Mónosbél Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2017. (XII. 29.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2024. 04. 26Mónosbél Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2017. (XII. 29.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Mónosbél Község Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011 évi CLXXXIX törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.
A helyi védelem
1. A helyi védelem feladata, a helyi védelem alá helyezés és megszüntetés
1. § A helyi védelem feladata a helyi védelmet igénylő építészeti örökség
a) meghatározása, dokumentálása,
b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása,
c) megőrzése, megőriztetése,
d) a védelem alatt álló építészeti örökség, helyi védett érték károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.
2. § (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor.
(2) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével
b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot és
c) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
d) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(3) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a helyi védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével
b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(4) Nem kezdeményezhető helyi védelem alá helyezésére, vagy annak megszüntetésére vonatkozó eljárás, ha annak tárgyában öt éven belül ilyen eljárás lefolytatásra került, kivéve vis maior helyzetet.
(5) Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és azt a polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére 15 napon belül a kezdeményező nem egészíti ki, a javaslatot a polgármester érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
(6) A helyi védelem alá helyezésére, vagy annak megszüntetésére vonatkozó eljárás megindításáról a kezdeményezés alapján a képviselő-testület dönt.
3. § (1) A helyi védelem megszűntetésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha
a) a védelemben részesülő építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy károsodás műszaki eszközökkel helyre nem állítható, vagy a helyreállításának költsége nem áll arányban annak értékével, vagy
b) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül, vagy
c) a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette, vagy
d) a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg, vagy
e) magasabb fokú (műemléki vagy fővárosi) védettséget kap
f) telekosztás révén csak az egyik újonnan kialakuló telekre esik védendő érték, abban az
esetben a másik újonnan kialakuló telekről levehető a helyi védelem.
(2) Helyi védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet lebontani.
(3) A helyi védelem alá helyezés megszüntetésére irányuló eljárásban egyebekben a helyi védelem alá helyezésre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.
2. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása
4. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartás tartalmazza:
a) a védett érték megnevezését,
b) a védett érték védelmi nyilvántartási számát,
c) a védett érték azonosító adatait,
d) a védelem típusát,
e) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását,
f) a védelem rövid indokolását az értékvizsgálat alapján,
g) a rendeltetés és használati mód megnevezését,
h) lehetőség szerint az eredeti tervdokumentáció másolatát,
i) a védelem elrendelésére vonatkozó döntés számát, a védett érték állapotfelmérésének adatait,
j) a védett értékkel kapcsolatos intézkedéseket.
4/A. §1 Mónosbél község helyi védelem alatt álló építményeinek jegyzékét jelen rendelet 2. melléklete tartalmazza.
Településképi szempontból meghatározó területek
3. Településképi szempontból meghatározó területek meghatározása
5. § A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területek
a) a település belterülete,
b) a 2506-os számú út közép tengelyétől mért 100-100 méteren belüli területek,
c) a helyi jelentőségű természetvédelmi terület és a védett természeti értékek területei,
d) a műemlék területe, műemléki környezet területe,
e) a régészeti érdekű terület és a régészeti lelőhely területe,
f) a helyi védett érték területe,
g) a táj és természetvédelmi területek.
Településképi követelmények
4. Általános településképi követelmények
6. § A településképi illeszkedés érdekében új épület építése, meglévő épület átalakítása során különös gondot kell fordítani a magas színvonalú építészeti megoldásokra, az épített és természeti környezet harmóniájára és a humánus, lakható környezet biztosítására.
5. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
7. § (1) Lakóépületek és huzamos emberi tartózkodásra szolgáló építmények tetőszerkezete nem fedhetők és nem újíthatók fel azbeszt tartalmú hullámpala, műanyag hullámlemez, valamint bitumenes hullámlemez alkalmazásával.
(2) Lakóépületen trapézlemez nem alkalmazható kivéve, ha az a teljes épületre vonatkoztatott építészeti koncepció elemeként jelenik meg.
(3) Homlokzatok burkolására és tetőszerkezet héjazataként csillogó, tükröződő felületek nem alkalmazhatók
6. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
8. § (1) A beépítés telepítés módját a kialakult állapothoz, a környezeti adottságokhoz igazítottan – a helyi építési szabályzat keretein belül – kell meghatározni.
(2) A jellemző szintszámot, a környezeti adottságokhoz igazítottan, - a helyi építési szabályzat keretein belül kell megállapítani.
7. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
9. § A településképbe való illeszkedés érdekében tilos olyan építési tevékenységet folytatni, mely eredményeként létrejött épület vagy építmény egésze vagy annak egy része nem illeszkedik a települési környezetre jellemző
a) tetőidomokhoz, azok formáihoz és irányaihoz,
b) kialakult párkánymagasságokhoz,
c) tetőfelépítmények jellegéhez, méretéhez, arányaihoz,
d) homlokzati- és tömegarányokhoz, tetőhajlásszöghöz, anyaghasználathoz.
10. § (1) Az épület szélességi és hosszanti méreteit, azok arányait a környezetre jellemző kialakult állapotokhoz igazodóan kell megválasztani
(2) Az épület, épületbővítés helyét, tömegét és annak arányait a kialakult beépítési formához igazodóan kell meghatározni.
(3) Lakóépület építésekor, vagy meglévő tetőidom átépítésekor az épületek magastetővel alakítandók ki.
a) a földszintes lakóépület tetőhajlásszöge
aa) a teljes tetőfelület vízszintes vetületének legalább 60 %-a legalább 35 fok és legfeljebb 45 fok lehet,
ab) 35 foknál alacsonyabb és 45 foknál meredekebb hajlásszög maximum a tetőfelület 40 %-a lehet,
ac) lapos tető építése az ab) pontban szerinti mértékig lehetséges.
b) többszintes lakóépület tetőhajlásszöge
ba) a teljes tetőfelület vízszintes vetületének legalább 60 %-a legalább 30 fok és legfeljebb 45 fok lehet,
bb) 30 foknál alacsonyabb és 45 foknál meredekebb hajlásszög maximum a tetőfelület 40 %-a lehet
bc) lapos tető építése a bb) pontban szerinti mértékig lehetséges.
c) az egyéb funkciójú épületek tetőhajlásszöge 20-45 fok között alakítható ki.
11. § (1) Utólagos hőszigetelés kivitelezése során a hagyományos homlokzatdíszítések megőrzését és helyreállítását szem előtt kell tartani.
(2) A homlokzat színezését a területen lévő védett épületekkel összhangban kell elvégezni.
(3) A külső homlokzatok színezését épületenként egységes koncepció alapján szükséges elvégezni. A homlokzatokon egységes színezést kell alkalmazni és tilos rikító, fényes hatású színeket alkalmazni.
12. § (1) Tetőfedésre egy tetőfelületen csak egyazon anyagú, színű, mintájú fedés alkalmazható.
(2) Hatályát vesztette
(3) Fém trapézlemez csak tájba illő színben alkalmazható.
(4) Előtető és védőtető csak a homlokzat architektúrájához és színezéséhez illeszkedően építhető.
13. § (1) A homlokzatok kialakítása során a rendezett településkép érdekében törekedni kell a nyílászárók méret és osztásrendszerének összehangolt tervezésére.
(2) Tetőtér beépítés során homlokzatonként csak azonos szemöldökmagasságú tetőtéri ablak építhető be. Kivételt képez ez alól a tető és a kémények megközelítésére szolgáló tetőkibúvó.
14. § (1) Ingatlanonként egy darab, legfeljebb 4,5 m széles személygépkocsi-behajtásra alkalmas kapu helyezhető el. A 12 m-nél szélesebb ingatlanokon legfeljebb két ilyen kapu nyitható.
(2) Hatályát vesztette
(3) Játszóterek lehatárolására szolgáló kerítés legfeljebb 1,40 méteres magassággal alakítható ki.
(4) A kerítés településképhez illeszkedő módon történő kialakítása, valamint a kerítés karbantartása a tulajdonos kötelessége
15. § (1) Az építmények elhelyezésénél biztosítani kell a lehető legnagyobb összefüggő zöldfelület kialakítását:
a) az épület telken történő kialakult telepítéstől nem eltérő telepítésével,
b) a táj- és a termőhelyi adottságoknak megfelelő, elsősorban az 1. melléklet 1. pontjában meghatározott növények telepítésével.
(2) A zöldfelület kialakítása során
a) nem ültethetők a 1. melléklet 2. pontban meghatározott fajok,
b) a telekhatár mentén nem telepíthető fás szárú növényzet úgy, hogy az a szomszédos telek használatát korlátozza és ezzel szükségtelen zavarást okozzon.
c) amennyiben közcélú épület elhelyezés történik, úgy az épület - a helyi építési szabályzat keretein belül - mélyebb előkerttel is telepíthető, ha az így kialakított megnövekedett előkertet közkertként alakítják ki és azt megnyitják közhasználatra. Ettől eltérően nem lehet mélyebb az előkert.
16. § (1) A településképi szempontból meghatározó külterületi, beépítésre nem szánt és természetvédelmi területekre vonatkozóan a 9. – 15. §-ban foglalt követelményeket a (2)-(10) bekezdés szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az épületek, építmények telken belül rendezett, szabadon álló építési módban helyezendők el.
(3) A technológia szempontból szükséges magas építményeket elsősorban összevontan, csoportos módon szükséges elhelyezni.
(4) Az újonnan kialakításra kerülő termelő, tároló és állattartó épületeket hagyományos tömegarányokkal kell kialakítani. Ettől eltérni csak technológiával igazolt módon és esetben lehetséges.
(5) Az ipari funkciójú épületek esetén az egyszerű ipari formák alkalmazása az elsődleges, ezen belül a nagy fesztávú ipari csarnokszerkezet, a félnyeregtetős és lapostetős kialakítású egyedi szerkezet is építhető.
(6) Szociális és iroda épületek modern építészeti anyag és tömegkialakítással is építhetők. A túlságosan tördelt és manzárd tető kialakítás nem lehetséges.
(7) A szélvédelem és a táji látványvédelem biztosítása érdekében intenzív fásítás szükséges.
(8) Tájképet zavaró építménynek számítanak, ezért itt nem helyezhetők el azok az építmények, melyek a táj jellegéhez képest erősen modern, technokrata karakterűek.
(9) Kerítés csak beton lábazat nélkül építhető.
8. Reklámhordozókra és egyéb hirdetőeszközökre vonatkozó településképi követelmények
17. § (1) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.
(2) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el.
(3) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.
(4) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.
(5) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.
(6) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.
18. § Hatályát vesztette
19. § Hatályát vesztette
20. § (1) Villódzó, káprázást okozó vagy futó fényű világító reklám berendezés nem alkalmazható.
(2) Cégjelzések, hirdető-berendezések az egyes homlokzatoknak legfeljebb 10%-át fedhetik be.
(3) Cégjelzés, hirdető-berendezés csak úgy helyezhető el, hogy a közúti közlekedés űrszerelvényét ne érintse. Világító berendezések kizárólag a közlekedésbiztonsági szabályok betartása mellett helyezhetők el.
(4) Üzletenként legfeljebb cégfelirat 1 db cégtábla és 1 db cégér helyezhető el, kivéve a saroképület esetét, amikor a sarkon elhelyezkedő üzlet esetében közterületenként egy-egy cégér helyezhető el.
(5) A közterületen álló pavilonokon rendeltetési egységenként egy darab cégfelirat elhelyezése megengedett.
21. § (1)2
(2) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:
a) az önkormányzat működés körébe tartozó információk;
b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;
c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;
d) idegenforgalmi és közlekedési információk;
e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk;
(3) Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada a (3) bekezdés szerinti közérdekű információt kell, tartalmazzon.
(4) A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés. A közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés egész felülete hasznosítható reklámcélra.
22. §3
23. § (1) A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.
(2) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.
(3) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.
24. § (1) A polgármester – településképi bejelentési eljárásban - az építési tevékenység építési naplóval igazolt megkezdésétől számított az építési tevékenység időtartamára építési reklámháló kihelyezését engedélyezheti.
(2) A polgármester kivételesen, különösen az építési tevékenység folytán a településkép várható javulására tekintettel az (1) bekezdés szerinti határidőt legfeljebb egy alkalommal 3 hónapra meghosszabbíthatja, amennyiben a kérelmező a kérelmet az (1) bekezdés szerinti időtartam lejártát megelőző 30 nappal benyújtja.
(3) Egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.
9. Egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
25. § (1) Közmű-létesítmények, ide értve a nyomvonalas létesítmények és a kapcsolódó műtárgyaik elhelyezésénél figyelemmel kell lenni a településképi megjelenésre.
(2) Az új közművezetékek létesítése, meglévő közművezetékek más nyomvonalra történő áthelyezése, nyomvonalának meghosszabbítása – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – elsősorban terepszint alatti elhelyezéssel történhet, kivéve az önkormányzati beruházásban megvalósuló közbiztonsági berendezésekhez (térfigyelő kamerákhoz), valamint a szélessávú internet biztosításához szükséges vezetékek.
(3) A közép-, a kisfeszültségű erőátviteli és közvilágítási hálózatokat, illetve a vezetékes elektronikus hírközlési hálózat nyomvonalas létesítményeinek korszerűsítésekor a vezetékek földalatti elhelyezését előnyben kell részesíteni.
(4) A közép-, a kisfeszültségű erőátviteli és közvilágítási hálózatokat, illetve a vezetékes elektronikus hírközlési hálózat nyomvonalas létesítményeit földalatti elhelyezéssel szükséges megvalósítani a helyi területi védelemmel érintett területeken.
26. § (1) A település ellátását biztosító felszíni energiaellátási sajátos építmények műtárgyak elhelyezésére
a) elsősorban a védelemmel nem érintett külterületi ingatlanok alkalmasak,
b) a belterületen fekvő védelemmel érintett ingatlanok, valamint azok telekhatárától mért 10 méteres környezete nem alkalmasak.
(2) A település ellátását biztosító elektronikus hírközlési sajátos építmények műtárgyak elhelyezésére
a) elsősorban a védelemmel nem érintett külterületi ingatlanok alkalmasak,
b) belterületi védelemmel érintett ingatlanok és azok 50 méteres környezete – ide nem értve a templomtornyokban takartan elhelyezett berendezések esetén a vonatkozó ingatlant - nem alkalmasak.
10. Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
27. § (1) Antennát, gépészeti berendezést, égéstermék kivezetőt, szellőzőt, klímaberendezést utcafronti homlokzatra nem lehet elhelyezni.
(2) Klímaberendezés és klíma-berendezések kültéri egysége
a) védett elem és védett terület esetében a közterületről látható homlokzaton,
b) nem védett építményeken az utcai homlokzaton,
c) oldalhatáron álló beépítési mód esetén szomszéd oldali homlokzaton
nem helyezhető el.
(2) Klímaberendezés és klíma-berendezés kültéri egysége új építményen csak a településképhez illeszkedve, az építmény részként, a megfelelő elhelyezés, kialakítás bemutatásával, annak lehetőségének biztosításával helyezhető el; utólag csak településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően helyezhető el.
(3) Gépészeti berendezések elhelyezése az építmények tetején csak takartan, az építményhez illeszkedő módon megengedett.
(4) Antenna vevőegysége csak az épületek az utcafronti homlokzati síkjától mért 3,0 méteren túl helyezhető el.
(5) Magastetős épületen utcaképben megjelenő síktáblás napelem, napkollektor a ferde tetősíktól eltérő hajlásszögben nem helyezhető el.
27/A. § (1) Hirdetési célú berendezés a meglévő épített és természetes környezetbe, a településképbe illeszkedően csak úgy helyezhető el, hogy az ne akadályozza a közterületek és a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, valamint ne sértse a szomszédok jogait és törvényes érdekeit, ne okozzon közlekedési veszélyhelyzetet.
(2) Épületek tetőzetén reklámfelület nem alakítható ki.
(3) Az épület teljes homlokzatát érintő átalakítás, felújítás esetén az e rendeletnek nem megfelelő cégért, cégfeliratot el kell távolítani.
(4) Ingatlanonként 1 db, maximum 0,5 m2-es nagyságú, az ingatlan eladását, bérbeadását meghirdető tábla az épület falán, ablakában vagy az ingatlan kerítésén, a homlokzat vagy a kerítés síkjában helyezhető el.
(5) Beépítetlen ingatlanon az ingatlan eladását, bérbeadását meghirdető tábla mérete nem haladhatja meg az 1 m²-t.
(6) Építmény homlokzatán, kerítésén csak olyan név- és címtábla helyezhető el, amely az épületben lévő rendeltetési egységre, az abban folytatott tevékenységre vonatkozik.
(7) A hirdetési célú berendezés tulajdonosa köteles gondoskodni annak rendszeres karbantartásáról, valamint arról, hogy a berendezés ne okozzon kárt az általa érintett létesítményben és annak rendeltetésszerű használatát ne korlátozza.
27/B. § (1) Épület homlokzatán cégér az épület homlokzati síkjára csak merőlegesen, cégtábla az épület homlokzati síkjával csak párhuzamosan, a homlokzati síkból ki nem fordulva helyezhető el.
(2) Cégér homlokzatra merőleges felülete nem haladhatja meg a 0,8 m2-t, vastagsága a 0,3 métert.
(3) A cégér homlokzati falsíktól számított kinyúlása nem haladhatja meg az 1,0 métert.
(4) A cégérek, cégtáblák tartó-, illetve hordozó szerkezeteit, továbbá a cégfeliratokat úgy kell kialakítani, hogy
a) azok mérete, aránya, anyaga szervesen illeszkedjen az érintett épület építészeti megoldásaihoz, a homlokzat meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához,
b) naturális képeket, fotókat, a környezettől és az épület homlokzati színétől idegen, indokolatlanul elütő vagy erős színeket ne tartalmazzon,
c) épületdíszt, díszítő tagozatot ne takarjon el.
Településkép érvényesítési eszközök
11. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
28. § (1) Szakmai konzultáció igénybevétele
a) az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött,
b) védett épületen és annak ingatlanán történő,
c) a település teljes közigazgatási területén minden, az utcaképet befolyásoló építési, átalakítási, felújítási, színezési munkákkal kapcsolatos,
építési tevékenység tekintetében kötelező.
(2) A szakmai konzultáció során a településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint szükséges eljárni.
(3) A szakmai konzultáció iránti kérelemhez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges mélységgel kidolgozott dokumentációt, az előzetes anyag- és színhasználat megjelölésével.
12. Településképi bejelentési eljárás
29. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységek közül
a) településképi szempontból meghatározó területen található
aa) épület, építmény felújítása, átalakítása, helyreállítása, korszerűsítése,
ab) épület homlokzatának megváltoztatása, utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, homlokzatfelület színezése, valamint a homlokzat felületképzésének megváltoztatása,
ac) szellőző-, illetve klíma-berendezés, áru- és pénzautomata, homlokzaton való elhelyezése,
b) közterületről látszódó, nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű, nem emberi tartózkodásra szolgáló, falakkal határolt építmény építése, bővítése,
c) közterületi kerítés és azzal egybeépített építmények építése, átépítése,
d) szélerőmű, szélgenerátor építése esetén.
(2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni bármilyen épület rendeltetésének a megváltoztatásához.
(3) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtási rendeletében szereplő általános településképi követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél, meglévő bővítésénél vagy átalakításánál.
30. § (1) Hatályát vesztette
(2) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott kérelemre indul.
(3) A kérelemhez papír alapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni a bejelentés tárgyához igazodó tartalommal, mely az elvégzendő tevékenység tekintetében elegendő információt nyújt az elbírálásához.
(4) Nem megfelelő tartalmú tervdokumentáció esetén a polgármester hiánypótlási felhívást küld a kérelmezőnek a kérelem beadásától számított 5 napon belül.
(5) Amennyiben a hiánypótlási felszólításban szereplő határidőig a kérelmező a hiánypótlást nem teljesíti, kérelme elutasításra kerül.
31. § (1) A településképi bejelentés tudomásul vételét tartalmazó hatósági határozatot, illetve a bejelentett tevékenység megtagadását tartalmazó határozatot, továbbá 1 pld. záradékkal ellátott dokumentációt a polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül adja ki.
(2) Hatályát vesztette
(3) Hatályát vesztette
32. § (1) A bejelentő a polgármester döntésével szemben a határozat közlésétől számított 15 napon belül fellebbezhet az Önkormányzata Képviselő-testületéhez.
(2) A Képviselő-testület döntését az általános közigazgatási rendtartás szabályai szerint hozza meg.
Településképi kötelezés
13. A településképi kötelezési eljárás
33. § A településképi követelmények teljesítése érdekében a polgármester a településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben meghatározott esetekben településképi kötelezési eljárást folytat le.
34. § Hatályát vesztette
35. § (1) A településképi kötelezésben előírtak megszegése esetén e magatartás elkövetőjével szemben a polgármester településkép-védelmi bírságot szabhat ki.
(2) A településkép-védelmi bírságot a polgármester határozatban állapítja meg.
(3) Az érintettet a településkép-védelmi bírságról hozott határozatról tértivevényes levél útján értesíteni kell.
(4) A településkép-védelmi bírság
a) felső határa 1 000 000 forint,
b)4 alsó határa 100 000 forint.
(5) A településkép-védelmi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:
a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
d) a jogsértő állapot időtartamát,
e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.
(6) A polgármester döntésével szemben a közléstől számított 15 napon belül fellebbezés nyújtható be Mónosbél Község Önkormányzata Képviselő-testületéhez. A képviselő-testület a döntését az általános közigazgatási rendtartás szabályai szerint hozza meg.
36. § A településkép-védelmi bírság megfizetésének módja közvetlenül az Önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel.
Értelmező rendelkezések
37. § E rendelet alkalmazásában:
a) áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben nem korlátozott,
b) cégfelirat: a rendeltetési egység megnevezését (nevét), funkcióját, tulajdonosát, az alapítás évét, logóját tartalmazó felirat.
c) Hatályát vesztette
d) Hatályát vesztette
e) címtábla: az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla;
f) egyedi tájékoztató tábla: olyan - rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú - hirdetőberendezés, mely gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó tevékenységet végzők megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, nyitvatartásáról, megközelítéséről ad információt;
g) eredeti állapot: a védett építmény építésekor fennálló állapot vagy egy olyan későbbi állapot, melyet az értékvizsgálat a védelem elrendelésekor védendő értékként határozott meg.
h) épület főgerince: az épület tömegét meghatározó, jellemzően az utcai traktus legmagasabb és leghosszabb gerince.
i) helyi védett érték: a helyi egyedi és területi védelem alatt álló elemek összessége.
j) önkormányzati információs tábla: olyan rögzített, egyedi méretű információs és más célú berendezésnek minősülő hirdető-berendezés, mely a helyi lakosok számára nyújt, rendszeresen változó tartalommal, közérdekű információkat, továbbá lehetőséget biztosít lakossági apróhirdetések, kisméretű hirdetések elhelyezésére.
k) kockaház típusú építmény: megközelítően négyzet alaprajzú egy vagy két szintes, sátortetővel fedett lakóház.
l) pasztellszínek: kis telítettségű színek, melyek között kerülni kell a mesterséges árnyalatokat, leginkább a neonszíneket és előnyben kell részesíteni a meleg árnyalatokat, mint a bézs, narancs, sárga, barna, vörös árnyalatai.
m) pasztelles földszínek: a vörös – narancs – sárga – barna színtartomány természetközeli meleg színeinek kis telítettségű vagy kevéssé telített árnyalatainak gyűjtőneve.
n) részben tömör kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50% és 90 % között korlátozott.
o) tömör kerítés: olyan kerítés, melynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 90%-nál nagyobb mértékben korlátozott.
p) üzletfelirat: kereskedelmi-, szolgáltató- vagy vendéglátó, egy vagy több egységet magába foglaló építményen, a benne folyó tevékenységet hirdető feliratot hordozó berendezés, melynek hossza legfeljebb 1,2 – 2,0 m közötti, magassága 60 cm, vastagsága 10 cm lehet.
q) a táj és természetvédelmi területek: a NATURA 2000 terület, a nemzeti park területe, országos jelentőségű és a fokozottan védett természetvédelmi terület, „ex lege” védett-természeti emlék területek, az országos ökológiai hálózat magterülete és az ökológiai folyosó területe, a tájképvédelmi terület, egyedi tájérték és annak 25 méteres körzetének területe.
r) transzparens vagy molinó: kifeszített vagy köztér felett átfeszített textil vagy textil jellegű egyéb anyagból készült reklámhordozó.
Záró rendelkezések
14. Hatályba léptető rendelkezések
38. § A rendelet a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba, és rendelkezéseit az ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
1. melléklet
1. Fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzéke
1.1. Lombos fafajok
tudományos (latin) elnevezés |
magyar elnevezés |
|---|---|
Acer campestre |
mezei juhar |
Acer platanoides |
korai juhar |
Acer pseudoplatanus |
hegyi juhar, jávorfa |
Acer tataricum |
tatár juhar, feketegyűrű juhar |
Alnus glutinosa (allergén) |
enyves éger, mézgás éger, berekfa |
Alnus incana |
hamvas éger |
Betula pendula (allergén) |
közönséges nyír, bibircses nyír |
Betula pubescens |
szőrös nyír, pelyhes nyír |
Carpinus betulus |
közönséges gyertyán |
Cerasus avium (Prunus avium) |
vadcseresznye, madárcseresznye |
Cerasus mahaleb (Prunus mahaleb) |
sarjmeggy, török meggy |
Fagus sylvatica |
közönséges bükk |
Fraxinus angustifolia ssp. pannonica |
magyar kőris |
Fraxinus excelsior |
magas kőris |
Fraxinus ornus |
virágos kőris, mannakőris |
Juglans regia |
közönséges dió |
Malus domestica „Batul” |
Batul alma |
Malus sylvestris |
vadalma |
Padus avium |
zelnicemeggy, májusfa |
Populus alba * |
fehér nyár, ezüst nyár |
Populus canescens * |
szürke nyár |
Populus nigra * |
fekete nyár, topolyafa, csomoros nyár |
Populus tremula |
rezgő nyár |
Pyrus pyraster |
vadkörte, vackor |
Quercus cerris |
csertölgy, cserfa |
Quercus petraea (Q. sessiliflora) |
kocsánytalan tölgy |
Quercus pubescens |
molyhos tölgy |
Quercus robur (Q. pedunculata) |
kocsányos tölgy, mocsártölgy |
Salix alba (allergén) |
fehér fűz, ezüst fűz |
Salix fragilis |
törékeny fűz, csörege fűz |
Sorbus aria |
lisztes berkenye |
Sorbus aucuparia |
madárberkenye |
Sorbus domestica |
házi berkenye, fojtóska |
Sorbus torminalis |
barkóca berkenye, barkócafa |
Tilia cordata (T. parviflora) |
kislevelű hárs |
Tilia platyphyllos (T. grandifolia) |
nagylevelű hárs |
Ulmus glabra (U. montana, U. scabra) |
hegyi szil |
Ulmus laevis |
vénic szil, lobogós szil, vénicfa |
Ulmus minor (Ulmus campestris) |
mezei szil, simalevelű mezei szil |
1.2. Tűlevelű fajok (fenyők)
tudományos (latin) név |
magyar elnevezés |
|---|---|
Juniperus communis |
közönséges boróka, gyalogfenyő |
1.3. Lombos cserjék
tudományos (latin) név |
magyar elnevezés |
|---|---|
Colutea arborescens |
pukkanó dudafürt |
Cornus mas |
húsos som |
Cornus sanguinea |
veresgyűrű som |
Crataegus laevigata (C. oxyacantha) |
kétbibés galagonya |
Crataegus monogyna |
egybibés galagonya |
Euonymus europaeus |
csíkos kecskerágó |
Euonymus verrucosus |
bibircses kecskerágó |
Frangula alnus (Rhamnus frangula) |
kutyabenge |
Hippophae rhamnoides |
homoktövis |
Lonicera xylosteum |
ükörke lonc, ükörke |
Prunus spinosa |
kökény |
Rhamnus catharticus |
varjútövis (benge) |
Ribes uva-crispa |
- |
Rosa canina |
gyepűrózsa |
Salix caprea |
kecskefűz |
Salix cinerea |
rekettyefűz, hamvas fűz |
Salix purpurea |
csigolyafűz |
Salix viminalis |
kosárkötő fűz |
Sambucus nigra |
fekete bodza |
Sambucus racemosa** |
fürtös bodza |
Spirea salicifolia |
fűzlevelű gyöngyvessző |
Staphylea pinnata |
mogyorós hólyagfa |
Viburnum lantana |
ostorménfa |
Viburnum opulus |
kányabangita |
2. Közterületi telepítésre tiltott növényfajok jegyzéke
2.1. Idegenhonos inváziós növényfajok jegyzéke
Tudományos név |
Magyar név |
Baccharis halimifolia |
Borfa, tengerparti seprűcserje |
Cabomba caroliniana |
Kaliforniai tündérhínár |
Eichhornia crassipes |
Vízijácint |
Heracleum persicum |
Perzsa medvetalp |
Heracleum sosnowskyi |
Sosnowsky-medvetalp |
Hydrocotyle ranunculoides |
Hévízi gázló |
Lagarosiphon major |
Fodros átokhínár |
Ludwigia grandiflora |
Nagyvirágú tóalma |
Ludwigia peploides |
Sárgavirágú tóalma |
Lysichiton americanus |
Sárga lápbuzogány |
Myriophyllum aquaticum |
Közönséges süllőhínár |
Parthenium hysterophorus |
Keserű hamisüröm |
Persicaria perfoliata |
Ördögfarok keserűfű |
Pueraria montana var. lobata |
Kudzu nyílgyökér |
Asclepias syriaca |
Közönséges selyemkóró |
Elodea nuttallii |
Vékonylevelű átokhínár |
Impatiens glandulifera |
Bíbor nebáncsvirág |
Myriophyllum heterophyllum |
Felemáslevelű süllőhínár |
Heracleum mantegazzianum |
Kaukázusi medvetalp |
Gunnera tinctoria |
Óriásrebarbara |
Pennisetum setaceum |
Tollborzfű |
Alternanthera philoxeroides |
|
Microstegium vimineum |
2.2. Natura 2000 gyepterületeken termőhely-idegen inváziós növényfajok jegyzéke
Tudományos név |
Magyar név |
|---|---|
Robinia pseudo-acacia |
akác |
Fraxinus americana |
amerikai kőris |
Ailanthus altissima |
bálványfa |
Elaeagnus angustifolia |
keskenylevelű ezüstfa |
Pinus nigra |
fekete fenyő |
Pinus silvestris |
erdei fenyő |
Amorpha fruticosa |
gyalogakác |
Prunus serotina |
kései meggy |
Acer negundo |
zöld juhar |
Phytolacca americana |
alkörmös |
Fallopia spp. |
japánkeserűfű fajok |
Solidago canadensis |
kanadai aranyvessző |
Solidago gigantea |
magas aranyvessző |
Ambrosia artemisifolia |
parlagfű |
Asclepias syriaca |
selyemkóró |
Echinocystis lobata |
süntök |
2. melléklet5
A |
B |
C |
D |
|
|---|---|---|---|---|
1 |
cím |
helyrajzi szám |
védett érték |
védelem oka |
2 |
3345 Mónosbél, Szabadság u. 4. |
44/1 |
népi lakóépület |
A telken álló lakóépület reprezentáns képviselője a térség építészeti örökségének. Térszervezése, tömegformálása védelemre érdemes. |
3 |
3345 Mónosbél, Petőfi Sándor u. |
44/2 |
népi lakóépület |
A telken álló lakóépület reprezentáns képviselője a térség építészeti örökségének. Térszervezése, tömegformálása védelemre érdemes. |
4 |
3345 Mónosbél |
44/4 |
népi lakóépület és melléképület |
A telken álló lakóépület reprezentáns képviselője a térség építészeti örökségének. Térszervezése, tömegformálása védelemre érdemes. |
5 |
3345 Mónosbél, Kossuth L. u.5. |
57 |
népi lakóépület |
A telken álló lakóépület térszervezése, tömegformálása védelemre érdemes. |
A 4/A. §-t a Mónosbél Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2022. (VIII. 30.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 21. § (1) bekezdését a Mónosbél Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (IV. 25.) önkormányzati rendelete 2. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 22. §-t a Mónosbél Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (IV. 25.) önkormányzati rendelete 2. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 35. § (4) bekezdés b) pontja a Mónosbél Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (IV. 25.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 2. mellékletet a Mónosbél Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2022. (VIII. 30.) önkormányzati rendelete 2. § - 1. melléklete iktatta be.