(1) Jelen rendelet hatálya Galgamácsa község közigazgatási területére terjed ki, kivéve azokat a területeket, amelyekre a szabályozási tervlapon szereplő SZT jelölés szerint a későbbiekben szabályozási tervet kell készíteni.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest tervezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az országos érvényű előírások (pl. OTÉK és szabványok) betartása mellett kizárólag e rendelet (továbbiakban: HÉSZ), továbbá a települési Szabályozási terv (továbbiakban: Szabályozási terv) együttes alkalmazásával szabad.

(3) Ezen építési szabályzattal együtt jóváhagyott szabályozási terv (a további szövegrészletekben szabályozási tervként jelölve) tömb mélységű szabályozást tartalmaz, amely a Szabályozási terven övezetbe sorolt területeken biztosítja az építési jogokat. A HÉSZ-szel együtt jóváhagyott, a település egészére vonatkozó szabályozási tervlapok (a továbbiakban: Szabályozási terv) alapján a továbbtervezés! nem igénylő területeken az építés engedélyezhető. Azokon a területeken, amelyeken a szabályozási terv további szabályozási terv(ek) készítését írja elő (a további szövegrészletekben SZT-ként jelölve), a telekalakítás és az építés a szabályozási terv elkészülte és jóváhagyása után, a bennük foglalt előírások alapján engedélyezhető.

(4) A későbbiekben készülő szabályozási terv határa legalább egy telektömb területére terjedjen ki.

(5) Amíg az (1) bekezdésben említett, a HÉSZ hatálya alá nem tartozó területekre vonatkozó szabályozási tervek jóváhagyásra nem kerülnek, addig építési tevékenység csak az építési joggal rendelkező területen végezhető, a rá vonatkozó építési előírások alapján az alábbi megkötésekkel:

(6) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.

(7) A rendeletben foglalt előírásoktól való eltérésre kizárólag a HÉSZ és a Szabályozási terv módosításával van lehetőség.

(1) A település igazgatási területén a HÉSZ előírásainak területi értelmezéséhez szükséges térképi, rajzi információkat a szabályozási terv tartalmazza.

(2) A szabályozási terv kötelező és irányadó elemeket tartalmaz. A kötelező elemektől eltérni csak a Szabályozási terv módosításával lehet

(1) Az építési engedélyezési eljárást megelőzően elvi építési engedélyt kell kérni az alábbi esetekben:

(2) A kétlépcsős engedélyezési eljárásban az építési engedélyezési eljárást megelőzően elvi építési engedélyt kell beszerezni a telek rendeltetése, az építmény(ek) elhelyezhetősége, a településképi követelmények, valamint a szomszédos telkekkel való kapcsolatok előzetes tisztázása érdekében.

(3) Az elvi építési engedélykérelemnek tartalmaznia kell:

Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló rendeletben meghatározott engedélyköteles építési munkák köre bővül, engedélykötelesé válik:

(1) Az Etv. 24. § (2) bekezdése értelmében az új beépítésre szánt vagy jelentős mértékben átépítésre kerülő területek esetében a területre vonatkozó helyi építési szabályzat elfogadása után a beépíthetőség feltételeként a telkeket az előírásoknak megfelelő építési telekké, telekké kell alakítani az érintett telekcsoport - legalább telektömbönként történő - újraosztásával.

(2) Azon övezetek területén, amelyek övezeti jelében a telekalakítási terv készítésének kötelezettségére utaló T betűjel szerepel, a telekalakítás és az építési engedély kiadásának feltétele a telekalakítási terv elkészítése.

(3) Ha a telekalakítási terv készítése során a kialakítandó telkek mindegyike nem közelíthető meg a Szabályozási terv szerint kialakított közterületről, akkor

(4) A település területén építési telket alakítani csak építési jogot biztosító szabályozási terv alapján szabad.

(5) A település igazgatási területén telket, építési telket csak úgy szabad alakítani, hogy az a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége a HÉSZ-ben megadott értékeknek, a készítendő SZT-knek és a vonatkozó egyéb általános jogszabályoknak is megfeleljen.

(6) A település igazgatási területén építési engedély csak az építési szabályoknak megfelelően kialakított és közútról vagy önálló helyrajzi számon nyilvántartott magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthető telekre adható. Az egynél több telket kiszolgáló magánutakat közforgalom elől nem szabad elzárni, biztosítani kell, hogy az általuk kiszolgált telkek bármilyen járművel (személygépkocsi, tűzoltó, mentő), akadályoztatás nélkül, bármikor megközelíthetők legyenek.

(7) A szabályozási vonallal érintett telkek esetében az ingatlant érintő építésre vagy használati mód változásra csak a telekalakítás megtörténte után adható ki engedély.

(8) övezet, építési övezet határa csak telek, építési telek határa mentén haladhat. Telekalakítás (telekegyesítés) úgy nem engedélyezhető, hogy a telekalakítás után a tel(k)ekre két övezet előírásai legyenek érvényesek.

(9) Ha egy telekre, építési telekre mégis két övezet, építési övezet előírásai vonatkoznak, akkor építési munka csak akkor engedélyezhető, ha a telket a Szabályozási terven ábrázoltaknak megfelelően megosztják.

(1) Az egyes telkek beépítési lehetőségét az általános előírásokon túlmenően az adott telekre vonatkozó tényleges övezeti, építési övezeti előírások határozzák meg. Építési engedély csak a HESZ vonatkozó általános és részletes előírásának betartásával adható ki.

(2) A település igazgatási területén a már meglévő, kialakult beépítés fenntartható (azaz állagmegóvás, felújítás engedélyezhető), de új építési munka már csak a HESZ előírásainak betartásával végezhető.

(3) Meglévőnek kell tekinteni azt az építményt, amely jogerős építési illetve használatbavételi engedéllyel rendelkezik, vagy amelynek a használatbavételétől 10 év már bizonyíthatóan eltelt.

(4) Kialakult, építési joggal rendelkező telek építési jogosultsága a telek nagyságától függetlenül fennáll. Ez a jog csak építési tilalommal szüntethető meg. Meglévő beépítési környezetben és új beépítés esetén az övezeti előírásnál kisebb méretű telek nem alakítható ki.

(5) Azok a kialakult, építési joggal rendelkező telkek, amelyek méretei az övezeti előírásban szereplő paramétereket nem érik el, az övezeti előírásban szereplő mértékig beépíthetők, de csak oly módon, hogy a szomszédos ingatlanok építési jogai ezáltal nem csorbulnak.

(6) Építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni a szabályozási terven feltüntetett, valamint egyéb jogszabályok által megalapozott, a szakhatóságok által megszabott védőterületet, védőtávolságot, védősávot.

(7) A település igazgatási területén a szabályozási terv által lehatárolt és/vagy az ágazati szabványokban előírt közegészségügyi, környezet és természetvédelmi, közlekedési és közmű védőterületeken belül építési és/vagy területhasználati korlátozások állnak fenn.

(8) Bármely védőterület által érintett telken az adott védőtávolság által előírt építési és/vagy használati korlátozások csak a teleknek a védőtávolság által érintett részére vonatkoznak.

(9) Építési engedély kiadása előtt talajmechanikai vizsgálatokkal kell igazolni az adott telek beépíthetőségét:

(10) A talaj és felszíni vizek áramlását és minőségét veszélyeztető építés esetén építési engedély csak az illetékes vízügyi hatóság bevonásával adható ki.

(11) Az épületek melletti feltöltés, illetve bevágás (támfal alkalmazása nélkül, csak rézsűvel) legfeljebb 1,5 m lehet.

(12) A kötelező előkertek mélysége (azaz az utca felőli építési határvonal) elsődlegesen a környezetben kialakult beépítésnek megfelelően esetileg határozandó meg. Az újonnan építési övezetté váló területeken, vagy ha az adott telek környezetében nincs kialakult beépítés, az előkert mélysége 5 m. Az új épületek utca felőli homlokzata hosszának legalább 50%-a kötelezően az utca felőli építési határvonalra kell kerüljön.

(13) Az oldalhatáron álló beépítési mód esetén az elhelyezendő épületeknek az oldalhatártól mért 0,5- 1,0 m-es távolságon belül kell elhelyezkednie.

(14) Az oldal és hátsókertek kialakítására az OTÉK vonatkozó előírásai a mértékadók.

(15) Az építési övezetben elhelyezhető melléképítményeket az építési helyen belül szabad elhelyezni, kivéve az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), c), d), és m) pontban meghatározott létesítményeket, ha az adott melléképítmény elhelyezésére igazolhatóan csak azon kívül van mód, vagy az építmény jellege kifejezetten igényli az építési helyen kívül történő megvalósítást.

(16) Galgamácsa község beépítésre szánt területén építési engedélyt csak teljes körű közműellátás megléte esetén szabad kiadni azokon a területeken, ahol már rendelkezésre áll a vezetékes közcsatorna hálózat. Addig, amíg az elvezető hálózat ki nem épül, átmenetileg részleges közműellátással (hatóságilag engedélyezett, korszerű és szakszerű közműpótló berendezéssel) engedélyezhető a tervezett beépítés. A közcsatorna hálózat kiépítése után azonban ezekre az ingatlanokra nézve egy éven belül kötelező a közműpótló felszámolása és a hálózatra történő rákötés.

(17) A beépítésre nem szánt területeken a közműellátás tekintetében az OTÉK 33. §-ában rögzített feltételek teljesítése esetén adható ki építési engedély.

(18) Az egyes övezetekben, építési övezetekben tervezett létesítményekre akkor adható ki építési, használatbavételi és rendeltetés-megváltoztatási engedély, ha a létesítményben tervezett tevékenység képes betartani az adott övezetre, építési övezetre a jelen rendeletben előírt környezetvédelmi határértékeket.

(19) Kerítés létesítésére engedélyt kiadni az OTÉK 44. §-ának megfelelően és kizárólag a kialakult települési sajátosságoknak megfelelően szabad.

(20) A község igazgatási területén lakókocsi, üdülősátor egyik övezet területén sem helyezhető el.

(21) A Szabályozási tervlapon jelölt közforgalom elöl el nem zárt magánterületen belül csak parkolóhely, illetve az adott telek feltárását, megközelíthetőségét szolgáló szervizút valamint a közlekedési területeken elhelyezhető építmények létesíthetők. A területen belül lakóépület és kerítés nem helyezhető el.

(22) Hirdető berendezés elhelyezése és működtetése nem zavarhatja a köz- és közlekedésbiztonságot.

(23) A település területén állattartó építmény engedélyezési eljárásánál az állattartást szabályozó helyi önkormányzati rendelet előírásait is be kell tartani.

(1) A közterületek kialakítása érdekében a szabályozási terven jelölt szabályozásokat végre kell hajtani.

(2) A közterületek rendeltetésszerű és ettől eltérő használatáról a közúti közlekedésről szóló 1988. évi 1. tv. és külön önkormányzati rendelet intézkedik.

(3) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.

(4) A közterületeken az övezeti besorolásuknak megfelelő építmények helyezhetők el.

(5) A közterületet úgy kell kialakítani, hogy kerekesszékkel és gyermekkocsival is használni lehessen.

(1) A lakóépületeken csak magas tető alkalmazása lehetséges. A tető hajlásszöge 30-45° között választható meg, a szomszédos beépítéshez igazodva. A tető maximális magassága nem haladhatja meg:

(2) Az övezet területén a lakóterületre vonatkozó környezetvédelmi normatívákban foglalt határértékeket meghaladó terhelésű tevékenységek nem engedélyezhetők.

(3) Azon övezetek területén, amelyek övezeti jelében a telekalakítási terv készítésének kötelezettségére utaló T betűjel szerepel, a telekalakítás és az építési engedély kiadásának feltétele a telekalakítási terv elkészítése.

(1)

(2) Az övezetbe tartozó telkekkel kapcsolatban felmerülő telekalakítási igény esetén telekalakítási terv készítendő (a (2) bekezdésben foglalt beépítési szabályoknak megfelelően) annak a tömbnek a teljes területére, amelyben az adott építési telek található. Telekalakítás kizárólag a telekalakítási terv elkészülte után, annak előírásai szerint engedélyezhető.

(3) A 2102. jelű út mellett kerítés az út tengelyétől számított 20 m-re, magas építmény pedig az út tengelyétől számított 30 m-re létesíthető.

(4) Az övezetben engedélyezhető beépítés paramétereit az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni.

(5)

(6) Az övezetben többlakásos lakóépületek, illetve az OTÉK 12. §-ának (2) bekezdésében szereplő 1-3. pontjaiban megjelölt funkciójú épületek helyezhetők el.

(7) Az övezeten belül a telkeken a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), és m) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el.

(8) Ebben az építési övezetben haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

(1)

(2) Az övezetbe tartozó telkekkel kapcsolatban felmerülő telekalakítási igény esetén telekalakítási terv készítendő (a (2) bekezdésben foglalt beépítési szabályoknak megfelelően) annak a tömbnek a teljes területére, amelyben az adott építési telek található. Telekalakítás kizárólag a telekalakítási terv elkészülte után, annak előírásai szerint engedélyezhető.

(3) A 2102. jelű út mellett kerítés az út tengelyétől számított 20 m-re, magas építmény pedig az út tengelyétől számított 30 m-re létesíthető.

(4) Az övezetben engedélyezhető beépítés paramétereit az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni.

(5)

(6) Az övezetben többlakásos lakóépületek, illetve az OTÉK 12. §-ának (2) bekezdésében szereplő 1-4. pontjaiban megjelölt funkciójú épületek helyezhetők el.

(7) Új épület építése csak teljes körű közművesítés megléte esetén engedélyezhető.

(8) Az övezeten belül a telkeken a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), és m) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el.

(9) Ebben az építési övezetben haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

(1) Az övezeten belül a legfeljebb kétlakásos lakóépületen kívül az OTÉK 14. §-ának (2) bekezdésében szereplő 3., 4., 5. és 6. pontjaiban felsorolt funkciójú épületek építmények helyezhetők el.

(2) Az övezet területén a kialakítandó új építési telkek minimális szélessége 16 méter.

(3) Ha a kialakult építési telek legkisebb szélessége 16 m-nél kisebb, akkor az építmények közti legkisebb oldalkert méretet (az OTÉK-ban meghatározott számítási mód szerinti 6 m-ről) legfeljebb 4 m-re lehet lecsökkenteni (a környezetben kialakult beépítés figyelembevételével) a tűzoltóság egyedi vagy általános felmentése alapján, ha a szomszédos telkek építési jogai ezáltal nem csorbulnak.

(4) Az övezet területén a beépítés mód oldalhatáron álló. Abban az esetben azonban, ha a tárgyi építési telek 20 méternél szélesebb és a szomszédos telkeken kialakult beépítés megengedi, szabadon álló módon is elhelyezhető épület.

(5) Az övezet telkein az építési hely hossza legfeljebb 45 méter lehet.

(1)

(2) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni.

(3)

(4) Az övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), i), és m) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el.

(5) Az övezetben csak kisállattartás céljára szolgáló állattartó épület létesítésére szabad engedélyt kiadni.

(1)

(2) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni.

(3)

(4) Az övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), és m) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el.

(5) Az övezetben csak kisállattartás céljára szolgáló állattartó épület létesítésére szabad engedélyt kiadni.

(1)

(2) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni.

(3)

(4) Az övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), i), és m) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el.

(1)

(2) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni.

(3)

(4) Az övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), e), d), e), f), g), h), i), és m) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el.

(1) A településközpont vegyes építési övezetek területe intézményi, kereskedelmi, szolgáltatási és egyéb, lakóterületet nem zavaró funkciók elhelyezésére szolgálnak.

(2) Az övezetben elhelyezésre kerülő épületeken csak magastető alkalmazása lehetséges. A tető hajlásszöge 30-45° között választható meg, a szomszédos beépítéshez igazodva. A tető maximális magassága nem haladhatja meg:

(3) Az övezet területén a lakóterületre vonatkozó környezetvédelmi normatívákban foglalt határértékeket meghaladó terhelésű tevékenységek nem engedélyezhetők.

(4) A közintézményeket úgy kell kialakítani, hogy azokat kerekesszékkel és gyermekkocsival is használni lehessen.

(5) Ebben az építési övezetben haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

(1)

(2) (A templom telkének területe)

(3) Az övezetben kizárólag egyházi funkció létesítése engedélyezhető.

(4) Az építési telken legfeljebb két épület létesíthető.

(5) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni.

(6)

(7) Az övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül kizárólag az a), b), c), d), e), h), és m) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el.

(8) A templom épülete mai állapotában megtartandó, jó karban tartandó. Az épület felújítása esetén a felújítási terveket műemlékvédelmi szakember bevonásával kell elkészíteni.

(1)

(2) (Az iskola telkének területe)

(3) Az övezet építési telkein lakóépület nem létesíthető, csak oktatási, kulturális, valamint egészségügyi (szabadidős) tevékenység számára építhető és használható épület

(4) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni.

(5)

(6) Az épületeken csak magastető alkalmazása lehetséges, a tető hajlásszöge 35-45 fok között választható meg, a szomszédos beépítéshez igazodva.

(7) Az övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül kizárólag az a), b), c), d), e), h), és m) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el.

(1)

(2) (Az óvoda telkének területe)

(3) Az övezet építési telkein lakóépület nem létesíthető, csak oktatási, kulturális, valamint egészségügyi (szabadidős) tevékenység számára építhető és használható épület.

(4) Az építési telken legfeljebb két épület létesíthető.

(5) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni.

(6)

(7) Az épületeken csak magastető alkalmazása lehetséges, a tető hajlásszöge 35-45 fok között választható meg, a szomszédos beépítéshez igazodva.

(8) Az övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül kizárólag az a), b), c), d), e), h), és m) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el.

(1)

(2) (A magtár telkének területe)

(3) Az övezet építési telkein lakóépület nem létesíthető csak oktatási, kulturális, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató, egészségügyi funkciójú valamint szabadidő tevékenység céljára építhető és használható épület.

(4) Az építési telken legfeljebb két épület létesíthető.

(5) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni.

(6)

(7) Az épületeken csak magastető alkalmazása lehetséges, a tető hajlásszöge 35-45 fok között választható meg, a szomszédos beépítéshez igazodva.

(8) Az övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül kizárólag az a), b), c), d), e), g), h), és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el.

(9) A magtár épületének felújítása esetén

(1) A gazdasági területek kereskedelmi-szolgáltató gazdasági (KG) illetve ipari gazdasági (IG) építési övezetekbe tartoznak.

(2) Az építési telkek telekhatára mentén, a szomszédos lakóterületek felé összefüggő védő zöld sávot kell kialakítani, melynek minimális szélessége 10 m.

(3) Az övezetben haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

(4) A 2108. jelű út mellett kerítés az út tengelyétől számított 20 m-re, magasépítmény pedig az út tengelyétől számított 30 m-re létesíthető.

(1)

(2) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni.

(3)

(4) Az övezeten belül az OTÉK 19. §-ának (2) és (3) bekezdésében meghatározott funkciójú épületek, építmények is elhelyezhetők.

(5) Az övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el.

(1) A különleges területek építési övezeteibe a község területén a sportpálya, a temető, az országos veszélyes hulladéklerakó területe és a honvédségi területek tartoznak.

(2) Az övezetek telkei a szabályozási terven rögzített funkciók mellett nem oszthatók meg. Funkcióváltásból eredő telekmegosztási igény esetén SZT készítendő.

(3) A sportpályát és a temetőt úgy kell kialakítani, hogy azokat kerekesszékkel és gyermekkocsival is használni lehessen.

(4) Az övezetben haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

(1)

(2) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni.

(3)

(4) Az övezeten belül, az OTÉK 24. §-ának 3) bekezdésében szereplő 5. pontjában felsorolt funkciójú épület, építmény helyezhető el.

(5) Az övezeten belül a telkeken a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), h), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el.

(1)

(2) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni.

(3)

(4) A temető területe körül 50 méteres védőtávolságot kell kialakítani, melyen belül lakóépület nem helyezhető el.

(5) Az övezeten belül, az OTÉK 24. §-ának 3) bekezdésében szereplő 7. pontjában felsorolt temető és az ezzel a funkcióval összhangban lévő épület, építmény helyezhető el.

(6) Az övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), h), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el.

(1)

(2) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni.

(3)

Az övezetbe tartozó telkeken mind az építés, mind a telekalakítás tekintetében az illetékes honvédelmi szervezet jogosult eljárni a rá vonatkozó sajátos szabályok alapján.

(1) A közlekedési területek területfelhasználási egységébe tartoznak a meglévő és tervezett közutak, a vasúti területek a hozzájuk csatlakozó közlekedésüzemi létesítmények területével és tartozékaival együtt.

(2) A község területén a közlekedési létesítmények szabályozási szélességét a szabályozási terv szerint kell kialakítani.

(3) A közutak és vasutak építési (szabályozási) szélességen belül a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el, illetve utcafásítás (növényzet) telepíthető.

(4) A település közútjainak tervezési osztályba sorolása:

(5) A közlekedési területek védősávja a közlekedési szakhatóság és a létesítmény kezelőjének hozzájárulásával használható fel. Az alsóbbrendű országos közutak külterületi szakaszán a védőterületek értékei az úttengelytől számított 50-50 m.

(6) Reklámtábla, reklámhordozó és egyéb reklámcélú berendezés elhelyezése esetén az 1988. évi 1. tv. 12. § (3)-(5) bekezdéseiben foglaltakat is be kell tartani.

(7) Külterületi mező- és erdőgazdasági üzemi utak, dűlőutak esetén az út tengelyétől mért 15-15 m en belül épület építmény nem helyezhető el.

(8) A tervezett közutak kiépítéséhez az alábbi szabályozási szélességek biztosítandók, az adottságokhoz alkalmazkodó módon:

(9) Az igazgatási területen az építmények (épületek) normatívák szerinti parkoló igényét telken belül kell biztosítani.

(10) A közterületi parkolókat fásitva kell kialakítani.

(11) A közlekedési övezet telkein csak szabadon álló beépítéssel és legfeljebb 5%-os beépítettséggel létesíthető épület, építmény.

(1) A közműlétesítmények ágazati előírások szerinti védőtávolságain belül mindennemű építési tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető.

(2) Épületek építésére engedély csak az adott övezetre vonatkozó előírásoknak megfelelő közművesítés biztosítása esetén adható.

(3) Mindenféle házi-kút létesítése engedélyköteles. (Amennyiben a tervezett kút házi vízszükséglet kielégítése céljából készül és a tervezett vízhasználat nem haladja meg az 500 m /év mennyiséget, valamint a talajvíz réteget csapolja meg, akkor az Önkormányzat jegyzője engedélyezi a tevékenységet. Minden egyéb esetben a KDV VIZIG az engedélyező hatóság.)

(4) Beépítésre szánt csatornázatlan területeken a szennyvízcsatorna hálózat megépítéséig átmeneti jelleggel közműpótlóként szigorúan zárt szennyvíztároló medencék alkalmazása engedélyezhető; beépítésre nem szánt területen engedélyezhető a szakhatóságok által is engedélyezett, korszerű és szakszerű, ellenőrzötten kivitelezett és üzemeltetett közműpótló berendezés is, de a szennyvízcsatorna-hálózat kiépülése után az érintett fogyasztókat kötelezni kell a közcsatornára való rákötésre. E kötelezettségnek legkésőbb egy éven belül eleget kell tenni. Ezután közműpótló létesítése és használata sem engedélyezhető.

(5) A zárt szennyvíztározó medencéből az összegyűjtött szennyvizeket rendszeres és ellenőrizhető módon a kijelölt szennyvíz-leürítő helyre kell szállíttatni.

(6) A településen a szennyvíz szikkasztása ideiglenes jelleggel sem engedélyezhető.

(7) Az előírttól eltérő szennyezettségű szennyvizeket telken belül kell előtisztítani (ipari szennyezettség, olaj-, zsír-, hordalékfogó, stb.) és csak ezután szabad bevezetni a közcsatornába vagy a közműpótlóba. Az előtisztítást a hatóságok által előírt mértékig kell elvégezni. A szennyvíz előtisztításból származó veszélyes hulladékot elszállításig úgy kell tárolni, hogy az környezeti szennyezést ne okozzon.

(8) A patakok mellett 10-10 m, illetve a VIZIG által előírt nagyságú védősávot kell biztosítani.

(9) 20 gépkocsinál több gépkocsi számára parkolót létesíteni csak kiemelt szegéllyel és vízzáró burkolattal szabad, a felületéről összegyűlő csapadékvizet hordalékfogó műtárgyon keresztül szabad csak a közcsatorna hálózatba, vagy élőfolyásba vezetni. Szénhidrogén szennyezettségnek kitett út, illetve parkoló felületről összegyűlő csapadékvizeket benzin és olajfogó műtárgyon is keresztülvezetve szabad közcsatornába, vagy élőfolyásba vezetni.

(10) A beépített, illetve beépítésre szánt területen a csapadékvíz elvezetésére nyílt árokrendszerű csapadékvíz csatornahálózatot kell kiépíteni.

(11) Középnyomású földgázzal ellátott területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáz nyomásszabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés csak az előkertbe, az udvarra vagy az épület alárendeltebb homlokzatára helyezhető.

(12) A mikrohullámú összeköttetés biztosítása érdekében elrendelt magassági korlátozásokat be kell tartani. Ettől eltérni csak az Antenna Hungária Rt-vel történő egyeztetés alapján lehet.

(13) Közcélú antennát elhelyezni csak épitési engedéllyel szabad.

(1)

(2) A közparkokat úgy kell kialakítani, hogy azokat kerekesszékkel és gyermekkocsival is használni lehessen.

(3) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni.

(4)

(5) Az övezet telkein az OTÉK 27. §. (4) bekezdésének a), és c) pontjában felsorolt létesítmények helyezhetők el.

(6) Az övezet telkein létesítendő épületeken kizárólag magastető alkalmazása lehetséges. A tető hajlásszöge 35-45 fok között választható meg.

(7) Az övezet telkein a közparkokat legalább 85%-os növényzeti fedettséggel kell kialakítani.

(8) A közparkokat kertészeti kiviteli tervek alapján kell kialakítani.

(9) Az övezet telkein, különösen a gyermek játszószerek esetén a használók testi épségét nem veszélyeztető létesítmények helyezhetők el. A park fenntartásáról és a park berendezési tárgyainak karbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell.

(10) Az övezetben a haszonállattartás minden fajtája tilos.

(1) Az övezetbe tartozó telkek tovább nem oszthatók, de igény és lehetőség szerint összevonhatók.

(2) Az övezetben kerítés csak vadvédelmi céllal létesíthető.

(1) Az övezet véderdőinek és védő zöldsávjainak területe min. 85 %-ban zárt faállománnyal telepltendő be, fennmaradó részük gyepes és cserjés felületként alakítható ki.

(2) Az övezetbe tartozó telkeken a már meglévő beépítés fenntartható, újjáéplthető, de további növelése (alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtérbeépítés) nem engedélyezhető.

(1) A mezőgazdasági övezetek telkei a növénytermesztési és az állattenyésztési tevékenységek területei, ezért itt jellemzően a mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el, azonban az övezeti előírásokban foglalt feltételek fennállása esetén lakóépület is építhető.

(2) Ha egy telek rendelkezik erdő, gyep (rét, legelő) vagy nádas művelési ágú alrészletekkel is, ezek a telekrészek akkor sem építhetők be, ha a telek egyébként (övezeti besorolása miatt) beépíthető lenne.

(3) Az övezetben a teleknek csak a kivett művelési ágú része keríthető le, természetes hatású anyag használatával. A beépítetlen telek nem keríthető le.

(4) Az övezetben épület, építmény csak szabadon állóan helyezhető el. Legalább 10 m mélységű előkertet és a szomszédos telekhatártól minimum 4 méter oldaltávolságot kell biztosítani.

(5) Az épltményeken kívülről látható burkolatként csak természetes hatású anyag alkalmazható. Az épületek földszinti padlószintje az eredeti terepszinthez képest 50 cm-nél nagyobb magasságban nem alakítható ki.

(6) A telekmegosztás nem engedélyezhető abban az esetben, ha a beépített telek a megosztás előtti vagy utáni állapotában:

(1) Az általános mezőgazdasági övezet telkei nem építhetők be.

(2) Az övezetbe tartozó telkeken a már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, alapterülete max. 10%-kal bővíthető, az építmény magasságának növelése (emeletráépítés, tetőtérbeépités) nem engedélyezhető.

(1)

(2) Az övezetben elsősorban a mezőgazdasági termelés építményei helyezhetők el. Az OTÉK-ban és a HÉSZ-ben meghatározott (általános beépítési) feltételek teljesülése esetén lakóépület is létesíthető. A lakóépületben legfeljebb két lakás engedélyezhető. Az övezetben más jellegű, nem mezőgazdasági célú épület nem helyezhető el.

(3) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a legkisebb beépíthető telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni.

(4)

(5) Ha a beépítésre alkalmas méretű telken a meglévő és tervezett létesítmények összes alapterülete a 800 m²-t meghaladja, akkor a beépltés már csak jóváhagyott SZT alapján engedélyezhető.

(6) Az övezet kialakításának elsődleges célja a mezőgazdálkodás lehetőségének biztosítása, ezért az övezetbe tartozó telken csak akkor helyezhető el lakóépület, ha:

(7) Az övezetben megadott legnagyobb építménymagasság értékét a mezőgazdasági tevékenységhez szükséges üzemi építmények (pl. silók) technológiai okokból legfeljebb kétszeresen haladhatják meg.

(8) A lakóépület csak magastetős kialakítású lehet. A tető tetöhajlásszöge 35-45° között választható meg.

(9) Az övezeten belül a telkeken a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak bármely létesítmény elhelyezhető.

(10) A 100000 m²-nél kisebb területű meglévő telkeken a már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de további növelése (alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtér beépítés) nem engedélyezhető.

(11) Az állattartáshoz szükséges gazdasági építmények engedélyezéséhez és az alkalmazott állattartási technológia működtetéséhez legalább a környezetvédelmi, a közegészségügyi és a vízügyi hatóság hozzájárulását be kell szerezni.

Az övezet gyep (rét, legelő) és nádas művelési ágú mezőgazdasági övezet telkei nem építhetők be, művelési águk nem változtatható meg.

(1) Az övezetbe a kisvízfolyások medre, partja és védőterületeik tartoznak. Az övezetben csak a vízgazdálkodással kapcsolatos területhasználatnak megfelelő létesítmények helyezhetők el.

(2) A kisvízfolyások fenntartási sávja a külterületen csak gyepterületként alakítható ki.

(3) A vízfolyások, vízmedrek területét érintő beavatkozások vízjogi engedély alapján végezhetők.

(4) Az övezetben a haszonállattartás minden fajtája tilos.

(1) Galgamácsa igazgatási területén az alábbi építmények állnak országos műemléki védelem alatt:

(2) Az országos műemléki védelem alatt álló építmények építési hatósági ügyeiben az Országos Műemlékvédelmi Hivatal illetékes eljárni.

(3) Az országos műemléki védelem alatt álló építmények műemléki környezetét a szabályozási tervlap jelöli.

(4) Az országos műemléki védelem alatt álló építmények műemléki környezetén belüli telkek, építési telkek építési hatósági ügyeiben az Országos Műemlékvédelmi Hivatalt szakhatóságként meg kell keresni.

(5) Galgamácsa igazgatási területén helyi védelemre kijelölt épület: A magtár épülete: Hrsz.: 744

(6) A helyi védelem alá vont épületet, építményt és a helyi értékvédelmi vizsgálatra javasolt terület határát a Szabályozási tervlap jelöli.

(7) A helyi értékvédelmi rendelet megalkotásáig az építésengedélyezési eljárást az általános szabályok szerint kell lefolytatni.

(8) A helyi értékvédelmi rendelet megalkotása után a helyi értékvédelmi területen az építési munkák önkormányzat által történő engedélyezése során kétlépcsős engedélyezési eljárást kell lefolytatni.

(9) A helyi védelemre kijelölt épületen és a helyi értékvédelemre kijelölt területeken végzendö építési tevékenységek építési engedélyezési eljárásakor jelen rendelet 3. § és 4. § előírásait is figyelembe kell venni.

(10) A helyi védelemre kijelölt épületen és a helyi értékvédelmi területen a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 12. §-án, illetve 17. §-án túlmenően az építési engedélykérelmekhez mellékletként csatolni kell a meglévő és tervezett állapotra vonatkozóan a tervezett beépítés mellett két oldalról elhelyezkedő két-két telekre kiterjedő jelenlegi utcaképet és a tervezett építmény tömegvázlatát és színtervét.

(11) A helyi védelemre kijelölt épületen és a helyi értékvédelmi területen bárminemű bővítéssel, felújítással járó építési tevékenység, illetve új épület, építmény építése esetén az új épületrésznek illetve épületnek, építménynek karakterében, tömegalakításában illeszkednie kell a helyi védelem alá vont épület környezetében kialakult beépítési módhoz, karakterhez, tömegalakításhoz.

(1) A Szabályozási terven régészeti lelőhelyként jelölt területeken elhelyezendő épületek, építmények esetében az építési engedélyezési eljárásba a Pest megyei Múzeumok Igazgatóságát szakhatóságként be kell vonni.

(2) A területen való építkezések esetében a földmunkák megkezdéséről, a munkálatok megkezdése előtt 8 nappal a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságát értesíteni kell.

(3) A területen építkezőknek a földben rejlő kulturális emlékek védelmében bejelentési kötelezettségük van.

(4) A település területén előkerülő régészeti emlékek leletmentésével, bemutatásával kapcsolatban a Pest megyei Múzeumok Igazgatóságával kell egyeztetni. Ha a földmunkák során régészeti leletek kerülnek elő, a munkálatokat azonnal fel kell függeszteni, és a területileg illetékes Múzeumot haladéktalanul értesíteni kell.

(1) Természeti területen épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját, (amennyiben arról külön kezelési és fenntartási útmutató nem rendelkezik) az engedélyezési eljárás során egyedileg úgy kell meghatározni, hogy a természeti értékek megóvása mellett egyben a táj jellegéhez is igazodjon.

(2) Védett természeti területen és a védőzónájában bármilyen tevékenység, valamint épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezése csak a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével végezhető.

(1) Üj beruházások, létesítések engedélyezéséhez (a magasabb rendű jogszabályokban rögzített környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek esetén) meg kell követelni a várható hatások vizsgálatát és dokumentálását.

(2) A tervezett belterületi határtól mért 1000 m-es védőtávolságon belül (kivéve, ha a szakhatóság az adott objektumnál ennél kisebb védőtávolságot határozott meg) települési környezetet zavaró, szennyező tevékenység nem folytatható.

(1) A defláció elleni védelem érdekében az 5 hektárt meghaladó mezőgazdasági területeken a terület minimum 3%-án védőfásítás! kell kialakítani az uralkodó szélirányra merőlegesen.

(2) A belterület szegélyén, 100 m-es sávján belül található mezőgazdasági területeken a lakóterületek védelme érdekében a homokverés és az egyéb deflációs porkeletkezés ellen a terület minimum 5%-án védőzöld sávokat kell kialakítani.

(1) A település még csatornázatlan ingatlanjait a szennyvízelvezető hálózat kiépítését követő legkésőbb kettő éven belül rá kell kötni a szennyvízelvezető hálózatra. A település területén a szennyvíz szikkasztása ideiglenes jelleggel sem engedélyezhető.

(2) A szennyezett felszíni vizek (csapadékvizek) csak megfelelő előtisztítás és a minőség ellenőrzése után engedhetők a befogadóba.

(3) A természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 1000 méteren belül a vizekre és a vízben élő szervezetekre veszélyes vegyi anyagok (műtrágya, növényvédő szer, hulladék) kijuttatása, elhelyezése tilos.

(4) Külterületen vízfolyások és vizes élőhelyek partvonalától számított 50 méteren belül új építmények elhelyezése (amennyiben arról külön jogszabály nem rendelkezik) tilos.

(1) A település közigazgatási területe levegőtisztaság-védelmi szempontból a védett 1. kategóriába tartozik.

(2) A légszennyezést okozó létesítményeknél meg kell szüntetni a megengedett határértéket meghaladó kibocsátásokat

(3) Új létesítmények elhelyezésénél érvényesíteni kell az átszellőzés szempontjait, és meg kell követelni a kibocsátási határértékek betartását

(1) Zajvédelem szempontjából a település közigazgatási területe a védett kategóriába tartozik.

(2) Zajt, illetve rezgést előidéző meglévő, vagy új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad engedélyezni és üzemeltetni, hogy az a területre, illetve létesítményre megállapított zaj- és rezgésterhelési (imissziós és emissziós) határértékeket ne haladja meg.

(1) A szabályozási terven jelölt erdő, gyep (rét-legelő), nádas területek művelési ág változása nem engedélyezhető.

(2) A belterületbe vonásra tervezett területeken a belterületbe vonásig biztosítani kell a jelenlegi művelési ág fenntartását

(3) Védőzöld sávok, véderdő sávok telepítésénél több szintű növényállományt kell kialakítani. A telepítéshez csak a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók.

(1) A településnek a szervezett gyűjtésbe és szállításba bevont területein az Önkormányzat által megbízott szervezetnek, vállalkozásnak kell végezni a kommunális hulladékelszállítás! az Önkormányzat hulladékgazdálkodással foglakozó rendeletének megfelelően.

(2) Azokon a területeken, amelyek a szervezett gyűjtésbe nincsenek bevonva, a lakosságnak kell végezni a kommunális hulladékelszállítást

(3) A kommunális és építési hulladék elhelyezése csak az Önkormányzat hulladékgazdálkodással foglakozó rendeletében meghatározott települési, vagy kistérségi lerakón történhet

(4) Veszélyes hulladék a kommunális hulladéklerakó telepre nem kerülhet

(5) A veszélyes hulladék gyűjtéséről, biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállításáról, illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek kell gondoskodni, a telephelyen kívüli hulladéktárolás tilos.

(6) A település közigazgatási területén belül veszélyes hulladék elhelyezése csak az erre kijelölt lerakón történhet.

(7) Állati hullák (tetemek) elhelyezése csak az erre a célra kijelölt dögkútban történhet. A tetemek elszállítását és megsemmisítését csak az erre a célra szakosodott és engedéllyel rendelkező vállalkozás végezheti.

(1) A HÉSZ-ben és a szabályozási terven megadott paramétereknek megfelelően a közterület szabályozásokat végre kell hajtani és a földhivatali nyilvántartáson át kell vezettetni.

(2) A szabályozási terven SZT-vel jelölt területekre az SZT-t el kell készíttetni.

(1) Ez a rendelet és a hozzátartozó szabályozási terv 2001. év .lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályukat vesztik az alábbi Kt tanács határozat(ok):

(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(3) Szabálysértést követ el, aki e rendelet rendelkezéseit megszegi.

(4) Építési bírsággal sújtható az az építtető, aki jelen rendeletben meghatározott, engedélyhez kötött építési vagy bontási munkát engedély nélkül illetve engedélytől eltérő módon végez illetőleg végeztet.