Babócsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2009. (II. 27.) önkormányzati rendelete

az önkormányzati tulajdonban lévő lakások bérletéről

Hatályos: 2015. 03. 01- 2019. 12. 01

Babócsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2009. (II. 27.) önkormányzati rendelete

az önkormányzati tulajdonban lévő lakások bérletéről

2015.03.01.

Babócsa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) E rendelet hatálya a törvény rendelkezése alapján a törvény hatálya alá tartozó önkormányzati tulajdonú lakásokra terjed ki. (Önkormányzati tulajdonú bérlakások: vállalati bérlakások, bérlőkijelölési joggal érintett lakások, intézményi és volt községi szolgálati lakások, valamint közérdekű feladatellátás célját szolgáló lakások).

(2) E rendelet rendelkezéseit alkalmazni kell az önkormányzat vagyongyarapodásával önkormányzati vagyonba kerülő teljes egészében önkormányzati tulajdoni illetőségű lakásokra is. A vagyongyarapodás a Polgári Törvénykönyvben foglalt bármilyen tulajdonszerzési móddal történhet.

(3) E rendelet szabályait kell alkalmazni az állami forrás igénybevételével megvalósuló önkormányzati bérlakásokra is.

(4) Önkormányzati lakást csak lakás céljára lehet bérbe adni.

Az önkormányzati lakás bérbeadásának feltételei

2. § (1) Önkormányzati tulajdonban lévő üresen álló, valamint megüresedett önkormányzati bérlakásokat - a 2. § (5) bekezdésben meghatározott lakások kivételével - pályázat útján kell bérbe adni.

(2) Megüresedett önkormányzati bérlakás esetén a képviselő-testület dönt arról, hogy a lakást pályázatra ki kell-e írni, vagy a lakásra közcélú feladat ellátása, illetve másik önkormányzati tulajdonú lakás biztosítása miatt szükség van.

(3) Önkormányzati bérlakást elsősorban szociális helyzet alapján kell bérbe adni.

(4) Közcélú feladat ellátását szolgáló lakás annak a személynek adható bérbe, aki Babócsa községben lakással nem rendelkezik.

(5) Közcélú feladat ellátását szolgáló lakás az az önkormányzati lakás, amely:

a) Babócsa Község Önkormányzata által fenntartott költségvetési szervek, Babócsa község Önkormányzatának részvételével létrejött önkormányzati tárulások, és ezek által fenntartott intézmények köztisztviselőinek, közalkalmazottainak elhelyezésére szolgál.

b) Egészségügyi feladat ellátását szolgáló (gyógyszertár, orvosi rendelő) épülethez tartozik.

3. § (1) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

a) a meghirdetett lakás műszaki jellemzőit (szobaszám, alapterület, komfort-fokozat);

b) a lakás településen és épületen belüli fekvését, pontos címét;

c) a lakás lakbérének összegét;

d) a pályázat benyújtásának határidejét;

e) azt a felhívást, hogy a pályázatoknak tartalmaznia kell a pályázó lakáshelyzetét, kereseti és jövedelmi igazolásokkal az anyagi és szociális körülményeit.

(2) A pályázati hirdetménynek az (1) bekezdésen túl tartalmaznia kell, hogy a szociális körülményei alapján rászorulónak nem tekinthető pályázók közül az részesül előnyben - szociálisan rászoruló pályázó hiányában - aki a lakbér előzetes egyösszegű megfizetését 6 havi összeghez képest hosszabb időtartamra vállalja.

(3) A pályázatok benyújtásának határideje a közzétételtől számított 30 nap.

4. § (1) A pályázathoz csatolni kell a kereseti és jövedelmi igazolásokat.

(2) Az egy főre jutó jövedelem számításának szabályai:

a) a jövedelemszámítás időszaka: a kérelem benyújtását megelőző egy év, illetve vállalkozó esetén a kérelem benyújtását megelőző adóév. Ha a kérelmező munkaviszonya, közalkalmazotti, köztisztviselői vagy fegyveres testületi szolgálati viszonya a kérelem teljesítésének évében szűnt meg, megelőző 6 havi időszak,

b) GYES-en, GYED-en lévőnél a GYED-et, GYES-t, megelőző 1 év jövedelmét;

c) főiskolai, egyetemi tanulmányokat nappali tagozaton folytatóknál tanulmányaik befejezését követő első munkába álláskor megállapított jövedelmük.

(3) A jövedelem, a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben jövedelemként meghatározott valamennyi vagyoni érték (bevétel) a munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, valamint a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett része, tekintet nélkül arra, hogy a bevétel adómentesnek, vagy adókötelesnek minősül. Bevétel a kapott tartásdíj, valamint az önkormányzat és a társadalombiztosítási szervek által kifizetett valamennyi pénzbeli ellátás is. Nem minősül bevételnek a mozgássérültek közlekedési támogatása, valamint a vakok személyi járadéka.

(4) A jövedelmet, a kérelmező és vele együtt költöző családtagjai

a) SZJA munkáltatói elszámolással, vagy adóbevallással,

b) társadalombiztosítási, vagy önkormányzati szerv és a Munkaügyi Központ ellátás folyósítását megállapító határozatával vagy igazolásával bizonyítani köteles. A fent megjelölt jövedelemigazolásokat a kérelem mellékleteként csatolni kell.

(5) A jövedelemszámítás szempontjából a kérelmező és a ténylegesen vele együtt költözni kívánó családtagok létszámát lehet csak figyelembe venni.

(6) A kérelmező és a vele együtt költözni kívánó család meghatározása a Ptk. 685. §-ában szabályozott szélesebb család fogalmat kell alkalmazni.

(7) A 4. § (2) bekezdés a) pontjában említett azon esetben, ahol a kérelem teljesítésének évében szűnt meg bármilyen ok folytán a kérelmező munkavégzésre irányuló jogviszonya, a munkáltató záró személyi jövedelemadó elszámolása, amelyet a kérelmező nyilatkozattal az e rendeletben meghatározott jövedelemkörrel kiegészít.

Önkormányzati lakás szociális helyzet alapján történő bérbeadásának feltételei

5. § (1) A szociális körülményei alapján az a család (személy) tekinthető rászorulónak - a továbbiakban: rászoruló személy - akinek a vele együtt költözőkre tekintettel is meghatározott:

a) egy főre jutó havi nettó jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegnek 200%-át nem haladja meg,

b) a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott és foglalás alól mentes ingó vagyontárgyak körét meghaladó ingó vagyona nincs, és

c) forgalomképes ingatlantulajdonnal nem rendelkezik.

(2) A rászoruló személynek bérbe adható lakásnagyság – a vele együtt költözők számától függően a következő: 2 személyig 1-2 szoba, 3 személyig 1,5 szoba, maximum 2 szoba, 4 személyig 2-3 szoba, minden további személy esetében fél szobával nő.

6. § (1) A benyújtott pályázatokat a pályázati határidő lejártát követő 30 napon belül kell elbírálni.

(2) A pályázatokat a rendelet szabályainak betartásával a képviselő-testület bírálja el.

(3) Amennyiben a pályázat elnyerésére több, azonos sorrendben lévő pályázó vár, a bérlő személyének kiválasztása a képviselő-testület hatásköre.

7. § (1) A pályázatok elbírálásánál a következő szempontok figyelembevételével kell a pályázók sorolását elvégezni:

a) fiatal, 35 év alatti házas, több gyermeket nevelő családok,

b) többgyermekes családok,

c) gyermekét, vagy gyermekeit egyedül nevelő, de élettársi kapcsolatban nem álló szülő,

d) kizárólag nyugdíjból, vagy rendszeres pénzellátásból élők,

(2) A pályázatok elbírálása során az (1) bekezdésben felsorolt azonos kategóriákba tartozó pályázók helyzetének megítélése során kiemelt figyelmet kell fordítani a következőkre:

a) egészségre ártalmas körülmények között élők,

b) sokgyermekes, zsúfolt körülmények között élők,

c) zsúfolt körülmények között élők,

d) önmaga ellátására képtelen személy családban történő gondozása, ápolása.

(3) A bérbe adó a lakásbérleti szerződést a pályázatot elnyert személlyel köti meg.

Nem szociális helyzet alapján történő bérbeadás feltételei

8. § (1) A szociális helyzet alapján rászorulónak nem tekinthető pályázók közül – rászoruló által benyújtott pályázat hiányában – az részesül előnyben, aki a lakás 6 havi lakbérén felül, több havi lakbér előzetes egyösszegű megfizetését vállalja.

(2) A nem szociális helyzet alapján történő bérbeadás feltételeként a pályázat kiírója a szerződés teljesítésének biztosítékaként minimum 3 hónapi, maximum 12 hónapi lakbérnek megfelelő óvadékot is kiköthet. Az óvadékot a bérbeadó letéti számlájára kell befizetni. Az óvadéknak a bérleti szerződés időtartama alatti felhasználása esetén a bérlő az óvadékot a felszólítástól számított 15 napon belül az eredeti összegre köteles kiegészíteni. Az óvadékra a Ptk. előírásai az irányadók.

9. § (1)1 A képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában lévő lakásokat határozatlan időre adja bérbe.

(2)2

(3)3

(4)4

A lakbér megállapítása

10. § (1) A lakások lakbérét a képviselő-testület e rendelet 1. melléklete szerint állapítja meg.

(2) Az önkormányzati szociális lakások lakbérének mértékét az önkormányzati lakás alapvető jellemzői, így különösen a lakás komfortfokozata, alapterülete, minősége, a lakóépület műszaki állapota és a településen, valamint lakóépületen belüli fekvése figyelembevételével kell meghatározni.

(3) A költségelven bérbe adott önkormányzati lakások lakbérének mértékét az önkormányzati lakás alapvető jellemzői, így különösen a lakás komfortfokozata, alapterülete, minősége, a lakóépület műszaki állapota és a településen, valamint lakóépületen belüli fekvés, valamint annak figyelembevételével kell megállapítani, hogy a bérbeadónak az épülettel, az épület központi berendezéseivel és a lakással, a lakásberendezésekkel kapcsolatos ráfordításai megtérüljenek.

(4) A lakbért a lakás m2 –ben számított teljes alapterülete és komfortfokozata alapján kell meghatározni.

(5) A lakás alapterületének megállapításánál az alapterületet 0,5 m2-ig lefelé, 0,5 m2 felett felfelé kell kerekíteni.

11. § (1) Szociális helyzet alapján bérbe adottnak az a lakás tekinthető:

a) ahol a bérlő kiválasztására e rendelet 5. §-a szerinti feltételek alapján került sor,

b) a fenti rendelet hatályba lépését megelőzően határozatlan időre bérbe adott lakások

(2) Költségelven bérbe adott lakásnak az tekinthető, amely e rendelet szerint közcélú feladat ellátását szolgáló lakás, valamint az (1) bekezdésbe nem sorolt lakások.

Bérlőtársi szerződés megkötésének feltételei

12. § A bérlőtársi szerződésre a képviselő-testület a Ltv. rendelkezéseit változtatás nélkül alkalmazza.

Lakáscsere

13. § Az önkormányzati lakás cseréjére a képviselő-testület a Ltv. rendelkezéseit változtatás nélkül alkalmazza.

A bérleti szerződés tartalmi elemei

14. § (1) A bérleti szerződés tartalmazza:

a) a bérlemény tulajdonjogát, a bérlemény pontos megjelölését, helyiségeinek számát, azt az alapterületet, amely után a bérleti díjat fizetni kell, a lakás komfortfokozatát, a szerződés határozott időtartamát,

b) a bérlő személyes adatait, házastársak közös kérelme esetén bérlőtársi minőségüket,

c) a velük együtt költöző családtagok nevét, személyi adatait és rokonsági fokukat,

d) a lakás szerződés-kötéskori önkormányzati rendeletben meghatározott bérleti díját, fizetési feltételeit, eljárását, és azt a kikötést, hogy a bérleti díj az önkormányzat lakbér-megállapító rendeletével módosul,

e) azokat a külön szolgáltatásokat, amelyeket a bérbe adó a lakbérbe el nem számolt külön szolgáltatásként biztosít, konkrét díjakkal és azok emelési feltételeivel együtt,

f) a bérbe adó jogait és kötelezettségeit,

g) a bérlő jogait és kötelezettségeit, különös tekintettel a karbantartási és felújítási kötelezettségekre,

h) a lakás felújítására és karbantartására vonatkozó jogszabálytól eltérő külön megállapodásokat,

i) a lakásbérleti jogviszony megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket, a felmondási okok felsorolását, továbbá azt a kikötést, hogy a bérlő a bérleti jogviszony megszűnése után másik lakásra nem tarthat igényt,

j) a lakásba történő befogadás feltételeit,

k) a felek együttműködési kötelezettségeire történő utalást,

l) a lakás esetleges korszerűsítése esetén követendő eljárás szabályait,

m) a szerződés melléklete a lakás átadás-kori állapotfelmérő jegyzőkönyve,

n) a nem szociális helyzet alapján bérbe adott lakás esetén a 8. § (2) bekezdése szerinti óvadék összegét,

o) hivatkozást arra, hogy a szerződésben nem szabályozott kérdésekben a lakástörvény, jelen rendelet, és a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni,

p) azt a kikötést, hogy a vitás esetekben a felek a Barcsi Városi Bíróság illetékességét kötik ki.

r) azt a kikötést, hogy a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni, a bérlő a kettő hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát a bérbeadó részére írásban köteles bejelenteni,

s) a bérbeadó rendeltetésszerű használat ellenőrzésre vonatkozó jogosultságát, gyakoriságát, a bérlő ellenőrzés tűrésére vonatkozó kötelezettségét,

t) a bérlőnek a rendkívüli káresemény, valamint a veszélyhelyzet fennállása miatt a lakáson belül szükséges hibaelhárítás elvégzése érdekében biztosítania kell a lakásba történő bejutást, továbbá tűrni a munkálatok elvégzését.

15. § (1) A lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról és cseréjéről a bérlő köteles gondoskodni.

(2) A bérbeadó köteles gondoskodni az épület karbantartásáról, az épület központi berendezéseinek üzemképes állapotáról, a közös használatra szolgáló helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről.

(3) Ha a lakásban, a lakásberendezésekben, továbbá az épületben, az épület központi berendezéseiben a bérlő vagy a vele együttlakó személyek magatartása miatt kár keletkezik, a bérbeadó a bérlőtől a hiba kijavítását vagy a kár megtérítését köteles kérni.

(4) Az épület felújítása, valamint a vezetékrendszer meghibásodása miatt a lakáson belül szükséges munkák elvégzéséről a bérbeadó köteles gondoskodni.

16. § (1) A bérleti jogviszony fennállásának időtartama alatt a bérbe adó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást korszerűsíti.

(2) A megállapodás kizárólag a lakás komfort fokozatát növelő, továbbá a lakás használati értékét növelő munkák végzésére köthető.

(3) A megállapodás megkötését megelőzően mind a bérbe adó, mind a bérlő által elfogadott szakértő által készített költségvetés szerinti összegben a konkrétan elvégzendő munkákban és a munkák befejezésének határidejében meg kell állapodni. A kötendő megállapodásnak tartalmaznia kell az elvégzendő munkát, annak bekerülési összegét és a munkák befejezésének határidejét is.

(4) A megállapodásban megjelölt munkákon túli korszerűsítési tevékenység csak a bérlő saját költségére végezhető.

(5) A korszerűsítésre vonatkozó megállapodásnak tartalmaznia kell azt a bérlői - lakásbérleti szerződés módosítására vonatkozó - vállalást is, hogy a bérlő vállalja az új komfortfokozat szerinti lakbér megfizetését és a lakásbérleti szerződés új feltételek szerinti módosítását.

(6) A bérbe adó a számlákkal igazolt és műszaki ellenőrével egyeztetett költségek 50%-át a munkák befejezését követő 30 napon belül a bérlő részére megfizeti, a fennmaradó 50%-ot pedig a lakbérbe történő beszámítással egyenlítheti ki.

(7) Ha a korszerűsítésre (komfort fokozat növelésre) vonatkozó megállapodás lakásra fennálló bérleti jogviszony bármely ok miatt megszűnik, a bérlői ráfordítások szerződés megszűnéséig meg nem térült része a szerződés megszűnésével egyidőben elszámolandó. A meg nem térült részt egyösszegben ki kell fizetni.

A befogadás és az elhelyezési kötelezettség vállalásának szabályai:

17. § A bérlő a tulajdonos írásbeli hozzájárulása nélkül fogadhatja be a lakásba:

a) a házastársát,

b) a gyermekét (örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermekét),.

c) a befogadott gyermekének gyermekét,

d) a szülőjét (örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülőjét).

18. § (1) A bérlő – a törvény kötelező rendelkezésén túl – a tulajdonos írásbeli hozzájárulásával fogadhatja be a lakásba élettársát, valamint gyermeke (örökbefogadott, a mostoha és nevelt gyermeke) házastársát.

(2) A tulajdonos a hozzájárulást megtagadhatja, ha:

a) a befogadást kérelmező önálló ingatlannal, bérleménnyel, lakhatási joggal rendelkezik a város területén,

b) a bérlő lakásának nagysága, állapota az együtt lakó személyek száma a befogadást nem teszi lehetővé,

c) a befogadás kiskorú érdek sérelmével járna.

(3) Az írásbeli hozzájárulásban ki kell kötni, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnésekor az (1) bekezdésben említett jogcím nélkül visszamaradó befogadott személyek a lakásból kötelesek kiköltözni, elhelyezésüket az önkormányzat nem biztosítja.

(4) A képviselő-testület a 17. §-ban szabályozott hatáskörét a polgármesterre ruházza át.

Albérletbe adás

19. § Önkormányzati lakás albérletbe adását az önkormányzat nem engedélyezi.

A szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése és a pénzbeli térítés

20. § (1) A bérbeadó és a bérlő a határozatlan időre kötött lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel úgy is megszüntetheti, hogy a bérbe adó a bérlő részére

a) pályázat útján másik lakást ad bérbe,

b) másik lakás bérbeadása helyett pénzbeli térítést fizet.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján a bérlő:

aa) kevesebb szobaszámú, vagy kisebb alapterületű, vagy alacsonyabb komfortfokozatú,

ab) azonos szobaszámú, alapterületű, komfortfokozatú, de a településen vagy épületen belül eltérő fekvésű,

ac) nagyobb szobaszámú, vagy nagyobb alapterületű, vagy magasabb komfortfokozatú lakás bérbeadását kérheti.

(3) A (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a pénzbeli térítés összege az adott lakás 3 évi lakbérének megfelelő összeg.

A lakásbérlet megszűnése

21. § (1) A lakásbérleti szerződést a bérbe adó írásban felmondhatja, ha:

a) a bérlő a lakbért a fizetésre megállapított időpontig nem fizeti meg,

b) a bérlő a szerződésben vagy más jogszabályban - ideértve az önkormányzat jelen lakás - rendeletét - előírt egyéb lényeges kötelezettségét nem teljesíti,

c) a bérlő, vagy a vele együttlakó személyek a lakást, a közös használatra szolgáló helyiséget rongálják, vagy rendeltetésükkel ellentétesen használják,

d) a bérlő, vagy a vele együtt lakó személy a bérbe adóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsít, tanúsítanak,

e) a bérlő részére megfelelő és beköltözhető lakást ajánl fel.

(2) Lényeges kötelezettségszegésnek minősül különösen:

a) a tilalom ellenére, vagy hozzájárulás nélküli lakásba történő befogadás,

b) a lakás vagy annak része albérletbe adása,

c) jóváhagyás nélküli tartási szerződés esete,

d) jóváhagyás nélküli csereszerződés,

e) a lakásban építési engedéllyel végezhető munka engedély nélküli végzése,

f) a bérlő által vállalt lakáskorszerűsítésre vonatkozó előírások be nem tartása,

g) szándékosan vagy gondatlanul tett vagyoni nyilatkozat, vagy valótlanadat, bizonyíték szolgáltatása,

h) bármely adat, bizonyíték, szolgáltatási kötelezettség bérlői oldalról történő elmulasztása,

i) a bérlő, vagy a lakásban vele együtt jogszerűen lakók az önkormányzati bérlakást két hónapot meghaladó időn túl nem használják és két hónapot meghaladó távollét és annak időtartamát írásban nem közlik a bérbeadóval.

Vegyes rendelkezések

22. § (1) A 2. § (5) bekezdésben meghatározott közcélú feladatellátást biztosító lakásként a megüresedő, vagy az önkormányzati vagyongyarapodással az önkormányzat tulajdonába kerülő lakások használhatók fel.

(2) Közcélú lakások meghatározására, a lakás minősítésére a képviselő-testület jogosult.

23. § (1) Az önkormányzati tulajdonú vállalati bér, közcélú feladatok ellátását szolgáló lakások, intézményi szolgálati és volt községi szolgálati lakásokban a bérleti jogviszonyt a bérlő halálakor csak a halált megelőző legalább 1 éven át a lakásban életvitelszerűen vele együtt élő házastársa folytathatja akkor, ha a házastársnak az ország területén állandó emberi tartózkodásra alkalmas ingatlan tulajdona nincs, vagy lakásbérleti, illetve lakáshasználati joggal nem rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt lakás sem más lakásra, sem más ingatlanra, helyiségre nem cserélhető el.

(3) Az (1) bekezdésben felsorolt lakások bérlői bérleti jogviszony fejében kötendő tartási szerződéshez hozzájárulást nem kaphatnak.

23. § (1) A 22. § -ban említett lakások Babócsa község Önkormányzata intézményeiben dolgozó köztisztviselők, illetve közalkalmazottak részére a köztisztviselő, illetve közalkalmazotti jogviszonyuk fennállásának idejére juttathatók. A lakás határozott időre is juttatható.

(2) A bérlőkijelölést követően a bérleti szerződésben ki kell kötni, ha a kijelölt bérlő köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonya a Polgármesteri Hivatalnál, vagy az önkormányzati intézményeknél jogerős fegyelmi büntetéssel, lemondással, közös megegyezéssel, vagy áthelyezéssel szűnik meg, továbbá, ha a köztisztviselő vagy közalkalmazott bűncselekményt követett el, és ezért őt a bíróság jogerősen elítélte, a lakást elhelyezési és pénzbeli térítési igény nélkül köteles kiürítve a fenti tényeket és jogerős döntéseket követő legalább 30 napon belül a bérlőkijelölő rendelkezésére bocsátani.

24. § (1) A bérbeadó a határozott időre kötött lakásbérleti szerződés esetén – amennyiben nem kerül sor a bérleti jogviszony meghosszabbítására - a határozott idő lejártát követő 30 napon belül írásban köteles felszólítani a bérlőt a lakás visszaadására. Amennyiben a bérlő a felszólításra sem adja a bérbeadó birtokába vissza a lakást, úgy a lakásbérleti jogviszony megszűnését követő 60 napon belül a bérbeadónak a lakás kiürítése és visszaadása iránt a bírósági eljárást meg kell indítania.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárnia a bérbeadónak a bármely okból jogcím nélküli lakáshasználat esetén.

Átmeneti és záró rendelkezések

25. § (1) E rendelet 2009. március 1-jén lép hatályba.

1. melléklet a 6/2009. (II. 27.) önkormányzati rendelethez5

Babócsa Község Önkormányzat tulajdonában lévő lakások lakbére

Komfortfokozat

Szociális

Költségelvű

1a

összkomfortos

234 Ft/m2/hó

293 Ft/m2/hó

1b

komfortos

195 Ft/m2/hó

244 Ft/m2/hó

1

A 9. § (1) bekezdése a Babócsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2009. (IX. 15.) önkormányzati rendelete 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

2

A 9. § (2) bekezdését a Babócsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2009. (IX. 15.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

3

A 9. § (3) bekezdését a Babócsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2009. (IX. 15.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

4

A 9. § (4) bekezdését a Babócsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2009. (IX. 15.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

5

Az 1. melléklet a Babócsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.