1. § (1) E rendelet célja a Galgamácsa sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása, az építészeti és egyéb zöldfelületi örökségének védelme

(2) A helyi védelem célja Galgamácsa településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása. A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

(3) A településképi szempontból meghatározó területek meghatározásának célja Galgamácsa egyedi karakterjegyeket hordozó területeinek egyedi településképi szabályozása.

2. § E rendelet hatálya Galgamácsa teljes közigazgatási területére terjed ki.

3. § E rendelet alkalmazásában:

4. § (1) A helyi védelem feladata

(2) Galgamácsa helyi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3) A helyi védelem hatálya nem terjed ki az országos védelem alatt álló értékekre, valamint a természetvédelemről szóló jogszabályok rendelkezései alapján védelem alá helyezett értékekre.

5. § (1) A helyi védelem alá helyezés, illetve annak megszüntetése kezdeményezhető

(2) A védelem alá helyezésre vonatkozó (1) bekezdés b) pont szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

(3) A védelem megszüntetésére vonatkozó (1) bekezdés b) pont szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

(4) Az (1) bekezdés szerinti kezdeményezéssel összefüggésben az Önkormányzat képviselő-testülete a főépítész előterjesztése alapján határozatban dönt jelen rendelet módosításának szándékáról. A főépítész a helyi védelem alá helyezéséről szóló döntés esetén az előterjesztéshez értékvizsgálatot mellékel.

5/A. §¹ A településkép védelem önkormányzatokra vonatkozó jelen rendeletben részletezett feladatait a Képviselő-testület felhatalmazása alapján átruházott hatáskörben a Polgármester látja el.

6. § (1) A helyi védett értékekről Galgamácsa Önkormányzata nyilvántartást vezet. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.

(2) A Nyilvántartás tartalmazza a védett értékre

(3) A nyilvántartás vezetéséről a polgármester gondoskodik.

7. § A helyi egyedi védelem alá helyezés vagy a védettség megszüntetésének tényével összefüggésben az önkormányzat jegyzője az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzését vagy törlését, a Tr.-ben és az egyéb magasabb szintű jogszabályokban foglalt előírások szerint.

8. § (1) A védett értéket az önkormányzat az e célra rendszeresített egységes táblával jelölheti meg.

(2) A tábla elhelyezéséről, karbantartásáról, pótlásáról - előzetes értesítés mellett – az Önkormányzat gondoskodik.

9. § A területi védelem az 1.a mellékletben meghatározott területekre irányul.

10. § (1) Az egyedi védelem a település jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó 1.b mellékletben meghatározott elemeire terjed ki.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott egyedi védelem az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére az 1.b. mellékletben meghatározottak szerint terjed ki.

11. § (1) Az egyedi védelem alatt álló építészeti örökségre vonatkozó településképi követelményeket jelen § tartalmazza.

(2) A helyi védelemre kijelölt épületen és a helyi értékvédelmi területen bárminemű bővítéssel, felújítással járó építési tevékenység, illetve új épület, építmény építése esetén az új épületrésznek illetve épületnek, építménynek karakterében, tömegalakításában illeszkednie kell a helyi védelem alá vont épület környezetében kialakult beépítési módhoz, karakterhez, tömegalakításhoz.

12. § A helyi egyedi védelem alatt álló

13. § (1) A településképi szempontból meghatározó területeket (a továbbiakban: TSZM) a 2. melléklet tartalmazza, ezek:

14. § (1) Amennyiben jelen rendelet az egyes TSZM területekre más szabályt nem állapít meg az adott területre jelen § - ban meghatározott általános településképi követelményeket kell alkalmazni.

(2) A homlokzat színezése során elsősorban az utcaképbe illeszkedő fehér, tört-fehér, szürke szín és ezek árnyalatai, továbbá a földszínek, pasztellszínek alkalmazhatók, nem alkalmazhatók a harsány, rikító színek.

(3) A homlokzat részleges felújítása során a meglévőtől színében és anyagában kirívóan eltérő anyag nem alkalmazható.

(4) A tetőkialakításnál a tető tömegének és hajlásszögének egyaránt illeszkednie kell a környezetben kialakult állapothoz és az utcaképhez.

(5) A tetőzet héjalásában nem alkalmazható harsány, rikító szín és egyszerre több színárnyalat.

(6) Építmény elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját a természeti értékek megóvása mellett településképbe illetve tájba illeszkedő módon kell kialakítani jelen rendeletben foglalt követelményekkel összhangban és a településképi arculati kézikönyvben (a továbbiakban: kézikönyv) foglalt iránymutatások figyelembevételével.

(7) Az Intenzív lakó, lakó és gazdasági TSZM területeken melléképület utcai homlokzatának illeszkednie kell a főépülethez, a nyílászárók elhelyezése, a használt anyagok, színek és kiegészítő egyéb szerkezetek tekintetében szimmetrikus megjelenésűnek kell lennie.

(8) Az (1)-(7) bekezdésekben szereplő általános követelményeket a jelen rendeletben meghatározott egyedi szabályok hiányában kell alkalmazni.

15. § (1) A Lakó TSZM területek egyedi településképi követelményeit a (2) – (4) bekezdések tartalmazzák.

(2) Az épület tömegformálása az utcában jellemző egyszerű tömegformáláshoz illeszkedő módon alakítható ki, a kézikönyvben foglalt ajánlások figyelembevételével.

(3) A tető tömegformálása során az utcára jellemző tetőforma, tetőgerincirány, és az utcában jellemző tetőhajlásszög alkalmazása megengedett, a kézikönyvben foglalt ajánlások figyelembevételével.

(4) A település helyi építési szabályzata (a továbbiakban: HÉSZ) alapján lakóterületi és településközpont vegyes építési övezetekben, valamint a közparkok területein az épületeken csak magastető alkalmazása lehetséges. A tető hajlásszöge 35º - 45º között választható meg, a szomszédos beépítéshez igazodva. A tető kialakítása során a tetőformának a szomszédos beépített ingatlanok tetőformáihoz illeszkednie kell.

16. § (1) A gazdasági TSZM területek egyedi településképi követelményeit a (2) – (3) bekezdések tartalmazzák.

(2) Zöldfelületek kialakítása során törekedni kell

(3) A parkolók fásítva alakítandók ki, 5 pakolóhelyenként legalább 1 fa ültetendő.

17. § (1) A Külterület TSZM területek egyedi településképi követelményeit a (2) – (3) bekezdések tartalmazzák.

(2) A kisvízfolyások fenntartási sávja csak gyepterületként alakítható ki.

(3) A HÉSZ-ben mezőgazdasági övezetben meghatározott területeken

(4) Természeti területen épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját, (amennyiben arról külön kezelési és fenntartási útmutató nem rendelkezik) úgy kell meghatározni és kialakítani, hogy a természeti értékek megóvása mellett egyben a tájba is illeszkedjen, a településképi arculati kézikönyvben foglalt iránymutatások figyelembevételével.

18. § (1) Sajátos építményfajta, egyéb műszaki berendezés elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját a természeti értékek megóvása mellett településképbe illetve tájba illeszkedő módon kell kialakítani jelen rendeletben foglalt követelményekkel összhangban és a településképi arculati kézikönyvben (a továbbiakban: kézikönyv) foglalt iránymutatások figyelembevételével.

(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek a Külterület TSZM területek, a (3) bekezdésben foglalt korlátozások figyelembevételével. Helyi területi védelemmel érintett terület nem került meghatározásra így vonatkozó anyaghasználati követelményt a rendelet nem tartalmaz.

(3) Távközlési antenna, antennatartó szerkezet, egyéb távközlési építmény nem helyezhető el.

(4) A tervezett gáz nyomásszabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés csak az előkertbe, az udvarra vagy az épület alárendeltebb homlokzatára helyezhető.

(5) Felhagyott, feleslegessé vált közműhálózatokat és közműlétesítményeket el kell bontani, funkciót vesztett vezeték-létesítmény nem maradhat sem terepszint felett, sem terepszint alatt.

(6) Törekedni kell a közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos és takarékos területhasználatra, valamint a légvezetékes kábelhálózatok egy tartószerkezeten történő elhelyezésére.

(7) A beépített, illetve beépítésre szánt területen a csapadékvíz elvezetésére nyílt árokrendszerű csapadékvíz csatornahálózatot kell kiépíteni.

19. § (1) Kerítés anyaghasználatában, formai kialakításában elsődlegesen az utcaképet meghatározó kerítések anyaghasználatához, formai kialakításához, másodlagosan az épület homlokzatának anyaghasználatához, homlokzati architektúrájához illeszkedő módon telepíthető vagy végezhető rajta építési tevékenység. Nem létesíthető az utcaképbe nem illő, vagy túltagolt architektúrájú és az utcaképre nem jellemző tömör kerítés, kivéve ha azt építmény rendeltetése indokolttá teszi, de ebben az esetben sem alkalmazható homogén falszerű felület.

(2) Az áttört kerítés mellé telken belül a belátás elleni védelemként őshonos fajokból kialakított sövény vagy cserjesor telepíthető a 3. és 4. mellékletben felsorolt növényfajok figyelembe vételével.

(3) A kerítés színezése során nem alkalmazható harsány, rikító szín.

(4) A HÉSZ-ben mezőgazdasági övezetben meghatározott területeken kerítést csak természetes vagy természetes hatású anyag használatával lehet kialakítani.

(5) A HÉSZ-ben MF jelű mezőgazdasági övezetben meghatározott területeken a telkek utcai telekhatárán lábazat nélküli kialakítású, áttört kerítés engedélyezhető.

(6) A kerítés színezése során

20. § (1) A településen fásítás a 3. mellékletben meghatározott – őshonos - fafajokkal vagy gyümölcsfákkal végezhető. A növényalkalmazás során az ökológiai igényeknek megfelelő őshonos fa- és cserjefajok telepítendők, a 4. mellékletben meghatározott növényfajok telepítése tilos.

(2) A HÉSZ-ben védőzöld sávok, véderdő sávok telepítésénél több szintű növényállományt kell kialakítani. A telepítéshez csak a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók a 3. melléklet figyelembevételével.

(3) A defláció elleni védelem érdekében az 5 hektárt meghaladó a HÉSZ-ben meghatározott mezőgazdasági területeken a terület minimum 3%-án védőfásítást kell kialakítani az uralkodó szélirányra merőlegesen.

(4) Közpark közterületalakítási-terv alapján építhető, építhető át.

(5) 20 gépkocsinál több gépkocsi számára parkolót létesíteni csak kiemelt szegéllyel és vízzáró burkolattal szabad.

(6) Közlekedési célú közterületen építményt, műtárgyat, berendezési tárgyat csak a használatot nem zavaró és akadályozó módon lehet elhelyezni.

(7) Reklámhordozó, hirdető berendezés elhelyezése és működtetése nem zavarhatja a köz- és közlekedésbiztonságot.

(8) Közterületi megvilágításnál nem alkalmazható hideg fehér fényű világítás.

(9) A világítótestek ernyőzése esetén a fényeknek – díszvilágítás esetén is – lefelé kell irányulniuk.

21. § (1) A reklám közzététele közterületen, köztulajdonban álló ingatlanon, valamint a magánterületen jelen §-ban foglalt előírások és a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: Rr.) foglalt előírások együttes alkalmazásával történhet.

(2) Reklám közterületen utcabútoron, funkcionális utcabútoron vagy közművelődési hirdetőoszlopon helyezhető el.

(3) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(4) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el. Egy épületen legfeljebb egy építési reklámháló helyezhető el.

(5) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.

(6) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.

(7) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.

22. § (1) Reklámot közzétenni, reklámhordozót, reklámhordozót tartó berendezést elhelyezni a mindenkor hatályos településszerkezeti tervben foglalt területfelhasználási egységek figyelembevételével az Rr.-ben meghatározott követelményekkel összhangban lehet, a (2) és (3) bekezdésekben meghatározottak szerint.

(2) Reklámot közzétenni, reklámhordozót, reklámhordozót tartó berendezést elhelyezni a mindenkor hatályos településszerkezeti terv figyelembevételével utcabútor alkalmazásával a reklám külön rendelet alapján, polgármester engedélyével lehetséges.

23. § (1) Galgamácsa szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében a polgármester évente összesen tizenkét naptári hét időszakra eltérést engedhet a magasabb szintű jogszabályokban meghatározott tilalmak alól.

(2) A magasabb szintű jogszabályokban meghatározott tilalmak alól eltérésre van mód építési tevékenység idejére építési reklámháló kihelyezésére, az építési tevékenység időtartamára. Az építési reklámhálón a tervezett építményt építészeti kialakítása jeleníthető meg, és az építési tevékenységgel kapcsolatos egyéb információk.

(3) Építési reklámháló kihelyezésének feltétele, hogy építési napló-bejegyzés igazolja az építési tevékenység megkezdését, illetve ha építési napló vezetésére nem áll fent kötelezettség, úgy az építtető vállalja ennek vezetését, és ezzel igazolja az építési tevékenység megkezdését.

(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti eltérés engedélyezése kérelemre a vonatkozó településképi bejelentési eljárásban történik. A polgármester a kérelemről a településképi bejelentési eljárás során dönt. A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye. Az (1) bekezdés szerinti eltéréshez településképi bejelentési eljárást nem kell lefolytatni.

24. § (1) A polgármester a településkép védelme érdekében tájékoztatást ad és a szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről.

(2) A szakmai konzultáció folyamata a kérelmező által a polgármesterhez benyújtott – papír alapú – kérelemre indul.

(3) A kérelemhez csatolni kell a településképet érintő tervezett tevékenységhez kapcsolódó releváns információkat tartalmazó leírást.

(4) A szakmai konzultáció – az Önkormányzat SZMSZ-ében foglaltak szerint - a polgármesterrel vagy a települési főépítésszel szóban történik, az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy a Polgármester vagy a főépítész kérésének megfelelően a konzultációval érintett helyszínen. A konzultációról emlékeztető készül.

25. § (1) Az építtető vagy megbízottja köteles szakmai konzultációt kérni az önkormányzattól, ha a tervezett építési tevékenység a lakóépület egyszerű bejelentéséről szóló vonatkozó jogszabály hatálya alá tartozik.

26. § Jelen rendelet előírásai szerint Galgamácsa közigazgatási területén végzett, jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységekkel kapcsolatosan építésügyi eljárások vonatkozásában településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni.

27. § A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) kormányrendeletben szereplő (a továbbiakban: Rr.) általános településképi követelmények és jelen rendelet reklámok közzétételével összefüggő településképi követelményeinek tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél.

28. § (1) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által a polgármesterhez benyújtott – papíralapú - bejelentésre indul.

(2) A polgármester a településképi bejelentési eljárást a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tr.) 26/B. §, 26/C. § és 26/D. §-ban foglaltak szerint folytatja le.

29. § A reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén a polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását, és ha bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta vagy azt tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal 15 napon belül értesíti a fővárosi és megyei kormányhivatalt.

30. § Ez a rendelet 2017. december 31-én lép hatályba.