatal a számlákra rávezeti.

(4) Amennyiben a temetési települési támogatás megállapítására a 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 33. §-a szerint kerül sor, a határozatban elő kell írni az utólagos elszámolási kötelezettséget. Az elszámolási kötelezettségnek a jogosult általi elmulasztása esetén a mulasztóval szemben úgy kell eljárni, mint aki az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen vette igénybe.

11. § (1) A Képviselő-testület ápolási települési támogatásban részesítheti azt a személyt, aki az önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel rendelkező, 18. életévét betöltött, tartósan beteg hozzátartozója gondozását végzi, feltéve, hogy

a) az e rendelet hatálybalépését megelőző napon az aznap hatályos Szt. 43/B. § (1) bekezdése szerinti méltányossági ápolási díjban részesült az 5/2011.(VIII.26.) önkormányzati rendelet 16. §-a alapján, és

b) a gondozás más módon nem oldható meg vagy a gondozás más módja az önkormányzat számára nagyobb költséget jelentene, és

c) a gondozott állapota miatt a gondozó keresőtevékenységet nem folytathat, továbbá, hogy

d) a gondozott családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, – amennyiben a gondozott egyedülálló, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át – nem haladja meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ápolási települési támogatás összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a.

(3) Különös méltánylást érdemlő esetben az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jövedelemhatárok alkalmazásától el lehet tekinteni, feltéve, hogy a gondozott családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az (1) bekezdés c) pontjában – az ott tett különbséggel – meghatározott egy főre jutó jövedelem mértékének 200%-át nem haladja meg.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásában különös méltánylást érdemlő eset, amennyiben a gondozott személy több krónikus betegségben szenved, amelyek közül legalább egyiknek a következtében a létfenntartásához heti legalább három alkalommal történő kórházi, szakorvosi kezelés nélkülözhetetlen.

(5) Az ápolási települési támogatás iránti kérelemhez az ápolt személy tartós betegségének tényéről szóló házi- vagy szakorvosi igazolást, a (4) bekezdésben foglalt körülmények fennállása tekintetében pedig a gyógyító intézmény vagy a szakorvos igazolását csatolni kell.

(6) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti ellátásban részesülő személy ápolási települési támogatásra jogosultságáról új határozatot hozni nem kell.

5. Beiskolázási segély

12. § (1) A polgármester évi egy alkalommal beiskolázási segélyben részesíti azokat a községben állandó lakóhellyel rendelkező gyermekes családokat, és gyermeküket egyedül nevelő szülőket, akiknek gyermeke

a) általános iskolában, szakiskolában vagy középiskolában, vagy

b) felsőfokú tanintézményben nappali tagozaton, első felsőfokú végzettsége megszerzése érdekében tanul, és 25. életévét nem töltötte be,

feltéve, hogy a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 400%-át.

(2) A beiskolázási segély összege:

a) általános iskolás gyermekenként: 5 000 Ft,

b) szak- vagy középiskolás gyermekenként: 6 000 Ft,

c) felsőfokú tanintézmény nappali tagozatán tanuló hallgatónként: 10.000 Ft.

(3) A beiskolázási segélyezés – e rendelet 3. § (3) bekezdésének a) pontjában foglaltaktól eltérően – a 4. melléklet szerinti, kitöltött nyilatkozat és – a (4) bekezdésben szabályozott eset kivételével – az iskolalátogatás oktatási intézmény általi igazolásának bemutatása alapján történik.

(4) A (3) bekezdésben írt oktatási intézményi igazolás bemutatása az alapfokú oktatást nyújtó kötelező felvételt biztosító körzeti iskolát látogató tanulók esetében mellőzhető. A tanulói jogviszony igazolását a Hivatal hivatalból szerzi be az alapfokú oktatást nyújtó kötelező felvételt biztosító körzeti iskolától.

6. Köztemetés

13. § (1) Az Szt. 48. § szerinti köztemetést a polgármester rendeli el.

(2) Az Szt. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a polgármester a visszafizetést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő harminc napon belül kérelemre, méltányosságból részletfizetést engedélyezhet, ha a temetésre köteles

a) családjában egy főre jutó havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege két és félszeresét nem éri el, vagy

b) egyedülálló, és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege háromszorosát nem éri el.

III. Fejezet

Egyes szociális ellátások helyi jogosultsági feltételei

7. Aktív korúak ellátására való jogosultság helyi feltételei

14. § (1) Az Szt. 33. §. (1) bekezdése szerinti aktív korúak ellátására jogosult személy, az Szt.-ben meghatározott feltételeken túl a jogosultság helyi feltételeként köteles az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartására, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására az alábbiak szerint:

a) az általa életvitelszerűen lakott ingatlan udvarán valamint a lakóházban egy-egy db szeméttároló edény elhelyezése és rendeltetésszerű használata, ürítésének biztosítása a hulladékszállítást végző szolgáltatóval kötött szerződés alapján.

b) a lakóházhoz tartozó udvar, kert rendben tartása, különös tekintettel az esetlegesen ott található szemét és lom eltávolítására,

c) az ingatlanhoz tartozó kert rendeltetésszerű használata, művelése,

d) az ingatlan előtti járdának (járda hiányában egy méter széles területsávnak), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének, legfeljebb az épület 10 méteres körzetén belüli területének a gondozása, tisztán tartása, szemét- és gyommentesítése,

e) a lakás, lakóház rendeltetésszerű használata az alábbiak szerint:

ea) a lakás folyamatos tisztán tartása, takarítása,

eb) vizes helyiség és illemhely rendeltetésszerű használata, rendszeres takarítása,

fertőtlenítése,

f) az ingatlan valamint a hozzá tartozó kert, udvar rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítése,

g) állattartásra vonatkozó (különösen kutyák közterületre kiengedésének tilalma) szabályok betartása.

(2) A kérelmező köteles az (1) bekezdésben felsorolt állapotot a jogosultság megállapítását követően folyamatosan biztosítani.

(3) Az Szt. 36. § (2) bekezdés d) pontja szerint meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a személynek, aki ezen rendeletben foglalt kötelezettségét – a felszólítás ellenére - nem teljesíti, vagy nem gondoskodik annak fenntartásáról.

(4) A jogosultság feltételeként az (1) és (2) bekezdésben előírt szabályok betartását az aktív korúak ellátása megállapítását, felülvizsgálatát végző járási hivatal helyszíni szemle keretében ellenőrzi.

IV. Fejezet

Szociális alapszolgáltatások

15. § A személyes gondoskodást nyújtó ellátások körében az önkormányzat a következő szociális alapszolgáltatásokat biztosítja:

a) étkeztetés,

b) családsegítés,

c) házi segítségnyújtás.

8. Étkeztetés

16. § (1) Az étkeztetést az Szt. 62. § (1) bekezdése szerint biztosítja a képviselő-testület.

(2) Az Szt. 62. § (2) bekezdésére figyelemmel az étkeztetésre jogosultság feltételeinek szabályait a Képviselő-testület a következőképpen állapítja meg:

a) életkora miatt rászorul ó az a személy, aki a 70. életévét betöltötte.

b) egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgás-korlátozottsága,

krónikus, akut vagy egyéb betegsége miatt a háziorvosi vagy szakorvosi igazolás alapján
önmaga ellátásáról – részben vagy teljesen – gondoskodni nem tud.
c) fogyatékossága, pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni
azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben
képes.
d) hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni, aki az Szt. alapján hajléktalannak minősül.
(3) Az étkeztetés intézményi térítési díjának megállapítása az Szt. 115. § (1) bekezdés alapján
történik. A térítési díjakat külön rendelet állapítja meg.

9. Családsegítés, Házi segítségnyújtás

17. § A családsegítést – az életvezetési problémákkal, szociális gondokkal küzdő családok megsegítésére – az önkormányzat a Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulása Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata útján látja el.

18. § (1) Az önkormányzat a házi segítségnyújtást a Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulása Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata útján látja el.

(2) A házi segítségnyújtás intézményi térítési díja: 250 Ft/óra

(3) A házi segítségnyújtás személyi térítési díjának összegét e rendelet 5. melléklete tartalmazza.

V. Fejezet

Hatályba léptető rendelkezések

19. § (1) E rendelet 2015. március 1-én lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 5/2011.(VIII.26.) önkormányzati rendelet.