Farád Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2013.(V.01.) önkormányzati rendelete
AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
Hatályos: 2014. 11. 01- 2014. 12. 04Farád Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2013.(V.01.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról
2014-11-01-tól 2014-12-04-ig
Farád Községi Önkormányzat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
- Fejezet
Általános rendelkezések
- Alapvető rendelkezések
1. §
(1) Az önkormányzat elnevezése: FARÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA (a továbbiakban: Önkormányzat).
(2) Az Önkormányzat székhelye: 9321 Farád, Fő u. 21.
2. §
- Az Önkormányzat önállóan, szabadon és demokratikusan, széleskörű nyilvánosság mellett intézi Farád község közügyeit. Gondoskodik a közszolgáltatásokról. Gyakorolja a helyi önkormányzati közhatalmat.
- A képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat-és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen akkor él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével kapcsolatos.
3. §
- Az Önkormányzat jelképei
a) a község címere,
b) a község zászlaja,
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jelképek leírását és használati módját külön rendelet szabályozza.
2. Az önkormányzat feladati és azok ellátásában részt vevők
4.§
- Az Önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (továbbiakban: Mötv.) törvényben és az ágazati törvényekben meghatározott kötelező és önként vállalt feladatokat, amelyek kormányzati funkció szerinti besorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.1
- Az Önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (továbbiakban: Mötv.) törvényben és az ágazati törvényekben meghatározott kötelező és önként vállalt feladatokat, amelyek szakfeladat szerinti besorolását a rendelet 1. melléklete tartalmaz.
- A képviselő-testület feladatainak eredményes megoldása érdekében – a kölcsönös érdekek alapján – együttműködik más települési önkormányzatokkal, az illetékességi területén működő önkormányzati szövetségekkel és civil szervezetekkel.
- Farád község testvértelepülései:
- Bart és Jányok (Szlovákia)
- A képviselő-testület tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az önkormányzat gazdasági ciklusprogramja tartalmazza. A gazdasági ciklusprogramot a polgármester, az alakuló ülést követő hat hónapon belül terjeszti a képviselőtestület elé. A program végrehajtását az éves költségvetési rendelet tartalmazza.
- A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó feladat és hatásköröket az Mötv. 42. §-a határozza meg.
- A képviselő-testület a polgármesterre, a jegyzőre, bizottságaira, és társulásaira hatáskört ruházhat át, és azt visszavonhatja. Az átruházott hatáskörben eljáró szervének, önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen jogorvoslattal a képviselő-testülethez lehet fordulni.
- A képviselő-testület átruházott hatásköreit a 2. melléklet tartalmazza.
II. Fejezet
A képviselő-testület működése
3. A működés általános szabályai
5. §
- Farád Község Önkormányzat Képviselő-testülete 7 főből áll.
- A képviselő-testület döntéseit ülésein hozza meg.
- Az ülések típusai:
- alakuló ülés
- rendes ülés
- rendkívüli ülés
4. A képviselő-testület tagjainak névsorát az 1. függelék tartalmazza.
4. Az alakuló ülés
6.§
Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai:
a.) a Helyi Választási Bizottság elnökének beszámolója a választások eredményéről
b.) a képviselők eskütétele
c.) a polgármester eskütétele
d.) a polgármester programjának ismertetése
e.) a polgármester illetményének megállapítása
f.) az alpolgármester megválasztása, eskütétele, illetményének megállapítása
5. Rendes ülés
7.§
A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.
6. Rendkívüli ülés
8.§
- A képviselő-testületi ülést 15 napon belüli időpontra össze kell hívni a Mötv. 44.§-ában meghatározott esetekben. Az ilyen okból szükségessé vált rendkívüli ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.
- Az (1) bekezdésben meghatározott eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával a polgármester halaszthatatlan ügyben, indokolt esetben rendkívüli ülést hívhat össze.
- Az (1) és (2) bekezdés szerinti rendkívüli ülés napirendjére csak olyan tárgysorozat vehető fel, amely annak összehívását indokolttá tette, vagy indokolttá tenné.
7. A képviselő-testület összehívása, az ülés meghívója
9.§
- A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, valamint tartós akadályoztatásuk estén az ülést a korelnök hívja össze és vezeti. Amennyiben az alpolgármesteri tisztséget betöltő személy és a korelnök személye megegyezik, úgy az ülést a korelnököt követő korelnök hívja össze és vezeti.
- A testületi ülést írásbeli, papíralapú meghívóval kell összehívni.
- A testületi ülés meghívóját és annak mellékleteit – a rendkívüli ülés kivételével – úgy kell megküldeni, hogy azt a meghívottak az ülésnap előtt 5 nappal megkapják, azzal, hogy a határidőbe a kézbesítés napja nem számít bele.
- A testületi ülés meghívójának tartalmaznia kell:
- az ülés helyét és időpontját
- a napirendi javaslatot és azok előterjesztését
- a napirend zárt ülés keretében történő tárgyalását vagy arra szóló javaslatot.
- A meghívó mellékletei a napirendek tárgyalásához készített anyagok.
- A rendkívüli ülés előtt a polgármester a meghívót legalább 24 órával az összehívás okának megjelölésével küldi ki. Az írásbeli meghívó mellőzhető, ha az összehívásra okot adó körülmény az ülés azonnali megtartását indokolja.
8. A meghívottak
10.§
- A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:
- a képviselőket
- a jegyzőt
- az önszerveződő közösségek (ÖTE, Sportegyesület, Farádi Lovas Egyesület, Rábaközi Lovas Klub, Historia Hungarica, Hársfavirág Nyugdíjasklub, Vöröskereszt, Hanyi Táltos Csikók, Cserkészcsapat, Farádi Horgász Egyesület) képviselőit.
9. Az ülések nyilvánossága
11.§
- A képviselő-testület ülése nyilvános.
- A képviselő-testület zárt ülést tart a Mötv. 46.§ (2) bekezdése a) pontjában meghatározott esetekben.
- A képviselő-testület a Mötv. 46.§ (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben az érintett kérésére zárt ülést tart.
- A képviselő-testület az érdekelt, az előterjesztő vagy a testület bármely tagja javaslata alapján – minősített többséggel – a Mötv. 46.§ (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben zárt ülést rendelhet el.
- Zárt ülésen a Mötv. 46.§ (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.
10. A határozatképesség
12.§
- A polgármester az ülés megnyitásakor – a jegyző közreműködésével – megvizsgálja a testület határozatképességét, és kihirdeti az arra vonatkozó megállapítását. Ezután javaslatot tesz a jegyzőkönyv-hitelesítők személyére.
- Ha a képviselő-testület határozatképtelenné válik, a polgármester kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására.
- Ha a képviselő-testület a polgármester kísérlete ellenére határozatképtelen marad, a polgármester az ülést berekeszti. Az ülés berekesztése esetén a képviselő-testület a következő ülésén elsőként az elmaradt napirendi pontokat tárgyalja meg.
11. Napirend
13.§
- A napirend tervezetét a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A képviselők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elhagyását, elnapolását vagy a javasolt sorrend megváltoztatását.
- A polgármester a napirend – meghívó szerinti – írásos tervezetét kiegészítheti az ülésen kiosztott anyagok napirendre vételéről szóló javaslattal. Az ülésre – a rendeletben foglaltaknak megfelelően – írásban beterjesztett képviselői indítványt, kérdést, interpellációt a napirendre felvettnek kell tekinteni.
- A napirendet a képviselő-testület vita nélkül határozza meg – figyelemmel a 12.§ (3) bekezdésében foglaltakra – a képviselő-testület eltérő döntése hiányában az alábbi sorrendben:
- beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról
- tájékoztató a két ülés között tett fontosabb intézkedésekről, eseményekről
- előterjesztés, e körben a tárgyalási sorrend:
ca) rendeletalkotásra vonatkozó előterjesztés
cb) minősített többséget igénylő előterjesztés
cc) a ca) és cb) pont alá nem tartozó anyag
- az ülésen kiosztott anyag
- indítvány
- bejelentés
- interpelláció, kérdés.
- A képviselő-testület a polgármester javaslatára, legkésőbb a napirend elfogadásakor elhatározhatja, hogy a lakosság széles rétegeit érintő témát két fordulóban – előbb az előterjesztés elveit, majd a vita után a szerkesztett előterjesztést – tárgyalja meg.
12. A tanácskozás rendje
14.§
- Az ülés vezetésével kapcsolatban a polgármester feladata a tanácskozás rendjének fenntartása.
- A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a polgármester a következő intézkedéseket teheti meg:
- figyelmezteti a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, vagy a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít,
- rendreutasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja.
- A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasítja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.
- Tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a tanácskozást lehetetlenné tevő egyéb körülmény esetén a levezető elnök az ülést felfüggesztheti, vagy az ülést berekesztve a még meg nem tárgyalt napirendi pontokat a soron következő ülésre elnapolja.
- A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.
15.§
- Rendes testületi ülésen napirend előtt bármely képviselő 5 perc időtartamban felszólalhat. Napirend előtt felszólalni a község életét, a képviselő-testület munkáját, vagy a képviselőket érintő általános jelentőségű kérdésekben lehet, kivéve az olyan ügyeket, amelyek az általános szabályok szerint napirendre tűzhetők, valamint kérdésként, interpellációként vagy indítványként terjeszthetők elő.
- A polgármester a napirendi pontok tárgyalása előtt szót ad a napirend előtt felszólalásra jelentkező képviselőknek, feltéve, hogy
- A napirendi pont előtti felszólalás szándékát legkésőbb az ülés kezdete előtt egy órával a polgármesternek, vagy a jegyzőnek írásban a tárgy megjelölésével előre jelezte, és
- a felszólalás a rendelet szerinti szabályoknak megfelel.
- A napirendi pont előtti felszólalás nem tartalmaz határozati javaslatot, arról a testület nem hoz határozatot.
16.§
- A polgármester minden napirendi pontról – kivéve a tájékoztató jellegű napirendeket – külön vitát nyit.
- A napirendi pont tárgyalásakor elsőként annak előterjesztője legfeljebb 5 perc időtartamban szóbeli kiegészítést fűzhet az írásbeli előterjesztéshez.
Az előterjesztő esetleges szóbeli kiegészítését követően az előterjesztőhöz kérdéseket lehet intézni, akinek azokra válaszolnia kell.
17.§
- A kérdésre adott válaszok ismertetését követően a polgármester a döntést igénylő napirendi pont felett vitát nyit.
- A képviselő ugyanahhoz a napirendi ponthoz legfeljebb kétszer szólhat hozzá, a hozzászólás alkalmanként legfeljebb 5 percig tarthat.
- Bármikor szót kérhet:
- az előterjesztő
- bármely képviselő ügyrendi kérdésben
- a jegyző, ha törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.
- Ügyrendi kérdésnek mindősül az a hozzászólás, kérdés, amelyben a képviselő-testület munkájával – ülésének lefolytatásával – kapcsolatos eljárási ügyben tesz észrevételt.
- A vita során a képviselők a (2) bekezdés szerinti hozzászólásuk részeként, a tárgyalt előterjesztésre vonatkozó módosító vagy kiegészítő javaslatokat tehetnek. Ezeket a javaslatokat szövegszerűen kell megfogalmazni. Új változatot, vagy módosító indítványt csak a vita lezárásáig lehet előterjeszteni.
18.§
- A polgármester lezárja a vitát, ha megállapította, hogy több hozzászóló nem jelentkezik. A vita lezárásáról szóló döntését a polgármester kimondja.
- A vita lezárását bármelyik képviselő javasolhatja, amelyről a képviselő-testület külön vita és felszólalás nélkül, egyszerű többséggel határoz. Ebben az esetben, a vitában még szót nem kapott képviselő szót kaphat, ha a vita lezárására vonatkozó szavazásig szólásra jelentkezett. Az így tett hozzászólásokat a vita részének kell tekinteni.
- A vita lezárását követően a napirendi pont előterjesztője válaszol a hozzászólásokra, és ekkor nyilatkozik az elhangzott módosító javaslatok, kiegészítések felvállalásáról.
- A válasz után a polgármester az elhangzott módosító javaslatokat összefoglalja és szövegszerűen, az eredeti előterjesztéshez illeszkedő módon ismerteti az arra vonatkozó (3) bekezdés szerinti előterjesztői nyilatkozattal együtt.
19.§
- A képviselők a zárószavazás megkezdése előtt bármikor javasolhatják a téma napirendről való levételét, amelyről a képviselő-testület vita és felszólalás nélkül határoz.
- A napirendi pont tárgyalásától annak előterjesztője a kérdéses anyag tárgyában történő szavazást megelőzően bármikor elállhat, és a beterjesztett anyagot a testületi döntés nélkül visszavonhatja.
- A napirendi pont tárgyalásának elnapolását idő hiányában, nem megfelelő előkészítettség vagy más, alapos indok alapján bármelyik képviselő indítványozhatja. A képviselő-testület az elnapolásról vita és felszólalás nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.
- Amennyiben a vita elnapolására és lezárására is érkezik javaslat, az elnapolásra vonatkozó javaslat eldöntése megelőzi a lezárásra vonatkozó javaslat eldöntését.
- Ugyanazt a napirendi pontot a képviselő-testület legfeljebb egyszer napolhatja el.
13. A személyes érintettség
20.§
- A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén – közeli hozzátartozójára is kiterjedően – bejelenteni személyes érintettségét.
- A személyesen érintett képviselő – érintettségének jelzése mellett bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni.
- Amennyiben a képviselő a Mötv. 49.§-a szerinti személyes érintettségét nem jelenti be, és a képviselő-testület így nem tud határozni a döntésből való kizárásról, és ezt a testületi ülést követő 60 napon belül bárki írásban jelzi, akkor:
- a döntés hatályban marad, ha azt legalább 4 képviselő megszavazta,
- a döntést ismételten a testület elé kell terjeszteni megerősítésre vagy elvetésre, ha az 4 szavazatnál kevesebbel lett elfogadva.
14. A döntések meghozatala
21.§
- A képviselő-testület döntéseit szavazással hozza. A határozati javaslatról a képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.
- A szavazás nyílt vagy titkos.
A szavazás közben a szavazást indokolni nem lehet
22.§
- A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.
- Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrend szerint felolvassa a képviselők nevét, akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A szavazás eredményét a jegyző összesíti, és ennek dokumentumait a polgármesternek átadja. A név szavazás tényét és eredményét a testületi ülésről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
- A képviselő-testület titkos szavazást tarthat azokban az ügyekben, amelyekben az Mötv. ezt lehetővé teszi. A titkos szavazatást bármelyik képviselő kezdeményezheti, a kezdeményezésről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt. A titkos szavazás szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik. A titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos teendőeket a képviselő-testület ügyrendi és összeférhetetlenségi ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottsága látja el. Amennyiben ez nem lehetséges, a testület a feladat ellátására, a polgármester javaslatára 3 fős szavazatszámláló bizottságot választ.
23.§
- Az eldöntendő javaslatokat a polgármester bocsátja szavazásra. A javaslat szövegét egyértelműen és úgy kell feltenni, hogy arra igennel és nemmel lehessen szavazni.
- A javaslat elfogadásához – a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel – a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges (egyszerű többség).
- A megválasztott képviselők több mint felének (minősített többség) – 4 képviselőnek – igen szavazata szükséges a Mötv.-ben meghatározottakon túl:
- gazdasági program, közép-és hosszútávú vagyongazdálkodási terv és annak végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásához,
- gazdasági társaságba történő belépésről, gazdasági társaság üzletrészének átruházásáról szóló döntéshez,
- önkormányzati vagyon ingyenes hasznosításáról vagy tulajdonjogának ingyenes átruházásáról, valamint az ingyenesen használatba adott vagyon fenntartására, állagának megóvására vonatkozó kötelezettségnek az önkormányzat általi átvállalásáról szóló döntéshez,
- hitelfelvételhez,
- kitüntetések és elismerő címek, díszpolgári cím adományozásához
- fegyelmi eljárás megindításához.
24.§
A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, majd ellene szavazók, a tartózkodók és a szavazásban részt nem vett, de jelenlévő képviselők számát, és kihirdeti a döntést.
15. Az ülések jegyzőkönyve
25.§
- A képviselő-testületi ülésről jegyzőkönyv készül 3 példányban. Ebből:
- az első példányt a jegyző kezeli, azt évente be kell köttetni,
- a második példányt meg kell küldeni 15 napon belül a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal vezetőjének,
- harmadik példányt a lakosság számára kell biztosítani betekintésre.
- A jegyzőkönyv a Mötv. 52.§-ban meghatározottakon kívül tartalmazza:
- előterjesztésként a képviselő kérése alapján külön feltüntetve a képviselő véleményét
- a napirenden kívül felszólaló nevét, felszólalása lényegét
- az elhangzott bejelentések lényegét.
- A jegyzőkönyvet a polgármester, a jegyző és két jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá.
- A jegyzőkönyv mellékletei:
- az ülésre szóló meghívó
- az előterjesztések és azok mellékletei
- a név szerinti szavazás névsora
- titkos szavazás esetén az eredményt megállapító jegyzőkönyv
- jelenléti ív
- A napirendi pont zárt ülésen való tárgyalásáról 2 példányban külön jegyzőkönyvet kell készíteni a jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok megtartásával.
- A lakosság számára ügyfélfogadási időben biztosítani kell a hozzátartozó dokumentumokkal együtt a jegyzőkönyv egy példányának – a zárt ülés kivételével – a megtekintését, az adatvédelmi szabályok megfelelő betartása mellett.
16. A közmeghallgatás és lakossági fórum
26.§
- A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatokat tehetnek.
- A közmeghallgatás helyéről és idejéről a lakosságot 15 nappal korábban a helyben szokásos módon – az önkormányzat hirdetőtábláira történő kifüggesztéssel – értesíteni kell.
- A közmeghallgatás összehívására és lefolytatására a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.
27.§
- A képviselő-testület – szükség szerint – lakossági fórumot szervez:
- a lakosság széles körét érintő, fejlesztési, beruházási kérdésekben,
- a közvetlen tájékoztatásra,
- közérdekű bejelentésre vagy javaslattételre.
- Fejezet
A képviselő-testület döntései
17. A rendelet
28.§
- A képviselő-testület rendeleteit a jogszabályszerkesztésre vonatkozó jogszabályok szerint kell elkészíteni.
- A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző állítja össze.
- A rendelet kihirdetése az önkormányzat hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel történik.
- A rendeletekről a jegyző nyilvántartást vezet.
18. A határozat
29.§
- A határozat megjelölés tartalmazza a képviselő-testület megnevezését, a határozat sorszámát az elfogadásának dátumával valamint a határozat megjelölését az alábbiak szerint:
„Farád Község Önkormányzat Képviselő-testületének ../2013.(hó,nap) határozata”
- A határozatnak a megjelölésen kívül tartalmaznia kell:
- a képviselő-testület döntését,
- a szükséges intézkedéseket,
- a végrehajtásárért felelős megnevezését,
- a végrehajtás határidejét.
- A határozatokról a jegyző betűrendes nyilvántartást vezet. A határozatokat az elfogadásukat követően 5 munkanapon belül meg kell küldeni a végrehajtásukért felelős szerveknek és személyeknek.
- Fejezet
A képviselő-testület szerveire, tagjaira és az önkormányzati tisztségviselőkre vonatkozó szabályok
19. Az önkormányzati képviselők
30.§
- Az önkormányzati képviselő a Mötv-ben rögzített jogok és kötelezettségek mellett köteles:
- tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában,
- köteles írásban vagy szóban bejelenteni, ha a képviselő-testület vagy bizottságának ülésén való megjelenésben akadályoztatva van,
- olyan magatartást tanúsítani, ami méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,
- kapcsolatot tartani a település polgáraival, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel, helyi civil szervezetekkel.
20. A bizottságok
31.§
- A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására bizottságokat választ.
- A bizottságok jellegük szerint: állandó bizottságok.
- A képviselő-testület a következő bizottságokat hozta létre:
- Jogi és Ügyrendi Bizottság (5 fő, ebből 2 fő külsős tag)[1]
- Pénzügyi, Ellenőrző, Település-és Vállalkozásfejlesztési Bizottság (7 fő, ebből 3 fő külsős tag)
- Kulturális, Oktatási és Sport Bizottság (5 fő, ebből 2 fő külsős tag)
- Egészségügyi és Szociálpolitikai Bizottság (5 fő, ebből 2 fő külsős tag)
- A képviselő-testület a Jogi és Ügyrendi Bizottságot jelöli ki a vagyonnyilatkozat-tételi eljárás, továbbá összeférhetetlenségi ügyek, valamint a választások, kinevezések, vezetői megbízások során a titkos szavazások lebonyolítására.
- A Bizottság tagjainak névsorát a 2. függelék tartalmazza.
21. A polgármester
32.§
- A polgármester társadalmi megbízatásban látja el a feladatait.
- A polgármester feladatait a Mötv. 67.§-a határozza meg.
- A polgármester a feladatai ellátása során:
- képviseli az önkormányzatot,
- szervezi és biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülést,
- segíti a képviselők munkáját,
- gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról,
- gondoskodik a helyi fórumok megszervezéséről,
- támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, a helyi civil szervezeteket,
- kapcsolatot tart a megyei közgyűléssel, az országgyűlési képviselőkkel, más település, különösen a szomszédos települések önkormányzatával, a helyi társadalmi szervezetek, civil szerveződések vezetőivel, a történelmi egyházak vezetőivel.
- A polgármester kötetlen időbeosztásban látja el feladatait, és fogadóórát tart a hét minden napján 8 – 10 óráig.
22. Az alpolgármester
33.§
- A képviselő-testület a saját tagjai közül – a polgármester javaslatára – egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
- Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.
- A képviselő-testület további egy alpolgármestert nem a képviselő-testület tagjai közül választ.
23. A jegyző
34.§
- A közös önkormányzati hivatal jegyzőjét pályázat alapján – a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CLXC. törvényben foglaltaknak megfelelően – határozatlan időre nevezik ki a polgármesterek, figyelembe véve a Mötv. 83.§ b) bekezdésében foglaltakat.
- A jegyző felett az egyéb munkáltatói jogokat a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti település – Farád – polgármestere gyakorolja.
- A jegyző vezeti a közös önkormányzati hivatalt és ellátja a Mötv. 81.§ (3) bekezdésében meghatározott feladatokat.
- A jegyzőt a közös hivatal igazgatási vezető-főtanácsosa helyettesíti.
- A jegyző ügyfélfogadása Farád községben:2
- hétfő, csütörtök 8 – 11 és 13 – 15 óráig
- szerda 8 – 11 óráig.”
24. A közös önkormányzati hivatal
35.§
- Farád Község Önkormányzatának Képviselő-testülete, Sopronnémeti Község Önkormányzatának Képviselő-testülete és Acsalag Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2013. március 1-jei hatállyal közös önkormányzati hivatalt hozott létre Farádi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) elnevezéssel.
- A hivatal szervezeti és működési szabályzatát a rendelet 3. melléklete[2] tartalmazza.
- Fejezet
25. Az önkormányzat társulásai
36.§
- Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb és gazdaságosabb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.
- Az önkormányzat a következő társulásoknak tagja:3
a. Farádi Óvodai Társulás
b. Beled Város Önkormányzat Szociális és Gyermekjóléti Társulása
c. Csorna-Farád-Sopronnémeti Intézményi Társulás
d. Csorna Térségi Önkormányzatok Társulása
- Fejezet
26. Az önkormányzat gazdálkodása
37.§
- A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről rendeletet alkot. Megalkotására nézve a vonatkozó jogszabályok az irányadók.
- A gazdálkodásra vonatkozó részletes előírásokat a költségvetésről szóló rendelet állapítja meg.
38.§
- Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján a Hivatal látja el.
- A képviselő-testület az önkormányzat belső ellenőrzését megbízási szerződéssel foglalkoztatott belső ellenőrrel látja el.
39. §
- A képviselő-testület az önkormányzati tulajdon és a vagyongazdálkodás szabályairól külön rendeletet alkot.
- Az önkormányzat vagyoni helyzetének alakulásáról a képviselő-testület a lakosságot évente egyszer átfogóan tájékoztatja.
- Fejezet
27. Záró rendelkezések
40.§
- Ez a rendelet 2013. május 2. napján lép hatályba.
- A rendelet hatálybalépésével hatályát veszti Farád Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2011.(IV.14.) rendelete.
1 Módosította az 1/2014.(II.14.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos: 2014.02.15. napjától
2 Módosította az 1/2014.(II.14.) önkormányzati rendelet 2.§-a.Hatályos: 2014.02.15. napjától
3 Módosította az 1/2014.(II.14.) önkormányzati rendelet 3.§-a.Hatályos: 2014.02.15. napjától
A rendelet szövegét a 13/2014. (X.23.) önkormányzati rendelet 1.§-a módosította. Hatályos: 2014. november 1-től
A rendelet 3. mellékletét a 7/2014 (V.2.) önkormányzati rendelet 1 §-a módosította. Hatályos: 2014.V.02.-től