Egerszalók Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2021. (IX.20.) önkormányzati rendelete

A települési támogatásokról és az egyéb szociális ellátásokról

Hatályos: 2023. 01. 01- 2024. 08. 31

Egerszalók Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2021. (IX. 20.) önkormányzati rendelete

A települési támogatásokról és az egyéb szociális ellátásokról

2023.01.01.

Egerszalók Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (4) bekezdés d) és g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a pénzbeli és természetbeni települési támogatásokról a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Egerszalók Községi Önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező személyekre.

(2) Az (1) bekezdés tekintetében alkalmazni kell a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3.§ (1)-(3) bekezdéseit és a 7.§ (1) bekezdését.

(3) Az e rendeletben meghatározott hatásköröket az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján átruházott hatáskörben:

a) a Szociális- Egészségügyi- Ifjúsági Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) és

b) a polgármester

gyakorolja.

(4) A jogosultak jövedelmének kiegészítésére, pótlására

a) pénzbeli támogatások

b) természetbeni támogatások

c) személyes gondoskodást biztosító ellátások nyújthatók.

(5) A pénzbeli támogatások részben vagy egészben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók. Természetbeni ellátás különösen: az élelmiszer, a tanszervásárlás, a tandíj, a közüzemi díjak, a gyermekintézmények térítési díjának kifizetéséhez nyújtott támogatás.

(6) Települési támogatást kell megállapítani, ha a kérelmező és családja megélhetése, létfenntartása közvetlen veszélybe kerül.

1. Eljárási szabályok

2. § (1) Az e rendeletben szabályozott valamennyi szociális ellátásra érvényes értelmező rendelkezéseket és az általános eljárási szabályokat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv (továbbiakban: Szt.) 4–16. §-a határozza meg.

(2) Az adott ellátásnál alkalmazandó sajátos eljárási szabályok az adott ellátáshoz kapcsolódva kerülnek meghatározásra.

(3) A szociális igazgatási eljárásra vonatkozó eljárási szabályokat az Szt. 5. § (1) bekezdése szerint kell alkalmazni.

(4) Az eljárást:

a) az önkormányzati hivatalnál írásban előterjesztett kérelemre kell, vagy

b) hivatalból lehet

megindítani.

(5) A kérelmet a jogszabályokban, illetve az e rendeletben meghatározott dokumentumokkal – igazolásokkal, nyilatkozatokkal – együtt kell benyújtani.

(6) Az e rendeletben meghatározott vagyoni helyzetre vonatkozó feltétel meglétét a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozat benyújtásával kell igazolni. A vagyonnyilatkozat II. részét - a nyomtatványon szereplő tájékoztató szövegtől eltekintve - az adott ellátásnál meghatározott személyi körre vonatkozóan kell kitölteni.

(7) A hiányosan előterjesztett kérelmek ügyében a hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezésétől számított 8 munkanapon belül meg kell tenni.

(8) Ha a szociális ellátás iránti igényt nem a jogosult terjeszti elő az eljárást hivatalból kell megindítani.

(9) A kérelmezőnek a kérelemben, illetve az annak mellékleteként benyújtott dokumentumokban feltüntetett jövedelem-adatokat az Szt. 10. §-ában meghatározottak szerint kell igazolnia.

2. Támogatások kifizetése

3. § (1) A pénzbeli ellátások kifizetése banki átutalással vagy házipénztárból történő kifizetéssel történik.

(2) A polgármester jogosult arra, hogy az általa rendkívül indokolt esetnek minősülő helyzetekben utasítást adjon az eseti pénzbeli ellátások házipénztárból készpénzben történő kifizetésére.

4. § (1) A rendszeres pénzbeli települési támogatásokat utólag, minden hónap 5-ig kell folyósítani.

(2) Az eseti pénzbeli települési támogatásokat a határozatban meghatározott időpontig kell folyósítani.

(3) A természetbeni települési támogatások biztosításának szabályait, határidejét, formáját a vonatkozó határozat rendezi.

(4) A rendszeres települési támogatás a támogatásról rendelkező határozatban megjelölt időponttól illeti meg az érintettet azzal, hogy a jogosultság kezdő hónapjában a havi támogatás teljes összegét kell folyósítani.

(5) A rendszeres települési támogatás tárgyhónapra esedékes összegéből a jogosult részére - rendkívüli élethelyzetből adódó méltánylást érdemlő esetben- a polgármester, vagy akadályoztatása esetén a jegyző a házipénztárból előleg kifizetését engedélyezheti.

II. Fejezet

Pénzbeli ellátások

5. § Az e rendeletben meghatározott feltételek alapján a jogosult részére a 6.§-ban nevesített eseti vagy rendszeres pénzbeli települési támogatást kell megállapítani.

6. § (1) Az eseti pénzbeli települési támogatás formái:

a) települési létfenntartási támogatás,

b) települési temetési támogatás;

c) települési támogatás elemi kár elhárításához,

d) települési gyermeknevelési támogatás

e) települési gyógyszertámogatás

(2) A rendszeres települési támogatás formái:

a) települési létfenntartási támogatás

b) települési lakhatási támogatás

c) települési ápolási támogatás

d) települési gyógyszertámogatás

7. § (1) Bizottság dönt:

a) a települési létfenntartási támogatásról

b) az elemi kár elhárításához nyújtott települési támogatásról,

c) a települési gyermeknevelési támogatásról

d) a települési ápolási támogatásról

e) a rendszeres települési gyógyszertámogatásról

(2) Polgármester dönt:

a) a települési temetési támogatásról

b) a települési lakhatási támogatásról

c) az eseti települési gyógyszertámogatásról

3. Települési létfenntartási támogatás

8. § (1) Települési létfenntartási támogatásra jogosult az a rászoruló személy, aki önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, és akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén annak 250 %-át nem haladja meg.

(2) Rendszeres települési létfenntartási támogatást meg lehet állapítani a 8. § (1) bekezdésben meghatározott feltételeken túl

a) annak az egyedülállónak, aki 1.000.000.-Ft-ot el nem érő vagyonnal rendelkezik, vagy

b) annak a személynek, akinek a családjában az egy főre jutó vagyon értéke nem éri el az 1.000.000.-Ft-ot.

(3) A kérelmezőnek a kérelmében indokolnia kell a települési létfenntartási támogatásra való rászorultságát.

(4) A települési létfenntartási támogatás nyújtható eseti, vagy rendszeres települési támogatás formájában.

(5) A közös háztartásban, egy lakcímen élő családtagok közül több kérelem esetén csak egy kérelmező részére lehet települési létfenntartásra jogosultságot megállapítani.

(6) Az eseti és rendszeres települési létfenntartási támogatásra való jogosultságról a Bizottság dönt.

(7) Az egy alkalommal megállapított eseti települési létfenntartási támogatás legkisebb összege 3.000 Ft, legmagasabb összege 15.000 Ft.

9. § (1) A rendszeres települési létfenntartási támogatás összegét havonként azonos, illetve különböző mértékben is meg lehet állapítani.

(2) Rendszeres települési létfenntartási támogatást havi rendszerességgel legalább 3, de legfeljebb 12 hónapra lehet megállapítani.

(3) Az egy hónapra megállapított rendszeres települési létfenntartási támogatás maximális összege 5.000 Ft.

4. Települési temetési támogatás

10. § (1) A temetési költségekre tekintettel települési temetési támogatásra jogosult az eltemettető, aki a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, függetlenül attól, hogy a meghalt személy eltemettetésére köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt-e vagy sem.

(2) Az (1) bekezdés szerint a temetési költség viselése az eltemettetést vállaló kérelmező létfenntartást akkor veszélyezteti, ha a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500 %-át nem haladja meg.

(3) A települési temetési támogatást az elhalálozás napját követő 90 napon belül lehet kérelmezni

a) a temetési költségek megelőlegezésére szociális kamatmentes kölcsönként

b) a temetési költségekhez utólag, vissza nem térítendő támogatásként

(4) A kérelmezőnek a kérelméhez a (3) bekezdés a) pont esetében csatolnia kell a temetési kiadásokra vonatkozó halotti anyakönyvi kivonatot vagy halottvizsgálati bizonyítványt és a kérelmező családjának jövedelmét bizonyító jövedelemigazolásokat.

(5) A kérelmezőnek a kérelméhez a (3) bekezdés b) pont esetében csatolnia kell kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát, a halotti anyakönyvi kivonatot és a kérelmező családjának jövedelmét bizonyító jövedelemigazolásokat.

(6) A települési temetési támogatásról a polgármester dönt.

(7) A döntést a kérelem beérkezésétől számított 3 munkanapon belül kell meghozni.

(8) A temetési támogatás összege

a) a (3) bekezdés a) pont esetében legfeljebb 100.000 Ft

b) a (3) bekezdés b) pont esetében 30.000 Ft.

(9) A temetési költségek megelőlegezése jogcímen megítélt települési támogatásról szóló határozatban meg kell jelölni

a) a temetési előleggel - számlával - való elszámolás határidejét, mely a határozat kiadásától számított 30 napnál több nem lehet

b) a szociális kölcsön havi részleteit, pénzbeli ütemezését és visszafizetésének végső határidejét, amely a határozat kiadásától számított legfeljebb 12 hónap lehet.

(10) Szociális kölcsön csak akkor állapítható meg, ha a kérelmező előző kölcsönét visszafizette.

5. Települési támogatás elemi kár elhárításához

11. § (1) Elemi kárra tekintettel települési támogatásra jogosult az a rászoruló személy, akinek a bekövetkezett elemi károk miatt létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.

(2) Elemi kárnak minősül a tűz, robbanás, vihar, viharon kívüli egyéb elemi kár, földcsuszamlás, talajsüllyedés, földrengés, árvíz miatt bekövetkezett kár.

(3) A támogatás összege esetenként legfeljebb 100.000.- Ft lehet.

(4) Az (1) bekezdés szerint a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet akkor áll fenn, ha

a) kérelmező lakhatását biztosító ingatlan elemi kárt szenvedett, és

b) a kérelmezőnek nincs saját, vagy a családja tulajdonában lévő, és haszonélvezeti jogával bíró más, a lakhatását lehetővé tevő ingatlana, és

c) a kérelmezőnek és családjának nincs jelentős – 1.000.000.- Ft-ot elérő egyéb ingó és ingatlan – vagyona, és

d) a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át nem haladja meg,

(5) Az önkormányzat hivatal jegyzője, vagy a jegyző által kijelölt dolgozója a kérelem beérkezésétől számított 3 napon belül a kérelemmel érintett ingatlanon helyszíni szemlét tart.

(6) A kérelmezőnek a kérelméhez csatolnia kell a (4) bekezdés b-d) pontokra vonatkozó nyilatkozatokat.

(7) El kell utasítani azt a kérelmet, mely esetében a kérelmező, illetve családjában élő személy

a) az elemi kárt szándékosan idézte elő

b) az elemi kár elhárításában, csökkentésében a körülményekhez, lehetőségeihez képest nem, vagy nem megfelelő mértékben vett részt.

(8) Az elemi kárra tekintettel kérelmezett települési támogatás megítéléséről a Bizottság a kérelem beérkezésétől számított 5 napon belül dönt.

(9) A támogatást megítélő határozatban - legfeljebb 3 hónapos határidő megadásával - a jogosultat kötelezni kell arra, hogy támogatási összeg cél szerinti felhasználásáról - a nevére, vagy a családja valamely tagjának nevére szóló számlával - elszámoljon.

(10) Amennyiben a jogosult a támogatást részben, vagy egészben nem a támogatási cél szerint használta fel, vagy az elszámolási kötelezettségének határidőig nem tesz eleget határozatban kell kötelezni a támogatás megtérítésére.

6. Települési gyermeknevelési támogatás

12. § (1) Települési gyermeknevelési támogatásra jogosult az a rászoruló személy, akik létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került a gyermekneveléshez kapcsolódó, alkalmanként jelentkező többletkiadások miatt, és ezért anyagi segítségre szorul.

(2) Az (1) bekezdés szerint támogatást kérelmezni lehet

a) a gyermek iskoláztatásához, óvodáztatásához, vagy

b) válsághelyzetben lévő várandós anya részére, vagy

c) a gyermek fogadásának előkészítéséhez, vagy

d) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez

szükséges anyagi támogatásra.

(3) Az (1) bekezdés szerinti támogatást kérelmező akkor van létfenntartást veszélyeztető élethelyzetben, ha a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg.

(4) A (2) bekezdés a) pontja szerinti kérelemhez be kell csatolni a gyermek iskolalátogatási igazolását, vagy az óvodai, iskolai felvételről szóló igazolást.

(5) A (2) bekezdés b), vagy c) pontja szerinti kérelemhez a kérelmezőnek be kell nyújtani a várandóságot igazoló szakorvosi igazolást, illetve a (2) bekezdés c) pont szerinti esetben a már megszületett gyermek születési anyakönyvi kivonatát.

(6) A (2) bekezdés d) pontja szerinti kérelemhez csatolni kell a nevelésbe vétellel kapcsolatos határozatokat.

(7) A települési gyermeknevelési támogatást eseti jelleggel kell nyújtani.

(8) Az egy alkalommal megállapított eseti települési gyermeknevelési támogatás maximális összege

a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti okból benyújtott kérelem esetén 5.000 Ft,

b) a (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti okból benyújtott kérelem esetén 10.000 Ft,

c) a (2) bekezdés d) pontja szerinti okból benyújtott kérelem esetén 5.000 Ft.

(9) A kérelemről a kérelem beérkezését követő 15 napon belül a Bizottság dönt.

7. Települési lakhatási támogatás

13. § (1) A lakhatási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A lakhatási támogatás a villanyáram-, a víz- és gázfogyasztás, a csatornahasználat és hulladékszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztőrészletéhez, illetve a tűzelőanyag költségéhez nyújtható.

(2) Lakhatási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg

a) nem egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250%-át,

b) egyedülélő, vagy gyermekét egyedül nevelő esetében az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 350%-át

c) és vagyonnal nem rendelkezik

(3) A lakhatási támogatás összege háztartásonként 5000 Ft /hó.

(4) A lakhatási támogatás a kérelem benyújtásának hónapja első napjától adható egy év időtartamra.

(5) Lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(6) Az (5) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(7) A lakásban való tartózkodás jogcímét lakcímkártyával, lakásbérleti szerződéssel igazolni szükséges.

(8) A kérelemhez csatolni szükséges valamennyi szolgáltatói számlát, kivéve az albérleti díj hozzájárulásra irányuló kérelemnél, ahol az albérleti díj összegét tartalmazó érvényes szerződést, megállapodást kell csatolni.

(9) A rendszeres lakhatási támogatás megállapításának feltétele, hogy a lakásfenntartáshoz kapcsolódó lakhatási költségek összege érje el a kérelmezővel egy háztartásban élők havi jövedelmének legalább 20 %-át.

(10) A kérelmet a polgármesternek 21 napon belül kell elbírálni.

(11) A lakhatási támogatás természetben nyújtott szociális ellátásként is biztosítható a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti. Ebben az esetben az önkormányzat a támogatást – a szolgáltatást, közszolgáltatást igénybe vevő fogyasztónak és a fogyasztási helynek a beazonosítása után - közvetlenül a szolgáltató részére utalja át.

(12) Azon személy esetében, akinél előre fizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készülék működik, a lakhatási támogatást vagy annak meghatározott részét természetben, a készülék működtetését lehetővé tévő formában kell nyújtani.

8. Települési ápolási támogatás

14. § (1) Települési ápolási támogatásra jogosult az a hozzátartozó / Ptk. 8:1 (1) bekezdés 2. pont / aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi és a beteg ápolása miatt létfenntartása veszélyeztetett.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a kérelmező létfenntartása akkor veszélyeztetett, ha a háztartásában az egy főre számított havi családi jövedelem:

a) a kérelmező esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át,

b) egyedülálló kérelmező esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át.

nem haladja meg.

(3) A kérelemhez csatolni kell a háziorvos vagy szakorvos igazolását arról, hogy:

a) az ápolt 3 hónapot meghaladóan, vagy tartósan beteg és

b) az ápolt állandó és tartós gondozásra szorul.

(4) Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha:

a) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban részesül

b) rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét,

c) szakiskola, középiskola nappali rendszerű képzésének tanulója, illetve felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója,

d) keresőtevékenységet folytat és munkaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével-a napi 4 órát meghaladja.

15. § (1) A települési ápolási támogatás megszüntetésére alkalmazni kell az Szt. 42. § (2) és (3) bekezdését.

(2) Az ápolást végző személy az Szt. 42. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettségét akkor nem teljesíti, ha több egymást követő napon nem gondoskodik:

a) az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, így különösen:

aa) a megfelelő – legalább napi egyszeri – meleg étel biztosításáról, és

ab) a gyógyszerhez való hozzájutásról, és

ac) az egyéb alap ápolási feladatok ellátásáról, és

b) az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiéniás körülményének biztosításáról, különösen:

ba) a fürdetésről, mosdatásról, és

bb) a lakás takarításáról és tisztántartásáról, és

c) az esetleges vészhelyzetek kialakulásának megelőzéséről.

16. § Az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének teljesítését a házi szociális gondozó a Bizottság felkérésére elvégzi és az ellenőrzés tapasztalatairól és az ápolási kötelezettség teljesítéséről vagy annak hiányosságairól az ellenőrzést követően haladéktalanul értesíti a jegyzőt.

17. § (1) A települési ápolási támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 70 %-a.

(2) A támogatást havi rendszerességgel 12 hónapra kell megállapítani, a jogosultság megállapításáról a Bizottság dönt.

(3) Az ellátást egy évben egy kérelmező részére egyszer lehet állapítani.

9. Települési gyógyszertámogatás

18. § (1) A gyógyszerkiadásokra tekintettel települési gyógyszertámogatásra jogosult az a rászorult személy, aki közgyógyellátási igazolvánnyal nem rendelkezik és a gyógyszerkiadások, illetve betegséghez kapcsolódó kiadások miatt időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd.

(2) A települési gyógyszertámogatás nyújtható eseti vagy rendszeres települési támogatás formájában.

19. § (1) Eseti települési gyógyszertámogatást gyógyszerre egy naptári évben két alkalommal, gyógyászati segédeszközre egy naptári évben egy alkalommal lehet megállapítani.

(2) Eseti települési gyógyszertámogatásra a kérelmező akkor jogosult, ha:

a) családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén 350 % -át nem haladja meg és

b) a gyógyszerkiadásai vagy betegséghez kapcsolódó kiadásai a kérelem benyújtásakor elérik, vagy meghaladják a 3.000 Ft-ot és a gyógyászati segédeszköz költsége eléri vagy meghaladja a 10.000 Ft-ot.

(3) A kérelemhez csatolni kell a kezelőorvos vagy szakorvos és a gyógyszertár vagy gyógyászati segédeszköz árusító hely igazolását az igénylő megbetegedése kezeléséhez szükséges gyógyszerszükségletéről és annak várható költségéről, vagy a gyógyászati segédeszköz szükségességéről és annak várható költségéről.

(4) A gyógyszertámogatás kizárólagosan az Önkormányzattal szerződésben álló gyógyszertárban váltható be.

(5) A gyógyszertárral kötött szerződésben és a jogosultságot megállapító határozatban rögzíteni kell, hogy a gyógyszertámogatás - a gyógyszerhelyettesíthetőség szabályai szerint - csak az orvosi igazolásában nevesített, és az Önkormányzat által jóváhagyott gyógyszer vásárlására használható fel.

(6) Az egy alkalommal megállapított eseti települési gyógyszertámogatás maximális összege 5.000 Ft, gyógyászati segédeszköz esetén legfeljebb 10.000 Ft.

(7) Gyógyászati segédeszköz vásárlása esetén a (5) bekezdésben meghatározott keretösszeget a Polgármester méltányosságból legfeljebb a mindenkori nyugdíjminimum összegére megemelheti.

(8) Az eseti települési gyógyszertámogatásra való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester 3 munkanapon belül dönt.

20. § (1) A rendszeres települési gyógyszertámogatást a kérelem benyújtását követő hónap első napjától havi rendszerességgel, legalább 6 és maximum 12 hónapra lehet megállapítani.

(2) A kérelemhez csatolni kell a kezelőorvos vagy szakorvos és a gyógyszertár igazolását az igénylő havi rendszeres megbetegedésének kezeléséhez szükséges gyógyszerszükségletéről és annak várható költségéről.

(3) Rendszeres települési gyógyszertámogatás a kérelmezőnek - az alábbi feltételek együttes fennállása esetén- akkor lehet megállapítani, ha

a) családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén 350 %-át nem haladja meg

b) a gyógyszerkiadásai, illetve betegséghez kapcsolódó számlával igazolt kiadásai meghaladják a havi 3000 Ft-ot

c) a kezelőorvos igazolja a gyógyszerkiadások, vagy a betegséghez kapcsolódó egyéb kiadások szükségességét.

(4) A (2) bekezdés b) pontja szerinti kiadásokat számlákkal kell igazolni.

(5) Az egy hónapra megállapított rendszeres települési gyógyszertámogatás maximális összege 5.000 Ft.

(6) A gyógyszertámogatás kizárólagosan az Önkormányzattal szerződésben álló gyógyszertárban használható fel.

a) A gyógyszertárral kötött szerződésben rögzíteni kell, hogy a gyógyszertámogatás csak a kezelőorvos igazolásában nevesített, és az Önkormányzat által jóváhagyott gyógyszer vásárlására használható fel.

b) Amennyiben a gyógyszertámogatás ideje alatt módosul a terápia és a háziorvos vagy szakorvos által rendelet vényköteles gyógyszerek megváltoznak, úgy a keretösszeg a módosult gyógyszerek támogatására is felhasználható.

(7) A rendszeres települési gyógyszertámogatást egy éven belül legfeljebb egy alkalommal lehet megállapítani.

(8) A rendszeres települési gyógyszertámogatásra való jogosultságról a Bizottság dönt.

III. Fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások

21. § (1) A természetben nyújtott szociális ellátások körében az önkormányzat a következő ellátásokat nyújtja:

a) köztemetés

b) eseti települési tűzifa támogatás

(2) Az egyedi határozatban rögzítenie kell a természetbeni nyújtott ellátás konkrét formáját.

(3) Az (1) bekezdés szerinti természetbeni ellátást lehetőség szerint közvetlenül az ellátó intézménynek, a forgalmazónak, a szolgáltatást nyújtónak kell folyósítani.

10. Köztemetés

22. § (1) A köztemetés költségét nem lehet a helyben szokásos legolcsóbb temetési költségnél magasabb összegben megállapítani. A helyben szokásos legolcsóbb temetési költség: 200.000 Ft.

(2) A települési önkormányzat különös méltányosságból az Szt. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól:

a) részben mentesíti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben az érintett személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj 150 %-át, egyedül élő esetén a 250 %-át,

b) egészben mentesíti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben az érintett személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj 100 %-át, egyedül élő esetén a 200 %-át, és az érintett személy vagyonnal nem rendelkezik.

(3) A köztemetésről a polgármester dönt.

11. Települési tűzifa támogatás

23. § (1) A szociális tűzifa támogatásról szóló önkormányzati rendelet kiegészítéseként a Bizottság kivételes méltányosságból évente egy alkalommal, háztartásonként legfeljebb 2 erdei m3 tűzifát biztosít azoknak az egerszalóki lakóhellyel rendelkező és szociális tűzifa támogatásban nem részesült rászorult személyeknek, háztartásoknak, aki(k):

a) 70 év feletti egyedül élők

b) akik fogyatékosságuk, tartós betegségük, rossz egészségi állapotuk miatt nem tudnak önmagukról gondoskodni és a családjukban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét

c) aki rendkívüli élethelyzetére tekintettel a téli tüzelővásárlást saját erőből nem tudja megoldani, és a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét, egyedül élő esetén annak háromszorosát

feltéve, hogy a lakását fával fűti.

(2) A kérelemhez mellékelni kell a közös háztartásban élők jövedelemigazolását és az (1) bekezdés b) pontra hivatkozás esetén a tartós betegségre, fogyatékosságra, egészségi állapotra vonatkozó igazolásokat.

(3) A jogosultság megállapításáról vagy elutasításáról 15 napon belül kell döntést hozni.

(4) A tűzifa a támogatásban részesülő háztartások, személyek részére a döntést követő 15 napon belül térítésmentesen kerül kiszállításra.

(5) Az 1.§ szerinti támogatás lakóingatlanonként egy személy számára állapítható meg.

IV. Fejezet

Szociális alapszolgáltatások

24. § (1) A települési önkormányzat a személyes gondoskodás körében szociális alapszolgáltatásként biztosítja:

a) az étkeztetés

b) a házi segítség nyújtást

c) a családsegítést

(2) A szolgáltatást nyújtó önkormányzat külön eljárás nélkül köteles ellátást nyújtani

a) ha azzal meg lehet előzni az érintett személy életveszélyes állapotba kerülését, vagy

b) az ellátást rendkívüli időjárási helyzet indokolja.

(3) Külön eljárás keretében akkor lehet ellátást nyújtani, ha az ellátást az érintettnek megállapították, de annak igénybevételével felhagyott, majd az ellátás megállapítását követő 2 hónapon belül ismét kéri az ellátást, és közben az ellátás nyújtásának feltételei továbbra is fennállnak.

(4) A személyes gondoskodás keretében nyújtott ellátás megszűnik:

a) jogosulatlan igénybevétel esetén

b) ha az ellátásról az érintett írásban lemond

c) az ellátott bentlakásos intézményben kerül elhelyezésre

d) elhalálozik

(5) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátást meg kell szüntetni, ha:

a) az ellátás megállapítása határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig történt;

b) az ellátott az ellátást előzetes bejelentés nélkül tartósan, 2 hónapon túl nem vette igénybe, s ezt utólag elfogadható módon nem mentette ki;

c) az ellátott magatartásával az ellátást lehetetlenné tesz vagy akadályozza;

d) az ellátott a részére megállapított intézményi térítési díj megfizetését figyelmeztetés ellenére elmulasztotta, feltéve, hogy annak megfizetésére egyébként képes lenne.

(6) Az ellátás megszüntetéséről a gondozást végző véleményének kikérése után, a Bizottság dönt, és döntéséről értesíti a kérelmezőt.

(7) A szociális törvényben, illetve e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy a szociális törvény és e rendelet megsértésével nyújtott szociális alapszolgáltatást a (4) bekezdés a) pontja szerint meg kell szüntetni, továbbá az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt kötelezni kell a térítési díj teljes összegének megfizetésére. Az ellátás megszüntetését és az esetleges megtérítési kötelezettséget határozatba kell foglalni.

25. § (1) A személyes gondoskodásért fizetendő térítési díjak mértékét az önkormányzat az Szt. 92. § (2) bekezdés f) pontja alapján rendeletben állapítja meg.

(2) A térítési díjakat e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3) A térítési díjat el lehet engedni, ha a kötelezett havi jövedelme nem éri el a mindenkori nyugdíj minimum 150 %-át, vagyonnal nem rendelkezik és a 65. életévét betöltötte.

(4) A csökkentett, vagy elengedett térítési díjakról a Bizottság határozatban dönt.

12. Étkeztetés

26. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik megfelelnek az Szt. 62. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

(2) Az Szt. 62. § (1) bekezdése alkalmazásában szociálisan rászorult személy

a) a jövedelmi helyzete miatt, akinek havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, vagy

b)1 betöltötte 65 életévét, vagy

c) az egészségi állapota miatt, ha a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani a napi egyszeri meleg étkeztetést, vagy

d) a fogyatékosság és pszichiátriai betegsége miatt, ha a vonatkozó orvosi szakvélemények alapján a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani a napi egyszeri meleg étkeztetést, vagy

e) a szenvedélybetegsége miatt, ha a vonatkozó szakorvosi szakvélemények alapján a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani a napi egyszeri meleg étkeztetést, vagy

f) a hajléktalansága miatt, ha a személy nyilatkozatában tartózkodási helyeként az önkormányzat illetékességi területét jelölte meg, és a hajléktalan étkeztetésének hiánya veszélyezteti a hajléktalan életét.

27. § (1)2 Az önkormányzat fenntartásában működő Egerszalóki Bóbita Óvoda, Bölcsőde és Konyha elnevezésű intézmény (a továbbiakban: Intézmény) az étkeztetést az Egerszalók, Kossuth Lajos út 69. sz. alatti szociális konyháról biztosítja.

(2)3 Az Intézmény az étkeztetést az igénybe vevőnek az ebéd saját részre történő elvitelével vagy a szociális gondozónő bevonásával, az étel lakásra történő kiszállításával biztosítja. Az étkezés nyújtásának konkrét módjáról a szolgáltatás részleteit is rögzítő Megállapodásban szükséges írásban rendelkezni. A Megállapodást az Intézmény vezetője és az étkeztetést igénybe vevő vagy törvényes képviselője köti.

(3)4 Az étkezésért térítési díjat kell fizetni. A térítési díj alapja az élelmezés nyersanyag költségének, valamint az étkezéssel kapcsolatosan felmerült költségnek egy ellátottra jutó napi összege (a továbbiakban: élelmezési térítés).

(4) Az étkezésért fizetendő általános forgalmi adóval növelt személyi térítési díj az élelmezési térítés és az igénybe vett étkezések számának szorzata.

(5)5 Az étkeztetést igénybe vevő a térítési díj megfizetésére a tárgyhó 25. napjáig köteles.

(6)6 Az Étkeztetésre vonatkozó Szakmai Program részletezi a szociális alapszolgáltatás célját, feladatát, igénybevételének módját, a feladatellátás szakmai tartalmát, módját, a biztosított szolgáltatások formáit, körét, rendszerességét.

(7)7 Az étkeztetésről az Intézményvezető dönt.

13. Házi segítségnyújtás

28. § (1)8 Az önkormányzat a házi segítségnyújtási feladatotokat (személyi gondozás és szociális segítés) saját alkalmazottjával, főállásban foglalkoztatott szociális gondozónővel látja el.

(2) Házi segítségnyújtás keretében saját lakókörnyezetében kell gondoskodni:

a) azokról az időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak,

b) azokról a pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről, valamint szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek,

c) azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát igénylik,

d) azokról a személyekről, akik a rehabilitációt követően a saját lakókörnyezetükbe történő visszailleszkedés céljából támogatást igényelnek önálló életvitelük fenntartásához.

(3) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell:

a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,

b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,

c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.

(4) A házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult az, akinek egészségi állapota indokolja a szolgáltatás biztosítását. E feltétel fennállását külön jogszabály szerint kell igazolni.

(5)9 A szolgáltatás nyújtásának részleteit Egerszalók Községi Önkormányzat házi segítségnyújtás szolgáltatásának Szakmai Programja tartalmazza.

14. Családsegítés

29. § Az önkormányzat a családsegítés körébe tartozó Szt. 64. § -ban meghatározott feladatainak ellátásáról a Verpeléti Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat Társulás (székhelye: 3351 Verpelét, Kossuth Lajos u. 73.) útján gondoskodik.

15. Hatálybalépés

30. §10

31. § Ez a rendelet 2021. október 1-jén lép hatályba.

1

A 26. § (2) bekezdés b) pontja az Egerszalók Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

2

A 27. § (1) bekezdése az Egerszalók Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

3

A 27. § (2) bekezdése az Egerszalók Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

4

A 27. § (3) bekezdése az Egerszalók Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

5

A 27. § (5) bekezdése az Egerszalók Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

6

A 27. § (6) bekezdését az Egerszalók Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 2. § (3) bekezdése iktatta be.

7

A 27. § (7) bekezdését az Egerszalók Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 2. § (3) bekezdése iktatta be.

8

A 28. § (1) bekezdése az Egerszalók Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

9

A 28. § (5) bekezdését az Egerszalók Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdése iktatta be.

10

A 30. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette. A 30. §-t az Egerszalók Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 4. §-a hatályon kívül helyezte.

11

Az 1. melléklet az Egerszalók Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (VII. 15.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.