Felpéc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2021. (IX.28.) önkormányzati rendelete

Felpéc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2021.(X.28.) önkormányzati rendelete a településrendezési szerződések létrehozásának szabályairól

Hatályos: 2021. 09. 28 18:00

Felpéc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2021. (IX. 28.) önkormányzati rendelete

Felpéc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2021.(X.28.) önkormányzati rendelete a településrendezési szerződések létrehozásának szabályairól

Felpéc Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Étv.) 28. § (1) bekezdésében és 30/A. §-ban foglaltak alapján a következőket rendeli el:

1. § (1) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed:

  • a) a településrendezési eszközökben rögzített újonnan beépítésre szánt és jelentős mértékben átépítésre kerülő területen megvalósuló közterület-kialakításra, útépítésre vagy közműfejlesztésre,
  • b) a helyi építési szabályzat egyes övezetek részletes szabályozási előírásaiban meghatározott esetre,
  • c) olyan fejlesztő által kezdeményezett fejlesztési célok megvalósítására, mely közterület építését, átalakítását, felújítását, közműkapacitás-növelését igényli,
  • d) a külterületi ingatlan belterületbe vonására, és
  • e) egyes településrendezési eszközök jelentős módosítására irányuló kérelemre.

(2) Az újonnan beépítésre szánt területek tervlapja a helyi építési szabályzat részét képező belterületi rendezési terv részét képezi, amely tervlap mindenkor hatályos változatát a jelen rendelet függelékként tartalmazza.

2. § E rendelet alkalmazásában:

  • 1. fejlesztési terület: az a terület, ahol a fejlesztés a rendezési tervi keretek között a szükséges műszaki infrastruktúra biztosítása mellett megvalósítható,
  • 2. fejlesztő: adott fejlesztési területen a településrendezési eszközökben rögzített célokat megvalósító tulajdonos vagy a tulajdonos kötelezettségét átvállaló magánszemély, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság,
  • 3. közterület kialakítási terv (a továbbiakban: KKT): a fejlesztési területre készítendő olyan műszaki dokumentáció, amely a rendezési tervben kiszabályozott közterület műszaki infrastruktúra rendszerének kialakítását mutatja be,
  • 4. jelentős mértékben átépítésre kerülő terület: az újonnan beépítésre szánt területeket ide nem értve a települési belterület,
  • 5. településrendezési előszerződés (a továbbiakban: TRESZ): az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 30/A. § szerinti településrendezési szerződés létrejöttét elősegítő dokumentum, mely jogerős hatósági engedélyek megléte nélkül, előzetesen rögzíti és biztosítja az adott településfejlesztéssel összefüggő beruházás főbb jogi, pénzügyi, időbeli és műszaki paramétereit, a kötelezettségvállalásokat, előkészítve a településrendezési szerződés későbbi időpontban történő megkötésének sarkalatos feltételeit,
  • 6. településrendezési szerződés (a továbbiakban: TRSZ): olyan közigazgatási hatósági szerződés, mely a településfejlesztési célok megvalósítása érdekében vállalt kötelezettségeket, műszaki, jogi feltételeket és biztosítékokat rögzíti.

3. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó esetekben a településrendezési eszközökben rögzített cél megvalósítása a fejlesztőt terheli.

(2) A fejlesztő kötelezettségvállalásait az 5. §-ban vagy 6. §-ban szabályozott szerződésben szükséges rögzíteni.

(3) Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárás során – az összevont telepítési eljárást kivéve – az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 18. § (1) bekezdés eb) és ec) pontjainak vizsgálata esetén elsődlegesen az alábbi bizonyítási eszközök fogadhatók el:

  • a) TRESZ,
  • b) TRSZ,
  • c) az állam vagy az önkormányzat kötelezettségvállalása, vagy
  • d) magántulajdonban maradó út esetén az út tulajdonosának nyilatkozata arról, hogy az utat és a hozzá kapcsolódó közművet az épület használatbavételéig kiépíti és forgalomba helyezi.

(4) Az építésügyi hatósági használatbavételi engedélyezési vagy tudomásulvételi eljárás során a Korm. rendelet 40. § (3) bekezdés és 54. § (6) bekezdés b) pontjában meghatározott rendeltetésszerű használathoz szükséges közműellátás és közlekedési hálózathoz való csatlakozás vizsgálata esetén elsődlegesen az alábbi bizonyítási eszközök fogadhatóak el:

  • a) közműellátás vizsgálata esetén, amennyiben a közmű
    • aa) nem önkormányzati tulajdonban van, közműnyilatkozat, vagy
    • ab) az önkormányzat tulajdonában van vagy tulajdonába kerül, a polgármester tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozata, valamint
  • b) közlekedési hálózathoz való csatlakozás vizsgálata esetén, amennyiben az út
    • ba) önkormányzat tulajdonában van vagy tulajdonába kerül, a polgármester hozzájáruló nyilatkozata, vagy ideiglenes illetve végleges forgalomba helyezési engedély, vagy
    • bb) magántulajdonban marad, ideiglenes vagy végleges forgalomba helyezési engedély.

4. § (1) Az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontja esetén a TRSZ megkötését megelőzően a fejlesztő KKT-t készít az önkormányzat jóváhagyásával lehatárolt tervezési területre. A KKT készítése alól a Képviselő-testület felmentést adhat különösen akkor, ha

  • a) a már meglévő, kiépített közterület nem igényel további infrastruktúra-fejlesztést,
  • b) a közterület kiépítése, fejlesztése folyamatban van,
  • c) közforgalom számára megnyitott magánút érintett, vagy
  • d) a fejlesztő az adott településrész területén megvalósítandó közérdekű kötelezettséget vállal.

(2) A KKT jóváhagyásra benyújtandó az Önkormányzathoz. A KKT jóváhagyása tárgyában a Képviselő-testület dönt.

(3) A jóváhagyott KKT az Étv. 30/A. (3) bekezdésében írt tanulmányterv részeként felhasználható. A KKT részeként a külön jogszabályokban meghatározott engedélyezési tervek is benyújthatók.

(4) A KKT-t elkészítése a fejlesztő kötelezettsége, amelynek során a fejlesztő köteles a tartalomnak megfelelő tervezési jogosultságú szaktervezőket e munkába bevonni. A KKT-t az 1. mellékletnek megfelelő tartalommal, és eljárásrendben kell elkészíteni.

(5) Az Önkormányzat egyetértése szükséges a jóváhagyott KKT alapján készített szakági terv engedélyezésre történő benyújtásához. Az e bekezdés szerinti egyetértés tárgyában a polgármester dönt.

(6) A fejlesztő a jóváhagyott KKT birtokában terjesztheti elő a TRSZ megkötésére irányuló kérelmét az Önkormányzatnál. Valamennyi, fejlesztő nevére szóló szakági engedélyterv a jóváhagyott KKT-val egyező műszaki tartalommal és az Önkormányzat előzetes írásbeli egyetértésével nyújtható be engedélyezésre. Az írásbeli egyetértés kinyilvánítása tárgyában a Képviselő-testület dönt.

(7) A KKT-ben rögzített műszaki tartalom érvényességi ideje addig tart, amíg a területre vonatkozó településrendezési eszközök változatlanok.

5. § (1) A TRESZ-ben a szerződés előszerződési jellegére tekintettel a fejlesztő és az Önkormányzat vállalja, hogy egymással legkésőbb az építési tevékenység megkezdéséhez szükséges építésügyi hatóság engedélyének megszerzéséig végleges településrendezési szerződést (TRSZ) kötnek.

(2) TRESZ megkötése szükséges az alábbi esetekben:

  • a) belterületbe vonás esetén,
  • b) ha településrendezési eszköz módosítása szükséges egy olyan településfejlesztési cél fejlesztő általi megvalósítása érdekében, ahol a fejlesztés nagyságrendje, a fejlesztés településszerkezetre gyakorolt hatása vagy az érintett ingatlannak a fejlesztés hatása általi felértékelődése indokolttá teszi, vagy
  • c) ha a településfejlesztési cél fejlesztő általi megvalósítására és a TRSZ megkötésére kizárólag településrendezési eszköz módosítását követően kerülhet sor.

(3) A TRESZ alapdokumentuma a (2) bekezdés b) és c) pont esetén a fejlesztés megalapozottságát rögzítő, fejlesztő által elkészített tanulmányterv.

(4) A TRESZ megkötésének nem feltétele a jóváhagyott KKT.

(5) A településrendezési eszközökben rögzített cél megvalósításával összefüggő használatbavételi engedélyezési vagy tudomásulvételi eljárás során szükségessé váló feladatok és kötelezettségek teljesítésére csak TRSZ alapján kerülhet sor. TRESZ alapján a fejlesztő csak abban az esetben kezdeményezhet használatbavételi engedélyezési vagy tudomásulvételi eljárást, ha a TRESZ-ben a felek erről megállapodtak.

(6) A fejlesztési céllal összefüggésben nem adható ki tulajdonosi hozzájárulás a TRSZ megkötését megelőzően. A fejlesztő a tulajdonosi hozzájárulás kiadásának feltételeiről a TRESZ-ben az Önkormányzattal megállapodhat.

6. § (1) A fejlesztő a jóváhagyott KKT birtokában terjesztheti elő a TRSZ megkötésére irányuló kérelmét az önkormányzatnál a 2. mellékletben foglalt tartalmi előírásokkal.

(2) TRSZ megkötése szükséges az 1. § (1) bekezdésben szabályozott esetekben, kivéve ha az 5. § (2) bekezdése szerint TRESZ megkötésére kerül sor.

(3) A TRSZ-ben a Fejlesztő által vállalt, és a fejlesztési területen létrehozott létesítmény és építmény rendeltetésszerű használatához szükséges hatósági döntésekben feltételként elő nem írt kötelezettség biztosítására a Fejlesztő megfelelő garanciát köteles nyújtani.

(4) Amennyiben a Képviselő-testület álláspontja szerint a fejlesztés nincs összhangban az Önkormányzat településfejlesztési stratégiájával, településrendezési célokkal, vagy a településképpel, az Önkormányzat a szerződést nem köteles megkötni.

(5) Amennyiben a TRSZ a Fejlesztőnek felróható okból nem jön létre, és az Önkormányzatnak a fejlesztési terület beépítése kapcsán költségviselőként infrastrukturális beruházásokat kell megvalósítania, a beruházás teljes költéségét az Étv. 28. § (2) bekezdése alapján, önkormányzati hatósági határozatban az érintett ingatlanok tulajdonosaira kell hárítani.

7. § (1) A szabályozási tervben rögzített településfejlesztési cél megvalósítása előtt a függelékben szereplő újonnan beépítésre szánt területeken vagy a jelentős mértékben átépítésre kerülő területeken, illetve külterületi ingatlan belterületbe vonása előtt a szükséges kiszolgáló intézmények és infrastruktúra-fejlesztések kialakításához a fejlesztőnek hozzá kell járulnia.

(2) A fejlesztő az (1) bekezdés szerinti hozzájárulást a TRSZ-ben meghatározott mértékben köteles megfizetni az Önkormányzat részére.

8. § E rendelet a kihirdetése napján 18 órakor lép hatályba és rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

1. melléklet

KKT tartalmi előírásai és eljárásrend

1. A külterületi KKT tervlapjainak léptéke 1:1000 – 1:250-ig változhat, a belterületi KKT legalább 1:500 léptékű.

2. A KKT tervlapjai az alábbi szakági terveket és dokumentumokat kell, hogy tartalmazzák:

  • a) geodéziai felmérés: legalább a földmérési alaptérképnek megfelelő tartalommal, a szintkottázás szükség szerinti besűrítésével;
  • b) útépítési helyszínrajz: az útépítési tervnek legalább a meglévő kiépített hálózatig kell terjednie. Az útépítési terven jelölni kell a teljes telektömb beépítésének terveit, valamint a létesítendő kapubejárók helyét, továbbá a járdatő tervezett szintjét is. Ha a csapadékvíz-elvezetés nem zárt csatornahálózattal történik, akkor annak megoldását is legalább itt be kell mutatni, ügyelve a telekbejáratokra is. Az akadálymentes közlekedés jogszabályban előírt feltételeit biztosítani kell;
  • c) hossz-szelvény(ek) és minta-keresztszelvény(ek) jogszabályban előírt részletességgel;
  • d) csapadékvíz elvezetés: a felszíni csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (0,5 ha-t meghaladó telekterületű) beruházás esetén. A felszíni csapadékvíz elvezető rendszerek méretezése során hidrológiai, hidraulikai számításokkal kell igazolni a tervezett rendszer működésének alkalmasságát. A rendszert „csapadékvíz elvezetési koncepcióval" rendelkező területeken az abban előírtaknak megfelelően kell megtervezni és megvalósítani (nyílt vagy zárt);
  • e) közműépítési helyszínrajz: a szorosan vett tervezési területen túl a tervnek legalább a meglévő hálózatok csatlakozási pontjáig; befogadó vagy táppontig kell terjednie. A tervnek tartalmaznia kell legalább a villamos energia ellátás, a közvilágítás, a zöldfelület kialakítás, a vízellátás és a csatornázás megoldását, valamint – amennyiben a tervezési területen arra lehetőség van – a gázellátás, telefon és kábelhálózat megoldását is;
  • f) műszaki leírás: Ismerteti a műszaki infrastruktúrára (közművek, utak és egyéb műtárgyak) vonatkozó, a tervlapokat kiegészítő információkat, valamint az alkalmazott műszaki megoldásokat alátámasztó számításokat és indokolásokat;
  • g) költségbecslés (szakági tervező által készített);
  • h) egyeztetési jegyzőkönyvek: a leendő út- és a zöldfelületek kezelőivel, valamint a közmű-üzemeltetőkkel folytatott egyeztetésekről. (A dokumentumnak igazolni kell, hogy a tervi munkarész bemutatásra került, azzal az érintett szolgáltató, kezelő egyetértett, a tervezési területen kívüli hálózatfejlesztési igény felmerül-e.) és
  • i) tervezői nyilatkozat: a rendezési tervnek való megfelelőségről és jogszabályoknak való megfelelőségről.

3. A KKT-t a közös önkormányzati hivatal illetékes kirendeltségénél 8 példányban, tartalomjegyzékkel ellátva kell jóváhagyásra leadni. A dokumentációt elektronikusan is be kell nyújtani.

4. A benyújtást követően az önkormányzat formai vagy tartalmi hiányosság esetén a hiányzó munkarészek pótlására, tervek átdolgozására hívja fel a fejlesztőt.

5. A közös önkormányzati hivatal illetékes kirendeltsége részvételével egyeztető tárgyalást tarthat. Az egyeztető tárgyaláson elhangzott megállapítások, javaslatok alapján a terv kiegészítését kell kérni a fejlesztőtől.

6. A KKT kizárólag egyeztetést követően nyújtható be jóváhagyásra.

2. melléklet

TRSZ tartalmi előírásai és eljárásrend

1. A TRSZ szerkezeti tagozódása, kötelező tartalmi elemei:

  • a) A szerződés tárgya
  • b) A fejlesztési terület
  • c) A településrendezés tartalma
  • d) Általános rendelkezések
  • e) Műszaki tartalom
  • f) Az infrastrukturális létesítmények átadása
  • g) Az infrastrukturális létesítmények építésével kapcsolatos követelmények
  • h) Biztosíték és
  • i) szükség szerinti egyéb rendelkezések

2. A TRSZ mellékletei:

  • a) A jóváhagyott tanulmányterv vagy KKT,
  • b) A fejlesztési terület településrendezési eszközök szerint vett lehatárolása, helyszínrajz, és kialakítása (jogerős telekalakítási engedély),
  • c) A engedélyezett jogerős és érvényes hatósági határozatok, és hozzá tartozó, engedélyezési záradékkal ellátott tervdokumentáció(k),
  • d) Közműszolgáltatók, érintett útkezelők, a területen közösségi szolgáltatást végző szervezetek nyilatkozatai a közművek kiépítésének lehetőségeiről, megvalósítási feltételeiről és módjáról, valamint a kiépítendő közterület járműhasználhatósági, telekmegközelíthetőségi szempontjait illetően, és
  • e) Meghatalmazások

3. A TRSZ tárgyának megvalósulását követően az alábbi dokumentumokat kell szükség szerint mellékelni, és az elkészült létesítmények műszaki átadás-átvételi eljárása előtt 4 példányban leadni a közös önkormányzati hivatal illetékes kirendeltségénél.

  • a) megvalósulási dokumentáció a Fejlesztő, a kivitelező és a műszaki ellenőr által aláírva (nyomtatott és elektronikus (dwg/pdf) formában)
  • b) jogerős vízjogi létesítési engedély
  • c) jogerős vízjogi üzemeltetési engedély
  • d) jogerős útépítési engedély
  • e) műszaki átadási jegyzőkönyv
  • f) üzembehelyezési jegyzőkönyv
  • g) kivitelezői nyilatkozat
  • h) műszaki ellenőri nyilatkozat
  • i) tervezői nyilatkozat
  • j) ivóvízvezeték nyomáspróba és vízvizsgálati jegyzőkönyv
  • k) szennyvízcsatorna víztartási próba jegyzőkönyv
  • l) talaj tömörségi vizsgálati jegyzőkönyv
  • m) minőségi tanúsítványok
  • n) igazolás „Előközművesítési keret“ befizetéséről