1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Galgamácsa Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

2. § (1) (település) jelképei a címer és a zászló.

(2) (település) címere: Kerek talpú kék mezejű pajzs talpazatából növekvően három fiókáját kitárt szárnyú pelikán vérével táplálja. A pelikán és fiókái színe fehér, a vércseppek (2) vörösek. A pajzsfőben a díszhelyen három lombú, és a lombok között egy-egy gyönggyel díszített vörös bélésű stilizált sárga (arany) korona lebeg, középső lombjából növekvő fehér (ezüst) szárai végén kiszélesedő latin kereszttel.

(3) A település zászlaja:

(4) (település) jelképeiről és azok használatának rendjéről külön önkormányzati rendelet szól.

4. § (1) Galgamácsa Község Önkormányzata,

(2) Galgamácsa Község Polgármestere,

(3) Galgamácsai Közös Önkormányzati Hivatal (számozott bélyegzőként),

(4) Az Önkormányzat, a Polgármester és a Közös Önkormányzati Hivatal bélyegzőjén a Magyar Köztársaság címerét kell használni.

5. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülését a választás jogerőssé válását követő tizenöt napon belül tartja meg, ahol Helyi Választási Bizottság elnöke átadja a megbízóleveleket a megválasztott képviselőknek.

(2) Az alakuló ülést az Mötv. 43. §. (2) bekezdése értelmében a megválasztott polgármester hívja össze.

6. § (1) A képviselők esküt tesznek, és aláírják az esküokmányt, melynek szövegét e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) A főállású polgármester illetményét a képviselő-testület a jogszabálynak megfelelően határozattal állapítja meg. A polgármester költségtérítésre jogosult, mely illetményének 15 %-ban meghatározott összeg (Mötv. 71. §.)

(3) A képviselő-testület – különös tekintettel a hatályos SZMSZ-ben szabályozott alpolgármester(ek), bizottság(ok) számára, bizottság(ok) elnevezésére, létszámára – módosítja az SZMSZ rendeletét.

(4) A képviselő-testület az alakuló ülésen a módosított SZMSZ szabályai szerint megválasztja tagja közül (Mötv. 74. §) az alpolgármestert (titkos szavazással), valamint bizottság(ok)at választ.

(5) Az alpolgármester a képviselő-testület előtt köteles esküt tenni.

(6) Az alpolgármester tiszteletdíjának összegéről (Mötv. 80. §) a képviselő-testületnek kell döntenie (egyszerű szótöbbséggel).

(7) A képviselő-testület dönt – az SZMSZ-ben meghatározott – a bizottsági struktúráról (bizottságok száma, elnevezése, tagjainak létszáma).

7. § A polgármester – döntése szerint – ismertetheti azokat a célokat, elképzeléseket, amelyekért a településen a ciklus során dolgozni kíván, és amelyek megvalósítása érdekében számít a Képviselő-testület, a helyi civil szervezetek, gazdálkodó szervek, valamint a lakosság együttműködésére. A program előterjesztésére, tartalmára, formájára nézve nincs törvényi előírás. A polgármesteri program kapcsolódhat az önkormányzat gazdasági programjához, a fejlesztési tervhez.

8. § (1) A Képviselő-testület (külön) önkormányzati rendeletben dönt:

(2) A képviselő-testület alakuló ülését követő 6 hónapon belül meghatározza, és elfogadja a település gazdasági programját (ciklus programját).

9. § (1) A Képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét, az alakuló ülésről készítettet is a polgármester és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyv közokirat, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik és az ülést követő tizenöt napon belül köteles megküldeni a kormányhivatalnak ( Mötv. 52. § (1) -(3) bek.

(2) A Képviselő-testületnek az SZMSZ módosításakor figyelemmel kell lennie az Mötv. 51. § (2) bekezdésében, valamint a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 2. § (3) bekezdésében foglaltakra.

10. § (1) A képviselők jogai és kötelezettségei azonosak. Az Mötv-ben meghatározottakon túl a képviselő:

(2) A polgármester és az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozatát közös hivatal tartja nyilván és ellenőrzi.

(3) Igazoltnak kell tekinteni a képviselő Képviselő-testületi ülésről vagy bizottsági ülésről való távollétét, ha

(4) A Képviselő-testület vagy bizottság üléséről való távollét bejelentésének tudomásulvétele a polgármester, illetve a bizottsági elnök – távollétében a bizottsági ülés vezetője – hatáskörébe tartozik. A távolmaradó nevét az ülés megkezdésekor az elnök bejelenti.

(5) A (3) bekezdésben nem említett távolmaradási ok elfogadásáról a polgármester dönt.

(6) A Képviselő-testületi munkában és a bizottságok tevékenységében neki felróható okból részt nem vevő képviselő, bizottsági tag tiszteletdíját a képviselő-testület a polgármester vagy a bizottság elnökének javaslata alapján legfeljebb 50 %-kal, maximum 12 havi időtartamra csökkentheti, ha a képviselő vagy nem képviselő bizottsági tag a tárgyi félév Képviselő-testületi ülésein nem vesz részt. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés újra megállapítható. Tartós távolmaradás esetén a tiszteletdíj meg is vonható.

(7) A képviselő szemben fennálló összeférhetetlenségi okot írásban haladéktalanul bejelenti a polgármesternek. Nem az alakuló ülés feladata az összeférhetetlenségi kérdések rendezése. Az összeférhetetlenség megszüntetésére 30 napos törvényi határidő biztosított.

(8) Összeférhetetlenség esetében az érintett képviselő végső soron maga döntheti el, miként szünteti meg a jogellenes helyzetet.

(9) Méltatlanság esetében a képviselő konkrét, tudatos cselekménye okozza a „méltatlan” helyzetet, és ezért a testületnek kötelező megszüntetnie megbízatását.

(10) A képviselő-testület (Mötv. 38. § (1) bek.) – méltatlanság miatt - határozattal szünteti meg a képviselő megbízatását.

11. § A Képviselő-testület döntéshozatalából történő kizárásra az Mötv-ben meghatározott szabályok az irányadók.

12. § A köztartozás tekintetében a törvény előírja, hogy a képviselő a megválasztásától számított 30 napon belül köteles kérelmezni felvételét az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott köztartozásmentes adózói adatbázisba.

13. § (1) A Képviselő-testület éves munkatervének megfelelően ülésezik, ezen kívül szükség szerint rendkívüli ülést tart.

(2) A Képviselő-testület évente július 1-től augusztus 15-ig munkaterv szerinti ülést nem tart.

(3) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:

(4) A beérkezett javaslatokról a polgármester az előterjesztésben akkor is tájékoztatja a Képviselő-testületet, ha azokat a munkaterv tervezetének összeállításánál nem vették figyelembe.

14. § (1) A munkaterv tervezetét a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.

(2) A munkaterv tartalmazza:

(3) A közös hivatal jegyzője gondoskodik a települési hirdetőtábla, honlap igénybevételével arról, hogy a munkaterv a község polgárai számára megismerhető legyen.

15. § (1) A Képviselő-testület üléseinek időpontjáról, helyéről és napirendjéről a közös hivatal tájékoztatja a lakosságot.

(2) A közmeghallgatást igénylő napirendi pontot tárgyaló ülés időpontját, helyét legalább öt nappal az ülés előtt a helyben szokásos módon, a községi hirdetőtáblákon kifüggesztéssel közzé kell tenni.

16. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze.

(2) Az ülést tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. Az indítvány alapján a testületi ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.

(3) A Képviselő-testület üléseit a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség esetleges betöltetlensége esetén, illetőleg tartós akadályoztatása esetén a Képviselő-testület korelnöke hívja össze.

17. § (1) A képviselők és meghívottak a Képviselő-testület ülése előtt négy nappal megkapják az ülés írásos előterjesztéseit. Késedelem esetén a napirendi pont tárgyalásáról a Képviselő-testület dönt.

(2) A Képviselő-testület rendkívüli esetben rövid úton (telefonon, e-mailben stb.) is összehívható.

18. § (1) A meghívó tartalmazza az ülés helyét és kezdési időpontját, a javasolt napirendet, a napirendi pontok előterjesztőit.

(2) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni a Képviselő-testület tagjai mellett:

19. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, illetve felkérésére vagy akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti. Együttes akadályoztatásuk esetén az ülést a korelnök vezeti.

(2) A Képviselő-testület ülését vezető személy:

(3) A Képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz.

(4) Képviselő-testületi napirend előterjesztője lehet:

20. § (1) Minden előterjesztés és a vele összefüggő döntési javaslat felett külön-külön kell vitát nyitni. Az előterjesztőhöz a Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre még a vitát megelőzően válaszolni kell. A vita lezárására a Képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet, amely felett a Képviselő-testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra, ezt követően további hozzászólásra nincs lehetőség.

(2) Az előterjesztéshez szóbeli kiegészítés csak akkor tehető, ha az új információt tartalmaz.

(3) A Közös Hivatal jegyzője jelzi a Képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntési javaslatuknál vagy döntésüknél jogszabálysértést észlel.

(4) Ügyrendi javaslat legfeljebb egy perc időtartamban tehető, amely az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő - döntést igénylő - eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. Ügyrendi javaslat esetében a polgármester soron kívül szót ad, az ügyrendi javaslat megtételét követően a javaslatot vita nélkül azonnal megszavaztatja.

21. § A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vita során elhangzott módosító és kiegészítő, majd az előterjesztésben szereplő javaslat felett kell dönteni.

22. § (1) A Képviselő-testület ülésére általában írásbeli előterjesztés készül. Indokolt esetben a polgármester döntése alapján szóban is előterjeszthető napirendi pont.

(2) Szóbeli előterjesztés esetén a határozati javaslatot írásban kell megfogalmazni.

(3) Az előterjesztés két részből áll:

23. § Az előterjesztés elkészítésére a munkatervben kötelezett a testületi ülés előtt legalább hat nappal köteles bejelenteni a polgármesternek, hogy az előterjesztést alapos okkal és indokkal nem tudja elkészíteni.

24. § (1) A polgármester gondoskodik a tanácskozás rendjének a fenntartásáról, ennek során:

(2) A sértő kifejezést használó képviselő az egész tanácskozás során megkövetheti a testületet, illetve a megsértett személyt.

(3) Az érintett személy a vita során bármikor személyes megjegyzést tehet legfeljebb egy perces időtartamban, amennyiben vissza akarja utasítani az őt ért támadást.

25. § (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A Képviselő-testület zárt ülést tart a Mötv. 46. § (2) a) és b) pontjában felsorolt esetekben.

(3) A Képviselő-testület zárt ülést rendelhet el az Önkormányzat vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzati vagy más üzleti érdeket sértene. Erről a Képviselő-testület az érdekelt, az előterjesztő vagy a Képviselő-testület bármely tagja javaslata alapján határozattal dönt, amelynek elfogadásához minősített többség szükséges.

(4) Személyi kérdésben az érintett(ek) távollétében kizárólag zárt ülés tartható. Ha az érintett nem érhető el, vagy nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, mint aki a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele. Ha az érintett személy a testületi ülésen jelen van, a polgármester nyilatkozatra szólítja fel.

(5) A Képviselő-testület zárt ülésen hozott döntését - amennyiben jogszabályban védett érdeket nem sért - az ülést követően haladéktalanul nyilvánosságra kell hozni.

(6) A Képviselő-testület tagjait, valamint a zárt ülés további résztvevőit titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében.

(7) A zárt ülésen a Képviselő-testület tagjai, a jegyző, a Polgármesteri Hivatal ügyintézői, dolgozói, továbbá meghívás esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.

(8) Az /1/-(7) bekezdésben foglaltak a bizottságok üléseinek rendjére is vonatkoznak.

(9) A zárt ülés anyagát kizárólag a következő személyeknek lehet átadni:

(10) A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 2011. évi CXII. törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.

26. § (1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint a fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

(2) Határozatképtelenség esetén a Képviselő-testületet nyolc napon belül újra össze kell hívni.

(3) Minősített többség kell a következő ügyekben:

(4) A minősített többséget igénylő javaslat elfogadásához a megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

(5) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozó választási, kinevezési, megbízási és kitüntető cím adományozása ügyében, ha a határozati javaslatban több személy szerepel, továbbá több alternatívát tartalmazó javaslat esetén a Képviselő-testület többlépcsős szavazással dönt oly módon, hogy minden képviselő mindegyik jelöltre, illetőleg alternatívára szavazhat. Az egyes szavazási fordulókban a legkevesebb szavazatot kapott személyre, illetőleg alternatívára a következő szavazási fordulóban nem lehet szavazni. A végszavazás során a két legtöbb szavazatot kapott személyről, illetőleg alternatívára a Képviselő-testület együttes szavazással dönt.

27. § A Képviselő-testület ülésein a szavazás kézfelemeléssel történik. Kétség esetén a szavazást kézfelemeléssel meg kell ismételni.

28. § (1) A Képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza.

(2) A Képviselő-testület zárt ülésén bármely képviselő indítványozhatja titkos szavazás tartását, amelyről a Képviselő-testület dönt.

(3) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni személyes érintettségét.

29. § (1) A polgármester, bármely képviselő indítványozhatja név szerinti szavazás tartását, amelyről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) A név szerinti szavazásnál a jegyző betűrendben felolvassa a Képviselő-testület tagjainak névsorát, akik nevük felolvasásakor "igen", "nem", "tartózkodom” kijelentéssel szavaznak.

30. § (1) Az interpelláció valamely probléma felvetése és kifejtése a Képviselő-testület ülésén, és ezzel kapcsolatos kérdés megfogalmazása a képviselő-testület bizottságához, polgármesterhez és a Galgamácsai Közös Önkormányzati Hivatal jegyzőjéhez.

(2) Interpellálni a Képviselő-testület vagy szervei hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben lehet.

(3) A képviselő az interpellációt visszavonhatja.

31. § (1) Az interpellációra a Képviselő-testület ülésén kell választ adni. Az interpellált személy indokolt esetben tizenöt napon belül írásban ad választ. Az írásbeli választ minden képviselőnek meg kell küldeni.

(2) Ha a választ a Képviselő-testület nem fogadja el, dönt a további teendőkről. Az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot rendelhet el.

(3) Az interpelláció kivizsgálásába az interpelláló képviselőt be kell vonni.

32. § (1) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítés jellegű felvetés.

(2) A kérdés benyújtásának és megválaszolásának elintézésére a 30. és 31. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a Képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem határoz.

33. § (1) A Képviselő-testület munkatervében meghatározottak szerint tart közmeghallgatást, melyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.

(2) A közérdekű kérdéseket és javaslatokat a Hivatal harminc napon belül kivizsgálja. A bejelentőnek adott válaszról a Képviselő-testületet tájékoztatni kell.

(3) A közmeghallgatás időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot legalább 6 nappal előbb a községi hirdetőtáblán tájékoztatni kell.

(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, a polgármester a hozzászólások időtartamát korlátozhatja.

(5) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül.

35. § A Képviselő-testület a Szervezeti és Működési Szabályzatáról, a költségvetésről és a zárszámadásról, a településrendezési tervekről szóló rendelet tervezeteket és egyéb rendelet tervezeteket a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.

36. § (1) A rendelet tervezet előterjesztésében az előkészítés során tett javaslatokat szerepeltetni kell.

(2) A polgármester, a jegyző véleményének meghallgatása után, egyes rendelet tervezeteket az érdemi vita előtt közmeghallgatásra bocsáthat.

(3) A rendelet hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.

37. § (1) A rendeletet a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni.

(2) A Hivatalban, a rendelet egy-egy példányát el kell helyezni.

(3) A rendeletek tartalmáról szóló tájékoztatók a Galgamácsa hirdetőtábláin kell elhelyezni, továbbá a www.galgamacsa.hu honlapon kell közzétenni.

38. § (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent Képviselő-testületi tagok és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza.

(2) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az ülés meghívóját, az előterjesztések, beadványok egy-egy példányát, a jelenléti ívet, valamint az elfogadott, a polgármester és a jegyző sajátkezű aláírásával ellátott rendeletet.

(3) A testületi ülés jegyzőkönyvezéséhez használt hanganyagot az önkormányzati ciklus végéig Közös Önkormányzati Hivatal megőrzi.

(4) Zárt ülésről, bizottsági ülésekről külön jegyzőkönyvek készülnek.

39. § (1) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt a Hivatal kezeli, gondoskodik a jegyzőkönyvek évenként beköttetéséről, valamint megfelelő őrzéséről.

(2) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – a Polgármesteri Hivatal titkárságán betekinthetnek az ülések jegyzőkönyvébe. A jegyzőkönyvek betekinthetőségéről a jegyzőnek kell gondoskodnia. Az eredeti jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni. A jegyzőkönyvek pdf formátumban a település honlapjára is felkerülnek, azok ott is megtekinthetőek.

(3) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe a Képviselő-testület tagja, a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy annak hivatalos megbízottja, a Kormányhivatal vezetője, vagy megbízottja, továbbá a jegyző tekinthet be. Zárt ülés jegyzőkönyvét beköttetni nem szabad, az külön kezelendő.

(4) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

41. § (1) A képviselőtestület –az új, vagy módosított SZMSZ elfogadását követően – az alakuló ülésen megválasztja a bizottságok képviselő tagjait. A bizottság nem képviselő tagjainak személyére bármely képviselő javaslatot tehet. A bizottság nem képviselő tagjai a soron következő ülésen a képviselő-testület előtt esküt tesznek, melynek szövegét az 1. sz. melléklet tartalmazza.

(2) A bizottság maga állapítja meg működése részletes szabályait. A bizottság határozatképességére, a határozathozatal módjára és a zárt ülés tartására a Képviselő-testületre vonatkozó szabályok az irányadók.

(3) A bizottsági tag köteles a tudomására jutott titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége bizottsági tagságának megszűnése után is fennáll.

(4) A bizottság éves munkaterv alapján működik, amelyet a Képviselő-testület éves munkatervének meghatározását követően 30 napon belül készít el.

(5) A bizottság munkáját a Közös Hivatal segíti. A Közös Hivatal feladatai:

42. § (1) A bizottság ülésének összehívásáról a bizottság elnöke gondoskodik. A bizottsági ülés előterjesztéseit az ülés előtt öt nappal kell a bizottság tagjainak megküldeni.

(2) A Képviselő-testület és a bizottságok, valamint a bizottságok egymás közötti zavartalan kapcsolatát a polgármester biztosítja.

43. § (1) A polgármester tisztségét főállásban tölti be.

(2) A polgármester a Képviselő-testület elnöke, felelős az önkormányzat egészének működéséért.

(3) Főbb feladatai:

44. § (1) Az alakuló ülésen titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester javaslata alapján megválasztják a Képviselő-testület tagjai közöl az alpolgármestert a testület megbízatásának időtartamára, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére.

(2) A társadalmi megbízatású alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát.

(3) A polgármester távollétében írásbeli felhatalmazása alapján, illetve akadályoztatása esetén alpolgármestert a polgármester jogosultságai illetik meg.

45. § (1) A jegyzőt pályázat alapján a polgármester nevezi ki határozatlan időre.

(2) A jegyző tekintetében a munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja.

(1) A jegyzőt amennyiben hat hónapon belül a polgármester nem nevez ki, illetve közös önkormányzati hivatal esetében az érintett polgármesterek nem neveznek ki jegyzőt, a kormányhivatal vezetője ideiglenes hatállyal a jegyzői feladatok ellátására a pályázati kiírásnak megfelelő jelöltet, ennek hiányában a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő hivatali köztisztviselőt vagy más jegyzőt nevez ki. A jegyzői feladatok ellátására szóló kinevezés az új jegyző kinevezéséig tart.

(2) A jegyző feladatai:

(3) A jegyző részletes feladat- és hatásköreit a jogszabályok és a Képviselő-testület döntései határozzák meg.

(4) A Közös Hivatal vezetője (a jegyző) minden év február 15-ig bejelenti munkáltatója (Polgármester) felé, hogy az éves szabadságának ¼-ét milyen részletekben és mikor kívánja igénybe venni.

(5) Amennyiben a jegyző szabadságának időarányos részét az év szeptember 30-ig nem veszi ki, a polgármester köteles a szabadságának kiadásáról gondoskodni.

46. § (1) A Képviselő-testület egységes Hivatalt hoz létre az önkormányzat működésével, az önkormányzati igazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos, valamint a jogszabályokban meghatározott államigazgatási feladatok ellátására.

(2) A Hivatal belső tagozódását, létszámát, feladatait és működésének szabályait a Hivatal ügyrendje határozza meg.

47. § A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a testületek működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatok ellátására Galgamácsa, Vácegres községek képviselő-testületével közösen egységes hivatalt működtet.

A hivatal elnevezése: Galgamácsai Közös Önkormányzati Hivatal

A hivatal székhelye: 2183 Galgamácsa, Petőfi u. 105.

48. § A Képviselő-testület a költségvetését rendelettel állapítja meg. A költségvetés összeállításnak részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló Korm. rendelet és az Önkormányzat gazdálkodásáról szóló belső szabályzat, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg. Ebben a rendeletben dönt, hogy az adott költségvetési évben a kötelező feladatain túl, milyen önként vállalt feladatot lát el.

49. § A költségvetésről szóló előterjesztést és rendelet tervezetet Képviselő-testület úgy fogadja el, hogy előtte a pénzügyi bizottság azt megtárgyalja és elfogadásra beterjeszti a testületnek.

50. § (1) Az önkormányzat törzsvagyonát, valamint a forgalomképes, a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakkal való gazdálkodás és az önkormányzat vállalkozásával kapcsolatos előírásokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(2) Az önkormányzat a vagyonáról folyamatosan elszámol. A következő évet előkészítő közmeghallgatás egyik napirendjeként a polgármester tájékoztatást ad az önkormányzat vagyoni helyzetéről.

52. § (1) A helyi önkormányzatnak nyújtott európai uniós és az ahhoz kapcsolódó költségvetési támogatások felhasználását az Európai Számvevőszék és az Európai Bizottság illetékes szervezetei, kormányzati ellenőrzési szerv, a fejezetek ellenőrzési szervezetei, a Magyar Államkincstár, az ellenőrzési hatóság, az európai uniós támogatások irányító hatóságai és a közreműködő szervezetek képviselői is ellenőrizhetik.

(2) A jegyző köteles – a jogszabályok alapján meghatározott – belső kontrollrendszert működtetni, amely biztosítja az Önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.

(3) A jegyző köteles gondoskodni – a belső kontrollrendszeren belül - a belső ellenőrzés működtetéséről az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók és a nemzetközi belső ellenőrzési standardok figyelembevételével.

(4) Az Önkormányzatra vonatkozó éves ellenőrzési tervet a Képviselő-testület az előző év december 31-ig hagyja jóvá.

(5) Az Önkormányzat teljes gazdálkodási területére kiterjedő pénzügyi ellenőrzést a pénzügyi bizottság a látja el.

(6) A jegyző az Önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről megbízott cég/személy útján gondoskodik.

(7) Az Önkormányzat belső ellenőrzése keretében gondoskodni kell a felügyelt költségvetési szervek ellenőrzéséről is.

(8) Az Önkormányzat belső ellenőrzését ellátó személyek vagy szervezetek:

53. § A Képviselő-testület külön rendeletben szabályozza a helyi népszavazás rendjét.