Réde Község önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Étv. Tv. És a 253/1997.(X11.20.) OTÉK Kormányrendelet alapján megalkotja a következő helyi építési előírásokat, és annak alkalmazását elrendeli.

I.fejezet

Altalános Rendelkezések

1. §
   

A rendelet hatálya kiterjed Réde Község teljes közigazgatási területére ( a továbbiakban a Község területe).

2. §

(1) Az OTÉK által meghatározott és a tervben alkalmazott szabályozási elemeket kötelezőnek kell tekinteni. Ezen elemek módosítása a szabályozási terv módosítását vonja maga után.

(2) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználás, vagy az építési övezet a terv szerint megváltozik, a telekalakítás és építés a változásnak megfelelően engedélyezhető. Az építési tevékenység csak rendezett telek (a szükséges telekalakítás, vízrendezés, a vízhálózatra való rákötés, a szennyvízgyűjtés és kezelés megoldása, az energia ellátás biztosítása, stb. ) esetén kezdhető meg.

3. §

(1) A község beépítésre szánt területeinek építés: övezetei az építési használat általános jellege, valamint a sajátos építési használatuk szerint,

a) lakó           

• falusias laza beépítésű lakóterület,  FL1-FL3
  
• tartalék falusias beépítésű terület.  TFL
  
• kertvárosias lakóterület       KEL1-KEL3

b) vegyes       

településközpont vegyes terület,      TV1 -TV5

c) gazdasági

• kereskedelmi, szolgáltató, ellátó       KG1-KG9
  
• egyéb ipari gazdasági         IG1-lG6
• mezőgazdasági jellegű üzemi         MG

d) üdülő         - üdülő házas terület   ÜÜ

e) különleges

• - temető terület           TEM
  
• kegyeleti park         KEP
• homokbánya területe          B
  
•         rekreációs zöldterület                                   ZR1-ZR2
  

(2) A község beépítésre nem szánt területei a használat általános jellege, valamint a sajátos építési használatuk szerint:

a) közlekedési és közmű területek,       K

tartalék közlekedési területek: TK

 -országos mellékút (összekötő út), egyéb utak, parkolók

-közmű területek: víztározó-, nyomvonalas vezetékek sávjai, stb.

b) zöldterületek: -közpark          KP

c) erdőterületek:

-általános erdőterület                                    E

e) egyéb területek, vízmedrek és vízgazdálkodási ter.: VT

- folyóvizek, patakok és állóvizek medre, partja:

(Bakony ér, Cuha patak, Hajmás ér, Kis-tó, víz-levezető árkok)

Beépítésre szánt területek

A beépítésre szánt terület növekedése

4.§

(1)A meglévő belterületen kívül a szerkezeti terven ábrázoltak szerint beépítésre szánt területté válnak az alábbi helyrajzi számú területek:

a) lakóterület céljára: 02/8 hrsz-ú telek egy része, 0309 hrsz-ú telek egy része,

b) kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület céljára:

0270 hrsz-ú telek egy része 0271/1,0276,0277/1 hrsz-ú telkek

c) ipari gazdasági terület céljára: 0274 hrsz-ú telek egy része,

0305/1. 0305/2, 0303 hrsz-ú telkek

d) üdülőterület céljára:     0331 hrsz-ú telek egy része ;

A beépítésre szánt területek a belterületi határ módosításának időszerűsége esetén külön önkormányzati határozattal a szerkezeti terven jelöltek szerint a belterülethez csatolhatók.

Telekalakítás

5. §

(1) Hatályon kívül helyezte a 7/2019. (XII.31.) 22.§. (1)

(2) A tervben javasolt telekalakítások irányadók, tájékoztató jellegűek, ezek alkalmazása nem kötelező.

(3) a telek tovább ott oszthatók,

• ahol a szabályozási terv ezt javasolja, vagy
• ahol a telekméretek az övezetre előírt legkisebb telekméret értékét elérik a kialakult telkekhez biztosítható az útkapcsolat.

(4) Kialakuló új telekszerkezet esetén a terület egészére telekalakítási térrajz készítendő.

(5) Közműpótló műtárgy (gáztartály, gáznyomás -szabályozó, stb.) csak a terepszint alatt helyezhető el.

(6) Telekhatár rendezés ott alkalmazható:

- ahol a módosítás mértéke legfeljebb az érintett telkek összterületének 10 %-ára terjed ki, - ahol a telkeken nem hoz létre a hatályos építési előírásoknak nem megfelelő állapotot,

- ahol az előírásoknak megfelelő állapot létrehozására irányul.

Lakóterületek, lakóépületek

6.§.

(1)Lakóterületek településen belüli helyét a szerkezeti terv, építési övezeteit, a szabályozási terv tünteti fel. A településen kertvárosias és falusias lakóterület fordul elő.

(2)A lakóterületeken az alábbi funkciójú épületek helyezhetők el.

a) Kertvárosias lakóterületen elhelyezhető: legfeljebb 2 lakásos lakóépület, a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely-szolgáltató, vendéglátó épület, a lakó funkció mellett, azt nem zavaró hatású mezőgazdasági- (állattartó épület legfeljebb 70 m2-ig, pajta, pince, stb.), ill. egyéb gazdasági-, pl. kézműipari épület.

A fenti funkciók elhelyezésének feltétele, ha

• a vonatkozó előírások betarthatók,
• a szakhatóságok hozzájárulnak,
• az OTÉK szerint szükséges parkolóhelyet telken belül biztosítani tudják.

(3)  A lakótelkeken létesíthető épületek száma max. 3 db lehet (melléképülettel együtt!). /A fő épület a telek rendeltetése szempontjából meghatározó, utcaképet adó épület, míg a melléképület a főépület rendeltetésszerű használatát egészíti ki./ A lakótelken lakófunkció nélküli, csak mezőgazdasági, vagy kisüzemi, kisipari termelő funkciót befogadó épület nem létesíthető.

(4) Hatályon kívül helyezte a 7/2019. (XII.31.) 22.§.1)

(5) A szabályozási tervlapon a beépítési módnak megfelelően jelölt az építési hely.

a) Az oldalhatáron álló beépítési mód a telekhatáron, vagy attól max. 1,0 m-re való építést jelent,

b) Szabadon álló beépítési mód esetén a telekhatártól min 3,0 m-re való építést jelent.

(6) Az épületek elő-, oldal- és hátsókertjeinek minimális méreteit a kialakult állapothoz igazodva, a terven ábrázoltak szerint kell betartani, illetve általános esetben az OTÉK 35. §-ában foglaltak a mérvadóak.

a) Kialakult beépítés esetében az új főépület elhelyezésénél az előkert méretét a szomszédos 2-2 telek előkert méretéhez igazodóan kell meghatározni. Új beépítésnél, általános esetekben az előkert min. 6,0 m. Ettől eltérni tervlapon jelölt helyeken lehet.

b) Oldalhatáron álló beépítésnél az oldalkert mérete az övezetre előírt építménymagasság mértékénél kisebb nem lehet.

c) Hatályon kívül helyezte a 7/2019. (XII.31.) 22.§. (1)

d) Meglévő épület elbontása esetén új épület az eredeti helyére épülhet, kivéve, ha terven új építési hely jelölt.

e) Építési helyen belül a főépületnek mindig az utca felől kell elhelyezkednie.

f) Építési helyen kívül is építhető melléképület az építési hely oldalkert menti vonalának meghosszabbításához igazodva max. 60,0 m mélységig. Eltérő esetek az övezeti előírásokban szerepelnek.

g) A tervlapon jelölt házikert területén sem épület, sem építmény nem helyezhető el. A terven jelölt házikertes alövezet területe a lakótelek beépítési százaléka számításánál a lakótelek összterületének 2000 m2-éig vehető figyelembe.

(7) Az épületek építészeti kialakításánál az alábbiak a mérvadók:

a) Hatályon kívül helyezte a 7/2019. (XII.31.) 22.§ (1)

b) Hatályon kívül helyezte a 7/2019. (XII.31.) 22.§ (1)

c) Hatályon kívül helyezte a 7/2019. (XII.31.) 22.§ (1)

d) Főépület /lásd 6.sS (3) / „faház” jelleggel nem létesíthető.

e) Az épületek fogadószintje az eredeti terepszinthez képest max. 80 cm lehet.

f) Hatályon kívül helyezte a 7/2019. (XII.31.) 22.§ (1)

(8) Az utcafronton tömör kerítés max. 2,0 m magasságig (kő, tégla, festett, vakolt falazott), valamint max. 2,5 m magasságig áttört (faléc, farács, fémháló kitöltő mezővel) tömör lábazatos kialakítással készülhet. Kerítés anyaga felületkezelés nélküli, natúr alumínium hullámlemez és nyers beton felületű tömör fal nem lehet. A kerítésen a személy-bejáraton kívül legfeljebb 1 db 4,0 m-es kocsi behajtót lehet létesíteni. Kerítés növényzettel is képezhető.

Lakóövezetek

7.§.

(1) Az alábbi kertvárosias lakóövezetek fordulnak elő:

a/ KEL1          O         25          z=40 sz.s.

                        5,5       700                  0,6

Jelű kertvárosias építési övezetben oldalhatáron állóan, legfeljebb 25 %-os megengedett beépítettséggel, 0,6 szintterületi sűrűséggel homlokzatonként 5,5 m-es legnagyobb építménymagassággal, kialakult telekszerkezeten a meglévő épületek bővítéseként, vagy a terven ábrázolt helyeken és esetekben létesíthető maximum 2 db épület. A telken belül kialakítandó zöldfelület aránya 40 % kell legyen.

(2) A kertvárosias (KEL1 , KEL2,KEL3) építési övezetek környezetrendezési előírásai:

-az előkertben melléképítmény nem helyezhető el.

- melléképítmények közül állatkifutó és trágyatároló nem létesíthető.

- A KEL2 építési övezetben a haszonállat tartására szolgáló épület nagysága legfeljebb 70 m2 lehet.

- a telkek zöldfelületein 100 m2-ként 1 db lombos fa telepítése és használatbavételi engedély feltételét képezi.

- Az övezetben nem helyezhető el önálló parkoló-terület, garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyen szállító járművek számára.

(3) Az alábbi falusias lakóövezetek fordulnak elő:

      a/                 FL1 O           30          z=40 sz.s.

                                    5,0       900                  0,6

Jelű falusias lakóházas építési övezetben oldalhatáron állóan ( kivéve egyes sarok teleknél), 30 %-os megengedett beépítettséggel, 0,6 szint-területi sűrűséggel a kialakulthoz igazodóan, vagy homlokzatonként 5,0 m-es legnagyobb építmény magassággal , min. 900 m2-es telken létesíthető legfeljebb 3 db épület a terven ábrázolt helyeken és esetekben. A zöldfelül ti fedettség legalább 40 % legyen.

      b/                 FL2 O           25          z=50 sz.s

                                    5,0       1200                0,6

Jelű falusias építési lakóövezetben oldalhatáron állóan (kivéve egyes sarok telkeknél), 25 %-os megengedett beépítettséggel, kialakulthoz igazodóan, vagy homlokzatonként 5,0 m-es legnagyobb építménymagassággal, kialakult alapterületű, vagy min. 1200 m2-re osztható telken létesíthető épület a terven ábrázolt helyeken és esetekben.

A területen a szintterületi sűrűség 0,6 leeht.

Épület (fő- és melléképület), melléképítmény az utcafronttól számított 60 m mélységig helyezhető el.

A zöldfelületi fedettség legalább 50 %-os legyen.

      c/                 FL3 O           25          z=50 sz.s.

                                    5,0       2500                0,6

Jelű falusias építési övezetben oldalhatáron állóan (kivéve egyes sarok telkeknél) 25 %-os megengedett beépítettséggel, 0,6 szintterületi sűrűséggel homlokzatonként 5,0 m-es legnagyobb építménymagassággal, a terven jelölt, vagy legalább 2500 m2-es telken létesíthető épület a terven ábrázolt helyeken és esetekben.

A zöldfelületi fedettség legalább 50 % legyen.

(4) Falusias (FL1, FL2, FL3)  építési övezetek környezetrendezési előírásai:

• Az övezetben az állatkifutó alapterülete nem lehet nagyobb a telek beépítetlen területének 5 %-ánál és a telekhatároktól legalább 5 m-re helyezhető el.
• A funkciót szolgáló épület nagysága legfeljebb 120 m2 lehet az állattartásra vonatkozó helyi rendelet figyelembe vételével.
• A telkek zöldfelületein 100 m2-ként 1 db lombos fa telepítése a használatbavételi engedély feltételét képezi, amely a szomszédos épülethez 3,0 m-nél közelebb nem ültethető.

  
  

• Településközpont vegyes terület

  8.§.

  (1)  Településközpont vegyes területen elhelyezhetők:

• igazgatási-, egyházi-, oktatási-, egészségügyi, szociális épületek,
• egyéb közösségi, szórakoztató, kulturális épület,
• kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely-szolgáltató épületek,
• lakóépületek,
• sportpályák, sportlétesítmény.

(2) Az építészeti kialakításnál az alábbiakat kell figyelembe venni:

• Kialakult beépítés esetében az új főépület elhelyezésénél az előkert méretét a szomszédos 2-2 telek előkert méretéthez igazodóan kell meghatározni.
• Oldalhatáron álló beépítésnél az oldalkert mérete az övezetre előírt építménymagasság mértékénél kisebb nem lehet.
• Meglévő épület elbontása esetén új épület az eredeti helyére épülhet, kivéve, ha terven új építési hely jelölt. Építési helyen belül a főépületnek (6.§.(3) szerint) mindig az utca felől kell elhelyezkednie.

(3) Településközponti vegyes övezetek környezetrendezési előírásai:

• melléképítményt az előkertben elhelyezni nem lehet.
• a melléképítmények közül trágyatároló, állatkifutó nem létesíthető,
• területén csak kedvtelési célú állattartás engedhető meg,

  A telkek zöldfelületein, ill. a TV-5 övezetben egész tömbre értelmezett módon, 100 m2-ként 1 db lombos fa telepítése a használatbavételi engedély feltételét képezi.

  
  

  Településközpont vegyes terület övezetei

  9.§.

A zöldfelületi fedettség a telek területének 25 %-án biztosítandó. Pihenő, játszó-udvar mellett szabadtéri sportpályák is létrehozandók. A funkcióhoz kapcsolódó gépkocsi várakozó helyek telken belül alakítandók ki.

(5)         TV5 SZ       K           z=50/T            sz.s.

K         K                                0,8

Jelű építési övezetben az egyházi, oktatási, kulturális funkciójú épületek nem bővíthetők. (Az épületek műszaki állapota, állaga javítható, felújítható.) Az övezetben a szintterületi sűrűség tovább nem növelhető.

A zöldfelületi fedettség a tömb területének 50 %-án biztosítandó. Az elbontásra kerülő épületrészek helyén intézményi kert alakítandó ki.

A funkcióhoz kapcsolódó gépkocsi tárolás megoldásánál a közterületi parkolók figyelembe vehetők.

Gazdasági területek

Kereskedelmi, gazdasági, szolgáltató terület

10.§.

(1) A kereskedelmi, szolgáltatói gazdasági övezetben elsősorban

• egyéb közösségi, szórakoztató, kulturális épület,
• a lakosság ellátást biztosító kereskedelmi, szolgáltató funkciók,
• a környezetet nem zavaró gyártó, szerelő és egyéb gazdasági tevékenységek létesítményei, és a hozzájuk kapcsolódó szolgálati lakás is kialakítható.

(2) Az épületek építészeti kialakítására, a lakóterületre meghatározott előírások (6.§. (3)-(7) bekezdései ) a mérvadóak.

(3) A gépkocsi tárolást mindenesetben telken belül kell megoldani.

Kereskedelmi, gazdasági övezetek

11.§.

(1) KG1   O                     30        z=30    sz.s.

                                    5,0                  700                  0,6

Jelű építési övezetben az új lakóterület ellátást szolgáló, max. 2 db épület létesíthető. oldalhatáron állóan, a telek 30 %-os beépítésig, homlokzatonként max. 5,0 m építménymagassággal. Az övezetben az új kialakítható legkisebb telekterület 700 m2 lehet. Az övezetben az új kialakítható legkisebb telekterület 700 m2 lehet. Az övezetben a szintterületi sűrűség 0,6. a terület 30 %-án kétszintű zöldfelületet kell kialakítani.

(2) KG2   SZ                   20        z=25    sz.s.

                                      5,0               2000    0,2

Jelű építési övezetben a 10. §-ban meghatározott funkciók mellett 3,5 t-át meghaladó gépjárművek és munkagépek számára alakítható ki a terület. Max. 1 db épület létesíthető, szabadon, vagy oldalhatáron állóan, a telek 20 %-os beépítéséig, homlokzatonként max. 5,0 m építménymagassággal, 0,2-es szintterületi mutatóval. A terület 25 %-án kétszintű zöldfelületet kell kialakítani.

A fő utca (Arany János utca) és a lakótelkek irányában az övezet telkei fásítandók. Az övezetben az új kialakítható legkisebb telekterület 2000 m2 lehet.

 (8) Az övezetekben (1) bekezdésekben felsorolt funkciókhoz, az OTÉK 42. §-a szerint szükséges gépkocsi parkolók elhelyezését telken belül kell biztosítani.

(9) Kereskedelmi-gazdasági övezetek környezetrendezési előírásai:

• Az övezetben —jelentős mértékű zavaró hatású zajos, bűzös, veszélyes, fertőző vagy robbanásveszélyes ) ipari és tároló tevékenységek folytatása nem engedélyezhető.
• További környezetvédelmi előírásokat a szabályzat környezet- és tájvédelmi része tartalmazza.

  
  

Ipari gazdasági terület

12.§.

(1) Az ipari területet a terv tünteti fel, melyen az alábbi létesítmények helyezhetők el:

a) környezetbarát ipari, energiaszolgáltatási településgazdálkodási és minden egyéb nem zavaró hatású gazdasági építmény,

b) Az övezetben —jelentős mértékű zavaró hatású (zajos, bűzös, veszélyes, fertőző vagy robbanásveszélyes ) ipari és tároló tevékenységek folytatása nem engedélyezhető. A vonatkozó további környezetvédelmi előírásokat a környezet- és tájvédelmi előírások tartalmazzák.

c) A gazdasági tevékenységhez kapcsolódó szolgálati lakófunkció, lakás (max 1db) létesíthető.

(2) A terület beépítése során az alábbiakat kell betartani:

a) Az újonnan kialakuló iparterületen és a 737 hrsz-ú telken hagyományos, vagy könnyűszerkezetes, szerelt jellegű épületek építhetők. A Lesalja ipari funkcióra kijelölt területein hagyományos szerkezetű, a helyi védelemre javasolt épületekhez igazodó épületek létesíthetők.

b) A terven meghatározott építménymagasságoktól, csak a technológiai okokból indokolt helyen és mértékben lehet eltérni.

c) A beépíthető legkisebb telekszélesség 40 m lehet.

d) A minimális előkert 20 m, az oldalkert a központi belterülethez kapcsolódó új iparterületnél legalább 8,0 m, Lesalja iparterületénél minimum 20,0 m, a hátsókert méreteit a szabályozási terv határozza meg.

e) Hatályon kívül helyezte a 7/2019. (XII.31.) 22.§. (1)

f) A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén belül biztosítható legyen.

(3) A területen a létesítmények az általános környezet- és tájvédelmi előírásokban meghatározott környezeti feltételek biztosítása esetén engedélyezhetők, ill. üzemeltethetők.

(4) Az övezetben és az övezeten kívül a községben keletkezett veszélyes hulladékok területen való tárolása és kezelése a környezetvédelem: előírások szerint történhet.

(5) Az övezet területén, a zöldfelületek kialakítására, az alábbi előírások vonatkoznak:

• a telekhatár menti 5,0 m mélységben a terven jelölt helyeken legalább három szintű (gyep- cserje- és lomb-koronaszint együttesen),
• a zöldfelületi arány legalább negyedét kétszintű (gyep- és cserjeszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani.
• a kizárólag egy szintű (csak gyep) növényzettel borított felületek az előírt zöldfelületek legfeljebb egyharmadát boríthatja.

(6) A parkolási igény minden esetben telken belül biztosítandó, a parkolók fásítva alakíthatók ki, 4 parkolóhelyenként legalább 1 db nagy lombkoronát növelő fa ültetendő.

Ipari övezetek

13.§.

(1)       új iparterületre vonatkozó egységes előírások:

-A felszíni víz-rendezés a területen egységesen tervezendő és valósítható meg.

(2)             IG1            SZ                 35        z=30    sz.s.

                                      7,5                3000                0,6

Jelű az új iparterületen levő építési övezeten belül szabadon állóan 3000 m2 telekterületen, a telek 35 %-a építhető be, legfeljebb 2 db, homlokzatonként max. 7,5 m-es építménymagasságú épületekkel. Az övezet zöldfelületi fedettsége 30 %, a szintterületi sűrűség 0,6 lehet.

(6) A Lesalja területén lévő IG4 és IG5 övezetbe sorolt, a Bakony-érrel határos telkeken a patakkal szomszédos telekhatáron minimálisan 20 m szélességben honos fajok megválasztásával, zárt cserje és lombkorona szintű védő zöldsáv alakítandó ki. A használatbavételi engedély csak a beültetés után adható meg.

(7) IG6 SZ/O        20       z=30    sz.s.

                       5,0     4000                  0,4

Jelű építési övezetben max. 3 db épület létesíthető, szabadon, vagy oldalhatáron állóan, a telek 20 %-os beépítéséig, homlokzatonként max. 5,0 m építménymagassággal. A terület 30 %-án kétszintű zöldfelületet kell kialakítani.

Mezőgazdasági üzemi-gazdálkodási övezet /MG/

14.§.

(1) Az övezet olyan terményfeldolgozó, tároló és nagyüzemi állattartó építmények szabadon álló elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területeken nem helyezhetők el.

Az övezetben szolgálati lakást magába foglaló lakóépület önállóan is elhelyezhető.

(2) MG           SZ       10       z=40    sz.s.

                         5,0       1,5 ha             0,4

Jelű övezetben a legnagyobb beépítettség 10 %, a legnagyobb építménymagasság 5,0 m, a legkisebb zöldfelületi arány 40 % lehet. A minimális telekterület 1,5 ha legyen.

Az övezetbe sorolt területen a környezet- és tájvédelmi szabályozási előírásokban (a 27.§-ban) foglaltak az irányadók.

Üdülő területek

Üdülő házas terület és övezetei /ÜÜ/

15. §.

(1) Az üdülő házas területen elhelyezhetők:

• üdülőházak, szálláshely szolgáltató épületek,
• üdülő táborok,
• központi funkciókat befogadó épületek,
• sportlétesítmények, üdülés, pihenés, testedzés, rekreációs építményei,
• kerti építmények, fenntartás épületei, létesítményei,
• szolgálati lakóépület az övezetben önállóan is elhelyezhető

  (2)

a) A „Kistó” menti üdülőterület esetében

- A beépítettség nem lehet nagyobb 15 % -nál.

-A zöldfelület aránya nem lehet kisebb 60 %-nál.

-A telek legkisebb területe legalább 1,25 ha legyen.

-A legnagyobb építménymagasság nem lehet nagyobb 5,0 m-nél.

b) A Hajmás-ér menti üdülőterületre vonatkozóan  A beépítettség nem lehet nagyobb 10 %-nál.

-A zöldfelület aránya nem lehet kisebb 60 %-nál.

-A telek legkisebb területe legalább 10,0 ha legyen.

-A legnagyobb építménymagasság nem lehet nagyobb 10,5 m-nél,

(4) Sportpályát a telekhatártól legalább 10 m-re lehet elhelyezni.

(5) Az övezetbe tartozó telkek zöldfelületein — tömbre értelmezett módon — 100 m2-ként 1 db lombos fa telepítése a használatbavételi engedély feltételét képezi.

(6) Az üdülőterület tervezésekor figyelembe kell venni a 4/1999. (IV.23.) FVM rendeletet.

A rendelet szerint a szerkezeti, vagy településképi okból jelentős új, építési beruházások építési beruházások építészeti terveit tervezés közben a környezetet is bemutató látványterv, vagy makett, makett-fotó dokumentáció kiegészítés kíséretében a Területi Főépítészi Irodára véleményezésre be kell mutatni.

Különleges területek

Temető terület és övezet

16.§.

(1) Az övezetben a temetkezés céljait szolgáló, valamint az azokat kiegészítő építmények (ravatalozó, kápolna, kegyeleti hely, szerszámtároló, őrzés építményei) helyezhetők el.

(2) TEM   SZ/O   5         z=70

                         6,0       K

Jelű a beépítési mód szabadon álló vagy oldalhatáron álló, a legnagyobb beépítettség 5 %, a legnagyobb építménymagasság 6,0 m, a legkisebb zöldfelületi arány a telek 70 %-a. Az övezetben szolgálati lakóépület nem helyezhető el.

(3) A sírok területét a zöldfelületi arány számításánál 100 %-ban zöldfelületként kell figyelembe venni.

(4) A temetőben annak minden 100 m2 után legalább egy nagykoronájú lombos fát kell telepíteni.

(5) A temetőt feltáró utak mellett fasorok telepítendők, legalább 8-8 méterenként 1-1 db fa elhelyezésével.

(6) A református temetőben a ravatalozó mellett, a terven jelölt helyen, a katolikus temetőnél közterületen ligetes parkoló kialakításával biztosítandó az OTÉK szerinti parkoló hely.

(7) A temető telkétől megtartandó védőtávolság 50,0 m.

A védőtávolságon belül folytatható tevékenységekről, illetve tilalmakról, korlátozásokról külön önkormányzati rendeletben kell intézkedni.

(8) A temető területének rendezése, átalakítása csak kertépítészeti terv alapján történhet.

(9) A katolikus temető lakótelekkel határos kerítése 2 m magasságban tömör (rakott kő, vagy falazott vakolt fal) kerítés legyen. Egyéb helyeken az áttört kerítés csak élő sövény létesítésével engedhető meg. Élő sövény a kerítés temető felőli oldalán létesítendő. A református temető kerítése élő sövénnyel övezett áttört kerítés lehet.

Kegyeleti park, /KEP övezet/

17.§

(1) A felhagyott katolikus temető és az Eszterházy síremlék területén kegyeleti park létesül.

(2) Az övezetben épület nem helyezhető el, parkolóhely nem alakítható ki. A szükséges parkolóhelyet közterületen, vagy a felhagyott katolikus temető melletti református temető területén belül kell kialakítani.

(3) Az övezetben

• -az építmények szabadon állóan, legfeljebb 1%-os beépítettséggel helyezhetők el,
• a legnagyobb építménymagasság 5,0 m,
• a legkisebb zöldfelületi arány a telek 80 %-a .

(4) A sírok, síremlékek területét a zöldfelületi arány számításánál 100 %-ban zöldfelületként kell figyelembe venni.

(5)A kegyeleti park rendezése, átalakítása csak kertépítészeti terv alapján történhet. Az övezetben minden 100 m2 után legalább egy nagykoronájú lombos fát kell telepíteni.

(6)Az övezet területén telket megosztani nem lehet.

Bányaterület /B/

18.§.

(1) A 02/8 hrsz-ú telek „b” alrészletén homokbánya van, mely 2000. január 1-ig érvényes szüneteltetési engedéllyel rendelkezik.

(2) A bánya üzemelés megkezdésének feltétele a telek körül fásítása.

(3) A bánya szabályszerű megszüntetése tájrendezési és bányabezárási terv birtokában engedélyezhető.

Rekreációs zöldterületek és övezetek (ZR)

19.§.

(1) A rekreációs zöldterületek településen belüli helyét a szerkezeti terv, építési övezeteit a szabályozási terv tünteti fel.

(2) A rekreációs zöldterületen az alábbi funkciójú épületek, létesítmények helyezhetők el:

• szabadidő eltöltését szolgáló szabadtéri és fedett sportpályák,
• pihenés, testedzés,
• ismeretterjesztés,  
• szabadtéri kiállítási, közösségi rendezvények, szabadtéri színpad építményei
• és a terület fenntartásához szükséges építmények helyezhetők el.

(3) A terület a hozzákapcsolódó üdülő- és vízgazdálkodási területtel részletes szabályozásra utalt. A ZR1 építési keret-övezetben szabadon állóan helyezhetők el az épületek. Beépítettsége 7 %, a szintterületi sűrűség pedig 0,1 az építménymagasság 5,0 m lehet, a legkisebb zöldfelületi arány 70 %.

(4) Az övezetben nem lehetnek:

- a technikai sport létesítményei,

 - tornacsarnok,

- salakos-pályák.

(5) A rekreációs zöldterület kialakítását — a későbbiek során a rendezését, felújítását is — csak komplex kertépítészeti terv alapján lehet engedélyezni.

(6) A vízgazdálkodási /(VT) 728 hrsz. egy része/ területtel határos rekreációs zöldterület /(ZR) 728 hrsz. egy része / zöldfelületi mutatójának kiszámításakor a ZR terület nagyságát a szomszédos VT terület 25 %-val csökkenteni lehet. A ZR területre vonatkozó minimális zöldfelületi arányt az ilyen módon csökkentett területre lehet kiszámítani és a tényleges ZR terület nagyságra alkalmazni. Ez az engedmény kizárólag közcélú sportpálya, szabadtéri színpad és közösségi gyülekezési-rendezvénytér kialakítása esetében alkalmazható.

(7) A zöldfelület minden megkezdett 100 m2-e után legalább 1 db nagyméretű lombos díszfa telepítése kötelező.

(8) ZR       SZ                   1          z=50

                                                5,0       1,0ha               sz.s.=0,1

Jelű nagykiterjedésű sportolási célú terület övezetében közhasználatú sportlétesítmények és a sporttevékenységet kiszolgáló épület, a szabadidő eltöltéséhez kapcsolódó kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató építmény, egyéb közösségi szórakoztató, irodai, fenntartási funkciókhoz szükséges épület, valamint a létesítményhez szükséges gépkocsi tárolók helyezhetők el.

Az épület szabadon álló módon helyezhető el, a legnagyobb beépítettség 1 %, a legnagyobb építménymagasság 5,0 m, a legkisebb telekterület 1 ha, a legkisebb zöldfelületi arány a telek 50%-a lehet.

Beépítésre nem szánt területek

Közlekedési területek

20.§.

(1) A közlekedési területeket és azok szabályozási szélességét a szabályozási tervlap tartalmazza.

(2) A meglévő és tervezett közterületeknek, közforgalom számára megnyitott magánutaknak összefüggő hálózatot kell alkotniuk.

(3) Az országos közutak tervezői osztályba sorolását (ME-07-3713:1994 alapján) a közút kezelője határozza meg. A 8217 sz. összekötő t ennek megfelelően jelenleg K. II.b.- B.II. osztályába tartozik.

(4) Sikátor-Réde és az Ácsteszér-Réde útvonalak megépítésük, illetve fejlesztésük után távlatban az országos közúthálózat részévé válnak, melynek kezelője a Komárom-Esztergom megyei Közútkezelő KHT. Addig ezen önkormányzat kezelésében lévő közutak tervezői osztályba sorolása (ME 07-3713:1994) alapján K. III.c-B.III.a.

(5) A település beépítésre szánt területein az úthálózat — a 3. és 4. pontok kivételével — tervezői osztályba sorolása (ME-07-3713:1994. alapján)B.III.b.

(6) A belterületi gyalogutak tervezői osztályba sorolása (ME 07-3713:1994. alapján) B.IV.b.

(7)A 8217 sz. összekötő út, Sikátor-Réde, Ácsteszér-Réde utak esetében közművek belterületi szakaszon az MSz 7487/2-80, MSz 7487/3-80 és a 9004/1982. KPM-IPM együttes közleményében és a vonatkozó szakági előírások alapján, külterületen az út területén (tervezett szabályozási szélességén) kívül vezethetők.

(8) A 8217 sz. összekötő út külterületi szakaszán a legkisebb csomóponti távolság 550 m.

Az úttengelytől mélye 30 m-en belül csak szervizút és zöldfelület helyezhető el. Kerítés legalább 30 m-re, épület 50 m-re építhető.

(9) A járművek elhelyezését új beépítés vagy funkcióváltás esetén a 253/1997. (XII.20.) sz. Korm. Rendelet (OTÉK) 42. §-nak megfelelő mértékben, telken belül kell biztosítani. Közterületi parkolás csak a rk. Temetőnél, a Kegyeleti Parknál és a Rákóczi térhez kapcsolódó meglévő, nett lakófunkciójú beépítés esetében engedhető meg.

(10)A Lesalja major 0272 hrsz-ú magánútja a jelenlegi állapotnak megfelelően továbbra is közforgalom számára megnyitott magánút. A Cuhai Bakony-éren történő átközlekedést, forgalombiztonsági és környezetvédelmi szempontok miatt, fizikai eszközökkel meg kell akadályozni a híd es hozzá kapcsolódó sárrázó burkolat megépítéséig.

(11)A beépítésre szánt területek úthálózatához és az országos úthálózati elemekhez csatlakozó kiépítetlen utaknál sárrázó burkolatot kell építeni.

(12)A mintakeresztszelvények a szabályzat részét képezik.

Közlekedési területek övezeti /K/

21. §.

(1)A K jelű közlekedési területeket úgy kell kialakítani, hogy a felszíni vízelvezetés műtárgyai mellett legalább egyoldali fasor telepítésére lehetőség legyen.

(2) Közlekedési zöldterület, /Kz/ övezet

• A közlekedési zöldterület övezetéhez azok a zöldfelületi jelleggel kialakított általában a közlekedési területeknél szigetszerűen képződő — területek tartoznak, amelyek elsősorban forgalomtechnikai, vizuális és esztétikai szerepük van, a rekreációs funkció másodlagos jelentőségű.
• A területen — közlekedési és kerti építményeken kívül — más nem helyezhető el.
•  Az övezetben a beépítettség nem lehet nagyobb 1 %-nál, a zöldfelület aránya nem lehet kisebb 50 %-nál, a legnagyobb építménymagasság 3,50 m, az elhelyezhető építmény bruttó alapterülete nem lehet nagyobb 25 m2-nél.

  
  

  Közmű területek, közmű létesítmények

  22.§.

(1) A közmű vezetékek és létesítmények helyét az OTÉK előírásainak, az MSZ 7487 szabványnak, továbbá a megfelelő ágazati szabványoknak és előírásoknak figyelembe vételével kell biztosítani.

(2) A meglevő és a tervezett közműhálózatok: vízellátás, szennyvíz- és csapadékvíz elvezetés, villamos energia, vezetékes gázellátás , távközlés, kábel tv és létesítményeik és azok biztonsági övezete számára a helyigényt közterületen, ill. közműterületen, ettől eltérő esetben szolgalmi jog bejegyzéssel kell biztosítani.

(3) Útrekonstrukciónál a közművek egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell.

(4) A feleslegessé váló közművezetékeket és műtárgyakat el kell bontani.

(5) A közterületi hálózathoz a tervezett új telkeket önálló bekötésekkel és mérési helyekkel kell csatlakoztatni, ettől eltérő esetben a bekötést és a mérési helyet szolgalmi jog bejegyzésével kell biztosítani.

(6) A tervezett vízvezeték-hálózatra föld feletti tűzcsapokat kell szerelni. A létesítmények tüzivíz —igényét az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírásai alapján kell biztosítani.

(7)Új létesítmény építésekor — a tervezett létesítmény térségében — össze kell hangolni a fejlesztéseket már a tervezés szintjén és a közös kivitelezés érdekében.

(8) 20 db, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolók területéről a vizek csak olajfogón keresztül vezethetők be a közcsatornába.

(9) A Réde közigazgatási területén átvezető vízfolyások, patakok mentén a karbantartási munkálatok számára hely biztosítandó mederéltól az ÉDUVIZIG által meghatározott 6-6 m szélességben. A vizek természetes lefolyása, illetőleg áramlása csak a vízügyi hatóság engedélyével változtatható meg.

(10) A vízi közművek (vízvezeték, szennyvízcsatorna, felszíni vízelvezető hálózat tervezése és a tó-helyreállítása ) tervezése vízjogi engedély köteles tevékenység.

(11) Réde-Lesalja major középnyomású gázvezeték mentén 5-5 m a biztonsági övezet szélessége. A védő távolságon belül épület nem helyezhető el.

(12) A középnyomású gázvezeték hálózatról betáplált házi gáznyomás szabályozókat az épületek udvarán kell elhelyezni, vagy az épületek alárendelt homlokzatára kell felszerelni.

(13) Réde közigazgatási területén áthaladó Győr-Litér 400 kV-os villamos vezetékek biztonsági övezete a vezeték mindkét oldalán a szélső, nyugalomban lévő vezetőtől kifelé mérten: 28-28 m. A föld feletti nagyfeszültségű villamos vezeték biztonsági övezetének teljes terjedelme a tartóoszlopok tengelyétől mérten 38-38 m.

(14) Hatályon kívül helyezte a 7/2019. (XII.31.) 22.§. (1)

(15) Hatályon kívül helyezte a 7/2019. (XII.31.) 22.§. (1)

(16) A fejlesztési területeken és a hálózatrekonstrukcióra kijelölt területek közvilágítási hálózatának építésekor csak energiatakarékos lámpatestek felszerelése engedélyezhető.

(17) Hatályon kívül helyezte a 7/2019. (XII.31.) 22.§. (1)

(18) Az ivóvíz közmű vezeték hálózatra csatlakozás lehetősége a településen biztosítható, az ÉDV Rt. A vezetékes vizet szolgáltatni tudja. A fogyasztó kártérítési igénnyel nem léphet fel a telkén levő kút vizének fogyasztásából eredő esetleges egészségügyi problémák miatt.

Zöldterületek és felületek

Közparkok (KP)

23.§.

(1) Az övezetben csak a pihenés, testedzés és ismeretterjesztés építményei és a fenntartásához szükséges építmények helyezhetők el.

(2) A zöldfelület minden megkezdett 100 m2-e után legalább 1 db nagyméretű lombos díszfa telepítése kötelező.

(3) A közparkok rendezését, felújítását kertépítészeti tervek alapján kell engedélyezni.

(4) Az övezet területén telket megosztani nem lehet.

(5) A kastélyparkban bármilyen fejlesztés, illetve a meglévőkön túli új funkció létesítése „park-rekonstrukciós terv” és részletes szabályozás megléte esetén lehetséges.

(6) Új lakóépület a kastélyparkban nem helyezhető el.

(7) A kastélypark területe műemléki telek, illetve műemléki környezet.

Erdőterület, /E és Ev övezet/

24.§.

(1) A település területén lévő erdőterületek rendeltetésük szerint védelmi, gazdasági egészségügyi-szociális, turisztikai és oktatás-kutatási erdők lehetnek.

(2) Az erdő területek elsődleges rendeltetését az illetékes erdészeti hatóság állapítja meg, ezt a helyi erdészeti üzemtervek rögzítik.

(3) Az erdőművelési ág megváltoztatása csak a szabályozási terv módosításával és az illetékes erdészeti hatóság hozzájárulásával lehet.

(4) Védelmi erdők területe — Ev övezet

- Az övezet területén csak védelmi rendeltetésű erdő telepíthető.

- A védelmi rendeltetésű erdők területén épületet elhelyezni nem lehet.

- Az övezetben a zöldfelületi arány legalább a telek 90 %-a

- Az övezetben a közhasználat elől területet elzárni nem lehet.

(5) Általános erdőterület — E jelű övezet

-     Az övezetbe tartoznak a rendeltetésük szerint gazdasági, egészségügyi-szociális, turisztikai erdők, valamint a nem védelmi erdők övezetébe tartozó egyéb védelmi rendeltetésű erdőtagok.

-      Az övezetben /100.000 m2-t/ 10 ha-t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb 0,5 %-os beépítettséggel, de legfeljebb 250 m2 alapterületű az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el. Ilyennek minősülnek a szabadidő eltöltését, a turizmust és a testedzést szolgáló építmények (turista és menedékház, erdei tornapálya, téli sportpálya stb.) és a szolgálati lakóépületek.

-   Az övezetben a zöldfelületi arány legalább 95 %.

Mezőgazdasági területek és övezetek

25.§.

(1) „Tanyás” mezőgazdasági övezet létesítése engedélyezhető a Dózsa Gy. útról nyílóan a 414-461-es helyrajzi számú telkeken.

(2) a)M*           SZ                    5

                         6,0        1,0 ha sz.s.=0,15

Jelű mezőgazdasági területen max. 4 db épület szabadon álló módon helyezhető el, a legnagyobb beépítettség 5 %, a legnagyobb építménymagasság 6,0 m, a legkisebb telekterület 1 ha, a telek szélessége minimum 50 m lehet.

 A területen elhelyezhető létesítmények: az állattartás és a növénytermesztéssel összefüggő gazdasági épületek, valamint a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó 1 db lakóépület, 2 db lakással.

     Az épültek, az építmények a Dózsa Gy. úti telekhatártól minimum 20 m-es távolságban létesülhetnek. Minimális oldalkert 10 m minimális elő és hátsókert 20 m. A kialakított telkeken az épületeknek tanyaudvarszerűen, (csoportosan) kell elhelyezkedniük. (Módosította a 7/2019. (XII.31.) 22.§. (1)

b) Hatályon kívül helyezte a 7/2019. (XII.31.) 22.§. (1)

c) Az övezeteben és  az övezeten kívül a községben keletkezett veszélyes hulladékok területen való tárolása és kezelése a környezetvédelmi előírások szerint történhet.

d) Az övezet területén, a zöldfelületek kialakítására, az alábbi előírások vonatkoznak:

-a tanya udvar mentén min. 10,0 m mélységben fasor telepítendő.

-a parkolási igény minden esetben telken belül biztosítandó, a parkolókat fásítani kell.

(3) Általános mezőgazdasági terület — M1 jelű övezet

- Az övezetbe tartoznak a szántó, a rét-legelő területek és a nem védendő gyepterületek.

- Az övezet a növénytermesztés, az állattenyésztés és az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozás és tárolás építményeinek elhelyezésére szolgál.

- Az övezetben az 50 m-t nem meghaladó szélességű mezővédő erdősávok, tájfásítás területei övezetmódosítás nélkül telepíthetők.

- Az övezetben 2 ha-t el nem érő és 30 m-nél kisebb oldalszélességű telken építményt elhelyezni nem szabad.

- A 2 ha-t elérő és legalább 30 m szélességű telken építményt elhelyezni szabadon álló beépítési móddal, legfeljebb 3 %-os beépítettséggel és 5,5 m legnagyobb építménymagasság lehet. Indokolt esetben a technológiai függvényében az építménymagasságtól el lehet térni.

- 5 ha-nál nagyobb és 30 m szélességet meghaladó telken a gazdasági tevékenységhez kapcsolódóan lakóépület is elhelyezhető. A legnagyobb építménymagasság 6,6 m. Az 5 ha-nál nagyobb, de 10 ha-nál kisebb telken — a gazdasági építményeken kívül csak 1 db. lakóépület helyezhető el, amelyben legfeljebb 2 lakás létesíthető.

- 10 ha-t meghaladó telken — a gazdasági építményeken kívül legfeljebb 2 db lakóépület (benne legfeljebb összesen 3 lakás ) helyezhető el, úgy hogy az épületek és a gazdasági építmények elhelyezésére szolgáló terület és udvar összefüggő területet képezzen és összesen ne haladja meg a 3000 m2-t.

- A gazdasági épület alapterülete a 750 m2-t, a lakóépület alapterülete egyenként a 250 m2-t nem haladhatja meg.

(4)Védendő természeti terület — M2 jelű övezet

- Az övezetbe tartoznak a nem erdőjellegű, de természetes vagy természetközeli növénytársulással borított, a természeti környezet eredeti állapotának megőrzésére szolgáló területek (gyepek, vizes élőhelyek).

- Az övezetben a meglévő növényállományt, a természeti képződményeket és felszíni formációkat a kialakult állapot szerint meg kell őrizni. Az övezetben található gyepeket meg kell tartani, azok nem törhetők fel. A vizes élő helyek területei nem tölthetök fel és egyéb beavatkozással sem háboríthatók.

- Az övezetben telek nem osztható meg.

- Az övezetben tartozó telkeken épületet elhelyezni nem lehet.

- Az övezetben az építmények közül legfeljebb 2 %-os beépítettséggel az épületeknek nem minősülő pihenés és ismeretterjesztés építményei helyezhetők el.

(5)Mezőgazdasági rendeltetésű kiskertes terület — M3A, M3B jelű övezet

- A terület a rekreáció gazdálkodással, kis kertműveléssel egybekötött tevékenységeire szolgál.

- Az övezetben a 900 m2-t el nem érő telek nem építhető be.

- Az övezetben

- a legnagyobb beépítettség 3 %

- a legnagyobb építménymagasság 4,5 m,

- a legkisebb telekterület 900 m2,

- a legkisebb telekszélesség 6-10 m, a beépítés lehetősége 10 m alatti telkek esetén csak a szomszédos telekkel együtt lehetséges a terven jelölt módon,

- a legkisebb zöldfelületi arány a telek 70 %-a.

A 900 m2-t meghaladó telek csak akkor építhető be, ha legalább 2 éven át folyamatosan művelt, szakszerűen gondozott, elsősorban termesztési célú (szőlő, gyümölcs és egyéb kertészeti) növénykultúra található rajta.

Egyéb területek

A vízmedrek és a vízgazdálkodás területe, /VT jelű övezet/

26. §.

(1)Az övezetbe tartozik a lesaljai karsztvíz kút és védőterülete, a területen lévő árkok, vízmedrek területei és azok parti sávjai, valamint az azokat övező zöldfelületek (rét és gyepterületek, facsoportok. ligeterdő-foltok).

(2) A karsztvízkút védő területe a hidrogeológiai védő idomot megállapítható tanulmány elkészültéig 150 m-es sugarú kör.

(3) Az övezetben épületet elhelyezni nem lehet.

(4) Az övezetbe tartozó árkok, vízmedrek területeit elzárni, lekeríteni, feltölteni nem lehet.

(5) A vonatkozó további környezetvédelmi előírásokat a környezet- és tájvédelmi előírások tartalmazzák.

Környezet- és tájvédelmi előírások

27. §.

Levegőtisztaság-védelem

(1)A kedvező levegőminőségi adottságok megőrzése érdekében Réde közigazgatási területén kivéve a (2) pontban meghatározott területeken — a „Kiemelten védett „ levegőtisztaságvédelmi kategóriára vonatkozó határértékek betartása kívánatos. Ennek elrendelésére jogosult a 21/ 1986. (VI.2.) számú MT. Rendelet 2.§ (2) bekezdése értelmében a földművelésügyi miniszterrel, a népjóléti miniszterrel, illetőleg a települési önkormányzattal egyetértésben a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter.

(2) A KG, IG, MG, M övezetekbe sorolt területeken a „ Védett I. levegőtisztaság-védelmi kategóriára vonatkozó határértékek az érvényesek.

(3) a település területén „Védett II. „ levegőtisztaság-védelmi kategóriába tartozó területek a jövőben sem jelölhetők ki.

(4) A bányaművelési területen (B övezet) a művelési technológiát úgy kell megválasztani, hogy határérték feletti légszennyezés, káros kiporzás ne keletkezzen.

(5) Diffúz légszennyezést okozó tevékenység kizárólag zárt térben folytatható.

Víz minőség-védelem

(6) Élő vízfolyásba, árokba és vízmederbe tisztítatlan szennyvizet bevezetni tilos.

(7) A kereskedelmi-szolgáltató (KG), az ipari gazdasági (IG), a tanyás mezőgazdasági (M*), valamint a mezőgazdasági üzemi (MG) területeken technológia függvényében az illetékes környezetvédelmi hatóság szakvéleménye alapján szükség esetén az ipari elő tisztítást  kell írni.

(8)A belterületi csapadékvíz elvezető rendszer felülvizsgálandó, felújítása, kiépítése az elvízenyősödés, lemosódás megakadályozása érdekében szükséges. A csapadékvíz elvezető árkok rendszeres karbantartása a tulajdonos kötelezettsége.

(9)A felszíni vizek elvezetésének módját a tereprendezésre, a felszíni vízelvezető rendszerre és a szivárgó rendszerre vonatkozó tervekben kell meghatározni.

(10) A vízmedrek rendezését, a partfal árvízvédelmi szempontú védelmét 3 éven belül meg kell valósítani.

Talajvédelem, partfalvédelem, hulladék-elhelyezés

(11) A mezőgazdasági művelésű területeken a talajeróziós károk csökkentése, megelőzése érdekében a lejtőre merőleges művelési mód javasolt.

(12) A talajeróziós károk megelőzése érdekében a mezőgazdasági művelésű területeken — a terven feltüntetett módon — védő sávokat kell kialakítani a tájfásítás szempontjai szerint, továbbá az év nagy részében zárt állományt képező növénykultúrát kell fenntartani.

(13) A lakóövezeten kívüli építési övezetekben jelentkező, valamint a Bakonyér partját érintő építési igény esetén a Magyar Geológiai Szolgálat szakhatósági véleményének beszerzése szükséges.

(14) A terven feltüntetett illegális hulladéklerakó felszámolása csak az illetékes környezetvédelmi hatóság engedélyével és a szakhatóságok hozzájárulásával történhet.

(15) A Lesalja területén lévő IG4 és IG5 övezetbe sorolt, a Bakony-érrel határos telkeken használatbavételi engedély csak úgy adható, ha a patakkal határos telekhatáron a partfal védelmét — geotechnikai szakvélemény szerint bizonyítottan — a kérelmező elvégezte.

Zaj- és rezgésvédelem

(16)Táj- és talajvédelmi szempontból a védő zöldsávokat, mező védő erdősávokat, tájfásításokat 10 éven belül meg kell valósítani. A telepítést az illetékes erdészeti és talajvédelmi szakhatósággal egyeztetett erdőtelepítési és tájrendezési terv alapján kell elvégezni.

(17)Közpark (KP) és zöldfelületi rekreációs (ZR) terület létesítése csak komplex kertépítészeti terv alapján történhet.

(18)Kétoldali, de legalább egyoldali fasor telepítése, a meglévő hiányos fasorok kiegészítése kötelező a terven feltüntetett útvonalak és lakóutcák mentén, maximálisan 8-8 m tőtávolsággal, előnevelt faiskolai „útsorfa” alkalmazásával a közlekedésbiztonsági szabályok figyelembevételével.

(19)A zöldfelületek kialakításánál a telepítésre kerülő fajokat úgy kell megválasztani, hogy a felhasznált fás-szárú növények legalább 50 %-a honos fajokból vagy azok termesztett fajtáiból kerüljenek ki. Gyümölcsfák útsorfaként való alkalmazása nem javasolt.

(20)Gyephézagos burkolat kialakítása esetén a felület 20 %-a, de legfeljebb 50 m2 számítható be a kötelezően kialakítandó zöldfelület mértékébe.

(21)  A kereskedelmi-szolgáltató (KG) és ipari (IG) területeken az előírt minimális zöldfelületet úgy kell kialakítani, hogy ebből a lakó-, az erdő-, a mezőgazdasági és a közpark-területekkel határos telekhatáron legalább 5,0 m-es védő zöldsáv keletkezzen.

(22) A terven feltüntetett beültetési kötelezettség határa a kialakítandó legkisebb mélységű zöldfelület létesítését jelöli. Ebben a sávban az építmények közül csak az épületnek nem minősülő kerti építmények helyezhetők el.

(23) A telken létesített, állandó vízborítású felület (dísztó) területe beszámítható a kötelezően kialakítandó zöldfelület mértékébe. Az időszakosan vízfelületet adó területek (úszómedence) 50 %-a vehető figyelembe a minimális zöldfelületi mutató kiszámításánál.

(24)Öt beálló-helynél nagyobb kapacitású személygépkocsi-parkoló csak fásítottan létesíthető, 2-2 beálló-helyenként 1-1 közepes lombkoronájú, előnevelt fa ültetése kötelező.

(25)A természetes terepfelszín homlokzatsíkban történő 1,5 m-t meghaladó feltöltését a homlokzatmagasságba be kell számítani.

Települési környezet védelme

(26)Az illegális hulladéklerakó-hely rekultiválását csak jóváhagyott tervdokumentáció alapján lehet végrehajtani és a rekultivált területen az erdő létesítését 10 éven belül meg kell valósítani.

(27)Új hulladéklerakó-hely csak földtani és hidrogeológiai szakvélemény, jóváhagyott szakhatósági engedélyek és elvi építési engedély alapján létesíthető. A telekalakítás csak a szerkezeti terv módosításával és a területre vonatkozó részletes szabályozással lehet. A rekultivációs feladatok elvégzéséhez az eljáró hatóság az illetékes környezetvédelmi felügyelőség. míg több közreműködő szakhatóság hozzájárulását is be kell szerezni.

(28) A bányaterület (B övezet) rekultivációs tervében — geológiai és hidrogeológiai szakvélemények alapján — vizsgálni kell mint anyaglerakó, építési hulladéklerakó létesítésének jövőbeni lehetőségét.

(29) A teljes közigazgatási területen csak zárt rendszerű trágyatároló létesítése megengedett.

Az állattartásra vonatkozó részletesebb előírásokat — a jegyzői hatáskörbe tartozó — helyi települési állattartási rendelet tartalmazhat.

(30) Hatályon kívül helyezte a 7/2019. (XII.31.) 22.§. (1).

(31) Hatályon kívül helyezte a 7/2019. (XII.31.) 22.§. (1).

(32) Hatályon kívül helyezte a 7/2019. (XII.31.) 22.§. (1).

Építészeti érték és településkép védelem

28.§.

(1) Országos műemléki védelem alatt áll a településen az alábbi művi érték:

             -Római katolikus barokk templom                            hrsz:259.

             -Eszterházy gróf kastély és kastélymaradvány          hrsz:737.

A terven jelölt műemléki környezetben minden építési tevékenység engedélyezési eljárása során az OMVH véleménye kikérendő.

(2)Biztosítani szükséges az építészetileg karakteres füstölők, kutak, kukoricagórék, pincék-vermek megőrzése, vagy legalább rajzi és fotó dokumentálása elbontásuk előtt.

(3)Régészetileg exponált terület a 0309 helyrajzi számú telek, ahol Árpád kori földvár található. A területen bárminemű földmunka különös gonddal végezhető. A terület nem építhető be.

Egyéb rendelkezések

29.§

Az építési szabályzat mellékletét képezi:

I.sz. melléklet: Út minta-keresztszelvények

Zárórendelkezés

30. §

A szabályozási terv és az építési szabályzat jóváhagyásával a Községre vonatkozó korábbi építési előírások érvényüket vesztik.