Galgamácsa Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2020. (I.21.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről

Hatályos: 2020. 07. 01

Galgamácsa Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2020. (I.21.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről

2020.07.01.

Galgamácsa Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 3. § (1)-(2) bekezdéseiben, 4. § (3) bekezdésében, 5. (3) bekezdésében, 12. § (5) bekezdésében, 19. §-ában, 20. § (3) bekezdésében, 21. § (6) bekezdésében, 23. § (3) bekezdésében, 27. § (2) bekezdésében, 33. § (3) bekezdésében, 34. § (1) és (3), valamint (6) bekezdéseiben, 35. § (2) bekezdésében, 36. § (2) bekezdésében, 42. § (2) bekezdésében, 54. § (1) és (3) bekezdésében, 58. § (2)-(3) bekezdéseiben, 68. § (2) bekezdésében, 84. § (1)-(2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről az alábbi rendeletet alkotja:

Lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlete

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § A rendelet hatálya a Galgamácsa Község Önkormányzat tulajdonában álló valamennyi lakásra (a továbbiakban: lakás) és nem lakás céljára szolgáló helyiségre (a továbbiakban: helyiség) terjed ki.

2. § E rendelet alkalmazásában

1. átalakítás: a lakás vagy helyiség műszaki megosztása, alapterületének és a lakószobák számának megváltoztatása, a lakás alaprajzi beosztásának, helyiségei számának, vagy rendeltetésének megváltoztatása;

2. beruházás: az átalakítás és a korszerűsítés együtt;

3. bérbeadó: a tulajdonában álló lakást, helyiséget bérbe adó Galgamácsa Község Önkormányzat

4. család: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló mindenkor hatályos törvény szerinti család;

5. gyermek: a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló mindenkor hatályos törvény szerinti gyermek;

6. helyiség: Galgamácsa Község Önkormányzat tulajdonában álló, nem lakás céljára szolgáló helyiség;

7. jövedelem: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló mindenkor hatályos törvény szerinti jövedelem;

8. korszerűsítés: a lakásban vagy helyiségben végzett építési munka, amely alapján a lakás vagy helyiség műszakilag megújul, így különösen egyedi gáz- vagy elektromos fűtő-, illetőleg meleg víz szolgáltató berendezés felszerelése

9. lakás: Galgamácsa Község Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló, bérbeadásra szánt lakás.

10. hátralék: minden olyan a bérleti szerződés vagy jogszabály alapján az önkormányzati lakás bérlőjét terhelő fizetési kötelezettség, melyet az előírt esedékesség napjáig nem fizettek meg.

11. szociális lakbér: az 1. melléklet 2.1. pontjában meghatározottak alapján számított, szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén fizetendő lakbér;

12. szülő: a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló mindenkor hatályos törvény szerinti szülő;

13. vagyon: ingatlan, ingó dolog, továbbá vagyoni értékű jog.

14. közszolgálati jogviszony: a közszolgálati tisztviselőkről szóló mindenkor hatályos törvényben meghatározott közszolgálati jogviszony.

15. helyben szokásos forgalmi érték: az önkormányzat vagyonáról és az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló külön helyi rendeletben foglalt szabályok alapján lefolytatott pályázati eljárás alapján, az eljárás eredményeként kialakult legmagasabb érték. Ha a pályáztatás fogalmilag kizárt vagy e rendelet nem írja elő a pályáztatást – így különösen a jelen rendelet 38. §-ában, 44. §-ában és 46. §-ában hivatkozott esetben –, akkor az ingatlanforgalmi értékbecslő által megbecsült érték.

3. § (1) A bérbeadói jogokat és kötelezettségeket

a) a képviselő-testület,

c) a polgármester

gyakorolja az e rendeletben meghatározott feladatmegosztás szerint

(2) Helyiség bérleti jogának pályázati feltételeit, a nyertes pályázót, valamint a nyertes pályázóval kötendő bérleti szerződés alapvető kritériumait, önkormányzati rendelet alapján az adott ügyben döntésre hatáskörrel rendelkező szerv - mely a Képviselő-testület, - határozza meg.

(3) A lakásokkal és helyiségekkel kapcsolatos bérbeadói jogokat – ha e rendelet másként nem rendelkezik – a polgármester gyakorolja.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott szervek kötelesek az e rendeletben meghatározott feladataik ellátása során egymással együttműködni, a kért adatokat haladéktalanul közölni, szakmai ismereteikkel egymást segíteni.

(5) A szociális ügyekkel foglalkozó szakbizottság a hatáskörébe tartozó ügyekben, amennyiben döntéséhez szükségesnek tartja, felkérheti a jegyzőt a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló mindenkor hatályos törvényben írt környezettanulmány (továbbiakban: környezettanulmány) készítésére.

A lakásbérlet létrejötte

Általános szabályok

4. § (1) Lakásbérleti jogviszony

a) szociális helyzet alapján történő bérbeadás,

b) piaci alapon történő bérbeadás,

c) közérdekű célból történő bérbeadás,

jogcímen létesíthető.

(2) Lakás csak az (1) bekezdésben meghatározott jogcímen adható bérbe.

(3) Lakásnak a lakásállományból való törléséről a képviselő-testület dönt.

5. § (1) Lakásbérleti szerződés határozott időre, határozatlan időre vagy feltétel bekövetkeztéig köthető. A határozott időtartam legfeljebb 5 év lehet.

(2) A határozott időtartam piaci alapon történő bérbeadás esetén legfeljebb 10 év lehet.

(3) A határozott idő lejártát megelőző legalább 60 napon belül a bérlő írásban kérheti a lakásbérleti szerződés meghosszabbítását, melyről a bérlőt a vele kötött lakásbérleti szerződésben tájékoztatni kell. Amennyiben a bérbeadás feltételei továbbra is fennállnak, a bérleti szerződés egy alkalommal és legfeljebb 5 évvel hosszabbítható meg.

(4) A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni, mely kikötést a bérlővel kötött lakásbérleti szerződésben szerepeltetni kell.

(5) A szociális alapú lakbér mértéke minden év március 1. napjától 3%-kal emelkedik.

(6) A piaci lakás lakbérének mértéke a központi statisztikai hivatal által közzétett éves átlagos fogyasztói árindex változás mértékével emelkedik.

6. § (1) A bérbeadó jogosult a lakás rendeltetésszerű használatát, a lakás berendezéseit, tartozékait a lakás átadásakor felvett leltár alapján, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését legalább évente egy alkalommal ellenőrizni. A bérlő arra alkalmas időben a lakásba történő bejutást biztosítani és az ellenőrzést tűrni köteles.

(2) A lakásbérleti jogviszony a lakásra, a lakáshoz tartozó helyiségekre és földrészletre terjed ki. A bérlőt és a vele együtt lakó személyeket a közös használatra szolgáló helyiségek és területek használatának joga is megilleti.

(3) A bérlő a közös használatra szolgáló helyiségek, területek használatával kapcsolatos költségeket, illetve társasházak esetén a közös költséget – a lakbéren felül – köteles megfizetni.

7. § (1) A bérlő a lakásbérleti szerződés megkötésével egyidejűleg – kivéve a szociális alapon bérbe adott lakás esetén – óvadék megfizetésére köteles.

(2) Az óvadék összege a lakásra megállapított havi lakbér kétszeresének megfelelő összeg.

(3) Amennyiben a szerződéskötéskor fizetett óvadék a polgári törvénykönyvről szóló törvény óvadékra vonatkozó rendelkezései alapján felhasználásra kerül, a bérlő köteles a bérbeadó felhívására kiegészítő biztosítékot adni, melynek összege azonos a kiegészítő biztosíték fizetési kötelezettség keletkezésekor hatályos bérleti díj kétszeresével. Ha a bérlő ennek nem tesz eleget, a lakásbérleti szerződését bérbeadó felmondhatja.

(4) A bérbeadó köteles az óvadék, valamint a kiegészítő biztosíték összegét elkülönített számlán tartani. Az óvadék, illetve a kiegészítő biztosíték visszafizetésekor annak összege után kamat nem jár.

(5) A kiegészítő biztosíték az óvadék jogi sorsát osztja.

8. § (1) A 4. § (1) bekezdésben meghatározott bérbeadások esetében – a piaci alapon történő bérbeadás kivételével - a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával, valamint – a külső nyílászárók kivételével - azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek viselésére a bérlő köteles.

(2) A bérbeadót terhelő kötelezettségek bérlő általi átvállalása, valamint e költségek megtérítése előzetes írásbeli megállapodás alapján lehetséges.

A bérbeadás részletes szabályai

A szociális helyzet alapján történő bérbeadás

9. § (1) Lakás szociális helyzet alapján történő bérbeadása pályázati eljárásban történik. A pályázatot a bérbeadó írja ki.

(2) Szociális helyzet alapján történő bérbeadásról, valamint az ilyen jogcímen bérbe adott lakásra vonatkozó bérleti szerződés meghosszabbításáról a szociális ügyekkel foglalkozó szakbizottság dönt. Amennyiben a szakbizottság döntéséhez szükségesnek tartja, úgy felkérheti a jegyzőt vagy a gyermekjóléti és családgondozó szakszolgálat segítségét környezettanulmány készítésére is.

(3) Pályázat csak üres lakás esetén, vagy akkor írható ki, ha az üressé válás időpontja ismert. A pályázatot a bérbeadó honlapján és egy helyi lapban közzé kell tenni, valamint 20 napra a bérbeadó hirdetőtábláján ki kell függeszteni.

(4) Nem kell pályázatot kiírni, ha a pályázattal elnyert lakás bérlője – az e rendelet 5. § (3) bekezdésben írtak szerint - kéri a lakásbérleti szerződés meghosszabbítását és egyébként megfelel a szociális bérbeadás feltételeinek.

10. § (1) A lakásbérleti szerződést a nyertes pályázóval a polgármester köti meg, a jegyző ellenjegyzése mellett.

(2) Szociális alapon történő bérbeadás esetén lakásbérleti szerződés csak határozott időtartamra köthető.

(3) A bérlő szociális lakbérre való jogosultságát bérbeadó évente felülvizsgálja (a továbbiakban: éves felülvizsgálat).

Piaci elven történő bérbeadás

11. § (1) A piaci alapon történő bérbeadás pályáztatás útján történik.

(2) A pályázatot a bérbeadó honlapján és helyi lapban közzé kell tenni, valamint 20 napra a bérbeadó hirdetőtábláján ki kell függeszteni.

(3) A pályázatok benyújtására legalább 20 napot kell biztosítani.

(5) A pályázatok beérkezését követően a bérbeadásról a polgármester dönt és a nyertes pályázóval megköti a lakásbérleti szerződést.

A közérdekű célból történő bérbeadás

12. § (1) A bérbeadó lakásbérleti szerződést köthet olyan személlyel, akinek Galgamácsán történő letelepedése közérdeket szolgál.

(2) A lakás közérdekű célból történő bérbeadása pályázati eljárásban történik. A pályázatot a polgármester írja ki. A pályázat eredményéről a szociális ügyekkel foglalkozó szakbizottság javaslata alapján a képviselő-testület dönt.

(3) Közérdekű célból lakásra érvényesen csak az pályázhat,

a) aki a Galgamácsai Közös Önkormányzati Hivatallal vagy Galgamácsa Község Önkormányzat által fenntartott költségvetési szervnél közszolgálati-, közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban áll, vagy

b) aki Galgamácsa területén működő egyéb állami vagy önkormányzati fenntartású intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban áll.

13. § (1) Lakás albérletbe nem adható.

(2) Ha a bérlő a lakást albérletbe adta, az szerződésszegésnek minősül, amely alapján bérbeadó felmondhatja a lakásbérleti szerződést a Ptk. és a Ltv. erre vonatkozó rendelkezései szerint.

(3) A lakásba a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja házastársát, gyermekét, befogadott gyermekének a gyermekét, valamint szülőjét.

A lakásbérlet különös rendelkezései

14. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérleti díjait az 1. sz. mellékletben meghatározott összegben állapítja meg a lakás állapotától, nagyságától függően egyedi árképzés alapján.

A meghatározott díjakat az önkormányzat minden év december 31-ig felülvizsgálhatja és döntésével módosíthatja.
(2) Az önkormányzattal aktív közszolgálati vagy a helyi általános iskolánál és az óvodánál fennálló jogviszonyban álló személyek, valamint közszolgálati feladatot ellátó bérlők a bérleti díj 25%-os kedvezményében részesülnek az egyedi árképzés alapján meghatározott bérleti díjakból.
(3) A (2) pontban meghatározott kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a bérlő határidőben eleget tegyen fizetési kötelezettségének. Amennyiben a bérlő az első fizetési felszólítás kézhezvételét követő 8 napon belül nem tesz eleget fizetési kötelezettségének, abban az esetben elveszíti a 25 %-os kedvezményét, melyet a továbbiakban nem érvényesíthet.
(4) Azon bérlők esetében, akik bérleti jogviszonya a fennálló munkaviszonyhoz kötött, kötelesek a bérleti díjat határidőben megfizetni. A fennálló munkaviszonytól függetlenül, az önkormányzat felmondással megszüntetheti a bérleti jogviszonyt, amennyiben a fennálló tartozását a bérlő felszólítást követő 8 napon belül nem rendezi.
(5) A megváltozott szabályok miatt a minden bérlőnek új szerződést kell kötnie. Ennek hiányában a b.) pontban meghatározott kedvezmény nem érvényesíthető és a bérleti jogviszonya 3 hónap elteltével megszűnik.
(6) Az (1) pontban meghatározott bérleti díjak összegén felül a rezsi költség is a bérlőt terheli.
(7) Az önkormányzati lakások melletti garázsok bérleti díja 100 Ft/m2/hó.
A rezsi költség ezen felül a bérlőt terheli.

A lakásbérlet megszüntetése közös megegyezéssel vagy rendes felmondással

cserelakás vagy pénzbeli térítés felajánlása mellett

15. § (1) A bérbeadó és a bérlő a határozatlan időre kötött lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel megszüntethetik úgy, hogy a bérbeadó a bérlőnek másik lakást ad bérbe, vagy pénzbeli térítést fizet a Képviselő-testület által meghatározott összegben.

(2) A bérbeadó és a bérlő a határozott időre kötött lakásbérleti szerződést, amennyiben a lakásbérleti szerződés ezt tartalmazza, közös megegyezéssel megszüntethetik úgy, hogy a bérbeadó a bérlőnek másik lakást ad bérbe. A bérbeadó a határozott időre kötött lakásbérleti szerződést felmondhatja, ha a bérlőnek másik lakást ad bérbe, amennyiben a lakásbérleti szerződés ezt tartalmazza.

(3) A másik lakás megfelelőségénél a Ltv. 26. § (2) bekezdésében írt szabályok az irányadóak.

Lakbér beszámítás

16. § (1) A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhat (a továbbiakban lakbér beszámítási megállapodás), hogy

a) a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel,

b) az épülettel vagy a lakással kapcsolatos, a Ltv. és e rendelet szerint bérbeadót terhelő költségeket a bérlő vállalja át, vagy

c) a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti.

(2) Az (1) bekezdésében meghatározott esetekben a bérlő – a bérbeadó által igazolt – beruházás költségeit lakbér beszámítás útján érvényesítheti. Lakbér beszámítás a mindenkori komfortfokozatnak megfelelő lakbér mértékéig tudható be, a bekerülési összeg lejártáig.

(3) Határozott idejű bérleti szerződés esetében akkor köthető lakbér beszámítási megállapodás, ha a mindenkori lakbér mértékéig való beszámítás mellett a bekerülési összeg a szerződés fennállása alatt beszámítható.

(4) Ha az (1) bekezdés c) pontjában említett munka elvégzése következtében a lakás komfortfokozata is megváltozik, a bérlő az új komfortfokozat szerinti lakbér megfizetésére köteles.

(5) A lakbér beszámítási megállapodásban fel kell tüntetni a bérlő által végzendő munkálatok körét és azok várható költségeit. Lakbér beszámításra a bérlő által benyújtott és a bérbeadó által jóváhagyott költségvetés szerint igazolt számla alapján kerülhet sor.

17. § (1) A bérlő által végzett, végeztetett kivitelezési munkák csak akkor fogadhatók el, vehetők át, tudhatók be, ha megfelelnek a vonatkozó szabványoknak, műszaki irányelveknek, a kivitelezéssel érintett szakhatósági követelményeknek, a szakmai szabályoknak, a bérbeadóval előzetesen és a kivitelezési munkák közben egyeztetett feltételeknek.

(2) A bérlő által benyújtott számlák csak a következő igazolások bemutatása után tudhatók be:

a) a bérbeadó műszaki átvételének igazolása,

b) a kivitelezéssel érintett szakhatóságok és szolgáltatók műszaki átvételének igazolása,

c) a beépített anyagok minőségi megfelelőségének igazolása,

d) a szabályos kivitelezői nyilatkozatok,

e) az engedélyköteles tervek, és

f) a megvalósulási dokumentáció.

(3) A bérlő szavatol a beépített anyagok minőségéért és az elvégzett munkákért. Szakszerűtlen kivitelezés esetén a bérlő köteles viselni a szakszerűtlen munkával kapcsolatban fölmerülő összes költséget, szükséges visszabontások és helyreállítások, átalakítások stb. költségeit. Bérlő kizárólag szabványos és hazai építőipari alkalmassági minősítéssel rendelkező anyagokat építhet, építtethet be.

(4) Kivitelezés közben a bérbeadó köteles a bérlővel egyeztetett időpontban rendszeres ellenőrzést tartani.

(5) Az eltakarás előtt minden vezetékrendszert ellenőrizni kell. Csak helyszíni jegyzőkönyvben átvett és fotókkal dokumentált vezetékrendszer takarható, burkolható, vakolható, betonozható, borítható el.

(6) Amennyiben a bérlő a bérbeadót a munkákkal kapcsolatos valamely tényről vagy körülményről szándékosan vagy célzatosan megtéveszti, a bérbeadó nem köteles a bérbeszámítási megállapodás alapját képező munkák megtérítésére és a bérlő a bérbeadó felszólítására köteles saját költségén az eredeti állapotot helyreállítani.

Megállapodás a hátralékok rendezésére és a lakáshasználati díj

18. § (1) Nem köthető részletfizetési megállapodás határozatlan idejű lakásbérleti szerződés esetén.

(2) A bérlő részletfizetés iránti kérelmében köteles saját, vele együtt élő családtagja, valamint annak a személynek, aki a bérlővel életvitelszerűen együtt lakik és ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik jövedelmi, vagyoni viszonyairól nyilatkozni, illetve csatolni a nyilatkozatát alátámasztó igazolásokat.

(3) A részletfizetés

a) 200.000 Ft tőke tartozásig legfeljebb 6 havi,

b) 200.001-500.000 Ft tőke tartozásig legfeljebb 12 havi,

részletre engedélyezhető.

(4) Bérlő a részletfizetési megállapodást a megállapodás megkötésére felhívó levél kézhezvételét követő 8 napon belül köteles megkötni. Amennyiben bérlő a felhívó levelet átvette, és a részletfizetési megállapodást az előzőekben írt határidőben nem írja alá, úgy bérlő a részletfizetés lehetőségét elveszíti.

(5) Ha bérlő a részletfizetési megállapodásban foglaltakat nem tartja be, úgy tartozása egy összegben esedékessé válik, melyre bérlőt fel kell hívni. Ha bérlő a fizetési felszólítás ellenére sem fizeti meg egy összegben a fennálló tartozását, a bérleti szerződése felmondható.

(6) Azzal a bérlővel, akivel a bérbeadó a részletfizetési kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül kétszer, a hátralékok rendezésére vonatkozó részletfizetési megállapodást kötött, és azokat a bérlő nem tartotta be, újabb megállapodás a hátralékok rendezésére nem köthető.

(7) A szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén a bérlő bármely bérleti szerződésből, illetve e rendeletből eredő fizetési kötelezettségének elmulasztása esetén köteles a Galgamácsa illetékességi területén működő családsegítő- és gyermekjóléti intézménnyel együttműködni, aki segíti a bérlőt, különösen a takarékos háztartás vezetésben, a fűtés, világítás, energiafelhasználás hatékonyabbá tételében, és ellenőrzi a lakbér és egyéb közüzemi számlák fizetésének rendszerességét. A bérlő köteles az együttműködésről szóló igazolást bérbeadónak bemutatni. A bérlő részéről az együttműködés bármilyen módon történő indokolatlan akadályozása lényeges kötelezettségszegésnek minősül, melyet a bérlő bérleti szerződésének tartalmaznia kell.

19. § (1) Ha az önkormányzati lakásban a lakásbérleti szerződés megszűnésekor olyan személy marad vissza, aki sem az Ltv., sem e rendelet szabályai szerint nem tarthat igényt elhelyezésre, köteles a lakást a szerződés megszűnésétől számított 15 napon belül elhagyni.

(2) Ha a lakást jogcím nélkül használó személy a lakáselhagyási kötelezettségének nem tesz eleget, az egyébként az általa korábban a lakásbérleti szerződése megszűnése hónapjában megállapított lakbérrel megegyező mértékű lakáshasználati díjat köteles fizetni, amely lakáshasználati díj a jogcím nélküli használat kezdetétől számított második hónap elteltével kétszeresére, hatodik hónap elteltével hatszorosára, 1 év elteltével tízszeresére emelkedik.

A nem lakás céljára szolgáló helyiségekre vonatkozó szabályok

20. § (1) Nem lakás céljára szolgáló egyéb épületekben (közület) a bérleti díj nettó 800 Ft/m2/hó. A rezsi költség ezen felül a bérlőt terheli. A helyiség további albérletbe nem adható.

(2) Mentesül a vállalkozásban üzemeltetett háziorvosi szolgálat, valamint a vállalkozásban üzemeltetett fogászati ellátás.

A rezsi költség itt is a bérlőt terheli.
(3) Nem lakás céljára szolgáló, kereskedelmi célú vagy abból bevétele származó bérlőnek, illetve rendezvény megtartása céljára igénybe vevő bérlő a 3. sz. melléklet szerinti bérleti díjat fizeti.

21. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő bel- és külterületi ingatlanokra, melynek magánszemély a használója a bérleti díja 11 Ft/négyszögöl/év vagy 3 Ft/m2/év.

(2) E bérleti díj mellett a használó (bérlő) a területet egész évben köteles rendben tartani.

(3) Amennyiben a művelést követően az ingatlant nem teszi rendbe, az önkormányzat a felmerült költséget a használóra (bérlőre) terheli.

22. § (1) Az Önkormányzat az alábbi ingatlanok esetében tételes bérleti díjat határoz meg:

A Művelődési ház bérleti díját a rendelet 2. sz. melléklete határozza meg.
(2) A Képviselő-testület Pénzügyi Bizottsága egyedi döntésében mentesítheti a helyben tevékenységet kifejtő civil, illetve egyéb szervezeteket a bérleti díj megfizetése alól.

23. § (1) A lakások és nem lakás céljára szolgáló épületek bérlői a bérleti díjat havonta, legkésőbb a követő hó 10-ig kötelesek megfizetni.

(2) Alkalmi jellegű bérleményeknél (pl. Művelődési ház) a terembérletet az igényléssel egyidejűleg kötelesek megfizetni.

(3) Bel- és külterületi ingatlanok bérleti díját külön megállapodásban határozza meg.

(4) A tartós bérleti szerződéssel rendelkező bérlők kötelesek a bérlemény fenntartásával járó rendes karbantartási és javítási munkálatokat saját költségükön elvégezni. A nagyobb, illetve a szerkezeti elemeket érintő felújításokra kizárólag a Képviselő-testület előzetes írásbeli engedélyével kerülhet sor. E körben a felújítási költségek megosztása körében a bérlő előzetesen köteles külön írásbeli megállapodást kötni az Önkormányzattal.

A lakások és helyiségek elidegenítése

Elővásárlási joggal érintett lakások esetén

24. § (1) Ha a képviselő-testület a bérbeadó tulajdonában álló lakás értékesítését határozatában elrendeli, úgy a döntés meghozatalától számított 30 napon belül az elővásárlási joggal érintett lakást az elővásárlási jogosultaknak fel kell ajánlani megvételre.

(2) Az elővásárlási joggal érintett lakás vételára a helyben szokásos forgalmi érték, melyet ingatlanforgalmi értékbecslő állapít meg a Ltv. 52. § (1) bekezdésének figyelembevételével.

(3) Ha az elővásárlási jogosult az ajánlatot annak kézhezvételétől számított 30 napon belül írásban elfogadja, az adásvételi szerződést az ajánlat kézhezvételétől számított legfeljebb 60 napon belül meg kell kötni.

(4) Ha az elővásárlási jogosult élni kíván az elővásárlási jogával, az adásvételi szerződést a kialakult vételáron elővásárlási jogosulttal meg kell kötni.

(5) Ha elővásárlási jogosult az elővásárlási jogával nem él, úgy az adásvételi szerződést a nyertes pályázóval kell megkötni. A nyertes pályázó az adásvételi szerződés megkötését követő 30 napon belül köteles a vételárat egy összegben megfizetni, részletfizetési kedvezményt nem kaphat.

(6) Amennyiben a pályázati eljárás eredménytelenül zárul, az elővásárlási jogosultnak nem lehet ismételten felajánlani a lakást a meghatározott vételáron megvételre.

(7) Amennyiben a pályázatra senki nem jelentkezik, akkor a pályázat ismételten kiírásra kerül mindaddig, amíg arra valaki ajánlatot nem tesz, vagy ameddig a képviselő-testület a lakás értékesítésére irányuló határozatát hatályon kívül nem helyezi.

25. § (1) Ha a képviselő-testület a lakást elidegenítésre kijelöli, a polgármester az elővásárlási jogosultat értesíti a lakás megvásárlásának lehetőségéről. Az értesítés tartalmazza:

a) a képviselő-testület határozatát, melyben a lakást értékesítésre kijelölte;

b) a lakás ingatlan-nyilvántartási adatait;

c) a lakás megállapított forgalmi értékét;

d) tájékoztatást arról, hogy ha az elővásárlási jogosult az ajánlat kézhezvételétől számított 30 napon belül a vételárat írásban nem fogadja el, akkor a lakás lakottan pályázat útján kerül értékesítésre, és ha az elővásárlási jogosult a pályázati eljárás folyamán él elővásárlási jogával, úgy a pályázati eljárás folyamán kialakult, magasabb vételáron vásárolhatja meg a lakást.

(2) Ha az elővásárlási jogosult élni kíván az elővásárlási jogával, az ajánlatot elfogadó írásos nyilatkozatának az ajánlat kézhezvételétől számított 30 napon belül kell az bérbeadóhoz megérkeznie. A határidő jogvesztő.

(3) Lakás eladására kizárólag akkor köthető adásvételi szerződés, ha a szerződés megkötésekor a lakással kapcsolatosan a vevőnek lakbér, közüzemi díj, helyi adó, adó, illetve adók módjára behajtandó egyéb köztartozása nincs, és eleget tesz e rendeletben rögzített feltételeknek.

Elővásárlási joggal érintett és nem érintett lakások elidegenítése

26. § (1) Bérlő által nem lakott bérlakás elidegenítése pályáztatás útján történik.

(2) A pályázati eljárás lefolytatásától nem lehet eltekinteni sem méltányolható közérdekből, sem akkor, ha a hosszadalmas pályázati eljárás lefolytatása a bérbeadónak bizonyíthatóan anyagi hátrányt, vagy jelentős értékveszteséget okozna.

Adatvédelem

27. § (1) A bérbeadó – az Ltv. és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. keretei között – jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítására, megtagadásra, a bérbeadói hozzájárulás megadásához szükséges döntés érdekében a tudomására jutottak.

(2) A polgármester utasításban rendelkezik arról, hogy az önkormányzati lakás- és helyiséggazdálkodással kapcsolatosan milyen nyilvántartásokat köteles a Galgamácsai Közös Önkormányzati Hivatal vezetője.

Záró rendelkezés

28. § (1) E rendelet 2020. január 22-én lépnek hatályba.

(2) Egyidejűleg hatályát veszti a 8/2004. (V.20.) sz. önk. rendelet és módosításai.

Ecker Tamás Mogyorósi Márta
polgármester jegyző
Kihirdetve: 2020. január 22.
Mogyorósi Márta
jegyző
(3) A 20.§ (3) bekezdése 2020.július 1-én lép hatályba.

1. melléklet az 1/2020. (I. 21.) önkormányzati rendelethez

Önkormányzati tulajdonú lakások bérleti díja

1a.

utca, házszám

lakás
m2

Lakbér
Összege
Ft/hó
2020.01.01-től
50 %

garázs m2

garázs díja
Ft/hó

Iskola u. 3.

71

35.000

-

-

Iskola u. 3.

78

50.000

20

Iskola u. 3.

78

50.000

20

2.400

Egresi u. 7/A

66

35.000

36

4.320

Egresi u. 7/A

69

35.000

24

2.880

Egresi u. 7/A

48

30.000

20

2.400

Egresi u. 7/A

56

30.000

-

-

József A. u. 10.

94

50.000

-

-

József A. u. 11.

94

50.000

-

-

József A. u. 12.

94

50.000

-

-

József A. u. 13.

94

50.000

-

-

Gyógyszertár u. 5.

58
54
21

55.000
55.000
28.000

-

-

Dózsa Gy. u. 16.

23

25.000

-

-

2. melléklet az 1/2020. (I. 21.) önkormányzati rendelethez

Művelődési Ház bérleti díja

előtér: nettó 6.000 Ft/nap

előtér: nettó 10.000 Ft/nap

nagyterem: nettó 40.000 Ft/nap

3. melléklet

nem lakás céljára szolgáló ingatlan, ingatlanrész bérleti díjai

30 m2 alatti nem lakás céljára szolgáló ingatlan, ingatlanrész

20.000,- Ft/hó

30 m2 feletti nem lakás céljára szolgáló ingatlan, ingatlanrész

50.000,- Ft/hó