Az önkormányzat tulajdonában és kezelésében lévő utak fenntartása és fejlesztése minden évben jelentősen terheli az önkormányzat költségvetését. Fontos feladatunk az önkormányzati közutak állapotának védelme, állagromlásuk megelőzése, valamint a biztonságos közlekedés garantálása. Mindezekhez meghatározott önkormányzati utak esetében elengedhetetlenül szükséges a súlykorlátozás bevezetése, a behajtás rendjének szabályozása. Egyedi esetekben elkerülhetetlen és indokolt a súlykorlátozást meghaladó méretű járművekkel a védett övezetbe történő behajtás, ezekre az esetekre készült az alábbi rendelettervezet.

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény a közúti közlekedéssel összefüggő önkormányzati feladatok között említi a közúthálózat fejlesztését, fenntartását, üzemeltetését. A közúti közlekedéssel összefüggő önkormányzati feladatok ellátásáról a helyi önkormányzat képviselő-testülete kell, hogy gondoskodjon. A közút kezelője köteles gondoskodni arról, hogy a közút a biztonságos közlekedésre alkalmas. A közút megrongálódását a közút kezelője köteles kijavítani és a közút forgalmának biztonságát veszélyeztető helyzetet elhárítani. Ezen feladatok megvalósításának része az utak állagának megóvása is, melyhez eszközként a közútkezelő rendelkezésére áll a közút forgalmi rendjének meghatározása is.

A rendelet megalkotásának szükségessége: Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény és a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény teszi lehetővé az önkormányzati utak vonatkozásában a teherforgalom rendeleti úton történő szabályozását. Az önkormányzat kezelésében lévő utak állagának megőrzése érdekében indokolt a rendelet megalkotása.

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 34. § (2) bekezdése rögzíti, hogy a közút forgalmi rendjét - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a közút kezelője - alakítja ki. A forgalmi rendet - a forgalmi körülmények vagy a baleseti helyzet jelentősebb változása esetén, de legalább ötévenként - a közút kezelőjének felül kell vizsgálnia, és ha szükséges, módosítania kell. A közlekedési hatóság - a közlekedés biztonságát sértő vagy veszélyeztető helyzet megszüntetése érdekében - kezdeményezheti a forgalomszabályozás módosítását, vagy a közút kezelőjét a forgalmi rend felülvizsgálatára kötelezheti.

Az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet 4. §-a előírja, hogy: „Az utak forgalmát úgy kell szabályozni (a forgalmi rendet úgy kell kialakítani), hogy a közlekedés résztvevői biztonságosan, gyorsan és zavartalanul közlekedhessenek. (2) A forgalomszabályozási munka a szabályozás megtervezésében, megvalósításában, a közúti jelzések hatásának megfigyeléséből áll.

(3) A forgalomszabályozás során figyelembe kell venni a szabályozandó út (útszakasz)

- közlekedésbiztonsági helyzetét és annak időbeni változásait,

- forgalmának biztonságát és zavartalanságát befolyásoló környezet,

- forgalmának nagyságát, összetételét és annak változásait,

- műszaki jellemzőit,

- környezetének településrendezési és környezetvédelmi szempontjait.

(5) A forgalomszabályozást a szükséges legkevesebb közúti jelzéssel kell megvalósítani.”

Ugyanezen Rendelet, 10. § (1)-(2) bekezdése szerint a helyi forgalomszabályozás célja, hogy a közúti jelzések alkalmazásával közölje a közlekedésben résztvevőkkel azokat a különleges kötelezettségeket, korlátozásokat, tilalmakat, vagy veszélyhelyzeteket, amelyekre az adott helyen a KRESZ-ben foglalt tételes magatartási szabályok betartása mellett figyelemmel kell lenniük.

A járművek forgalmára vonatkozó tilalmat, vagy korlátozást csak kellően indokolt esetben és mértékig szabad elrendelni. A tilalmak vagy korlátozások a forgalom biztonságának és egységesítésének, az út (műtárgy) műszaki állapotának védelme és környezetvédelmi szempontok érdekében rendelhetők el.

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 3. § (1) bekezdésében, 34. § (2) bekezdésében, az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII.21.) KM. rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva az Önkormányzat törzsvagyonának részét képező helyi közutak és műtárgyaik állagának megóvása, fenntartása és a helyi közutakon való biztonságos közlekedés biztosítása céljából, illetve a környezet nyugalmának és a lakosság pihenéshez való jogának biztosítása érdekében a helyi közutakon történő súlykorlátozás vezethető be.

Mivel a település külterületének jelentős részén mezőgazdasági tevékenységet folytatnak, így a traktorok, lassú járművek behajtásának korlátozása nem lehetséges, illetve ezen járművek nem rendelkeznek akkora összsúllyal, amely jelentősen rongálná az utak állapotát, minőségét, ezért a 15 tonna össztömegűnél nagyobb járművek behajtását indokolt korlátozni, tiltani.

Régóta jelentős a község területén a szállító teherautók forgalma, a felújított útszakaszok jelenlegi állapotának hosszútávon történő fenntartása fontos feladat, hisz annak javítása, karban-, és fenntartása az Önkormányzat költségvetése terhére jelent kiadást.

A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 29. § (1) bekezdésében foglaltak szerint fizetési kötelezettséget törvény vagy törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendelet írhat elő.

Mivel a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény közlekedési célú úthasználati díj önkormányzati beszedésére nem ad felhatalmazást, a Kúria döntése alapján a súlykorlátozás kiváltása fejében történő díjfizetés nem írható elő. Erre legfeljebb az út nem közlekedési célú igénybevétele esetén van lehetőség. Például lakodalom céljából a fél utca lezárása, vagy a teljes utcaszakaszon kirakodó vásár szervezése.

Úthasználati díjfizetés előírása nélkül egyetlen szankcióra van lehetőség a súlykorlátozás megsértése esetére, ez pedig a közösségi együttélés szabályainak megsértéséből eredő közigazgatási bírság. Egyetlen probléma, hogy az önkormányzatnak még ilyen tárgyú rendelete nincs.